Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-21 / 169. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma éltig: időnként erősen megnövekvő felhőzet, főként éizaknyugaton szórványos esővel, zá* porral, néhány helyen zivatarral. Eleinte tovább mérséklődő északnyugati, majd ismét megélénkülő és délnyugatira fordul A szél. A várható legmagasabb hőmérséklet D fok körül, (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1 ■■ ............................ 1 ■ XXXIII. évf. 169. szám Ára: 90 fillér 1978. július 21. péntek ; jtfo. Kádár János fogadta René Urbanyt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtök délelőtt fogadta René Urbanyt, a Luxemburgi Kommunista Párt elnökét, aki üdülésre érkezett hazánkba. ‘ A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről és a két testvérpárt együttműködésének kérdéseiről. (MTI) EXPORTSZÁLLÍTMÁNY ÉSZÁK-EURÓPÁBA Népgazdasági érdek a §s fellendítése A Duna—Tisza közi homoktalajok jellegzetes gyümölcse a kajszi. Az 1910-es években már Kecskeméten és környékén termett az ország export árugyümölcsének egynegyede. A két világháború között még nagyobb lett ez az arány a kajszi javára, mivel a sárgabarackot mindig jól lehetett értékesíteni. Napjainkban is van piaca, de korszerűbb sárgabarack fajtákat kell ültetni,'' termeszteni és értékesíteni, mert a fogyasztók igénye itthon és külföldön egyaránt megváltozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a szőlővel egyidőben a kajszi ültetvények telepítése is megkezdődött Bács- Kiskun megyében, sajnos, nem mindig az arra legalkalmasabb éghajlati és talajadottságok között. Termesztése emiatt sok helyen gazdaságtalanná vált. iEgy évtized alatt az állami gazdaságok sárgabarack termő ültetvényei a felére apadtak, a mezőgazdasági szövetkezetekben pedig több mint ezer hektár a kajszi területcsökkenése. A hazai vásárlóközönség, a tartósítóipar valamint a külkereskedelem egyre kevesebb sárgabarackhoz jut. Különböző okok miatt nagy a termésingadozás, ami a gazdaságok és a kereskedelem munkáját egyaránt nehezíti. Kecsl&raéti kezdeményezés VENDÉGEK, SZÁLLODÁK, ÉTTERMEK A kereskedelem is készül • Sárgabarackkal indul Finnországba a kamion a ZÖLDÉRT kecskeméti hűtőházából. (Tóth Sándor felvétele.) Az elmúlt évben az első termésbecslés szerint 8 ezer tonna kajszit vártak a megye termesztői. Később már 10 ezer tonnára emelkedett a becsült termésmennyiség. Az idény, végéig viszont 16 ezer tonna sárgabarackot vásárolt meg a Bács-Kiskun megyében a kereskedelem. Nyilvánvaló, hogy kevés lett az előzetesen megrendelt és a szedés helyére szállított csomagolóanyag. Milyen előrelépés várható e tervidőszakban és a következő ötéves terv idején a kajszi termesztésében és értékesítési viszonyában? Milyen új fajtáikat lehet elszaporítani a telepítés alkalmával Bács-Kiskun megyében? Végül miként alakulhat majd a hazai és a külföldi értékesítés a következő években? Erről tanácskoztak többek között csütörtökön délelőtt Kecskeméten a Tudomány és Teohnika Házában, valamint a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a gyümölcsnemesítés, termesztés, feldolgozás és a kereskedelem szakemberei. Dr. Király László, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője elemezte a Duna—Tisza közi kajszitermesztés jelentőségét a Magyar Agrártudományi Egyesület kajszi munkabizottsága, a MAE kertészeti szakosztálya, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat, a Bács-KJskun megyei ZÖLDÉRT, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által öszszehívott szakmai értekezleten, bemutatón résztvevők előtt. Dr. Nyújtó Ferenc, a Dísznövény- és Gyümölcstermesztési kutatóintézet ceglédi kutatóállomásának igazgatója a kajszi termésbiztonság fokozásának módját és az ágazat fejlesztésének lehetőségeit ismertette. Harsányt József, a fajtakísérleti intézet témafelelőse a hazai, engedélyezett kajszi fajtaválasztékról és a vizsgálati eredményekről tájékoztatta a szakembereket. Dr. Czanik Sándor, a HUN GAROFRU CT vezérigazgatója az export értékesítést elemezte, majd Kása Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke arról a kéz. deményezésről számolt be, amelyet a kecskeméti közös gazdaság tett a csonthéjas gyümölcsök, közöttük a kajszi nagyüzemi termesztésének fejlesztésére. Az MSZB Tsz-ben az idén már több mint félezer hektáron terem gyű. mölcs. 122 hektár kajszit ültetett a gazdaság, amelynek 90 százaléka terem. Tizenhat fajtával folytatnak kísérletet, hogy a legalkalmasabbakat kiválasszák. Tíz hektáron csepegtető öntözést alkalmaznak a kajszi ültetvényben, amely biztonságosabbá tette a termesztést. A tájékoztatók után a szakemberek a Magyar—Szovjet Barátság Tsz üzemi ültetvényét tekintették meg, majd dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese tartott vitaindító előadást, amelyet az előadássorozaton elhangzottak, a szakmai bemutatón tapasztaltak alapján számos hozzászólás követett. K. A. a fogathajtó vb-re Mostanában sok szó esik — lapunkban is — a közelgő fogathajtó világbajnokságról. A tanácsok, s más hivatalok, vállalatok szakemberei — félretéve szinte minden , egyéb teendőiket — egyre inkább a VB-re összpontosítanak. Érthető a láz, hiszen nem túl gyakran adunk otthont ilyen méretű és rangú nemzetközi ese• ménynek. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy presztízskérdést kell csinálni a dologból, de fel sem menti a rendezőket esetleges tapasztalatlanságuk, balfogásaik miatt. Vizsgázni fogunk tehát . mindenképpen, és nemcsak a sportpályán. Ország, sőt egy ki' csit a világ előtt is. Egészen bizonyos: a négy nap alatt szinültig megtelik a Széktói Stadion, vagyis összesen legalább nyolcvanezer szemtanú figyelme kíséri a bemutatókat és versenyeket. A nézők nagy része, persze helybeli, vagy a környékből való lesz, több, mint egyharmada azonban távolabbról jön. Es ők azok, akiknek szállásról, étkezésről, kommunális szükségleteik, kényelmi kívánságaik elfogadható színvonalú kielégítéséről kell gondoskodni. Geröcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, a minap határozottan kijelentette: minden külhoni vendéget elhelyeznek, kiszolgálnak, fennakadás nélkül. Az utazási irodák együttes tájékoztatása ' szerint 1300—1400 szervezett, azaz csoportosan ide látogató és körülbelül ezer egyéni, nyugat-európai vendéget várnak. A szocialista országokból hozzávetőleg hasonló létszámú küldöttségre lelhet számítani. a Hotel Arany homok, főleg a külföldi versenyzők, közvetlen hozzátartozóik, szakvezetőik és a bírók „főhadiszállása’' lesz. A szervezőgárda, s a teljes versenyszolgálat az óvónőképző intézet új kollégiumában lakik majd, míg a széktói kemping faházaiba a segédhajtók költöznek be. Hogy mi marad a közönségnek, a turistáknak? Elsősorban az idegenforgalmi hivatal és az IBUSZ fizetővendég-szobái, mintegy 350 vendég részére. A hálózatot augusztus végéig tovább bővítik. Rendelkezésre áll ezenkívül 50 kilométeres körzetben 2000—2200 közepes, 1000—1200 gyengébb minőségű diákotthoni hely. A komfortról lemondani nem akarókat Budapest és esetleg (Folytatás a 2. oldalon.) jk--: .*• ■ Egy évvel ezelőtt — más munkaterületek pá- i lyakezdő szakembereivel egyetemben — az okta; tási i miniszter kötelező'* vé tette a fiatal pedagógusok I számára is a pályázat útján h való elhelyezkedést. A rendelni kezes elsősorban azt a célt (l szolgálta, hogy néhány évre \ legalább választott pályájuk- Sj hoz kössék a pedagógiai diplo« mákat szerző végzős hallgató* kát. Szükség volt erre az állt lami „kényszerre”, mert az ■ utóbbi években minden jószándék ellenére sem csökkent ' a képesítés nélküli tanítók, ne-I. velők száma. Nem szűnt meg a pedagógushiány, mert szép ■ számmal akadtak évről évre olyan fiatalok, akik feledve 5 korábbi, lelkes elkötelezettsé; gü két a tanítás ügye iránt, 5 más, jobban fizetett foglalkoj zások után néztek. A nem egyértelmű helyesj lést kiváltó pályairányítási ’ rendszer csak részben váltot; ta be az előzetes reményeket; I gyökeresen nem javította meg \ a pedagógus munkaerő-ellátottság problémáit. Különösen ■ nem változott meg a kisközsé; gi iskolák tantestületeinek I kedvezőtlen összetétele; köte- I lezni ugyanis senkit nem le- I hetett, hogy itt, vagy ott vál- 5 laljon állást... Így azután el- 1 sősorban a városok, a nagyobb j községek pedagógus ellátottsá- 1 ga javult, elsősorban ott, ahol 9 lakással, letelepedési segéllyel, vagy egyéb kedvezménnyel meg tudták nyerni a fiatalo- I kát. . Bács-Kiskun megyében az < elmúlt nyolc évben nem növekedett lényegesen az általá’ nos iskolai pedagógusok száma. 1977—78-ban csak ötvennel tanítottak többen, mint 1970-ben. Az viszont jelentősen javítja a helyzetképet, hogy időközben öt és fél ezerrel kevesebb tanuló jár az általános iskolákba. A nevelők tehát kisebb létszámú tanulócsoportokban — és ezért hatékonyabban — foglalkozhatnak a diákokkal, mint korábban. Ugyanakkor nem változott lényegesen a szakmai végzettnélkül tanító pedagógusok létszáma sem. Mind 1970-ben, mind pedig az 1977—78-as tanévben száz megyei tanító, illetve tanár közül öt nem végzett szakfőiskolát, vagy egyetemet. Ügy tűnik tehát, hogy a szakmai hozzáértés hiánya változatlanul akadályát képezi az oktató-nevelő munka hatékonysága növelésének? Irányított pályázati rendszer ideoda, bizonyos, hogy több mint fél évtized alatt sem sikerült öt százalék alá csökkenteni a megyében dolgozó képesítés nélküli pedagógusok arányát. A legutóbbi tanévben is több mint száznyolcvan képesítés nélküli, többségükben fiatal, a közelmúltban érettségizett nevelőt alkalmaztak a megye általános iskoláiban. Magas ez a szám, vagy alacsony? ... Alapvető gátját képezik-e az oktatási rendszer tervezett megreformálásának, vagy sem? Mindezen lehet vitatkozni Am a statisztikai adatok valóságos embereket személyesítenek meg, akiknek jellemzőjük nem az, hogy ké' ' pesítés nélküliek, hanem az, hogy pedagógusok. Bizonyítja ezt sok minden, a tanulmányi eredményektől a szakfelügyelői jelentésekig. De elsősorban az, hogy több mint kétharmaduk évről évre eredményesen végzi tanulmányait a pedagógiai főiskolák esti, levelező tagozatán. A napi munka mellett kétszeres erőkifejtést igénylő módon, s bizonyított pedagógiai elhivatottságtól vezérelve. Az esti és levelező úton tanuló fiatalok a diploma megszerzése után nem keresik majd a kiskapukat, a kötött pályázati rendszer követélményei alóli kibúvókat, hiszen ott dolgoznak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Éppen ott, azokban a tantestületekben, ahol nem tudnak szerződtetni diplomás pedagógusokat ... csak kinevelni. Jószándékú fiatalokat, akik az első, nem könnyű lépéseket bizony a szükséges képzettség hiá- . nyában teszik meg. A Bács-Kiskun megyében szakképzettség nélküli tanító pedagógusok ötszázalékos aránya ha nem is „öröm”, de kudarcnak sem szabad értelmezni. Következménye a pálya elnőiesedésének, a korszerűbb, hatékonyabb eljárásoknak és sok más, a fejlődést kisérő egyéb jelenségnek... A fogalom valószínűleg soha nem tűnik el a pedagógiai köztudatból ... Ezért tehát tényként kell számolnunk azokkal, akik így kezdik munkájukat. És meg kell adni minden iegitséget, hogy megszerezzék választott hivatásukat, s mielőbb elsajátíthassák a szükséges ismereteket. P. M. „NÉGY-ÖT LITER VIZET ISZOM EGY MŰSZAKBAN” Forró munkahelyeken — Itt a fagyi, a fagyi! — ismételgeti, hosszú szüneteket tartva és nem túl harsányan a mozgó fagylaltárus, Deutsch Kálmán kecskeméti cukrász-kisiparos. Azért hosszú szünetekkel és kevésbé harsányan, mert a vevők jönnek itt, a kecskeméti Széchenyivárosban reklám nélkül is. Még a cigarettaszünetet tartó építők közül is jónéhányan fagyiznak az épülő újabb tízemeletes lakóháznál. Borsodi Ferenc kötöző, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 9-es főüzembeli Kim Béla szocialista brigádjának tagja is fagylaltozik cigarettázás helyett. Tőle tudom meg, hogy a kisiparos a maihoz hasonló meleg napokon mindig meglátogatja őket motoros járművével. Most éppen csendesebb a munka üteme, mert betonra várnak, azért tartanak rövid fagyi-szünetet. Egész nap kint dolgoznak a tűző napon, jólesik, üdíti őket a hideg édesség. A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti fürdőkádgyárában a vasolvasztó kemencék, az úgynevezett kupolák mellett még sakkal nagyobb a hőség, mint kint, a napsütötte épületen. A fém 1500 Celsius-fokon izzik a kupolában, amely mellett ilyenkor legalább ötven van. — Csapoláskor és lefúráskor, amikor kiürítjük a kúpolót, még tikkasztóbb itt a hőség — tájékoztat S. Szabó Lajos. — Én egy műszakban négy-öt liter vizet is megiszom ilyenkor nyáron, és azt ki is izzadom. Meginna az ember még többet is, ha nem fegyelmezné magát. Védőitalt, tejet és szódavizet kapnak naponta az itt dolgozó munkások, de hát, hiába, akik a tűzhöz közel dolgoznak, azoknak melegük van. A két kúpoló 400—450 fürdőkád öntéséhez elegendő izzó anyagot állít elő műszakonként i S. Szabó Lajos Csapolás közben. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet sütőüzemének bejáratánál két szódavizes ballon is strázsál. Bizonyára kiürülték, cserére várnáik. Odabenn Magó Mihály és Orbán János pék épp most szedi ki az egyik gáztüzeléses, de egyébként hagyományos kemencéből a gyönyörű kenyereket — Naponta 80—100 mázsa között sütünk — felelik kérdésemre, — A megyeszékhelyen nagyon keresettek a mi kenyereink. Saját termelésű búzából, saját malmunkban őrölt lisztből készítjük őket A kemencében 280 Celsius-fok van, s az ajtaja előtt 40—50 fokos a levegő a pékek szerint, amikor kiszedik a kisült kenyereket Pár perc múlva déli 12. A megyei kórház konyháján, ahol naponta kétezer ebédet főznek, ilyenkorra melegszik fel maximumra a levegő. Szűkös a hely, sok benn az üst a területhez képest s ráadásul a szellőzés sem egészen tökéletes, mert alagsorbem helyezkedik el a konyha. — Nem pemetszkodunk — mondják az itt dolgozó asszonyok. — Az épülő új megyei kórházban majd minden tekintetben korszerű és tágas konyhánk lesz. Munka közben szódavízzel és hideg teával oltják nehezen csillapuló szoipjukat a szakácsok. Akit különösen gyötör a meleg, még zuhany alá is állhat A. T. S.—T. S. • Naponta száz mázsa kenyér.
