Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-25 / 172. szám

1978. július 25. • PETŐFI NÉPE • 5 TERJED A CSERETÁBOROZÁS AZ ISKOLÁK KÖZÖTT Vendéggyerekek Szelíden „A lehető legjobbkor !” Voigt Viknos kandidátus Bács-Kiskun kezdeményezőkészségéről „Kalocsa járási napközis tá­bor” — hirdeti egy sárga, üve­gezett verandájú épület felirata Szelíden, az üdülőtelepen. A nyi­tott ajtón át gyerekekre látni; éppen véget ért a reggeli ét­kezés odabenn. Néhányan még az utolsó falatokat majszolják, de a többség már a szabadban ug­rándozik. A nagyobbak asztall­t.enlszeznek, mások fooiznak. sza­ladgálnak; megkezdődött a va­káció egy hétköznapja. A gyerekek zslvalyában fur­csa, az alföldi beszédtől elütő hangok ütik meg a fület; a pa­lócok á-k, s a zártabb magánhang­zók kissé különösnek tűnnek. Gyurdki Gyula, a tábor vezetője viszont hamar magyarázatot ad a jelenségre; az üdülő lakói je­lenleg nem megyei iskolások, ök Hevesből, Besenyőtelekről érkez­tek, hogy tíz napot töltsenek el az alföldi tó .partján. Nyaralá­suk egy csereakció része. A szakmári úttörők ugyanis — szintén kilencvenen — Szilvás­váradon, a Szalajka völgyében nyaralnak. Az ottani gyermek­­üdülő a füzesabonyi járás tábo­ra A két iskola tanulóinak cse­réje kölcsönös előnyöket kínál. Nemcsak kellemes nyaralásra nyílik mód, de a fiatalok meg­ismerik az ország más-más táj­egységeit. A besenyőtelki gyerekek jól érzik magukat, bőséges a koszt, és az időjárásra sem <igen pa­naszkodnak. A színes és változa­tos programok közül legfonto­sabb az úszótanfolyam; hiszen most még csak alig heten ké­pesek fennmaradni a vizen. A nyaralás végéig viszont — ha az idő Is engedi — valameny­­nyien megtanulnak úszni. Dél­előtt és délután is fürdenek, este pedig saját szervezésű kul­turális programokra és rendezvé­nyekre kerül sor. Ez utóbbiakat a Világifjúsági Találkozó jegyé­ben szervezik. Ugyancsak messziről érkeztek a közeli szomszédban, a szeli­­di kastélyban otthonra lelt isko­lások. iA városi napközis tábor vendégei a Kalocsai 1. sz. Álta­lános Iskola félszáz tanulójával cseréltek üdülőt. Steib Pál úttörővezető, a sal­gótarjáni, Budapesti úti általá­nos iskola tanára elmondta, hogy partnereik is a városi út­törő-váltótáborban kaptak szál­lást. .A salgótarjáni gyerekek között régi hagyomány a cserenyara-Legutóbb WERNER VON BRAUN pályájának kezdetéről és a V—2-ről számoltunk be. A TITOKZATOS LEVÉLNEK NEM HISZNEK — A SECRET SERVICE EOÉRUTAT .AD — SMITH KISASSZONY VALAMIT ÉSZREVESZ — KI FIZETTE MEO A RÁKÉTATITOK MEG­SZERZÉSÉNEK ARÁT? A rakéta fejlődésének történe­tével kapcsolatban most térjünk vissza az 1939-es Európába. A lengyelországi háború már befe­jeződött, amikor az oslói angol tengerészeti attaséhoz névtelen levél érkezett, mely az angol had­vezetés figyelmét arra hívta fél, hogy a németek Peenemümdeben titokzatos fegyverkísérleteket folytatnak. A levelet Churchill miniszterelnöknek is tudomására hozták, tanácsadói azonban nem tekintették komolynak a levélben közölteket. Pedig 1936 óta itt hatalmas építkezéseket folytattak és 1937- ben megkezdétk a 6,5 méter hosz­­szú és 70 centiméter széles „Aggregat—3” típusú rakétákkal folytatott kísérleteket. A peene­­mundei parancsnok a már emlí­tett DÖRNBERG tábornok volt, a vezetőtechnikus pedig VON BRAUN. A levél megírásakor mór az „Aggregat—5”-tel folytók a kísérletek, melyek 12 kilométer magasságot érték él. Már itt rá kell mutatnunk arra, hogy ezt a magasságot a szovjet ralkétaku-Kevesen ismerik a folklorizmus szó pontos jelentését; még kevesebben tudják, hogy milyen feladatok elvégzésére hivatott a folklorisztika tudománya. Művelőinek kecskeméti tanács­kozása előtt szükségesnek látszik e fogalmak ismertetése. Voigt Vilmos néhány évvel ezelőtt kiadott tanulmányköteté­hez fordultunk segítségért. „Egyrészt leíró-történeti tudo­mánya a folklórnak (ebben hasonlít a művészettörténeti tu­dományokhoz), másrészt elméleti-általánosító elemzője is annak (e téren az irodalomelmélet, zeneelmélet és általában az esztétika társtudománya). A folklorisztika praktikus okok­ból két nagyobb részre osztható: megkülönböztethetjük egy­mástól a folklór történetet és a folklórelméletet.” A legnépszerűbb sportok egyike az asztalitenisz. 9 A besenyőtelki lányok szívesen segítenek ai ebéd előkésiité­­sében is. lás. Üdültek már Baján, Szege­den, Vácott és Pécsett; s a gye­rekek mindig élményekkel gaz­dagon tértek haza. A Szelíd! tó környezete Is megnyerte tetszé­süket. A napsütés hiányában ki­rándulásokat, őrsi portyákat ren­deztek, amikor pedig kedvezett az idő, fürödtek. Székben a na­pokban éppen VIT-akadály ver­senyre és műsoros tábortűzre ké­szülnek. A 'kastély lakói autóbusszal ér­keztek és vonattal térnek haza. Így utaznak a’kalocsaiak is pon­tosan ugyanezen az útvonalon! • A cseretáborozás rendszere egyre kiterjedtebb országszerte. Iskolák, úttörőcsapatok veszik fel a kapcsolatokat, s kínálják egymásnak eaját lehetőségeiket: a helyi létesítése táborokat, vele együtt a tájat, a környezetet, a természeti és kulturális érdekes­ségeket. A gyerekeket kísérő pedagó­gusok, úttörővezetők csak egyet­len dolgot nehezményeznek: a vállalatok és szövetkezetek min­den jószándékuk ellenére sem Igen tudnak segíteni az utazás nehézségeinek megoldásán. Nem kölcsönözhetik oda buszukat, jár­műveikét^ Má rped lg ötven-száz gyerekkel száz kilométert vona­tozni,, átszállásokkal,,, csatlakozá­sokkal bizony nem egyszerű do­log. P. M. Az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem docense, a most követ­kező héten kezdődő tudomány^ tanácskozás kezdeményezője sze­rint a fiatal tudomány körvonalai néhol még bizonytalanok; alapel­vei nem szilárdultak meg, mód­szertanán is vitatkoznak. Sajnál­kozva sorolja: „A folklór alkotá­sok elemzése” , tanulmánykötet szerzője, hogy „egyrészt nem ké­szült még el a magyar folklór leíró kézikönyve, társadalomtör­téneti, művelődéstörténeti rajza, lexikonszerű öszegezése, termino­lógiai kodifikálódása (szakszó kincsének elfogadtatása, érvénye­sítése), másrészt felmerült már az igény kommunikáció-elméleti, sze­miotika! (jelelméleti), modelláló, módszereket követő folklorisztikai kutatásra, számítógépek alkalma­zására az anyagtárolásban, sőt fel­tárásban, elemzésben is.” A lehető legjobbkor rendezik Kecskeméten az első nagyszabású nemzetközi tanácskozást a folk­­lorizmusról. A < résztvevők meg­tekinthetik a VI. Duna menti folk­lórfesztivál rendezvényeit, ily módon is közelebb kerülhet az el­mélet és a gyakorlat. Voigt Vilmos kandidátus, a tanácskozás főren­dezője, maga is örül annak, hogy a tudományos eszmecserére e fesztivál keretében került sor. — 1948-ban már próbálkoztak hasonló találkozóval Gyulán, de hamarosan elakadt a kezdemé­nyezés, noha a feltételek kedve­zőnek látszottak. Négy nemzeti­ség élt ott helyben, ahol azóta színházi előadásokra hasznosítot­ták a várat. Talán nem kaptak elég támogatást, talán nem voltak eléggé kitartóak,.. Bács-Kiskun viszont mind hí- i resebb arról, hogy itt sokat ál­doznak fontos és nemes, egyben­­másban a nemzeti és egyetemes kultúrát gazdagító rendezvények­tatók 5 évvel ezelőtt, 1934-ben elérték! Mint említettük, a Secret Ser­vice 1939-ben nem vette komo­lyan. a szóban forgó bejelentést és majdnem 4 évnek kellett el­telnie ahhoz, hogy az angol lé­gierők fénykép-kiértékelő köz­pontjában 1943. júniusában. CONSTANCE SMITH kisasszony az egyik légi felvételen Peenemün­de mellett furcsa alakú repülő­gépek körvonalait vegye észre. Mint később kiderült, ezek a ZBOROWSKI által szerkesztett rakétameghajtású Messersch­­mitt-gépek és a V—1-ek vol­taic. Mi történt erre? Előkerült a titokzatos levél a vezérkar pán­célszekrényéből és a tá voliéi derí­tő gépekről készített felvételeken a francia tengerparttól kezdve, Hollandián és Belgiumon át, a kilövőhelyek százait fedezték fel. Ezt követte azután az 1943. augusztus 16—17-i éjjeli angol légitámadás, melynek során 600 nehézbombázó félmillió kiló­­gramm robbanóanyagot szórt Peenemündére, majd 4 nap múl­va az amerikaiak támadtak ugyanerre a célra. Bár decem­bertől kezdve a szövetségesek a francia tengerpartot is rendszere­sen bombázták, mégis csak az­után került bevetésre a V—1 és a V—2! Ugyanazok az erők, ame­lyek a szovjet arcvonalat mente­sítő nyugat-európai partraszállást késleltették, mintha már egy jövő háborúra spekuláltak volna az­zal, hogy ilyen feltűnően megkí­mélték a rakétafeáyverek kilövő­helyeit és főleg azok kísérleti személyzetét. Ennek a fonák helyzetnek meg­értéséhez rá kell mutatnunk ar­ra, hogy a szövetséges légierők parancsnoksága 1944-től kezdve az amerikaiak kezébe került. Eb­ben az időben az amerikai fegy­verszakértők megfeszített ütem­ben már az atombombán dolgoz­tak. ALLEN DULLES, az ameri­kai elhárító szolgálat vezetője — mint később egyik sajtónyilatko­zatában elismerte — a jövőre gondolt, amikor a peenemündei kísérleti állomás titkait meg akar­ta kaparintani. S a titkosszol­gálatnak messze ér a keze: így hát később a V—1 és a V—2 nyu­godtan megkezdhette pusztításéit Angliában. Egy volt csak a lényeg: a ra­kétákat és kutatóikat megszerez­ni! 1945. április végén a 7. ame­rikai hadsereg egy különleges alakulata a C. I. C. (a Counter Intelligence Corps, a II. világhá­ború alatt az USA katonai elhá­­rítószolgálatának rövidítése) el­re. A lakosság természetesnek te­kinti ezek létét, pedig egyáltalán nem az. Nagyon kevés helyen tö­rődnek annyit hagyományaink ápolásával, mint ebben a megyé­ben. Persze gond akad itt is bőven. Meg kell teremteni e rendezvé­nyek jobb feltételeit, ha valóban nemzetközi hírűvé és jelentősé­gűvé akarják fejleszteni mind­azt, ami a Duna menti folklór­fesztiválon történik. Szinte meg­oldhatatlannak látszott — példá­ul —, a most Kecskemétre érke­ző, mintegy félszáz külföldi tudós elhelyezése. Mi lesz, ha többen, sokkal többen jönnek? Az idén ugyanis tekintélyes, befolyásos szakemberek vesznek részt az eszmecserén. Tudományos inté­zetek vezetőit, fesztiválok szer­vezőit várjuk, ök, remélhetően, elviszik mindannak hírét, amit Itt látnak, tapasztalnak. Az ügy­szeretet, a kedves fogadtatás pó­tolhatja, feledtetheti a nagy kül­földi fesztiváloknál szerényebb lehetőségeket. — Miben látja a Duna menti folklórfesztivál jelentőségét? — Sehol sem vigyáznak ennyi­re a folklór tisztaságára, mint itt. Minden csoport önmagát ad­ja, mód van az összehasonlításra. Jó, hogy kiállításokkal, tanácsko­zásokkal, pályázatokkal kötik össze a műsorokat. A gyorsan fejlődő és szépülő, sajátos hangulatú Kecskemét jó kereteket adhat a tanácskozáshoz. Kalocsán, Baján már több a gond, nehéz a csoportok, nézők elhe­lyezése. Persze, nálunk még nem nemzeti ügy az ilyen fesztivál, mint például Szlovákiában, vagy Bulgáriában. Azt mondhatnám né­mi túlzással, hogy egy mikro­­buszban elférnek' azok a turis­ták, akik ennek kedvéért láto­gatnak Bács-Kiskunban. Másutt különvonatokat szerveznek, lehet­ne Itt is. Céltudatosabban kellene élni a fesztivál teremtette lehe­tőségekkel. Egyelőre nem elég át­gondolt, nagyvonalú a propa­gandája. — Kiállítások is kapcsolódnak tudomásom szerint a kecskeméti tanácskozáshoz. — Valóban, összejövetelünk lé­nyeges részei. Az érdeklődők fi­gyelmét ezúton is felhívom a folklórizmussal foglalkozó hazai és külföldi könyvek bemutatójá­ra, Lesznai Anna költő-festőmű­vész által elsőként, vagy az elsők között gyűjtött és felhasznált népművészeti motívumok kiállí­tására, valamint a Fiatalok Nép­­művészeti Stúdiójának munkáira. H. N. Vaszy Viktor 75 éves A szép Tisza-parti városnak zenész vendégei vannak. Vaszy­­val együtt séftálnak Szeged bel­városában. Frissen, lendületesen, széles kanmozdulatokkal — igazi muzsikusként — magyaráz. Nyugdíjba vonulása korántsem jelent tétlenséget. Nem is szereti, ha emlegetik. Vaszy Viktor elnöke a Zene­művészet! Szövetség dél-magyar­országi —, úgyszintén a Kórusok Országos. .Tanács Csongrád me­gyei csoportjának, tanít a főis­kolán, vezeti a Szegedi Zenebará­tok Kórusát, koncertezik és kom­ponál. És oktat: egy Igen jelen­tős Bartók-szemlnárlumot vezetett 1977 nyarán Szombathelyen. Nem is mer az ember egy rö­vid cikk keretében belekezdeni a 75 éves Vaszy Viktor — 1903. július 25-én született — pálya­futása egyes állomásainak felso­rolásába, hiszen élményekben, sikerekben, emlékeikben gazdag élete szinte kimeríthetetlen. Mindig musikus akart lenni. Hegedülni tanul. 1919-ben már Molnár Antal növendéké, aki Kodály Zoltán osztályába ajánlja. Itt tanul Bárdós Lajos, Vásárhe­lyi Zoltán, Hivatásos koncertet 19?5-ben vezényel először. Hama­rosan kapcsolatba kerül a kórus­dirigálással — a fővárosi pékek énekkarának vezetője. Követi ezt a Budapesti Egyetemi Énekkar, amelynek zászlójára Vaszy a kar­mester Kodály és Bartók nevét tűzi. Előadta az akkor szárnyait bontogató Szabó Ferenc, Farkas Ferenc műveit. — Kérjük, említsen néhány nevet, akikkel pályafutása során kapcsolatba került? 9 A V—2 szerelőállványon. A legfelső részében volt a robbanóanyag, a nyitott részben az irányítóberendezés, a. többiben pedig a hajtó­anyag: alkohol, oxigén, k&Uumpermanganát és hidrogénperoxid. A másik képen a V—2 rakétahajtóműve. A kép közepén, a kipufogónyí­lás felett van az égéskamra, melyben az üzemeltetés 70 másodperce alatt 2000 *C a hőmérséklet. A képen jól felismerhetők az üzem­­anyagszállitó csövek. Az egész szerkezet 1,7 méter magas, 1 méter széles és súlya 913 kg. foglalta Usedom szigetét Néhány nap múlva erős vadászkíséret mellett egy amerikai szállítógép vitte a fasiszta rakétaszakértőket át az Atlanti-óceánon egyenesen az USA bavariai támaszpontjá­ra. Innen aztán csukott gépkocsi­kon utaztak tovább a huntsvllle-1 rakétakutató központba. (Folytatása következik.) Weingatnertöl sokait tanultam. Jó viszonyban voltam Mengel­­berggel, Furtwänglerrel, Kleiber­­rel. Vezényeltem de Lucát, Müller Máriát, Anday Piroskát, Kossá- Lemenit, Simionátót, Glossopot, Gjuzelevet, Pataki Kálmánt Svéd Sándort, Székely Mihályt. Tanít­ványaim sókan voltak. Régebben is, még a közelmúltban is. Sze­gedről indultak. Talán hagyjuk a neveket... — Vaszy Viktortól, a dirigens­től és a komponistától megkér­dezhetem-e: alkotó az Interpre­tator, vagy csak a zeneszerző az? — Az interpretátor is alkotó. A következőképpen látom ezt a kérdést A hangjegyírás nem töké­letes, a hangjegy csak körülbelül rögzít de nem mindent. Az elő­adó aíkkor alkot amikor ebből a holt anyagból, amit a partitúra jelent klérzi, mit rejtegetnék magukban a hangjegyek tartal­milag, és azt kifejti, elővarázsol­ja, kiművészkedi. Ez hosszabb lelki-szellemi folyamat —, elő­ször elolvasom, aztán elemzem... — Évtizedeken át tanúja a zenei életnek. Észlelt változáso­kat az előadóművészetben? — Nagyon sokat változott az elóadómúvészet, — különösen sokat az utóbbi 25—30 évben. Egyszer Müller Máriával beszél­gettem erről. Azt mondta: ötven­két valamennyi szerepét „áttanul­ja", mert a fejlődés állandó. Én is vallom: minden repertoárt időnként elő kell venni, újra elemezni. Ma már nem romanti­kus korszakban élünk. Az idő sűrűsödik, koncentrálódik. Ez igaz, de... — ... persze: azért ott a líra is, a szellem is, a lélek is! Ezért jós ha Bartók művészetével fog­lalkozunk. Bartók a részletekbe soha sem veszett bele. Az inter­pretáló sem veszhet él a részletek­ben, mindig a mű vezérvonalát kell látnia és arra kell tekintet­tel lennie. — Tehát nincs egyetemes mai zenekultúra a bartóki mű isme­rete és a bartóki tanítás nélkül? — Bartók is egyike azoknak a reprezentánsoknak, akik utat mutatnak nemcsak az előadómű­vésznek, a zeneszerzőnek is. — Apropó: a komponista? — Alttól kezdve, hogy 1927-ben elnyertem a Ferenc József jubi­leumi díj zeneszerzői díját, igen sok művet irtaim. Alkotásaim­ban a dúr-moll, tehát a duális szisztémától törekedtem magam függetleníteni és stílusom Bar­tók- és Kodály-követőknek az is­kolájára mutat Az időközben di­vatba jött dodekafónia számomra idegen maradt. Én diaitónikus va­gyok alaptermészetemnél fogva. Azt azért be kell vallanom, hogy az utóbbi évtizedben szolidabb kromatikus gondolkodás kezd munkáimra jellemzővé válni. — Karmesteri működése be­folyásolta-« a zeneszerzőt? — Sajnos — igen. Sok időt és energiát rabolt el a zeneszerző­től. — Mit vezényelt legutóbb? — Elkel Hunyadi Lászlóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon. □ □ □ Vaszy Viktor nevelői-oktatói, zeneszerzői és karmesteri tevé­kenységét államunk 1972-ben a „Kiváló művész” cím adományo­zásával ismerte el. Ss. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom