Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-11 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XMXIII. évi. 160. szám Ára: 90 fillér 1078. július ll. kedd _ - -Építőtábor a gyárban . A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál hétfőn megnyitották az ország első baromfiipari építőtáborát. A nyári munkában, kéthetes váltással, a Szegedi Élelmiszeripari, a bajai és a kaposvári tanítóképző főiskolák hallgatói vesznek részt.* Segítségükkel a baromfihús már többnyire automatizált feldolgozásánál a termék csomagolása gyorsul a nyári csúcsidényben. Ilyenkor, az egyéb baromfiféléken kívül, csak pecsenyekacsából ötezer kerül le óránként a vonalakról. A diákok keresete a főiskolák KISZ-szervezetének közös pénzalapját növeli majd, amelyet kirándulásokra, külföldi túrákra használnak fel. Az első csoport hétfőn állt munkába: őket még egy turnus követi az idén. Az ez évi tapasztalatok alapján a jövőben rendszeresítik a baromfiipari nyári táborokat, ahol az igényeknek megfelelően növelik a turnusok számát. Szálláshelyül a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kollégiuma szolgál, a változatos szabadidő-programról pedig a gyár KISZ-szervezete gondoskodik. A vállalat művelődési házában zenés estéket rendeznek, s hétvégeken bemutatják a környék üdülőhelyeit, természetvédett területeit. (Méhes! Éva felvételei) Megérkezett a „csomag" az űrállomásra MOSZKVA Négy nappal Pjotr Kilimuk és Miroslaw Hermaszewski rövid űr látogatása után, ismét van útitársa a negyedik hété a Szaljuit—6 tudományos űrállomáson dolgozó Vlagyimir Kovaljónoknak és Alekszartdr Ivancsenkovnaik. Vasárnap, moszkvai idő szerint 15 óra 59 perckor összekapcsolódott a Szaljuit—6—Szojuz —29 űrikomplexummal a Progressz—2, a világ második teherűrhajója. Bár a Progressz—2 mindvégig automatikus vezérléssel közelítette meg a Szál jut—6-ot és automatikusan csatlakozott az űrállomás aggregátrendszerónek oldalához, Vlagyimir KovaJj ónoknak és Alekszandr Ivanesenkovnak bőven akadt ezzel kapcsolatban tennivalója. Vasárnap éppen ezért a szombati pihenőnap után a szokásosnál korábban ébredtek, hogy a kormányzórakétákkal az összekapcsolásnak megfelelő helyzetbe fordítsák az űrállomást. Ezt követően fedélzeti műszereikkel figyelték a teherszállító űrhajó közeledését: az ÍRSZ elnevezésű berendezés pontosan továbbította a szükséges adatokat a Progressz —2 sebességéről, távolságáról. A közeledő űrhajót vizuálisan is megfiigyedték és a fedélzeti televízió segítségével mindvégig nyomon követték. A telemetrikus adatok alapján és a személyzet beszámolója szerint minden a programnak megfelelően, óraműpontossággal történi. A program szerint az űrhajósok a következő napokban a teherűrhajóról az űrállomásra szállítják ált a Földről feljuttatott öszszes hasznos terhet, átszvvaittyűzzák az 1 tonna súlyú üzemanyagot, a már feladatukat betöltött berendezéseket, műszereket pedig átviszik a Progressz—2-re, amely elődjéhez, a Progressz—1- hez hasonlóan nem tér vissza a Földre, hanem az űrállomástól történt szétkapcsolása után a sűrű légrétegbe hatolva megsemmisül. (MTI) Ma összeül a BVT Elnöksége MOSZKVA Ma kezdődik a szovjet fővárosban a Béke-világtanács Elnökségének idei négynapos ülésszaka. A moszkvai ülésszakon a leszerelés problémái állnak a tanácskozás középpontjában. A Béke-világtanács küldöttségének az F.NSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakán kifejtett tevékenységéről Romeáh Chandra elnök számol be. A BVT Elnökségének ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget Sebestyén Nándomé, az Országos 'Békeltanács főtitkára vezeti. (MTI) Napjainkban még elég sok sematikus és konzervatív nézet gátolja á dinamikus és rugalmas gazdálkodást. Ezek közül az egyszerű mennyiségi szemlélet a legmaradibb. Ez gyakran megmutatkozik abban is, ahogyan például összekeverik, pontosabban: azonosnak tartják a munkafegyelmet és a termelés fegyelmét. A -munkafegyelem — szükebb értelmezésben, mindennapi használatban — valójában „mennyiségi” követelmény: mennyiségek, időpontok, időtartamok betartására vonatkoztatják. E szemlélet szerint jó a munkafegyelem, ha nincs késés, ha a 8 órát mindenki kidolgozza, ha az ebédidő nem több 30 percnél, ha az ember a szükségesnél hosszabb időre nem hagyja el a munkahelyét műszak alatt, ha a munkadarabot határidőre átadja, illetve, ha megadott (vagy vállalt) időközönként átad egyet. E szemlélet tulajdonképpen kívülről nézi a munkát. Eszerint az a fontos, hogy az ember ott legyen a gépe mellett, vagy a szerelőszalagnál, vagy az íróasztalnál és tevékenykedjen, dolgozzon szorgalmasan. Persze az elrohanó idő szempontjából ez is fontos. Hiba lenne tagadni, hogy a magyar gazdaságban e téren is van még rendbe tenni való bőségesen. A termelés igazi, hasznos fegyelme szempontjából azonban valójában az a lényeges, amit az ember dolgozik; hogy mennyit ér az, amit csinál, hogy mit állít elő és milyen minőségben, milyen színvonalon? A vevőket a világpiacon a termékek használati értéke, minősége, ára, élettartama érdekli, ezeket fizeti meg, s az ő szemszögükből az a gyár magánügye, hogy az emberei például lógosok-e, vagy sem. A termelés fegyelme ellen tehát nein csak az vét, aki munkaidőben lóg. Ezzel is kárt okoz persze. A népgazdaságnak, a gyárnak a nagyobb veszteséget viszont az okozza, ha például valaminek gyenge a minősége. Vagy, ha sok a selejt valahol azért, mert rosszul készítették elő a munkát, s azután kapkodni kellett a határidő teljesítéséért. Vagy ha nem olyan minőségű anyagot szállított a kooperációs partner, amit kértek tőle. Mindezt most rendkívül időszerű végiggondolni, hogy a tartalékok tárházát valóban mindenütt pontosan felmérhessék. Időszerű így közeledni a munka- és üzemszervezés, az ügyvitelszervezés teendőihez. Ebben a szervezetben mindenkinek — vezetőnek, munkásnak, mérnöknek — igyekeznie kell szembenézni saját gyengeségeivel, mert a termelés fegyelmét csakis valamennyiüknek szilárd és magas színvonalú munkafegyelme javíthatja, teremtheti meg. Nem csak az egyes munkahelyeket, vagy az irodát kell megszervezni — hanem az egész gyárat, az egész termelési folyamatot a tervezéstől az értékesítésig. Ezért a gyakran emlegetett versenyképesség növelése nemcsak a gyártmányszerkesztő gondja, hanem legalább annyira a technológusé is, illetve a termelésben részt vevő valamennyi munkás, műszaki és adminisztratív irányító gondja. Több mindenben nem álljuk ugyanis a versenyt a legfejlettebbekkel: a gyártmányokban, a munkaidő kihasználásában, a gépek és az emberek kihasználásában — tehát a termelékenységben; a minőségben, a szállítási határidőkben, a ráfordításokban, tehát az árakban sem; a fejlesztések átfutási idejében, a munkafegyelemben, a szervezettségben és így tovább. Ezek együttesen magas színvonala adja a magas színvonalú termelési fegyelmet — azt is mondhatjuk: termelési kultúrát. Egyszóval, ma már versenyképes termelési fegyelemről is érdemes beszélni. S ennek megteremtése legalább- annyira fontos, mint a versenyképes termékszerkezet. Ez utóbbi ugyanis mit sem ér az előbbi nélkül. G. F. ■ ■NMaMl VÁLTOZATLANUL HIÁNYOZNAK AZ ALKATRÉSZEK, A TŰZHELYEK ÉS A FÜSTCSÖVEK Az elmúlt évet kiemelkedő eredménnyel zárta a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat: 1976-hoz képest több mint 24 százalékos felfutást ért el. Ezt talán azért érdemes külön is hangsúlyozni, mert végső soron e rekordteljesítmény szolgált az idei célkitűzések — a 9,2 százalékkal megemelt áruforgalmi terv — alapjául. Nagy fába vágták tehát a fejszét a vállalat kiskunfélegyházi központjában és persze, mind a 73 Bács-Kiskűn megyei, illetve az egyetlen nagykőrösi üzletben is. Erről, vagyis az iparcikkellátás örömeiről és gondjairól kérdeztük Gergely Miklóst, a vállalat igazgatóját. Iparcikkellátás Bács-Kiskunban Ami az első félév ismeretében a reményeket illeti, Gergely Miklós határozottan kijelentette: nincs okuk panaszra. Az előirányzott 679 millióval szemben 701,5 millió forintnak megfelelő árut értékesítettek az első hat hónapban, mégpedig 191 milliós állandó készletből. Átlagon felül „termeltek” a villamossági, az üveg—ajándék és a sport—játék részlegek. Ha így haladnak, márpedig ez a céljuk, évi nyereségtervüket 10 százalékkal teljesítik túl. A hiánycikkekre terelvén a szót, az igazgató elmondta, hogy a járműalkatrészek, a hagyományos tüzelési eszközök, a füstcsövek, egyes keresett, 50 köbcentiméteres kismotorok, a fűtési kazánok és szinte minden tartós fogyasztási cikk alkatrészeinek beszerzésében, sajnos, szüntelen nehézségekkel küszködnek. Rendkívül bosszantó ez számukra, jóllehet, országos gondokkal állnak szemben. Üzletkötőik járják az egész országot, minden nagykereskedelmi vállalattal kapcsolatot teremtettek már — ennél többet aligha tehetnek. Mindenesetre tény, hogy tavaly óta javult a választék hengerelt és húzott árukból, villamossági cikkekből, üvegtermékekből, sport- és játékszerekbőL Hiánycikk ügyben komoly változásokat, előrelépést azonban csak az új belkereskedelmi törvénytől várhatnak, mely nyilvánvalóan rájuk is ró majd jó néhány feladatot Július második felétől már az év végére, az őszi és téli - keresletre-kínálatra gondolnak: készletezésre — alapos tájékozódás után — előreláthatólag mintegy 20 millió forinttal fordítanak többet mint eddig. A BIK tevékenysége a közelmúltban városi tanácsülések és végrehajtó bizottsági értekezletek napirendjén szerepelt. Kritikát csupán Kecskeméten kaptak — újságolta az igazgató, és rögtön hozzá is fűzte: bizonyos mértékig jogosan. A megyeszékhelyen kifogásolták a boltok külső portáljait, kirakatait a helyenként lassú és hiányos áruellátást és a hálózatfejlesztés ütemét. Azóta már intézkedett is néhány dologban a vállalat vezetősége: hat fővel — közülük három kirakatrendező — növelték a kirendeltség létszámát: a Rákóczi úti villamossági, háztartási és műszaki szaküzletekef folyamatosan, egymás után korszerűsíteni fogják; a Belső-Szegedi úton új, használt cikkeket árusító boltot nyitnak a napokban; a BÁCS DOMUS-nak kétezer négyzetméter alapterületű raktárát építenek, amiből ezer négyzetmétert már az idén használatba vehetnek. A Nagykőrösi és a Móricz Zsigmond utca sarkán — amint ismeretes — létesül majd egy 7300 négyzetméteres nagyáruház, mégpedig a BRK- val és a Centrummal közös be(Folytatás a 2. oldalon.) Az őszi árpa egyharmadát learatták Az esőzés miatt lassú a terményszállítás A gabonabetakarítás folyamatosságát ismét megakadályozta az esőzés. Amíg a kalászos és a föld meg nem szárad, átmenetileg leálltak a kombájnosok A homoktalajon azonban rövidesen megkezdődhet a tarlóhántás, majd a másodnövény vetése. Mindkettő halaszthatatlan munkafolyamat. A tarlóhántott szántón még a vegyszeres növényvédelem Is eredményesebb. A sok csapadék miatt tönkrement lucerna, és gyepszéna pótlására pedig a másodvetés látszik a legalkalmasabbnak ilyen esztendőben. A kényszerű aratási szünet ellenére Bács-Kiskun megyében az ősziárpa-termésnék eddig 35 százalékát betakarították a mezőgazdasági üzemek. A terményszállítást azonban lelassította az esőzés. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a gazdaságokkal költött értékesítési szerződés alapján július közepére tervezte a szerződött őszi árpa felvásárlásának a befejezését. Ez az időpont azonban elhúzódik, mert a múlt hét végéig mindössze 20 százalékát vette át az előirányzott mennyiségnek a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A kenyérgabona tervezett aratáskezdete szintén későbbre tolódik ált nemcsak a kötött talajú Bácskában és a Duna mentén, hanem a homokhátsági gazdaságokban is. Ez az oka annak, hogy Folyamatos átvételre készült fel a [abonaipa az előző évekkel ellentétben július 7-én, még nem vett át újbúzát a felvásárló vállalat. A gabomaipar telepei készen vannak a termény fogadására. A 35 átvevőheiyen, amelyek vasárnap is nyitva tartanaik, naponta 16 ezer tonna termény átvételére van leheltőség. A tárolótér hiánya miatt azonban 1976-ban is • A katonai szolgálat teljesítése után először fii az H—512-es gabonakombájn vezetőfülkéjébe Hadnagy István, a soltvadkerti József Attila Tsz tagja. számottevő mennyiségű kenyérén takarmánygabona bértárolására szerződött a felvásárló. A kecskeméti körzefti üzem térségében a 20 ezer tonnás gabonasíló technológiai szerelésének elhúzódása miatt, 10 ezer torma terményt keli a mezőgazdasági üzemekben bértárolásra visszahagynia a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. javult a helyzet a kalocsai térségben, ahoi a betakarítás kezdetére üzemkész az új terménysiló. Ebben a létesítményben 114. ezer tonna gabonáit lehet majd biztonságosan tárolni. A tárházépítést, -bővítést a megye malmainak felújítása követi. Elsőként még az idén a kalocsai Margit-malom átépítéséhez kezdenek, majd a kiskunhalasi malom k^rüi sorra. Malom épül a következő években Kecskeméten, a most kialakuló terménytároló központ mellett a Halasi úton. Szükség van erre a létesítményre a városrendezés folytán megszűnő kecskeméti Gazdasági malom pótlása, valamint a feldolgozás • A helybeli szövetkezetek összefogásával korszerű teményszárftő épült a soltvadkerti József Attila Tsz-ben.- Képünkön Bárány Antal tsz-elnök az óránként 30 tonna termény szárítására alkalmas» négykamrás berendezést mutatja. (Straszer András felvételei) • öt kombájnnal aratja és csépeli az őszi árpát a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet. |fjú Pencz Imre szövetkezeti dolgozó a tárház garatjába segíti a poros gabonát. korszerűsítése miatt. A Bács- Kiskun megyében működő 11 malom többsége elavult, a gépek egy része száz esztendő óta őröt A kalocsai Margit-malomban, amely a felújítás után a Duna menti térség legkorszerűbb ilyen üzeme lesz, naponta 120 tonna búzáit engednek majd át az önműködő őrlőberendezéseken. A zsákvarrástól az áramozgatásig, tárolásig mindent gép végez eL Kecskemét leendő malma pedig az Alföld számos településén kívül a főváros pékségeinek is szállit lisztet Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas malom üzemeinek felújításával, építésével sikerül majd elérni, hogy Bács-Kiskun megyében a napi őrlemény felét már korszerű gépsorok adják a kereskedelem és a feldolgozóipar számára. Kiss Antal