Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-04 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 154. szám Ára: 90 fillér 1978. július 4. kedd Avo-Púja Frigyes Becsbe érkezett Dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter meghívására hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Púja Fri­gyes külügyminiszter. A ma délelőtt megkezdődő hivatalos megbeszé­léseken a két külügyminiszter áttekinti a magyar—osztrák kapcsola­tok alakulásával, illetve a nemzetközi helyzet legfontosabb fejlemé­nyeivel összefüggő kérdéseket. Az Osztrák Külpolitikai és Nemzetközi Kapcsolatok Társasága fel­kérésére Púja Frigyes ma előadást tart „A Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő vonalai és az európai együttműködés időszerű kérdései” címmel. A külügyminiszter szerdán felkeresi hivatalában dr. Rudolf Kirch­schläger szövetségi elnököt, majd az osztrák külügyminisztérium épületében sor kerül a két ország - ___________ közötti vízumkényszer megszün­tetéséről szóló és a jövő év ja­nuár 1-én életbe lépő egyezmény aláírására. Képernyő Munkastílus és politika 3. oldal 4. oldal Nem elegendő egy plakátot kirakni az aratás és a termény átv< AIA A Kiskunság gyorsan felmelegedő homoktalajain megkezdődött _az.£* aratás. Hétfőn délután a tiszakécskei *Űj Élet Tsz 300 mázsa őszi ár-'f: pát már át is adott a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tárhá- r-,. zának. A tiszakécskei közös gazdaság hétfőn reggel kezdte az áíp&v? betakarítását és a felvásárló vállalattal kötött szerződés alapján lyamatosan szállítja a terményt az átvevőhelyre. E hét első felében a kiskunhalasi, valamint a kiskőrösi járásban í£ hozzáfognak a kalászos gabona betakarításához. Július 8-a, 10-e tá— ján az újbúza átvételét is megkezdheti a Gabonaforgalmi és MalWQ^-f ipari Vállalat, mivel Kecskeméten, Kiskunfélegyházán a búza szinJS&jgí vágásra éretté vált. Megnyitották az országos bor- és üdítőital-versenyt Semmelweis emlékünnepség Kecskeméten Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a megyei Semmelweis ünnepséget a Bács-Kiskun megyei Ta­nács V. B. egészségügyi osztálya és az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizott­sága. A Kecskeméten tegnap megtartott megemlé­kezésen részt vett Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Abrahám Ferenc­­né, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének képviselője is. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese beszédében méltatta az orvostudós, Semmelweis Ignác munkásságát, aki nemcsak korának volt je­lentős orvos-tudós egyénisége, hanem az utókornak is példát nyújt életével, munkásságával. — A felszabadulás óta megyénk egészségügye ed­dig soha nem látott fejlődésen ment keresztül — mondotta az ünnepség szónoka, majd méltatta az egészségügyi törvényben kimondott, 1975. óta ér­vényben levő vívmányt: állampolgári jog a térí­tésmentes orvosi vizsgálat és az ingyenes intéz­ményi gyógykezelés. Ma már olyan jelentős létesítményeket tudhatunk magunkénak, mint az európai viszonylatban is kor­szerű kiskunhalasi Semmelweis Kórház, a korsze­rűsített kalocsai kórház, a kiskunfélegyházi rende­lőintézet. A városokban megvalósult gyermekorvosi hálózat, a kiépült fogorvosi hálózat, s dinamikusan fejlődik az üzemegészségügyi ellátás. A megyében dolgozó orvosok száma meghaladja az ezret, az egészségügy területén több mint hét és fél ezren fáradoznak. A fejlődés ellenére még mindig sok a tennivaló. Az irányvonalat ehhez a megyei tanács hároih év­vel ezelőtt jóváhagyott hosszútávú fejlesztési terve szolgáltatja. A jelenlegi tervidőszak legjelentősebb egészségügyi beruházása, a 680 ágyas megyei kór­ház építése. Emellett számtalan lehetőséget nyújt a szellemi és anyagi javakkal való jobb gazdálkodást elősegítő integráció megvalósítása, mellyel minden beteg számára biztosítható az egészségi állapotának legjobban megfelelő gyógykezelés. Jóleső érzéssel mondhatom — fűzte tovább dr. Major Imre —, hogy megyénk egészségügyi !dolgo­• Dr. Major Imre mondott ünnepi beszédet. t A résztvevők egy csoportja. (Tóth Sándor felvé­telei.) zóinak döntő többsége a fokozott társadalmi köve­telményeknek megfelelően, i szakmai elhivatottság­gal, magasfokú kötelességtudattal becsületesen dol­gozik. Az ünepség további részében dr. Gubacsi László megyei főorvos negyvenhat dolgozónak nyújtotta át a Kiváló munkáért kitüntetést. Miniszteri dicséret­ben harmincegyen részesültek. Három körzeti orvosi kollektíva, a kórházak fekvőbeteg osztályai közül szintén három közösség kiemelkedő teljesítményét jutalmazták. Sor került a tavaly először meghirde­tett tudományos pályázat eredményhirdetésére is, majd a munkában kiválóan helytállók jutalmazá­sával zárult az emlékünnepség. N. M. Közeleg a parlament nyári ülésszaka. A tévé-kamerák jó­voltából az egész ország la­kossága tanúja lehet a képvi­selők törvényalkotó munkájá­nak. Ismét megtelnek az ülés­terem padsorai, s a szokáso­san kétnapos tanácskozást az alkalomhoz, az alkotó munká­hoz illő figyelem és ünnepé­lyesség kiséri. Egy országot képviselő, fe­lelős személyekből álló testü­let, együtt gondolkodó, ugyan­azt az igazságot kereső és vál­laló közössége tanácskozik majd a nyári ülésszak napjai­ban. Egy-egy képviselő az őt kül­dő közösség nevében beszél, választóiért érvel, javukra dönt. Elvárjuk tőle, hogy le­gyen őszinte vállalója sorsunk­nak. Es mert ez a sors sokfé­le, az is eszünkbe ötlik, mit tesz a falunkért, a városunk­ért, gyárunkért, iskolánkért? Küzd-e, ha kell szívvel-lélek­­kel? Vagy csak elfogadja, amit ajánlanak, holott éppen azért küldjük a legmagasabb fórum­ra, hogy értünk és az üoyért szót emeljen, hogy a maga iga­zával és véleményével segítsen formálni a törvényt és a lette­ket. A teljes ülést megelőző na­pokban szenvedélyes viták színhelye a Parlament. Az or­szággyűlés állandó bizottságai tárgyalják a nyári ülésszakon elhangzó beszámolókat. A bizottsági Üléseken nem ritka a 4—5 órás vitatkozás. Van miről vitatkozni és van mi­ért, az egyetértést nem adják ingyen. Nem minden téma ke­rül a parlament plénuma elé, noha fontosak, és szükséges is, hogy valahol részleteiben is áttekintsék a mindnyájunkat érintő gondokat. Tavasztól nyárig — néhány a tucatnyi téma közül — fele­lős állami vezetők számoltak be a bizottságok nyilvánossá­ga előtt az ifjúsági .törvény végrehajtásának tapasztalatai­ról, az egészségügy integrációs programjának helyzetéről, a rokkantak rehabilitációjáról, az építésgépesítésről, energia­racionalizálásról, bútorgyártás­ról. S ha a kölcsönös udvari­asság is. a jellemző, itt és ilyen­kor a szavak őszintén kemé­nyek, a világ cseppet sem ró­zsaszín, és nem szögleteitől szabadított, kerekített a való­ság. Amikor pedig az elnök a parlamenti ülésszak első aktu­saként megcsendíti a figyelmet kérő csengőt, miközben lassan­ként elül a padsorok zsibon­­gása, akkor már a szokott ké­pét mutatja legfőbb államha­talmi testületünk, az ország­gyűlés. Megkezdődhet a mun­ka, amely esetleg már hosszú hónapok óta folyik, hogy itt véget érjen legalábbis az, ami ebből a törvényalkotók dolga. B. P. Huszonhárom évvel ezelőtt rendezték meg hazánkban az első országos borversenyt, s azóta még hat hasonló nemzetközi vetélkedő­re került sor. A legjelentősebb esemény 1970-ben volt, amikor is Magyarországon tartották az első borvilágversenyt. Miniszteri döntés szerint 1972-től az országos borver­senyt kétévenként rendezik, s a forgalomban levő borokat — a minőségük ellenőrzése és javítása érdekében — a gyártóknak e verse­nyeken szerepeltetniük kell. Az idei, XVI. borversenyt Kecskeméten rendezik, amelynek ünnepélyes megnyitójára tegnap került sor a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karán. 9 Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a XVI. országos borverseny résztvevőit. Dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, s vázolta e ver­seny nagy jelentőségét. Szólt arról, hogy a megyében termelik meg a nagyüzemek és a háztáji gaz­daságok, az ország szőlőjének egyharmadát, s igen jelentős az a bormennyiség, amelyet a me­gye gazdaságaiban készítenek. A homoki bőrök minősége, főként a korszerű technológiák alkalmazá­sa óta, nagymértékben javult, s egyre inkább megvan annak le­hetősége,- hogy az itt készült bo­rok nagyobb részét exportálhas­sák. Bács-Kiskunban igyekeznek Dótolni az elöregedett, ugyanak­kor korszerűtlen szőlőterületeket, s ennek keretében 1980-ig mint­egy 6 ezer hektárpn létesítenek * úi ültetvényt. A meglevőkkel együtt a megye ' szőlőterületeiről mintegy hárommillió mázsa ter­mést tudnak szüretelni. Az idei borverseny rendezési jogát nem véletlenül kapta Bács- Kiskun megye, illetve Kecske­mét, ugyanis az illetékes szervek ily módon is el akarják ismerni a megyének az ország szőlő- és bortermelésében betöltött kima­gasló szerepét. Ezekkel a gondo­latokkal kezdte megnyitó előadá­sát Varga Pál, a MÉM főosztály­­vezetője, majd szólt a szőlőter-’ melésünk fejlődéséről, az ültet­vényrekonstrukciókról. Megemlí­tette, hogy az V. ötéves .terv időszakában hazánkban 15 ezer hektár szőlő telepítésére kerül sor. Beszélt arról, hogy az utób­bi években telepített szőlőterüle­teken kiémelbéaő átlagterméseket értek el az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeteik, ugyanis hektáronként 100—150 mázsa ter­mést tudtak betakarítani. A ter­melés korszerűsítésével párhuza­mosan javult a feldolgozás és kiváló minőségű borokat is ké­szítenek a nagyüzemekben. Majd így folytatta: — A belföldi és külföldi piaco­kon a minőség iránti követelmé­nyek mind nagyobbak, amelyhez a technológiának rugalmasan alx kalmazkodnia kell. A kémiai bor­kezelési eljárások helyett mind­inkább szükséges a fizikai eljárá­sok alkalmazására törekedni a borászatban, ment az egyes vá­sárlók igényeit csak ily módon lehet kielégíteni. A versenyképes­séghez hozzátartozik a borok kül­ső „megjelenési” formája is — palaok, címke, csomagolás — amelynek javítása ugyancsak fontos. Az elmúlt évben hazánk­ban 5,6 ' millió hektoliter bort állítottak elő. A szocialista és tőkés országokba évente mintegy 2 millió hektoliter bort exportá­lunk, amelynek múlt évi árbevé­tele 4,4 milliárd forint volt, ezen belül a tőkés export meghaladta a 16 és fél millió dollárt. Célunk és feladatunk az, hogy növeljük borkivitelünket a tőkés piacokra. Az idén a borverseny mellett első, alkalommal kerül sor a szén­savas üdítő italok vetélkedőjére, értékelésére is. Az üdítőital­gyártás nagyléptű fejlesztése tíz évvel ezelőtt kezdődött. Ez meg­mutatkozik az igények alakulá­sán, ugyanis a hatvanas évekbe ben még tíz liter, tavaly pedig* 44 liter volt az egy főre jutó üdí­­tőital-fogyasztás. Jelenleg már l • mintegy negyven féle szénsavas y üdítő ital készül, s a tervek sze*fg_ rint — különösen a hazai aíap-^f anyagaik felhasználásával — az üdítőital-gyártás és -fogyasztás tovább növekedik, s várhatóan 1980-ban már ötven' liter lesz az egy főre jutó fogyasztás. • Az üdítő italok készítése ugyanakkor társadalmi igényt elégít ki, s ezért is fontos a ter­melés mennyiségi növelése met-, lett a minőség és a választék ja­vítása. Ezen a héten az ország legne­vesebb borászati és üdítőital­­szakértői 1027 bormintát, vala­mint ötvenhat szénsavas üdítő italt bírálnak. A versenybizottság elnöke dr. Kádár Gyula, a Ker­tészeti Egyetem dékánja, héiyefi-fe.l tese pedig Vidor György, az,f. Országos Borminősítő Intézet' igazgatója. Négy bíráló bizottsá­got jelöltek ki, amelynek elnö­kei: Katona József, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet fő­­munkatársa, Rohonczi Lajos, a Borgazdasági Vállalatok Tröszt­jének vezérigazgató-helyettese, Tóth Mihály, - az Országos Bor­minősítő Intézet igazgatóhelyette­se, és dr. Ásvány Ákos, a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre szombaton dél­előtt kerül sor. Cs. L Új szárítók készülnek a fűszerpaprika szezonra A Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat idei terme­lésének meghatározója a múlt évi rekordmennyiségű paprikatermés. A korábbi esztendőkkel ellentét­ben az idén egyetlen napot sem állt a malom, 30 százalékkal töb­bet őröltek benne az első félév­ben, mint tavaly. A megnöveke­dett termelés jó alap volt az ex­port fokozásához, a vállalat az első hat hónap során mintegy 300 vagonnyi fűszerpaprikát értéke­sített tőkés piacokon, másfélszer annyit, mint a múlt év első felé­ben. A friss termés feldolgozását szokatlanul korán, már június utolsó hetében megkezdte a vál­lalat. Ekkor érkezett meg ugyan­is sükösdi telepére az első idei termésű vöröshagyma A többi alapanyag azonban ki­vétel nélkül melegigényes nö­vény, ezért az igazi szezonkezdet még várat magára. A kiskőrösi üzemben a héten foghatnak hoz­zá a cseresznye és a meggy fel­dolgozásához. Nem várható n> gy kínálat ebből a két gyümölcsből. Bizonytalan még a sárgabarack termés, illetve felvásárlás alaku­lása is. A vállalat mindenesetre 50—60 vagon barack beszerzését irányozta elő, s a nyersanyagból többek között 20 vagonnyi sárga­barack befőttet készít export meg­rendelésre. A savanyúsággyár­tást július közepén tervezik meg­kezdeni, ekkorra várják az első szántóföldi uborkaszállítmányok érkezését. A fűszerpaprika-feldolgozás szezonja ugyan még messze van, az erre való műszaki felkészülés azonban már a végéhez közele­dik. A régi szárítókat mindenütt rendbehozták . már a karbantar­tók és javában dolgoznak a mis­kei telep új berendezésének a sze­relésén. A. nagy teljesítményű szárítót a vállalat a Kalocsa Kör­nyéki Agráripari Egyesüléssel kö­zösen vásárolta, szerelését néhány hét múlva befejezik, s még a hó­nap végén hozzáfognak a vállalat következő új szárítójának elkészí­téséhez. Ez a Kalocsai Állami Gazdaság területén működik majd az ősztől. A két nagy teljesítményű be­rendezés egyharmadával növeli meg a fűszerpaprika szárító ka­pacitást, de a kalocsaiak részére termel szeptembertől még két to­vábbi hasonló létesítmény is. Az egyiket a Szabadszállási Lenin, a másikat a mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet állítja üzembe. A két gazdasággal a Kalocsai Tű­­szerpaprika és Konzervipari Vál­lalat együttműködési megállapo­dást kötött, mely szerint átveszi tőlük a szárított paprikát, s ga­rantálja, hogy exportjának növe­lése révén a népgazdaság számá­ra megtéríti a szárítók vásárlásá­ra fordított devizát A berende­zések üzembe helyezéséhez és mű­ködtetéséhez természetesen mű­szaki-segítséget adnak a szövet­kezeteknek a kalocsai szakembe­rek, jöj ősztől tehát összesen négy új szárító szolgálja majd a fűszer­paprika-feldolgozás növelését, fő­ként pedig minőségének javítását A szezon ugyanis tetemesen le­rövidül, a korábbi 110 helyett az idén már 85—90 nap alatt végez­nek a romlékony nyersáru előfel­­dal gozásával. Zs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom