Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-20 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Július fordulója után kevesebb csapadék hullott Bács-Kískun megyében és folyama­tosabban dolgozhattak az aratók. Ennek eredménye, hogy a gabonaipar megyei átve­vő telepein július 17-ig 16 800 tonna árpát, étkezés- és takarmánybúzát vásároltak meg. A termény többségét a magas víztartalom miatt magtározás előtt szárítani kellett. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 168. szám Ára: 90 fillér 1978. Július 20. csütörtök Az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete Az ENSZ-főtitkár felszólalása A szudáni fővárosban kedd es­te megnyílt az Afrikai Egység­szervezet állam- és kormányfői­nek szokásos évi értekezlete, ame­lyet ezúttal tizenötödször ren­deznek meg. A tanácskozásra Khartumba utazott Waldheim ENSZ-főtitkár is. Kedd estig az ENSZ 49 tagországának állam- és kormányfői közül 34 ország ma­gas rangú képviselői, továbbá több nemzeti felszabadító mozga­lom vezetői érkeztek meg a ta­nácskozás színhelyére. Az utób­biak között ott van a Zimbabwe Hazafias Front két társelnöke: Joshua Nkomo és Robert Muga­be is. A közgyűlést a vendéglátó or­szág elnöke, Gaafar Nimeri nyi­totta meg. Az AESZ leendő soros elnöki minőségének Nimeri egy­fajta „semleges” álláspont kifej­tésére törekedett a kontinens problémáinak áttekintésekor. Beszédében felhívta a figyel­met arra a veszélyre, amelyet a külföldi hatalmak afrikai katonai jelenléte képvisel. Nimeri nemeseik a kontinens, hanem az egész világ legsúlyo­sabb problémájának nevezte a dél-afrikai fajüldöző rezsimet, — mint mondotta — állandó ki­hívás az emberiség ellen. Nimeri után a következő csúcs­­értekezlet házigazdája, Libéria elnöke: William Tolbert szólalt fel. Kijelentette: Afrikának meg kell mutatnia a világ előtt, hogy az afrikai szolidaritás jegyében maga képes megoldani belső vi­szályait. Seyni FkHintche nigériai elnök után a' mlszabadító mozgalmak nevében Rubert Mugabe, a Zim­babwe Hazafias Front társelnöke mondott beszédet. Felszólította a tagállamokat arra, hogy növeljék a felszabadító mozgalmak anya­­(Folytatás a 2. oldalon.) A nagyobb gabonatermesztő gazdaságok saját üzemükben szá­rították á kenyér- és takarmány­gabonát, míg a kisebb szövetke­zetek terményét a gabonaipar víztelenítette. A legtöbb gazda­ságban gondosan ügyeltek a ke­­nyérnektvaló szárítására. Ügy állították be a szárítótér léghő­mérsékletét, hogy a termény víz­telenítésének egyetlen szakaszá­ban se legyen a gabonaszemek hőmérséklete 55 Celsius-íoknál magasabb. Ha a búzaszem ennél jobban felmelegszik, akkor kicsa­pódik a benne levő fehérje és ez a sdkérképző fehérjék csökkenésé­hez, kritikus esetben teljes meg­semmisüléshez vezet. Az ilyen kenyérgabona csökkent sütőipari értékű és csupán takarmányként hasznosítható. A népgazdaságot ért káron kívül veszteség a ter­melőnek is, hiszen mázsánként 15 forinttal kap kevesebbet a takarmány-minőségű étkezési bú­záért. A homokhátság! szövetkezetek egy részében a héten kombájnolt búzát már alig. kellett szárítani. Csak a lényeget A padokról, a padokért ! Hajnal a lajosmizsei vásártéren 3. oldal 3. oldal Kiskunfélegyházi, halasi hímzések a Váci utcában 4. oldal 5. oldal A MEGYEI TANÁCS VB MEGTÁRGYALTA a lakosság számára végzett szolgáltatás fejlesztési feladatait . A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén áttekintette a lakosság szá­mára végzett szolgáltatások helyzetét, s meghatározta a fej­lesztés további feladatait. A megyei közép- és hosszútávú tervek a növekvő igények magasabb színvonalon történd ki­elégítését, a szolgáltatást végző egységek, felvevőhelyek tel­jes hálózatának kiépítését irányozzák elő. Mint a jelentés megállapította: fontos feladat annak elérése, hogy a megye lakossága — közvetlen lakóhelyén, vagy ahhoz közeleső te­lepülésen — igénybe vehesse a háztartási munkát könnyítő szervezet szolgáltatásokat, amelyek fejlesztése az V. ötéves terv időszakában is elengedhetetlen része az életszínvonal emelésének. A tervidőszakban a tanácsok több mint 200 millió forintot for­díthatnak a szolgáltatás fejleszté­sére. Ebből az összegből jelentős új létesítményeket kell létrehoz­ni, s emellett bővíteni és korsze­rűsíteni a meglevőket. A központi szolgáltatás fejlesztési alapból a ez idő alatt 73 millió forinttal "ré­szesedik a megye. A tervek sze­rint 14,5 milliót a gépjárműjavi­­tási és karbantartási ágazatra, mintegy 8 millió forintot a tex­tiltisztítás fejlesztésére, több mint 9 milliót pedig a lakáskarban­tartást végző szervek támogatá­sára fordítanak. A szolgáltatás színvonalának javítása érdekében arra törek­szenek, hogy létrejöjjenek a szol­gáltatóhálózat felelős szervezetei, s a szolgáltatást végző vállalatok és szövetkezetek helyzete minden tekintetben megszilárduljon. Szükség van az érdekeltség nö­velésére, s a kedvezőtlen jövedel­mezőségi viszonyok ellensúlyozá­sára is. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés taglalja az egyes tevékenységi formák jel­lemzőit és további feladatait. A gépjárműjavítási és karbantartá­si munkát végző egységek háló­zata kialakult, a gépkocsijavítás teljesítmény értéke valamennyi szolgáltatási forma átlagát meg­haladó ütemben nőtt. Ezt az is indokolja, hogy a gépkocsiállo­mány a tervezett szintnél na­gyobb, illetve gyorsabban növe­kedett. A tervhez képest késéssel va­lósulnak meg a híradástechnikai berendezések és elektromos ház­tartási gépek javítását, karban­tartását szolgáló egységek. Jelen­tős késéssel épült a kecskeméti Gelka központ és szerviz. Még nagyobb a tervezett ütemtől és a megyének az országos ellátási színvonaltól való elmaradottsága textiltisztítási szolgáltatásban. A lemaradás okát szintén a terv­hez képest késve megvalósuló be­ruházásokban kell keresni. Az elmaradás veszélyezteti a közép­távú szolgáltatásfejlesztési terv­ben előirt szint határidőre tör­tént megvalósulását. A lakáskarbantartás fejleszté­se eddig a tervidőszak előírásai­nak megfelelően alakult. A szö­vetkezeti és vállalati szolgáltató szervek mellett a kisiparosok munkája is meghatározó jelentő­ségű, mivel a lakosság részére több mint felét ők végzik az épí­tőipari szolgáltatásnak. A tárgyalt jelentés foglalkozott a cipő-, a bútorjavítás, a mére­tes ruhakészítés és egyéb szemé­lyi szolgáltatások helyzetével Is. Ez évben Kecskeméten, Kiskun­félegyházán és Baján nyílik ci­pő-gyorsjavító szalon, létrehozá­sukat 2 millió 600 ezer forinttal támogatta a tanácsi testület. Anypgi támogatást kaptak a ga­ranciális bútorjavítást végzőipari szövetkezetek is. Az öt évre ter­vezett 21 új fodrászüzletböl eddig mindössze kettő készült el, ki­lencnek a létrehozása pedig csak a tervidőszak után várható. Szó esett még a lakosságnak végzett áruszállításról és a kereskedelmi szolgáltatásokról is. A vb a téma áttekintése és vitája után meg­felelj határozatot hozott a hiá­nyosságok felszámolására, a fo­lyamatban levő beruházások ha­táridőre történő befejezésére, az anyagi támogatások szabályszerű és hatékony felhasználásának rendszeres ellenőrzésére. Megtárgyalta a végrehajtó bi­zottság a tanácsi vállalatok és in­tézmények káderhelyzetét és sze­mélyzeti munkáját is. Bács-Kis­­kunban 18 vállalat és 87 intéz­mény tartozik közvetlenül a me­gyei tanács vb szakigazgatási szer­veinek felügyelete és irányítása alá. Ezek összetétele rendkívül változatos, s a sokrétűség miatt sem könnyű az irányító, ellenőr­ző tevékenység ellátása és az elő­írt követelmények betartása. A vb megállapítása szerint a válla­latoknál, intézményeknél a sze­mélyzeti munka az utóbbi évek­ben, a magasabb követelménye­ket is figyelembe véve, sokat fej­lődött, tervszerűbbé, céltudato­sabbá, hatékonyabbá vált. Javult a felügyeletet ellátó megyei szak­­igazgatási szervek irányító, el­lenőrző tevékenysége is. Terv­szerűbbé vált a vezetői állomány erősítése, az utánpótlás nevelése. A személyzeti munka általában hatékonyan szolgálta a vállala­tok, intézmények hivatásszerű működését, fejlődését, a felada­tok megoldását. A végrehajtó bi­zottság megfelelő határozatot ho­zott a káder- és személyzeti mun­ka továbbfejlesztésére, az irányí­tás és ellenőrzés, a tervszerűség további javítására, a vezetők fe­lelősségének, a személyzeti mun­ka demokratizmusának növelése érdekében. Végül a testület beje­lentéseket fogadott el. T. P. • Megtelt az E—512-es kombájn magládája. Mester Sándor, a lakiteleki Szikra Tsz tagja az elevátor működését figyeli. Szárítással óvható a gabona minősége A petőfiszál lási Petőfi Szakszö­vetkezet az elmúlt héten még 24 százalék víztartalmú búzát szállított a gabonaipar kiskunfél­egyházi körzeti üzemébe, amelyet magtározás előtt szárítani kellett. A július 18-án átadott búzája viszont tárolásra alkalmas. A legutóbbi napokban a szabad­­szállási Lenin Tsz is szállított olyan búzát, amelyet a kombáj­nolás után nenn keltett száríta­ni. Az esetlegess csapadék azon­ban ismét nedvessé teheti a lá­bonálló kalászost, így a gabona szárítására towibbra is kell szá­mítani. Az időjárás javulása ellenére változatlanul nehéz és lassú mun­ka a betakarítás. Sok a dőlt ga­bona, amelyet csak egy irányban haladva vághatnak te a gépek. A kalászemelő a kombájn vágó­asztala magasságáig csak ebben az esetben tudja felemelni a ta­lajon fekvő árpát, búzát, vagy rozsot. Ilyen körülmények között a betakarításban résztvevők tel­jesítménye és a keresete is ala­csonyabb. A Bácsalmási Állami Gazdaságban éppen ezért olyan javadalmazási módot dolgoztak ki, amely a lassúbb, de pontos munkára, a szemveszteség csök­kentésére serkenti a kombájno­­sokat. A nagy ^teljesítményű kom­bájnnal naponta 800 vagy ezer mázsa terményt lehet learatni, kicsépelni, ha a gép a szokásos nyolc kilométer átlagsebességgel halad. A dőlt gabonában csak egy irányban és óránként 3—4 kilométeres sebességgel mehet­nek a kombájnok, hogy a fekvő gabonát is levághassák. A Bács­almási Állami Gazdaság kom­­bájnosai, gépkezelői a betakarí­tott termény mennyisége, és a lehető legcsekélyebb szempergés alapján kapják a fizetésüket és jutalmukat, ezért nem károsod­nak. A bácskai nagyüzemben az idén 2 ezer hektár búza termé­sét takarítják be ily módon. A szomszédos gazdaságok álta­lában közösen szervezték még a betakarítást, egyik-másik helyen a gépeket kölcsönadva, vagy bérmunkában dolgoznak. A laki­teleki Szikra és a kerekdombi Oj Elet Termelőszövetkezet az idén először együtt arat. Nem a kalászosterület hovatartozása, hanem az árpa vagy a búzatábla termésének érettségi foka dönti el, hogy a két szövetkezet öt kombájnjával melyik gazdaság terményét aratják le előbb. A TiszakécSke-kerékdombi, vala­mint' a lakiteleld szövetkezet a gabona szállításában is egyesítet­te gépparkját, hogy az új ter­mést minél előbb biztonságba he­lyezze. K. A. KERESETT A BÁCS-KISKUNBAN TERMETT ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS Eredményes félévet zárt a HUNGAROFRUCT Bács-Kiskun megyét bátran nevezhetjük hnailnk kiskertjének ha arra gondolunk, hogy az ország zöldségexportjának 24, gyümölcs ki vitelének 16 (szá­zalékát a megye adja. Szabolcs-Szatmár után in­nen exportálunk legtöbbet. Az üzletkötések, szállí­tások összefogója a HUNGAROFRUCT megyei, ki­­rendeltsége. A kirendeltség vezetője, Gye­­nes István szerint a gyümölcsö­ket él lehet helyezni a piacokon, bár a tavaszi fagyok okozta ké­sést még mindig nem sikerült behozni. A félévet összességében mégis jól zárta a kirendeltség, hiszen a tervezettnél 740 tonná­val szállítottak többet a külföl­di partnereknek. Jelentősen túl­szárnyalták a gyümölcs kiviteli tervét, a zöldségszállítással vi­szont elmaradtak az első félév­ben. A primőrök közül a saláta, a karalábé, és a korai káposzta érezte meg legjobban a kedve­zőtlen időjárást. Az utóbbi szál­lítására az NŐK határidőmódo­sítást is adott, de még igy is csak a tervezett mennyiség alig több, mint 70 százalékát expor­tálhatták. Bevált, keresett áru lett az NSZK piacon a különle­gességnek számító borotai laska­gomba, amelyből eddig mintegy 30 tonnát szállítottak. A spárga­­termelők, de a HUNGAROFRUCT sem könyvelhették el jó szezon­nak az ez évit. A későn kezdett szállítás azt eredményezte, hogy a fehér spárga exportterv há­romnegyed részét tudták teljesí­teni, a zöld spárga kivitel pedig csupán 20 százalékban sikerült. A spárgatermelés fejlesztésére sokait fordít a megyei kirendelt­ség. Az NDK-ból 200 ezer és egy tompái termelőtől 59 ezer magoncot vásároltak, amit tavasz, szál átadtak térítésmentesen a termelőknek. Ezt az akciót nem tartják befejezettnek, hiszen az igényeket újra felmérték. Valamivel jobb képet mutat a gyümölcsexport, hiszen ezt majd­nem 120 százalékra teljesítették. Elszomorító eredményt a földi­eper hozott, de például a cse­resznye termésének előrejelzése­kor a termelők látták túl söté. ten a helyzetet. Ez a gyümölcs az utóbbi tíz év legnagyobb mennyiségét adta, és minőségi kifogás sem merült fel. A cse­resznyéé xpart így a vártat jóval meghaladta, -mintegy 500 tonná­­nyij szállíthattak az NSZK-ba, Ausztriába és az NDK-ba. A másik csonthéjast, a meggyet, még most is rakodják a vago­nokba és azok viszik a vártnál jobb termést a külföldi piacok­ra. Most van az Ideje a sárgaba­rack-kivitelnek is, a számítások t Hencz József vezeti a sárga­barackos dobozokkal megrakott targoncát a hűtővagon felé • Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben szedik a gyümölcsöt. szerint a tavalyi eredményt nem érik el e gyümölcs exportálásá­val, de a 400—450 vagonra, ha az időjárás nem szól közbe, szá­míthatnak. Az idén először cso­magolják a sárgabarackot az Ausztriából vásárolt hat kilo­grammos kartonokba, ezzel is könnyítve a göngyöleg- azaz cso­magolóeszköz, faláda-beszerzési gondokat A külföldi partnerek igénylik a jól válogatott, szépen csomagolt árut. Mielőtt a való­ban ízléses -kartonokba kerülne a sárgabarack, működésbe lépnek a nemrég vásárolt FMC jelű válo­gató gépsorok, melyek közül ta­lálható a termelőknél is. Így a kecskeméti Mf^jyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetben. Ez azt jelzi, hogy a külföldre szál­lítandó gyümölcs, zöldség feldol­gozásából, csomagolásából a ter­melők Is egyre inkább kiveszik a részüket. A belföldi partnerek közül leg­jelentősebb a ZÖLDÉRT Válla­lat, amely az évi export mint­egy 60 százalékát adja, és legna­gyobb feldolgozó kapacitással is rendelkezik. Ezenkívül partne­­nek között találunk állami gaz­daságokat, szám szerint kilencet, a célgazdaságot, termelőszövet­kezeteket, ÁFÉSZ-t is. A terme­lők munkáját a H. UNGARO­FRUCT anyagiakkal segíti, hi­szen a telepítésekhez jelentősen hozzájárul. Jó példa erre a la­josmizsei Kossuth Termelőszö­vetkezetnek juttatott támogatás 28 hektár meggy tekspítésére, és amit a Magyar—Szov jet Barátság Tsz-nek 40 hektár szilva telepí­tésére adtak. A megyei kirendel tség munká­ja nem zökkenőmentes. Az egyik legnagyobb gondot a hűtőtároiók hiánya okozza. Emiatt jelentős a minőségi veszteség. A tartósan elhelyezett áruval pedig jobban lehetne befolyásolni a piacokat. Es ugye ott is jogos igénye a vásárlónak a szemre, ízre kiváló, azaz küllem! és minőségi köve­telményeknek egyai-ánt megfelelő, gusztusosán csomagolt friss zöld­ség, gyümölcs. Gál Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom