Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-06 / 131. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1978. június 6.

SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS

Atomenergia - közös erővel

Kiszámították, hogy a szocialista országokban az együttes villamosenergia-íogyasztás 1980-ra, 1970-hez képest megkétszereződik, 1990-re pedig körülbelül a négyszeresére emelkedik. Az alapvető szerves tüzelőanyag-készletek fokozatos kimerülése következtében az atomenergetika idővel kétségtelenül az egyik fő forrása lesz az évről évre mind nagyobb mennyiségben szükséges villamos energiának. A KGST-tagállamok ezért helyeznek olyan nagy súlyt az atomenergetika fejlesztése terén is szoros és folyamatos együttműködésre.

A Szovjetunióban jelenleg az Obnyinszkban működő, a világon az első, mindössze öt megawat' tos atomerőművön kívül eredményesen üzemelnek olyan nagy atomerőművek, mint Ukrajnában a belojarszki, a leningrádi, a novovoronyezsi, a sarkvidéken a kólái, a Kaszpi-tenger keleti partvidékén a sevcsenkói. Együttes kapacitásuk meghaladja a 7 ezer megawattot.

Bulgáriában, Kozloduj városban épül a 880 megawattos atomerőmű újabb egysége. A magyar—szovjet megállapodásnak

megfelelően építik a Duna mellett a paksi atomerőművet. Itt most már az első, 440 megawatt kapacitású reaktorblokk főépületén, az erőmű segédépületein, az építők és üzemeltetők lakótelepén dolgoznak. Csehszlovákiában 1978- ban várható az újabb atomerőmű első blokkjának (440 megawatt) beindítása. Nagy atomerőmű épült az NDK-ban Greifswald közelében. Kubában, Lengyelországban és Romániában folytatódnak az atomerőmű építésének előkészítő munkálatai.

Vessük össze az alábbi adatokat: az első, 1954-ben épült 5 megawattos erőművét és a Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában működő együttvéve több mint húsz esztendő választja el egymástól! A KGST-tagállamok azonban ezt a sikert csak az első lépésnek tekintik a szocialista államok jövendő hatalmas atomenergia-rendszere felé.

A KGST Végrehajtó Bizottságának 83. ülésén (1977. novemberében) megállapodást írtak alá a KGST-tagállamok egyesített villamos energetikai rendszereinek távlati fejlesztéséről az 1990-ig terjedő Időszakra. Ez a megállapodás előirányozza, hogy a következő 12 esztendő során a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt a KGST más tagállamainak atomerőművek létesítéséhez.

A kitűzött cél elérése nem szorítkozik ugyanazon, már kipróbált energetikai reaktortípusokat felhasználó atomerőművek építésére. A konstruktőrök azon fáradoznak, hogy az előző típusoknál nagyobb teljesítményű és gazdaságilag előnyösebb modelleket Kozzanak létre. Az új reaktorok létrehozásához pedig kimerítő információval kell rendelkezni a bennük végbemenő nukleáris folyamatok teljes sokrétűségéről. Ezek felmérésére nagy tudományos kollektívák éveket fordítanak.

A KGST-tagországok 1978— 1980. évekre szóló sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tervében önálló pontként szerepel az ezer megawatt kapacitású víz-víz reaktorokkal ellá-9 A novovoronyosst stomerősM irányítópultjánál. (Fotó: APN — KB.)

tott energiablokkok megalkotása és üzembe helyezése. Ez a röviden WER—1000 névvel jelölt reaktortípus idővel a Szovjetunió és a többi szocialista ország energetikai rendszereiben az egyik fő reaktortípussá válik. Jelenleg csaknem valamennyi KGST-tagállam tudományos központjai és Iparvállalatai végeznek tudományos kutató és tervező-szerkesztő munkálatokat a WER—1000 reaktorral kapcsolatban.

így Lengyelországban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában a reaktor szerkezeti anyagainak szilárdsági követelményeit és egyes berendezéseit — gőzgenerátorok, cirkulációs és egyéb szivattyúk,

KECSKEMÉTRŐL - ALGÉRIÁNAK

Verseny - ólomcipőben

távirányítású tolózárak stb. — dolgozzák ki. A reaktor aktív zónájában keletkező energiák és hőmérsékletek méréséhez szükséges kisméretű, nagy hatékonyságú mérőfejeket, valamint más műszereket készítenek az NDK-ban, Lengyelországban és Romániában. Jelentős munkálatokat végeznek Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban a reaktív berendezés szabályozásánál alkalmazott vízrendszer kutatásának területén. A magyar és csehszlovák fizikai központokban a reaktorépítés kérdéseivel összefüggő atomfizikai kutatómunkát végezik.

(APN—KS)

Az Interkozmosz program

Kilenc szocialista ország képviselői 1907-ben elfogadták az Interkozmosz programot. Ez a nemzetközi együttműködési megállapodás lehetőséget ad a kisebb országok tudósainak, hogy tudományos-technikai felkészültségüknek megfelelő feladatokat vállalhassanak a világűrben.

hazánk is kiveszi a részét ebben a tevékenységben. A kozmikus fizikában például a magyar szakemberek több érdekes kísérletet készítettek elő és hajtottak végre a kozmikus sugárzás úgynevezett kemény összetevőinek a kutatásában.' Az első munkálatokat a Vertikál— 1 és a Vertikál—2 geofizikai rakétákkal végezték el. Az MTA Központi Akadémia Vernadsdkijról elnevezett Geokémiai és Analitikai Intézetének munkatársaival, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének munkatársaival közösen tanulmányozták a mlkromcteorlt-részecskék térbeli sűrűségét és kémiád összetételét.

A prágai A. S. Popov Telekommunikációs Kutató Intézetben a szocialista országok közös űrkutatási programja keretében eddig 18 berendezést fejlesztettek ki és készítetitek el, majd 10 műholdba szerelték be az intézet munkatársai. A műszereket a Nap röntgensugárzásának, az optikai szféra sugárzásának és a mikrometeoriitok sebességének és energiájának mérésére használták. Az Intézetben telemetrlkus adók Is készülnek, amelyek a Földre továbbítják az Interkozmosz műholdak tudományos adatait.

I A Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársa az Interkozmosz műholdakról érkező adatokat feldolgozó számítógép magnetofonegységét szabályozza. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.)

1975-ben Prágában szovjetmagyar—csehszlovák egyezményt írtak alá egy „Anosz-elllpsz” nevű új mesterséges hol 'berendezéseinek és programjának az előkészítéséről. Az Interkozmosz családba tartozó mesterséges hold főleg a Napból és a csillagokból származó kozmikus sugárzósokat vizsgálja.

A részt vevő országok szakemberei nemrég Budapesten találkoztak, ahol értékelték az eddigi eredményeket és megbeszélték a Jövő feladatait.

Sűrűn cseng a telefon, a kecskeméti Mezőgép Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének asztalán. Hugyecz Pál, egyebet eem hall. mint azt. hogy ez sLncs. meg az sem kapható. Hajtóműveik, vagy néha filléres részegységek, amelyeket a boltokból kellene beszerezni. Ez lenne az Ideális. De hiányzik az ipari háttér, amely megnyugtatóan' kielégíthetné a mezőgazdasági gépgyártás igényelt.

Kulcsrakész

létesítményeket

Azzal indítjuk a 'beszélgetést, ami jelentős sikernek könyvelhető el. Az Algériával kötött szerződés. szemes termény-tárolótelepek komplett kivitelezésére, több mint 12 milllló dolláros üzletet jelent. A 7000 vagonos siló építése az év végén kezdődik és 1980 közepéig fejeződik be. A puszta tény. hogy Kecskemét egy ilyen méretű létesítménnyel meg tud jelenni Algériában — önmagáiban is elismerésre méltó.

— A dolog természetesen nem ilyen egyszerű. Ehhez a feladathoz társak is kellenek. Tervezési és építőipari kapacitás, mivel a tárolókhoz alépítményeket és úthálózatot Is kémek a magrende- ’ lök. Ha a megyei tanács nem intézkedik és a Tervező Vállalatnak nem teszi lehetővé a tervek soron kívüli elkészítését, az üzletkötés meghiúsult volna. Hátra van még az építési vállalkozók előteremtése. kemény diónak ígérkezik.

—' Irániban 420 vagonos silót telepítünk. Vietnam és Albánia egy-egy telepet rendelt tőlünk, Egyiptommal most tárgyalunk 3 tárolótelep építéséről. Talán sikerül ezekkel megvetni a lábunkat. a fejlődő országok piacain. Igény van rá, de számolni kell azzai. hogy ezekben az országokban már csak kulcsrakész létesítmények átadásával lehet megélni. Mivel úgy néz ki. hogy az eladásnak hosszútávon is jövője van. szeretnénk forgóeszköz-hitelt felvenni, ezzel már megalapozhatnánk a kővetkező vállalkozásokat.

... — A népgazdaságnak is., előnyös' á tőkés export bővítése, de •‘nem ihéítV ez a hazai ellátás rovására?

—< Inkább az a baj. hogy a belföldi beruházások mindig a tervidőszak negyedik évében csúcsosodnak. Az első két évre még nincs hitel utána kezdődik a tervezés, aztán egyszerre zúdítják ránk a megrendeléseket, ami feszültséget okoz a gyártásban, az gnyagelHátélsIbaln és a szerelésben. Országon belül is egyre több silóra lenne szükség, ezek magvalósítását a beruházás egyenetlenségei nehezítik. Mig az előző évdklban 3000 vagonos nagyságrendű állót (kért a Gabona Tröszt, az idén 8000 vagonra tart Igényt. Ehhez csak lemezből kell 6 ezer tonna, a korábbi évek 2000 tonnája helyett.

Tíz éves lemaradást kell behozni

A silók gyártásában már komoly hagyományokkal rendelkezik a kecskeméti vállalat. Élelmiszeripari és konzervgóp-gyártással új feladatként foglalkoznak. A profilrendezés után készített első termékük. — az uborkatöltő — aranyérmet kapott a

tavaszi Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. Alkkor csak osztozni tudtunk a gyártók örömében, most azt is megkérdezzük, hogy adottak-e a zavartalan termelés feltételei?

— Talán azzal kezdeném, hogy a konzervigép-gyántásnak fiz éve nincs gazdája. A profilt szétszórták. a műszáltól fejlesztését elhanyagolták. Ilyen előzmények utáni vettük áf. Ha azt mondom, hogy tíz éves lemaradást kell behoznunk, még nagyon szerényen számoltam. Ezt a hátrányt elsősorban intenzív műszaki fejlesztéssel lehet pótolni. 1980-ig mintegy 40 szakembert kell 'toboroznunk. amlit azért sem könnyű, mert Kecskeméten csak technológusokat képeznék. Mérnököket Budapestről szerezhetünk. ez nem njegy lakás nélkül. Egyedi gyártásrói van szó. tehát a műszaki előkészítéshez is több szakember tevékenysége szükséges. A feladat az ütőképes szakmunkásgárda kiépítését is megkívánja. Epéikül ez a műfaj nem művelhető.

— Feltehetően új technika is kell. a hagyományos munkagépektől eltérő, korszerű berendezések gyártásához?

i— Valóban, a mostani állóeszközeink erre már nem alkalmasak. Tőlünk azt várják, hogy sokat termeljünk, jót és olcsón. Más kérdés, hogy miivel, és miből? A KGM, a Mezőgép Tröszttel egyeztetve 220 millió forintos beruházási programot indított eL amit 1980 végére kellett volna befelezni. Sajnos, a hitelek csak 1981-re esedékesek, ezért egy évet máris csúszunk. A jelek szerint csak 1982-re tudjuk létrehozni azt a gyártó bázist, amely hivatott lesz a magasszintű termelés kibontakoztatására.

—1 Ennek ellenére a gyártás fokozódik. Az idén 50 millió forint értékben készítünk gépeket, ugyanekkora összeget tesz ki a fővállalkozásban végzett munka bevétele, és valamennvi tennék exportra megy. Jövőre ez az összeg megduplázódik. 100-ról 200 millió forintra.

Az idő sürget

Az elmondottakból kitűnik, hogy' áz élelmiszer- és konzervipari gépgyártásnak sok éves lemaradást kell pótolni. Már az Is előrelépés, hogy a sokfelé szétaprózott és mostohagyermekként elhanyagolt ágazatot egy kézben, — Kecskeméten — fogták össze, de ez önmagában^ a kellő beruházások híján nem oldja meg a máris jelentkező gondokat,

— A mostani gépekkel nem vagyunk képesek a piaci igények kielégítésére sem mennyiségben, sem választékiban. A gyártási tapasztalat is hiányzik. Kell egy Időszak, amíg megtanuljuk ezt a szakmát. Egy éve született a döntés, hogy ml kapluk meg ezt a termékcéaládof. és az idén máris 100 millió forintos megrendelésnek teszünk eleget. Ettől többet nem lehet a vállalattól követelni. Sajnos, a továbbfejlődés feltételeinek megteremtése sem halad a kellő ütemben, rajtunk kiviül álló okok miatt. Elhúzódik a beruházás, márpedig a konzervipari gépgyártás meghonosítása elképzelhetetlen egy erŐ9 műszaki és gyártó csomópont létrehozása nélkül. Kecskeméten ez a folyamát elkezdődött ugyan, de sóikkal lassabban valósul meg a tervezettnél.

Az Idő pedig sürget. A késedelem azzal a veszéllyel járhat, hogy lemaradunk, kiesünk azokról a piacokról, ahol most lenne kereslet?

— A lehetőségek nagyok, ez a tárolótelepek kelendőségén is lemérhető. Sőt. a hagyományos talaj művelő gépeikből, .vezetőfülkékből is annyit kérnek, hogy nem Is tudjuk kielégíteni. Az idén 260 millió forintos exportbevétellel számolunk, jövőre 760 milliót érő termékeit kell előállítanunk.' külföldi megrendelésre. Olyan hatalmas felfutás előtt állunk, amely szinte példa nélküli a vállalat történetében. Jövőre 1 milliárd 800 millió forintos árbevételt tervezünk, az Ideinél kereken 500 millióval többet. Mindezt változatlan létszámmal, valamint a feladat nagyságától és értékétől messzire lemaradt eszközállománnyal.

A versenyben az győz. aki képes elegeit tenni a kívánalmaknak. A hazai élelmiszer-gépgyártás most kezd feliratkozni a versenyzők közé. Ahhoz, hogy célba jusson, mielőbb meg kellene szabadítani a nekifutást hátráltató ójiomciipötői. *

a

Vadas Zsuzsa

S A Rau-KOMBIMAT gyártási Jogát kSt éve vásárolták a nyugatnémet Rau-cégtől, az Idén már saját termékként forgalmazzák belföldön.

A díj: szakmunkás-bizonyítvány

A nemrégiben Keszthelyen megrendezett országos szakácsversenyen elért 121 pont eredménye alapján szakmunkás-bizonyítványt nyert Messzi István. Tizenhét esztendős. Szívesen válaszol a kérdéseimre.

• A boldog nyertes, munka közben.

• Messzi István — kedvelt tanárával. }

— Kiskunfélegyházáról jöttem Kecskemétre, a Kereskedelmi és Vendéglátólpari Szakmunkásképző Intézettbe. Édesapám gépkocsikísérő. édesanyám meghalt.

— Minek tulajdonítod a sikert?

— Elsősorban a jó felkészülésnek. Az intézetben minden Lehetőségem megvolt erre. A konyha korszerűsége mellett Domokos tanír úr sókat foglalkozott velem. Szívesen gondolok rá. mindig bizalommal fordulhattam hozzá.

— Kire gondolsz még szívesen a tanáraid közül?

— Az osztályfőnökömre. Besenyői tanárnőre. Neki is sokat köszönhetek, gyakran figyelmeztetett a hibáimra.

— Van példaképed?

— Lelhet hogy hihetetlen, de a főnökömet. tartom példaképemnek. Tekintélye, nagy tudása van a szakmáiban.

— Tanulóként mentél Keszthelyre és szakmunkásként jöttél vissza. Milyen érzés volt?

— Nagyon örültem. Csak Itthon fogtam föl a dolgot Igazán, amikor a kollégiumban össze kellett szedni a holmimat és átköltözni a munkásszállóiba.

— Hol dolgozol?

—- Maradtam a vállalatnál. Szakmunkásként a szalagházi ételbárban dolgozom.

— Mivel föltöd a szabad idődet?

— Színiháziba, moziba és az edzésiekre járok. Súlyt emelek; ezüstjelvényes szintet teljesítettem.

— Tanulsz-e tovább?

— Beiratkoztam a dolgozók szakközépiskolájába.

— Tehát továbbra is barátod marad a könyv?

—1 Igen, A tankönyveken kívül eddig is sokát olvastam. Szeretem a verseket is.

— Van konkrét életcélod?

— A sportban szeretnék nagyobb eredményeket elérni. És jól dolgozni.

— Jól érzed magad a munkásszálláson?

— Csak aludni járok oda. Reggel korán megyék a munkahelyemre. délután edzés vagy mozi. Késő este kerülök vissza.

— Édesapádat milyen időközönként látogatod meg?

— Havonta' egy alkalommal. Nőivéreméket szintén egyszer.

Domokos József szaktanárt is felkerestem. Kérdezem, milyennek látja volt tanítványát?

— Értelmes, jó idegzetű gyerek. Sportszerűen, higgadtan dolgozott. A megyei szakácsversenyen szerzett előnyét megtartotta az országos selejtező versenyen is. Azáltal került a legjobb tizenkettő közé.

— Mák a feltételei annak, hogy a tanuló a versenyről szakmunkásként térhessen vissza?

— Első féltétel a négyes vagy ötös tanulmányi átlag, és a versenyen elért pontok száma.

— iMit értékel a zsűri?

— Az anyagok szakszerű előkészítését; az adott időre való elkészítését, meg a díszítés és természetesen az összteljesítményt.

— örül az eredménynek ?

— Osztozom valamennyi nevelőtársam — és a nyertes — örömében.

Vörös József