Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-16 / 165. szám

* • PETŐFI NEPE • 1978. július 16.

Értelmiesedünk... Alig hiszem, hogy használatos ilyen szó, de hirtelen ez ötlött eszembe, amikor a sajtóból az ifjúság életútjával összefüggő nemzetközi vizsgálódásról - értesültem. Arról a vállalkozásról van szó, amit hat szocialista ország társadalomtudósai két esztendővel ezelőtt kezdtek — az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének kezdeményezésére. Arra keresik a válaszokat, hogyan érvényesül a gyakorlatban az ősrégi jelszó: „Az ifjúságé a jövő”. Természetesen szocialista társadalmi viszonyok között.

Gondolható, hogy jó pár évig eltart még ez az átfogó vizsgálat, de egyes részterületekről már lehetett összegezni, miképpen is megy végbe a váltás, az örökség birtokba vétele. Ezeket meg is vitatták a közelmúltban — Budapesten — a kutatásban részt vevők. Az újságbeszámoló — érthetően — csupán néhány vonást tud kiragadni a közös kutatómunka tapasztalataiból. Most még e tényszemelvényekből is csak párat érintünk. Remélhetőleg ennyi is elegendő a figyelemfelkeltésre, hogy mily roppant tanulságos és érdekes következtetésekre jutnak a kutatók.

Olyan jellemzőkre utalunk, érthetővé teszi a furcsán ható kifejezés — értelmiesedünk — indítékát, Hogy például...

Az NDK-ban ma már lényegében időszerűtlenné vált a segédmunkás kategória. Hogy más szocialista országokban még beszélhetünk ilyenről, a szakmai képzés módszereivel, színvonalával, a foglalkozási struktúrával, illetve ezek lényeges különbségeivel függ össze.

Ugyancsak a közös vizsgálódás konklúziói mutatnak abba az irányba, hogy maholnap nincs létjogosultsága a szakmunka és a betanított munka merev elkülönítésének. Hány munkakört látnak már el betanított minőségben, holott egyikhez-máslkhoz nagyobb hozzáértés, felkészültség szükséges, mint némelyik szakmához.

A kutatómunkából a magyar társadalomtudósok a társadalmi, szakmai mozgékonyságot, mobilitást megmutató folyamatok vizsgálatát vállalták magukra. Figyelemre méltó jelenség tényeit szűrték ki eddig is. Pár esztendő telik el mindössze, és betanított vagy szakmunkás lesz azokból a fiatalokból, akik segédmunkásként kezdtek. Csak örülhetünk annak is, hogy nem csupán a szakmunkás családokból jövő ifjak többségéből lesz ugyancsak szakmunkás, hanem ma már a középiskolákból kikerülő fiataloknak is mintegy 50 százaléka fizikai munkát végez szakmunkásként, betanított munkásként.

Bízvást feltételezhetjük az érdekes és örvendetes folyamat láttán, hogy miként az érettségizett szakmunkások mind növekvőbb számú megjelenése a technika, a termelési eljárások korszerűsödésével van összefüggésben — példájuk húzó erő sok olyan . munkásra, akik nyolc általánossal, vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. Ez utóbbiak is igyekeznek leérettségizni, mert tapasztalják, hogy úgy tudnak könnyebben előbbre lépni, magasabb kategóriába kerülni. Nyilvánvalóan, főleg a gimnáziumi érettségi adta gazdagabb általános műveltségalappal.

A szakértelmiségiek 30 százaléka — a vizsgálódásokból ez is kiderült —1> esti és levelező tanulás révén jutott ebbe a szellemi kategóriába; első munkavállalása idején tudniillik még szakképzetlen volt.

De — mint látjuk — már a szakértelmiségi fogalomig vezetett’ el bennünket az említett kutatási tapasztalatok erősen hézagos léptékű nyomon követése. A fejlődési folyamatnak ilyen jellemzői adták toliamra az — értelmiesedünk kifejezést. Ügy vélem, más van ebben, mintha azt írnánk — okosodunk, műveltebbé válunk. Talán jobban jelzi az értelmiséggé válás egyik útvonalát.

Nemcsak elgondolkodtató, hanem fjgyelmeztető a kutatóknak az a megállapítása, hogy a fiatalok' vezető .posztra állításával még indokolatlanul túlóvatosak a munkahelyek. A magyar társadalomtudósok felmérése 18 ezer fiatalra terjedt ki. Enyhén szólva furcsa, hogy mindössze 3 százalékok tölt be alsó szintű vezetői munkakört.

Lengyel kutatók elemzése szerint a szakmájukat elhagyó fiatalok aránya 40 százalék körül mozog a szocialista országokban. Gyakori a munkahely-változtatásuk is. Ezt persze sok összetevő befolyásolja, kezdve az elhibázott pályaválasztástól a jobb kereseti lehetőségen át odáig, hogy elmarad a társadalmi segítség egzisztenciális problémáik, beilleszkedésük könnyebb megoldásához. Már azzal is, hogy érezhessék: várták őket, szükség van rájuk, igénylik' szereplésüket nemcsak a szorosan vett hivatásban, kenyérkereső állásban, hanem a közéletben is.

Ez utóbbi kérdéskörben szemléletes megyei példa a kiskunhalasi ifjú értelmiségiek bekapcsolódása a város társadalmi életébe. A Hazafias Népfront városi bizottsága — a különböző rétegekkel való kapcsolatépítés során — „tapogatta ki”, hogy az ősi kiskun település iparosodásával megnövekedett számú fiatalság „helyet kér” magának. A főiskolát, egyetemet végzett s frissen elhelyezkedett értelmiségieket nem elégítette ki, hogy életük a munkahely és a lakás szűk közegében telik. Igényelték

a rendszeres tájékoztatást s valami kötetlenebb keretet, amiben Bár zömmel helybeli eredetűek, mélyebben kívánták megismerni városukat. Hogy milyen „irányban”, a fórum jellegű első találkozáskor őszintén kinyilvánították. Ezzel a kérdéssel — sok más felvetés közt: „Erdemes-e a városban maradni, s miért? Mik a kilátások, megalapozhatják-e jövőjüket?”

Nem szükséges itt a Kiskunhalas jelenére, jövőjére vonatkozó, sok szempontból a sajtóban is publikált tudnivalókat elismételni. Tény, hogy a párt-, tanácsi s népfrontvezetők módszeres tájékoztatóiból megértették, átérezték: már a jelen is, de kivált a város jövője — az övék. Még szebb még jobb lesz minden, ha ők is tevőlegesen „avatkoznak be” Kiskunhalas várospolitikájának alakításába. Az eredmény — napjainkra: a tömörülésükből létrejött társadalompolitikai csoport. A mintegy 60 tagú keretben ki-ki az érdeklődésének megfelelő területen tevékenykedik; várospolitikával, helytörténettel, művészetpártolással foglalkoznak legfőképp. Első észrevételük, egyben tanácsuk az volt, hogy célirányosabbá kell tenni a társadalmi munkaterveket, mert azok túl általánosak, nem lehet hol megfogni a kívánalmakat. Javaslataikra szinte személyre szabott . tervekkel megy a munka.

Ha pedig a jövőről kérdezik a fiatal értelmiségieket, a mából indulnak ki. Az új gyárak felsorolásához sürgősen hozzáteszik, hogy amikor — megindul az olajbányászat, az maga egyedül annyi értéket termel egy esztendő alatt, mint a meglevő ipar együttvéve.

S hogy milyen szemléletű ez az új értelmiség, annak a folyamatnak is betudható, amit a cikk elején értelmiesedésnék neveztem. A munkásosztályt is mind mélyebben átható törekvés az értelmiségi színvonalú szakképesség megszerzése; a fizikai munka becsületének olyan módosulása, hogy ma már az érettségizett fiúk, lányok nagy többsége sem érzi magát degradált helyzetben az olajos gép, munkapad mellett — sok minőségi változás forrása. . * *,

Ezt a nézetet csak a munkásokkal, dolgozó parasztokkal való baráti, egyazon világnézeti bázison érlelődött együttműködés „lúgozhatta ki” véglegesen... Ilyen aspektusból is átgondolhatók Kádár János debreceni beszédének szavai: „Így az' utóbbi időszaknak nagyon fontos vonása, hogy mind nagyobb társadalmi szerepet betöltő értelmiségünk egészen magáénak vallja és támogatja a munkásosztály forradalmi pártjának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a politikáját”.

Tóiii István

Lapunk előző számában az első szállitórakéta startjáról és az 1920-as években Eurőpa-szerte fellendült rakétakutatásról számoltunk be.

A TÖBBLÉPCSŐS RAKÉTA ESZMÉJE. — OBERTH PROFESSZOR MEGHATRAL A HIVATALNOKOK ELÖL. — AZ EMBERT SZÁLLÍTÓ RAKÉTAAUTÓ.

HERMANN OBERTH „Bolygóközi rakéták” és az „Üt az űrhajózáshoz” című munkáival fektette le a tudományos asztronautika alapjait. Előtte ismeretlenek voltak CIOLKOVSZKIJNAK e sorozatunkban már méltatott elvei és feltevései, de ő is ugyanazokra az alapegyenletekre jutott, melyek a rakéták mozgásának ma is a matematikai alapjait jelentik.

OBERTH számára a rakéta már csak eszköz volt a nagy cél, az űrhajózás eléréséhez. Egyik nagyszerű eszméje a' rakéta indításában a lépcsőzetesség elve,

• MAX VALIER az 1628-ban bemutatott rakétaautóján.

ami végeredményben a mai többlépcsős rakéta alapjait képezi. Elképzelése szerint egy nagy rakéta felső lépcső) egybe lenne építve egy jóval kisebb, hasznos terhelésű másik rakétával (második lépcső). Amikor az első lépcső eléri a legnagyobb sebességet, akkor kapcsolódna le róla a második. így a hasznos terhet vivő résznek nem kell magával cipelnie a kiürült rakétatestet, s a jóval kisebb második lépcső kevesebb üzemanyaggal is jobban gyorsul tovább.

Az elsők között foglalkozott OBERTH a folyékony üzemanyagú rakétáikkal is. Az 1910. évre visszanyúló számításai kétlépcsős, magasságkutató rakétákra vonatkoztak. Az első fokozat: hajtóanyagául alkoholt és folyékony oxigént, a második fokozathoz pedig durranógázt (az oxigén és a hidrogén igen robbanékony keveréke) javasolt. Megjegyezzük, hogy a modern rakétáknál ez az utóbbi nem vált be. A durranóelegy ugyanis egyszerre robban és a fellépő gáznyomás következtében igen nagy súlyú falazatra lenne szükség.

OBERTH kritikusaival állandó harcban állott. Ezek ugyanis kételkedtek abban, hogy az általa

vázolt rakétameghajtás elvei a légüres térben is érvényesek lennének. Azít tartották, hogy a rakétából kiáramló gázok erejüket csak azért érvényesíthetik a rakéta meghajtására, mert a gázmolekulák kiáramlásakor összeütköznek a levegő részecskéivel. Akik ezt állították, befolyásos porosz hivatalnokok voltak, ö pedig csak egyszerű gimnáziumi tanár. Ezért, hogy a rakétával kapcsolatos kísérleteihez pénzt tudjon szerezni, sőt, hogy a „hivatalos” vélemények után egyáltalán foglalkozni merjen a továbbiakban is elgondolásaival, 1928-ban az UFA-filimhez szerződött, az „Aszszony a Holdban” című utópisztikus film tudományos tanácsadójaként.

A rakétatechnikában az 1928-as év határkő: ekkor l'épétt Németországban az első alkalommal a nyilvánosság elé utast szállító rakétakocsijával MAX VALIER, az osztrák—magyar légierők volt berepülő pilótája.

VALIER munkásságáról, valamint OPELRÓL, aki a rakétát csupán reklámnak használta fel, lapunk következő számában írunk.

(Folytatása következik.)

Nyereségük felét az állattenyésztés adja

A tiszakécskel Oj Elet Termelőszövetkezet ez évi tervezett termelési értéke 110 millió forint. Erinek jelentős részét — 45 millió forintot — az állattenyésztés adja.

A baromfiágazaton belül pecsenyecslrké és -kacsa nevelésével több mint egy évtizede foglalkoznak. A TETRA—B naposbaromfit Bábolnáról szerzik be. Évente hat rotációban mintegy 270 ezret nevelnek. A baromfifeldolgozónak 52 napos koruk' utón, másfél kilós súlyban értékesítik. A napos kacsák a szolnoki keltetőállomásból kerülnek a gazdaság óljaiba. Egy csoportban nyolcezer állat nevelődik, s ha elérték a „pecsenyé’-súlyt — ugyancsak szerződés szerint — a baromfiiparnak szállítják; számuk évente eléri a 320 ezret. A

csirke- és kacsanevelésből 25 millió forint árbevétele származik a gazdaságnak. Foglalkoznak még Ubaneveléssel, valamint törzskacsatenyésatéssel, amelyekből összesen 6,8 millió forint árbevételit könyvelhetnek el.

Az ágazat épületei már korszerűtlenek, elavultak. Minit a szövetkezeit elnöke, Vincze Lajos tájékoztatott, az ólak rekonstrukció előtt állnak. Azt tervezik, hogy egy-két év múlva felszámolják a csirke- és kacsanevelést, s csak libával foglalkoznak. Ennek érdekében megkezdték a tárgyalásokat ' a gyárral. Ha sikerül hosszútávú szerződést kötniük, s a szükséges pénzügyi feltételek Is biztosították lesznek, akkor a téesz baromfiágazatára csak a libanevelés lesz a jellemző. Ez .—

előreláthatólag — e tervidőszak) végére megvalósul.

A korszerű szakosított szarvas-! marhatelepet 1972-ben építette a szövetkezet, amelynek nyolcszá-; zas állománya saját nevelésű. Ennek több mint fele Holstein-friz,1 Tavaly 680 ezer liter tejet adtaié el a Nagykőrösi Tejipari Vállalatnak. A tehenenként! fejésl átlagon — háromezer liter — azon-, ban van még javítani való. Igyekeznek megoldást keresni az ágazat munkaerőgondjainak megszüntetésére, és akkor növelni kívánják a tehénlétszámot.

A gazdaság állattenyésztésének fontosságát a termelési értékmutató mellett jelzi az is, hogy az idei tervezett .nyolcmillió forint nyereség felét ettől az ágazattól várják.

P. S.

• A rolattzem Ságvári Endre szocialista brigádja az új szőlőültetvényen a zöldválogatást végzi.

• Alsó kép: Szabó László, a

pártvezetőség tagja, a rotaüzem i' vezetője: -»>) Ilyenkor

mindig segítenek, az asszonyok a kertészetben,1 ío a lusörf

Csak összefogással juthatnak előbbre

ff fe

m.

• Czár Jánosné, a Ságvári Endre szocialista brigád vezetője büszkén mutatja, hogy a gondos ápolásnak köszönhetően, a hároméves szőlőültetvény is már termést hoz.

A tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet alig 1500 hektáron gazdálkodik kedvezőtlen adottságok mellett. Területének jelentős része homok. Ennek hasznosítása egyik nagy gondja a gazdaság vezetőinek.

— Heyzetünkből fakadóan szinte szükségszerűen kell keresnünk a más gazdaságokkal való együttműködés lehetőségeit — mondja Tóth Sándor elnök. — Már évék óta vapnak ilyen törekvéseink. Nemrég a termelőszövetkezet pártalapszervezete elkészítette az MSZMP Központi Bizottságának március 15-1 határozata alapján az intézkedési tervet, ebben további kooperációk szerepelnek. Legfőbb ágazatunk a szőlőtermesztés. Négyszázhetven hektárnyi ültetvényünkből jelentős terület a hagyományos telepítés.

Az új szőlőink az idén jó termést ígérnek, egyes táblák száz mázsán felül. A szüret eredménye természetesen az időjárástól függ majd. A korszerűsítés fontosságát az is bizonyítja, hogy az új telepítéseken kétszer annyi termés várható, mint a hagyományos területekről. 1980-ig 170 hektárnyi korszerű szőlőültetvényünk lesz. Meg szeretnénk oldani a termesztés teljes gépesítését. A következő esztendőkben, számolva a csökkenő mntoaerővel, szőlőkombájnt akarunk vásárolni.

A jelenlegi tárolótér és a feldolgozó kapacitás 1980-dg elegendő. Az új telepítések termőre fordulásával azonban szükséges lesz újabb tízezer hektoliter tárolótér építése. A szövetkezet a későbbi években mintegy 40 ezer hektoliter bor tárolásával és értékesítésével számol. A palackozást is összefogással oldják meg, a soltszentimrel Ezerjó, valamint a csengődi Aranyhomok Szakszövetkezettel. A meglevő palackozót korszerűsíteni akarják. A tervek szerint 1980-tól évente 20 ezer hektoliter bort akarnak itt üvegbe tölteni.

Az Intézkedési terv a növénytermesztéssel kapcsolatban is meghatározza a tennivalókat. A pártalapszervezet titkára, Rideg Sándor elmondja, hogy meg akarják oldani a homokterületek teljes hasznosítását. Ahol nem szőlőt telepítenek, ott takarmányféléket, többek között cirkot vetnek. 1980-ra úgy alakítják ki a vetésszerkezetet, hogy megfelelő összhangban legyen a termelés a4 már említett két szakszövetkezet terveivel.

— Együttesen akarjuk megvalósítani a takarmányszárító üzemet — hangoztatja a párttitkár. — a beruházáshoz történő anyagi hozzájárulás a szántóterületek arányában oszlik meg.

Termelőszövetkezetünk állatállománnyal nem rendelkezik, a rét és a legelő hasznosítására együttműködési szerződést kötöttünk a Kiskőrösi Állami Gazdasággal. Százhetvenöt hektárnyi területet adtunk át. A szétszórt gyepeket tagjainknak, állattenyésztéssel foglalkozó kívülállóknak adjuk, ezzel is segíteni akarjuk a háztáji állattartás fejlődését. El szeretnénk érni, hogy kihasználatlan rét- és legelőterület ne maradjon.

A termelőszövetkezetnek munkaerőgondjai vannak. A 250 tagnak megközelítően a fele nyugdíjas már, ezért melléküzemágat Is hoztak létre, hogy a szőlő-, munkákban szükség esetén foglalkoztatni tudják az itt dolgozókat. A rotaüzemükben mintegy negyven asszony és lány dolgozik. Amikor a szükség úgy kívánja, segítenek a kertészetben,1 Jelenleg is a szőlőültetvényeken dolgoznak, a zöldválogatást, kötözést végzik.

— Amennyire erőnkből telik; igyekszünk a munkakörülményeken is javítani. — tájékoztat Rideg Sándor. — Buszt akarunk vásárolni a munkásszállítás kulturáltabbá tétele érdekében. Meg szeretnénk oldani a műhely öltözőjének és fürdőjének építését A szőlőtelepítésekkel egy időben melegedőhelyiségeikről gondoskodunk a dolgozók részére. Intézkedési tervünkben az is szerepel, hogy a helyi fogyasztási szövetkezettel együttműködve éttermet hozunk létre. Ügy neve-! zeit melegkonyhás kisvendéglőre egyre inkább szükség van.

Sok minden szerepel még az intézkedési tervben. Erősitik a pártszervezet irányitó, szervező és ellenőrző munkáját. A lehetőségek elég szerények, hiszen kis szövetkezet a Szőlősként. Az utóbbi években azonban egyre eredményesebben gazdálkodik^ terveit teljesiti. Az idén is elha-' tározták, hogy a járási pártbizottság irányelveinek megfelelően 6—8 százalékkal növelik a termelést.

HH K, s.