Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-14 / 137. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás: tovább csökken a felhőzet, majd felhőátvonulások lesz­nek. Elszórtan záporok, többfelé élénkf időnként erős északias szél. Hűvös idő. Legalacsonyabb éjszakai hő* mérséklet 6—li, legmagasabb nappali hőmérséklet: 16—20 fok között. (MTI) • Felvételünk az előszál­lítási szezonban készült a Kecskeméti Konzervgyár­ban. Vegyes befőttet rak­nak a vagonokba. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! men Tegnap Kecskeméten, a kon­zervgyárban tartotta ülését a_______________________ megyei szállítási bizottság, ame­lyen ezúttal. Csoltó László, a btZ,OttSUi! Uiese Központi Szállítási Tanács titkára elnökölt. A közúti szállítások helyzetéről és a csúcs­­forgalomra való felkészülésről Sohajda József, a megyei szál­lítási bizottság titkára számolt be. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 131. szám Ára: 90 fillér 1978. június 14. szerda ' ST Az előadó hangsúlyozta, hogy a bizottság a vállalatok és szö­vetkezetek előzetes adatai alap­ján készítette el az idei közúti szállítási tervezetet. Figyelembe vette az igények állandó növeke­dését, amelyre a többi között jellemző, hogy 1977-ben 1,8 mil­lió tonna áruval fuvaroztak töb­bet, mint egy évvel korábban. Az idén előreláthatóan ismét 5,8 százalékkal növekednek a szállí­tási igények. A legnagyobb mér­tékben — 13,9 százalékkal — az építőipar növelte szállításainak volumenét. Jelentős azonban minden más területen is a fu­varigények növekedése. A forgalom az év első négy TÍZ ORSZÁGBÓL HARMINC EGYÜTTES Előkészületek a folklórfesztiválra Tíz esztendővel ezelőtt, 1968-ban került sor első alkalom­mal — Kalocsán és Baján — a népművészet, a néprajz, a folklór szép seregszemléjére, amely azóta egyre szélesedett, egyre inkább népszerűvé és tekintélyessé vált, úgy a nagy­­közönség, mint a szakmabeliek körében. E rendezvénysorozat, mely me­gyénk jó hírnevét többszörösen is növelte, a legjobb értelemben vonzást gyakorolt a környező or­szágokban működő amatőr művé­szeti csoportokra, mozgalmakra is. A rendező szervek célja kez­dettől fogva az volt, hogy ápol­ják a népi hagyományokat, előse­gítsék azok megőrzését, felújítá­sát fokozatos felelevenítését, ez­zel is erősítve a Duna mentén élő nemzetek és népek közeledé­sét, barátságát. Néhány hét múlva kezdetét veszi az immár Tolna megyére is kiterjedő VI. Duna menti folklór­fesztivál. Elkészült a rendezvény, sorozat részletes terve. Ebből az is kiderül, hogy a fesztivál véd­nökei többek között Pozsgay Im­re kulturális miniszter, Romany Pál mezőgazdasági . és élelmezés­­ügyi miniszter, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára, Gajdó-­­esi István, a megyei tanács el­nöke és Vitányi Iván, a Népmű­velési Intézet igazgatója. Ez al­■■■■■■■■■■■■■ | indannyiunk érdekében stó'.i s Amikor az illetékes me­gyei szerv jelentéséből most ezt a mondatot elolvastam — „a vállalatok jelentős része ■ ez évben is beszámolt a szociá­lis terv időarányos teljesítésé­ről” —, támadt egy ötletem. Ne tovább, míg „sajtódoku­mentációnkból" utána nem nézek, mi volt az SZMT vizs­gálódásának eredménye, ami­kor a megye vállalatai túl­nyomórészt már elkészítették szociális terveiket az V. ötéves terv időszakára? Visszalapoz­tam. Íme a megállapítás 1976 októberéből: a vállalatok „zö­me a műszaki, gazdasági cé­lokkal összhangban határozta meg a szociálpolitikai fejlesz­tési programot”. Kitűnt, hogy e fejlesztések előirányzatai magasabbak, mint az előző tervidőszakéi. Legnagyobb arányt a munka­­védelemmel, szociális létesít­ményekkel, kapcsolatos ki­adások képviselnek, ezt 'köve­ti a lakásépítési támogatás, a gyermekintézményi helyek bővítése, a munkásszállítás és üdültetés. Ezek, mint emlí­­téiilc, még „előirányzatok" voltak akkor. Az arányok, összegszerűségek ismeretében külön is úgy foglalt állást az SZMT elnöksége, hogy az éves tervek összeállításánál — amikor fejlesztési lehetőségek adódnak —, elsősorban a szo­ciális létesítmények bővítését, a gyermekintézmények, taná­csi összehangolással, koordiná­cióval történő fejlesztését, az üzemi étkeztetés kiterjeszté­sét, korszerűsítését szorgal­mazzák. Az időarányos teljesítésről szóló beszámolók szerint — melyeket a kollektív szerző­dések végrehajtásának szám­adásával egyidőben vitattak meg a dolgozók, s külön na­pirendi pontként —, a válla­latok többsége végrehajtotta az 1977-re kitűzött feladato­kat. Tovább javultak a dol­gozók élet- és munkakörül­ményei, emelkedtek a szociá­lis célokat szolgáló összegek. Szép számú vállalat valósított meg nagyobb arányú fejlesz­tést a munkavédelem, az anyagmozgatás gépesítése, va­lamint a kedvezőtlen adottsá­gú munkahelyek felszámolása terén; például a Közúti Építő V. és a ZIM. Növekedett az üzemétkeztetésben részesülők száma, s több helyütt szállít­ják ki a munkahelyre az élelmet. Jelentős összegeket fordítottak a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére és a válla­lati üdülők korszerűsítésére — például a BÁCSÉP-nél, a Baromfifeldolgozó és a Fi­nomposztó Vállalatnál. Általá­ban tervszerű a lakásépítési és vásárlási alapok felhaszná­lása. A fizikai dolgozók, s köztük a nagycsaládosok és fiatalok lakáskörülményeinek javításában a vállalatok na­gyobb mértékben fokozták részvételüket. A BÁCSÉP évek óta kiemelt feladatként kezeli a kérdést: 1977-ben 3,5 millió forintot fordítottak er­re a célra, amiből 87 dolgozó Kalocsán Baján Kecskeméten Szekszárdon kálómmal a népművészeti-népraj­zi eseménysorozat négy városban: Kalocsán, Baján, Kecskeméten és Szekszárdon zajlik majd le. • Jú­lius 25-én a helyszíneken fogad­ják a hazai és külföldi együtte­seket és meghívott szakembere­ket. Tíz országból összesen har­minc együttes szórakoztatja, gyönyörködteti majd a közönsé­get július utolsó hetében. Szín­padra lépnek többek között ausztriai, bulgáriai, jugoszláviai, romániai és törökországi csopor­tok. A Szovjetunióból több együt­tes is érkezik a fesztiválra. Ugyanezen a napon, július 25-én, délután 6 órakor látványos felvonulás lesz Kalocsa főutcá­ján, majd tizenkilenc órai kezdet­tel a szabadtéri színpadon Pozs­gay Imre kulturális miniszter megnyitó beszédével kezdetét ve­szi a VI. Duna menti folklór­fesztivál. Ezt követően sorban bemutatkoznak a közönség előtt mind a négy városban a hazai és külföldi amatőr, hagyományőrző ének- és zenei együttesek. A pro­dukciókat hivatásos szakemberek­ből álló bizottságok bírálják majd felül, és a fesztivál végén a teljesítmények alapján osztják ki a jutalmakat. Az elmúlt találkozókhoz hason­lóan az idén is sok egyéb ren­dezvényre kerül sor. Kalocsán a népművészet mesterei adnak ran­devút egymásnak, valamint a földrajzinév-gyűjtők. Ugyanitt rendezik meg a népi fafaragók, szövők,* hímzők nemzetközi kiál­lítását. Baján viszont „A folklór helye és szerepe a mai életben” címmel tartják meg azt az orszá­gos honismereti tanácskozást, amely iránt máris nagy az érdek­lődés. A Türr István Múzeumban népi gyermekjátékokból rendez­nek kiállítást, a víziszínpadon pe­dig bemutatkoznak a legjobb eredményt elért hazai és külföldi együttesek. Minden jel szerint sikeres lesz majd az a tudományos tanácsko­zás, amelynek témája a magyar­­országi fglklorizmus tudományos kutatása lesz, s amelyen negyven külföldi és negyven magyar nép­rajzi-népművészeti szakember lesz majd jelen. A Tolna megyei rendezvények közül kiemelkedik a Népviselet a Duna mentén cí­mű tárlat, melyet már július 16- tól kezdve megtekinthetnek az érdeklődők. V. M. lakásgondját oldották meg. A most épülő modern, szálloda­szerű munkásszállás az elhe­lyezési Viszonyokat komoly mértékben jobbítja. Az is színvonal-emelkedést tükröz, hogy nagy figyelmet fordítanak az emberek általá­nos iskolai, szakmai és politi­kai . képzésére. A vállalatok egy része nem sajnál a ter­vezettnél nagyobb összeget felhasználni oktatási célokra — Fémmunkás, SZIM, BÁCS­­ÉP —, és emelkedett az igé­nyesség a kulturális rendez­vények, az ismeretterjesztés legcélravezetőbb formáinak kiválasztásában. Visszatérő hiányosság — ámbár többségében tartalma­sabbak, színvonalasabbak let­tek a beszámolók —, hogy egy részük nem indolkolja meg, miért tértek el a terv­től, számszakilag sem bizo­nyítanak, csak általános meg­fogalmazásokkal élnek. Ugyan­csak „el nem múló" hiány, hogy bár több gyáregység ren­delkezett lebontott szociálpo­litikai tervvel, jó részük to­vábbra is csak a nagyválla­lat tervét ismeri, ez pedig legtöbb esetben csak általá­nosságokra szorítkozik. Legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége■ — a kétségtelen eredmények elismerése mellett — leszögezte, hogy sok még a javítanivaló. Nagyobb figyel­met kell fordítani a szociálpo­litikai célokra előirányzott tetemes összegek hovaforditá­­sára, mert ezek nem egy eset­ben szétaprózódnak, s nem a fő célokra mennek el. Azaz: továbbra is fennáll, hogy a szakszervezeti szerveknek ja­­vitaniok és folyamatossá kell tenniük ellenőrző és számon­­kérő. tevékenységüket. T. I. hónapjában a tervezettnek meg­felelően alakult. A fuvaroztató vállalatok, szövetkezetek meg­szívlelték a megyei szállítási bi­zottság felhívását az előszállítá­sok fokozására, és 80 százalékkal több árut adtak fel ebben az időszakban, mint 1977 azonos időszakában. A 9. számú Volán Vállalat például az elmúlt évi előszállítási szezonban 89 ezer, az idén viszont 181 ezer tonna árut továbbított. A fuvaroztatók közül a Közúti Építő Vállalat, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat, a KPM Közúti Igazgatóság, a megyei ÉPSZER Vállalat használta ki legjobban az előszállítási sze­zont. Az őszi csúcsforgalomban a megye jellegéből adódóan (az ipar dinamikus növekedése ínel­lett) a mezőgazdasági termények elszállítása jelenti a legnagyobb feladatot. Az év második felé­ben Bács-Kiskunban 382 ezer hektár szántó és 75 ezer hektár szőlő-gyümölcs termését kell rendeltetési helyére továbbítani. Ez az esztendő utolsó négy hó­napjában mintegy 1,7—1,8 mil­lió tonna olyan árumennyiséget jelent, ami a feldolgozás folya­mán többször is kapcsolatba ke­rül a közúti fuvarozással. A megyében 8600 tonna teher­gépkocsi- és 35 ezer tonna pót­kocsi-kapacitás áll rendelkezésre. Ennek alig több, mint egytize­­de van a Volán birtokában, a többi a vállalatok, szövetkezetek tulajdona. Az őszi csúcsforgalom lebonyolítására szűkösen, de ele­gendőek a fuvareszközök. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításához fontos: a meg­felelő információs rendszer kiala­kítása, tervszerű felkészülés a feladatokra, a rakodás meggyor­sítása, a járművek állásidejének csökkentése, közös MÁV—Volán rakodóbrigádok szervezése. A vasúti szállítások helyzeté­ről Rácz Kálmán, a Szegedi MÁV Igazgatóság kereskedelmi osztályának vezetője adott tájé­koztatást. Hangsúlyozta, hogy az év első négy hónapjában 5257 vagonnal többet kezeltek a me­gye vasútállomásain, mint az el­múlt év azonos időszakában. Ha­sonló arányban nőtt az iparvá­gányok forgalma is. Ugyanakkor több mint fél órával növekedett az egy vasúti kocsira eső állás­idő, a rakodások szervezetlensé­ge miatt. Az őszi csúcsforgalom közös felkészülést igényel a vasúttól és a szállíttató vállalatoktól. Az el­­fuvarozásra váró áru és anyag a második félévben meghaladja az 1,3 millió tonnát, ugyanakkor pedig mintegy 2 millió tonna áru fogadására kell felkészülni. Ezután Hantos József, a Kecs­keméti Konzervgyár igazgatója adott számot az üzem szállítási igényeiről. Többek között el­mondta, hogy a feldolgozási" sze­zonban 90 ezer tonna nyersanya­got várnak, amelyből 80 ezer tonnányit a termelő gazdaságok saját szállítóeszközeikkel fuva­roznak be. Ily módon 10 ezer tonna beszállítását kérik a Vo­lántól. Gondokat okoz a rakodó­munkás-hiány, valamint az idő­járás. Az igazgató végül hang­súlyozta, hogy jó a gyár együtt­működése a MÁV-val és a Vo­lánnal, s erre a jövőben még inkább törekednek. A beszámolókat vita követte, amit Csoltó László foglalt ösz­­sze. Rámutatott arra, hogy a szállítási feladatok az idén is tovább növekednek és ennek arányában nem gyarapszik a fu­varozóeszköz-kapacitás. Ezért ar­ra van szükség, hogy jobban együttműködjenek a szállíttatok és a fuvarozók. N. O. Jól számított az Iroda­­géptechnikai Vállalat, ami­kor körülbelül egy évtized­del ezelőtt Madarasra és Katymárra telepített üze­met. Igaz, a két községnek sem jött rosszul az ipari munkahelyek létesítése. Először csak irodagépek javítását végezte néhány szakmunkás és egyre több betanított munkás. Az idő múlásával azonban mind több munkát kaptak a katymári és madarasi üzemek. Ezért növelni kellett a létszámot, sőt a két községben egy-egy újabb üzemépülettel is bővítették a telephelyeket. A szerviz jellegű tevékenységen túl pedig egyre nagyobb mértékben veszik ki ré­szüket a készárutermelésből. A négy üzem közül kettőben jelenleg is elektromos és mecha­nikus írógépeket, valamint elekt­romos és mechanikus számológé­peket javítanak. A másik két üzemben az idén új termék gyár­tását kezdték meg. Az olasz Oli­vetti kooperációban négyművele­­tes, elektromos asztali számológé­peket készítenek. Az olasz cég által szállított alkatrészekből az idén mintegy 9 ezer készüléket szerelnek össze, ami 20 millió fo­rint árbevételt jelent a vállalat­nak. A telepek mindkét községben arra számítanak, hogy az olasz partner megrendelései tovább nö­vekednek, hiszen máris több éves szerződésre van kilátás. Ezért fokozzák a szakmai kép­zést. A négy üzemben jelenleg Olivetti számológép Olasz kooperációban Katymáron és Madarason • A katymári üzem szerelőszalagján jelenleg negyvenketten tanulják a szakmát. A betanulási időszak mostani szakaszában naponta 25—39 gépet szerelnek. össze. Augusztusban viszont már előreláthatóan el­érik az ötvengépes teljesítményt. száznyolcvanán dolgoznak, s kö­zülük a szakmunkások száma év végére eléri a hetvenet. Jó részük mint átképzés szerzi meg szakmai ismereteit, nevelnek azonban har­minc ipari tanulót is, akik a községbe kihelyezett osztályokban tanulnak, s tesznek még ebben az évben szakvizsgát. Az Olivetti­­program munkafolyamatainak betartását egyébként öt olasz szakember irányítja. • A szerelőszalagról lekerült gépek beszabályozását segíti L. Franketto, az ola$z szakember, mellette Tősaki Ferenc szervizvezető áll. (Pásztor Zoltán (elvételei) • Madarason a számológépeket lyukkártyával ve­zérelt robotgép próbálja ki, több mint ötezer mű­veletet ellenőriz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom