Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-27 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 174. szám Ára: 90 fillér 1978. július 27. csütörtök W­Tartalmilag fejlődött a politikai képzés Mozgalmas Ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága akcióévben került sor az 1977/78-as politikai képzési- év feladatainak végre­hajtására az ifjúsági Szövetség­ben. A szokásos beszámoló, ve­zetőségválasztó, illetve tervező taggyűlések megtartása csak kis részét töltötte ki a programnak, fel kellett készülni a küldöttér­tekezletekre, a 'forradalmi .ifjúsá­gi napokra, a XI. Világifjúsági Találkozó megyei tennivalóinak elvégzésére. Ugyanakkor a poli­tikai képzést irányító szervek fontos célként jelölték meg a szervezettség, a tartalmi munka fokozását a rétegsajátosságok fi­gyelembevételével, hogy a fiata­lokat élképpen is mozgósítsák a népgazdasági tervfeladatok meg­oldására. A mozgalmi év lezárá­sakor azt állapította meg tegna­pi ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, hogy a politi­kai képzés betöltötte hivatását, és különösen tartalmilag fejlődött sokat. A Mészáros István politikai képzési felelős által előterjesztett jelentés részletesen értékeli az egyes képzési módozatokat. Ami az ifjúsági vitaköröket illeti, né­hannyal kevesebb résztvevővel működtek ugyan,, de a korábbi­nál nagyobb hatásfokkal. Az egyes témák feldolgozásának szín­vonala jelentősen fejlődött, ami­ben' nyilvánvalóan szerepet ját­szott, hogy kisebb volt a propa­gandisták cserélődése, és a felké­szítés is jól sikerült. Mindezek együttesen eredményezték, hogy az ifjúsági vitakörök — amint azt a jelentés hangsúlyoz­ta — ma már nemcsak az okta­tás, de egyre inkáhb a politikai nevelőmunka műhelyévé is vál­nak. Érdekes — s nem véletlen —, hogy tavaly a. népszerűségi listán első helyen végzett a Nagy Október, másodikon a KISZ—Komszomol barátsága, harmadikon pedig a Kuba című téma, de természetesen hazánk kül- és belpolitikája, gazdaságpo­litikája is sok érdeklődőt von­zott. Ugyanígy élénk vita jelle­mezte azokat a délutánokat is, amelyeken arra kerestek választ a fiatalok, hogy mit jelent ma KISZ-tagnak lenni, vagy a szo­cialista életmód kérdéseivel fog­lalkoztak. A felsoroltakon kívül szinte mindenütt napirendre ke­rültek a napi politikai események, is, több alapszervezet például fórumot is rendezett ezekről. Elgondolkoztató, hogy a Kili­­án-körök száma nem ott emelke­dett, ahol az a természetes lenne, tehát a középfokú tanintézetek­ben, hanem a gyárakban, üze­mekben. Összesen 3275 fiatallal ismertették meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség történetét, fel­készítve őket a KISZ-tagságra. Mégis érvényes az a megállapí­tás, hegy nagyobbak a nevelési lehetőségek annál, amennyit ki­használnak, hisz&i például Ka­locsán egyetlen üzemben sem in­dítottak Kilián-kört. Sokat javult a KISZ-aktivisták köre tananyagának minősége, s ennek hatására a képzés színvo­nala. Csaknem két és fél ezren dolgozták fel a témákat. Ezek­nek a köröknek yolt a legna­gyobb önállósága, mivel e kép­zési formának alakult ki leg­jobban a mechanizmusa. Az ön­állóság azonban azzal is együtt járt, hogy valamivel kevesebben vettek részt a körök munkájá­ban, print egy évvel korábban. A KISZ megyei bizottsága azt az összegző megállapítást tette, hogy a politikai képzés elsősor­ban tartalmilag .fejlődött, de va­lamelyest csökkent a résztvevők száma. A jövőben tehát intenzí­vebb szervező munkával kell nö­velni a politikai képzésben érde­keltek számát. A testület a továbbiakban — Czimber Erzsébet KISZ-titkár előterjesztése alapján — a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát je­lentését tárgyalta meg és fogad­ta el a fiatalok szocialista mun­kaversenyben, ifjúsági mozga­lomban való részvételének ta­pasztalatairól. Ezt követően — vita után — úgy határozott, hogy a IX. országos Ifjú Gárda szem­lén megyénket Kecskemét IG szakasza» képviseli. Néhány továb­bi időszerű téma megtárgyalása után a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a kecskeméti új me­gyei kórház építkezésén dolgozó építőtáborozókat kereste fel. B. J. Kádár János találkozott Aame Saarinennel és Meir Vilnerrel FERGETEGES SIKER, ÓRIÁSI ÉRDEKLŐDÉS — NÉPMŰVÉSZEK TAPASZTALATCSERÉJE KISMESTEREK UTCÁJA — POZSGAY IMRE KULTURÁLIS MINISZTER BESZÉDE Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szerdán fogadta Aarne Saarrnent, a Finn Kommunista Párt elnökét, aki pi­henésre érkezett Magyarországra. A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fej­leményeiről, a magyar—finn kapr csőlátókról, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és a két test­vérpárt együttműködésének to­vábbi erősítéséről. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkárát, aki üdü­lésre érkezett hazánkba. A megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, to­vábbá a nemzetközi helyzet elő­térben álló kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti problé­mákra. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és megállapodtak a két pártnak a marxizmus—leni­­nizmus és a proletár internacio­nalizmus élvein alapuló együtt­működése továbbfejlesztésében. (MTI) Folytatódik a folklórfesztivál Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy a várako­zásnak megfelelően nagy érdeklődés mutatkozik hazai éá külföldi körökben egyaránt az idei — immár hatodik —, s igazán rangos fesztivál iránt. Ez Baján, Kalocsán, Kecskemé­ten és Szekszárdon egyaránt szembetűnő már a „rendez­­vénydömping” első napjaiban. A kiállítások iránt minden­felé tömegesen érdeklődnek az emberek. Egyetlen példa is mutatja ezt: Baján a gyermekjátékokat bemutató tárlatot egyszerre egy száz fiatalból álló csoport is megtekintette. A Erik a korai paradicsom Kecskeméten és környéken. Tervek a termékfeldolgozás, -forgalmazás javítására Szakosodtak a megyeszékhely és környéke mezőgazdasági üzemei ^zőlő- és^^to^ölcs­­jj zőgazdasági na^üzemeücből ^ a *• »* ** ^ kézimunka-igényes növények tér- - ». ■ mesztését megszüntették. Csupán &***/+*+ . azok a növények maradtak meg, * !^~^. ***■ a amelyeknek gépesítését sikerült jH "Áss. - \ # -megoldani-Kecskemét város gyors fejlő- • i vV*t V ” Ír; y. s V* * . - -rí «« * gE désen megy keresztül ezekben az években és termelésszerkezetében mindinkább az ipari termelés a meghatározó. Ez szükségessé te­szi ' a hagyományos kertészkedés teljes átértékelését. A korszerű ■nagyüzemekben a gépesíthető növények termesztése elég nagy területen, és korszerűen folyik, a kisgazdaságokban pedig a nagyüzemben gazdaságosan nem gépesíthető kézimunka-igényes növényeket termesztik, általában . a szövetkezet vagy állami gaz­daság közreműködésével. A kertészeti termelés Kecske­mét környéki fejlesztésének cél­ja az ipar és a kereskedelem szükségletének részbeni kielégí­tése, másrészt a piaci igény­nek megfelelő friss áru előterem­tése. Gyorsabb ütemű előrehala­dásra van lehetőség az öntözés megfelelő kihasználásával. Indo­kolt a rétegvizek feltárása és ön­tözéses termesztéssel való hasz­nosítása. Egy-két gazdaság kez­deti sikerei is ezt igazolják. Mint például a kecskeméti Törekvés Tsz katonatelepi kertészetében a paprikafajták öntözése. Az ültet­vények öntözésénél a Magyar— Szovjet Barátság Tsz a víztaka­rékosság, valamint a módszer alacsony kézimunka-igénye miatt elsősorban a csepegtető öntözést alkalmazza. A népgazdasági tervben előírt termelésnövekedés alapja meg­van. A fejlesztés azonban nem á terület, hanem a hozamok nö­velésével valósul meg olyan mér­tékben, ahogy a közös gazdasá­gok az új kutatási eredményeket, korszerű termelési módszereket átveszik és gyakorlatban alkal­mazzák. Kecskeméten és környé­kén a szövetkezeti nagyüzemek megkezdték a szakosodást, az adottságaiknak megfelelő kerté­szeti ágazatok kialakítását. Há­­lrom jelentősebb zöldségtermesztő gazdaság alakult ki, az egyik a I Vegyszerrel védekeznek a nagyüzemi burgonya kártevői ellen. (Pásztor Zoltán felvétele) Törekvés Tsz, amely a zöldpap­rika, a káposzta, valamint a burgonya nagyüzemi termeszté­sét valósítja meg. A Kossuth Tsz az étkezési és tartósítóipari célra termesztett paradicsommal, valamint több hektáron a pap­rika, paradicsom, uborka és fe­jessaláta fólia alatti hajtatásos termesztésével foglalkozik. A he­­tényegyházi Egyetértés Szakszö­vetkezet a zöldpaprika, a sárga­répa és a petrezselyem bázisgaz­daságává alakult és a másik két szövetkezettel együtt korszerű eljárással, nagytömegű kertésze­ti terméket állít elő a kereske­delem és a feldolgozóipar számá­ra. Ismeretes, hogy a kertészeti termeléssel párhuzamosan a fel­dolgozás, valamint a forgalma­zás nem megfelelő mértékben fejlődött. Nagyon fontos, hogy minér*» előbb helyreálljon az egyensúly. Ennek í érdekében a ZÖLDÉRT Vállalat Kecskeméten és környékén a következő évek­ben 33-ra, az élelmiszer-kereske­delmi vállalat 15-re, a mezőgaz­dasági szövetkezetek 10-re, áfészek 4-re növelik a zöldség— gyümölcs-elárusítóhelyeik szá­mát. Az állami gazdaságok két üzletet, a magánkereskedők pe­dig 15 zöldség—gyümölcs-árusító helyet működtetnek a következő években. A zöldségfélék nagy része gyorsan romló áru, emiatt a for­galmazási idő rövid. Az eseten­kénti túlkínálat levezetésére és a forgalmazási veszteség csökken­tésére nélkülözhetetlen, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat a kertészeti termelés növekedésével arányban álló teljesítőképességű hűtőtáro­lót üzemeltessen. Emellett vala­mennyi zöldség—gyümölcs-for­galmazó kereskedelmi szerv szá­mára fontos feladat a feldolgozó- és csomagológépek beszerzése, a hűtő-tároló, a korszerű rako­dó- és szállítóeszközök beszerzé­se, teljesítőképességének növelé­se. A városi lakosság szükségle­tének jobb* kielégítése érdekében a félkész, konyhakész, tisztított zöldségfélék forgalmazásának nö­velésére van szükség. íz Dr. Apud Károly A megnövekedett figyelemre talán eddig az a legjellemzőbb, hogy a kalocsai szabadtéri nyitó­­ünnepségre több ezer helybeli és ide érkezett vendég elment ked­den este. A csaknem éjszakába nyúló látványos és színvonalas műsort fergeteges siker, fel-fel­­csattanó tapsorkán kísérte. Nézők és szereplők '■ együtt hallgatták meg Pozsgay Imre kulturális mi­niszter beszédét A miniszter elöljáróban hangsúlyozta: „Örömteli várakozással jöt­tünk a fesztivál megnyitójára, szépnek ígérkező programjára. Örömünket és bizakodó várako­zásunkat az idei programon túl ezeknek a fesztiváloknak a ma már hagyományszámba menő története is táplálja. Tíz év óta Bács-Kiskun megye kezdeménye­ző áldozatvállalásából és a foko­zatosan melléje szegődő rendező­­szervek erőfeszítéseiből bontako­zott ki ez a ma már hazánk hatá­rain túl is nagy figyelmet keltő szép eseménysorozat. Ilyen előz­mények - után és annak tudatá­ban, hogy az idén Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott társrende­zőként Tolna megye is, és velük számos országos szervezet fogott össze, joggal remélünk 'maradan­dó élményeket, új meg új isme­reteket Európa Duna mellett élő népeiről és vidám szórakozást a fellépő együttesektől.” Pozsgay Imre ezután arról be­szélt, hogy a szocialista Ma­gyarország természetes örököse és tudatos továbbéltetője haladó és népi kultúránknak, népművé­szetünknek. Kiemelte, hogy mű­velődéspolitikánk feltárja és őrzi, a ma és a holnap kultúrájába be­építi a népi művelődés értékeit. Hangsúlyozta, hogy „a népművé­szet szerves része és meghatározó eleme nemzeti kultúránknak." Elmondta továbbá, hogy „a fej­lett eszközöket használó, kiterjedt tömegkommunikáció korszakában a kultúra mind egységesebbé vá­lik. De ezzel párhuzamosan zaj­lik egy másik folyamat is. A né­pek, tájak, nemzetek keresik, megmutatják sajátos kultúrájuk értékeit, a rájuk jellemző formá­kat, a maguk ősi művészetét.” A miniszter beszéde végén külön köszöntötte a szomszéd országok­ban élő magyarok képviselőit, akik itteni bemutatkozásukkal is jól példázzák népek közötti meg­értés lehetőségét, azt, hogy a nem­zetiségek hidat alkothatnak az együttműködéshez. □ □ □ Kalocsán tegnap a mesélők és a népművészet mestereinek ta­lálkozója volt a fesztivál legki­emelkedőbb eseménye. Az ország minden tájáról egybegyűlt nép­művészek — mintegy százan — kicserélték tapasztalataikat, be­mutatták mesterségüket. Ehhez nyújtott alkalmat a „kismesterek utcája”, ahol közszemlére kerül­tek a rögtönzött alkotások és a már készen hozott művek. Nagy sikerrel szerepeltek az alkalmi bábkészítők, a szíjgyártók, a pin­­gálók és a fazekasok. A népmű­vész-sétányon kiállították termé­keiket a kékfestők, a szakácsok, • Pozsgay Imre miniszter meg­nyitó beszédét mondja. a fafaragók és a tányérfestők is az eddigiekhez hasonlóan. A mester utca forgatagában meg­­megálltak a látogatók a rigmus- és mesemondók mellett. Ezt a jó alkalmat felhasználva bekap­csolt magnóval jártak-keltek a néprajzosok és az amatőr gyűj­tők. A megyeszékhelyen is fesztivál­hangulat lett úrrá tegnap már napközben is: csoportosan sétál­tak, ismerkedtek a várossal a szereplésre ide érkezett csopor­tok tagjai. Délután három óra­kor a megyei pártszékházban a szomszédos Jugoszláviából a fesz­tiválra érkezett vajdasági cso­portok irányítóit, az ■ együttesek művészeti vezetőit fogadta Kata­­nics Sándor, a megyei- pártbizott­ság titkára, elbeszélgetett a ven­dégekkel a közös kulturális, mű­vészeti törekvésekről, a két népet összekötő baráti kapcsolatokról, és tájékoztatást adott megyénk ' társadalmi, gazdasági és műve­lődési helyzetéről. Hecskó End­re, a gombosi Arany János Mű­velődési Egyesület elnöke, a „Gyöngyösbokréta” Együttes ve­zetője mondott köszönetét a már többszörösen tapasztalt kedves fogadtatásért. Társai nevében is kifejezésre juttatta azt az örö­mét, hogy a fesztivál szervezett­sége megfelel az esemény rang­jának és várakozásuknak. A szerdai események a késő esti órákban lezajlott sikeres mű­sorral, hangulatos találkozóval értek véget.- Ezt a kecskemétiek örömére a Megyei Művelődési Központ színháztermében ren­dezték meg. V. E.—V. M. • A hercegszántói fiatal és idős sokácok, mint mindig, ezúttal is ma­gukkal ragadták a nézőket. És íme a „repülő” lengyel fiúk, hangulatos muzsikájuktól kísérve. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom