Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-25 / 172. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. július 25. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Csaknem 25 millió tonna vaskohászati termék cseréje az INTERMETALL közreműködésével LÉS AZ APOSTAGI MEGGY? A szocialista országokban évi átlagban körülbelül 5 százalékkal növekszik a vaskohászat termelése. A világ acéltermelésének immár csaknem 30 százalékát a KCST-államok adják. (A Közös Piac részesedése 20 százalék.) A szocialista tervgazdálkodás éis a KGST-együttműködés adta lehetőségek nagyban hozzájárulnak a termelés növeléséhez. A .termékek sokfélesége és az egyes árucikkek keresettségének különbözősége lehetetlenné teszi, egy-egy ország önellátását. A nyersanyag-lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése és azok eltérő kapacitása szintén nehézséget okoz a vaskohászat alapanyag-ellátásában. A fejlődés járható útja tehát a szakosítás kibontakoztatása, 'különböző termelési együttműködések megvalósítása, az árucserék koordinálása, valamint a beruházások ésszerű megszervezése. E célok érdekében alakult meg 1964-ben az INTERMETALL vaskohászati együttműködési szervezet. Tagjai ma Csehszlovákia. Lengyelország és Magyarország. Szovjetunió, NDK és Bulgária, Jugoszlávia és Románia is bekapcsolódott egy-egy vállalata útján, külön megállapodás alapján. Az INTERMETALL több mint egy évtizedes munkája sikeresnek bizonyult. Feladatai a vaskohászat fejlődésével együtt változtak. Jelenlegi legfontosabb feladata a kohászati termékek gyártásának szakosítása, cseréjének megszervezése, kohászati műszaki-közgazdasági kérdések . tanulmányozása. Munkája szorosan kapcsolódik a KGST tevékenységéhez. Jelenleg 16 szakosítási megállapodás von érvényben, s továbbiakat készítenek elő. Bulgária melegen hengerelt, varrat nélküli csövek, az NDK különböző idomacélok, Lengyelország hidegen hajlított zárt profilok, öntöttvas csövek, a Szovjetunió különböző Idomacélok, Csehszlovákia szintén öntöttvas csövek és idomacélok, Magyarország pedig lapos drótkötelek, hidegen hengerelt keskeny szalagok, T-acélok gyártására szakosodott Az INTERMETALL közös építésű vagy közös tervezésű üzemek létrehozásának gondolatával is foglalkozik. Ilyen lehetőséget látnak a csomagoló, sav-, és hőálló lemezek gyártásában. A szervezetnek nem feladata, hogy gyárakat, vállalatokat hozzon létre. Javaslatokat dolgoz ki a tagországok vaskohászati igényelnek jobb kielégítésére, közös beruházások és közös tervezés útján. Az együttműködési szervezet egyik 'legjelentősebb eredménye, hogy közreműködésével évek óta jelentős vaskohászati termékcserét bonyolítanak le a tagországok vállalatai. Tíz év alatt összesen 24,5 millió tonna vaskohászati terméket és 122,2 millió rubel értékű másodterméket cseréltek. Az utóbbi években 3 millió tonna körül stabilizálódott az INTERMETALL keretében lebonyolított vaskohászati termékek cseréje. (APN—MTI) Bővülő árucsere a fejlődő országokkal A KGST-tagországok külkereskedelmi forgalma lendületesen, 11 százalékkal emelkedett a múlt évben az előző évihez viszonyítva és értéke elérte a 180,4 milliárd rubelt. Ennél is gyorsabban, 15 százalékkal bővült a tagországok egymás közötti árucseréje. Értéke 91 milliárd rubel, tehát az Összes forgalomnak 57,9 százaléka, ami 2,3 százaikkal haladta meg az előző évit. A KGST-n kívüli szocialista országokkal a múlt évben 13 százalékkal növelték árucseréjüket. Ezen belül a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmüket fejlesztették a legnagyobb ütemben, 22 százalékkal. Ugyanakkor a tőkés országokkal folytatott kereskedelem volumene csak nagyon mérsékelten, 0,7 százalékkal bővült az előző évihez viszonyítva. Magyar-román határmenti kereskedelem A magyar—román határmenti belkereskedelmi választékcserébe újabb áruházakat vontak be az idén. így Romániában részt vesz a közvetlen együttműködésben Arad, Nagyvárad, Gyulafehérvár, Kolozsvár és Temesvár, a magyar területen pedig Szeged, Debrecen, Békéscsaba, Salgótarján és Miskolc áruháza Is. A határmenti kereskedelem irányításában és összehangolásában az ed- . digtnél nagyobb szerepet kapnak a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai, - hiszen ezek Ismerik legjobban a terület lakosainak igényeit. A külkereskedelmi vállalatok viszont újabb kirendeltségek felállításával, s a meglévők munkájának fejlesztésével segítik a határmenti árucserét. A választékcsere árustruktúráját is módosítják. Jelenleg a forgalom 75—80 százaléka élelmiszer, de mindkét oldalon igény mutatkozik a ruházati áruk és az ipari aprócikkek választékának ■ bővítésére is. Autógyártás - autóimport A személyautók száma múlt évi adatok szerint elérte a 2 236 702-t az NDK-ban. Az 1970-es évhez viszonyítva 91,9 százalékkal növekedett a gépkocsik száma. A lakossági Igények jobb kielégítésére : és a hosszú várakozási Idő felszámolására tavaly 81747 személyautót importáltak nyolc országból: a Szovjetunióból, Lengyelországból, Romániából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Olaszországból, Svédországból és az NSZK-ból. Az idei évre a külkereskedelmi szervek az NDK-importot 04 050 személyautóban állapították meg. A személyautó-gyártás az országban ebben az évben 169 600, amiből 58 650 Wartburg és 111250 Trabant márkájú lesz. (BUDAPRESS—PANORAMA) „Ha nem apostagi, nem kell...” „A bogyós gyümölcsűeké a jövő.” — Olvashattuk a Petőfi Népe július 12-1 számának első oldalán, a cseresznye- és meggyszüret megyei állásáról szóló beszámolóban. A belföldi fogyasztáson túlmenően — ezek külföldi piaca tovább növekedik, kivált azoké a gyümölcsöké, amelyek termesztése, szedése sok kézi munkaerőt Igényel. Közéjük tartozik a meggy Is. Ugyanitt értesülünk arról, hogy -Bács-Klskunban az elmúlt években csökkent a gyümölcstermő terület, kevesebb a gyümölcsfa. Szerencsére vannak hasznos kezdeményezések, törekvések — például a Kecel környéki meggytermelés fejlesztésére. Tudniillik Kecel környékén is felére csökkent az elmúlt két évtizedben a meggyfák száma. Holott ko-, rábban híres volt az e tájon termelt meggy. — ...És az apostagi meggy? — Tolult elém önkéntelenül a kérdés, s ha szabad így mondanom —. nem véletlenül. A cikk olvasásakor elég bőséges „anyag" volt már noteszomba gyűjtve a — sajnos — szintén megfakult hírű apostagi meggyről. Kíváncsiságomat gépkocsivezető kollégánk, Csorba László tűnődő megjegyzése keltette fel. Egyik kiszállásunk alkalmával — a helységnévtáblára pH- - lantva —, azt mondta: „Micsoda príma meggy termett itt valamikor! Az asszonyok még a kecskeméti piacon Is az apostagi üvegmeggyet keresték ... Hogy hova lett azóta... ?” Legközelebb Dunavecsén járva, Bolvári László diákotthon-igazgatót kérdeztem meg, mint aki népfrontosként Is kiválóan ismeri a járás múltját: „Csakugyan olyan híres volt egykor az Apostagi meggy?” — Barátunk szinte klvirult. — Hogy híres-e? Mást nem mondok. Annak idején budapesti üzletekben nem egyszer saját füleimnél hallottam: „Nem apostagi üvegmeggy? Akkor, nem kell." — Ugyancsak fővárosi piacokon figyeltem fel rá, hogy dörzsölt kofák apostagi meggy néven adtak el különféle fajtájú meggyeket. — Es te miről Ismerted fel, hogy nem apostagi volt a gyümölcs? — Tudod mit? Beszéljenek erről a legilletékesebbek. Ha van időd átugrani Apostagra, elviszlek a néhai iskolaigazgató, Mertz Gyula hozzátartozóihoz. Gyula bácsi volt a híres-neves Apostagi meggy kinemesítője. Persze, hogy volt Időm. Mertz Gyula két lánya, Szebeni Elekné — Anna néni és Merényi (Mertz) Ida nyugalmazott tanárnő kedves izgalommal fogadta a jövetelünk céljára vonatkozó bejelentést. — Az apostagi "meggy történetéről?.;. Ahhoz édesanyánk emlékezetére -isL szükség van. — Rekordra készül a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat — Jól sikerült hat hónap után láttunk neki a második félévi feladatok teljesítésének — mondta Biró Imre, a Bács Kiskun megyei Állatíorgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója — Június végéig 319 ezer hízott sertést vásároltunk fel, ez 29 százalékkal több mint a tavalyi első félév teljesítése. Szarvasmarhából 8 százalékkal volt több, számuk elérte a 14 ezret. Sajnos, a saját feldolgozó kapacitásunk mindössze 45 ezer sertés, valamint 4458 szarvasmarha vágásált, illetve feldolgozását tette lehetővé, a többit társvállalatainknak adtuk át. Megyénk lakóinak húsellátását maradéktalanul teljesítettük, június végéig a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 15 százalékkal többet — 187 vagon húskészítményt szállítottunk a boltokba. A tőkehús mennyisége elérte a 124 vagont és ez 8 százalékkal több mint tavaly volt. Örömmel állapítottuk meg, hogy az év első felében — nem utolsósorban a kedvező malac- és süldőárak hatására — növekedett megyénkben a sertéstenyésztési kedv. Egyre több kistermelő igényel vemhes kocát, sajnos a nagyüzemektől az ösztönző árak ellenére sem tudtunk annyit vásárolni, mint amennyire szükség lett volna. Ennek ellenére a tavalyinál jóval több — összesen 1967 vemhes kocát — adtunk át a tenyésztőknek. — Mi jellemezte az év első felét? — Elsősorban az, hogy a túlórakeret, valamint a szabad szombatok felhasználásával ütemesen tudtuk átvenni az állatokat. Sertésből 53 ezret szállítva a Szovjetunióba, Romániába és Lengyelországba, 222 százalékra teljesítettük tervünket. A tavalyinál 10 százalékkal több szarvasmarhát juttattunk Olaszországba és a közel-keleti államokba. — A második félév fő feladatai? — Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó márciusi határozata szellemében átdolgoztuk a terveinket, s szeretnénk december végéig 300 ezernél több sertést felvásárolni. Ez azt jelentené, hogy rekordot érnénk el, a tavalyi 547 ezer sertéssel szemben az Idén túlhaladjuk a 600 ezret. Szarvasmarhából az év végéig 20 ezret vásárolunk, ez hasonló lesz a tavalyihoz. A kistermelők vemheskoca-igényét is szeretnénk, kielégíteni, s részükre legalább 600—700 darabot átadni. — A húsüzemben? — Használatba vettük az év első felében felújított hűtőházat, ami munkánkat hatékonyabbá taeszi. A hatmillió forintos költ• Az idén véglett Ifjú szakmunkások egyiké legjobbja Tímár Ferenc munka'közben. séggel létesített korszerű folyamatos zsírolvasztó Is hamarosan belép a termelésbe. Bízunk abban, hogy az év hátralevő hónapjaiban, sőt, azután is, a lakosság igényelt’ a korábbinál is több és jobb áruval tudjuk kielégíteni. O. L. # Az üzembe helyezés előtti ellenőrzést végzi a korszerű folyamatos zsírolvasztóban Szabó Béla művezető-helyettes. # özv. Mertz Gyuláné jobbról, tanárnő. S már siettek is érte a konyhába. Tipegett is — 93 éve élettapasztalatának nyugalmával a törékeny alkatú nénike. — Az apostagi meggyről? — Merengett maga elé pár pillanatig, majd fürgén visszaindult. — Pár perc arra nem elég. Rögtön, csak előbb leszedem a húsleves habját... Meg ezt a kötényt ... — S már le is kerítette magáról a patyolatfehér ruhaneműt. Aztán körűlültünk egy régi barna asztalt, és a kert dús lombú fáinak susogása mellett — azok alatt valamikor Nagy Lajos is jókat diskurált az iskolaigazgatóval — hallgattuk a valódi mesét. — Még emlékszem, mennyit mondogatta az uram, hogy amikor Apostagra jött 1890-ben, bizony szegény község volt itt... Az ezerkllencszázharmincas évek végére aztán anyagilag felvirágzott a falu. A meggynek, s természetesen a lakosság szorgalmának köszönhette... De menjünk sorjában. Mertz Gyula irányításával 1910-ben kezdte működését a Községi Faiskola. Akkorra már meghonosodott Apostagon a pándi meggy. Hiába volt azonban nagy szemű ez a fajta, a fája minden évben kevés termést hozott. — Volt a faiskolában egy hartai meggyfa, ami viszont rendszeresen bőven termett, csak a gyümölcse apró, jellegtelen maradt és nehezen szállítható. Nos, az én uram a pándi meggy hajtásaiba szemezte be a hartal meggyet. Így nyert zamatos, különlegesen fűszeres ízű, leves, áttetsző húsú, nagy szemű gyümölcsöket. A sötétpiros szemek rövid csumán csüngtek, csak úgy ragyogtak... Ezt a gyümölcsöt nevezte el Mertz Gyula — apostagi meggynek. Lányai sűrűn kiegészítették a történetet saját élményeikkel, s egy-egy újabb kérdéssel elevenítették fel édesanyjuk múltidézését. Szebeni Elekné, Merényi Anna: — Ó — milliószor nekltérdepeltünk a szemzésnek mi is! Augusztusban végeztük — tanítók, diákok együtt... A szemzőhajtásokat moha közé csomagoltuk, úgy küldtük az ország különböző tájaira — Kecskemétre, Ceglédre, Budapestre, Űjfehértóra, s másfelé —, de a fa sehol sem adott olyan termést, mint Apostagon... Merényi Ida: — Várjunk csak, hogy is mondta az az ember, aki Ungvárról jött Ide megnézni az üvegmeggyet? Igen — „Mindennél többet ér, amit itt láttam...” — A faiskolában többéves anyag volt, a csemetéket egész nyáron át gondozták, ősszel pedig a megfelelőket kiültették. Ezek közé — a jobb megtermékenyítés érdé- < kében — cseresznyét és aprómeggyet helyeztek el. Szebeni Elekné: — Tíz-tizenegy év után fordult termőre. A parasztgazdákat Is szfvvel-lélekkel tanította édesapa, ellátta őket balról: Merényi Ida nyugalmazott csemetével. Boldog volt, hogy egyre többen vállalkoztak meggytelepítésre ... Akadtak azért olyanok, akik nem győzték kivárni. Előttem van egy asszony, aki panaszkodott édesapának: „Tanító úr, ha az idén se lesz meggy a fáinkon, elválok az uramtól. Neki is áperté megmondtam: nem bírom már, hogy csak költünk rá, de eredmény nincs.” A fák terméshozása a harmincas években érte el tetőpontját Kialakult az apostagi meggy országos hírneve. Kereskedők utaztak le a községbe, és egymással versenyezve vették át a meggyet. özv. Mertz Gyuláné: — Akkor már legalább tízezer meggyfa volt a községben. Százötvenkétszáz vagonnal elment nyaranta, de emlékszem háromszáz vagonos meggyszállítmányra is ... A gazdáknak nem okozott ez gondot. A falu szélén négy-öt helyen várták termésűkkel a kereskedőket. Szebeni Elekné: — Egy országos bizottság- évtizedeken át tanulmányozta a legjobb meggytermő tájakat. A bőven és legszebb gyümölcsöket termő fákat számtáblával jelölték meg. Ezekből a törzskönyvezett fákból sajnos már csak néhány él... Ügy fájt, bántott, amikor az ötveneshatvanas években sorra döntötték, vágták • ki a meggyfákat... Láttam őket porban fekve, az útra dőlve. Eszembe jutott, mit aggódott, küszködött édesapám meg a sok igyekvő gazda, míg a fák termővé növekedtek. Bizony elelsírtam magam... Mikor már nem bírtam elnézni, leírtam a véleményemet, és személyesen juttattam el a minisztériumba. Jólesett, hogy édesapámról, mint a meggytermesztés kiváló szakemberéről beszélnek ma is. — ötvennégyben halt meg szegény. — Telefonon nyomban le is szóltak a megyére: vigyázzanak a törzskönyvezett meggyfákra! — De hát miért történt Így?..* Biztosan több oka .is lehetett... Talán mert a kiváló termésű meggyfák is elöregszenek egyszer ... özv. Mertz Gyuláné: —...Meg a meggy termelők is... De úgy látszik, megvan már az ügy folytatója ... Ugyanígy érdeklődött nálunk .az apostagi meggy történetéről Jenei Zsuzsanna. ö már magas szakmai igénnyel, hosszasan faggatott bennünket a híres meggy sorsának alakulásáról ... Az ő nagyapja, Maiina Lajos gazdálkodó — neki is volt szőlője, gyümölcsöse, lova, kocsija — szinte munkatársa volt a férjemnek... Unokája, a kis Zsuzsa a kertészeti főiskolán tanul Kecskeméten, Ha jól emlékszem, most végez... Persze, persze, hiszen mondotta, hogy szakdolgozatának tárgyául is az apostagi meggyet választotta..,». Keressük meg Jenei Zsuzsannát. Tóth Istvón mm (Folytatjuk.) Expedíció az életért • Szlanka Ferenc és Hanti Imre a korsserűsitett hűtőházban. A világ tetején kísérletezett a Tadzsik Tudományos Akadémia orvos-biológiai expedíciója.. A tudósok hetedik alkalommal jártak a felhők feletti világban, hogy az ott elvégzett kísérleteikkel és azok eredményeivel a tudományt és a gyakorlatot szolgálják. A kísérletek során nagy magasságokban az ember alkklimatlzálódási képességét és viselkedését tanulmányozták. A statisztikusok számítása szerűn a világon több mint 40 millió ember él állandóan a tengerszint felett több mint 2000 méterre, közel 20 millió pedig 3500 méteren felüli magasságban. A tudósokat például érdekli, hogy megszokható-e a nagy magasság, nem károsítja-e az egészséget. Ezért 6000 méteres magasságban állatokat tartanak. Szervezetükben, a nagy magasság hatására bekövetkezett változásokat vizsgálják az orvosok és a biológusok. Az expedíciónak }2 tudós és ugyanannyi — az ország különböző városaiból önként jelentkezett — alpinista tagja van. A komplex kutatás több Irányban folyik; Minden évben gazdagabb tapasztalatokra tesznek szert. (BUDAPRESS—APN) / t
