Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-23 / 171. szám

* • PE 5TÖFI NÉPE • 1918. július 83. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Bont íban véget ért a hét tőkésország vezetőinek gazdasági értekezlet« í. — Waldheim ENSZ-főtitkár Damaszkuszban Asszad sziriai elnökkel és Arafattal tárgyalt. — Politikai amnesztiát hir­detett a pierui kormány. KEDD: Az angliai Leeds-kastély ban Vance amerikai, Kamel egyipto­mi és Dajtm izraeli külügyminiszter megkezdte alkudozásait — Fukuda japán kormányfő Brüsszelben, a Közös Piac székházában tárgyalásokat folytatott. SZERDA: Carter elnök hatálytalanította a TASZSZ hírügynökségnek szállítandó komputerről szóló szerződést. — Bécsben befejeződött a haderőcsö kkentési tárgyalássorozat 15. ülésszaka. - — A szír külügyminis zter közvetít a két Jemen vitájában. CSÜTÖRTÖK: I .eonyid Brezsnyev és Gustáv Husák baráti megbeszé­lése a Kremlben. — Heves viták az Afrikai Egységszervezet khartumi csúcstalálkozóján. — Schmidt nyugatnémet kancellár és Trudeau kan adai miniszterelnök együttes látogatása Dániában. PÉNTEK: Bolíviában, ahol érvénytelenítették a július 9-i elnökvá­lasztás eredményeit, katonai lázadás tört ki. — Pekingben kínai— japán tárgyalások kezdődtek az úgynevezett béke és barátsági szerződésről — Giscard d’Estaing francia elnök befejezte portu­gáliai látogatását. SZOMBAT: Szadat elnök egyiptomban új, az amerikaihoz hasonló el. nöki rendszert, kíván bevezetni. — Portugál belpolitikai válság Soáres szocialistáinak és a névleg szociális demokrata pártnak szembekerülésí! folytán. — Lemondott a bolíviai elnök. A hét három kérdése A hét elején a nyugatnémet fő­városban a tőkés világ vezető rágainak állam- és kormány­gyűltek össze, a „hetek” im­­negyedszer találkoztak, elő­­zSléft Rambouillet, Puerto Rico és Londén volt hasonló csúcsértekez­letek színhelye. A tőkés gazdaság legsúlyosabb gondjaival sikere­séig eredményesen fo.glalkoztak-e „a B8RW csúcson”? A fgááái haderőcsökkentési tár- ÍfóUͧ§@ÍQzat 15. ülésszaka a héten ért ifégáh viszont kedtden újra­kezdődött Helsinkiben egy szov­_amerikai konzultációsorozat a hagyományos fegyverek kereske­­dHmiHek korlátozásáról. Carter mHBr bejelentése arról, hogy egy rafflBUtOr-berendezésnek a TASzSS hírügynökség részére iötíéftt eladását hatálytalanítja, ÍSffifi felvetette a kérdést: pilla­­lÖrnyliáji milyen politikai időjá­­táSÍ leiéi a szovjet—amerikai vi­­szöfty Barométere? .Ai.. áftgliai Leeds-ben kudarccal a hármas, amerikai— egyI 1 znaeli külügyminisz­teri találkozó. Mi van e sikertelen találkozó hátterében? A tókés gazdaság gondjain enyhftktt-e ü Mirt találkozó? Aligha. Még akkor sem, ha a i liemtanú meggyőződésével mond­tatja e sofOk írója: az USA, az ISBK) Japán, . Nagy-Britannia, i SäB6ia= és Olaszország, valamint läftänä állam-, illetve kormány­fői egy lépéssel előbbre jutottak a iá&áaságpolitikai célok közös mefftO*elítésében v. Mert az elő­­näF©m ilyen 'találkozó ered­­ftényMenségéhez viszonyítva bi­­äbnyos Sikernek számít, hogy az plyesült Államok kilátásba. he- Jjfajite hazai energiafogyasztásá­­fíáijt Korlátozását, s így fizetési Hi£lFl6§hlányának csökkentését, te­hát/ ä dollár veszélyesen alacsony á?í8 lyáffiának fölfelé tornáztatá- Sát, hogy Japán megígérte túlzot­tól! lizép exporteredményeinek le­­laraj ását, az USA-ból és a Nyu- SatjBV irópából jövő portékák im- BOrtjá. nak fokozását, hogy az NSZK belement — némi infláci­ós kod rázat vállalásával is — a nyugatnémet gazdaság 13 milliárd márkás felélénkítésébe, és így to­vább. Több volt most a konkré­tum, mint az utóbbi három év ha­sonló összejövetelein bármikor. Persze, ebből arra is következ­tettek számosán a bonni parla­ment épületében berendezett saj­tóközpont látogatói közül, hogy — a nyugati gazdaságra leselkedő veszélyek ma nagyobbak, mint a három esztendő alatt bármikor! Növekszik a munkanélküliség, a valuták bizonytalan árfolyamala­kulása elriasztja a tőkét a beru­házásoktól, ami megintcsak a munkanélküliek számának szomo­rú emelkedéséhez vezet. A konkrét ígéretek azért sem számítanak igazán sokat, mert — az állam- és kormányfők közül legtöbben — nehezen, vagy egy­általán nem tudják elfogadtatni a bonni határozatot a saját parla­mentjükkel. Így például Carter­­nak sem lesz könnyű dolga, ha rá akarja venni az amerikai polgárt, fizessen ezután többet a benzin­ért, de fogyasszon kevesebbet! Az USA-ban novemberben képvise­lőházi választások lesznek, azon­kívül a szenátori mandátumok egyharmadának odaítélése céljá­ból is az urnákhoz (pontosabban: a szavazógépekhez) szólítják a választókat. Választások lesznek különböző szinten Nagy-Britaniá­­ban, az NSZK-ban és Japánban is. Lehet ilyenkor -nadrágszíjmeghú­zást prédikálni? Milyen politikai időjárást jelez a szovjet—amerikai viszony barométere ? Talán olyan — félig kitérő jel­legű — választ kell adni erre a kérdésre, hogy nem egy, ha­nem jó néhány barométer van használatban, ezek pedig nem egyformán jeleznek! Ha például Carter elnök agy-két konkrét bejelentését tekintjük barométer­nek i(a moszkvai olimpia idején a TASZSZ szovjet hírügynökség által használatba veendő kom­puter leszállításának pillanatnyi tilalmáról vagy olajfúró beren­dezések embargójáról), akkor ez igen jeges politikai klímát mu­tat. Ha aztán ugyanennek a Car­­ternak más, általánosságokban mozgó kijelentéseire figyelünk, akkor azok szerint mégiscsak szükségesnek tartja a Fehér Ház • Az angliai Leeds-kastélyban tartották a hármas külügyminiszteri tárgyalásokat. A képen: (balról jobbra) Vance amerikai, Kamel egyip­tomi és Dajan izraeli külügyminiszter. (Telefoto — AP — MTI — KS.) ura a szovjet—amerikai viszony normális alakulását. Ugyanígy nyilatkozott Budapesten az az Avaréi! Harrimann, aki '87 éve­sen is az elnök egyik igen be­folyásos- tanácsadója — igaz, ed­dig éppen öt amerikai elnök hallgatott rá... nos, 'Harrimann, aki azt hangsúlyozta, hogy isme­ri Carter elgondolásait, úgy vél­te, hogy az enyhülés folytatódik. Csak hát az enyhülés szerinte nem jelent szükségképpen köze­ledést, inkább csupán azt, hogy a feszültség alábbhagy. A szovjet—amerikai viszony legfontosabb barométere a SALT-tárgyalások alakulása. Még mindig keresik-kutatják a kommentátorok, hogy az előző heti, genfi Gromiko—Vance ta­lálkozó mit hozott, de ezen a barométeren — a jelek szerint — még most sem mérhető le változás. Viszont bizonyos fokig megnyugtató, 'ha a szovjet—ame­rikai viszony legfőbb mutatója legalább is egy helyben marad. Carter legutóbbi nyilatkoza­taiban még a bécsi 'haderőcsök­kentési tárgyalásokról is mérték­tartóan nyilatkozott. Nyugaton általában elismerik, hogy a szo­cialista országok által június 8- án előterjesztett javaslat olyan intézkedéseket’ tartalmaz, amelye­ket még a NATO szempontjá­ból is üdvözlendőknek lehet mondani... a bécsi folytatás idő­pontja: szeptember 28. 'Az akkor kezdődő 16. ülésszakon talán el­hangzik a NATO-országok vá­lasza a szocialista országok kez­deményezésére. Mi van a sikertelen hármas külügyminiszteri találkozó hátterében? Szadat, aki tavaly ősszel a jeruzsálemi látványos kirándulás kockázatát is vállalta, csakhogy némi eredmény birtokában ki­menekülhessen az őt otthon fe­nyegető gazdasági és társadalmi problémák gyűrűjéből, egyre több engedményre 'kényszerül, az iz­raeli vezetők azonban még így sem hajlandók vele lényegi meg­állapodásra ... amikor most Leeds-be küldte külügyminiszte­rét, már odáig elment az egyip­tomi elnök, hogy feltételeiből el­hagyta a Palesztinái Felszabadí­tás! Szervezet igényeit, vagy a szírek jogát a Golan-fennsikra, egyedül a Jordán-folyó nyugati partvidékének és a ghazai öve­zetnek a kiürítését kérte az iz­raeli kormánytól. iDe Beginnek ez is sok: az izraeli parlament, a iKnesszet ülésén sokatmondó gesztussal, a honatyák szeme lát­tára széttépett egy papírt, mond­ván, hogy ugyanezt tenné azzal az okmánnyal is, amely Izrael számára a kivonulást tenné kö­• Kurt Waldhelm ENSZ-főtitkár kétnapos munkalátogatást tett Jugoszláviában. Waldheim többek között Joszip Broz Tito jugoszláv elnökkel is tárgyalt. (Telefoto — AP — MTI — KS.) • Carter amerikai elnök sajtó­­tájékoztatót tartott Washington­ban. (Telefoto — AP — MTI — KS.) telezővé Ciszjordániából és Óha­zából ... Sajátos logikával Dajan - kül­ügyminiszter Egyiptomot tette felelőssé a mostani tárgyalás ku­darcáért, szerinte ugyanis Kamel külügyminiszter túl sokat köve­telt. Vance amerikai külügyminisz­ter — tekintettel arra, hogy a Carter-kormányzat nak is, de ne­ki személy szerint is szüksége lenne valamilyen diplomáciai si­kerre a közel-keleti közvetítői feladat ellátásában — azt ígér­geti, hogy legközelebbi közel-ke­leti „ingajárata” során újra meg­próbálja felvétetni a tárgyalás szálát az egyiptomi és az izraeli diplomáciával. Egyelőre azonban ezt még Kairóban is kétkedéssel fogadják. Viszont Izrael ismét időt nyert. A diplomáciai nekirugaszkodás — s hiába jósoltak Washington­ban és Kairóban ennek nagy je­lentőséget — egyébként ered­ménytelen maradt. P. J. A nasszerizmus mementója Nyolc esztendeje éppen forra­dalma „nagykorúságát” ünnepel­te Egyiptom népe. Akkor volt ti­zennyolc éve, hogy a Szabad Tiszteik •'mozgalma megdöntötte Faruk király reakciós, korrupt, a brit imperializmust a végsőkig kiszolgáló rendszerét, s új irányt szabott a hatezer éves történelmi múltú ország életének. Aligha sejtette volna ekkor bárki is, hogy nem egészen egy évtized múltán, a huszonhatodik évfor­dulót a 'hivatalos Kairó már igen­csak másként üli meg. Az ország új vezetői ugyanis viharos se­bességgel tértek le arról az út­ról, amelyen Egyiptom a forra­dalom vezetőjének, aiz új kor­szak megteremtőjének, Gamal Abdel Nasszertnak hirtelen halá­láig járt. Anwar Szadat Nasszer utódja lett, de nem vált szellemi, politi­kai örökösévé, bár 1970-ben erre kötelezte el magát. Álig néhány hónap múlva már megmutatta, hogy mennyire másként képzeli el országa jövőjét. Néhány esz­tendő múltán, az idei évfordulón pedig már majdnem minden lé­nyeges vívmányát sikerült fel­számolnia az egyiptomi forrada­lom első tizennyolc évének, s ma­gának a niassaerizmusnak. Mert mi is jellemezte a néhai elnök nevével fémjelzett politi­kát és az akkori Egyiptomot. Nasszer nem volt marxista ha­nem egyszerűén olyan széles lá­tókörű, haladó gondolkodású po­litikus, aki korán felismerte, hogy országának, népének érdeke mi­lyen irányú fejlődést kíván. Ezért lépett fel keményen a reakciós, henye uralkodó osztállyal szem­ben: államosította a nagyipar zö­mét, visszaszorította a tőkét, zá­roltatta a mammutvagyonokat, földhöz juttatta a nincstelen pa­rasztok millióit. Ugyanakkor igyekezett függetleníteni Egyip­tomot az imperialista hatalmak politikai és gazdasági befolyásá­tól, szövetségre lépett a szocia­lista országokkal, amelyek politi­kai előfeltételek nélkül nyújtottak segítséget az ország nehézipará­nak megteremtéséhez, független gazdasági fejlődéséhez. Ez az an­­tiimperialista, haladó politika nemcsak az arab világ elismert politikai központjává, hanem a fejlődő országok haladó erőinek, az el nem kötelezettek mozgal­mának vezető képviselőjévé tet­ték Egyiptomot. Alig két évtized alatt azonban természetesen nem lehetett befe­jezni a nagy munkát, nem lehe­tett véglegesen visszafordíthatat­lanná tenni a forradalom vívmá­nyait. S miután más szemléletű, törekvésű politikusok ragadták kezükbe a kormány rudat, néhány esztendő alatt sikerült új —vagy inkább nagyon is régi — szelek­be fordítani ok a vitorlákat. Szadat (korszakának alapeszmé­je az úgynevezett nyitás lett. Ez a „nyitás” azonban gyakorlatilag visszafordulás — a tőkés rend­szer politikai és gazdasági érték­­rendszerének felélesztésével — a Nyugat felé. Hiszen a vezető ka­­pistalista országok barátságának, támogatásának ára elsősorban az egyiptomi belső viszonyok átala­kítása és a szocialista országok­kal szakító, Izraellel megalkuvó külpolitika volt. Az eredmény: az országban ismét kiváltsága lett a magánvállalkozásnak, előkerül­tek vagy visszatértek az egykor hatalmától megfosztott uralkodó osztály prominens képviselői, hogy az újgazdagokkal együtt ■minden addiginál nagyobb fény­nyel és pompával éljenek, miköz­ben milliók nem jutnak munká­hoz, s egyre nehezebben a ro­hamosan dráguló élelmiszerhez. A belpolitikával összhangba ho­zott új külpolitika pedig egyre inkább elszigeteli Kairót az arab világ jelentős részétől, ami még inkább kiszolgáltatja az égető gondokkal küszködő országot ke­vés számú „barátjának”, s terü­letét megszállva tartó ellenfelé­inek. A mérleg tehát lehangoló a forradalom évfordulóján, s a nasszerizmus mementója — külö­nösen így évforduló tájékán — alighanem mind hatásosabban kísért a Nílus partján. Vértelen puccsal került hatalomra Bolívia új államfője Bolíviában szombatra virradóan vértelen puccsal hatalomra került Juan Pereda Asbun tábornok, a múlt héten megtartott elnökvá­lasztás hivatalos jelöltje. Hugo Banzer elnök a főváros­tól keletre kitört, és Pereda tá­bornok által irányított katonai lázadás nyomása alatt elkesere­dett hangú rádióbeszédben jelen­tette be lemondását és átadta a hatalmat a három fegyvernem főparancsnokának. A hadsereg vezetői alig három órával ké­sőbb beiktatták elnöki tisztségébe a repülőgépen La Pazba érkezett Pereda tábornokot. Pereda nem hagyott kétséget afelől, i hogy azért választotta ezt ßz utat, mert a választási bíróság szerdán semmisnek nyilvánította a július 9-i választások eredmé­nyét. Mint ismeretes, a hivatalos ada­tok szerint Pereda a szavazatok­nak több mint 50 százalékát kap­ta meg, de Bolíviában és 'külföl­dön is egyre ^többen tiltakoztak az eredmények ilyetén meghami­sítása ellen. Pereda a lázadás kitörését kö­vetően .kommunista összeeskü­vés” szervezésével vádolta Her­man Sites Zuazot, a baloldal kö­zös jelöltjét és az .országból való száműzetését követelte. 1 Az új elnök beiktatása után nem érkezett újabb információ Siles hollétéről, a hírügynökségi jelentések feltételezik, hogy a baloldal jelöltje illegalitásba vo­nult. Pereda 1971-ben, Banzer hata­lomra jutásakor ezredes volt, de alig 'két hónappal később az elnök kinevezte belügyminiszterré. A tárca élén töltött négy év alatt keményen üldözte Banzer ellen­feleit, igen sok emlbert vettetett politikai okok miatt börtönbe, és sokakat száműzetett az országból. Sok vád érte a politikai foglyok kínzása miatt is. Az ezredest 1976 decemberében léptették elő tábornokká. Juan Pereda Asbun hű ma­radt eddigi beállítottságához. Rövid beiktatási beszédében első dolga volt ki jelentetni: „Azok hamisították meg a nép akaratát, akik szerint nem ő kapta a sza­vazatok többségét”. „Gondoskodni fog róla ]— mondotta az új ál­lamfő —, hogy a kommunizmus ne győzhessen Bolíviában”. (AFP, DPA, ADN^UPI, AP, Reuter) Kevin Newman nyilatkozata magyarországi látogatásáról — Eredményes látogatásunk során megismerkedhettünk a ma­gyar emberekkel, az ország ipa­rával, mezőgazdaságával és hasz­nos beszélgetést folytattunk veze­tő politikusokkal — mondotta Kevin Newman liberálte párti képviselő, országos fejlesztési mi­niszter. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség vezetője szombaton a Gellért Szállóban a Magyar Távirati Iroda munka­társának adott nyilatkozatában a továbbiakban kiemelte: Magyar­­ország a harmadik szocialista ál­lam, amellyel az ausztrál tör­vényhozás fölvette a hivatalos kapcsolatokat. — Bár csak egy hétig tartóz­kodtunk Magyarországon, sokszí­nű programunk során megismer­kedhettünk az Ikarus-gyárral, a martonvásári Mezőgazdasági Ku­tató Intézettel és gazdag élmé­nyekben volt részünk kétnapos baranyai látogatásunkkor, önök­től távoli országból, más társa­dalmi berendezkedésű államból érkezve sok információhoz jutot­tunk a szocialista Magyarország életéről. Többek között megálla­píthattuk, hogy a magyar mező­­gazdaság, s ezen belül az állatte­nyésztés igen fejlett. v Hazaérkezve a parlament két házának, a kormányunknak és az ellenzéknek is beszámolunk ta­pasztalatainkról. A parlamenti ta­lálkozók, így mostani megbeszélé­seink is az együttműködés fej­lesztését szolgálják. Az országa­ink közötti kétoldalú megállapo­dások ma még szerények, tehát kapcsolataink hosszú távú fej­lesztésére az élet minden terüle­tén jó lehetőséget látok. Az újabb megállapodások előkészítése ter­mészetesen a kormányokra tar­tozik, mi mindenesetre magyar országgyűlési küldöttséget hív­tunk meg hivatalos látogatásra Apró Antal vezetésével — mon­dotta befejezésül az Ausztráliai Államszövetség parlamenti kül­döttségének vezetője. (MTI) Befejeződtek a magyar-angol kereskedelmi tárgyalások Tegnap elutazott Budapestről Edmund Dell, angol kereskedel­mi miniszter, aki Bíró József külkereskedelmi miniszter meg­hívására július 20—22. között hi­vatalos látogatást tett Magyar­­országon. A két miniszter megvitatta a magyar—angol gazdasági kap­csolatok időszerű kérdéseit. Egyetértettek abban, hogy bár a kereskedelmi forgalom a két ország között az elmúlt években is jelentősen növekedett — elő­ször haladta meg a 100 millió angol fontot — szintje alacso­nyabb, mint azt a gazdasági le­hetőségek indolkolnák; s még sok lehetőség van .fejlesztésére. A kiegyensúlyozottabb kereske­delem érdekéiben különösen a •magyar export erőteljesebb bő­vülése lenne kívánatos. Magyar részről hangsúlyozták, hogy eh­hez egyes területeken javítani .kellene az angol piacra jutás feltételeit. Dell minisztert fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnök­­helyettese, az Országos Tervhiva­tal elnöke, és Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Edmund Dell talál­kozott iGácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkárral is. A meg­beszéléseken részt vett Richard Parsons, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Király­sága budapesti nagykövete. Űrhajózási kiállítás Stockholmban • Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa (középen) és A.P. Kapitsa professzor (jobbról) nyitotta meg a legnagyobb olyan űrhajó­zási kiállítást, amelyet a Szovjetunió területén kívül rendeztek. (Tele­­fotó — MTI — Külföldi Képszolgálat — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom