Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-29 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! HÚSZEZER TONNA OLAJAT TERMEL AZ IDÉN Üzembe helyezték a kiskunhalasi .• szénhidrogénmezőt Tegnap délután ünnepélyes keretek között adták át rendel­tetésének a kiskunhalasi szén­hidrogénmezőt. A fontos létesít­mény avatására már a déli órákban gyülekeztek a meghívott párt-, állami és gazdasági vezétők. Ott volt Zsengellér István nehézipari mjpiszterhelyettes, Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezér­­igazgatója, valamint a társvállalatok igazgatói, szakemberei, s számosán a megye* és a város közéleti személyiségei közül. Horváth Istváa. negyei párt­­bizottság első titkára őzembe helyezi a kis­kunhalasi szén­hidrogénmezőt. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 150. szám Ára i 90 fillér 1978. június 29. csütörtök A városi pártbizottság nagy­termében dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a megjelenteket, s nyitotta meg a szénhidrogénmező üzembe helye­zése alkalmából rendezett ün­nepséget. Ezután Trombitás Ist­ván, a Kőolaj és Földgázbányá­szati Vállalat igazgatója méltat­ta a kiskunhalasi szénhidx'ogén-Az összekapcsolás után üzembe helyezik az olvasztókemencét A nemzetközi űrhajós legénység programja Moszkvai idő szerint szer­dán este 20.07 órakor a Szo­juz—30 űrhajó összekapcsolódott a Szaljut—6 űr­állomással. Az űrállomással már eddig is össze volt kapcsolva a Szojuz—29 űrhajó, amellyel Kovaljonok és Ivancsenkov, az állandó személyzet két tagja érkezett a Szaljut—6-ra. A nemzetközi személyzetű Szojuz—30 az űrállomás „hátsó bejáratánál”, a haj­tómű- és agregátrészlegnél kötött ki. Az űrhajó két utasa: Pjotr Klimuk és az első lengyel űrhajós, Mlroslaw Hermaszewskl haladéktalanul megkezdte a szükséges ellenőrzéseket és ugyanezt végezte el az űrállomás személyzete. A két személyzet egy héten át dolgozik majd együtt. A Szojuz—30 egyébként újságokat és pos­tát visz az űrállomáson dolgozóknak. Az együttes programban technikai, - geofizikai, orvosbiológiai és pszichológiai kísérletek szerepel­nek, köztük olyanok, amelyeket a lengyel tudósok irányoztak elő az űrhajósok közérzetének, képes­ségeinek, készségeinek vizsgálatára. A technikai kísérletek során üzembe helyezik a Szplav mini olvasztókemencét és az MKF 6M különleges fény­képezőberendezést is. Klimuk egyike azoknak, akik ezúttal már har­madszor járnak a világűrben — a Szojuz—30 pa­rancsnoka az egyik legtapasztaltabb szovjet űr­hajós. Érdekesség egyébként, hogy a jelenlegi kí­sérletsorozat kezdetéig a Szovjetunió és az Egye­sült Államok egyaránt 43—43 embert küldött a vi­lágűrbe, Ivancsenko útjával a mérleg a szovjet űr­hajósok oldalára billent. A szovjet űrkísérletek­nek ezen túlmenően immár két szocialista ország­ból is van résztvevője: a csehszlovák Vladimir Remek után a lengyel Miroslaw Hermaszewski is szovjet űrhajón, az Interkozmosz program kereté­ben indult el útjára. mező jelentőségét. Elmondotta többek között, hogy az új szén­hidrogénmezőt tízéves tervsze­rű munkával tárták fel a zalai olajkutatók. Az északi részén öt kút már működik, s f az idén húszezer tonna olajat hoznak felszínre. A kitermeléssel párhu­zamosan folytatják a déli terület kutató és feltáró munkáit, s to­vább fejlesztik a szállítás felté­teleit biztosító létesítményeket. Az 1,5 milliárd forintos beruhá­zás várhatóan 1982-ben fejező­dik be. A szénhidrogénmezőről valamennyi kijt megnyitása után évente 200—300 ezer tonna jó minőségű kőolajat és nagy mennyiségű földgázt kap a nép- ■ gazdaság. A kétezer méter mély­ről felszínre hozott „fekete ara­nyat” csővezetéken szállítják a közeli szanki gyűjtőállomásra, ahonnan Százhalombattára vezet az alföldi kőolaj útja. Kiskun­halas és Szánk között már elké­szült az olajvezeték és a KM— 1-es mérőállomás. Az energiahordozók feltárásá­nak tjasznát látja a környék la­kossága és élhet vele a vidék mezőgazdasága is. Kiskunhalason száz lakás épül terven felül az olajbányászok részére — mondta el a Kőolaj és Földgázbányásza­ti Vállalat igazgatója. Ezt követően Bardóczi Béla, a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat igazgatóhelyettese, s egyben főgeológusa az eddig vég­zett kutatómunkáról adott tájé­koztatást. Bács-Kiskun megye gázellátá­sának jövőjét dr. Varga János, a Délalföldi Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat igazgatója vázolta fel az ünnepség résztvevőinek. Bejelentette, hogy az ősszel üzembe helyezik a Kiskunhalast földgázzal ellátó vezetékeket is. Ezenkívül még az ötéves terv folyamán kiépítik a Kiskunhalas és Baja közötti földgázvezetéket, amely mentén több helységet be­kapcsolnak a vezetékes gázellá­tásba. A tájékoztatók után a vendé­gek autóbuszokkal a Kiskunhalas határában létesített KM—1-es mérőállomásra mentek, ahol Trombitás István, a KFV igaz­gatója jelentést tett Horváth Istvánnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának arról, hogy a fontos objektum elkészült Ez­után az első titkár egy gombnyo­mással üzembe helyezte a szén­hidrogénmezőt. Felszólalásokkal folytatódott a KGST XXXII. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXXII. ülés­­sz&ka, amely kedden nyílt meg Bukarestben, tegnap plenáris üléssel és munlkatanácskozássail folytatta tevékenységét. A román külügyminisztérium épületében^ megtartott plenáris tanácskozáson Andrej Marine, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság miniszterelnök-helyettese, Sanan Southichaok, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság közmunka, közlekedés és szállí­tási minisztere, Gesesse V. Kddan, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsa ál­landó bizottságának tagja, Jose Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság miniszterelnök­­helyettese és Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság' miniszterelnöke' szólalt fel. Délután munkacsoportban folytatta tevékenységét a KGST ülésszaka, amelynek résztvevői ma tovább tárgyalnak a napi­renden szereplő kérdésekről. (MTI) • A képen a két kozmonauta: szewski és Pjotr Klimuk — még Miroslaw Herma­­n Főidőn. Megyei egészségpolitikai aktíva Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bi­zottsága 1977. december 13-i ülésén megvitatta az egészségügy területén dolgozó pártszervek és szer­vezetek irányító, ellenőrző munkájáról készült je­lentést és határozatot hozott az alapszervezeti mun­ka javítására. Á megyei párt-végrehajtóbizottság javaslata szerint a határozat megismertetésére teg­nap, a megyei pártszékházban megtartott megyei egészségpolitikai aktíván került sor. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Vidovszky Kálmánt, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetőjét, valamint az egészségügyi pártszer­vek titkárait, a járási, városi pártbizottságok kép­viselőit, a járási, városi főorvosokat, a kórházak, egészségügyi intézmények vezetőit. Az aktíván Katanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára tartott vitaindító előadást. Ellöljáróban hangsúlyozta a végrehajtó bizottságnak ama lényeges megállapítását, misze­rint a megye egészségügyi párt­szervei és alapszervezetei ered­ményesen dolgoznak az egész­ségpolitikai! elvek, a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. Színvonalas, kez­deményező munkájukkal az egészségügyi ellátás javítására törekednék. Mint azt egyebek között mond­ta, az egészségügyi pártszerveze­tek munkájának egyik fő sajá­tossága, hogy az egészségügyi in­tézmények mindennapos tevé­kenysége a lakosság körében közvetlen politikai véleményfor­máló erő. Hiszen az orvosok nemcsak a betegekkel, hanem az egészséges emberekkel is rend­szeres és közvetlen kapcsolatban állnak. Az orvosok többségét mély humanizmus, s ebből faka­dó hivatástudat egyre közelebb hozta a párthoz. Megértették és magukénak vallják pártunk egészségpolitikáját. Vitaindítójának további részé­ben a megyei pártbizottság tit­kára részletesen foglalkozott az egészségügyi integrációs folya­mattal, az etikai helyzettel, illet­ve az intézményfejlesztés, a gaz­dálkodás, a költségvetés és a személyzeti munka néhány fontos összefüggésével. Az egészségügyi integráció szervezeti keretei ki­alakultak Bács-Kiskun megyé­ben. Igaz ugyan, hogy a végre­hajtás során esetenként előfor­dultak klsebb-nagyobb konflik­tusok, ám mindenképpen meg­nyugtató az, hogy a pártszerve­zetek helyesen látják az integrá­ció célját és azt, hogy elsősorban a beteg érdekeit kell számítás­ba venni. A tapasztalatok1 sze­rint az . egészségügyiben dolgozó kommunisták politikai felelősség­gel segítették az integrációs fo­lyamat végrehajtását. Az etikai kérdésekkel kapcso­latos feladatok között az előadó egyebek között megemlítette, hogy minden eszközzel el kell érni: valamennyi dolgozó díjta­lanul juthasson a magas szintű betegellátáshoz, szűnjön meg és ne maradjon büntetlen a korrup­ció, a táppénzbe helyezéssel való visszaélés és szoruljon ki a né­(Folytatás a 2. oldalon.) Az államigazgatási munka egyszerűsítéséről, korszerűsítéséről A megyei tanács vég- tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága rehajtó bizottsága teg­napi' ülésén több fontos kérdés­ről tárgyalt. Napirenden szere­pelt a tanácsi államigazgatási munka egyszerűsítéséről, korsze­rűsítéséről készült jelentés, mely a további feladatokra vonatkozó javaslatokat is tartalmazta. Az egyszerűsítés és korszerűsí­tés állandó és sokoldalú folya­mat, magában foglalja az igaz­gatás-szervezés, az államigazga­tási, hatósági munka és ügyinté­zés tennivalóit. Kihat a területi tervezésre és a tanácsi fejleszté­si tevékenység információs rend­szerére is. Nem lehet kivonni ha­tása alól a pénzügyekkel kap­csolatos tájékoztatást és adat­szolgáltatást sem, szükségessé te­szi a pénzügyi adatok gépi köny­velését és feldolgozását, a tech­nikai korszerűsítést. Az igazgatás-szervezésben az eddig elért eredmények közé tar­tozik az új város környéki köz­ségek, valamint a községi közös tanácsok szervezése, az* ügyfél­­szolgálati tájékoztató irodák lét­rehozása a városokban. A fel­adatok között szerepel a járási hivatalok és városi tanácsok kö­zös szakigazgatási szerveinek ki­alakítása, a nyilvántartások egy­ségesítése, a párhuzamosságok megszüntetése stb. Ami az ügyintézés egyszerű­sítését illeti, szintén számos in­tézkedés történt az elmúlt idő­szakban. Feladatként említi a jelentés az ügyintézés egyes igaz­gatási területein tapasztalható indokolatlan lassúságának meg­szüntetését, a lakásigények szá­mitógépes nyilvántartását, illet­ve — a kecskeméti tapasztala­tok alapján — ennek alkalmazási lehetőségeit a megye városainál. Szerepel ezek közt az adminiszt­ráció s a testületek leterheltsé­gének csökkentése, a határoza­tok nyilvántartásának egységesí­tése, a megye városaiban köz­pontosított iktatás bevezetése, újabb leiró irodák szervezése. A területi tervezés és tanácsi fejlesztési tevékenység nélkülöz­hetetlen kiinduló pontja a gon­dos helyzetfelmérés, s az ehhez szükséges információs rendszer kiépítése. A tanácsok mindenek­előtt a Központi Statisztikai Hi­vatal adatközlésére építenek, s ezt egészítik ki az egyes szak­­igazgatási szervek által nyújtott információk. A megyei tanács vb legfontosabb feladatnak egy olyan belső információrendszer létrehozását tekinti, amely az egyes szakigazgatási szerveknek, a tervezés számára is hasznosít­ható adatgyűjtő, adatrendező és felhasználó munkáját fogja egy­be, ami lehetővé teszi a párhu­zamosságok kiküszöbölését, s a megbízható adatszolgáltatást az irányító szervek számára. A tanácsi számvitel gépesíté­sében az utóbbi évtizedben jelen­tős előrelépés történt. A fejlesz­tés most az eddiginél korszerűbb gépek munkába állítására irá­nyul. Például az illetményszám­fejtés elektronikus gépen történő feldolgozására kísérleti jelleggel — az országban elsőként — ez év októberétől megyénkben ke­rül sor, a teljes átállás pedig a jövő év közepére várható. Ter­vek készültek a költségvetés és fejlesztésialap-gazdálkodás szám­vitelének és beszámoló rendsze­rének (mintegy évi 3—3.5 millió adat) feldolgozására is a SZÜV segítségével. Nagy segítséget jelent a ta­nácsi munka iratainak tárolásá­ban, rendszerezésében az 1975- ben megszervezett mikrofilm­technikai központ, amelynek al­kalmazási lehetőségei azonban még nincsenek kimerítve, s vizs­gálják további lehetőségeit. A technikai korszerűsítés te­rületén egyébként jelentős gya­korlati eredményeket értek el. Ilyenek a tanyai oktatási stúdiók rendszerének kidolgozása és meg­valósítása, a telexhálózat kiépí­tése a megye városai, a járási hivatalok és nagyközségek között. Sokat javult a testületi ülések technikai kiszolgálása, bővült a tanácsi munkához szükséges alapgépek alkalmazási köre is. A végrehajtó bizottság állás­­foglalása szerint a témafelelősi rendszernek megfelelően az ál­lamigazgatási munka egyszerűsí­tését, korszerűsítését tovább kell folytatni, kezdeményezve új módszerek bevezetését a felada­tok hatékonyabb elvégzése érde­kében. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a mezőgazdasági szö­vetkezetek területi szövetségeinél tartott állami törvényességi vizs­gálat tapasztalatairól készített jelentést. Mint megállapította: megalapozott volt és a gyakor­latban bevált a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsé­geinek 1976. januártól történt egyesülése, a működő két terüle­ti szövetség érdekeltségi körének elhatárolása. Mindkét területi szövetség ellátja a jogszabályban előírt feladatát, működésükben a törvényesség érvényesül. Irányí­tó, segítő, érdekvédelmi tevé­kenységük nagymértékben hozzá­járul a- szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez és segíti az álla­mi irányítást ellátó hatóságok munkáját. Ugyancsak jelentés készült a Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága Kiskunhalasi Járási Hi­vatalának munkájáról, melyet Baunoch György, a járási hivatal elnöke terjesztett elő. A végre­hajtó bizottság a jelentést — az egyidejűleg előterjesztett komp­lex felügyeleti vizsgálat össze­foglaló értékelésével együtt — elfogadta. Megállapította, hogy a járási hivatal vezetése és appa­rátusa színvonalas tevékenysé­get végez. Jóváhagyta az össze­foglaló jelentés által megfogal­mazott feladatokat, melyek vég­rehajtása érdekében intézkedési terv kidolgozására kerül sor. A végrehajtó bizottság végül beje­lentéseket tárgyalt. t. r. ■ JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom