Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-19 / 167. szám

1978. július 19. • t rVÖV.v M!ír/i

| BÁCS-KISKUNBÓL INDULT

Wyspianski kiállítása

A vendégprofesszor

Jó negyvenes, határozott egyéniség a házigazda. Sugárzik róla a céltudatosság. Az első látásra megteremti a már-már baráti hangulatot, a találkozó végén is megmarad a háromlépés távolság.

Kellemes környezetben beszélgettem dr. Wiegandt Rlcharddal, a matematikai tudományok doktorával. Lomboktól szűrt madárcsivitelés köszönti a rég várt nyarat. Halk duruzsolássá szelídül a főváros lármája, mire a pasaréti lakásba ér. A távolból a Szabadság-hegy zöldje örvendezteti a szemet. Kelet művészete teremt az egybenyíló szobákban sajátos hangulatot.

Valóságos emlékmúzeum a dolgozó. Igazhitű mohamedán használta valaha a mellettünk díszlő imaszőnyeget, a rózsafa asztalkánál ráma helyett két fa közt csomózták nomádok, afgán kard villog kék alaptónusú perzsaszőnyeg mellett a lenyugvó nap sugaraiban. A faragott hintaszék mögött kapott helyet a kasmírt szövész remeke, odébb „dévány szőnyege” húzza magára a tekintetet, indiai vadászmintákkal ékesített tál pompázik a sarokban.

Két évig dolgozott Pakisztánban, hat hónapig tanított Egyiptomban a Szilády Gimnázium egykori diákja. Bejárt, jól ismert tájakat idéz számára Orsó utcai otthonának berendezése.

Ml sem áll távolabb tőle a hivalkodásnál, a kivagyiságnál: megszerette Iszlámábádot, az Elő- Indiai Köztársaság fővárosát, sok tapasztalattal tért haza Egyiptomból. Utazgatott Indiában, Iránban, megfordult Afganisztánban. A beavatottak érdeklődésével figyeli a Dél-Azsiából érkező híreket. Szívesen visszamenne ha egy-két évre hívnák, küldenék. Végleg? Soha! Itthon szeretne boldogulni a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, pedig nem mindig kényeztette ez a haza. Már diákkorában megszokta a nehézségeket, az áldozatvállalást.

— A háború után kerültem a halasi gimnáziumba. Korábban többször nyaraltam Kiskunhalason. Wiegandt nagyapám több helyen szolgált a Budapest—Belgrád vasútvonal mentén MÁV osztálymérnökként, végül a kiskun városban telepedett le. Apám korai halála miatt nagyanyámnál, az állomásépület közelében, . a Márla-házban nevelkedtem. A barátkozásra legfogékonyabb éveket töltöttem a Szlládyban. Ma is többekkel tartók kapcsolatot. 1051- ben érettségiztem.

Vllágéletemben elektromérnöknek készültem, de matematikafizika szakra irányítottak. Máig sajnálom, hogy ezekben az években mindig mások döntöttek rólam. Igent mondhattaní vagy nemet: egyetemista leszek,, vagy katona, Orosházán tanítok vagy sehol. Még szerencsém volt, hogy Ide kerültem, mert — például — az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elméleti fizika tanszékének későbbi vezetője évekig általános iskolában, sokáig tanyán tanított. Rengetegen végeztünk akkoriban.

1044 Ft fizetést kaptam, ebből lejött a békekölcsön, az albérlet, a szakfolyóiratok előfizetése. Nem volt télikabátom, egy .méter crombi szövetért 436 forintot kértek. De nem adtam föl, soha-nem hizlaltam disznókat, nem álltam rá a mellékesre.

— Kicsit előreszaladtunk, kár lenne, ha a szegedi egyetem nem említődne.

— Kár és hálátlanság! Szerencsém volt, hogy Rédel László akadémikus tanítványa lehettem. Magyarázatait megértették a gyengébbek, külön ösztönzést adott a jobbaknak. Hitt a tudományban, óriási energiával dől-Ilíogyan művelődik m KISZ-íitkár?

I Szeredi József osztályvezető 1 szakszervezeti propagandista és KISZ-titkár is egyben. Az üzemi futballcsapat tagja, és családapa. Amikor beszélgettünk vele, elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan művelődik a Zamánclpari Művek kecskeméti gyárának 26 éves üzemmérnöke?

□ □ □

A választ ebédidőben, egy mozgalmas délelőtt után keressük.

— Lesz mód a „lazításra” délután?

— Aligha. Az asztalomon már vár egy nyaláb elintézetlen irat, s szeretnék még egy brlgádgyű; lésen is részt venni.

— S ha véget ér a munkaidő?

— Ma késő estig bent maradok. Korábban más területen dől* goztam, csak nemrégiben neveztek ki termelési osztályvezetőnek. Minél előbb meg kell ismerkednem a gyártási folyamatokkal, és a különböző üzemi berendezésekkel.

'Kicsi gyerek, család, új, felelősségteljes beosztás — az ember azt gondolná, hogy mindez teljesen lefoglalja egy fiatalember energiáit. Hogy Szered! József esetében ez nem így van, az több ízben is bebizonyosodott. Például akikor, amikor a szobába benyitó városi KISZ-titkárt, Ensek Györgyöt atra kéri, hogy nézze meg a megyei lap sportrovatát, mert írnak benne a KISZ-szervezetük futballcsapatáról; nem is akármilyen alkalomból: néhány nappal ezelőtt megnyerték a kispályás labdarúgás megyei bajnokságát. Csak később, egy mellékesen odavetett megjegyzésből derült ki: ő is tagja a csapatnák.

Megtudom, hogy a sportolás mellett jut ideje a családra is. Az előző hét végét Budapesten töltötték: szombatom a Vidám Parkkal, vasárnap pedig az Állatkerttel ismerkedett meg a kétéves kislánya. A következő hét végét is együtt tölti a család: már készen áll a részletes, terv: a Tőserdőben vernek majd sátrat.

□ □ □

A tevékenykedésben fáradhatatlan emberekre jellemző még a panasza, a lellkUameretfurdalása ,/ is:

— Sajnos, könyvekre kevés időm jut mostanában. Szépirodalomra legalábbis. Mert a folyóiratokat — elsősorban a Társadalmi Szemlét, a Közgazdasági Szemlét és a Pártéletet — rendszeresen olvasom: pártmegbízatásként ugyanis szakszervezeti propagandista vagyok, s így gyakran tartok előadásokat a gyáregység dolgozóinak. Nem sze. retnék kudarcot vallani, ha kérdezni kezdenek.

S hogy nemcsak az önművelést, hanem mások művelődésének a segítését is fontosnak tartja, arra akkor derül fény igazán, amikor a KlSZ-klubjukról kezd beszélni. A számtalan apró példa lényege: nagyon fontosnak tartják, hogy a művelődés és a szórakozás ne kerüljön szembe egymással.

— A „lemezlovas" például egy ponton megállíthatja a magnót,

s. néhány perc alatt le lehet játszani egy jó drámairészletet, el lehet indítani egy fordulatos, izgalmas politikai vetélkedőt.

□ □ □

Nem bírom elnyomni magamban a kérdést: vajon miért tartja mindezt olyan fontosnak egy termelési osztályvezető? Hiszen gyakran lehet találkozni az ezzel ellenkező vezetői beállítottsággal, amely csupán mint termelőt nézi az embert, s csak azt tartja fontosnak, ami a terv teljesítést szolgálja. Ezt feleli:

— Ne higgye, hogy én nem tartom fontosnak a minél termelékenyebb, minél jobb minőségű munkát.'Sőt, nagyon is fontosnak tartom — éppen ezért helyezek nagy súlyt a művelődésre. Hisz nem kézenfekvő vajon, hogy az esti iskolába Járó, vizsgákra készülő ember a koncentrálóképességét, a fegyelmezettségét is fejleszti a tankönyvek mellett ülve? S nem kézenfekvő-e, hogy ezek a tulajdonságok egyre nélkülözhetetlenebbek a termelői munkában la?

K. J.

gozott. Kitűnő együttműködés ala. kult ki tanszéke és diákjai között.

— Mikor, hol kezdődött tudományos pályafutása?

— Némi túlzással azt válaszolhatnám, hogy 1953 őszén a halasi Mária házban. Professzorom javasolta az asszoclativitás feltételei függetlenségének megvizsgálását. Erről Szász Gábor, adjunktusa dolgozatot. is írt.' Utánaolvastam, megsejtettem valamit, hazamentem, három nap alatt megírtam kis értekezésemet. Azóta is igy megy ez: az ember megsejt valamit, elképzeli igy kell lennie, megpróbálja bizonyítani. Mi történhet? Jó. nyomon indult, az érvek is előkerültek, nem sikerül a bizonyítás, vagy valami más jön ki a dologból, ekkor utánalgazltja a kérdést, olykor zsákutca, vagy annak a felismerése, hogy még nem elegendő ehhez tudása.

Algebrista lettem,. méghozzá absztrakt algebrával foglalkozom. Meg ne kérdezze, hogy ez mire jó. Kilencvenkilenc százalékát nem alkalmazzák a gyakorlatban. Módszert, szemléletet ad, áthatja az egész matematikát. A kiasz-' szikus algebra sem úgy indult, hogy most determinánsokat, mátrixokat határozzon meg.

Úgy véli, hogy idővel a gyakorlat is hasznosítja az elvont kutatások eredményeit. A számítógép megjelenése például sok korábbi absztrakt problémát, módszert gyakorlatlasít.

Eddig ötven dolgozata jelent meg, 250 címszót írt a matematikai lexikon számára, most egy amerikai kiadónak készít tanulmányt. Grünwald Géza-díjas, sűrűn hívják előadások tartására külföldre, jól beszél angolul, németül, új meg új tervek foglalkoztatják. Időnként Halasra is ellátogat, ott él édesanyja, nővére családja.

A gondolkodást nevelő és növelő matematikusként tájékozódik a világban. Amikor az új pakisztáni egyetem modern épületeiben. oktatott, amikor az UNESCO-alapitványból felszerelt könyvtárban dolgozott, amikor remek villában pihente ki családjával a fáradalmakat, amikor jórészt ottani keresetéből idehaza szellemi teljesítményeihez Illő lakáshoz jutott: észrevette az ottani iszonyatos vagyoni különbségeket, a felemelkedés nehézségeit. Doktorátust előkészítő és egy alapozó felsőfokú tanfolyamot vezetett, de megdöbbenve tapasztalta, hogy a pakisztáni gyermekek fele egyáltalán nem jár iskolába. Aggódva látja, hogy a kapitalista út tovább növeli az ifjú államok gondjait, a feszítő ellentéteket, azonnal megértette a radikális afgán fordulat lényegét, törekvéseit.

Ez a szenvedélyes matematikus a mindennapi életben is keresi az Igazságot, kényes gondolkodása tisztaságára. Az egykori halasi diák a majd egy évtizedes albérlet után szerzett budai lakásban is fiatalos ambícióval építi jövőjét, növeli a magyar matematikusok jó hírét. Heltai Nándor

A lengyel új-romam ti ka kiemelkedő tehetségű, sokoldalú művészének, Stanislaw Wysplanskinak műveiből rendezett nagyszabású, reprezentatív kiállítást a varsói Mickiewicz Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum.

A századfordulón élt képzőművész, költő-drámaíró fejlődését és munkásságát széles összefüggéseiben reprezentálja ez a kiállítás. A krakkói indulás éved, melyek a származás (a szobrász atya tehetségét örökló fiú) előnyét is magukba foglalják, a történelminemzeti tudat kialakulására is erős befolyást gyakoroltak. Az egykori [királyi város, Krakkó történelmi légköre, sajátos művészeti patinája a tehetség első iskolája. A külföldi utazások művészérlelő szerepe kétségtelenül nyomon következő a bemutatott rajzokon. A nagy mesterek — Dürer, Holbein, Raffael — műveinek másolásaiban nemcsak a tehetséges, de a művészi eszményért küzdő ifjú jelentkezését is láthatjuk. A német mesterek mellett a francia Art Nouveau megismerése, a párizsi évek televény művészi hatásai' — elsősorban Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Puvis de Chavennes alkotó ereje

— érlelik modern művésszé. A Gauguintől örökölt műterem, mely egyik kiállított képének témája és címe Is, ■ ily módon juthat szimbolikus értelemhez, Artur Gorskl szavait idézve: „Művészetünktől azt várjuk el, hogy legyen lengyel, velejéig lengyöl

— mert, ha elveszti nemzeti jellegét, akikor egyszersmind elveszti erejét és értékét, valamint létjogosultságát is. De legyen ugyanakkor fogékony is, újaikra kész, az ifjúság tüze égjen benne, sas szárnyakat viseljen, királyi lelket, Mickiewicz lángoló léikét”

— éppen Wyspianski alkotásaiban véljük megtalálni a romantikus eszme újraéledését, amely a nemzeti eszme és a modem szellemiség ötvözése jegyében teljesedik ki, a sokoldalú képző-ipar-könyvművész — a „Zycie” (Elet) című szecessziós hetilap grafikusa és itipográfusszeikesztője — oldaláról ismerheti meg a múzeumlátogató. Wyspianski elismerése és népszerűsége a képzőművészet területén korábban következett be. mint irodalmi munkásságáé

— jóllehet irodalmi alkotásaiban közvetlenebbül nyomon követhető a nemzeti eszme megtartására és a nemzeti öntudat továbbépítésére tett művészi kísérlet.

Mint a színház szenvedélyes szerelmese —- színpadi művel mellett, melyek az antik dráma, a shakespeare-i és a lengyel ro• Királyi szék a Boleszlo-teremból (1994 tölgyfa, rekonstrukciók

• A jobb oldali kép: Ládán ülő lány (1893 kréta akvarell).

mantikus színház hagyományait fejlesztik tovább — rendezőként, díszlettervezőként is említésre méltót alkotott. Legismertebb műve az 1901-ben befejezett „Mennyegző” című drámája, amely a századfordulón válságba jutott lengyel társadalom nagyszabású körképét rajzolta meg.

' A stílszerűen megrendezett kiállítás termeiből a századvég szellemi izgalma sugárzik, a falakra festett virágok, melyek Wyspianski „FüvésZkönyvé”-nek lapjairól kerülték a látogatók szeme elé — szimbolizálják a századvég tobzódó szellemi, útkereséseit. Egy jelentős, figyelemre méltó alkotó sikerült bemutatása várja a Károlyi-palota Wyspianski-kiállításának látogatóit.

• Krakkói fasor hajnalban (1891 festmény) (Polyvás Béla felvétele!

— KS.)

iNV.V.V.V.V.'.V.V.V.ViViSVtV*

• Opel első rakétarepülfigépe. A gépet ka tápul trél Indították.

Lapunk előző számában VALIÉN és OPEL munkásságáról számoltunk be.

OPEL RAKÉTAREPÜLÖGÉPE— RAKETAKUTAVÁS A SZOVJETUNIÓBAN A HARMINCAS Evekben. — a hitler-FASIZMUS ÉS A RAKÉTAKUTATÁS.

FRITZ VON OPEL reklámízű, nagydobra vert rakétaautó kísérleteit előbb VALIER-vel és SANDER mérnökkel hajtotta végre. OPEL 1929 végén a nyilvánosság számára ismét nagy meglepetéssel szolgált: szeptember 30-án Frankfurt am Main repülőteréről levegőbe emelkedett az első rakétarapülőgép! A startot kaitapultról hajtották végre és." amikor a gép már bizonyos sebességet ért el, a lőporoe rakétákat csak ezután gyújtották be. A pilótaülésben mega OPEL foglalt helyet. A repülés eredményes volt, az első rakétarepülőgép 30 métert repült és óránként ISO kilométeres sebességet ért el. Leszálláskor azonban a gép őszszetört. OPEL túlélte a balesetet, nem is szenvedett jelentősebb sérülést. De a további kísérletekkel felhagyott. Kor társai feltételezték, hogy célját ezzel is elérte: cégének már nagy hírt vertek eddigi kísérletei.

Megjegyezzük, hogy az első ember-vezette rakétarepülőgép kísérletet Opelt megelőzve 1928. június 11-én FRITZ STAMMER hajtotta végre.

Hitler uralomraj utásával ezek,

a kísérletek teljesen leálltak és Németországiban a rakétakutatás új utakat keresett Mielőtt ennek részletes ismertetésére rátérnénk, röviden megemlítjük, hogy a Szovjetunióban 1930 és 1932 között FJODOR CANDER mérnök építette meg az első folyékony üzemanyaggal működő, teljesítőképes rakétát Igen érdekes újítása volt a fémes hajtóanyagok alkalmazása. Az ún. „fénydiszperzió" könnyűfémek porának és szénhidrogénoknak a keverékéből állott Ugyancsak • gondolt először a napenergiának az űrrepülésben való hasznosítására. CANDER mellett TYIHONRAVOV, KONDRATJUK, POLJORNIJ — CIOLKOVSZKIJ tanítványai és követői kísérleteztek rakétákkal. Ebben as Időben a Szovjetunióban falbocsájtott rakéták mngnmágB máé elérte a 10 kilométert 1935-től kezdve sorozatosan hajtattak végre rakótakísérleteket (Folytatása következik)