Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-04 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIIL évf. 130. szám Ára: 90 fillér 1978. június 4. vasárnap Heti világhíradó t, oldal A megyei küldöttértekezlet küldötte 3. oldal Fagyűzö anyameleg 3. oldal Vádol a természet 3. oldal Ifjúsági brigád a kecskeméti házgyárból 4. oldal Bővítik a bútorválasztékot 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Nem érdemelt vereséget a magyar csapat Csapó gólja egyé vasútállomásain 7. oldal Nem mind arany, ami fénylik 8. oldal A népgazda­sági célkitűzé­sek megvalósí­tásában jelen­tős szerepet töltenek be az ország gazda­sági vérkerin­gését biztosító közlekedési vállalatok. Nél­külük az ipari és mezőgazda­­sági üz£jr.ak­­ben megbénul­na az élet, le­állna a terme­lés. Ezúttal a megye vasuta­­r:\lt kerestük fél, akik szin­tén csatlakoz­tak a Láng gépgyáriak munka verseny­­kezdeménye­zéséhez. Első utunk a kecskeméti 0 A kiskunfélegyházi MÄ7/-állomás forgalmi brigádjai az év első felében jelentős si­kereket értek el a személy - és tehervonatok menetrendszerű indításában. Képünkön Fazekas Margit, a Kossuti i brigád vezetője a szegedi személyvonatot indítja. (Opauszky László felvétele) Meggyorsultak a mezőgazdasági munkák Előkészületek a borsó betakarítására Az elmúlt hét kedvező időjárása meggyor­sította a mezőgazdasági munkákat a megyé­ben, a szövetkezetek jórészt pótolni tudták a fagy által kipusztított palántákat és befe­jezéshez közeledik a különféle aprómagvak és a'kukorica vetése is. Ez utóbbiból csupán azokon a területeken van elmaradás, ahol a belvíz vagy az erősen felázott talaj miatt nem tudták folytatni a vetést. Valamennyi mezőgazdasági üzemben elkezdődtek a nö­vényvédő vegyszerezések, különösen a gyü­mölcsösökben és a szőlőben erőteljes a per­metezés. 0 A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben az elmúlt héten fejezték be a paprikapalánták ki­ültetését. (Pásztor Zoltán felvétele) A bajai Augusztus 20. Teime­­lőszöveifikezefiben a tavalyinál 26 ihetotáirrai több, 1365 hektáron termesztik a kukoricát, s az utób­bi napok meleg időjárása fejlő­désüket meggyorsította'. Tavasszal a 35 hektáron eltelepített lucer­na. valamint a 900 hektáron, ve­tett gabonafélék a csapadékos májusiban igen jól fejlődtek. E területen elvégezték a gyomirtást, 500 hektáron repülőgéppel per­metezitek. A szőlőültetvényükön befejezték a szálvessző kötözé­sét. s a vegyszeres gyomirtást kétszer, a növényvédő permetezést második alkalommal végezték el. Hetven hektáron szőlőt telepítet­tek. most építik táimranidszerét: A gyümölcsösökben mát nyolcad­szor permeteznek ezekben a na­pokban. Ugyancsak meggyorsult a 33 hektáron magról vetett vö­röshagyma fejlődése. Pótolták a fagy által kipusztult dirin y apa- Hantáikat, s így 60 hektáron, ebből a gyiümötcsfbőji. jó termésre szá­mítanak. A szántóföldi kertészeti nöivényék öntözéséhez is hozzá­kezdtek. A hajtatáisoís- kertészetben . jó eredménnyel fejeződött be a mint­egy 300 ezer féj saláta értékesí­tése. Megkezdték a zöldpaprika szedését üs. hetente 6—8 ezer da­rabot értékesítenék. A szövetke­zetben. gondok elsősorban a gé­pek alkaitnéstellátáisálban jelent­keznék. A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezetben a gyepterüle­tek fűtenmésénék betakarítása az egyik legnagyobb feladat, ebből szénát, és forrólevegős szárító se­gítségével takarmánylisztet ké­szítenek. Felkészültek már a bor­só betakarítására is. Jelentős károkat okozott a ta­vaszi fagy a tiszakéeskei Béke és Szabadság Tsz 120 hektár düimyeültetvényén. ahol a palán­tákat pótolják ezekben a napok­ban. A kukorica vetését a szövet­kezetben a belvíz és a sok eső hátráltatta, de két-három napon belül a tervezett területen föld­be kerül a mag. A Tisza víz­­szintje mágas, fezért mintegy 4Ö0 hektáron nehézséget okoz az idő­szérű munkáik elvégzése. Az át­­,szivar,gások miatt ugyanis bél­­ivízifoitos a terület. Ezéken a ta­­. Hajókon később silókukoricát ter­mesztenek. Nagy ütemben végzik a lucerna betakarítását, valamint a szükséges növényápolási és vé­delmi munkákat. vasútállomásra vezetett, ahol Lő­rinc/ Antal állomásfőnöktől • kér­tünk tájékoztatást az idei for­galmi tervék teljesítéséről. — A kecskeméti a legnagyobb exportárut rakodó állomások kö­zé tartozik — mondotta többek között Lőrincz Antal. — Emiatt az állomás dolgozóinak munkáját nem is elsősorban a mennyisé­gi, hanem inkább a minőségi követelmények teljesítése alapján lehet megítélni. Vagyis elsőrendű szempont a gondos rakodás, a szállítmányok pontos indítása. Mindemellett aiz állomásról az év első öt hónapjában a terve­zett 48 ezer helyett 54 ezer ton­na árut szállítottak él. Szocialis­ta brigádjaink a kocsitartózkodá­si időt 3,48 százalékkal csökken­tették, az energia- és anyaggaz­dálkodás pedig erőfeszítéseik nyomán 14,5 százalékkal alakult kedvezőbben, mint egy évvel ko­rábban. Hozzátehetem még, hogy a tervezettnél több személyszál­lító és tehervonatot indítottak. A kiskőrösi vasútállomás fő­nöke Virághalmi Elemér elmond­ta, hogy az év elején új feladat­ként kapták a Záhony—kelebi ai ■tranzit, valamint OPW kocsik, elegyrendezését. Az állomás szo­cialista brigádjainak lendülete» munkája lehetővé tette, hogy öt hónap alatt 3702 tonnával több árut to vábbítsanak, 12 százalék­kal növeljék a kocsik gazdaságos terhelését, s a tervezettnél 3 szá­zalékkal kevesebb anyagot és energiát használjanak fel. Az eredményekhez tartozik, hogy az álloir íáson baleset nem volt, a •társa tdalmi tulajdonban kár nem esetft. K iskunhalason az állomásfő­nök .ség vezető közgazdásza Var­ga Sándorné adott tájékoztatást a vasúti dolgozók munkaverse­ny énék eredményedről. Hangsú­ly ózta, hogy a szocialista brigá­dok vállalásaikat elsősorban a berakásra kerülő árutonna terv t'álteljesítésére a személyszállító é:s tehervonatok menetrendsze­­irinti indítására, valamint a tár­sadalmi tulajdon fokozott védel­mére tették A kiskunhalasi ál­lomásfőnökség 450 dolgozója — ezen belül 25" szocialista brigád­ja — az év első öt hónapjában valamennyi vállalását túlteljesí­tette. Ez annál is figyelemremél­tóbb mert 1976 első negyedévé­hez mérten két esztendő alatt a kocsiforgalom 20 százalékkal emelkedett. Farkas István üzemgazdász ar­ról tájékoztatott, hogy a bajai vasútállomás 9 szocialista* brigád­ja szintén jó eredményeket ért el az év első öt hónapjában. Árutonna tervüket 14. tonnával, személyszállítási előirányzatukat 0,74 százalékkal teljesítették túl, a tehervonatok kihasználtsági fokát 2 százalékkal növelték, az egy kocsira jutó állomási tartóz­kodási időt 32 perccel csökken­tették. A szocialista brigádoknak mindemellett különböző társa­dalmi munkák elvégzésére is fu­totta erejükből. A 'kiskunfélegyházi MÁV-állo­­más szocialista brigádjainak munkájáról Ónodi János állo­másfőnök számolt be. '— Hét brigád 93 tagja fárado­zott a múlt esztendőben a válla­lások teljesítésén, s az idén újabb két kollektíva kapcsolódott be a munkaverseny-mozgalomba. Az év első öt hónapjának személy- és teherszállítási feladatait túl­teljesítettük. Csökkentettük az állomáson a kocsitartózkodási időt, gyorsítottuk a ki- és bera­kodást. Szocialista brigádjaink a szak­mai feladataikon túl, jelentős részt vállaltak a februárban áta­dott új szociális épület berende­zésében, takarításában. Szocialis­ta szerződést kötöttek a városi költségvetési üzemmel, amelynek alapján eddig mintegy 100 órát dolgoztak, s több ezer virágot elültetve munkálkodtak az állo­más' környezetének szépítésében. A béke- és barátsági hónap eseményei Négy hét alatt megyesnerte több száz rendezvényt tartot­tak a béke- és barátsági hónap alkalmából. A május 9-i kecs­keméti nagygyűlést követően a helyi népfrontbizottságok, szakszervezetek, az ifjúsági szövetség alapszervezetei szer­vezésében a gyárak, üzemek, közös gazdaságok és intézmé­nyek dolgozói és a diákok békegyűléseken emlékeztek meg a fasizmus felett aratott; győzelemről. Ünnepélyesen megnyitották a Tompa-Kelebija határátkelőhelyet Az elmúlt hetek, napok esemé­nyeire visszatekintve különösein emlékezetes volt a lakLtefléki szov­jet—magyar baráti találkozó, a Kiskunhalason és MéLykúton, meg­rendezett rriagyian—szovjet ba­rátsági nap és folytathatnánk a sort a különböző találkozókkal, vitafórumokkal. A kalocsaiak és a bajraiak pél­dául a héten is több érdekes prog­ramot szerveztek. A körzeti nép­­írontibizottságok a város külön­böző lakóterület ein. vitafórumo­kat rendeztek, amelyek jó aükal­­rnat adtaik arra, hogy a résztve­vők megvitassák 'a nemzetközi politikai eseményeket. A jövő héten is gazdag prog­rammal folytatódik a béke- és barátsági hónap eseménysorozata. Hétfőn Kalocsán a lidicei emlék-0 A két pénzügyminiszter a sza­lag átvágása után üdvözli egy­mást. Szombaton délelőtt már tíz' órakor nagyszámú közönség gyü­lekezett a napokban elkészült és nagyon ízléses tompái határát­kelőhelyen, s a vele szomszédos kelebijai jugoszláv határállomá­son. A megyében immár harma­dik határátkelőhely átadására megérkezett dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a Magyar—Ju­goszláv Gazdasági és Együttmű­ködési Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke, dr. Kamara János .rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminisztériumi - államtitkár, Tóth Imre határőr vezérőrnagy, | Határőrség országos parancs­noka, dr. Szalai János pénzügy­őr vezérőrnagy, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnoka, Urbán Lajos külügyminisztériu­­mi államtitkár, Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Terhe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Cajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke, valamint több or­szágos, megyei és járási szerv vezetője, képviselője. 0 Megindult a forgalom a tompái határátkelőhelyen.1 (Tóth Sándor felvételei) A szomszédos Kelebiján ott volt Petár Kosztics, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság pénzügy­­minisztere, Ilja Jovovics, szövet­ségi belügyminiszter-helyettes, Kemal Tarabar országos vám­igazgató, Milan Veres szövetségi külügyminisztérium miniszter­­helyettese, Joze Strumbel szövet­ségi belügyminisztériumi főosz­tályvezető, Mitar Lojovic vezér­őrnagy, országos határőrparancs­nok, Vitomir Gasparovic, Jugosz­lávia Magyarországon akkreditált nagykövete, Dusán Alinyirits, a JKSZ vajdasági elnöke, vala­mint a vajdasági tartomány párt- és állami, továbbá Szabad­ka vezetői. Délelőtt 11 órakor mindkét or­szág megbízott minisztere és kí­sérete a határ felé indult, ahol egy jugoszláv, illetve magyar nemzeti színű szalag jelképezte a két ország határát. A két nem­zeti himnusz elhangzása után először Faluvégi Lajos mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy a Kiskunság és a Vajdaság között nyitott kapu még szorosabbra fű­zi az együttműködést, a barát­ság szálait. Nemeáak két város — Kiskunhalas és Szabadka — •került közelebb egymáshoz — mondta a miniszter —, de a két ország, s rajtuk keresztül tá­voli országok népei is. Petár Kosztics ünnepi beszédében a barátság további elmélyítéséről szólt. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor a két mi­niszternek jugoszláv, illetve ma­gyar népviseletbe öltözött lányok nyújtották át a szalag átvágá­sához szükséges ollót. Ezután a két ország megbízott képvi­selői, a szomszédos járások, il­letve Bács-Kiskun megye és a Vajdaság vezetői meleg kézszo­­tással üdvözölték egymást. Ma­gyar és jugoszláv népi együtte­sek műsorával fejeződött be az átadási ünnepség. A tompái, illetve a szomszédos kelebijai határállomáson szom­baton délután 4 órakor átgör­dült az első.személygépkocsi. .G. G. „A pedagógusi hit, mely in­kább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél kü­lönbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) . taníthatók” — írja a magyar irodalom és a magyar pedagógia egyaránt kiemelkedő jelentőségű meste­re. Németh László, egyik ta­nulmányában. E gondolatával arra céloz, hogy az ismeretek elsajátítása, a tanulás, az ol­vasás, a gondolkodás emberi személyiséget alakító, bizonyos értelemben jellemet formáló tevékenység. A tétel viszont megfordítva is igaz: a tudás iránti szomjúságra ébresztett, kutató természetű fiatalokból lesznek azok a felnőttek, akik sikerrel próbálják meg a meg­szokásokat megváltoztatva le­élni életüket. Az emberi kapcsolatok jel­lege, a murikához, a barátok­hoz, a társadalomhoz való kö­tődés megnyilvánulási formái ugyanis összefüggnek a világ­ról alkotott nézetek mennyi­ségével. A képzettebb ember nemcsak nagyobb szeletet ké­pes kihasítani önmagának az egyetemes, kulturális és szel­lemi közkincsből, hanem har­­monikusabban is kötődik em­beri környezetéhez. Meg tud­ja magát becsültetni társaival, mert maga i? megbecsül máso­kat. segítséget, támogatást kap nehézségeiben, mert segíti, tá­mogatja barátait, ismerőseit, örömet talál munkájában, mert képes arra. hogy értelmet lel­jen a világot, a társadalmat gazdagító tevékenységben. A pedagógusok munkájának megítélésekor a szülők első­sorban az oktatás hatékony­ságáról alkotnak véleményt. Az ugyanis mindenki számára megfogható, jól érzékelhető, mennyit tud a gyermek fiziká­ból vagy matematikából, mennyi helyesírási hibát ejt fogalmazványaiban, vagy mi­lyen gazdag ismeretekre tett szert a biológia, a történelem és egyétí szaktudományok­ban ... Az viszont kevésbé szembeötlő: miként fejlődik, alakul egyénisége, és még ne­hezebb azt megítélni, vajon ebben mennyi szerepe van az iskolának és mennyi a csa­ládnak? A pedagógus egyénisége, pél­damutatása. személyi varázsa, a gyermeki lélek bonyolultsá­gát megértve befolyásoló — jutalmazó és fegyelmező — gesztusai adják az ifjúság első ünnepség keretében békenagygyű­lésre kerül sor a művelődési ház­ban. A béke- és barátság nevet (viselő szocialista brigádok béke­­gyűléseket tartanaik, kiállításokat rendeznek a felszabadulás óta él­ért gazdasági, kulturális eredmé­nyekről. A környezetvédelmi világhét alkalmából június 7-én Kiskunha­­laison tanácskozást rendeznék, melynek egyik fő témája a béke­­védelem. illetve a (környezetvé­delem szoros kapcsolatának kér­­. dése lesz. Június 17—18-án a megyei népfnxntbizottság és a KISZ me­gyei bizottsága béke- és barátsági találkozót rendez a T őserdőben. A nagyszabású eseményre több ezer megyebeli fiatalt várnak. T. L. mea nagy találkozását az „idegen! külvilággal... Kezdődik ez al óvodákban, amikor a mamák, a nagyszülők, rokonok helyet« egy „idegen” személy vállalj« át a család tagjainak nemi egy funkcióját. Befejeződik azl egyetemeken és főiskolákon! ahol a tanár tudásával, szaJc-1 maszeretetével ébreszt fel ro-1 konszernjei a tudomány, a ter­melés. illetve örunaga iránt..! És a tanintézetekből kikerül« fiatalok annyira vértezettek a külvilággal szemben, vag« másképpen fogalmazva: anyl nyira alkalmasak emberi, tár! sodaImi környezetük megváll toztatására. befolyásolásárai amennyire nevelőik megtanil tották őket az élet nem egyl szerű tudományára. Tanítva nevelni és nevelvl tanítani: ez a pedagógiai mun} ka lényege. Ha ebből a kettős­ségből bármelyik rész is csőri bát szenved, úgy károsodik a fejlődésben levő fiatal szeméi lyiség. Június első vasárnapján, a pedagógusnapon. amikor idén immár huszonhetedszer—3 országszerte megemlékezünk a magyar oktatásügy elhivató« dolgozóiról, ne feledkezzünk meg arról, hogy az óvónőit tanítók és tanárok nemasal tanítják a jövő nemzedékei!. hanem formálják, alakítják ii. Igen sok esetben helyettünk,' szülők helyett is. P. M.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom