Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-04 / 154. szám

1978. Július 4. • PETŐFI NÉPE % &

,,Nem elegendő egy plakátot kirakni”

A MEZŐGÉP klakflrötl gyáregysége tíz éve vált mezdgazdaaágl gépjavítóból Ipari termelő üzemmé. ŰJ. korszerű gyártmányaik — talajművelő gépek, nagy ventillátorok, törőhengerek — a hazai piacon klvtll a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban és az NSZK-ban kelnek el. Termelési értékük az utóbbi négy-öt évben megnégyszereződött | Jelenleg évente kétszáznegyven millió torlnt. Jelentősen Javultak a munkahelyi szociális körülmények Is. A Jóléti alapból több mint hetvennégyezer forintot költenek szociális. kulturális célokra. A javuló kereseti lehetőségek mellett — a többi közt — ennek Is köszönhető, hogy minimálisra csökkent a munkaerő-vándorlás. 1/

9 Bengő Antal szb-titkár (balról) a Vörös Csillag brigád egyik tagjával. Talán éppen arról beszélnek, hogy be kellene fejezni a készülő házi sportpályát.

—■ Hogyan osztják el a rendelkezésre álló' összeget? Milyen lehetőségeket, kedvezményeket tudnak nyújtani dolgozóiknak? — kérdezzük Bengő Antalt, a gyáregység szb-tit'kárát.

— A jóléti alapunk háromszáznyolcvanezer forint évente, melyből százkilencvenezerrel gazdálkodunk. A többi: hozzájárulás a dolgozók üzemi étkezéséhez. A legtekintélyesebb összeg a szociális, kulturális alap, melyből tizennégyezer forintot költünk nőnapi, gyermeknapi ünnepélyekre, és nyugdíjas ’ találkozókra; nyolcezret színház- és múzeumlátogatásra, hatezret brigádvetélkedőkre, s közelítően annyit TIT- előadásokra. Igen jelentős összeget szánunk ezen kívül még a sportalapra és segélyezésre.

Tavaly megkapták a Kiváló gyáregység címet. Az itt dolgozóknak nemcsak a munkában, hanem otthon is helyt kell állniuk. Kötöttségeik meglehetősen szerteágazóak. Szabad idejüket erősen lefoglalja az utazás, a család, a háztáji munka. Dolgozóik csaknem egyharmiada bejáró. A környékbeli községekből üzemi busz szállítja naponta a munkásokat. Minden harmadik dolgozó harminc éven aluli; sokan a családalapítás első éveiben járnak. A szabad idő legnagyobb részét azonban a háztáji föld megmunkálása foglalja el. Ez a kétlakiság eléggé általános és jellemző.

— A kötöttségek ilyen meglehetősen szerteágazó rendszerében megnyerhetők-e a dolgozók munkaidőn kívüli tevékenységre: kulturális programokra, társadalmi munkára, sportra?

— Tény, hogy nem elegendő csak egy plakátot kirakni. Nagy szerepe van a személyes agltáoiónak Is. Voltak olyan rendezvényeink, melyekre több száz embert tudtunk megnyerni. Így például a Modul szocialista brigád kezdeményezésére indított Naplemente akció, Lakatos Vince dokumentumfllmje után. Több mint huszonötezer forint értékű munkadíjat ajánlottak fel ezt követően dolgozóink a tanyai öregek támogatására. Nagy súllyal szerepelt ebben, hogy valamenynyien megértették, átérezték ennek az akciónak az igen mély emberi tartalmát. Ebben nemcsak a szocialista brigádok, hanem a brigádon kívüli dolgozók is részt vettek szép számmal. Az értelmes dolgokra meg lehet nyerni az emberek többségét.

— Milyen eredményeket sikerült elérni az oktatás, a továbbtanulás terén?

— Nálunk jóformán mindenki részt vesz valamilyen szakszervezeti, politikai oktatásban. A gyár által indított hathónapos tanfolyamokon szakmaszerzési lehetőség is van. Az elmúlt évben tízen végezték el az általános iskolát, huszonheten a szakközépiskolát — esti tagozaton —, és egy dolgozónk a közgazdasági egyetemet. Tapasztalataim szerint felsőfokú intézményekben egyre többen szeretnének továbbtanulni. Amennyiben ez a dolgozó munkaköréhez szükséges, a vállalat teljes egészében támogatja ezt. Idén például öten jelentkeztek műszaki főiskolára.

• '

Chudi János, a Vörös Csillag szocialista brigád vezetője, 32 éves, családos, az egyik környékbeli községből jár be naponta. Az elmúlt hetekben tette le a technikusi minősítő vizsgát.

— Milyen közös kulturális programokon vettek részt az utóbbi időben? — kérdezem tőle.

— Májusban jártunk Budapesten a Népszínházban, s Kecskeméten, a Katona József Színházban. Brigádtagságunknak több mint fele ott volt mindkét esetben. Ilyenkor a családtagokat, is visszük. Valahogy jobban összehoz bennünket, ha családjaink ismerik egymást, s ők is igénylik a közös társaságot.

— Megtalálják a számításukat itt a gyáregységben, a brigádban?

*— A járás területén hasonló szakmában bárhol elhelyezkedhetnénk. Azonban a vállalat ma

már olyan kedvezményeket biztosít, amelyeket korábban nem. Emlékszem, amikor 1968-ban az ipari termelésre áttértünk, bizony sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Rendszeresség, több szaktudás, intenzívebb munka kellett. Es akkor még nem voltak ilyenek a munkahelyi körülmények, s a fizetés is alacsonyabb volt. Ma már minden üzemrészben van hűtőszekrény. Új öltözők, mosdók, sportpálya, szállító buszok, lakásépítési támogatás stb. Ezt észre kell venni, mindenképpen.

Bálint János technológus, a Pattantyús szocialista brigád vezetője, társadalmi munkában könyivbizományos.

— Milyen összeget fordítanak a brigádtagok könyvvásárlásra évenként, s milyen müvek a legnépszerűbbek?

— Ml vásároljuk a legtöbb könyvet a gyáregységben. A műszaki osztály és a gyártáselőkészítő dolgozói — legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Tavaly több mint harmincezer forint értékű könyvet árultam. Egy személyre hat-hétszáz forint jutott. Tapasztalataim szerint a mezőgazdasági szakirodalom a legkelendőbb, s csak utána a szépirodalom. A körülmények figyelembevételével ebben nincs semmi különös. A legfrissebb műszaki szakkönyvek nagy részét pedig az üzemi könyvtárunk vásárolja meg.

Posváncz Etelka

• Es, íme a lassan formálódó sportpálya, a félig kész óriási sakktáblával. (Pásztor Zoltán felvételei)

Újabb szólásaink

A szólásokat vizsgálva, amint már láttuk is, vannak közöttük \nagyon régiek, de a megváltozott körülmények miatt újabbak is keletkeznek. Ami közös bennük: ma is színesíthetik, szemléletessé tehetik mondanivalónkat. Foglalkoznunk kell velük, hogy jól használjuk őket, mert a rosszul használt szólásoik nemhogy színesítenék, hanem inkább torzítják gondolatainkat.

Jogosan vethetjük fel a kérdést, hogy vajon szólásainknak lezárt rendszerük van-e, vagy napjainkban is újabbakkal gyarapodik nyelvünk. A kérdésre adott felelet csak az lehet, hogy napjainkban sok új szólást használunk, amelyekben a mai technika fejlettsége jut kifejezésre. A benne van a pácban, szőrmentén bánik valakivel, élére rakja a garast, más húrokat penget szólásaink régebben keletkeztek. De vannak újabban alakultak is. Most esett le a húszfilléres vagy a tantusz általánosan ismert mai szólásunk áz automaták működésére céloz, és akkor mondjuk, ha valaki csak gondolkozva, később ért meg egy tréfát. Ha teljes erőnket bevetjük valamibe, teljes gőzzel végzünk valamit: a nagy sebességgel működő gőzgépre gondolunk.

Az újabb szólások közül néhány még csak „bizalmas” és „argó” megjelöléssel található az értelmező kéziszótárban. Bizalmas stílusú jelzésű az (el)húzza a csíkot (elfut, elinal, a szürke csíkot húzó repülőgépre célozva) és az elkapta a gépszij. Ez utóbbi jelentései: akarata ellenére belekeveredett valamibe, a váratlan sikereik megszédítették, fennhéjázóan viselkedik, váratlanul bajba keveredik. Az argó kifejezéseik közül is megemlítünk néhányat: Ha valaki titokban híreket közöl valakivel, az leadja a drótot (uffalva a távíró- és telefondrótra). Azt, hogy valaki sietve meglép valahonnan, az olajra lép szólással fejezhetjük ki. Nagyon szemléletes kifejezés, mert a csúszós, olajos talajon érzésünk szerint gyorsan és zajtalanul lehet odébbállni. A csőbe húzták (becsapták, rászedték) is könnyen érthető. Ez utóbbi szólások még az irodalmi nyelvben nem gyökeresedtek meg, de már bejutottak a köznyelvbe. Használatuk is eléggé általános, de nyilatkozatokba, fejtegetésekbe, hivatalos közlésekbe még nem illenek bele.

j Újabb szólásaink tárgyalásakor teljességre nem törekedhetünk, de még egy forrásukat feltétlenül

meg kell említenünk, ez pedig a sportnyelv. Es ez érthető Is, hiszen á sportolás Iránti Igen nagy érdeklődés, a rádió és a tévé is rendszeresen közöl sporttudósításokat. E szólások forrásai között a legkedveltebb sportágak szerepelnek: az ökölvívás, a birkózás, a labdarúgás, a lóverseny, a futás, a gátfutás, a magasugrás és a sakk. övön aluli ütés érte, szóritóba lép (az elnökválasztáson),

k. o. győzelem (ez a k. o. a kiütés angol knock out rövidítése); nem voltak azonos súlycsoportban, bedobta a törülközőt (igaz, hogy nem a sportoló, hanem az edző dobja be), megsorozni valakit a tényekkel (épp a minap hallottam 'a HÉT műsorában, véletlenül éppen nő mondta). Nem rúg labdába (nem akar vagy nincs alkalma valamit tenni), az öngól is nagyon kifejező adott esetben. (Ezzel tulajdonképpen a sajtvásárnak adtak öngólt, olvastam egy tudósítást arról, hogy a „sajtvásár” ideje alatt kiselejtezésre érdemes sajtféleségeket is forgalomba hoztak.)

De folytassuk tovább! Rossz lóra tett, átveszi a stafétabotot, sikerrel vesszük az akadályokat, magasra tettük a mércét. A sakkra vonatkozik: lépéskényszerbe kerültek. A vállalatok még nem léptek. (Pl. ha lépcsőzetes munkakezdésről van szó, és a vállalatok hajlandóságot mutattak rá, de eddig még semmit sem tettek az érdekében.) És végül (nem éppen hízelgőén, az NB. csoportjai szerint értékelve): NB Ill-as átlagember.

Amint látjuk, a beszélők sejtik, hogy a szólások használata milyen fontos a kifejezés szemléletessé tételére. De sokszor nem értik meg, hogy túlzott használatuk nemhogy szemléletessé nem teszi a mondanivalót, hanem inkább a megértést nehezíti meg a szokatlan szemléletű kép használatával. Már a szólások képszerűségének gyakori alkalmazása Is elvonja a figyelmet a lényegesről.

Mennyi nyelvi frisseség, ötletesség vész él, ha pl. a kátyúba ragadt szekeret akarják a holtpontról kimozdítani (nagyon zavar a kátyúba ragadt szekér és a holtpont összekapcsolása). Nevetségesen hat, ha azt halljuk a rádió kertészeti tanácsadójában, hogy a pondró ránk nyitja kiskertünk ajtaját. A rádióban a 168 óra műsorában állandóan műsorétlapról hallunk. Még a tréfás hangnem sem tudja lefaragni a szólásról a szokatlanságot.

Kiss István

KÖNYVESPOLC

Címfotó

Csodálatosan szép könyvet adott az olvasók kezébe a Szépművészeti Kiadó. Pontosabban, nem is annyira az olvasóknak szánta, mint a művészi fényképfelvételek, a különleges szép tájak kedvelőinek és a gyűjtőknek. A kötet ugyanis a bevezető sorokon kívül egyetlen betűt sem tartalmaz — a szavak szerepét a képek veszik át. Rengeteg mondanivalót hordoznak.

Távoli, varázslatos világot tárnak az olvasó elé. Az Onyegató hatalmas szigetvilágában húzódik meg egy kicsiny sziget: Kizsi, a népi főépítészet gyöngyszeme. Rácz Endre fotóművész objektivje ezt a mesébe illő világot, a régi korok levegőjét, a magas művészi fokra emelkedett népi ácsmesterség évszázados hagyományait emeli látóközeibe.

Minden felvétel — külön tanulmány. Az egyiken elmerülhetünk a fa anyagának, szerkezeti, felületi szépségeinek szemléletébe, a másik a táj, az épületek és a környezet harmonikus öszszecsendülését érzékelteti. Az egyik helyen az összhatásra helyeződik a hangsúly, másutt a részletek szépségében gyönyörködhetünk: a szerkezetek célszerű egyszerűségében, a díszítésekből áradó népi fantáziában.

A sziget neve: Kizsi. — még az őslakosok, a karjalaiak emlékét idézi. Később Novgorodhoz tartozott, ma a népi faépítészet szabadtéri múzeuma. Rácz Endre beszédesen kifejező képei ezt a távoli, északi vidéket hozzák el közénk, megszólaltatva az anyagot, ráközelitve az Onyegavidéki ácsok kézjelét viselő részletek finomságára, szépségére és feltárva a múlt hangulatát, s a jelent gazdagító értékeit.

V. Zs.

A NÉPFRONT ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS

A több tudás - életszükséglet

A HAZAFIAS NÉPFRONT közművelődési munkájának az a legfőbb célja, hogy a társadalom minél több tagja érezze életszükségletnek műveltsége folyamatos gyarapítását. Ez nem egyszerűen művelődési cél, hanem szakadatlan törekvés arra, hogy mindenki többet tudjon a világról, a

társadalomról, jobban értse a

politika, a gazdaság, a , kultúra alapkérdéseit és összefüggéseit. E cél érdekében a népfront-mozgalom kezdeményező módon közreműködik a szocialista kultúra tér. jesatésében, a közösségi emberré nevelésben, az egyéniség mind szabadabb és teljesebb kibontakoztatásában.

Milyen módon?

Az elmúlt három esztendőben több száz művelődési munkaközösség alakult az országban. Bizonyára sokakban felmerül a gondolat: ugyanVnl szükség van a népfront-mozgalom keretén belül a művelődési \ munkaközösségek megalakítására, amikor a tanácsok mellett kulturális állandó bizottság, az ipari üzemekben és a termelőszövetkezetekben kulturális bizottság, a művelődési házakban pedig társadalmi vezetőség működik? Ebben az esetben azonban nem Illetékes állami és társadalmi szervek újabb bizottságáról, hanem a művelt és művelődni vágyó, a mások művelődését is elősegíteni akaró, társadalmi érdeklődésű emberek közösségéről van szó, akik azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a kultúra az országban valóban tömegessé váljon.

A népfrontnak, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalomnak, fontos feladata a politikai Ismeretterjesztés. Százezrek

vesznek nászt egy-egy esztendőben Ilyen rendezvényeken. A színes és változatos formák között a fórum jellegű rendezvények bizonyultak eddig a legeredményesebbeknek, ahol az emberek kérdezhettek és feleletet kaptak, az országos célokat helyi tennivalókban fogalmazták

meg közösen, s a tettreváltás lehetőségeit is kidolgozták. így a helyi igényeknek megfelelően igen sok településen foglalkoztak a terület mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vagy éppen környezetvédelmi kérdéseivel. Másutt fórumokat szerveztek az áruellátás, a szolgáltatások, vagy éppen a háztáji gazdaságok helyzetéről. Megint másutt a politikái vitakörök biztosítottak jó lehetőséget az ' eszmecserékhez.

A politikai ismeretterjesztés mellett a népfront-mozgalom támogatja és szorgalmazza a közművelődés bevált formáit. Az évenként meghirdetett krónikaíróhelytörténeti pályázat nyomán ma már sokezer pályamű található a megyei levéltárakban, amelyek nemcsak egy-egy település múltját örökítik meg, hanem az eltelt három évtized hiteles történetét is. Es nem csupán falvak, nagyközségek történetéről készültek ilyen pályaművek, hanem feldolgozták már sok ipari üzem és 'termelőszövetkezet történetét is.

A kertbarát- és kisállattenyésztési körpk száma országosan meghaladja az ezret. Gazdája szinte mindenütt a helyi népfrontbizottság, amely minden lehelő segítséget megad e népgazdaságilag is hasznos hobbi műveléséhez. Akárcsak az értelmiségi, a népfront, illetve a népfronttanácstag klubok működéséhez.

A NÉPFRONT-MOZGALOM azonban nemcsak a közművelődés bevált formáit hasznosítja és szorgalmazza, hanem felkarol és támogat minden új, hasznosnak ígérkező kezdeményezést. A legjobb példa erre az olvasótáborok .létrehozása. Hogy mi az olvasótáborok célkitűzése, lényege? Olvasóvá nevelni elsősorban a munkás- és parasztfiaitalokat. Felkelteni bennük az önművelés iránti igényt Megtanítani őket a könyvtár használatára. Az olvasáson keresztül ösztönözni őket a társadalmi valóság megismerésére, azaz: amikor egy-egy könyvet elolvasnak, ne csak az adatokat, a hősök életútját kísérjék figyelemmel, hanem tanuljanak meg történelmi-társadalmi fejlődésben gondolkodni. így jobban megérthetik saját életüket, fölmérhetik képességeiket és tennivalóikat, kiegyensúlyozottabb egyéniségekké válhatnak, s ez megkönnyíti beilleszkedésüket a felnőttek társadalmába.

Es nem csupán az olvasótáborok száma növekedett a népfront, mozgalom támogatásának eredményeként, egyre sokszínűbbé vált munkájuk is. Ma már az irodalmi táborok mellett képzőművészet!, helytörténeti, néprajzi, közművelődési, sőt nemzetiségi nyelvművelő olvasótáborok is működnek.

MINDEZ JÖL szemlélteti: a népfront-mozgalom kezdeményezője, támogatója az önművelés legkülönbözőbb fórumainak. Rendhagyó irodalmi és művészeti órákat szerveznek a szakmunkásképző intézetekben. A hagyományos író-olvasó .találkozókat igyekeznek újszerűén megrendezni, azaz klubszerűén: vitaindítóval, párbeszédre inspirálóan. S ilyen hasznos kezdeményezés volt a kismama-klubok megalakítása is. S bár ez a mozgalom sem tekinthet vissza két-három esztendőnél hosszabb időre, annak ellenére már több száz működik országszerte.

Es a népfrontmozgalom igen aktívan bekapcsolódott az egyik legújabb közművelődési forma, a Mindenki iskolája szervezésébe is. Csoportokat szervezitek a programok közös meghallgatására, hallgatókat toboroztak és toboroznak ma is.

A dolgok lényege: általánosságok és régi receptek helyett a jelenlegi valóságnak megfelelő megoldásokat keresnek és találnak is mindenütt a népfrontbizottságok a közművelődés hatékonyabbá tételére. Természetesen ennek a sokszínű munkának az eredményei nem jönnek létre együk napról, hónapról a másikra, de amdpt azt az olvasótáborok példája is igazolja: biztosan előbbre vezetnek.

P. P.