Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-15 / 164. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. július 15. A KUTATÁS ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA JÓL ÁLL Ä BAJAI ÉPÍTKEZÉS l Tudományos munka a főiskolán Jövőre próbaUzem a vágóhídon Valamennyiőnk közül talán a pedagógusok várják leginkább a nyári hónapokat, a megérdemelt pihenés idejét: A főiskolákon, egyetemeken oktató szakembe­reknek azonban a nyár, a vizs­gaidőszakot, az államvizsgát, a felvételiket hozza. Ezek mellett a tudományos és kutatómunkák­kal is foglalkoznak ebben az idő­szakban. A Kertészeti Egyetem Kecske­méti Kertészeti Főiskolai Kara tevékenységének mintegy 70 szá­zalékát az oktatás, a többit a ku­tatómunka teszi ki. A főiskola szinte valamennyi oktatója részt vesz a tudományos munkában, de a hallgatók is 'kiveszik ebből a részüket. A tudományos tevékenységet úgynevezett kutatási témacsopor­tokba sorolhatjuk. A feladatterves kutatások közé a Kertészeti Egye­tem munkájához kapcsolható té­mák tartoznak, de jórészt a helyi viszonyokra is érvényesek. Vizs­gálják például a kertészeti ter­­mesztés*, a tartósítást biológiai, kémiai és ökonómiai szempont­ból. Oj eljárások kifejlesztésére is sor kerül, így a váz nélküli fóliatakarás kikísérletezésére. En­nek hasznosságához nem férhet kétség, hiszen az eljárás alkal­mazásával a kiültetett palánták 2—3 héttel korábban hoznak ter­mést. * A kutatási témák szoros össze­függésben vannak egymással, ezt mutatja az is, hogy az egyiknél elért eredményeket felhasználhat­ják akár egy másiknál. Erre pél­• A váz nélküli fóllaUkarist mir alkalmazik s gyakorlatban Is. (Méhesl Éva felvételei) da, hogy a fólia alatti fűtés vizs­gálati eredményei olyan adatokat hoztak, amelyek mutatják, hogy a ma használatos polietilén fóliá­nál mintegy negyven százalékkal jobb hógazdálkodású a nálunk a gyakorlatban kevésbé Ismert PVC-fólia. Ezt a felismerést a váz nélküli fóliataikarásos mód­szer kidolgozásánál figyelembe veszik a kutatók. A diszciplináris kutatások címszó alatt futó témacsoport vol­taképpen az oktatott tárgyak korszerűsítését Is magában rejti. Ebben a csoportban szerepel a szakoktatás és a munkaszervezés oktatásának fejlesztése mellett például a konzervparadicsőm-ter­mesztési program gyakorlati megvalósításának vizsgálata. A következő évek tervezéséhez se­gítséget nyújthat a Bács-Kiskun megye dísznövénytermesztésének és virágíorgalmazásának jelenlegi helyzetét, és az V. ötéves terv időszakában várható alakulását felmérő téma, A gyakorlat és a kutatás kap­csolatát manapság sűrűn fesze­getik. A főiskola komoly eredmé­nyeket mondhat magáénak ezen a téren. A kutatott és a gyakorlat­ban hasznosítható eredményeket a nagyüzemekkel kötött szerződé­sek alapján meg Is valósítják. Ilyen szerződés jött létre a Kö­zép-magyarországi Pincegazda­sággal, aminek értelmében a sző­lőtermesztésben a tápanyag­utánpótlás kémiai, biológiai vizs­gálatát végezték el huszonegy gazdaságban. A kutatók a szőlőlé és egyéb sűrítmények gyártásá­nak technológiai kidolgozásából is kivették a részüket, receptúrák készítésével. A tudományos munkából a fő­iskola hallgatói szintén vál­lalnak magukra. A tudományos diákköri dolgozatok szervesen épülnek a kutatási anyagokba. Az oktatók szakfolyóiratokban meg­jelenő cikkei és a TDK-konferen­ciákon a hallgatók részvétele, a szaktanácsszolgálat a termelőüze­meknek, mind-mind öregbítik a főiskola tudományos hírnevét. G. E. Baja rókusvárosi ipari köz­pontjában a hálóprogramnak megfelelő ütemben épül a Bács­kai Vágóhíd és Húskombinát. Az évente 200 ezer sertés feldolgozá­sára tervezett élelmiszeripari lé­tesítményen a két generálkivite­lező, a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a Monorj ME­ZŐGÉP, szinte valamennyi szak­vállalat és alvállalkozó dolgozik. Legelőrehaladottabb a kazán­ház és a szennyvíztelep építése, hiszen enélkül az igen jelentős mennyiségű vizet és hőenergiát fogyasztó feldolgozó próbaüzeme meg sem kezdődhet. A 7 ezer négyzetméter alapterületű vágó­csarnokban az Országos Szakipari Vállalat munkásai a különleges minőségű fal- és padozatburkoló lapokat rakjál^, és az épület szi­getelését végzik. A kivitelezés je­lenlegi ütemét figyelembe véve a húskombinát vágóüzeme, a ka­zánház, a szennyvíztisztító, vala­mint a külső mélyépítési munka, csatornázás előreláthatóan ebben az évben befejeződik. Meggyorsult a technológiai szerelés, amelyet a Monori ME­ZŐGÉP és több szakvállalat vé­gez Egyedül a Kiírna Ipari Szö­vetkezet nem kezdte még meg jú­lius 10-ig a munkát, bár a szer­ződés szerint már régen hozzá kellett volna fognia a hűtőberen­dezések szereléséhez. A kiegészítő létesítményekkel együtt több, mint 700 millió fo­rintba kerülő beruházás kivitele­zése az odaszállított gépekkel együtt kb. 60 százalékos 'készült­ségi fokú. A feldolgozó hazai gyártású berendezéseinek többsé­ge már a helyszínen van és fo­lyamatosan szerelik fel a kivi­telezők. A szocialista országokból vásárolt gépsorok szinte kivétel nélkül megérkeztek, és nem sok hiányzik már azokból a beren­dezésekből, sem, amelyeket nyu­gati országokban rendeltek meg a beruházók. Ha a Bácskai Vágóhíd és Hús­kombinát építése, szerelése a to­vábbiakban is a hálóterv szerint halad, a jövő év októberében vár­hatóan megkezdődhet a próba­üzem. K. A. GYORSABBAN SZERETNÉNEK HALADNI SZEPTEMBER 29 — október 16 Megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa az idén is meg­rendezi az immár hagyományos megyei ifjúmunkás és szakmun­kástanuló napokat. A szeptember 29-től október 16-ig tartó ren­dezvénysorozatot a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedé­sének és munkássá válásának elő­segítésének szolgálatába kívánják állítani. Épp ezért a néhány hét alatt minél több mpnkásfjálál és szakmunkástanuló részére bizto­sítanak cselekvési lehetőséget a szakmai, a politikai és általános műveltségük gyarapításához, közéleti tevékenységük kibonta­koztatásához. Hagyományos cél a gyárak, üzemek, valamint az Iskolák kap­csolatának erősítése a szakmun­kásnevelés fejlesztéséért a ren­dezvénysorozat keretében. Ennek érdekében a KISZ megyei bizott­sága és az SZMT felhívta az üze­mek, ipari szövetkezetek ifjúsági és szakszervezeti szervezeteit, if­júsági közösségeit, hogy üzemi ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat is rendezzenek. Ezek a programok járuljanak hozzá a> KISZ idei akcióprogramjának és a szakszervezet ifjúságpolitikai feladatainak eredményes végre­hajtásához — hangsúlyozza a fel­hívás — épüljenek a munkahely előtt álló legfontosabb társadal­mi, gazdasági feladatokra. Milyen programok közt válo­gathatnak az érdeklődők? Ifjúsági brigádvezetők és KISZ-vezetők tanácskozása nyitja a sort, szer­veznek pályakezdő és továbbta­nuló fiatalok részére fórumot, KISZ-es—úttörő találkozókat. Az is hagyomány, hogy ez idő tájt rendezik meg az alkotó fiatalok kiállításait;' vitatkoznak . újítások' sorsáról. Nem maradhat el per­sze a sport sem: Ifjúmunkás Ku­pa sportversenyek — túrák, ké­zilabda, kispályás labdarúgó-tor­nák, asztalitenisz-bajnokságok teszik teljessé a rendezvények sorát. Hajósi törekvések Tíz esztendeje egyesült Hajóson a község három közös gazdasága. Akkor jött létre a József Attila Termelőszövetkezet, amely több mint négyezer hektárnyi területen gazdálko­dik. Az elmúlt évtized alatt sok gonddal, baj­jal küzdöttek. 1975-től új vezetőség van a szövetkezetben, amely igyekszik a fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve, az eddiginél korszerűbben gazdálkodni. • Épül az üzemi konyha. Legutóbb attól számoltunk be, hogy a folyékony hajtóanyag al­kalmazása miért jelentett forra­dalmi változást a rakétakutatás­ban. MODERN RAKETAKUTATÖ INTÉZETEK. — EGY ELKÉSETT DOKTORRÄAVATAS. A rakéta korszakalkotó jelen­tőségét lassan elismerték és Eu­rópában a 20-as években sorra alakulnak a tudományos kutató csoportok. Moszkvában 1924-ben alapították meg a Rakétakutatá­sok Központi Irodáját, melynek vezetőségében CIOLKOVSZKIJ mellett A. RINYIN professzor, GOROHOV mérnök és sokan mások foglaltak helyet. A szin­tén Szovjetunióban alakult Boly­góközi Közlekedési Egyesülettel közösen Moszkvában tartották meg 1927-ben az első nemzetkö­zi űrhajózási kiállítást. A Bécs­­ben HOEFFT vezetésével műkö­dő Magasságkutatasi Tudományos Egyesület főként a rakéta égés­kamrák és a fúvókák tökéletesí­tésén dolgozott. Németországban 1927. június 15-én Breslauban (Wroclav) Űrhajózási Egyesület alakult, melynek tagjai a nyil­vánosságot sajtó útján, előadóes­tek révén tájékoztatták és min­den alkalmat megragadtak, hogy az űrhajózás gondolatának kellő anyagi támogatást szerezzenek. Berlin mellett rakétarepűlőtér U létesült. Itt próbálták ki elő­• HERMANN OBERTH, az űr­kutatás egyik úttörője. szőr RUDOLF NEBEL „Mirak” nevű, folyékony levegővel és benzinnel hajtott 30 cm hosszú és 4 cm széles rakétáját. Igen érdekes modell volt KLAUS RIE­DEL „Repulsor” nevű rakétája, mellyel már 1500 méter magas­ságot értek el és sértetlen vis­szatéréséről ejtőernyővel gondos­kodtak. RIEDEL hajtóanyagul az addigi benzin helyett alkoholt használt és azt vízzel hígítva az égéskamra hűtését is megoldotta vele. Ezzel a CIOLKOVSZKIJ- hoz visszavezethető találmánnyal a rakéta ismét hatalmas lépés­sel haladt előre. Említésre móltó, hogy ezt a hűtési módot még ma is használják. 1963-ban avatta a berlini egye­tem diszdoktorává HERMANN OBERTH erdélyi szász szárma­zású professzort, a rakétakuta­tás egyik jelentős úttörőjét. Az egyetem rektora ünnepélyes ak­tus alkalmával elmondotta, hogy OBERTH-et már 40 évvel ezelőtt kellett volna doktorrá avatni, amikor 1023-ban megjelentette a ... mm 9 KLAUS RIEDEL „Repulsor” nevű rakétája a berlin-reinicken­­dorll rakétarepülőtéren startra készen. Hogy milyen primitiv esskSzSk álltak rendelkezésére az akkori rakétakutatóknak, mutat­ja az erről a startról irt tudósí­tás: a feltalálónak egy homok­zsákokkal elbarikádozott ablak mögül, söprűnyéllel kellett az üzemanyagszelepet mozgatni, Il­letve a rakétát indítani. „Rakéták a világűrben” című disszertációját. A művet bíráló professzorok azonban annak ide­jén a munkát azzal a megjegy­zéssel utasították vissza, hogy a közölt számadatok helyesek ugyan, de a kiindulási alap nyil­ván téves... (Folytatása következik.) Bányai István, a pártalapszer­vezet titkára megjegyzi: »»»'«jn • — Éppen nemrég'siámtHgat tűk, ...hpgy.a, vezetőség átlagéletkora 32d0,,u SM.M esztendő. Nem kis feladattal bir-—............ kózunk, igyekszünk a gazdálko­dásban az eddiginél gyorsabban előbbre lépni. Nem könnyű, hi­szen gazdasági adottságaink nem valaiml jóik. A talaj változatos, a futóhomoktól a szikes földekig minden megtalálható. A párt­­alapszervezeit cselekvési prog­ramjában is igyekeztünk figye­lembe venni sajátos gondjainkat. A növénytermesztés fejlesztésén túlmenően, foglalkozunk a homok hasznosításával, a szőlőtelepíté­sekkel, a rét- és legelőgazdálko­dás javításával és ezzel össze­függésben az állattenyésztés szín­vonalának emelésével. A pártszervezet elkészítette az MSZMP Központi Bizottsága március 15-1 határozatának alap­ján az intézkedési tervét. — Abból indultunk ki —ma­gyarázza a párttitkár —, hogy termelőszövetkezetünk további fejlődésének egyik legfőbb tar­taléka a termőföld ésszerű hasz­nosítása. A pártvezetőség felada­tul határozta meg a szakgárdá­nak körülbelül 150 hektárnyi parlagterület művelésbe vételét. Mintegy 80 hektáron lehet erdőt telepíteni, de szőlőültetvény lé­tesítésére alkalmas terület is van. Nagyon fontos feladat az ál­talános talajjavítás, a vízrende­zés, a melioráció. Területünk mintegy háromnegyed részét érinti. Lehetővé válna a mint­egy ezer hektárnyi ősgyep hasz­nosítása. A meliorációs elképze­léseket következetesen beépítjük terveinkbe. Ezzel összefüggésben természetesen megvalósítjuk a táblásítást, kiépül az üzemi út­hálózat. A termelőszövetkezet hozzákez­dett ahhoz a nagyszabású szőlő­telepítés! programhoz, amelyet már évekkel ezelőtt elhatározott. Belépett a Hosszúhegyi Állami Gazdaság által kezdeményezett szőlőtermesztési rendszerbe. — A program kivitelezése a kezdeti nehézségek ellenére jól halad, elképzeléseink szerint 1980-ig 150 hektáron létesítünk új szőlőültetvényt, ezzel is öreg­bítve a kiváló minőségű hajósi borok hírnevét. Az állattenyésztés fejlesztése általános feladatként szerepel. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén több mint 300 hektoliterrel több tejet szeretnének értékesíteni, jelentősen emelve az egy tehén­re jutó hozamokat. A juhte­nyésztés fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötöttek az Állampuszta! Cél­­gazdasággal. Szükségszerűen jelentkezik egy közgazdasági csoport létrehozá­sa, amelynek feladata a hozamok és a ráfordítások arányának fi­gyelemmel kisérése, elemzése. eä'ntl sa&'í .3£, ibi Kssenvura 9 A hajósi pincefalu egy része. 9 Előregyártóit faelemekből építik szeti telep Istállóit. Egy ilyen csoport vagy akár üzemgazdasági osztály elősegíte­né a helyes közgazdasági szemlé­let kialakítását. — Sok egyéb feladatunk Is van. Fontos a szövetkezeti de­mokrácia tartalmának gazdagítá­sa. A tagság jobb informálása elősegítheti, hogy még több hasznos javaslat hangozzék el a gazdálkodás javításának érdeké­ben. Törődtünk a munkakörülmé­nyek további javításával, ezt se­gíti elő az üzemi konyha létesí­tése, amelynek építése most fo­lyik és augusztus 20-ra szeret? nénk átadni. Háromszáz személy részére tudunk majd állandó ét­kezést biztosítani. A pártalapszervezet titkára kissé elgondolkozva még hoz­záteszi: — A község kommunális fej­saját kivitelezésben az új tehená­lesztéséhez hozzájárulunk, közve­­' tetten ezzel is segítjük a terme­lést. Hajóson még speciális fel­adatokat is meg kell oldani. Szükséges figyelembe venni pél­dául a növekvő idegenforgalmat. A híres hajósi pincefaluban ben­zinkút és étterem létesül. Ez utóbbi építését közösen oldjuk meg a Hosszúhegyi Állami Gaz­dasággal. Összefoglalva az Intézkedési tervben meghatározott tenniva­lókat, egyik legfontosabb teen­dőnk tehát a termelés hatékony? ságának további növelése, azon­kívül az eszközök jobb kihaszná­lása, a minőség fokozaton javí­tása minden szinten, a termelé­si szerkezet helyi sajátosságoknak megfelelő alakítása — hangoz­tatja a pártalapszervezet titkára. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom