Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-07 / 132. szám

1978. június 7. 's PETŐFI NÉPE • 3 Napjaink népvándorlásának szervezői Beszélgetés dr. Menyhért Adámmal, a Magyar Camping Club főtitkárával Az 1960-as években hazánkat is elérte a P‘n8 Club. A kísérletezés éveit követően , . w , .. . , . , 1976-ban fordulópont következett be a klub „kemping-láz . Immár tizenhárom esztende- életében, ekkor nagyon lényeges alapszabály je annak, hogy megalakult a Magyar Cam- módosítására került sor. Hétezer család a klubban — Mi a fő feladata a klubnak> 1976 óta? — kérdeztük dr. Meny­hért Ádám főtitkártól. — Elsősorban igyekszünk, ki­elégíteni .tagijaink utazási és kem­pingezési igényeit, megteremtjük a kempingezők érdekvédelmét, kezdeményezzük a 'kempingezést segítő jogi. technikai feltételek fejlesztését, — Miluen indokok szabták meg ezeket a célokat? — Az elmúlt húsz évben az egész viliágon nagy fejlődésnek indult a kempingezés, ez alól hazánk sem kivétel. 1977-ben a belföldi kempingezők száma Ma­gyarországon 250 ezer volt. a külföldi vendégekkel együtt .több mint 660 ezren kempingeztek ná­lunk. Ezek a számok jól érzékel­tetik. hagy mekkorák a felada­taink. Egyébként a mostani terv­időszakban 17 ezer új kemping­férőhelyet kell létesítenünk. — Hány tagja van jelenleg a klubnak? —1 Az alapszabály módosítását követően 1976jban mindössze 600 tagot számláltunk. Az idén má­jusra már elértük a hátezres tag­létszámot. Tekintettel arra. hogy nálunk családi tagság van — minden belépőnek a családtagjai­ra is vonatkozik a tagság — ez hétezer családot jelent. Minden megyében működik szervezetünk, ezen kívül sok városban lés -üzemben szerveztünk önálló cso­portot. — Minek köszönhető e nagy­arányú bővülés? >— Elsősorban a fokozódó ér­deklődésnek. valamint annak, hogy igyékeztünk vonzó kedvez­ményekét adni tagjainknak. Két­oldalú megállapodást kötöttünk a magyarországi kempingek üze­meltetőivel'. e szerint 20 százalé­kos kedvezményben részesülnék a klub tagjai.. Ezen belül teljes körű Információs lehetőséget nyújtunk nemcsak magyar, ha­nem európai viszonylatban .is. Az egyéni utazóiknak biztosítjuk a helyfoglalást, egyszersmind csoportos utazásokat is szerve­zünk. Száz kemping, 41 ezer hellyel — Mit ad a tagság a klubnak és mit kap cserébe? — A tagsági díj családonként évi hatvan főrinlt. a természetba­rát szövetség tagjai. valamint diákok ötvenszázalékos tagdíj­­kedvezményt. élveznek. A 'tagdíj­ból fedezzük a tavaly napvilágot látott Hapunk. a kéthetenként megjelenő „Karaván” előállítási költségeit. A lap ingyen jár a klub tagjainak. — Hány kemping és hány hely áll a klubtagok rendelkezésére, milyen árak várják a vendége­ket? — Magyarországon száz kem­ping van. ezek közül néhányat intézmények, vállalatok építettek üdültetési célokra, néhányat az üzemeltető bélibe ad ugyancsak üdültetési célból. A statisztikusok szerint ti ezer Ihiely van a kem­pingekben. június végén pontosan felmérjük a számot. Ami az ára­kat Illeti: az első osztályú kem­pingekben egy személynek egy éjszakára 22—123 forintot kell fi­zetnie, a másod-, illetve harmad­­osztályúalkban 13 és 10 forintot. A faházas kempingek nagyon ke­resettek; az első osztály úakban 65. a másodosztályúakban 4-0 fo­rintért lehet helyét kapni egy éj­szakára. — Milyen nemzetközi " kapcso­latai vannak a klubnak? — Tagja vagyunk a 32 ország 53 szervezetét magába foglaló nemzetközi szövetségnek. Klubun­kat beválasztották a nemzetközi szövetség Igazgató tanácsába, ahol mi képviseljük a szocialista országokat. Terveink között sze­repéi. hogy az évről évre Auszt­ria—Magyarország—Csehszlová - kia részvételével megrendezendő Duna menti kempingtalálkozót kiterjesszük Bulgáriára. Jugo­szláviára. Romániára, majd foko­zatosan valamennyi Duna menti államra. Javasolni fogjuk, hogy a szocialista országok évről évre rendezzék meg kempingtalálko­zójukat. Információs irodák — Az idén szeretnénk tízezer családra felemelni a klublétszá­mot. Elsősorban az üzemi csopor­tok alakításával. Elemezzük a hazai kempinghélvzetat. maid ki­dolgozunk egy általános kem­­piingfejlesztési koncepciót. Ké­szül egy új osztályba sorolási rendelet, amely megfelel az eu­rópai szabványnak. Az idén meg­teremtjük a ..Kempinformot”. amelynek segítségével napraké­szen tudjuk, hogy milyen a ma­gyarországi kempingek foglaltsá­ga. Adatainkat egy megadott te­lefonszámon mindenkinek a ren­delkezésére bocsátjuk, a csúcs­idényben a rádió is közli ezeket az adatokat. Az egyéni igények kielégítésiére a fővárosban. Szé­kesfehérvárott és Szolnokon iro­dát nyitunk. — Milyen központi rendezvé­nyeket szervez a klub az idén? — Júniusbán görög—török tú­rát bonyolítunk le. részt veszünk a júniusi szlovák kemping talál­kozón. majd mintegy háromszáz résztvevővel képviseltetjük ma­gunkat a svédországi Jönköpplnig­­ben a XXXIX. Kemping Világ­­találkozón augusztus 1. és 9-e kö­zött. Helyi terveink: július 1-én és 2-án országos klubtaláikozó lesz Dunaújvárosban. Székesfe­hérvárról Ogyesszálba utaznak a klulb tagjai, a dunaújvárosiak, ki­lenc ország érintésével. Párizsba készülnék. B. F. (A Magyar Camping és Caravanning Klubba Bács-Kiskun megyében Kecs­keméten, a Villám István utca 2/4 szám alatt lehet jelentkezni. Nagy Ist­vánnál. Telefon: 13-S67.) ífj SZAKÜZLET A TRÄBANTÖSOKNAK • Űj Trabant szaküzlet nyílt Budapesten, a Bartók Béla úton. A főda­rabokon kívül az üzletben csaknem száz olyan alkatrész kapható, ami­ket az autótu­lajdonosok egyedül is be tudnak szerel­ni kocsijukba. (MTI-fotó — KS.) HARMINCÉVES AZ ÚTTÖRŐ VASÚT Vasárnap jubileumi találkozó lesz a hűvösvölgyi végállomáson A felnőtteknek, a nagyvaséinak is becsületére váló teljesítmény­nyel, mintegy 16 millió utast szál­lított fennállásának három évti­zede alatt az idén jubiláló Úttö­rővasút. Hivatalosan Üttörővasút­­nak nevezik, de ma már odaille­ne hozzá a fővárosi megkülönböz­tetés, hiszen az országban már több helyen működik úttörővasút. A kisvasúton minden olyan technikai berendezés — váltó, ki­térő, korszerű dominó-rendszerű biztosító berendezés-— megtalál­ható, amely a MÁV hálózatában is szükséges a forgalom zavarta­lan és biztonságos lebonyolításá­hoz. A csillebérci úttörőtáborban és a hűvösvölgyi végállomáson pedig postahivatal működik. Itt ugyancsak úttörők teljesítenek szolgálatot. Az eltelt harminc év alatt több mint 5000 — jól tanuló — isko­lás teljesített szolgálatot az állo­másokon, a postahivatalokban. Okét, minden eddigi úttörő vasutast és postást elvárnak, jú­nius 11-én, vasárnap a hűvösvöl­gyi végállomásra, az Úttörővasút 30 éves jubileumi ünnepségére. (MTI) CSAK TELEFONÁLÓKNAK! Nyelvtanulás kecskeméti módra — Csodálatos szókincs, lenyű­göző nyelvtani érzék! Hogy csi­náltad? Tartottam magam, mint a pén­zes szatyor, amíg barátom lel­kendezve dicsérte hottentotta nyelvtudásomat. Kérlelt, áruljam el módszeremet. Hagytam, fur­dalja a kíváncsiság. Evekig csú­­folódott, hogy milyen lassan ha­ladok, elbotlok a legegyszerűbb mondatokban. Hasztalan magya­ráztam: hetekig elő sem vehe­tem a könyvet, nincs rá időm. ,— Űj tanárod van? Fejed alá teszed éjszakára a szótárakat ? Metronómként ingattam a fe­jemet. — Ébredés után frissen szívod magadba a tudományt vagy le­fekvés előtt magolsz? Fölényes mosolyomból sejtet­te, rossz nyomon jár. — Technika? Bólintottam. — Magnó? Lemezjátszó? Rá­dió? Képmagnó? — Egyik sem, telefon! Úgy nézett rám, mintha azt mondtam volna, hogy ég a Du­na. — Sohase hallottam hottentotta távoktatásról! — Nincs is! Teljesen tanácstalanná vált. Megsajnáltam. — Nem a telefonból, a készü­lék mellett tanulok, vonalra vár­va . — Szamárnak nézel? — Mint minden nagy -fölfede­zés, ez is a véletlennek köszön­hető. Egészen pontosan a Puly­­kapatkoló Vállalatnak. Velük akartam beszélni, de az igazgató helyett letolást kaptam. Félórás kínlódás után megjött az a kilencedik szimfónia gyö­­nyörűségű Hang. A menyország­ban éreztehn magam. Gondosan tárcsáztam. — Itt a Jancsiszegfényesítő! Maga a tizedik, aki a pulyká­sokat keresi. Megváltozott a számuk. Ezt se tudja? Micsoda emberek vannak! Újra kísérleteztem, Sziszifusz se adta föl (bár ő aligha ismer­te a kecskeméti telefonokat)! Most az automata viccelődött velem, mellékapcsolt. Tovább fü­leltem a tárcsahangot. Megismer­kedhettem akaratlanul is egy csomó hivatalos üggyel, az élet bonyolultságával. „A pénztárnál nem kaptam jegyet, szóltam a sógornak, a főnöke szerzett, mert múltkor én hajtottam föl valamit a hobbijához. Malvinká­nak is telefonoztam, vigyázzon a gyerekre. Azzal a feltétellel vál­lalta, hogy értesítem barátnőit a römiparti elhalasztásáról. Gon­dolhatod, itt ülök órák óta a készüléknél. Várj egy pillanatig, egy lelketlen nő türelmetlenke­dik, intézzem már el a dolgát, mindenkinek annyira sürgős.” Kattanás, másik hang: „Maguk se tudják, hogy hány vadgalamb turbékolt az elmúlt héten a Kos­­suth-szobor fejebúbján? Nem mi vagyunk kíváncsiak rá, az az okos, aki összeállította a vetél­kedő-kérdéseket.” Hála a rossz kábeleknek, az el­avult központnak, megtudtam, hogy hol kapnak Nagyék pacalt, Edina Kisséknél bukásra áll, összekapcsolódtam az aszfaltpu­­hítókkal, a falevélszámolókkal, értesültem a legutóbbi rangadó játékvezetőjének öröklött szem­bajáról, fiatalok és idősbek lel­ki világáról. Édesen búgó női hang a főnökét dicsérte (két hó­napja vagyok itt és már meg­jutalmazott), morcos dörmögés az illetékeseket szidta: disznóság, nálunk csak havonta túrják föl az utcát, bezzeg a szomszédban hetente,! de mindez nem feled­tethette: fölszívódott a Pulyka­­patkoló. Mérgemben megragadtam a legelőször kezem ügyébe eső tár­gyat, hogy a telefon kitalálójá­hoz vágjam. Sajnos nem felelt még a célnak: könnyűre mére­tezték a .Tanuljunk gyorsan hot­tentottául könyvecskét. Öröm az ürömben. Megtaláltam, ezt a régóta kallódó kiadványt. Föl­nyitottam kínomban, olvasgatni kezdtem a szabályokat, a gya­korló történeteket. Mikor jutott időm ilyesmire? Szinte sajnál­tam, hogy megzavart a fölbúgó telefonhang. Azóta ott áll készenlétben, ön­magától nyílik, amikor a kagy­lóért nyúlok.. Nincs olyan nap, hogy legalább félórát ne tanul­nék! Bízom abban, hogy az új központ felépítéséig még bevá­gom a szaracént is. Hálátlan lennék* ha lelemé­nyem másirányú hatásáról hall­gatnék. Megnyugodtak az ide­geim. A kagylót szorongatva képtelenségek nyugtalanítottak azelőtt. Ilyeneken morfondíroz­tam: Hogyan hívnék mentőt, ha hirtelen rosszul lennék, tűzoltó­kat, ha megbocsáthatatlan köny­­nyelműséggel csúcsidőben gyul­ladna ki egy ház? Mindez el­múlt, mással foglalom el ma­gam vonalra várva. Többet is mozgok. Rájöttem, hogy egy kilométeres körzetben luxus a telefonálás. Gyalog előbb elintézem az ügyemet. Örömömet csak a fenyegető jövő árnyékolja. Bármennyire is hihetetlen, eljön egyszer, az idő, amikor a telefon Kecskeméten is pillanatok alatt megteremti a kívánt kapcsolatot. Akkor még a tanultak ismétlésére se jut időm. Ki kell használnom, amíg lehet. Még szerencse, sokszor kell(ene) beszélnem a Pulykapatkolóval. Némi reménysugár azért lát­szik: számításaim szerint máris kicsi lenne az az új központ, amit majd valamikor felavat­nak. Erre . kivételesen nem vo­nalra várva jöttem rá, ott a hottentottáé az elsőség. Heltai Nándor BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Miniatűr metropolis • Langweil modelljén a prágai Vár miniatűr mása. (CTK — KS) Antonin Langweil (1791—1837) valószínűleg isteni béketűréssel és akarattal megáldott ember lehe­tett. Huszonöt éven keresztül mászkált Prága utcáin, majd oda­haza készítette, ragasztotta há­zacskáit. A városról készített húsz négyzetméteres modelljén össze­sen 1228 ház található. A minia­tűr elkészítésénél Langweil hi­hetetlen apróságokra is figyelt, mondhatjuk úgy is, hogy rendkí­vül pedáns volt. Ennek a tulaj­donságának köszönhetjük, hogy ma pontosan tudjuk, hogyan né­zett ki a múlt század Prágája. Langweil ötlete — legalábbis több mint egy évszázad eltelte után — úgy tűnik, másokat is magával ragadott. Prága főépíté­szének az irodájában 1974-ben született meg a terv a város mai arculatát bemutató, miniatűr má­sának a megalkotására. Az új modell méretei is tekin­télyesek: a panelek 24 négyzet­­méternyi területet foglalnak el. A prágai főépítész és munkatársai elképzelése szerint összesen több mint 85 ezer objektum lesz raj­tuk elhelyezve 1:500 méretben. Tehát hetvenszer több, mint Lang­weil modelljén. Csupán az érde­kesség kedvéért mondjuk el, hogy a modellen körülbelül hárommil­lió ajtó és ablak lesz. Magda Hrabáková (Orbis—KS) Társadalomátalakitás Vietnamban „Ázsiában változatlanul tízmil­liók fekszenek le esténként üres gyomorral. Az élelmiszer-ellátás nem javult a hetvenes évtizedben sem, sőt sok országban még rom­lott is. Ma már bizonyosnak te­kinthető, hogy a megoldás nem­csak technikai kérdés. A terme­lési feltételek javításának alapve­tő társadalmi, politikai reformok­kal kell együttjárnia”. Az Ázsiai Fejlesztési Bank így összegezte^ a- legnépesebb fronti- ■ nens külcsproblémájának^-az éhe­zés elleni harcnak helyzetét. Amit ... a nem-marxista szakértők csak nagyon óvatosan mertek megfo­galmazni, és ami lényegében a tőkés tulajdonviszonyok szocialis­ta átalakítását jelenti, Nos, ez a program valósul meg most Viet­nam déli országrészében. Az egy­kori Dél-Vietnam gazdasága sok rokon vonást mutat azokkal az országokkal, amelyeket az Ázsiai Fejlesztési Bank megvizsgált. A Dél termelési szerkezetét teljesen eltorzította a háború és a töme­ges amerikai jelenlét. Visszaesett a rizstermelés és mértéktelenül felduzzadt a nagyvárosokban a szolgáltató és kereskedelmi há­lózat, amely az amerikai hadse­reg legkülönbözőbb! igényeit elé­gítette lei. Hogy ez az egészségte­len gazdasági rendszer mégis mű­ködött, sőt, viszonylag magas élet­­színvonalat tudott biztosítani a kiskereskedők millióinak, az ki­zárólag a bőségesen érkező ame­rikai segélynek volt köszönhető. A vietnami felszabadító erők 1975-ös győzélme új helyzetet te­remtett. Egyszeriben megszűnt a dollármilliók beáramlása és mun­kanélkülivé lett másfél millió em­ber, akik részben az amerikaiak­ból éltek, részben pedig a bu­kott rendszer katonai és állam­­apparátusában dolgoztak. Eközben parlagon hevertek a termékeny rizsföldek. Parancsoló szükségsze­rűség volt, hogy megkezdjék a városi munkanélküli tömegek vi­dékre telepítését. Csak így lehet számukra biztosítani a megélhe­tést, csak így lehet megoldani a jelenlegi legégetőbb problémát, az élelmiszerkérdést. Eddig 700 ezer ember települt vidékre, de még legalább másfél millió viet­naminak kell lakóhelyet változ­tatnia. Ezek a’ telepítési tervek nemcsak a déli országrészt érin­tik. Északon is vannak sűrűn la­kott övezetek, ahol a termésho­zamok növekedését már nem le­het összhangba hozni a népesség­­növekedéssel. Vietnamban évén­­te 3 százalékkal nő a lakosság, és attól függően, hogy sikerül-e meghonosítani a családtervezést, az ezredfordulóra 75—100 millió ember élelmezéséről kell gondos- " kodni. Ez elengedhetetlenné te­szi, hogy arányosabbá tegyék a népességelosztást, és művelés alá vonjanak termékeny, de mind­eddig kihasználatlan földterülete­ket. Az élelmiszer-ellátás javítását az elmúlt három évben elsősor­ban két tényező gátolta. Egyrészt a súlyos aszály, amelynek követ­keztében tavaly kétmillió tonná­val kevesebb rizs termett a ter­vezettnél. A másik nehézség a déli országrész öröklött tárSadal-l mi, gazdasági viszonyaiban rej­lett. A vietnami hatóságok — mi­vel nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan akarták meg­valósítani a Dél szocialista átala­kítását — sokáig érintetlenül hagyták a rendkívül jelentős ke­reskedő tőkés réteget. A több­nyire kínai származású kereske­dők egyre nagyobb hasznot húz­tak az élelmiszerhiányból. Áru­halmozással és feketézéssel me­sés vagyonokat szereztek. Az ál­lami boltokban hamar elfogyott az olcsó rizs. Akinek nem jutott az a feketepiacon vásárolt, nyolc-tízszeres áron. Hogy ennek következtében milyen egyenlőt­lenségek alakultak ki, azt jól ér­zékelteti a Ho Si Minh városi Tin Sang című lap: „Városunk­ban még ma is tucatjával van­nak luxuséttermek, ahol 12 dong egy cápauszony leves és 300 dong egy üveg Martel konyak. És eze­ken a helyeken estéről estére telt­ház van. Vajon kik járnak ilyen drága vendéglőkbe? Egy biztos, olyan emberek nem, akik becsü­letes munkával keresnek pénzt, mert ma Vietnamban a havi át­lagbér hatvan-nyolcvan dong kö­rül van”. A magánkereskedők zugraktáraiban halmozódtak föl azok a hatalmas árukészletek, amelyek olyannyira hiányoztak az állami boltokból. A feketekeres­kedelem országos méretű problé­mává nőtt és a hatóságoknak meg kellett tenniük a szükséges ellen­lépéseket. Márciusban született meg a határozat, hogy egyszer s mindenkorra megszüntetik a ke­reskedő burzsoázia tevékenységét. A felső „harmincezrek” vagyoná­val együtt be kell kapcsolódnia az anyagi termelésbe. A kisáru­­sok továbbra is kereskedhetnek azokkal a nem létfontosságú cik­kekkel, amelyekre nem terjed (ki az állami ellenőrzés. Lényegében hasonló célokat szolgál a május­ban bejelentett pénzforma is, amelynek segítségével termelő tő­kévé tudják változtatni a magán­kézben felhalmozódott vagyono­kat. Ha Vietnam nemzeti jövedel­mét összevetjük több ázsiai tő­késország hasonló mutatójával, nem tapasztalunk lényeges kü­lönbségeket. Csakhogy ugyanaz az átlag Indonéziában, Thaiföldön vagy Indiában hatalmas egyenlőt­lenségeket takar. Az éhező, nem egyszer éhenhaló tömegeket át­hidalhatatlan szakadék választja el a mesés gazdagságú, maroknyi uralkodó elittől. Ezzel szemben Vietnamban mind az ötvenmillió állampolgárnak biztosítva vannak a létfeltételei. Igaz, ma még sze­rény színvonalon. A vietnami ve­zetők gyakran hangsúlyozzák, hogy hosszú időbe telik, mire minden családnak lehet kerék­párja, varrógépe, rádiója, ébresz­tőórája és hasonló fogyasztási cikke. De az igazságos elosztás és az élelmiszer-termelés növelé­sére tett eddigi lépések igy is pél­daadó jelentőségűek Ázsiában, ahol a hasonló adottságú tőkés­­országok képtelenek leküzdeni a népesség gyors növekedéséből, a stagnáló élelmiszer-termelésbőiés az igazságtalan elosztási rend­szerből fakadó súlyos feszültsége­ket. • . jf vr. .. 3 SK. *£

Next

/
Oldalképek
Tartalom