Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-22 / 170. szám
1978. július 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Ferike közben felébredt, s mindenféle mutatványokkal hívja fel magára a figyelmet. Előbb szabályos „gyertyát” csinál, aztán. hasra fordul, majd megkapaszkodik az ágy rácsában, s kukucs-játékba kezd; nagyokat nevet. — Pápá — integet — pápá... Bizony, múlik az idő. Egyéves ő is, meg Marika — Tündi, ahogyan becézik — Zolika, Attila. • Tegnap délután Kecskemét város Tanácsa és a Hazafias. Népfront városig Bizottsága képviselői köszöntötték Kállai Ferencieket a négyes ikrek egyéves születésnapja alkalmából. Ballal József Öntözéses gazdálkodás A mongol népgazdaság jelentős erőit csoportosítják az öntözéses gazdálkodás bővítésére. A IV. és az V. ötéves tervidőszakban kis öntözőművek ezreit helyezték üzembe az országban. Ennek az eredménye, hogy jelenleg Mongólia legelőinek majdnem 40 százaléka öntözött, és így egész éven át hasznosítható. . A -most- fólyó tervidőszak vér géré^lz" fer^ioKaféiÖt-tttváíí&i bí^ vítésével 13 000 hektárra növelik az öntözhető mezőgazdasági területet (BUDAPRESS—MONCAME) Lengyelország 34 esztendeje A Lengyel Népköztársaság népe július 22-én ünnepli az újjászületés napját. A legnagyobb lengyel nemzeti ünnep alkalmából közöljük az alábbi ismertető cikket. A független lengyel nemzeti létért folytatott két évszázados harcot a népi Lengyelország 34 év előtti megalakulásával teljes és végleges siker koronázta: 1944. július 22-e fordulópont Lengyelország ezeréves történelmében. Az, ország igazságos történelmi' határok között született újjá. Nemzetiségi szempontból egységes ország. A nemzeti érdekek védelmezését a dolgozók érdekeit képviselő szocialista állam vette magára. alatt az értelmiséget komoly veszteségek érték, az országban ma hatszor annyi mérnök, ötször annyi orvos és négyszer annyi pedagógus van, mint a háború előtt. Az átlagéletkor 17 évvel hoszszabb, mint 1939 előtt. Lengyelországnak nemcsak a nagy háborús pusztításokat és veszteségeket kellett pótolnia, hanem az évszázados lemaradást is. Óriási erőfeszítések, sok lemondás, . sőt nélkülözés árán ma jelentős és megbecsült ország Európában és a szocialista világban, fejlett ipara, korszerűsödő mezőgazdasága, gyorsan fejlődő tudományos és kulturális élete van. A lengyel ipar jelenleg nem egészen négy hét alatt annyi terméket állít elő, mint az egész 1938- as évben. A nemzeti jövedelem 1977-ben (összehasonlító árakon) 17-szer volt magasabb, mint 40 éve. A mezőgazdaság minden hektárnyi területről 2,2- szer több terményt takarít be, mint a háború előtt. 1945 és 1977 között városon és falun 4,5 millió új lakás épült. Megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a 80-as évek közepén minden lengyel család a felszabadulás óta épült, önálló lakásban lakjék. Lengyelországban, ahol még néhány évtizeddel ezelőtt tekintélyes volt az analfabéták aránya, ma hatszor annyi fiatal tanul az egyetemeken és főiskolákon, mint 1939- ben. Annak ellenére, hogy a II. világháború és a megszállás A Lengyel Egyesült Munkáspárt helyes politikájának eredményei szemmelláthatóak az egész országban, minden vidékén, minden családban. E gyors fejlődés nem megy végbe nehézségek nélkül. Némelyek abból a lemaradásból fakadnak, amelyet Lengyelországnak még pótolnia kell. A II. országos pártkonferencia ez év januárjában megjelölte azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a VII. pártkongresszus programjának teljes' megvalósítását, hogy megmaradjon a társadalmigazdasági fejlődés magas üteme és á .gazdasági egyensúly. E feladatok végrehajtása a jelenlegi évtizedben lehetővé teszi, hogy létrejöjjenek a korszerűség és a jólét szilárd alapjai, s Lengyelország fejlett szocialista országként lépje át a XXI. század küszöbét. Z. Pis • Speciális épitőbrigádok dolgoznak a szovjet házgyári épületeken. a, t) lt|Í Zuá.... _ ; 9 Vidám brigádvezetők. a Csinosítják a szellős épület előtti utcát. VIGYÁZAT: PALACKVESZÉLY! Ttiserdő, Tlsza-part, fürdőzők. A látvány idilli, békés. A fűben hétvégi kirándulók nyújtóznak, labdáznak, falatoznak. A gyerekek kezében rántott csirkecomb, a férfiakéban sórósüveg. Nagyokat húznak belóle, a melegben és a jóféle hazai kosztra csúszik a jéghideg ser. Semmi újat nem mondunk azzal, hogy nálunk kellemes nyári vasárnapokon — és nemcsak akkor — valóságos sörfolyam zúdul le a torkokon. Az újdonság ezután következik. Az emberek, mint akik jól végezték dolgukat, összeverik a kiürült palackokat és ott hagyják a fűben. Mit sem törődve azzal, hogy a hely nemcsak sörivásra csábit, hanem szaladgálásra is. melyben főként a mezítlábas gyerekek lelik nagy gyönyörűségüket. A rejtélyes szokásra a töserdel büfések adnak magyarázatot. Mióta egy forintra csökkent az üvegek visszaváltási ára, senki sem veszi a fáradságot, hogy ezért a pénzért akár egy lépést Is tegyen. Van annak, aki megissza, miért is futna egy tizes, vagy egy húszas után? De miért törik darabokra az üvegeket? Nehogy más szedje össze a palackokat. Más tegye zsebre a viszszajáró pénzt? Azt már nem. Sajátos nézőpont, dehát ebbe beleszólni nem lehet. Abba viszont Igen, hogy a természet — nem szeméttároló. Nem magánterület, ahol mindenki szabadjára engedheti a másokra veszélyes rossz szokásait. A visszaváltás nem kötelező, de a szemétgyűjtők azért vannak, hogy á kirándulók azokba dobják a hulladékot. Az üvegeket la. Epen, vagy szétzúzott állapotban. Furcsa, hogy ezt azoknak kell a figyelmébe ajánlani, akik láthatóan szívesen keresik fel megyénk plhentetően szén tájait. Elvégre a rossz Indulatúan összezúzott és gondatlanul szétdobált üvegcserepek valamelyike, legközelebb őket is megvághatja! Mindenesetre jobb lenne, ha ettől a veszedelemtől elsősorban másokat kímélnének meg. v. zs. Mert esztendőről esztendőre megírják az újságok, mekkora költségeket emészt fel egy-egy helység virágosítása, fásítása — a közpénzből is, tehát a társadalmi hozzájárulásokon túl. Persze — ekkora összegeknek „csak" a nagysága hokiként meg bennünket, mivel egyéni, családi pénzforgalmazásunk mértékéhez vagyunk szokva, s viszonyítani is önkéntelenül ehhez tudunk. De mindjárt más a hatás, ha ilyenféleképpen taglaljuk a közpénzek e célra fordítását, hogy például minden — közterületre kiültetett palánta 2,50—3 forintjába kerül a kecskeméti Kommunális Üzemnek. A'kkor meg ismét újabb tartalommal , telítődik a kép, ha hozzátesszük, hogy ezeket a zsengéket százával ráncigálják ki a gyerekek. Igen sokszor szülő láttára. S éppen ezért nem is a kicsik hibáztathatók, hiszen ők csak játszanak, és honnét sejthetnék, hogy másutt is lehetne, nem pont a virágágyáson. Ha erre anyuka vagy apuka nem Is figyelmezteti őket — egy szóval se. Sőt, amikor jobb érzésű szülő, akinek szintén ottankönül játszadozik a gyereke, csak „semleges” helyen, — rászól a „más gyerekére”, nem egyszer ingerült csetepaté a köszönet. Avagy vizsgálódjunk rózsaviszonylatban. Nyolc-tizennégy forint volt szála annak a rózsatömegnek, amelyből egyetlen éjszaka több százat loptak el Kecskemét egyik teréről. Mit egyetlen éjszaka! Fél éjszaka se kellett hozzá, hiszen a kiültetés utáni éjifélkor még ellenőrizték a- rózsaágyat, s akkor még érintetlen volt Önkéntelenül is eszembe jut a legutóbbi „Tiszta, virágos Kecskemét” körjáraton hallott egyik bíráló megjegyzés: „A városközpontban több virág szokott lenni ...” No persze — egy város tisztavirágos-mozgalma egészének szempontjából nem tipikus példák ezek. Mint a rongálok, rombolók, pusztító vandálok cselekményei sem. Azokéi, akik egyszer a Batthyány utca során rugdaltak fel minden szeméttartót, másszor meg a szalagház hosszában döntötték ki a kukákat. (Ez utóbbi esetnél egészen rendhagyó volt, hogy egy arrajáró férfi veszélyt is vállaló eréllyel vetett véget a hőbörgö társaság eszeveszett murizásának.) Olyan rontó-bontó mulatságok sem tipikusak, amik során spirállá csavarják a gyermekjátszóterek hintáit, s azok a szórakozások sem, amik következményeként tucatjával tűnnek el a köztéri padok hajódeszka vastagságú ülőkéi. Mondom, nem tipikusak, hiszen csupán megátalkodott pusztítókról van szó, akik száma mégiscsak elenyésző a lakosság túlnyomó többségét kitevő tisztességesekéhez (a vandálokra gondolva majd azt írtam — normálisokéhoz) képest. Az viszont roppant idegesítő« irritáló mindannyiunkra nézve, hogy ezek a „nem tipikusak” egy-egy akciójukkal hány intelligens városszeretó ember kezemunkáját tudják megsemmisíteni! Hát akkor mi a tipikus? Például tartja magát az a — sajnos — mindig széles körű szokás, hogy felhívások, jelmondatok, irányító nyilak ellenére az apró szemeteket az istennek se dobják szeméttartókba az emberek. Most aztán lehet latolgatni, a tipikus vagy a nem tipikus rombolja-e kártékonyabban a tiszta-virágos-mozgalmak eredményeit. Tóth István U.i. — Ja, míg ki nem felejtem a nem tipikus jelenségek közül. — Számos esetben megtörténik — sajnos —, hogy amikor, - mondjuk sikerül fülöncsípni egy-egy unatkozó vandált, és elkezdenék vele szemben a másokat is visszatartó eljárást, párosával jelentkeznek „önkéntes mentők”. Mondja egyikük a minap: „Eléggé ráijesztettetek a ficsúrra eddig is. Ha lehet, hagyjátok futni... Hisz’ az édesapja olyan rendes ember...’’ Mit mondhatott erre első meglepetésében Illetékes? „De hisz’ nem az édesapjával van bajunk...!’’ VÉGÁLLOMÁS: SZABADKA Űj nemzetközi autóbuszjáratok indulnak A nagy találkozó színhelyén 2. KUBA EGYIK FONTOS KIVITELI CIKKE A tapasztalatok szerint Bács- Kiskunból mind többen mennek rokoni látogatásra a jugoszláviai Vajdaságba, ahonnan pedig szintén gyakran érkeznek vendégek. Az utasok hosszabb ideje panaszkodnak amiatt, hogy saját közlekedési eszköz híján kissé viszontagságos a turistáskodásuk, hiszen vonattal, busszal csak kerülőúton, vagyis a hercegszántói és a kelebiai átkelőhelyen át haladhatnak a határon túlra. A személyszállítás’ gondjait tüzetesen megvizsgálta a Volán 9-es számú Vállalat, mely a napokban döntött úgy, hogy új nemzetközi buszjáratok rendszeres közlekedtetésével elégíti ki a jo- . gos igényeket. A részletekről dr. Torna László személyforgalmi osztályvezetőtől kaptunk tájékoztatást. Eszerint az egyik járat — mely egyelőre hetenként négyszer, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton áll az utasok rendelkezésére —, legelőször július 31- én indul Kecskemétről, reggel 6 óra 40 perckor, s a Kiskunhalas—Tompa útvonalon érkezik végállomására, Szabadkára 9 óra 20-kor. Visszafelé 17 órakor indul a busz és 19 óra 40 perckor gördül be Kecskemétre. A másik járat — mely minden kedden, pénteken és szombaton közlekedik — első útjára augusztus 1-én reggel 7 óra 30 perckor indul Bajáról, a központi buszpályaudvarról és Bácsalmáson—Tompán áthaladva érkezik meg két óra múlva Szabadkára, ahonnan délután fél négykor indul vissza. V. A. • A havannai szivargyárban avatott kezek válogatják a dohányleveleket. &' "IMffí PANEL-HÁZAK A TRÓPUSON A DOHÁNY. ILLETVB A VILÁGHÍRES HAVANNA SZIVAR Délelőtt lévén, a lurkók a megszokott napirend szerint éppen alszanak. Hét órakor van egyébként az ébresztő, majd mosdás és átöltözés után nyolckor a reggeli, ezt két óra „foglalkozás” követi, aztán az alvás. Délben egy órai játszás, ebéd, utána ismét egy kis nyüzsgés, majd fél négyig szieszta. Ekkor játszás szerepel a programban, kis uzsonnával körítve, hatkor a fürdés, hétkor a vacsora zárja a napot. Jó alvók, nem sírósak az ikrek, s egy év alatt megfázáson kívül semmi bajuk sem volt. 'Láttam őket nem egészen egynapos korukban, s azóta is igen gyakran, hát, mondhatom: hatalmasak! Épp a negyedik garnitúra ruhát növik ki — az egyes méretű még pont jó nekik. Mint korábban, most is szívesen csőrgőznek,.bár a kedvencük a hinta és a labda meg a kocka lett. Igazi gyerekek: mindig azzal játszanának szívesen, ami a másik kezében van. — Elmúltak a kezdeti izgalmak — mondja mosolyogva édesanyjuk —; most már beleszoktam, hogy négy gyerek van a házban. Mert ugyan ez volt a legnagyobb öröm, de egyben a legfurcsább is. Belegyakoroltam magam egy év alatt a házimunkába, nem vagyok annyira fáradt esténként, mint az elején, de üdülésre, szórakozásra még vagy két évig nem is gondolok, ez most ki van kapcsolva az életünkből. Mindenesetre nem mondhatom, hogy unalmasak a napjaim: mindig csinálnak valamit a gyerekek, amit addig nem, s ez olyan jó, olyan örömteli -.. Minél többet tudnak, annál jobb, de nagyon szeretném, ha már járnának, ha már beszélnének. Azt hiszem, minden anya így van ezzel... • A legfinomabb szivarokat ügyes munkások, nagy gondossággal készei sodorják. O Bizonyos egyszerűbb szivarfajták már géppel készülnek. Egy nagycsalád a sok közül • Négyen reggeliznek egyszerre: Kállai Ferencnének Hevér Imréné a segítője. gyermeknek adott életet: az 1750 grammos Ferencnek, az 1850 grammos Máriának, a szintén ekkora súlyú Attilának, és az 1350 grammos Zoltánnak. Tizenhat órás vajúdás előzte meg a szülést; a csecsemők hosszú hetekig inkubátorban voltak, s két óránként öt — Zoltán három — grammnyi ételt „fogyasztottak”. • Eltelt egy év. A szenzáció hétköznapi lénnyé szürkült; Kállaiék élik azt az életet, amit a megye többi 1350 nagy családja. Az induláshoz a négyszeres örömmel járó négyszeres gond megoldásához megkapták a társadalom segítségét. Nem cserélnének senkivel. A gyerekek gyarapodnak. íme, anyai jellemzésük. — Ferike? Mondjuk azt, hogy hisztis, de aranyos, hízelikedős. Követelőző, amilyen kicsi korában is volt, szeret „sétálni”; hetvenöt centis, négy foga van. Marika a legcsöndesebb és a legszebb; nemhiába lány. Kényes is nagyon! Hetvenöt centi magas, négy foga van neki Is. Négyük közül Attila a legvidámabb, mondja már, hogy „adjál, tátá, dádá”... Önállóan felül, sőt, már próbálgatja a felállást is, jó étvágyú. A második legnagyobb az utolsónak született Zoltán, ő a legügyesebb, már igyekszik felállni, s mindig éhes... hogf Káuai Egyévesek a négyes ikrek Ferencné négy * 3
