Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-19 / 167. szám

Ülést tartott a termelési és ellátási bizottság SZŐLŐ, GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG, TENYÉSZ- ÉS VÁGÓÁLLAT, TOJÁS, MÉZ Jelentős a kisgazdaságok szerepe .. ■ & c6ty Kádár János fogadta f Avarell Harrimannt Köztudott, hogy az V. ötéves népgazdasági terv a mezőgazda­sági termelés jelentős mértékű növelését irányozta elő. Ennek megvalósításában a nagyüzemek mellett jelentős feladat hárul a háztáji és kisegítő gazdaságokra. A kistermeléssel szervezetten kell foglalkozni, mivel a terme­lésben bétöltött szerepén túl, fontos, hogy a lakosság vala­mennyi társadalmi rétegére ki­terjed a kistermelésben részt­vevők kőire. A termelést az egyéni és a ki­segítő gazdaságok elyan területe­ken végzik, amelyek nagyüzemi művelésre egyáltalán nem vagy csak kevéssé alkalmasak. A kis­gazdaságok munkaerő-felhaszná­lása hasonló a földterület kihasz­nálásához. A nem alapvető ága­zatok, amelyek mégis számottevő AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 167. szám Ára: 90 fillér 1978. július 19. szerda ÁCS. Tervezett ütemben épül Mielőtt a kórházépítés szinte napra kidolgozott szervezési ütemtervével szembesített feladatvégre­hajtás felől érdeklődnénk, csak egy villanásnyi utalás az idei tennivalókra: A tavaly elvégzett 125 millió forint értékű mun­ka a beruházás pénzügyi tervé­nek szerény túlteljesítését jelen­tette. Az idén viszont 209 millió forint pénzügyi teljesítés szüksé­ges az építési feladatok időará­nyos végrehajtásához. S itt emlí­tésre kívánkozik: az eredetileg 710 milliós költséggel tervezett kórházépítés a beruházó vállalat felmérése szerint az építőipari ár­változások és az egyéb költségek módosulása miatt, mintegy 230 millió forint többletet igényel, te­hát 930 milliót meghaladó összeg­be kerül. Hallgassuk meg ezekután a be­ruházás létesítményi főmérnökét, Fáy Ferencnét, a BÁCSBER Vál­lalat osztályvezetőjét a június 30-i együttműködési tárgyalás megállapításairól. A fiatalasszony előrebocsátotta, hogy az építőipar a korábbinál nagyobb erőket vo­nultatott fel, a munka jó ütemű, a vállalat vezetése biztosítottnak látja az 1980. végi befejezési ha­táridőt. Majd megjegyezte: — Az utóbbi időben ez volt a legjobb kooperációs megbeszélés. Erre nem is hívtunk meg min­denkit, hiszen például a DÉ­­MÁSZ, a vízmű vállalat, a Városi tanács kommunális üzeme folya­matosan, pontosan elvégzi az ese­dékes feladatát. Ami az építés ké­szültségi fokát illeti, az egy-két zavaró körülménytől eltekintve, megegyezik az építés szervezési Ütemezésével. Mit jelent az iménti megállapí­tás a valóságban, arról a követ-Csak az Országos Szakipari Vállalat késlekedik kezőket tudtuk meg: a transz­formátorház teljesen kész, bár egyelőre szürke tömb. Színes kül­ső köntösét ugyanis az építés be­fejezéseként nyeri el. S hogy mi­lyen lesz a kórház színe? Alul lángszínű, nevezhetjük tűzsárgá­­nak is, s ez felfelé árnyaltan vé­gül citromsárgába olvad. Elkészült a kazánház, helyükön a kazánok is. A folyamatban le­vő szerelési munkálatoknak a de­cemberi határidő diktálja az ira­mot. A szerelők gondos és pontos munkája alapvető az intézifiény működése szempontjából, hiszen az energia-, a hőellátás a kazán­házból történik. Nem szólva ar­ról, hogy a kazánházi technológia szerelésének decemberi befejezé­se a feltétele az oly nélkülözött kórházi új mosoda 1979. második negyedévében esedékes .. üzembe helyezésének. — A gazdasági épület szerkeze­tileg kész, hiányoznak azonban a burkolatok, s ez nyugtalanító kö­rülmény. Tudniillik, az Országos Szakipari Vállalat még nem kö­tötte meg a szerződést a generál­­kivitelező megyei építőipari vál­lalattal. Ez megkérdőjelezi a ME­DICOR Vállalat felvonulását, amely a harmadik negyedévben a mosoda technológiai szerelését kezdené... — jegyezte meg ag­godalmasan a létesítmény főmér­nöke. Itt hadd emlékeztessünk a me­gyei pártbizottság és a megyei ta­nács vezetőinek dr. Sultheisz Emil egészségügyi miniszterrel ez év február 24-én folytatott egyez­tető tárgyalására, ahol a kórház­­építés készültségi fokáról, illetve a határidő betartásával kapcsola­tos gondokról szólva, első helyen említették a szerelőipari munká­latok gyorsításának szükségessé­gét. (!) A gazdasági épületnél marad­va, elmondta Fáy Ferencné, hogy előrelátó lépésként megrendelték a konyhai berendezések korszerű­ségi vizsgálatát. A MEDICOR-ral való szerződéskötéskor ugyanis kötelezettséget vállalt a beruházó, hogy a kórház elkészülésekor a legkorszerűbb felszereléssel látják el a konyhát. Annyi máris bizo­nyos, hogy a tálalás személyre­­szólóan történik majd, s jut el a konyhából az osztályokra. A műtőket, szakrendelőket ma­gában foglaló, úgynevezett diag­nosztikai épület szerkezetileg ugyancsak kész. Az építők becsü­lettel tartják a határidőt, s ez le­hetővé teszi az összes szakipari munka ütemterv szerinti, 1979. június 30-ig történő befejezését. Ezután a diagnosztikai berende­zések — röntgen, izotóplaborató­rium, intenzív részleggel is el­látott központi műtők stb. — be­szerelése következik, s erre a MEDICOR Vállalatnak 1980 vé­géig kellő ideje marad. — A kórtermeket, a központi nővéröltözőt, az igazgatási rész­leget, stb.-t magában foglaló kór­házi, úgynevezett hotelépület szerkezetépítését megkezdte a ki­vitelező vállalat, jelenleg a har­madik szintnél tart. Az év végéig elkészíti a monolit vasbetonszer­kezete t\ a* külső panelek, s a -vá­laszfalak is a helyükre kerülnek — mondta Fáy Ferencné. Hozzá­tette azonban, hogy a műszaki és pénzügyi tervteljesftés érdekében szükség van az építők nagyobb igyekezetére. A szerződés értel­mében ugyanis 1980. június 30-án már a MEDICOR Vállalatnak kell munkához látnia az épületben, hogy a szükséges szerelést a kór­ház átadási idejéig befejezze. P. I. A kecskeméti 680 ágyas megyei vezető kórház építésében részt vevő közületek képviselőinek — az Összehangolt együttműködés érdekében — negyedévenkénti megbeszélései újabb és újabb mozzanatokkal szolgálnak az intézmény létrehozásának történetéhez. Ilyenkor ugyanis áttekintik amit elvégeztek és összehangolják a további tennivalókat. A megyei tanács beruházási vállalata legutóbb a múlt hónap végén hívta tárgyalóasztalhoz a nagy feladat végrehajtásában együttműködő partnereket. az új megyei kórház értéket adnak, szintén a kisgaz­daságokhoz kötődnek, ilyenek a méhészet és a házinyúl-tenyész­­fcés. Nem elvetendő a kisüzemi gazdaságoknak az a szerepe sem, amit a családok jövedelmének alakulásában és a személyes fo­gyasztásban betölt. A kisüzemeknek a megye me­zőgazdaságának két fő ágazata közüli az állattenyésztésben van nagyobb jelentőségük. Termelé­sük részaránya mintegy 44 szá­zalék. A vágósertés' 58, a tojás 81, a sze írvas marha-ágazat ter­mékeinek 35 százaléka innen származik:. A növénytermesztés­ből a kisgazdaságok 30 százalék­ban kérik ki a részüket. A szőlő 48, a gyümölcs 46, a zöldség 28 százalékéit termesztik meg. Előrelépés történt a kisterme­lők szakmai továbbképzésében. Az elmúlt évben töhb, mint 800 előadáson mintegy 40 ezren vet­tek részt, ahol az állatte­­nyésztésá, kertészeti, növény­védelmi, jogi, értékesítési, gépesítési kérdésekre kaphattak választ. Szélesedtek a szocialista nagyüzemek és a kistermelők kapcsolatai is, nőtt a gazdasá­gokban a kistermelés gondjaival foglalkozó szakemberek száma. A kistermelés fejlesztésében jelen­tősen segíthet és segít is az ÁFÉSZ-hálózat. Jelenleg 131 szakcsoport működik a megyé­ben, tagjainak száma megközelí­ti a 20 ezret. Nem lényegtelen az sem, hogy a szakcsoportok ál­tal előállított termékek összes értéke 420 millió forint volt. A zavartalan értékesítési le­hetőség, a több évre megkötött termékértékesítési szerződés biz­tonságot nyújt a kistermelőknek. Ennek érdekében szükséges megteremteni az úgynevezett többcsatornás értékesítés további lehetőségeit. Biztosítani kell a termeléshez a szaporítóanyagot, a tenyész- és naposáHatot, az anyagi és műszaki igények kor­szerű kielégítését. Ehhez jelen­tős előrelépés a mezőgazdasági szakbolt-ihálózat bővülése is. Ez volt a témája a megyei ta­nács termelési és ellátási bizott­sága tegnapi ülésének Madara­son, a Béke Termelőszövetkezet­ben, s amelyet dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese vezetett le. A bizottsági ülés résztvevői megtekintették a he­lyi szakcsoportban a kisterme­lést, majd az aratást szemlélték meg a madarasi Béke Tsz-ben. G. E. Kádár János, az MSZMP Kö?:ponti Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta a hazáinkban tartózkodó Avarell Harrimans egyesült államokbeli politikust,, New York állam volt kormányzóját. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Púja Frigyes külügymi­niszter, Esztergályos Ferenc, hazánk washingtoni nagykövete ég Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagy­követe. (MTI) Növekvő forgalom a gabonaátvevő telepeken A szárazabb időjárás ország­szerte meggyorsította áss aratás ütemét és a déli megyékben már általánossá vált a kenyérgabona betakarítása. A gabonaártvevő te­lepek növekvő forgalma is azt mutatja, hogy egyre több kom­bájn áll munkába. Csongrádban, ahol 80 ezer hektáron kell le­aratni a búzát, keddeai mintegy 700 kombájn dolgozott, de sok helyen továbbra is traktorok se­gítségévek A vízjárta földeken megrekedt arató-cséplő berende­zéseket 100 lóerős traktorokkal vontatják ki és tes?nk így lehe­tővé a munka folytatását. E ne­hézségek ellenére a betakarítás üteme gyorsult: öt-hat nappal ezelőtt Csongrádban naponta mindössze kétezer hektár termé­sét „fogyasztották” el a kombáj­nok, most a teljesítmény ennek kétszerese. Kedden újabb megye lépett az aratók sorába: Zala megye egész területén megkezdődött a búza betakarítása. A felszáradt tala­jon szinte egyik napról a másik­ra érett „kasza alá” a kenyérga­bona. A Duna—Tisza közén is előre­haladt a betakarítás. Jelzi ezt, hogy Bács-Kiskun megye gabo­naátvevő telepein naponta 5000— 6000 tonna szemet értékesítenek a nagyüzemi gazdaságok. Ameny­­nyiben az idő száraz marad, a hét végére várható a legnagyobb forgalom, amikor naponta már 12 000 tonna gabona érkezik majd a telepekre. (MTI) SAJTÓPOSTA 4. oldal Hogyan művelődik egy KISZ-titkár? 5. oldal l lllí/Ü i IVÜlfÜ mmm CTTMir Csak azok érthetik meg iga­zán a megyénkben élő nem magyar anyanyelvűek mosta­ni életét, az itt élő nemzeti­ségi lakosság jelenét és törek­véseit, akik legalább kis időt fordítottak arra, hogy megis­merjék azt a változatos, sok­szor bizony nagyon nehéz, sok gonddal-bajjal, szenvedéssel járó utat, amelyen ők a tör­ténelmi évtizedek, sőt évszáza­dok alatt megtettek. Akik vet­ték a fáradságot, hogy meg­tudják: kik is ezek a másként beszélő, de velünk nagyon is hasonlóan gondolkodó s mun­kálkodó emberek, családok, akiknek sorsa oly sok időn át szorosan összeforrott a magyar őslakosság, és az egyes távo­labbi országrészekből ide ve­tődött közösségek életével? Azok, akik régi leírásokból, elbeszélésekből, s a történet­írók, kutatók munkáiból vala­melyest is megismerték a mai Bács-Kiskun területén élő né­metek, délszlávok — bunye­­vácok, rácok, sokácok — és szlovákok régebbi és újabb életét, azok ma már jól tud­ják: milyen sok a hasonlóság, rokon vonás a más-más nyel­ven beszélők gazdálkodása, . életvitele és szokásai között. S az ilyenek azt is tudják, hogy a hagyományok kölcsö­nösen cserélődtek: mindaz, ami életmódban, viseletben, hét­köznapi szokásokban az egyes kisebb, vagy nagyobb közös­ségekben sajátos formában ki­alakult, előbb vagy utóbb át­ragadt, „átszivárgott” a más­nyelven beszélők közösségeibe, csoportjaiba is. Ez a sokféle eredet, s e folyamatos egymás­ra hatás tette napjainkban is láthatóan oly sokszínűvé, vi­­rágzóan változatossá szűkebb hazánk etnikai, néprajzi, nép­művészeti arculatát. Oly any­­nyira, hogy jelenleg is nem­csak sajátossága ez megyénk­nek, de egyiben egyik büszke­sége is. A többékevésbé zárt közös­ségekben élő nemzetiségek az idők során. — különösen a pa­raszti életforma keretein belül — ragaszkodóan őrizték és ápolták a hosszú időn keresz­tül kialakított hagyományai­kat. Mindazt, ami gazdagítot­ta életüket, s ami másoktól megkülönböztette őket. Sok­sok egyéb mellett például a nyelvüket és más nyelvek ha­tására módosult, ám mind­egyiktől eltérő, különböző nyelvjárásaikat. De vonatkozik ez az építkezési szokásokra is, meg az öltözködésre, nem be­szélve a dalokról, táncokróVés a folklór, a népművészet egyéb ágairól. ' Amjkor ezekről a kérdések­ről szót ejtünk, nem hallgat­hatjuk el, hogy bizony valami­kor nem volt könnyű dolguk nemzetiségeinknek, ha hűen akarták őrizni sajátos hagyo­mányaikat. Sőt. Gyakorta ta­lálták szerűbe magukat a „fen­ti" értetlenséggel és rosszin­dulattal. Sokszor voltak kény­telenek az úri osztályok hazug és elnyomó politikája miatt csendben meghúzódni és ami még inkább fájó volt számuk­ra: az érvényesülés, a jobb élet reményében meg kellett tagadniuk nemzetiségi hova­tartozásukat. Ezért is jött számukra igazi megváltásként, valóságos ál­dásként a felszabadulás, az új­­rendszerű társadalom építésé­nek elkezdése, amelybe ők is szívesen kapcsolódtak be, sziv­­vel-lélekkel. Méghozzá úgy, hogy erősíthetik nemzetiségi öntudatukat Ezt pedig elsősor­ban nyelvük őrzésével és gaz­dagításával tehetik, s úgy, ha mindazt „öntözik” gondozzák, ami a más nyelven beszélőktől őket megkülönbözteti. Azt, hogy ennek fontosságát mennyire értik és érzik a nemzetiségiek, mi sem mutat­ja jobban, mint hogy kultúrá­juk felvirágoztatása nap mint nap jól látható mindenfelé az országban; igy megyénkben is. Elég csak az ismétlődő nem­zetiségi napokra gondolnunk ezzel kapcsolatban. Amikor Császártöltésen „megmozdul a falu" a német táncok, dalok látásának, hallásának kedvé­ért, s amikor Bátyán, Bács­almáson, Baján és másutt fel­hangzik a színpadokon a né­met mellett a délszláv s a szlovák nóta is, olyankor jó érzéssel összesúgnak a néző­téren az idősebb . férfiak és nők, felcsillannak a szemek, és elégedettség látszik az arco­kon. Most, hogy közelednek a nemzetiségi kongresszusok, amikor már csak néhány hó­nap választ el bennünket az eredmények és teendők szám­bavételének idejétől, különös jelentőséget kap mindaz, amit. szerte a megyében — mint az egész országban — a Hazafias Népfront helyi bizottságainak és a nemzetiségi munkát irá­nyító egyéb szervek és intéz­mények támogatásával törté­nik a hagyományok megőrzése érdekében. Fontos tehát, hogy mindenki — magyar és nem magyar anyanyelvűek egyaránt — tudatában legyen a nem­zetiségi politika megvalósítá­sából eredő közös és fontos feladatoknak. Nem szabad, hogy legyen bárki is, becsü­letes és közösségi szellemben gondolkodó ember, akit ez a kérdés hidegen hagy. Mert ah­hoz, hogy a párt nemzetiségi politikája a gyakorlatban tö­kéletesen megvalósulhasson, nem elegendő csupán a jó ha­határozat, több is kell hozzá: az, hogy mindannyian elodáz­hatatlan feladatként kezeljük a nemzetiségi politika végre­hajtását. V. M. IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: sok he­­lyen zápor, zivatar. Az élénk délnyu­gati szél a Dunántúlon északnyugatira fordul és megerősödik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet i«—19, legmagasabb nappalis északnyugaton 18—2S, máshol 88—88 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom