Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-17 / 192. szám

XXXIII. évi. 102. szám Ára: 90 fillér 1978. augusztus 17. csütörtök SIKERREL TELJESÍTIK FELADATUKAT A SZOVJET ASZTRONAUTÁK Három hónap a világűrben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A kecskeméti Zöldségku­tató Intézet — amely az egész magyar zöldségnemesí­­tési programot átfogja — fontos feladatként tartja szá­mon a paradicsomtermesz­téssel, feldolgozással kapcso­latos tennivalókat is. Mintegy 150 vezető szakember jelent meg tegnap az intézet által kez­deményezett tapasztalatcserén. A nemesítési feladatokon kí­vül megvitatták a termesztés és a feldolgozás új módsze­reit is. A magyar paradicsomfajták hazai és külföldi sikere Dr. Balázs Sándor, az Intézet igazgatója bevezetőjében rámu­tatott, hogy az új magyar faj­ták jól vizsgáztak a nemzetközi mezőnyben, különösen az idén. A hűvös, csapadékos időjárást job­ban bírták, mint az idegenből hozott paradicsomok. Báldy Béla, a paradicsomku­tatás feladatvezetője áttekintést adott az eddigi eredményekrőL Az utóbbi években két új korai fajtát ismertek el, egy pedig elő­zetes állami elismerést kapott Fajtaminősítésre négy — gépi be­takarításra alkalmas — paradi­csomfajta van bejelentve, ezen­kívül két korai fajta, és egy, színanyagban gazdag paradicsom. A magyar fajták iránt külföl­dön is nagy az érdeklődés. Az in­tézet által nemesített fajták kö­zül hármat elismertek Csehszlo­vákiában, kettőt pedig Jugoszlá­• Báldy Béla as egyik új fajtát tanulmányozza. viában. Nagy az érdeklődés irán­tuk a Szovjetunióban és Francia­­országban is. Az intézet fajtáit az ország pa­radicsomtermő területeinek 70— 75 százalékán termesztik. Ezen­kívül Csehszlovákiában és Ju­goszláviában is jelentős a terület­felfutás. A nemesítésnek és a termesztés korszerűsítésének eredményeképpen az utóbbi évek­ben mintegy száz mázsával nö­vekedett a paradicsom hektáron­kénti átlagtermése. Az intézetben tovább fejlesztik a termesztéstechnológiát, ezzel kapcsolatban rendkívül sokféle kutatómunka folyik. Hasonlókép­pen a feldolgozással kapcsolat­ban is egy sor új módszert dol­goztak ki. Például az úgyneve­zett nagy koncentrációjú — 50 százalékos — paradicsomsűrít­mény előállításának technológiá­ját. Vizsgálják a termelési és a közgazdasági tényezők hatását. Jelentős szaktanácsadó szolgá­lat alakult ki, jó a kapcsolat az üzemekkel. Igyekeznek az új faj­tákat a gyakorlati termesztésben elterjeszteni. Az idén két újabb, gépi betakarításra alkalmas faj­tajelöltet jelentettek be állami minősítésre. Jövőre ismét két, hagyományos termesztésre és fó­lia alatti hajtatásra alkalmas faj­tajelölt bejelentése történik meg. A szakemberek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a paradicsomter­mesztési kísérletekről, a nemesí­tés eredményeiről, s a feldolgozás • A paradicsom színanyag­vizsgálata a laboratóriumban. módszereinek tökéletesítésében elért sikerekről. Az intézet igyek­szik lépést tartani a felvevőpiac, a fogyasztók egyre növekvő igé­nyeivel. A vendégek megtekintették a kísérleti parcellákat, ellátogattak a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daság paradicsomtermesztő kerü­letébe, ahol tanulmányozták a nagyüzemi termesztés új módsze­reit, s egyúttal meggyőződhettek arról, hogy a magyar fajták sok­kal ígéretesebbek, mint a külföl­diek. K. S. MŰEMLÉKVÉDELEM: SZÁMBAVÉTEL, FELÚJÍTÁS, HASZNOSÍTÁS Űj gazdát keresnek a régi épületek MOSZKVA Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Megkezdték a harmadik hóna­pot a világűrben a Szaljut—6 má­sodik állandó személyzetének tagjai. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov útjának eddigi mérlege igen gazdag: a két űrhajós nagy munkát vég­zett a tudományos kutatóprog­ram végrehajtásában. Kedden este a Kozmovíziós közvetítésben például több tucat ampullát mutattak meg a nézők­nek — mindegyikben egy-egy új összetételű, a súlytalanság körül­ményei között előállított félvezető kristály volt. Némelyik közülük — mint az űrhajósok elmondot­ták — teljességgel új szerkezetű, s volt olyan Is, amelyről Ivan­csenkov elmondotta: az üvegam­­pu'llában olyan szép formájú kristály alakult ki, hogy szíve­sen nézegetik szabad idejükben. Az űrhajósok megf igy elései, fénykép- és filmfelvételei már gyakorlati feldolgozásra kerültek a Priroda-intézetben, amely ösz­­szefoglalja a különböző tudomá­nyos kutatóintézetek „rendelése-Készülődés a it”, kéréseit és szétosztja köztük a megfigyelési anyagot. Ugyan­csak érdekesek az eddig végzett biológiai kísérletek is: ezek fő­ként a növények növekedésének sajátosságaival függnek össze. Vlagyimir Kovaljonok és Alek­szandr Ivancsenkov az űrutazás harmadik hónapjának első nap­ján — tegnap — szinte mindenre kiterjedő orvosi vizsgálaton es­tek át, az űrállomás különböző diagnosztikai műszerei és termé­szetesen a földi orvosok segítsé­gévei Az automatikus diagnosz­tizáló berendezések segítségével elsősorban szív- ésvéredényrend­­szerük működését ellenőrizték, de elvégezték a szükséges terhelési próbáikat, mozgásgyakorlatokat is. A vizsgálatok során az orvosok ellenőrizték az űrhajó belsejében a gázok összetétele változásainak dinamikáját. A két űrhajós az orvosi ellen­őrzés után — amely kiderítette, hogy egészségesek — folytatta a kutatási programmal kapcsolatos tennivalóit és természetesen' a rakodást is: fokozatosan kiürítik a Progressz—3 teherűrhajó „da­rabárus” raktárát. (MTI) USZT Y -ILIMSZ K BEN DQLGOZTAK Hazaérkezett a magyar brigád egy csoportja A Ferihegyi repülőtéren szer­da délután családtagok, rokonok, barátok és ismerősök népes tá­bora gyűlt össze, hogy köszöntse a Szovjetunióból hazaérkezett több mint 100 fiatált, a „Kun Béla” magyar ifjúsági építőbri­gád tagjait A fiatalok — a KISZ KB félhívására — a KGST-tag­­országok közös beruházásaként épülő uszty-ilimszki cellulóz- és faipari kombinát munkálatain dolgoztak két évig, s a rájuk bí­zott feladatokat sikerrel teljesí­tették. A magyar építőbrigád mintegy 150 tagja további egy évre kapott megbízatást. (MTI) A műemlékvédelemnek Bács- Kiskunban is vannak, lehetnek látványos sikerekben bővelkedő és mutatós eredményekben szegé­nyebb időszakai, de nincsenek fontos vagy kevésbé fontos idő­szakok, feladatok. Olyan folya­matos és rendszeres tevékenység ez, melyben az őrzésre, gondozásra, hasznosításra érdemes értékek fel­kutatása, számbavétele, megóvása, új rendeltetésének a megtalálása azonos jelentőségű. A televízió, a sajtó jóvoltából az egész országban tudtak a volt kecskeméti zsinagóga újjávará. zsolásáról, a hajdani kolostorban működő zenepedagógiai intéz­ményről, százezrek gyönyörködtek az egykori kalocsai nagyszeminá­riumban kialakított művelődési központ szép belső tereiben, a ha­jósi pincesor is bevonult nyilván­tartott. kincseink közé. A műem­lékvédelemnek is része van a na­iv múzeum, a bajai koncertterem létrejöttében. Az utcai járókelő mostanában csak a megyeszékhely Nagytemp­lomát övező állványokból sejtheti, hogy vigyázunk a műemlékekre, innen-onnan jut pénz, erő fel­újításukra. Kevesebben hallottak a bajai nagy szerb-templom reno­válásáról. Lassán befejezéséhez közeledik a hatalmas munka. Hendbehozták a gyönyörű iko­­nosztázt, pillanatnyilag a belső teret szépítik. A költségek nagy részét a Műemlékvédelmi Felü­gyelőség vállalta. Dr. Tamás Ferencnét, a megyei tanács ez ügyekben illetékes fő­előadóját mostanában főként népi építészeti emlékeink sorsa foglal­koztatja. Nemrégiben járta be a megyét fővárosi szakemberekkel. Több. védelmet kívánó épületet találtak. Nagyon megtetszett mindnyá­juknak Kunadacson a Kunszent­­miklósi utca 1. számú ház. Már fölvették a kapcsolatot a Bács­­megyei Tervező Intézet KISZ- szervezetével, ők ajánlották fel ugyanis, hogy fölmérik a népi épL tészeti emlékeket. Még szebb, még értékesebb a Kiskunhalas, Marx tér 1. számú épület. Helyreállítása után a vá­ros egyik vonzó látványossága le­het. Szorgalmazzák az uszódi Holló-féle ház köztulajdonba véte­lét. Ügy tervezi a helyi tanács, hogy helytörténeti gyűjteményt létesítenének, itt rendeznék be az uszódi származású Benedek Pé­ter állandó kiállítását. A napok, ban kerül védelem alá a Baja. Pandur utca 55. számú ház. Elő­reláthatóan bunyavác tájházként növeli a bajai idegenforgalmat Persze, addig még sok a tenni­való. A mérnökasszony szavaiból, az ismertetett tényekből nyilvánva­ló, hogy egyre nagyobtL figyelmet kapnak a népi műemlékek. Indo­kolt ez a törődés, mert a falvak, kiépülésével, az életszínvonal emelkedésével mint több veszély (Folytatás a 2. oldalon.) kertészeti kiállításra . A Hírős Napok rendezvényso­rozatában nagy érdeklődésre tarthat majd számolt a kecske­méti Vasútkertben megrendezen­dő kertészeti termékkiállítás és vásár. Az előkészületekből ítélve valamennyi kiállító azon ipar­kodik, hogy bemutatójával rep­rezentálja Bács-Kiskun megye kertészeti termelését, megismer­tesse azokat az eredményeket, amelyejset a vállalati, illetve szövetkezeti kollektíva az elmúlt két esztendő sikeres munkájával elért A hagyományokhoz híven a kiállítók egymás közötti ver­sengése <is kialakul, amit nem­csak a bemutatót bíráló zsűri ér­tékel, hanem a négy napon át ide látogató vásárló közönség is. A felelősségtudat és a jó sze­replés vágya fűti a 'kiállítókat, közöttük a megyei ZÖLDÉRT-et, amelynek ebben az időszakban még több kötelezettsége is akad. A vállalat a Vasútkertben 126 négyzetméteres pavilont állít fel, és még két helyen árusít zöldsé­get. gyümölcsöt. A Széktói Sta­dionban ugyancsak két pavilon­ban árusítják ezeket, valamint az üdítő italokat, és a ZÖLDÉRT KISZ-szervezetének tagjai moz­góárusként tevékenyekednek a világverseny ideje alatt az ülő- és állósorok között. Üdítőt, zsu­gorfóliába csomagolt gyümölcsöt kínálnak a szurkolóknak. És hogy miként történik a csoma­golás? Erről már a vasútkerti pa­vilonokban kaphatnak ízelítőt az érdeklődők, sőt, 'az úgynevezett konyhakész zöldségfélék készíté­sének módját is bemutatják. A megyei ZÖLDÉRT a városban leve üzleteit is csinosítja, hogy méltóképpen fogadhassa minde­nütt a vásárlókat A Hírős Na­pok időszakában a vállalat mint­egy 200 tonna zöldség és gyü­mölcs forgalmazását tervezi. önálló pavilonban mutatkozik be ismét a megye egyik legje­lentősebb zöldségtermesztő gazda­sága, a tompái Kossuth Termelő­­szövetkezet. Hetek óta készülnek, hogy megismételjék a korábbi ki­• Serény munka folyik az egész Vasútkertben, hogy mához egy hétre minden készen álljon. állításokon kiérdemelt elismerést. Elsősorban paradicsomot, papri­kát, uborkát, gyökeret és sárga­répát, valamint csemegeszőlőt mutatnak be, és árusítanak Kecs­keméten. Sajnos, hiányozni fog a közkedvelt Cardinaile fajta (ek­korra, nem érik be), de talán pó­tolja majd az illatos Csabagyön­gye és a finom Pannónia kincse. A Iszövetkezeijiek ígérik, hogy nemcsak a minősége lesz jó, be­mutatott termékeiknék, hanem a fogyasztók szempontjából elfo­gadható áron értékesítik. Közös pavilonban tárják a lá­togatók elé termékeiket a tisza­­kéoskei szövetkezetek. Szőlőt, őszibarackot, almát, körtét, para­dicsomot, paprikát, karalábét, dinnyét és burgonyát tesznek a kiállítótérbe. A kecskéi három közös gazdaság — a Béke és Sza­badság, a Tiszagyöíjgye és az Űj Élet — még tablók és színes fényképek segítségével, is átte­kintést ad a munkájáról érdek­lődőknek. Cs. I. ■Ml Rögtön ellentmondva ma­gunknak: az újítóknak nincsen azonos, minden jellemzőben egyforma sorsa. Van hely, ahol élvezik a társak, s a vezetők segítő támogatását, elgondo­lásaik rövid utat bejárva gyor­san megvalósulnak, megbe­csülésüket nemcsak a törvé­nyesen előirt javadalmazás, hanem a kiváló újitójeIvény bronz, ezüst, arany fokozata is bizonyítja. Igaz, az sem rit­kaság, hogy örökös vita, ve­szekedés az osztályrészük, ér­tetlenséggel, irigységgel, ké­nyelmességgel kell megküzde­niük, s e küzdelemben gyakori a kudarc. Valahol, itt a sorsok végte­lenségében, véletlenszerűségé­ben rejlik a baj, hiányzik az a — jogi szabályokból, gya­korlati módszerekből, vezetési stílusból gyúrt — közeg, mely­ben kedvező terepen haladhat a társadalmilag hasznos el­gondolások útja. Különféle módszerekkel vég­zett számítások egyaránt azt bizonyították, hogy az újítások és találmányok közvetlen és közvetett hdszna eléri a nem­zeti jövedelem három-négy százalékát. Fogalmazhatunk úgy is, hogy megtermelik az oktatási célú kiadások fede­zetét, hiszen tavaly e terület használta fel a nemzeti jöve­delem négy százalékát. Hiba lenne persze csupán a mér­hető anyagiakban látni azúji­­tómozgalom fontosságát, a ta­lálmányok jelentőségét. A fo­rintok mellett legalábbis egy sorban, ha nem előbbre áll az erkölcsi, tudati haszon. Ami­be az újat akaró ember nyúj­totta példaadást éppúgy bele­értjük, mint a szemlélet- és gondolkodásmód formálását, annak bizonyítását, szocialista társadalmunk tág teret nyit az alkotókedvnek, a kezdeménye­zéseknek. Ez a bizonyítás, sajnos, ma még nem zavartalan, sőt, útja, módja, s nem kevésbé gya­korlata, ellentmondásokkal, akadályokkal teli. Köznapi szavakkal így summázhatjuk annak a vizsgálatnak az ered­ményét, melyet — országosan — a népi ellenőrzés hajtott végre, s amely gondolkoztató, némely tekintetben lehangoló tények, tapasztalatok össze­foglalásával járt. Tömören sorolva okok és okozatok bonyolult szövevé­nyét; az érvényben levő újí­tási rendelet — ami egy ko­rábbit fölváltva sem bizo­nyult célszerűnek —, s az ah­hoz kapcsolódó pénzügyi uta­sítások nem teremtenek ked­vező, ösztönző környezetet az újítási tevékenységhez, nem teszik kellően érdekeltté a ter­melőhelyeket a javaslatok mi­előbbi hasznosításában. Az­után; rengeteg félreértés, fél­remagyarázás lelhető az ún. munkaköri kötelesség, s az azon túlleúő feladatok elbírá­lásánál, a beruházási újítá­soknál, a tervező- és kutató­­intézetek dolgozóinak ilyesfaj­ta teljesítményeinél. Továbbá: rendkívül vontatott a munka­­védelmet szolgáló, legtöbbször ún. eszmei díjú újítások elfo­gadása és bevezetése, de ál­talában lassú a szakvélemé­nyeztetés, a végleges döntés. Gyakran közrejátszanak ab­ban a presztízsszempontok, s a kísérletekben, az üzemszerű alkalmazásban legtöbbször semmiféle érdekeltsége nin­csen azoknak, akik valójában többletmunkát vesznek a vál­­lukra, hiszen elsődleges fel­adatuk a már folyó termelés irányítása. Mindössze csipegettünk az okok, okozatok kuszán egy­másba fonódó bokrainak ter­méséből, de rámondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, ennyi is épen elég ahhoz, hogy — nyugtalanok legyünk. Mert hi­szen veszik az, aminek nem kellene veszendőbe mennie, amit emberek reménykedve az újdonság vonzóerejében bízva találtak ki, teremtettek meg. A társadalom nem nélkü­lözheti az alkotókedv és -erő egyetlen megnyilvánulását sem, de ehhez meg kell te­remteni a szavak és tettek egységét. Az újitómozgalom esetében ez még sokszor hi­ányzik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy rendezni szükséges a jo­gi kereteket, félreérthetetlenül utat nyitva a társadalmi érde­keknek ezen a módon is. Az ilyesfajta határozott útnyitás azonban a közgondolkodásban szintén elengedhetetlen, értve ezen a hivatalos ügymenetét éppúgy, mint a munkahelyi közvéleményt. Furcsa; az újí­tók sorsa korántsem irigylés­re méltó, mégis sokan (rigylik őket, ügyet sem vetve arra, hogy abból a minden száz fo­rintból, amit vállalati hasznos eredményként a közös pénz­tárnak megkeresnek, nekik öt­hat, de leggyakrabban kettő, három jut... Talán érdeme­sebb, értelmesebb lenne a pénz másik részére, a kilencvenva­­lahány forintra ügyelni. Arra, hogy ne apadjon, ne tűnjék el forrásaink közül, hanem meg­maradjon, mi több; gyarapod­jon. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom