Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-15 / 138. szám

1978. június 15. • PETŐFI NÉPE • S A PÁRTKONGRESSZUS ÚTMUTATÁSA SZERINT Helyi politika Hartán Harta nagyközség múltja, jelene a föld­műveléshez kapcso­lódik, mezőgazdasági jellegű település. [Fej­lettségét, a lakosság létviszonyait a földművelés adott szín­vonala határozza meg. A szövetkezeti mozgalom eredményei, a gazdálkodás gyors ütemű fejlődése, az új, korszerű szer­vezeti formák és technika alkalmazása, a termelés meggyor­sult növekedése formálja-alakítja Harta arculatát, gyorsítja urbanizálódását, változtatja társadalmának szerkezetét. • Ac önkiszolgáló ABC-iizlet elkészültéig bérelt házban működteti vegyesboltját az ÁFÉSZ. Képünkön: megérkezett a friss kenyér. • Petőfiszállási jellemző utcarészlet. Á házakkal szemközti telkeken egyelőre burgonya terem. (Opauszky László felvételei) Az urbanizáció jegyei A nagyközség alapvető kommu­nális ellátása teljes. A víz-, vil­lanyhálózat, a járda minden ut­cában kiépült. A 18 kilométer belterületi útból 16 kilométer már szilárd burkolatú, a fennmaradó mennyiség az idén kiépül. Az üz­lethálózat, a kereskedelmi tevé­kenység, a szolgáltatás a lakossá­gi igényekhez igazodik, megfelelő színvonalú. A munkaképes lakosság teljes foglalkoztatása helyben adott: a mezőgazdaságban, az ehhez kap­csolódó feldolgozó Iparban, s ki­sebb arányban az egyéb ipari melléktevékenységben. Korsze­rűen megoldott a községet ellátó üzemi étkeztetés. Folyamatosan fejlődik a kulturális, oktatási in­tézményrendszer. .Magas színvo­nalú. az egészségügyi ellátás. Di­namikusan fejlődik a lakáskultú­ra; évente 40—50 korszerű, ma­gas komfortfokozatú lakás épül. Növekszik a tartós fogyasztási cikkek használata; minden har­madik családnak személygépko­csija van. Párhuzamosan, az urbanizáció­val egyidejűleg változik a la­kosság rétegződése. A korábbi vagyoni és nemzetiségi rétegező­­dés megszűnt, belátható közelben az egységes, szocialista szemléletű parasztság kialakulása. összefüggések A . helyi társadalomszerkezet változására jelentős hatású a pa­rasztság munkavégzésében bekö­vetkezett fejlődés. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás, az ipar­szerű termelés magasabb szakmai képzettséget követel. Ennek meg­felelően nőtt az agrárértelmiség aránya, a mezőgazdaságban dol­gozó szak- és betanított munká­sok száma. A baromfir és..sertés­­tenyésztési 'ágazatban, a tészta­üzemekben szak- és betanított munkások dolgoznak ma már. S mind több azoknak a száma, akiik ipari körülmények között dolgoz­nak. A szakképzettséghez politikai tájékozottság is kapcsolódik, így szemléletük egyre több hasonló­ságot hordoz a munkásokéval. Mindezt jól segíti a szocialista brigádmozgalom. A munkaképes tsz-tagok 60 százaléka szocialista brigádokban dolgozik. ütemezését a lakosság határozza meg. Minden fontos célkitűzést széleskörűen megvitatunk; ennek fórumai a párt-, tanácsi és a népfrontrendezvények. Mert igen fontosnak tartjuk, a fiata­lokkal rendszeresen találkozunk, ahol szót értve a község gondjai­ról, problémáiról, begyújtjuk a véleményeket. Felhasználjuk ilyen célból az általános Iskola 7—8. osztályaiban az osztályfőnö­ki órákat is. Tapasztalatunk, hogy a fiatalság törődik környezetének alakulásával, igényeket támaszt és kellő információ birtokában ten­ni is kész saját igényel kielégíté­séért. Ugyanezt a gyakorlatot követ­jük a meghozott döntések végre­hajtási szakaszában, amikor Is a cselekvés miinél eredményesebb formáiról vltatkózunk. Érdekegyeztetés meggyőzéssel Munkánkban igen fontosnak tartjuk a meggyőzést. Az igények konkrétan jelentkeznek, ám azok megoldásának rangsorolása nem mindig esik egybe a lakosság kí­vánalmával. Ezért lényeges az ér­dekek felismerése és egyeztetése. Az a tapasztalatunk, hogy a la­kosság tenniakarására nagymér­tékben lehet számolni, ha a vég­rehajtandó feladatokban felisme­ri közvetlen, vagy éppen közve­tett érdekét. •A községben 500 személygépko­csi van. Ez — hogy a gépkocsit az időjárástól függetlenül hasz­nálni lehessen —, konkrétan fel­veti az útépítés igényét. Ugyan­akkor szükséges egy tornaterem megépítése is. Ebben a közvetlen érdek nem jelentkezik tisztán, de, hogy egészséges ifjú nemzedék nevelődjön, társadalmi érdek fű­ződik hozzá. Feladatunknak te­kintettük tehát, hogy a lakossá­got meggyőzzük a tornaterem építésének szükségességéről, fel­ismerjék a feladathoz fűződő ér­dekeiket, s hogy megnyerjük őket annak támogatására. S az ered­mény: az útépítéssel párhuzamo­san a lakosság a tervidőszakban évi jövedelmének egy-egy száza­lékát önkéntesen fizeti a tanács fejlesztési számlájára, a tornate­rem-építés céljára. Az együttműködés Községpolitikánk megvalósulá­sának egyik, s talán a legfonto­sabb feltétele az együttműködés a párt-, állami, gazdasági, társa­dalmi és tömegszervezetekkel, a lakossággal. Ezt a tevékenységet a pártbizottság egyezteti. Az együttműködésben azt az igényt fogalmaztuk meg, hogy felada­taink megvalósításában erejéhez, lehetőségéhez mérten, mindenki vegyen részt. A vállalt feladato­kat megállapodásokban rögzítet­tük, végrehajtásuk a közös érde­ken nyugszik. Az együttműködésnek számos eredménye van. A község belte­rületi útjai kiépítésének összes gépi munkáját az Erdei és a Le­nin Tsz vállalta; a művelődési házat közösen tartjuk fenn, a két termelőszövetkezet összefogással olyan korszerű étkezdét épített, amely a község lakossági és in­tézményi igényét egyaránt kielé­gíti; a lakosság, ki-ki saját háza előtt, önként kiásta a vízhálózat árokrendszerét; a község parkjait a szocialista brigádok gondozzák; a KISZ védnökséget vállalt a tor­naterem építéséért. Hangsúlyozzuk a társadalmi összefogás fontosságát, mert a nagyközségi tanács éves fejleszté­si alapja alig haladja meg a 400 ezer forintot. Ebből az igényeket kielégíteni nem lehet. Az összefo­gás nagy jelentőségét tanúsítja az elmúlt évben végzett 4,8 mii-, lió forint értékű társadalmi mun­ka. Ez az érték csaknem tízsze­rese a beruházásra fordított taná­csi fejlesztési alapnak. Csak így érhettük el a múlt évi település­­fejlesztési versenyben a második helyezést. Meggyőződésem, hogy az együttműködésnek korlátlanok a lehetőségei, csak fel kell tárni és kihasználni azokat. A nagyközségi pártbizottság — csakúgy, mint a többi irányító pártszerv — felelősséggel dolgo­zik, hozzáértéssel elemzi, értékeli a feladatok végrehajtását és tu­datosan irányítja azt. Megítélé­sünk szerint Hantán sikerült kö­vetni, folyamatában irányítani és megvalósítani az urbanizálódó lakossági igényeket. További gondjaink természetesen vannak, hiszen az igények magasabb szin­ten újratermelődnek. Ez a fejlő­dés egyik mozgatója/ A pártbizottság továbbra is fi­gyeli, szervezi és irányítja a he­lyi feladatok végrehajtását, hi­szen csak így felel meg rendel­tetésének, így tölti be vezető sze­repét és csakis így tudja biztosí­tani a helyi politikában a társa­dalmi célok megvalósulását. Szokola Imre. a nagyközségi pártbizottság titkára Evekkel ezelőtt, amikor a Pé­­teri-tói tanyai iskolában kigyúlt a villanyfény, úgy tűnt, Petőfi­­szálláson mintha megtorpant vol­na az oly szépen indult belte­rületi fejlődés. A kiterjedt ta­nyavilág lakóihoz vagy szintén eljutott már az áldásos elektro­mos energia, vagy közeli beveze­tésével számolnak; talán ezzel függ össze a belterületre áram­lás stagnálása — gondoltam ak­kor. Viszont a minap annál moz­galmasabb községkép tárulkozott elém. Főleg, ami az építkezése­ket illeti. Pirostéglás, még vako­latlan házak, egészen, vagy fé­lig felhúzott falak, alig megkez­dett, vagy éppencsak megalapo­zott, jómódról árulkodó építkezé­sek. — Ilyen látványos fejlődés mellett néhány év múlva rá sem lehet ismerni Petőfiszállásra — jegyzem meg Pap Júliának, a helyi tanács vb-titkárának. Mire ő meggyőződéssel közli: — Terveink, elképzeléseink megvalósulásával csakugyan na­gyon széppé formálódik a köz­ség! Két—két és fél évvel ezelőtt szinte nekilendült a beköltözés. Jelenleg például ötvenkét épít­kezés van folyamatban. Kapósak a házhelyek; 1976 nyarán 76-ot adtunk át az OTP-nek értékesí­tésre, s kettő híján elkeltek. Pár hete további 28 telek kialakítása történt meg, s nyolcra máris van jelntkező. Hétre a tanyáról be­költözők, egyre pedig egy kis­kunfélegyházi érdeklődő jelentet­te be igényét. — Nézelődve a községben, fel­tűnt, hogy a melléképületekkel együtt az épülő házak hossza igencsak megvan 30—35 méter. Vajon mekkorák az itteni házhe­lyek? És külön tetszik, hogy kezd megszűnni a sátortetők egyeduralma... — fűzöm tovább a szót. A vb titkára pedig sorra veszi a felvetéseket. — Azt hiszem, manapság ke­vés helyen építkeznek olcsóbban, mint nálunk. Az előbb említett 28 házhely például villany- és vízközműves, s négyszögölenként 15 forint az ára. -Egyébként a porták 350—400 négyszögölesek, ami lényeges szempont a beköl­tözőknek, hiszen idebenn is folytatják a gazdálkodást. Ott van a most építkezők kö­zött például Zsolnai Mihály szakszövetkezeti tag. Gondolom, a kétgyermekes család a község­be telepedve is folytatja a liba­tömést. Mellesleg a gyerekek is­kolába járatása az egyik, talán legfontosabb ösztönző a betele­pedésre. Visszatérve azonban' az előbbi gondolatra: érdemes meg­nézni az ugyancsak szakszövet­kezeti tag Balta Antal házatáját. A család tavaly költözött be az új házba, az egész kertet fólia borítja, alatta primőr paprika. A nagy portának és a jókora melléképületnek megvan tehát a rendeltetése. Az új házakat tetőtér-beépítés­sel, nyeregtetővel, három-négy­­ötszobásra tervezik és 300—400 ezer forintból igencsak kihozzák. A'ki vályogból épít, az még ol­csóbban. — Ahogyan láttam, Petőfi­­szálláson nem gond a kivitelezői kapacitás... — Nálunk él a jó hagyomány: összetársul a rokonság, az isme­rősök. Egy kőművest fogadnak, s kalákában építkeznek. Segíte­nek és visszasegítenek egymás­nak. Mint például a már emlí­tet Zsolnaiék, akik most viszo­nozzák a Doboséktól kapott se­gítséget. Egyébként a lakosság­nak ez a jó szelleme — ha meg­figyelte —, a község képén is meglátszik. Az előkertek virágo­­sításában például versenyeznek egymással az asszonyok. Afelől érdeklődve, mennyire tehető napjainkban a tanyák száma Petőfiszállás kiterjedt ha­tárában, megtudom: a több mint 800 tanya közül mintegy 60 el­hagyott, romos. Hétszázötven kö­rüli a lakottak száma, s ezek kö­zül körülbelül 450—460 villamo­sított. Jelenleg három tanyacso­port — több mint 30 tanya — villamosítása van folyamatban, s a nyár végén ezekben is kigyul­lad a villanyfény. S amikor a helyi tanács leg­nagyobb gondjáról kérdezem. Pap Júlia így kezdi: — Előbb az örömünkről, amit az önkiszolgáló ABC-üzlet és a százszemélyes, melegkonyhás vendéglő építése jelent. Az áfész kétmillió forintért felújítja a vasútállomással szemközti régi épületét. Remélhetően az év vé­géig kialakulnak az új létesítmé­nyek. S hogy, mi a legnagyobb gon­dunk? A tanteremhiány. Hetven­ötben tizenkét személyes volt a nyolcadik osztály, ma huszon­nyolc-harminc tanulóból állnak a csoportok. Szeptemberben hu­szonhat személyes első osztály in­dul. A tanács volt épületében picik a tantermek; a jövő őszre a régi iskola bővítésével két újat kell varázsolnunk. Tanterem ugyanis nem szerepeit a tervben, a község elnéptelenedésével szá­moltunk. Közbevetőleg: tavaly harminc­hat gyerek született, ez év má­jus végéig tizenhét. Ez is figyel­meztet. Óvodánkat szeptemberig bővítjük, újabb huszonöt gyerek felvételére tesszük alkalmassá. A kunszállási Alkotmány Tsz építői hamarosan hozzákezdenek a munkához. Ehhez hasonló mó­don kívánjuk a két tantermet is létrehozni.. - Perny Irén Az urbanizálódás folyamatában kielégített szükségletek, a helyi társadalomszerkezet módosulása során újratermelődnek. Űj igé­nyek születnek, amelyek konkré­tan jelentkeznek. Fontos feladat tehát az igények és változások összefüggéseit felismerni, s azok kielégítését tudatosan úgy irányí­tani, hogy elősegítsék az életfor­ma-változást, a társadalmi cél­jaink helyi megvalósulását. A nagyközség pártbizottságára hárul az a politikai felelősség, hogy — figyelemmel követve és elemezve az említett íolyamato­­kait — a helyi feladatokat meg­határozza, irányítsa, szervezze és ellenőrizze a végrehajtásukat úgy, hogy azok az V. ötéves nép­­gazdasági terv helyi megvalósu­lását szolgálják. Az elmúlt időszakban elvégzett munka számvetésekor bebizonyo­sodott, hogy a pántbizottság irá­nyító, szervező és ellenőrző tevé­kenysége, munkamódszere jó, elő­segíti a célkitűzések valóraváltá­­sát. Testületi munkánk módszeré­ből, gyakorlatunkból a sok elem közül a demokratizmust, a meg­győzést, az együttműködést és a tudatosságot tartom fontosnak ki­emelni. Az előkészítéstől a végrehajtásig A demokratizmus érvényesülé­sét a döntések előkészítésében és a végrehajtás szakaszában egy­aránt nagy jelentőségűnek tart­juk. Kialakult az a gyakorlatunk, hogy egy-egy feladat meghatáro­zása előtt kikérjük a pártalap­­azervezetek, pártcsoportok, társa­dalmi szervek és a lakosság véle­ményét, sőt, nem egy feladat vég­rehajtása sorrendjének eldöntését a lakosságra bízzuk. A jelen tervidőszakban kiemelt feladat az útépítés; ennek évi Itáliai mozaikok 1. „Tessék választani” Évente harmincöt-negyven millió turista, köztük negy­venezer magyar állampolgár ke­resi fel Olaszország történelmi szépségekben és természeti látni­valókban gazdag földjét... En­nél sokkal többen hallgatták nyugtalansággal a Moro-ügy ese­ményeit, s követik azóta is na­ponta a terrorakciókról, vagy zavargásokról szóló tudósításokat. A kérdés világos: kínálja-e a napsütötte Itália ma is azt a bé­két és vendégszeretetet a láto­gatóknak, amit nyújtani tudott évtizedeken át?... Induljunk-e útnak?... Egyértelmű választ erre nehéz adni. Azok, akik rossz tapaszta­latokat szereztek, nyilván szeret­nék lebeszélni az utazni szándé­kozókat. Viszont, nem így azok, akik maradandó élményekkel gazdagodtak. Egy azonban bizo­nyos, az utóbbiak vannak túl­nyomó többségben. Az olasz vagyonbiztonsági ál­lapotokat szidni egy kissé divat ma világszerte, pedig feltört au­tókról, ellopott pénztárcákról, kellemetlen élményekről más nyugati államokban járók is gyakorta beszámolnak. Egyálta­lán nem valószínű, hogy a kül­földiek kifosztására specializáló­dott alvilágiak éppen a szerény pénztárcájú magyar turistákra vadásznának az olasz városokban. Természetesen az óvatosság elemi szabályainak betartása ajánlatos. Aki körültekintően szervezi meg napjait, vigyáz ér­tékeire, az minden bizonnyal úgy tér haza, hogy máskor is szíve­sen viszontlátná Itáliát. Olaszországot megismerni egyetlen utazás során ugyanis' szinte lehetetlen vállalkozás. Az itáliai félsziget lakói az elmúlt két és fél ezer évben annyi ér­téket halmoztak fel, illetve hagy­tak az utókorra, hogy azokról még csak vázlatos áttekintés sem szerezhető kettő vagy négy hét alatt... A turista mindent meg­ismerni vágyó kíváncsiságával • „Korok egymás alatt.” Az előtérben Herculaneum 296g érvet ez­előtt lakott házal, a háttérben, fölöttük pedig napjaink modern lakó­épületei. dacolnak a változatos természeti adottságú tájak, az olasz városok gazdagsága, és nem utolsósorban az időtrabló távolságok. Nehéz beosztással élni az utazás során, hiszen egy-egy nagyobb történel­mi-művészeti központ, mint Ve­lence, Róma, vagy Firenze mú­zeumainak, templomainak, neve­zetességeinek módszeres meglá­togatása, önmagában is annyi időt igényelhet, mint amennyit honfitársaink ideje és pénztárcá­ja egy külföldi utazás alkalmá­• Nemes arányokat sugároz Firenze legöregebb temploma: a Santa Miniato. • Ismét más stilust idéz ez a késő-középkori gótikus palota Viterbóban. val megenged. Az említetteken kívül viszont még összeszámolni is nehéz a térképeken két-há­­rom csillaggal jelzett ritka ne­vezetességeket felsorakoztató te­lepülések sorát. Itáliát tehát nem elég egyszer felkeresni. Már csak azért sem, mert több „Itália” is létezik. Az etruszk városok, vagy a római világbirodalom gazdag történel­mi emlékei egészen más vilá­got rajzolnak ki az utazók előtt, mint például a kora középkori, a reneszánsz, vagy a barokk időszak települései. A katolikus egyház, a papság története, kap­csolata a művészetekkel, az idegen királyok alatt fejlődő Ná­poly, vagy a még távolabbi kul­túrákhoz kapcsolódó Szicília, mind-mind más arculatot tükröz, a történelem más-más „szegle­tét” tárja feL Választani szinte lehetetlen. Az utazók legfeljebb kényszerpályá­kat jelölhetnek ki maguknak a térképen az utazási irodák aján­latai, vagy saját „praktikus” el­képzeléseik szerint. Mindenek­előtt a kínálat bőségének zava­ra nyomasztó... És kevés a hasznosítható javaslat A kitűnő magyar útikönyv (Fajth Tibor: Itália) előzetes áttanulmányozása ugyanúgy csak elkápráztat mint áz egyes városok leírásai, a dön­tést tehát nem könnyítik meg. Marad tehát a próba szeren­cse, amely Itáliában talán balul nem is üthet ki; hiszen rosszul választani szinte nem is lehet Sorozatunkban egy lehetséges, gépkocsival bejárható útvonalat szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani a sok lehetőség közüL jíf. figyelemfelkeltés szándékával azok számára, akik a közeljövő­ben' tervezik felkeresni Itáliát emlékidézőnek pedig azoknak, .akik utaztak már Olaszország varázslatos szépségű, egyedülálló értékeket rejtegető tájain. Pavlovits Miklós (Folytatjuk.) Petőfiszállási híradás HÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom