Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-16 / 191. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Kevés felhő, majd délnyugat felől kisebb felhösődés csapadék nélkül. Fokozatosan megélénkülő, a Dunántúlon megerősödő déli, délnyugati szél. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet délnyugaton 11, északkeleten 10 fok körül, szerdán 28 fok körül. (MTI) A legmagasabb nappali hőmérséklet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXUI. évi. 191. szám Ára: 90 fillér 1978. augusztus 16. szerda __ - " — ' A világbajnokság előkészületei 9 Befejezéshez közeledik a kecskeméti stadionban a különböző létesítmények építése. Már elkészült a bíráló bizottság és a sajtó részére az emelvény. Aki nem részese, el sem képzelheti, milyen nagy munkát vé_ géz a IV. Fogathajtó Világbajnokságot előkészítő operatív bizottság. A Hírős Napok keretében megrendezésre kerülő világ, versenyt a legnagyobb gonddal és körültekintéssel készítik elő. A már említett bizottság hétfői ülésén, amelyet Kecskeméten a megyei tanács nagytermében tartottak, megállapították, hogy minden feltételt megteremtettek, illetve a hátralevő apróbb feladatokat elvégzik augusztus 24-ig, a verseny kezdetéig. Az előkészítő bizottság tagjai a helyszíneken nézték meg a kecskeméti stadionban, valamint a lovak elhelyezésére szolgáló csarnokban a munkák állását. Mint ahogyan erről Gádor József, a kecskeméti Városi Tanács elnöke beszámolt, az utóbbi napokban meggyorsultak az előkészületek a stadionban, felépítettek a zsűri és az újságírók részére egy emelvényt, jól halad az edzőpálya kiépítése, s az egyéb létesítmények készítése is befejezés előtt áll. Augusztus 17-én már megkezdhetik az edzéseket a bajnokságon részt vevő fogatok. Mi. vei non-stop versenyről van szó, megfelelő ellátásról is gondoskodtak. Akik egész nap kint akarnak lenni a stadionban, ételhez. Italhoz egyaránt hozzájuthatnak. Egyébként a világbajnokságra elkeltek már az összes ülőhelyjegyek, az állóhelyekre azonban még lehet kapni jegyet az idegenforgalmi hivatalnál, valamint a sportszövetségnél. Mint arról Gerács István, a megyei tanács kereskedelmi osztály vezetője tájékoztatta az előkészítő bizottság tagjait, Kecskeméten ugyancsak megoldott a versenyzők elhelyezése és ellátása. A fe. hértól erdőben pedig megkezdődött egy kemping kialakítása. Sok újságíró, televízió- és fotóriporter érkezik a Hírős Napok rendezvényeire Kecskemétre. A szocialista országokból 14, a nyugati államokból 34 újságírót vár. (Folytatás a 2. oldalon.) KISKUNHALASON PÉLDÁT MUTATNAK Üzemi összefogás munkásotthonok építésére Példamutatóan oldják meg az oktatáspolitikai határozatok végrehajtását Kiskunhalason. Különösen figyelmet érdemel az általános iskolák fejlesztése a kiskun városban. Az utóbbi öt-hat évben több új oktatási létesítménnyel, sok új tanteremmel, tornatermekkel gyarapodott Ha-. las. Oj általános iskola épült a Fazekas Gábor utcában; bővítették és korszerűsítették a felsővárosi Iskolát; s csaknem 200 személyes általános iskolai diákotthont létesítették. A város legnagyobb alsófokú intézménye, a Szűts József Általános Iskola tornateremmel bővült. Valamennyi külterületi, tanyai iskolában megszűntek a felsőtagozatok, a villamosított pusztai iskolákban csak alsótagozatosok tanulnak, őket is magnetofonos oktatás segíti hozzá a több ismeretanyag elsajátításához. Még egy éve sincs, hogy a kiskunhalasi 618-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 240 személyes új kollégiumának átadásáról, birtokba vételéről tudósítottunk. Most arról kaptunk hírt, hogy ezen a héten, augusztus 18-án avatják a 8 tanteremmel és tornateremmel kibővített alsóvárost iskolát; a szakmunkásképzés feltételeinek további javítására pedig megállapodás jött létre Kiskunhalason. Figyelmet érdemel, hogy ebben a városban valamennyi iskolának van tornaterme, s hét új szabadtéri sportpályát is létesítettek a diákoknak. A szakmunkásképzés feltételeinek javításáról Tánczos Sándor városi tanácselnöktől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a helyi építőipari vállalat 50 személyes iparitanuló-otthon és 50 személyes munkásszálló felépítését határozta él, s a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár kérésére kétszeresére növelik a két létesítmény befogadóképességét. A megállapodás szerint tehát százszemélyes ip aritanuló-kollégium és ugyanilyen nagyságú munkásszálló épül fel a két helyi vállalat,, összefogásával, a városi tanács' támogatásával. A diák-, illetve munkásszociális létesítményeket a város építőipari vállalata készíti el saját beruházásban, a Ganz-MÁVAG pedig mindegy 18 millió forinttal járul hozzá a kivitelezéshez. A szükséges területet a városi tanács adja, mely a szakmunkás diákotthon fenntartója, gazdája is lesz. A megállapodás jelentős, mivel a város üzemeiben évről évre több vidéki munkás dolgozik, s problémát okoz a hétközi bentlakás igényelnek a kielégítése. Jellemző, hogy a helyi iparitanuló-intézet 240 személyes új kollégiuma már most szűknek bizonyul. Kiskunhalasra ugyanis zömmel a környező községekből jelentkeznek új ipari tanulók, így állandóan nő a hétközi bentlakást igénylő szakmunkások száma is. Az új munkásotthonok a hatodik ötéves tervben javítják majd a tanulók és a vállalati dolgozók körülményeit. R. M. Szőlőkutatók tanácskozása Felavatták a kecskeméti piaccsarnokot Az ünnepségen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter Tegnap a kora délutáni órákban Kecskeméten átadták rendeltetésének a piaccsarnokot. Az ünnepélyes alkalmon megjelent dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Horváth István, a megyei pártbizottság első Avató beszédet Gódor József, Kecskemét város Tanácsának elnöke mondott, amelynek során többek között kijelentette: „Mozgalmas életünk egy jelentős állomásához érkeztünk el, amikor felavatjuk legfiatalabb gyermekünket, azt az ötezer * négyzetméteres piaccsarnokot, amely a szó legszorosabb értelmében a város és környékének valamennyi lakosáé lesz, hiszen mint vásárló, vagy mint eladó, valamennyien eljönnek ide. Megfordulnak majd valamennyien, s fogjuk dicsérni ha jó és szép árut kapunk és bíráljuk, ha fennakadás lesz az áruellátásban. A megyeszékhelyen nagy hagyománya van a klasszikus értelemben vett piacnak, hiszen évszázadok óta Európa nyugati és keleti felét összekötő úton vagyunk. Kecskemét is azok közé tartozott, ahol emberek találkoztak, véleményt és árut cseréltek. Hadd emlékeztessék rá, hogy a mai Szabadság téren, a Rákóczi úton, a Széchenyi téren valaha olyan piac volt, amelyen helyet talált magának a tanyai kistermelő, a fazekas, az ezermester kisiparos, és árut talált nemcsak a kecskeméti polgár, hanem a környék valamennyi lakója. A városi tanács még az 1960-as évek elején célul tűzte ki a piactitkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, a tervező vállalatok, a kivitelezők képviselője és több száz érdeklődő. 9 A vendégek megtekintik az új piaccsarnokot. csarnok felépítését, majd 1976 februárjában kezdődött el a csarnok építése, amely összesen 49 millió forintba 'került. A több évig tartó építkezés '— valamennyiünk örömére — külső megjelenésében és tartalmában impozáns épületet hozott létre, amely dicséri B. Vadász Éva tervezőt és valamennyi, a beruházásban részt vevő vállalat munkáját. Ezzel a létesítménnyel gazdagabbak lettünk nemcsak anya-M fSÄiÄ-Mk&MSOK HŰSEOLT Az első vásárlók. (Tóth Sándor felvételei.) Az Országos Szőlészeti és Borá. szati Kutatóintézet lakiteleki állomásán tegnap egész napos igazgatótanács-ülést tartottak. A délelőtt a szüreti előkészületeket vitat, ták meg. Az intézet kutatóállomásain, telepein, illetve a kísérleti pincében még tavalyi borkészletek is vannak. Ezért nagy szervezettséget kíván az új termés elhe. lyezése. Az intézet kutatóhelyein ugyanis nem egyszerű szüretet bonyolítanak le, hanem tudományos igényességgel történik ' a szőlő szedése, a must készítése, tárolása és a bor kezelése. Az egyes fajtákat a törzsültetvényekről külön szüretelik és kezelik. Ez tér. mészetesen nagy szakmai és technológiai felkészültséget kíván. A tanácskozáson, amelyet Magyar Ferenc, az intézet főigazgatója nyitott meg, megállapították, hogy általában jó közepes termés várható a fagykárok ellenére. A kü. lönleges borkezelésekhez azonban nem áll rendelkezésre elegendő felszerelés. Nem annyira a pénzügyi nehézségek miatt vannak hiányok, hanem egyszerűen nem lehet kapni fontos berendezéseket. A kereskedelem nem rendelkezik elegendő borászati eszközzel. Az intézetnek mintegy hatszáz hektárnyi szőlőültetvényről kell betakarítani a termést, nagy gonddal, speciális igényekkel. Jól szervezett munka szükséges a sikerekhez, annál is inkább, mert az idén előreláthatólag kéthárom héttel később kezdődik a szüret és összetorlódik a tenniva. ló. A lakiteleki kutatóállomásnak a Kecskeméti-szikrai Állami Gaz. daság szüretelő kombájnja is segít a munkában, hasonlóképpen a gazdaság pincéiben el lehet he. lyezni a kutatóintézet borainak egy részét, hogy helyet tudjanak találni az új termésnek. Délután az utóbbi években elért nemesítés! eredményekről tanácskoztak a kutatók bevonásával. Értékelték az V. ötéves terv időszakában eddig elért eredményeket és a VI. ötéves terv esztendeiben végzendő feladatokról is szó esett. A népgazdaság fejlődése, működése akkor van összhangban az egyensúly-követelményekkel, ha az előállított javakat a szükségleteknek megfelelően osztja el, használja fel, s a jövedelmek, a vásárlóerő képződése is ezzel őszhangban van. Ez a tömör formula persze sok mindent feltételez: példának okáért, hogy a termelés összetétele összhangban van a kereslettel, a valóságos szükséglettel, hogy a népgazdasági terv a termelés elosztását, felhasználását reálisan, az arányos és kiegyensúlyozott fejlődés követelményei szerint irány ózta elő. Napjainkban az is követelmény, hogy a szabályozó rendszer a fentieknek megfelelően befolyásolja mind a termelést, mind a felhasználást. A népgazdaságban a múltban is — az ötvenes és a hatvanas években is — időről időre keletkeztek egyensúlyzavarok. Leginkább abban a formában, hogy több terméket és jövedelmet használtunk fel, mint amennyit az adott esztendőben előállítottunk. Az esetek többségében a felhalmozás —' a beruházások és a készletek túlzott növekedése — volt a vétkes, s ennek következménye az exportot meghaladó import volt, azaz a külgazdasági egyensúly meg- - bomlása. S bár néha és kivételesen a fogyasztás túlzott növekedése is hozzájárult az egyensúlyzavarokhoz, azok nem okoztak tartós jellegű gondot. Éspedig azért nem, mert a népgazdaság . fejlődésének nem kell folyamatos egyensúlyi helyzetben vég bemennie, elegendő, ha az utóbbi tendenciaszerűen — több évet együttesen tekintve — érvényesül. Konkrétabban: egy-egy ötéves tervidőszakra igyekeztünk biztosítani az egyensúlyi követelmények érvényesülését kül- és belgazdasági vonatkozásban egyaránt. Gyakran hivatkozott megállapítás: fejlődésünk külgazdasági feltételei a világpiaci árarányváltozások és á cserearány-veszteség következtében alapvetően módosultak, romlottak. Hadd egészítsük ki ezt azzal, hogy az egyensúlyi követelmények érvényesítésének feltételei is nehezebbek lettek. Ebbe a tervidőszakba már külgazdasági egyensúlyhiány közepette léptünk, t csak annak enyhítését tűzhettük célul. Az V. ötéves terv azzal számolt, ha az összes belföldi felhasználás kisebb mértékben nő, mint a nemzeti jövedelem, s ha egyidejűleg a termelés hatékonyságának javulása, s az exportszerkezet változása is hozzájárul a cserearányveszteség mérsékléséhez, folyamatosan javulni fog a külgazdasági egyensúly helyzete. Nem mellékes kiegészítésként a tervezés azt is feltételezte, hogy a népgazdaságon belül egyensúlyi helyet alakul ki, azaz a beruházás és a fogyasztás a tervezett mederben halad. Egyensúlyi gondjaink azért súlyosbodtak, mert a középtávú tervidőszak derekáig a külgazdasági egyensúlyi helyzet nem javult, inkább romlott Mindenekelőtt azért, mert a gazdaságon belül nem tudtuk a tervezett egyensúlyi helyzetet kialakítani. Ezúttal is a beruházások futottak el: az 1976—1978. évi beruházások várhatóan mintegy 8—9 százalékkal haladják meg a tervidőszak első három évére tervezett értéket. Ennek a többletkiadásnak nem volt sem nemzetijövedelem-, sem árufedezete, tehát csak többletimporttal lehetett fedezni. A külgazdasági egyensúlyi helyzet romlásának, a külkereskedelmi mérleghiány növekedésének másik tényezője: a termelés hatékonysága nem javult az elvárt mértékben, nem nőtt megfelelően a jó áron értékesíthető termékek aránya. A gazdaság egyensúlyzavarai korábban mindig a gazg iákban, hanem a vásárlás és a fogyasztás kütiuráűitsága szempontjából is. Az a kulturáltság, amit ez a piac kisugároz, tovább kell gyűrűzzön az élet más területére is, és egyre inkább meghatározóinak kell lennie valamennyiünk számára. De nyomban tegyük hozzá, hogy ez a létesítmény a lakossági áruellátásnak csak egyik részét képezi, s nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden a termelőnél kezdődik. Ha van termelés, akkor van kereskedelem, ha van egészséges konkurrencia, akkor több és olcsóbb az áru, udvariasabb a kiszolgálás — mondotta beszédének {befejezéseként Gödör József, a városi tanács elnöke. Ezután dr. Sághy Vilmos miniszter néhány keresetien szóval csatlakozott az avatóbeszédhez, majd a belkereskedelem terén végzett kiváló munkáért és az építésben tanúsított kiváló teljesítményéit adott át kitüntetéseket. Ezután ünnepélyesen elvágta a vásárcsarnok bejiratánál elhelyezett nemzetiszínű szalagot. A miniszter itt-tartózkodása idején a városi tanács vezetőivel áttekintette az V. ötéves terv belkereskedelmi létesítményeinek megvalósulását, és megtekintett néhány kereskedelmi létesítményt, többek között ellátogatott a Kéttemplom közi űrietekbe, a Petőfi Sándor utcába, és a Széchenyivé ros kereskedelmi egységeibe. dóságon belül keletkeztek —s csaknem mindig a beruházások körében — s kiváltották a külgazdasági egyensúly hiányát — a külkereskedelmi passzívumot —, amely a zavarok átmeneti kiküszöbölésére adott lehetőséget. Most gyökeresen más a helyzet: külkereskedelmi mérlegünk esztendők óta passzív, a cserearányok 2976 kivételével folyamatosan romlottak. Ez utóbbiból az következik, hogy a külgazdasági feltételek szinte újratermelik az egyensúlyhiányt, amit a tervezettnél nagyobb beruházások, a felhalmozás-fogyasztás arányának a felhalmozás javára történő eltolódása is növelt. A magyar népgazdaság helyzetét — sajnos — mindenképpen tartósnak ígérkező egyensúlyzavarok, egyensúlyhiány jellemzi A tartós jelző használatát nemcsak az elmúlt esztendők azonos problémája indokolja, hanem az is, hogy a lehetséges orvoslási módok — a fejlesztési források, a beruházások - megfelelő mederbe terelése, a gazdaságos exportszerkezet kialakítása, a termelés — hatékonyságának erőteljesebb javítása —, még nem állnak rendelkezésünkre. Mindezek olyan teendők elvégzését követelik, amelyek hosszabb időt, több esztendőt vesznek igénybe. G. L
