Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-17 / 192. szám

1978. Augusztus 17. PETŐFI NÉPE 9 3 ISTÁLLÓ OLCSÓBBAN „Megfigyelt” beruházások a mezőgazdaságban Esetenként túlságosan drágák azj istállók, mezőgazdasági épületek, a költségek csökkentése azonban, olyan összefüggő elemzéssorozatot tesz szükségessé, amiről normális üzemi körülmények között szó sem lehet; a mezőgazdaságban ezért kísérleti építkezésekre ke­rül sor, ezeken próbálják ki a leg­újabb tervezői elképzeléseket és technológiai módszereket. A kísérleti telepeken számítások szerint akár 10—30 százalékkal is csökkenteni lehet a beruházási költségeket, nagy kérdés azonban,, hogy ez a „költségmegszorítás'’ később, üzemelés közben nem üt-e vissza. Éppen ezért a mezőgazda­­sági tervező és kivitelező válla­latok szakemberei rendszeresen figyelemmel kísérik a kísérleti üzemek munkáját, és csakis azo­kat a megoldásokat ajánlják ''el­terjesztésre, amelyek „mehet köz­ben” valóban beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket, s nem­csak. „papíron” látszottak jó meg. oldásnak. A mezőgazdaságban jelenleg 41 „megfigyelt” beruházást tartanak számon, ezekben már az új mód­szereket- üzemi körülmények kö­zött alkalmazzák és több szem­pontból — például gépészeti, ál­lategészségügyi, tenyésztési — idő­ről időre vizsgálják, hogyan ala­kulnak a teljesítmények, jól híz­nak-e az állatok vagy gazdaságos­­e az épület gépeinek munkája. Nemrégen készült el a 600 he­lyes tehenészeti telep a Komáro­mi Állami Gazdaságban, alig égy év alatt építették fel az istállót, amelyben többféle műszaki meg­oldást próbálnak ki. Az év végén vagy a jövő év elején adják át a Tamási Állami Gazdaság és a vácszentlászlói tsz tehenészetét, ezekben az üzemekben szintén a költségtakarékos új műszaki meg­oldásokat elemzik. Űj szakosított sertéstelepet építenek a zsámbéki tsz-ben, a Herceghalmi Állami Gazdaságban pedig ,egy telep re. konstrukciójánál vizsgáznak majd az olcsó beruházási módszerek. 9 Több száz szarvasmarha elhelyezésére alkalmas régi állattenyésztő telepet korszerűsített és egészí­tett ki néhány hiányzó létesítménnyel mindössze egy év alatt a kecskeméti Törekvés Tsz építőbri­gádja. A saját kivitelezésű építkezés 11 millió fo­rinttal került kevesebbe és másfél évvel előbb ké­szült el, mint a kecskeméti közös gazdaság másik állattenyésztő telepe, amelyet szakvállalat korsze­rűsített. Képünkön 4 felújított telep kifutói az ér­tékes tenyészállatokkal. (Tóth Sándor felvételei.) • A kedvezőtlen termőhelyi adottságú rémi Dózsa Tsz juhtenyésztő telepet létesített saját tervei alap­ján. A könnyűszerkezetes építési móddal korszerű jubhodályok épültek 600 anyajuh elhelyezésére. Az új telep iránt a juhtenyésztő gazdaságok körében nagy az érdeklődés, mert a kivitelezés gyorsasága miatt a befektetett költség hamarabb visszatérül. Megkétszereződik a nemzetiségi kiadványok száma Két éve „gazdája” a nemzetisé­gi könyvkiadásnak — a nemzeti­ségi szövetségekkel együtt — a Tankönyvkiadó Vállalat, s a. vi­szonylag rövid idő alatt számos nagy sikerű kiadvány hagyta el az alkotóműhelyeket. A Magyar Néprajzi Társaság 1975-ben indi^ tóttá útjára a délszláv, a német, a szlovák és a román nemzetiség néprajzi sorozatait, s az újabb kö­teteket már a Tankönyvkiadó gon­dozza. A magyarországi délszlá. vök rendkívül gazdag néprajzi ha­gyományait bemutató sorozat má­sodik kötete tavaly került a köny­vesboltokba, a közeljövőben jele­nik meg a harmadik kötet, a ne­gyediket pedig már szerkesztik. Megjelenés előtt áll a német, a szlovák és a román folklórgyűj­­terríény második kötete és folynak a harmadik kötetek előkészítő munkái. Múltunkból címmel háromré­szes sorozatot indít útjára a kia­dó .az idén, amely hazai szerb, hor­­vát és szlovén szerzőknek a ma­gyarországi délszlávok történeté­vel foglalkozó tanulmányait fogja össze. Megjelenés előtt áll a né­met nemzetiség népdalaiból egy gyűjtemény, egy másik pedig a dalos gyermekjátékokból ad köz­re egy csokrot. A német nemzeti­ség népviseletét bemutató kötet megjelenése 1979-re várható. Nagyszabású szlovák nyelvű ta­nulmánykötet előkészítésén is dol­goznak, amely a magyarországi szlovákok részvételét tárgyalja a magyar és a nemzetközi munkás­­mozgalomban. Jövőre jelenik meg a Magyarországi román dalok cí­mű kötet és szerkesztik a magyar­­országi románok ragadványneveit összegyűjtő munkát, amelynek szerzője Rodica' Bogza Irimie, az ELTE román lektora. A kiadó nem csupán gondozza a különböző kiadványokat, hanem szervezi, összefogja, irányítja a nemzetiségi nyelvű írókat, alkotó, kát, műhelyt kínál nekik. Ónálló verses "vagy prózakötettel elsőként itt jelentkezett a délszláv Josip Gujas-Dzuretin,. és a román Ilié Ivanus, antológiában pedig a né­met Ludwig Fischer, Leo Koch, Oskar Petrpvan, Georg Wittmann, a szlovák Juraj Marik, Grégor Papucek, Alexander Kormos, Michal Hrivnak, Pavel Kondap. v-Formálódik a nemzetiségű szer­kesztőségben az 1980-tól 1985-ig terjedő időszak kiadási keretterve is; Annyi már bizonyos, hogy az elkövetkező időszakban megkét­szereződik a kiadványok száma és a kiadói ívek terjedelme is. (MTI) Páír évvel ez­­a 1 f 11 1 O HH A családban marad-e c tévé-, rádió- és újságriportok tájékoztatták né­pünket az észvesztő kenyérpazar­­lásról. Hogy töméntelen mennyi­ségek mennek veszendőbe értel­metlenül — mert rosszúl sütöt­ték őket, mert a kukába dobjuk, aimi már nem kell, s ez gyakran akkora darab, hogy restelkedve pakoljuk újságpapírba; meg , ne lássák, míg levisszük a vödörrel. Aztán következtek a leltoiismeret­­patyolgató információk is. Hogy azért rengeteg kihaj ítptt kenyér „hivatalosan” is hasznosul, mert hizlaldákba juttatják, mert gur beráliók serege szorgoskodik or­szágszerte. S ezek a kukakutatók igazán nem mihaszna emberek, hiszen hangyaszorgalmukból szin­tén a sertéshizlalók gyarapodnak, no ■ és természetesen ők is a ki­lónként kapott 2 forintokból. Azo­kat a disznókat meg úgy is a társadalom eszi meg, tehát vég­eredményben minden a család­ban marad. S tartjuk a kenyér­árat következetesen alacsony szinten — állami dotációval. Közügyekkel foglalatoskodó emberek százai járják megyénket is nap mint ‘nap — gépkocsival. Ki ne tapasztalta volna közülük, hogy benzinkutaknál elég gyak­ran szépecskén üzemanyag-áztat­­ta a talaj, a beton. Persze — úgy is vehető, hogy ez a mesterség címerébe tartozik. Mert — tiszte­let a kivételnek — ki néz rá, hogy a tankolásnál egy szer-más­szor „visszalő’’ a pisztoly, s fél­­decicske-decicske benzin a • föld­re csorog. Ki az ördög fizet erre rá? A tankolásért fizetnek, min­den ki van egyenlítve, amit az automata regisztrál. Azok a fél és egész decicskék is, amelyek kicsurogtak... De hány benzin­kút van az országban, s mennyi tankolás naponta, havonta, éven­te!... Vagy vehetjük úgy, hogy ezek a csurgásos veszteségek is a családban maradnak? És így tovább, és így tovább... A lakóépületben, ahol ablakok törnek, kapucsengőket tépnek le, a lift működtető gombjait teszik tönkre, a falat leverik — ezres­tízezres károkat kell helyrehoz­ni, attól függően, mekkora a ház­­sőt ha lakótömbiből van szó, mil­liók mennek javításokra. Nem számít, ugye, hiszen a „mi pén­zünkből” telik rá, tehát a csa­ládban marad ennek a terhe is... Meg amikor a köztéri parkok vi­rágait, a fákat tördelik ki, a pá­zsitot tapossák le gyalogosan, s járművel... De ne is folytassuk ezt a vonalat se, hiszen utjbs­­untig ismerős a „téma”.. De meg erre is évenként megvan a pénz a „keretben”, s az csak jó, hogy újból és újból munkát adunk embereknek... Ez is visz­­szajön a családba. S vajon nem a „család” javát szolgálja, érveinek némely rongy­rázni szerető gazdasági egységek főnökei, amikor 4—5 évenként kicseréltetik az .irodai berende­zéseket? Hiszen jönnek-mennek a partnerek, megrendelők, s an­nál nagyobb a bizalom, a reno­mé, minél többször jön a vendé­gek szájára az elismerő „Ez igen! Üj bútorok, szőnyegek, pálmák, s micsoda képek!” S ettől — nem­de — dagad a kebel olyan vál­la la tocskáknál is, amelyek híre nemigen terjed túl járásnyi te­rületen. De megint kinek mi kö­ze ehhez, amikor ami vállala­tunk pénzéből „gazdálkodtuk ki”, és a mi dolgozóink szorgalmá­ból fakad az előremenetel. Eset­leg olyan dolgozók igyekezetéből, akik évről évre hiába panaszol­ják fel az elmaradott munkakö­rülményeket ... Sok-sok millió csurog, törik, rombolódik, megy a semmibe az ország, a nagy család, az ország kasszájából eme „kis-családi” szemléi t miatt. Mármint, ‘ hogy kicsi, a em nézünk. Nem aka­runk oLan Kicsinyesek lenni ta-Vendégváró MÜNKAJOG Jár-e nyugdíj másodállás, mellékfoglalkozás után? /■ A munkajogi szabályaink sze­rint a dolgozó második, vagy to­vábbi munkaviszonyt is létesít­het. Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azo­nos időtartamra esik, a második munkaviszony másodállás. Ha a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a második és továb­bi munkaviszony: mellékfoglal­kozás. A fő- és mellékfoglalko­zásra vonatkozó szabályok al­kalmazásánál azt a munkaviszonyt kell főfoglalkozásnak tekinteni, amelyből a legnagyobb összegű munkabér származik. Ha a mun­kabér mindkét állásban azonos, azt a munkaviszonyt kell fő­­foglalkozásnak tekinteni, amelyik nagyobb elfoglaltsággal jár. Ha megkülönböztetés ezen az alapon nem lehetséges, mert a munkaidő hossza is mindkét munkaviszony­ban egyenlő, úgy főfoglalkozás­nak azt kell tekintem, amelyik előbb kezdődött. A társadalombiztosítás szabá­lyai szerint, ha a dolgozó egyide­jűleg több munkaviszonyban áll, nyugdíját főfoglalkozásban (első állásban) kapott munkabér alap­ján kell megállapítani. A má­sodállásból 'származó Ikeresetet az öregségi nyugdíj megállapítá­sánál nem lehet figyelembe ven­ni. Mellékfoglalkozás esetén már kissé bonyolultabb a szabályozás. Ha a főfoglalkozás és a mellék­­foglalkozás szerinti munkakörök­ben irányadó törvényes munka­idő azonos, a mellékfoglalkozás­ban elért keresetből annyi időre eső keresetet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított törvé­nyes munkaidőre kiegészíti. Ha a főfoglalkozás és a mel­lékfoglalkozás szerinti munkakö­rökre irányadó, törvényes mun­kaidő nem azonos, meg keli álla-' pítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő időhányad része a törvényes munkaidőnek, továbbá, hogy erre az időhá­nyadra az igénylőt a mellékfog­lalkozásban milyen összegű rész­kereset illetné meg. Az így ki­számított részkereset — legfel­jebb azonban a mellékfoglalko­zásból származó tényleges kere­set :— összegével lehet a foglal­kozásból származó keresetet ki­egészíteni. Az ismertetett szabályok be­mutatására nézzünk egy példát: ä dolgozó olyan főfoglalkozásban állt munkaviszonyban, ahol az előírt teljes heti munkaidő 48 óra. A dolgozó azonban csak heti 36 órán át végzendő munkára vállalt kötelezettséget, mert nem volt egy olyan mellékfoglalkozá­sa, ahol további heti 24 órát dol­gozott. Ebben az esetben a nyug­díj megállapításánál figyelembe veszik elsődlegesen a főfoglalko­zásból származó jövedelmet, s ezt követően a ^mellékfoglalkozásból származó jövedelemnek a felét, vagyis az első állásban pedig 12 óra alatt élért munkabért. A fő­­foglalkozásban eltöltött 36 óra a mellékfoglalkozásban eltöltött 12 órával egészül ki, ugyanis a teljes heti munkaidőre, azaz 48 órára. Gy. Gy. karékossági készségünkben, hogy a végén egyszerre hárman gyúj­tunk cigarettára ugyanarról a gyufaszálról. Nem is kívánja senki, hogy ilyen primitív igénytelenséggel „vegyük fél a harcot” a tékoz­lás ellen. Csak arra kellene még jobban szoktatni magunkat, hogy időnként és helyenként ne vi­gyük a végletekig azt a bizonyos — „úgy is a családban marad” megalkuvást. Gondoljunk több­ször arra, hogy hétköznapjaink, szürke forgolódásaink során tö­méntelen kisebb-nagyobb ha­nyagságot, mulasztást, herdálást, pocsékolást, prédálást tudnánk kiküszöbölni egy kis lelkiisme­retességgel. Mert ezeknek a „csa­ládi” méretű kis százalékai nép­­gazdaságilag igen tetemes értékű EGY százalék „pluszokat” hoz­hatnának. Vegyük például, hogy Magyarországon egy évben 300 milliárd forint forog. Ha a fen­tebb forszírozott kis gondossá­gokkal ennek csupán EGY száza­léka megtakarítható, azaz nem kell értelmetlenségekre kiadni olyan címen is, hogy „úgy is a családban marad” —, az 3 ezer millió forintot jelent. Tetszenek tudni, mit érő ösz­­szeg ez? Megmondhatja bárki: 6000 új 'lakás kitelik belőle. Az pedig — háromtagú családokkal számolva is lakásonként' — egy közepes város népességének ad­na hajlékot. Tóth István MOZGALMAS napok köszönté­nek megyeszékhelyünkre. Ekkora idegenforgalmat, vendégjárást már régen látott Kecskemét. A „Hírős Napok’’ hagyományos ren­dezvényei, szomszédainkat vonzó, látványosságai, a hazai termelő­ket buzdító kiállításai, igazi vá­sári hangulata mellett — vele párhuzamosan és egyidöben — nemzetközi jelentőségű esemény­nek is házigazdája lesz a város: itt rendezik meg a IV. Fogathaj­tó Világbajnokságot, amelynek megtartásáért pedig bizonyára sok más ország és város is ver­sengett, és szívesen vállalt volna érte áldozatokat. A mi kis. városunk — valljuk be, hogy ez a meghatározás illik rá legjobban, s ebben nincsen semmi sértő — reméljük, meg­nyeri majd a milliós lélekszámú metropolisokat is látott külföldi­ek és a ritkán idelátogató hazai vendégek tetszését. S nemcsak hangulatos tereivel, utcáival, né­pi kincseket ’ rejtő múzeumaival, s egyéb nevezetességeivel, hanem lakóinak mindenre kiterjedő fi­gyelmességével, házigazdához méltó és illő magatartásával. Mert egy kicsit most mindany­­nyian házigazdák leszünk. Azok lesznek a bolti dolgozók, az étter­mi felszolgálók, a közlekedés za­vartalanságáért, a szálláshelyek kényelméért felelősek, de még az utcai járókelők is. Sok sok útba­­igaiításra, helyenként kalauzolás­ra, idegenvezetőt is pótló figye­lemfelkeltésre, várost megmutató apró ötletekre lesz majd szükség. És rendre, fegyelemre a közle­kedésben, jobban, mint általában önmagunk és mások biztonsága Eleinte húzódoztak a kecske­méti illetékesek, amikor megtud­ták, hogy a televízió Bács-Kiskun megye székhelyiét szemelte ki új, össznépi vetélkedősorozata egyik kezdő résztvevőjének. Csak hüm­­mögtek,' amikor megtudták a két­­szerakkora Miskolc ellen kell(ene) bizonyítani, hogy joggal emlegetik hírősként az ősi homoki telepü­lést. A tévétől érkezett szervezők érvei gyorsan elmúlatták az ag­gályokat: „Kitűnően szerepeltek az eddigi vetélkedőkön, egy-két eset­től eltekintve mindig dobogós helyre jutott a megye, vagy a város. Ország-világ tudomást sze­rezhet új büszkeségeikről, a já­ték révén újabb barátokat sze­rezhetnek”. Akire még ezek az indokok sem hatottak, az is belátta, hogy kár lenne ilyen kitűnő szórakozási al­kalmat elszalasztani. így most már végleges: novem­ber 10-én, pénteken délután 5 órakor felhangzik a szignál és je­lentkezik a kecskeméti sportcsar­nokból ... Még nem tudni, ki­csoda, mert közvetlenül a kezdés előtt sorsolják ki, hogy Antal Im­re, Szilágyi János és Vitray Ta­más, a három játékvezető közül ki hová megy. A versengés csak a tévé-híradó után kezdődik, de nyitván már sokan figyelik, hogy kik vehetnek részt a vetélkedőn. A lányok, asszonyok, vagy a fér­fiak. Mert ez is sorsolással dől el. Ha úgy alakulna, hogy a két vá­ros kontyos, sasszon os polgárai érdekében. S még nagyobb tisz­taságra mindenütt, ott is, ahol látják, ott is, ahol ez nem szem­betűnő. Nem hivalkodóan, de a házakat, útszegélyeket, kiskerte­ket rendbehozó, szépítő, díszítő munka sem maradhat el — erre kéri a városi tanács is a lakos­ságot, bízva abban, hogy Bács- Kiskun megye székhelyén nem alkalmi felbuzdulás lesz ez az igyekezet. Azt sem szabad felednünk, hogy aki ide érkezik, az nemcsak kényelmesen lakni, étkezni, sé­tálni, várost nézni akar, hanem valami emléket is szeretne vin­ni magával hozzátartozóinak, is­merőseinek. Még mindig nem ké­ső gondoskodni arról, hogy a he­lyi képeslapot, alkalmi dísztár­gyakat, giccsmentes ajándékot keresők megtalálják a boltot, ahol választékra is lelnek. Az ide­gen nyelvű felirat, s fontosabb, for­galmasabb helyeken legalább egy­­egy tolmácsolásra is képes ember jelenléte — szintén hozzátartozik a kedvező légkör megteremtésé­hez. i REMÉLJÜK, hogy egy hét múlva, amikor elérkezik ez a mozgalmas időszak, minden a he­lyén lesz, elérhető és megtalálha­tó közelségben. S akkor a többi már valóban csak rajtunk múlik, házigazdákon, a város minden lakóján. Mert közös összefogásra van szükség, hogy a vendég kel­lemes, jó érzéssel és várakozásá­ban nem csalódva, szép emlékek­kel gazdagodva távozhasson a „hírős városból", ahova érdemes még máskor is visszatérnie. T. P. képviselik városukat, akkor még á legszigorúbb rendőr, tűzoltó sem léphet a terembe. Ha meg­próbálná, póruljárhat, ha nem is Oly csúfondárosan, mint megyénk egyik déli községében rendezett asszonybálokon szokás. A feladatok, kérdések, tréfás versengések részben e sorsolás függvényei. Másként mérik össze leleményességüket, erejüket, tu­dásukat a férfiak és másként a nők. Persze előfordulhat, hogy éppen jellegzetesen női tudomá­nyokban (sütés, főzés, gyerek­­gondozás) kell vőlegényeknek, apáknak, nagyapáknak hozzáér­tésüket bizonyítani... A Szabadság téri stúdióban negyventagú — szocialista brigá­dokból fölkért — bíráló bízott-, ság mérlegeli, hogy miként sze­repeltek a csapatok, melyik felé billen a mérleg nyelve. Mindez szó szerint értendő. Az egyik ka­mera sűrűn mutatja majd, hogy az egyik vagy másik csapat mennyit „nyom”. Hogyan? Erről majd máskor, van még idő no­vember 10-ig. Már most javas­lom, hogy senki se csináljon ar­ra az estére programot, mert a híradó után bizonyára sok férfi vagy asszony ül be a sportcsar­nok nézőterére, mint a kecske­méti válogatott tagja. (Csak jus­son mindenkinek hely.) A férjek vagy az asszonyok pedig odaha­za szurkolnak életük, párjáért és élvezik a kilencvenperces forga­tagot HL N. Csepeli kerékpárok exportra 9 A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának kerék­párgyárában az idén 280 ezer kerékpárt állítanak elő tőkés országok megrendelésére. Ez százezer darabbal több a tavalyinál. A kemping-, a verseny- és a félverseny-kerékpárokból legtöbbet Irán, Hollandia, Anglia, Svédország, Finnország, Kanada és Görögország vásárid. (MTl-fotó, Fehér József felvétele.) ASSZONYOK CSAPATA? FÉRFIAK CSAPATA? KECSKEMÉT AZ ELSŐ FORDULÓBAN Űj vetélkedő a tévében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom