Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-13 / 162. szám
1978. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Csúcsforgalom Ferihegyen Ne csak a„külföldiek kedvéért§3#: ^ff • Üdítő látvány a hunyadivárosi általános iskola egészséges, szép környezete. Jobban ki tudjuk használni az időnket, ha gyorsan utazunk. Le* gyen turista valaki, üzletember, vagy politikus, órák alatt olyan távolságokat tehet meg repülőgépen, melyeik elérése azelőtt vonaton vagy hajón napokig tartott. Egyre népszerűbb a légi országút. Különösen a nyári idényben, amikor felkerekednek az emberek, hogy világot lássanak. Magyarországon az első légijárat 1918-ban indult és légipostát szállított a Bécs—Budapest— Krakkó—Lemberg útvonalon. 1920-ban alakult az első magyar légiforgalmi vállalat, mely ugyancsak postát szállított. Az utasforgalom kis hatüléses Fokkor típusú gépekkel 1922-ben kezdődött. Budapest kezdvező földrajzi fekvése és aránylag jó légköri viszonyai miatt csakhamar számos külföldi légitársaság interkontinentális és transzkontinentális járata is érintette hazánkat. A harmincas évek közepéig a főváros légiforgalma a mátyásföldi, 1936-tól pedig a budaörsi repülőtéren bonyolódott. Ezt követően épült a korszerű és modern Ferihegyi közforgalmi repülőtér a város központjától 16 kilométerre 405 hektár területen. Az utóbbi évek rohamos fejlődése számokban is kifejelhető. Légiközlekedésünk utasforgalma 1960-tól 1973-ig az ötszörösére növekedett. Nyaranta a Ferihegyen 6—7 ezer ember fordul meg naponta. 18 külföldi légitársaság utasai érkeznék a Ferihegyi repülőtérre, vagy indulnak onnan. Csupán a MALÉV-nak 595 ezer utasa volt az élmúlt esztendőben. A MALÉV 25 ország 37 városába indít légijáratokat — legsűrűbben — héti 38 alkalommal az NDK-ba. A nyári csúcsforgalomban, amikor a tengerparti szezon járatok is megkezdődnek, hetenként 150 járat indul, hogy az egyre növekvő utazási 'kedvet ki tudják elégíteni. A. T. A szeles, hideg, esős időket követő napfényes napok egyikén kerekedtek fel a megyeszékhely illetékesei — a tanács, népfront, Vöröskereszt, kommunális üzem és KIK vezetői —, hogy „városképi szempontból” felmérjék, mit 'tett Kecskemét lakossága, a vállalatok, intézmények, városrészek, kerületek, utcák sora a város' rendjéért, tisztaságáért. Kőrútjuk célja , tehát nem a „Tiszta, virágos Kecskemét” mozgalom eddigi eredményeinek értékelése 'volt, hanem afféle tájékozódás : hogyan érvényesül annak a felhívásnak a hatása, amelyet a tavaszon Kecskemét mindert utcájába, 'házába, mondhatni lakásába eljuttattak tanács- és népfronttagok, vöröskeresztes aktívák, iskolás gyermekek, kézbesítők. Ez volt a mozgalom figyelemmel kísérésének első aktusa. Ezt követi majd a második; a kerületenként sorra kerüld önértékelés, amikor is az adott terület párt-, tanácsi, népfrontos és la-l kossági képviselői •— egységes pontozási elv szerint — megmérik, mit tették közvetlen környezetük szépítéséért, higiéniájáért. Végül — harmadik fázisként, illetve az önértékelések alkalmával jelentettek kontrolljaként, úgy augusztus elején — kerül sor ismét egy őrjáratra. Ami már a végső értékelésekhez ad tapasztalatokat, hogy a sorrendek kialakítása minél korrektebb, igazságos legyen. — Az odafigyelés, szemmeltartás természetesen közben sem „szünetel”. A múlt hét péntekén lezajlott körjárat jellegét illusztrálandó, álljon itt néhány részmegállapítás, ami a pár órás gépkocsiút során — természetesen sok-sok hasonlóval egyetemben — a jegyzetekbe került. — A városközpontban több virág szokott lenni. — A Bethlen körút virágágyaira jócskáfn ránőtt a fű. — Milyen hangulatos ez a Bánffy utca a virágos szalagparkokkal ... Az Árok utca szintén kedves. — A Kertészeti Főiskola belül már „hozza magát”. A külső front azonban lehetne hozzájuk méltóbb. Ne csak fű... Meg még pipacs is. Valahol a Márvány utoa gödrein, kátyúin túli negyedben egy megjegyzés. — Négy szeméttároló konténert tettünk ki. Valahányszor idejöttünk, hogy elszállítsuk, a szemét szinte mind mellette volt. Annyi fáradságot se vettek, hogy belerakják, ne mellészórják szerte-széjjel. Külső negyedekben, ahol sok a zöld és szélesek az utcák. — Valaki elkezdhetné a portája előtt a fű kaszálását, biztosan követnék a példáját a többiek... így szinte eltűnnek a virágágyak a magasra nőtt zöld között. — Megfigyelték? Bent az udvarokban örvendetesen megszaporodott a virág. Városszerte tapasztalható ... Bárcsak úgy „folynának ki” a virágszőnyegek kapun kívülre is, mint a Munkácsy, Kupa, Népfront, Borostyán utcában. — A Máriaváros mennyivel szebb, mint pár évvel ezelőtt volt... No, azért még eléggé váltogatják egymást a szépülő és egyelőre szürke utcák. A vállalatok, intézmények közül csak dicsérő szó illeti a Vízmű, a SZIM, s a Fémmunkás házatáját. Másoknak is jut elismerés, ámbár egy-egy kisebb „de ennél többet is tehetnének” kiegészítéssel1. Jó szó, a szép környezetért 'kijáró jutalom a Hunyadivárosi Általános Iskolának, a Bányai Júlia Gimnáziumnak, a 623-as és 607-es Szakmunkásképzőnek, a Halasi úti iskolának a komoly nekibuzdulásért. A Szegedi úti gyárak, üzemek — a Sütőipari Vállalat „portája” elejétől számítva, visszafelé a malomig, s mindkét oldalon, tehát az említettek mellett az autójavító, Ruhatisztító Ktsz, az ÉPSZER, a Nyomda — s „elnézést” azoktól, amelyeket kihagytunk a felsorolásból, bár ott vannak — mintha nem is tudnának a „Tiszta, virágos Kecskemét” mozgalom létezéséről. De hogy a tájékozódó illetékesek milyen nagyra értékeltek minden előrelépést, akár csak legújabban tapasztalt kezdeményezést — 'bizonyították például a Csilléri-telep életrekapásáral ejtett elismerések (pár éve még alig mozdult itt valami), a ezéchenyivárosi, leninvárosi kiskertek dicsérése (kivéve a kerítéssel „kisajátítottakét”), az Irinyi u. 17—19-es lakócsoport, vagy az Árpád 'kit. 17. sz. ház nyugdíjasa, özv. Szőke Aladárné szépítő igyekezetét méltányló sok jó szó. Volna még számos ún. pozitív, negatív példa a körjáraton tapasztaltakról, de most nem is teljes summázás volt a cél. Bízunk benne, hogy mire a fogathajtó világbajnokság külföldi vendégei bejárják Kecskemétet — a „tiszta, virágos” mozgalom teljes diadalt arat... Ámbár önmagunknak tartozunk azzal, 'hogy ne csak a „külföld kedvéért”. Tóth István TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN Július 1-től műszakpótlék a közlekedési és a szállítási dolgozóknak A Volán Hírlap legutóbbi számában jelent meg az alábbi tudósítás : A szállítás és hírközlés valamennyi fizikai, valamint közvetlen termelésirányító dolgozójára kiterjed a július 1-én életbelépett műszakpótlék. A több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott utazó forgalmi végrehajtó szolgálat dolgozói, 'termelésirányítói a népgazdaság valamennyi ágára kötelezzen előírt délután 20 százalék és éjszakai 40 százalék pótlékot kapják. A folyamatos munkában dolgozó forgalmi utazók, ideértve a helyi tömegközlekedést, plusz 10 százalék műszakpótlékot kapnak. Július 1-től a közlekedésben is műszakpótlék illeti meg a gépkocsivezetőket és a jegykezelőket. Így a 2d—10 tonna teherbírású tehergépjárművek vezetői délután 2,80—3,20 forint, éjszaka 5,60—6,40 forint pótlékot kapnak. A 10 tonna teherbírást meghaladó tehergépjárművek vezetői délután 3,20—3,60 forint, éjszaka pedig 6,40—7,20 forint, a különleges gépjárművek vezetői délután 3,60—4 forint, éjszaka pedig 7,20—8 forint pótlékot kapnak. A 'távolsági, szerződéses és különjárati autóbuszvezetők délután 3—3,50 forint, éjszaka pedig 6—7 forint, a 'helyi és elővárosi autóbuszvezetők délután 3,60—4 forint, éjszaka 7,20—8 forint műszakpótlékot kapnak. A személygépkocsi-vezetők műszakpótléka délután 2 forint, éjszaka pedig 4 forint. Az autóbusz-jegyvizsgálóké délután 2,20—2,80 forint, éjszaka pedig 4,40—5,60 forint. A műszakpótlék bevezetése — beosztástól és munkaidőtől függően —■ havi 200—600 forint jövedelemnövekedést eredményez a szállításban, a hírközlésben és a közlekedésben dolgozóknak. Túlórára tervezett termelési program Praktikusabb csomagolásban is kapható lesz a kádfény A Zománoipari Művek kecskeméti gyára látja el a ZIM üzemelt, gyárait és lehetőség szerint más megreng löket is. Eleget tud-e tenni a fontos alapanyaggyártásban reá háruló kötelezettségnek a gyár, erről közöl figyelemre méltó cikket a Zománc legutóbbi száma. Fardi Anna kérdéseire Tassy Elek -rr.ekssi osztályvezető válaszol — Tavaly már többször hangoztattuk, hogy a létszámhelyzet kedvezőtlen változásai miatt a kecskeméti gyár termelése nem tudja kielégíteni az összes igényt. Hogy mégis tudjuk a tervszámokat hozni, sőt azon felül is a tonnákat, ez egyedül annak köszönhető, hogy csökkentett munkaidős területen túlóráztatjuk dolgozóinkat. Az egész zománcanyaggyártás gazdasági háttere felülvizsgálatra szorul, évek óta nehezebb körülmények között dolgozunk, évek óta egyre nehezebb kielégítenünk az igényeket. Rég korszerűsíteni kellett volna a gyártást ahhoz, hogy valójában előbbre jussunk. A pénzlehetőségek viszont szűkek, ez késleltetheti a korszerűsítést. Az első negyedév termelése a tervezett 660 tonnával szemben 808 tonnára alakult. Májusban 142,5 tonna helyett 257,5 tonnát termelt a kecskeméti gyár. Júniusban szintén hasonlóan alakult a helyzet. Csakhogy a jó eredmények mögött ott áll a A Zománc című üzemi lapban olvashatjuk a következő hírt is: A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárának komplex intézkedési terve előírja: >rAz alaptervben szereplő 250 tonna kádfény termelést a kereslet miatt 110 tonnával növelni kell. Ennek termelési értéknövelő itása 2,3 - mllldő forint. A végre -jtásért felelős a termekomoly „szépséghiba”, a sok túlóra. — Ilyen még nem fordult elő — mondja Tassy Elek —, hogy az első negyedévi gyári tervezetben külön túlórára szóló termelési program volt kiadva. Ez az állapot hosszú távon nem tartható, így programot tervezni szerintem nemigen lehetséges. Csak a gépesítés jelentene előrelépést. Így a zománcgyártással kapcsolatos kérdések megmaradnak az asztal melletti tárgyalások szintjén, s nem járnak reális változásokkal. 1978. április 28—i ügyvezetői értekezlet alapján szükségessé vált az ez évi zománefrittigény és a termelési lehetőségek összevetése. A termelési főosztály elkészítette a hiányzó zománcfritt biztosítására egy felmérést, és ennek alapján megállapította, hogy 700 tonna importra lenne szükség az igények kielégítéséhez. De az importbehozatal ügyében még nem született meg a döntés, jelenleg az előkészítése folyamatban van. lési osztályvezető és a zománcgyárrészleg vezetője.” Az előírás teljesítéséről Tassy Elek, a termelési osztály vezetője a következőket mondja: — Éves feladatról van szó, így most erről előre még nem tudok viaszolni. Időarányosan nézve, úgy látom, hogy teljesíteni fogjuk a megnövelt mennyiség elérését. Jelenig negyedkilós dobozokban és a félkilós kis flakonokban forgalmazzuk a kádfényt. Terveink szerint egy új, Az Erdei Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi lapja, a HÍRADÓ legutóbbi száma közli, hogy az augusztus 24 —27-én sodra kerülő Hírős napok rendezvénysorozatában a termelőszövetkezet is részt vesz. Érdemes versenyezni. Ezzel a címmel olvashatunk rövid tudósítást a Fékon Híradóban. Közkedvelt esemény Bács-Kiskun megyében a szocialista brigádok vetélkedője. A szakszervezetek megyei tanácsa, a megyei tanács és a KISZ megyei bizottsága az idén Munka és művelődés címmel hirdetett vetélkedőt. A társadalmi és politikai ismeretek kérdései a szakszervezeti oktatás keretében tanultakat foglalja magában, valamint a szakszervezeti élettel, az üzemi demokráciával, a kollektív szerződéssel és a szociális tervvel öszszefüggő kérdéseket tartalmazza. Az általános iskolai tananyagból válogatták a rendezők a természet- és társadalomtudományi ismeretek anyagát. A megye művészetéről szóban vallanak a játékosok, egy színházi előadásról, egy könyvről, vagy a megyében nagyobb, 70 dekás korszerűbb csomagolást is be fogunk vezetni a jövő évtől. Ez a korábbiaknál jóval praktikusabb lesz. A kertészeti élelmiszeripari pavilonban bemutatják a magról termesztett vöröshagymafajtákat, több dinnye- és szőlőfajtát, ezenkívül a hústermékeiket és a kézzel készített száraztésztaféléket is kiállítják. élő író, költő, képzőművész munkásságáról kapnak kérdéseket. A vetélkedőre valamennyi szocialista címet élért, vagy a címért versenyző brigád benevezhet. A vetélkedőn 3—6 tagú csapatok indulhatnak. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező brigádtagok nem vehetnek részt a vetélkedőn, de a felkészülések idején sokat segíthetnek társaiknak. Bács-Kiskun megyében működő üzemeink szocialista brigádjai lassan elkezdik a felkészülést a versenyre, bár a munkahelyi vetélkedést az ősszel a városi, illetve a megyei döntőket pedig jövő év elején tartják. Érdemes jól felkészülni, nemcsak a 6000, 4000, 3000 forintos díjakért, hanem a régen tanultak felújításáért, az új ismeretekért, mélyek nélkülözhetetlenek mindennapi életünkben. Összeállította: B. A. A hartaiak is bemutatják a termékeiket Vetélkedőre készülnek a FÉKON üzemeiben • A repülőtér várócsarnokában. • As Irányító- • Minden repülőút után műn toronyban. részek csoportja átvizsgálja MALÉV gépeit. (MTI-totők: Danis Barna (elvételei — KS) • A Szegedi útra — tisztelet a ritka kivételnek — még nem „tőrt HB be” a tiszta-virágos-mozgalom. |i£1
