Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-29 / 176. szám
íóWMiJ VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KádárJános és Leonyid Brezsnyev baráti találkozója AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 176. szám Ára: 90 fillér 1978. július 29. szombat Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke július 28-án, a Krímben találkozott a Szovjetunióban tartózkodó Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első .titkárával. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységének fő irányairól. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta a szovjet mezőgazdaság továbbfejlesztésének kérdéseiről az SZKP KB 1978. júliusi ülésén hozott határozatok programadó jellegét. Kádár János ismertetést adott az MSZMP KB 1978. áprilisi üléséről, amelynek nagy mozgósító .jelentősége van az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak .teljesítése és az V. ■4TT* A NÉPMŰVÉSZET MESTEREI KECSKEMÉTEN LÁTVÁNYOS SZEREPLÉS A BAJAI VÍZISZÍNPADON Változatosak a fesztivál R-W műsorai Nehezen hihető, hogy bárki előre pontosan megjósolhatta volna, miként alakul majd a VI. Duna menti folklórfesztivál idei programja, és e programok ígérte érdekességek, látványosságok iránti érdeklődés. A tudósítók jó szívvel írhatják le, hogy az elmúlt tíz év alatt — soha ilyen nagymérvű és sokirányú érdeklődés, kíváncsiság nem kísérte még az immár hagyományos Bács-Kiskun megyei rendezvénysorozatot. Az elmúlt egy-két nap eseményei, és az eseményeket követő reagálások jól példázzák a fenti állítást. Nagy tetszéssel fogadta a kecskeméti közönség a népművészet mestereinek színes, hangulatos műsorát csütörtökön este. Mintegy félszáz énekes, táncos, rigmusmondó és hangszeres szólista mutatkozott be ez alkalommal, megvillantva — ha csupán néhány percre is — egyéniségének, művészetének lényegét. S hogy a nép tartalmas művészete nemcsak a múlté, azt ékesen bizonyítja ez a seregszemle. Ugyanis az említett rendezvényen szinte valamennyi korosz-. tály képviselve volt: a népművészet ifjú mesterei, a huszonéves fiatalok és természetesen az átadók: a hatvan-nyolcvan éves hagyományőrző emberek. Vén Ferenc és Rideg Ferencné kalocsai táncosok nyitó-csárdásával kezdődött a Megyei Művelődési Központban az a háromrészes, nagysikerű rendezvény, amely .hazánk tájegységei szerint tagolódott. A somogyiak és az észak-dunámtúliak ugyancsak nagy sikert arattak. Ugyanúgy, mint a cecei asszonyok, akik üveges táncot mutattak be, idősebb Tóth Imre kisbárapáti énekes Somogy megyéből, aki ízes szavakkal előadott énekével nagy tapsot váltott ki. őket követték a nyírségi, az alföldi és a különböző tájak szlovák táncosai, dalokkal. Petróczi Andrásné archaikus imádsága, Sebestyén Márta Zobor vidéki népdalai, valamint a nyírségi asszonyok biblikus hangvételű balladái különleges és ritka élményt jelentettek a közönségnek és a szakembereknek egyaránt. fi 'raaúlilftgni. • Petróczi Andrásné palóc népdalokat ad elő. • Az erdélyi asszonyok csángó balladákat énekelnek. m Nagy tetszéssel fogadta a kecskeméti közönség az erdélyi asszonyok csángó balladáit is. És nem (maradt el a siker akkor sem, amikor a baranyaiak és a bukovinai székelyek táncoltak. Moldvai népdalokat játszottak ezután a furulya virtuóz mesterei: Máris György és Csobán György. Majd Karsai Zsigmond és Székely Zsigmond gyönyörű, eredeti székely pontozója után a közös, vérpezsdítő erdélyi csárdással zárták a népművészet mestereinek ' kecskeméti bemutatóját. A művelődési központ előcsarnokában rendezett táncház a szereplők és a közönség legnagyobb örömére a késő esti órákban ért véget. A sok-sok érdeklődőt vonzó, színes és mozgalmas folklórfesztiválhoz, de még közvetlenebbül „A folklórizmus egykor és ma” című, szombaton befejeződő, háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozáshoz kapcsolódik az a két kiállítás, amely nap mint nap osztatlan sikert arat Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ épületében. A földszinti termekben érzékletesen tárul fel a nép• Látogatók a fiatal népművészek tárlatán. (Tóth Sándor felvételei) művészet megtermékenyít^ hatása. Bárki ízelítőt kaphat abból, hogy miként él tovább a nép kultúrája. A jelenbe vezet át a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának kiállítása. Összesen huszonegy fazekas, fafaragó, kosárfonó, bőrműves, szövő és varró állította ki az elmúlt három évben született munkáit. A fesztivál másik színhelyén, Baján a leglátványosabb volt a víziszínpad csütörtök esti műsora. Az ideális környezetben több száz néző előtt megrendezett bemutatkozáson nagy sikerrel szerepeltek a hazai és külföldi együttesek egyaránt. Majd ezt követően pénteken a városi tanács udvarán találkoztak egymással és az érdeklődő közönséggel a népművészet mesterei: bemutatták tehetségüket, művészetüket. A népi énekesek és hangszeresek műsort rögtönöztek, és sziporkáztak a rigmusmondók is. ötéves terv feladatainak végrehajtása szempontjából. A találkozón jelentős figyelmét szenteltek a magyar— szovjet együttműködés kérdéseinek. Hangsúlyozták, hogy a kooperáció és a termelésszakosítás elmélyítése mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a KGST keretében, a két országban folyó szocialista és kommunista építés feladatai eredményes megoldásának szilárd biztosítéka. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió a továbbiakban is elsőbbséget szándékozik adni a szocialista államok közötti' gazdasági együttműködés sokoldalú elmélyítésének. Leonyid Brezsnyev és Kádár János megvitatta a világpolitika időszerű kérdéseit. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi viszonyokban az első számú probléma a fegyverkezési hajsza beszüntetése, a tényleges leszerelés. Az SZKP és az MSZMP, síkraszállva a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tételéért, határozottan elítéli az imperialista államoknak, valamint Kínának más országok belügyeibe való beavatkozási kísérleteit. Ezzel öszszefüggésben hangsúlyozták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság megbonthatatlan szolidaritását a Vietnami Szocialista Köztársasággal, amelyre a nagyhatalmi hegemonista politikát folytató Peking durva nyomást gyakorol. Leonyid Brezsnyev és Kádár János megállapította, hogy a jelenlegi körülmények között különös jelentősége van a szocialista közösség egységének, az összes antiimperial ista erő összeforrottságának, a béke és a társadalmi haladás eszményeinek a diadaláért folytatott harcban. A találkozót a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légköre jellemezte. (TASZSZ, Kádár János üdvözlete a XL VIT résztvevőihez A XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó résztvevőinek Kubai Köztársaság, HAVANNA Nemzetközi Előkészítő Bizottság! Kedves fiatal barátaim! A Magyar Népköztársaság vezető testületéi, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész népünk nevében köszöntőm a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó valamennyi résztvevőjét. Szívből jövő jókívánságaimat küldöm a fesztivál házigazdáinak, a szocializmust építő Kuba vezetőinek, hős népének és ifjúságának. Röviddel a pusztító második világháború után Földülik békeszerető ifjúsága Prágában, az első fesztiválon hitet tett a békés, boldogabb emberi jövő megteremtése mellett. A fesztiválok három évtizedes története azt bizonyítja, hogy a világ haladó ifjúsága közös elhatározással, szilárd akarattal küzd az emberiség sorsának jobbra fordulásáért. Napjaink ifjúsága jó úton halad, amikor az antiimperialista szolidaritás, béke és barátság szellemében folytatja elődei harcát. . A béke megőrzése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a leszerelés ügyének előmozdítása egyaránt érdeke minden józanul gondolkodó embernek, függetlenül nemzeti hovatartozásától, bőrének színétől, vallási meggyőződésétől. Hasonlóképpen a világ népeinek érdeke, hogy Földünkön megszűnjön a nemzeti elnyomás, a kizsákmányolás, hogy a szabadságukért, függetlenségükért jogaikért harcolók igazságos ügye győzedelmeskedjen. E nagy kérdések megoldása joggal foglalkoztatja a világ ifjúságát, amelynek felelőssége és tenniakarása hozzájárul a jelen és a jövő nemzedékeinek szabadabb, boldogabb, háborútól és félelemtől mentes élete megteremtéséhez. A kubai seregszemle megyőzően juttatja kifejezésre a világ ifjúságának nemzetközi összefogását, az emberiség sorsáért érzett felelősséget. A szocialista Magyarország ifjúsága elkötelezte magát e nemes célok mellett és vállalja a valóra váltásukért vívott küzdelem reá eső részét. A magyar fiatalok küldöttsége ennek szellemében vesz részt a találkozón. Biztos vagyok abban, hogy a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó sikerrel teljesíti küldetését, tovább erősíti a békéért, a társadalmi haladásért küzdő erők egységét, a tőkés kizsákmányolás, valamint az imperialista gyarmatosítás és újgyarmatosítás ellen vívott harcban. A munka jó feltétele az, hogy a találkozónak a szocializmust építő, a haladás ügyét, a népek barátságát tettekkel támogató kubai nép és ifjúsága ad otthont. Kívánom, hogy ez a fesztivál is ápolja a világ ifjúságának barátságát, kölcsönös megértését és járuljon hozzá a népek közötti békés együttműködés erősítéséhez. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára (MTI) Javuló ellátás munkaruhából, kötöttáruból, cipőből Az év végéig várhatóan mintegy 40 milliárd forintos, a tavalyinál 7—8 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le a kereskedelem ruházati cikkekből. Az év második felében igyekeznek kiküszöbölni az első félév hiányosságait, ennek megfelelően nagyobb lesz a szőnyegválaszték, az igényeknek megfelelő ellátást biztosítanak más lakástextil-áruból is. Felsőruházati konfekciócikkekből is elfogadta az ipar a kereskedelem nagyobb tételű megrendeléseit. További 450 ezer darab márkás farmer érkezik importból, s hazái termelésből, illetve vietnami importból az igények szerint szállítanak munkaruhát a boltokba. A Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján elmondták: a következő hónapokban javul a divat kötött áru-ellátás is; az ipar az idén először gyárt tőkés importfonalból csaknem félmillió pulóvert, kardigánt és más holmit. Az ipar és a kereskedelem ígérete szerint javul a férficipők minősége és választéka. Divatosabb női cipők gyártásáról, illetve értékesítéséről jelenleg is tárgyalnak a kereskedelem és a termelő vállalatok szakemberei. Változatlanul gondot okoz a hímzőfonal-elMtás. Egy jellemző adat: míg 1974-ben 460 ezer doboz hímzőfonalat adtak el, az idén az üzletékbe szállított csaknem két és fél millió doboz sem elegendő. Pedig a kereskedelem Jugoszláviából, Romániából és Kínából importál. Az első félévben férfi és női konfekciócikkekből vásároltak a legtöbbet a boltokban, forgalmuk 30—40 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Ez azt mutatja, hogy a mérettáblázat jól bevált. A kisebb kínálat miatt csökkent a forgalom gyapjúszővetáruból és kötöttárubóL Farmerruhákból 600 ezer érkezett eddig, több mint tavaly egész évben. Összességében elmondható, hogy a félév során a ruházati ellátásban — kisebb átmeneti hiányoktól eltekintve — számottevő probléma nem volt. (MTI) Közben a városba érkezett hazai és külföldi vendégek örömüket lelik a Baján látható kiállításokban; a Türr István Múzeum tárlataiban. Kalocsán szinte mindenki a rangos esemény szolgálatába szegődött A kommunális szervek rendszeresen gondoskodnak a közterületek tisztántartásáról: naponta többször is „fürdetik” az utakat, járdáikat. Kifogástalan az üzletek áruellátása, van elegendő hűsítő ital és sütemény. Teljes telítettség mutatkozik a szállodákban és a kollégiumokban, valamint az IBUSZ fizető-vendégszodgálatában. Az eddigi rendezvényeket ebben a .városban csaknem húszezren tekintették meg, a legnagyobb közönséget eddig az utcai felvonulás és a résztvevő csoportok színpadi versenyprogramja vonzotta. De több mint ötezren látogatták az erre az alkalomra megrendezett tárlatokat is. A rosszmájú Parkinson szerint ahol sok a bizottság, ott puszta időpazarlás bármiféle felelős után kutatni, mert senki sem akad, aki akárcsak a mai dátumot is az ember szemébe mondaná, azaz mondhatná, hiszen bárminő állásfoglalás előtt köteles egybehívni jeles társaságát. Bizonyos tapasztalatok birtokában rögtön az első mondat után kísérletet teszek a félrehallás megakadályozására. Parkinson nem általában a bizottság intézménye ellen rótta e sorokat, a fölöslegesen megbízott vagy sebtében életre keltett testületeket ostorozta. Az ilyesfajta hevületet manapság sem kiséri értetlenség, hogy finoman fogalmazzam meg azt, amit eredetileg így akartam mondani: aggasztóan sok a mindennapi munkát akadályozó bizottság. A miértre sokféle válasz kínálkozik. Kezdjük a jóindulat úak kai: mert a munkahelyek a demokrácia érvényesülésének egyik módját várták, a bizottságoktól; mert a döntésekhez szükség volt újabb és újabb szakmai támaszokra; mert több szem többet lát. A rosszindulatú magyarázatok közül elég lesz egy is: mert némelyik helyen úgy vélték, az újabb és újabb bizottságok tető alá hozásával csökkenthető a döntésre jogosult — sőt: kötelezett — személyek felelőssége. Igaz, talán kár ilyen messzire menni. Talán elegendő és főleg igaz annyi is, hogy a sok fölösleges testület közül a legtöbbet a kényelmesség szülte. Bizottság végzi nehézkesen azt, amit egyetlen ember is könnyedén elláthat — a bizottságosdi többé-kevésbé az élőkelősdivei lett azonos. A bizottságosdi magas régiókba tört, s miért ne mondhatnánk ki kereken: országos szervek házatáján sem ismeretlen. Amikor az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Lázár György a kormányzati munkáról szóló beszámolójában arról beszélt: az ügyintézés gyakran nehézkes, fölöslegesen sok a hatósági megkötés, túlzott az adminisztráció, nyilvánvaló lett, hogy a miniszterelnök másféle kerékkötőket sem hagy szó nélkül. Íme egy idézet: „Amint már utaltam rá, a Minisztertanácsnak érvényes határozatai vannak a döntési gyakorlat, az államigazgatási eljárások, az ellenőrzési rendszer javítására. Előkészületeket tettünk a központi, ezen belül az ágazati irányítás szerepének és feladatainak pontosabb szabályozására. Lépéseket tervezünk a fölösleges szervezeti párhuzamosságok megszüntetésére, ennek keretében felülvizsgáljuk és csökkenteni fogjuk a túlzottan elszaporodott bizottságokat". És ide kívánkozik még egy mondat: „A jelenleginél nagyobb mértékben kívánunk építeni a vezetők személyes felelősségére és az állami fegyelemre". Várható tehát a bizottságosdi alkonya — nem is lehet ez másképp abban az időszakban, amikor rendkívül fontosnak ítélik a 1 vezetés színvonalának emelését. A kormány beszámolója önkritikus volt; többször előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig vontatott a döntések végrehajtása is. Igazán elhibázott lenne mindezt a bizottságok nyakába varrni, az azonban tény, hogy a kárt okozó nehézkesség gyakran ezektől a fölös számban levő testületektől indul el. Most sokan mondhatnák: elég régóta tudjuk ám ezt, hiszen különféle fórumokon állandóan emlegették, hogy előbb-utóbb bajt bajra halmozhat a bürokratikus, felelősséget tovább paszszoló bizottságosdi. Csakhogy a gyökerek elég mélyre hatoltak és erősen kapaszkodnak, ezért volt szükség a törvényhozásban elhangzott kormányelnöki bírálatra. Az őszinte, kemény mondatok értelemszerűen következtek a párt Központi Bizottságának áprilisi ülése után, hiszen ez a határozat szolgáltatott alapot a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára parlamenti felszólalásában fölidézte a Központi Bizottság áprilisi ülését, amely „szólt az irányítás, a végrehajtás gyenge pontjairól, arról, a nem is kevés nehézségről, amely részben rajtunk kívül álló okokból, de tekintélyes részben munkánk fogyatékosságaiból eredően akadályozta, s bizonyos mértékig ma is fékezi a gyorsabb előrehaladást". A végrehajtásban megkezdődött a fékek eltávolítása. Az országgyűlés nyári ülésszaka után nem kétséges, hogy közéjük tartoznak a hiábavaló bizottságok is. P. D.
