Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-30 / 151. szám
1978. június 30. • PETŐFI NÉPE • 5 RÁTERMETTSÉG ÉS ALKALMASSÁG Vezetők az iskolában • Közoktatási rendszerünk to* vábbfejlesztése sokrétű, összetett feladat: nemcsak a tananyag oly sokait bírált mennyiségére vagy tartalmi felfrissítésére terjed ki — erről esik mostanában a' legtöbb szó, tekintettél arra, hogy szeptemberben megkezdődik az új tanitervek fokozatos bevezetése —, hanem átfogja az iskolai életnek valamennyi területét a napközis, tevékenységtől az osztályozásig. Természetesen a pedagógiai munka irányítása, nevén nevezve: az iskola igazgatása sem marad ki a korszerűsítésből. Aligha vitatja valaki, hogy ez idő tájt az Oktatási-nevelési Intézményekben folyó munkának a legnehezebb posztján az igazgatók állnak. Különösen az 1971-es tanácstörvényből fakadó új tennivalókkal — önállóan gazdálkodó egységek lettek az iskolák — növekedtek meg terheik és az 1972-es oktatáspolitikai párthatározattal megkezdődött korszerűsítés végrehajtásának is ők az első számú emberei az iskolákban. Gazdasági, pénzügyi, pedagógiai vezetők egyszemélyben. Ismerve a rájuk váró teendők sokaságát, joggal vetődik fel sokakban a kérdés: Hogyan tud megfelelni az Igazgatói gárda — mintegy négyezer ember — a mai követelményeknek? Honnan verbuválódik az igazgatók utánpótlása? Hogyan törődnek az Iskolafenntartó hatóságok az igazgatók kiválasztásával, továbbképzésével 7 Ezek a kérdések kiváltképpen időszerűek a párt Központi Bizottságának ez év áprilisi ülése után, ahol rámutattak,, hogy országos szinten sem megnyugtató a vezetői utánpótlás nevelésének helyzeté, ezért a mostaninál jobban kell ügyelnünk a vezetők kiválasztására, felkészítésére, a velük való foglalkozásra. Ahogy Kádár János mondotta: „A káderkérdéseknél a feladatra való rátermettség és alkalmasság tegyen a döntő. Nem lelketlenség, hanem a párt és a nép Iránti kötelességünk, hogy a munkára való alkalmasságot tekintsük elsődleges követelménynek”. Visszatérve az Iskolák háza tájára: alsó- és középfokú oktatási intézményeinkben az igazgatók kiválasztásának új, sokaknak merésznek látszó módja honosodott meg, amely kétségkívül előtte jár a széles körű társadalmi gyakorlatnak. Az Igazgatók meghatározott idejű kinevezéséről van szó. Emlékeztetőül csak annyit, hogy az 1972-es párthatározat előírásával összhangban a művelődésügyi miniszter 1974-ben úgy intézkedett, hogy a tanácsi irányítású általános és középiskolákban 1977. szeptember 1-ig át. kell térni az igazgatók határozott idejű kinevezésére. ■ 9 Nem titok, hogy az új kinevezési rendszer fő célja a nevelőtestületek befolyásának szélesítése az igazgatók kiválasztásában, végső soron a szocialista demokrácia erősítése iskoláinkban. Az Oktatási Minisztérium vezetői ‘testületé ez év tavaszán 14 megye és a főváros jelentése' alapján megvizsgálta az igazgatók ciklikus megbízatásának hároméves tapasztalatait. A minisztériumi jelentés részletes ismertetése helyett álljon litt a summázat: A végrehajtás kezdeti bizonytalanságai és fogyatékosságai ellenére az új kinevezési rend lényegében bevált. Elősegítette az iskolák vezetőinek egészséges cseréjét — három év alatt 986 új igazgatót neveztek ki a tanácsok, ami az összes Iskolaigazgató 30,2 százalékát teszi ki —, a réginél hatékonyabb vezetői munkára ösztönzött, miközben tág teret adott a nevelőtestületi demokrácia továbbfejlesztésére. Az is számottevő eredménye a határozott idejű kinevezésnek, hogy hatására szervezettebbé vált a tanácsok művelődési osztályainak irányító és felügyeleti munkája, továbbá sokat javult a helyi párt- és szakszervezeti szervek munkakapcsolata a tanácsokkal. Három év alatt száznégy igazgatónak nem szavazott bizalmat a nevelőtestület. (A többiek cseréjére nyugdíjazás, lemondás, elköltözés, más beosztásba kerülés stb. miatt került sor.) Sok ez a száznégy, vagy kevés? Nehéz volna határozott Igennel, vagy nemmel felelni a kérdésre. Az biztos, hogy még ma is vannak olyan vezetők az Iskolák élén, akik nem alkalmasak funkciójúk betöltésére, ezért előbb-utóbb nékik Is át kell adniuk a konmányrudat másnak. Aki rátermettebb Vezető, és a tanári közösség bizalmát la bírja. Nem látványos őrségváltás miatt kéül távozniuk posztjukról, hanem mert a szocializmus fejlődése magasabb mércét állított annál, mint amit ők átugrani képesek. • Humánusnak kell lennünk a káderkérdések megoldásában — hangzott el a figyelmeztetés az áprilisi KB-ülésen. Megszívlelendő intelem, fis a vezetésre termett embereket fel kefll készíteni az új tennivalókra. A pedagógusokat is. A ‘tanácsi szerveknek például a mainál nagyobb tudatossággal kell végezniük az igazgatói utánpótlás nevelését, a kiválasztáskor elsősorban a tantestületekre támaszkodva, nem feledkezve el a már kinevezett vezetők rendszeres továbbképzéséről sem. Enélkül az Igazgatók nem tudnak helytállni a munkában. K. I. A KORAI KALOCSAI HÍMZÉSEKRŐL, A DIVAT ÁRTALMAIRÓL Szebb a régi, mint az új? A póta megjelölést a kalocsai és a kiskunhalasi Járáson kívül csak a szakemberek ismerik, noha használata annyira indokolt, mint a matyó, palóc, székely megnevezés. Dr. Bárth János szeretné, ha a Jövőben így, vagy Így is szólnának a Kalocsa környékén élő 6- zéssel, régies il-zéssel, röviden ejtett mássalhangzókkal beszélő, Jól elkülönülő népcsoportról, művészetéről. A Magyar Néprajzi Társaság legutóbbi ülésszakén Jankó János-díjjal kitüntetett fiatal tudós most megjelent Korai kalocsai hímzések cimű tanulmányában meggyőzően bizonyltja, hogy a város és a környező szállások törzsököl parasztsága és a Jövevény lakosság azonos életmódú, kultúrájú népcsoporttá formálódott. A katolikus kisebbség beszéde, viseleté, szokásrendszere mái, mint a környező, nagyrészt református települések pépesságéé. A Visfci Károly Múzeum igazgatója ezért érzi a kalocsai, vagy nagy-kalocsai meghatározások helyett pontosabbnak, szemléletesebbnek, a tartalmat jobban tükrözőnek az egykor lenézett tzegényebbek hajdani gúnynevét. Viszonylag rövid dolgozatában többet ad a címben sejtetettnél □ □ □ A néprajz-, a településtudomány, a történelem segítségével azt kutatja, hogy miért itt, így, ekkor virágzott ki ház fvizvetó, sárkánydeszka, szemhatárdeszka), szoba (a gerendák alatt), a konyha fa pitvar), bútor fvetödgy, nyuszolya, álló ka, ágyvég, vizespad, asztalszék), viselet (pruszűk, tülemátló, vállkendő, singlőtpamukos kötő, bukrospántlika). IDŐS SZABÓ ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA 9 A Magyar Nemzeti Galériában megnyílt idős Saabé István Kossuthdijas szobrászművész kiállítása. (MTl-fotó: Benkő Imre felv. — KS) Miért színesedett ki idővel ez a fehér, fekete, piros-kék világ? A tulipánok, szögfük, gyöngyvirágok, hajnatic8kák, búzamogyorók, csillagvirágok, méhecskeölók miért adtak teret a rózsáknak, miért váltotta föl a házi szövésű vásznat a gyári? Hogyan hatottak a népművészeti tárgyak formavilágára a boltban kapható mustrák (minták), a gyári fonalak? A gazdasági, társadalmi változások függvényében keresi mindezekre a választ dr, Bárth János. A Jobbágyfelszabadítást követő életszínvonal-emelkedésből, a parasztiparos réteg elkülönüléséből eredezteti a díszes tárgyak feltűnését, sokasodását. A kedvelt használati eszközök „szolid mintáikkal, mértéktartó színezésükkel Jól beleilleszkednek a paraszti mindennapok praktikusnak és szépnek óhajtott tárgyi világába”. A hagyományos paraszti világ szétrobbanása megszüntette ezt a harmóniát. Sokan örvendeztek Kalocsa „kiszineződésén", a néprajzkutatót, a Jó Ízlésű szakembert viszont aggasztja a piacra termelés, a higulds, a vásárlói igények ezolgai követése. Azokkal is vitázik, akik az újabb silány- Ságok miatt lebecsülik a pota népművészetet, feledik hajdani értékeit, tagadják lehetőségeit, eredetiségét, elhanyagolják kutatását. ,j □ □ □ Jókor jelent meg ez a kiadvány, Jókor igazítja el, óvja a tévedésektől a hímzők, a népművészetet kedvelők mind nagyobb táborát/ A szerző elsősorban nekik szánta a Színek, motívumok, kompozíciók, technikák fejezetet. Sorba veszi a legkorábbi fehérhímzéseket, a fekete-piros-kék hímzések nagy csoportját, majd az enyhén színeseket. Megtudjuk, hogy a csokros elrendezés ritkább a régi munkákon, a tőtöttvarrás (a laposöltéses ■ hímzés) elterjedtebb volt a tetéjvarrásnál. A népdalok hamvas báját, tisztaságát, arányait idézi a hetven mintatábla, a sok szép viganér, pamudáskendö, ráncoska, hujogatós és sublótteritó. Még annyit: e kiadvány is bizonyítja, hogy viszonylag szerény adottságú nyomdában is készíthető csinos könyv. Heltai Nándor (Folytatjuk.) Csillebérc és Zánka Sok ezer úttörő táborozott már Csillebércen és Zánkán. A két tábor bemutatását mégis fontosnak érezzük, egyrészt azért, mert ezáltal szép emlékeket idézünk fel azokban, alkd'k már jártak e helyeken, akik még nem, azok pedig igyekezzenek úgy tanulni, dolgozni, hogy mielőbb eljuthassanak a táborokba. Harminc évvel ezelőtt a fővárosban, a Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy között, az egykori ifjú kommunisták titkos gyülekezőhelyén alakították ki a Csillebérci Úttörő Nagy táborit. A megnyitóra hozzávetőlegesen másfél ezer magyar vörösnyakkendős és több száz — haladó országok gyermekszervezeteinek képviseletében — pionír érkezett. Ekkor vehették a pajtások birtokukba az úttörővasút élső szakaszát Is, a Széchenyi-hegy tői az Előre állomásig. Húsz évig sátortáborban laktak a Csillebércre érkező gyerekek. Ha szüléitek, tanáraitok a nyitás utáni években jártak itt, ők erre a sátorvárosra emlékeznek, minden bizonnyal nagy szeretettel. Jelentős volt a második esztendő a tábor életében: 1949-ben a budapesti VIT küldöttel gyakran látogattak Ide és részt vettek a tábor programjain. Tíz évvel ezelőtt megszületett a döntés: kőházakat kell építeni a sátorok helyére. Százmillió forintba került az építkezés, korszerűsítési 1973-ban a VI. országos úttörőtalálkozó küldöttei vették át a felújított, csaknem másfél négyzetkilométer alapterületű nagytábort. A jubileumi esztendőben, az Idei nyáron először a nevelőotthonban élő úttörők érkeznek, őket a hasznosanyag- gyűjtésben kiemelkedő eredményt elért csapatok küldöttel követik. Harmadikként a KISZ KB Vörös Selyemzászlajával kitüntetett úttörőcsaipatok tagjait fogadják. Két hétre érkeznek az otthon-tanácstitkárok, és huszonöt országból azoknak a haladó gyermekszervezeteknek a tagjai, akik a Béke és Barátság Nemzetközi Úttörőtábort népesítik be Csillebércen. Augusztusban képzótáborba érkeznek az úttörőtanács-titkárok, az ifivezetők és az ifjú népművészek. A tanév kezdetével a tábor kapujára nem tesznek lakatot. Az egész tanév idején folyamatosan képzik —,. továbbképzik a tisztségviselő felnőtt- és gyermekvezet őket • A balatoni úttörővárost, Zánkát méreteiben csak a szovjet úttörők táborához, Artyekhez lehet hasonlítani: 220 hektár a területe, stadionja csaknem négyezer nézőt fogadhat be. Évente 25 ezer úttörő táborozik itt. Az 1975-ben átadott városnak nem csupán a méretei nyűgözik le a (látogatókat hartem a szép környezet és a gondos tervezés is. A Balaton északi partján, Zánka és Baáatonakali községek között, a Csorsza patak völgyében épült tátfcrváros lakóinak szinte kínálja a túrázást kirándulást a környék. A városban tíz kilóméi ternyi hosszú az úthálózat, övék a vasútállomás — Zánka-Űttörőváros — a kikötő, a strand, a csónakházak. A város területén kapott helyet a Magyar Tanács- - köztársaság dicső emlékét őrző páncélvonat, a néprajzi bemutatóház, amely a közeli Ságpuszta hajdani lakóinak életmódját, használati tárgyait mutatja be. Helyet kapott itt az Úttörőmozgalmi Múzeum, a könyvtár, posta, művelődési központ, gyermekalkóbások galériája, a sportközpont, az ezermester és úttörőbolt is. A modern táborépületek mindegyikében százhúsz úttörő talál kényelmes elhelyezésre. A Csorsza patak nyugati oldalán kaptak helyet a csak nyáron benépesülő táborépületek — közeliikben az erdőben a Balaton-felvidék jellegzetes növényeit Is megtekinthetik az Ideérkezők. Az idén találkozó jellegű tábor lesz az úttörőtanácstitkárok tábora, amelyen bőséges lehetősége nyílik a résztvevőknek arra, hogy megvitassák, milyen eredményeket értek el úttörőcsapataik az „Együtt—egymásért” mozgalomban. A Nyári Úttörő Olimpia táborán főként labdajátékokban mérik össze • tudásukat a résztvevők — kis- és nagypályás labdarúgás, kézilabda-, röplabda-, kosárlabdaversenyre kerül sor. Az Interkozmosz szaktáborban a társadalom- és természettudományokban kiemelkedő ismeretekkel rendelkező úttörőknek nyújtanak lehetőséget ismereteik bővítésére, gyakorlására. A „Szülőföld expedíció" táborán részt vevő úttörők számára a Balaton-felvldék kutatását, az expedfclós eredmények, kutatási elképzelések kicserélését teszik lehetővé. Ebben az időszakban a filmművészeti szaktábort, a V1T- akcló győzteseinek táborát Is megrendezik. Augusztus közepén kétezer-ötszáz úttöt'őgárdisba érkezik Zánkára, hogy tapasztalatcserén beszéljék meg eredményeiket. Főbb rendezvényeik közül Is kiemelnénk az éneklő ifjúság napját, amelynek keretében hat nagydíjas úttörőkórus hangversenyét a művelődési központban mutatják be. Az interkozmosz napján neves szakemberekkel találkozhatnak az úttörők, kérdéseket intézhetnek hozzájuk. A honvédelmi versenyek idején a gárdisták legjobbjai repülő, rakétamodellezés, lövészet és összetett úttörő honvédelmi vetélkedőn mérik össze tudásukat. Sor kerül még a képzőművészek napjára, (sportbemutatóra, tábortűzre, a havannai VIT jegyében egész napos kulturális fesztiválra, hajókirándulásra, gyalogtúrára. Seimeci Katalin TÓTH BÉLA: Legendák a (30.) —• Valamit vélek hozzá. — Hogy adod? — Nem eladói — Nono. Az állam és a lóval dolgozó lakosság sok évtizeddel előbbre való érdeke azt parancsolja, hogy a ló ne legyen magántulajdoni — Tizenhárom évi járandóságomat adtam értei — Mennyi volt az? — Igaz lélekre, kétszáz arany forint. — Négyszázat a markodba olvasok, és örök életre tiéd a vele való bánás. Külön törzsménest állítunk össze, a szemed, az eszed körülötte. Nem lettem gazdag ember. Elosztottam a pénzt apámék meg négy testvérem között. Ha engem ilyen négyszáz forintos szerencse ért, nekik Is van ahhoz közük. Hogy éljek klkupálódott módra, míg ők rongyokban járnak, paticsfalu, félverem házaik karólábú ágyain hánykolódnak. Egy jó falat nem tudna a torkomon lecsúszni, tudva, hogy ők közben a nyögve nyelő kukorlcagancát rágják, s testvéreim kisgyerekeivel telítődik meg a temető. Boldogultunk. Tízéves házassági évfordulónkon három gyerek topogott körülöttünk. A nóniúsznak ezalatt háromszáz csikaja szaladozott. Hírem keit, öregedő csikószámadóvá támadtam mér, mikor kalandtalan életemben kezdődtek a huppanók. Kilenc ménes uralta a tájat, s tízezerig való marhát számláló gulyák, amikor az őriző katonák fiatal, csikós gúnyájú Idegen legényt szedtek le egy fasori fáról. Állítólag napok óta ott tanyázott, az én csődörménesemet kémlelve. Betyáros Idők jártak újfönt, nagy kelendősége következett Ismét a jól futó lovaknak. Kiállásra nem akárki flánlak látszott a legény. Megszántam, ahogy a ménesem mellé vezették hátrakötött kézzel a katona cimborák. — Ez tégedet akart meglopni, de korábban keljen föl az ilyen! Katonaménesből lovat lopni, Ilyet nem hallott még öregapám sem, te pupák — mondták neki fenyegetőzve. De a legény néz rám, átható szürkésfiehér szúró szemeivel, amiben várakozást látok: szóld egy jó szót értem, hát olyan gúnyában Jársz, mint ént Mondom aztán, hogy eresszék el. Büszke vagyok, ha a lovaimban örömét leli. SÓI bűn az? — Ha örülni jön, ne fahegyből lessel Örülni Jövő ember melléd állít, kér egy pipa dohányt, nekihasal, hizlalja a szemét — mondják a katonák, de eleresztik a legényt, aki egy mukkanat nélkül hátrál, s jó messzin fáról, mire szaladni kezd. Él Is felejtettem volna az egészet, der alig egy évnyi idő utón, egy márciusi kon hajnalon odajön két lévai az Illető, hogy födöztetnl akar a nőni ússzál. Jaj, mondom, nagy farka alja ven annak, pajtás. Szűrne van Itt a táblák között az énekes pacsirtának is. Idegen lovat házasítani a nónlusszal, az olyan nagy szó, hogy egyenesen Buxtoinder kapitánynak írásos engedelme kell hozzá. Min a koma tegezni kezdett. — Nem Ismersz meg, tavaly a katonák vettek le a fasorból. — Vélek rád, de akkor is elfelejtetted megmondani a neved. — Rúzsa Sándor vagyok, de ki ne mondd, mert nagy bajod következik belőle. Hallottál már felőlem, bizonyosan. — Nem valami szépekei — Lehet De mivel tavaly emberséges ember voltál velem, hát nem felejtkezem el, amíg élek. — Jó, de most erldj, fegyveresek jönnek, nem ajánlón, hogy meglássanak, hanem teliholdas éjszaka van, legeltetek, legyen szerencsénk. 56. Jött is Rúzsa Sándor, ahogy a kaszárnyákban elfújták a katonák takarodóját. Olyan csöndeskésen köszönt akár szerelmetes menyecske, ha tilosba téved. Suba alatt gyújtottunk pipára, kiszólította a nónluszt. Mindjárt elkezdett deázni. Az almásderes betyárló váltott a játékra rögtön, hiszen lagzis Idejét élte éppen. No, nekidülünk a subán, jött föl ránk a teliképű .holdvilág, belegyönyörködünk az éjszaka szépségeibe. Hajnal volt amikor elparoláztunk. Nem ígértünk egymásnak semmit de azt tudtuk, hogy mind a ketten meg is tartjuk. Gyerekeim meg ahogy nőttek, ebben a nagy határú reformer Világban, messzire kerülték a méneseket, éngemet is. Hogy tud ilyen távol puffanni alma a fájától, hisz apjuk, anyjuk bolondja a lónak? Legénykedő gyerekeim meg a masinákat buzerálják. Jóska a szeszgyár főzőmesterévé serkent, Misa az aratógépek fő mindentudójává lett Bandi odaszolgált Galíciában öt évre, de ő maradt patkolókovács! mivoltában legközelebb a lóhoz. Seblt vadőrnek tették, mivel olyan derekas gyerek volt, az urak szerettek a társaságában cserkészkednl. Végezetül ott volt két lányom, hát azok hogy keveredjenek szépen árvuló szakmámba? Tudták szomorúságomat, kedveskedtek Széchenyi lovakról szóló könyveivel. Abból is csak a keserűséget kanalaztam. Minden tudalmasságom hiábavaló. Kit érdekel, kire hagyományozzam? Minek tudom, idegeneknek, kiknek se szive, se mozdulata a lóhoz. S jött vidáman egy szomorú kor eleje. 1848. Teli vagyunk idegen bárói, grófi parancsnokokkal, akik fogják a gyöplűt, duplázzák a fegyveres őrséget. Egy idegen kutya be nem jöhet a fasoros árkokkal, mint börtönrácsokkal telirajzolt 99 major közé, hogy arról odabent ne tudnának. Azért Kossuth üzenetét 49-ben a szél is behordja hozzánk. Majdnem száz fiatal, százhetven lóval Szegednél beáll a seregébe. De itt marad hétezer lói Kossuth lókormánybiztosa jön, Buxbinder fölesküszik. De elüzen az uralkodónak, hogy hű előbbi esküjéhez, csak a kényszer hatására cselekedett, viszont a lovak maradnak. Kossuth katona kutyái járjanak csak gyalog! Szavát megtartja. Rá éppen egy évre, amikor őt adott szavának megtartásáért a budai várban érdemrenddel cicomázzák föl, agyonlövetik a mezőhegyes! papot ugyanott, amiért fölolvasta a szószékről Kossuth valamelyik kiáltványát. Azután a győzelem fület süketítő tizenkét éves .csöndje következik. Lócsapatok keletkeznek, vesznek el Idegen országok katonái alatt. Vén bolond fejjel még nekitérdepeltem Linussal, hogy hagyományfogó gyerekem legyen. Hatvannégy éves voltam. Linus 48. Az elsőnek sem örültem anynyira, mint. ennek, amit most összeteremtettünk. Delenként bekocogtam a lakásunkra Linust nézni. Mit érzel? Centiztem úgy hathónapos korától a derekát, állítottam a mázsára, hány lat a gyarapodás. Olyan voltaim, akár egy bolondos kezdő kamasz, aki most Iát először harisnyát, azt is csak úgy, száradásra kivetve. Terebélyesedett a Ltnusom olyan erősen, nyolcadik hónapjában azt vélelmeztem, nemcsak hogy fiúgyerekünk lesz, de egyenesen csizmástul, lajbistul, ostorostul jelentkezik, amikor eljön az ideje. No, eljött Nem kellett volna. Linus nyolc napig vajúdott. A lippai kenőasszonytól a komlóéi csudadoktorig mindenkit föl kajtattam, mert a halálos ellenségemnek sem kívánom én azt a nyolc napot, amit megértem, meg az utánavalókat. Nagy gyereket révészeitek partra a bábák. Hanem az én Limisom a szemét se tudta többet fölnyitni. Rá másnapra elment ahogy megfródott néki az úti levele. Bár én mentem volna. Hát mit kezdek a kiskölökkel nélküle? Kaptam a tanácsokat. Szoptassam meg halott anyjáról, vele együtt temethetem. Ez a legokosabb! De hát akármilyen okos, tehet ilyet az apa? (Folytatjuk.)