Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-28 / 149. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: tovább növekvő felhőzet. Többfelé eső. zápor­eső. zivatar. Időnként megélénkülő, helyenként megerősödő északkeleti, északt szél. Legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: S—II, legmagasabb nappali bőmérséklet:általában 17—22 fok között. (MTI) YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megnyílt Bukarestben a KGST XXXII. ülésszaka • A magyar delegáció a KGST XXXII. ülésszakán. (Telefotó—Agerpress—MTI—KS) Oltványi Ottó, az MTI tudósí­tója jelenti: Bukarestben tegnap délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesz Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Lubomir Strou­­gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Ku­bai Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népiköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnö­ke, Manea Manescu, a Komán Szocialista Köztársaság minisz­terelnöke, és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke által vezetett küldött­ségek. A KGST és a Jugoszláv Szó-’ cialásta Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött meg­állapodásnak megfelelően részt vesz a JSZSZK delegációja And­rej Marínénak, a szövetségi vég­rehajtó tanács alelnökénék veze­tésével. Megfigyelői minőségben részt vesz az ülésszakon az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Jósé Eduardo dos Santos első miniszterelnök-helyettes vezetésé­vel, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége • Szín ln Ha, a KNDK bukaresti nagy­követének vezetésével, a szocia­lista Etiópia küldöttsége Gesz­szesz Volde Kidan, az ideiglenes katonai kormányzó tanács ál­landó bizottsága tagjának veze­tésével, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság küldöttsége Sanan Southicak közlekedés- és közmunka-, szállításügyi minisz­ter vezetésiével, a Vietnami Szo­(Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 14». szám Ára: 90 fillér 1918. június 28. szerda __ , - • ; AZ INTERKOZMOSZ PROGRAM KERETÉBEN Lengyel űrhajós a Szojuz 30-on a a' ■ "^'ÄÄüwwiMfiiiiiia u'Kiül ii Kedden — moszkvai Idő szerint 18 óra 21 perckor — a Szovjet­unióban a bajkonűri űrrepülőtérről útnak indították a Szojuz—3» űrhajót. Az űrhajón az INTERKOZMOSZ nemzetközi űrkutatási prog­ramjának megfelelően ismét nemzetközi személyzet rajtolt: parancs­noka Pjotr Klimuk ezredes, űrhajós pilóta, a Szovjetunió kétszeres hőse, aki korábban a Szojuz—13 és a Szojuz—18 parancsnoka volt és több mint két hónapot töltött a Szaljut—4 űrállomáson. Az űrhajós kutató Miroslaw Hermaszewski, a lengyel légierő őrnagya. Az űrhajó fellövésénél Wojciech Jaruzelski badseregtábornoknak, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének vezetésével lengyel kormányküldöttség volt jelen. Az első jelentések szerint a rajt a tervezettnek megfelelően ment végbe, s a Szojuz—30 ráállt Föld körüli pályájára, ahonnan megkezdi majd a közeledést a Szaljut űrállomáshoz. Napirenden a munkahelyi művelődés Gyümölcsszüret kézzel < A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetben a kertészeti termelés az összes árbevétel 12 százalé­kát adja. Tóth Jenő ágazatvezető elmondja, hogy 31 hektáron termesztenek piros ribiszkét és köszmétét, 190 hektáron kaj­szit és meggyet, van 36 hektár új telepítésű szilvájuk. A ker­tészethez tartozik még 100 hektár almás és ugyanennyi szőlő. • Heves megyei vendég­­munkások segítenek a ribiszke szedésében. • Tóth Jenő, a tsz ágazatvezetője közepes termésre számít kajszi­ból, bár a fagy jelentős kárt oko­zott. — A bogyós gyümölcsűek és a csonthéjasok ter­mesztését továbbfejlesztjük — hangoztatja az ága­zatvezető. — 1979-ben és 1980-ban 10—10 hektáron telepítünk ribiszkét, amely már gépi betakarításra lesz alkalmas. A terméseredményeket is növelni akarjuk. Öntözéssel már elértünk hektáronkénti 200 mázsa termést is. Az Í3én 80 mázsás átlagra számí­tunk. Nagy gondunk a szürethez szükséges mun­káskezek előteremtése. Ez évben is vendégmunká­sokkal tudjuk csak megoldani a termés biztonság­ba helyezését. Vaui már olyan angol gyártmányú berendezés, amely alkalmas a köszméte, a ribiszke és más gyümölcs szedésére, ebből az okos gépből szeretnénk beszerezni. A köszméte szedését már befejeztük, 45 mázsát adott hektáronként, ami jó, közepes termésnek szá­mít. A ribiszke szedése most folyik. — A meggyszürethez egy amerikai gyártmányú rázógépet szereztünk be. Ez a Kilby nevű berende­zés percenként egy fát szüretel le. Két részből áll, maga a rázógép és a gyűjtőernyő, amely automati­kusan továbbítja a tartályokba a gyümölcsöt. Tíz órás műszakban 90—100 ember munkáját végzi el ez a berendezés. Számolunk azzal, hogy hiába te­lepítünk új gyümölcsöst, ha nem lesz aki leszedje, tehát gondoskodnunk kell a szüret gépesítésérőL A termést egyébként nagyrészt a Közép-magyar­országi Pincegazdasághoz szállítják. A ribiszke, a meggy egyaránt Márka üdítőital alapanyagául szol­gál. Húsz évre kötöttek megállapodást a pincegazda­sággal. i K. S. Beilleszkedés Nemrégiben az egyik mű­szaki egyetem docense arról beszélt, hogy a náluk vég­zett friss diplomások beillesz­kedése korántsem annyira zökkenőmentes, mint kívána­tos lenne. Az új körülmé­nyek megszokásához termé­szetesen kell néhány hét, néhány hónap, ám hogy egy esztendő teljen bele, amíg a fiatal képes a tudásának megfelelő munkára, az mé­giscsak túlzás. Az okot — ő is és a meg­kérdezettek egyaránt — a képzésben látták. Pontosab­ban az oktatás formájában. Az egyetemre bekerülő, mű­szaki pályára készülő fiatal esztendőkön át birkózik az elmélettel — több-kevesebb sikerrel. Ideális esetben na­gyon sokat tud diplomaszer­zéskor, ám a fejében tevőis­­meretanyag jó ideig használ­hatatlan, kihasználatlan lesz. Mert elképzelése sincs róla, milyen egy gyár, egy üzem. Ellenvetésként, a cáfolat ér­veként, felhozható itt az idő­ről időre kötelezően előirt szakmai gyakorlat, amely arra hivatott,' hogy megismertesse a későbbi mérnökökkel, mű­szaki szakemberekkel a gya­korlatot. Nem mondom, némi elképzelése lehet a fiatalnak a gyakorlat után, ám kötve hi­szem, hogy ez alapja lehet a későbbi eredményes munká­nak. Két hét, esetleg egy hó­nap, aligha elégséges a közeli ismeretséghez. A megoldás csak kézenfek­vő, s mint ilyen, korántsem biztos. Valamiképpen az okta­tásnak kellene szorosabban kapcsolódnia a praxishoz és nem kifejezetten a termelés gyakorlatához. Mert a mindennapi• munka közben jelentkező, megoldha­tatlan gondok csupán egyik oldalát jelentik a dolognak. Egy munkahely nemcsak ab­ból áll, hogy a dolgozó fel­adatot kap, s azt teljesíti. A szerelőcsarnokokban, a gépso­rok, a futószalagok mellett emberek dolgoznak, akikkel — értelemszerűen — együtt kell dolgoznia a diplomás szakembernek. Értenie kell a nyelvükön, meg kell találnia a hozzájuk illő hangot — ha úgy tetszik, neki, mint veze­tőnek kell megteremtenie az együttműködéshez nélkülöz­hetetlen összhangot. Termé­szetesen segítséggel. A már régebben ott dolgozó, tapasz­taltabb kollégák közreműkö­désével. Az idősebbek sokat segít­hetnek — ha akarnak. A szán­dékon itt is sok múlik, talán a legtöbb. Rengeteg idő ta­karítható meg vele, ha az idősebb kolléga elmondja a saját, megszenvedett, tapasz­talatait a fiatalnak. És — is­mét elmondom — ez esetben nem a termelési tapasztala­tokról van szó. A munkahelyen a különféle beosztásban levő szakember­nek emberekkel kell bánnia. És a törődés módszerei csak a gyakorlatban sajátíthatók él. Minden üzemnek, gyárnak van egy sajátos, csak arra a helyre jellemző hangulata, vannak kialakult szokások, melyeknek megsértését az ott dolgozók mindennél szigo­rúbban ítélik meg. A tapasz­talatlan huszonéves belecsöp­penve az ismeretlenbe, mit­­sem tudhat erről. És tudat­lanságában olyan „apró hibá­kat" követhet el, amelyek jócskán kihathatnak pályafu­tására az adott munkahelyen. A már említett docens me­sélte azt is, hogy a pályakez­dő mérnökök többsége általá­ban a harmadik munkahelyén találja meg először önmagát. Az elsőt elvállalja, mert tet­szik neki. Kialakulnak bizo­nyos igényei, vágyai — telje­sítetlenek maradnak és to­vábbáll. A második helyén újabb tapasztalatokat szerez, s többnyire rájön arra, mit is vár ő a hivatásától, ho­gyan képzeli el kapcsolatát a kollégákkal, a főnökkel. A harmadik állomás aztán már legtöbbször a végállomást je­lenti. A „rutinos” fiatal olyan vállalatot keres a két kudarc után, ahol már kialakult szán­dékaihoz partnereket talál. És közben azért természetesen telnek az esztendők. A „vég­állomásra” érkezvén a fiatal már közelebb van a harminc­hoz, mint a húszhoz. Idővesz­teség. Látszólag kissé eltávolod­tam az oktatástól, a képzéstől. Am csupán látszólag. Meri a megfelelő forma ismerete nél­kül is bizton' állíthatjuk: a képzés feladata a gyakorlatra felkészítés is. M. P. Tegnap délelőtt ülést tartott Kecskeméten a megyei tanács közművelődési bizottsága. A napirenden két megyei üzem; a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár kiskunfélegyházi 2-es számú gyáregysége és az Április 4. Gépipari Művek Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyára közművelődési helyzetének elemzése szerepelt. Az ülést dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Utalt arra, hogy a közművelődési bizottság évről évre rendszeresen megtárgyalja egy-egy város jelentősebb ipari vagy mezőgazdasági üzemének kulturális életét. Ezek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy meg­vizsgálják az MSZMP közműve­lődési határozatainak megvalósu­lását a kulturálódás és a haté­kony termelés kapcsolatainak összefüggésében. A kiskunfélegyházi vegyipari gépgyár megbízott igazgatója, Bodor János részletes elemzést készített a több mint ezer em­bert foglalkoztató üzem műve­lődési helyzetéről. Felsőfokú A JÓL SZERVEZETT MUNKA EREDMÉNYE Túlteljesíti féléves tervét a KPM Közúti Igazgatóság A KPM Közúti Igazgatósága a megyében levő állami utak fenn­tartási költségeinek fedezetére eb­ben az évben 105 millió forint költségvetési hitellel rendelkezik. Az első félévben a főbb útfenn­tartási munkálatokat az alábbiak szerint teljesítették: A főútvonala­kon a téli felfagyás okozta káro­kat március 31-ig, a mellékútvo­nalakon pedig május első napjaira kijavították. Májusban a bitume­nes felületi zárásokat kezdték el, s az 'éves 932 ezer négyzetméteres tervnek majdnem a felét: 400 ezer négyzetmétert teljesítették. Ez nem volt könnyű feladat, amit bizonyít, hogy 8 ezer tonna kő­anyagot és 600 tonna bitument kellett az útfelületen elteríteni. Jó ütemben haladnak a köz­utak szélesítési és megerősítési munkálatai is. Az előirt 59 200 négyzetméteres bitumenes hen­gerlésből eddig 48 000 négyzetmé­tert végeztek el. E munkálatok során ötezer tonna kőanyagot és 250 tonna bitument használtak fel. Az útalap szélesítésénél az előírás 111 ezer négyzetméter volt, amelyből már 123 ezer négyzet­méter elkészült. Ehhez 40 ezer tonna kőre, 400 tonna bitumen­re és ezer tonna cementre volt szükség. E feladatokkal egy idő­ben folyamatosan végzik az egyéb fenntartási munkálatokat is. Az I. félévben a téli védekezéshez nélkülözhetetlen ipari sóból négy­ezer tonnát szereztek be, az évi szükséglet 80 százalékát Az ö&z­­szesítés szerint a KPM Közúti Igazgatósága út mérnökségeinek dolgozói jó munkaszervezéssel, a munkaverseny 1 élhetőségeinek ki­használásával éves fenntartási tervüket — nem végleges adatok szerint — az első félév végére 57—58 százalékra teljesítik. Az útkorszerűsítési munkák so­rán az első félévben elkészült az 53-as számú út tompái határátke­lőhelyhez vezető szakaszának kor­szerűsítése, s megkezdődött az 51-es számú főút bajai átkelési szakaszának rekonstrukciója. Kecskeméten a Petőfi utca át­építése a befejezéshez közeledik, s az érdekelt vállalatok dolgozói mindent megtesznek azért, hogy július közepére megindulhasson rajta a forgalom. Az eddig vég­zett munka értéke meghaladja a 33 iVüllió forintot. Ebben az esz­tendőben az útkorszerűsítésre elő­irányzott 66 millió forintból jú­nius 30-ig mintegy 37 millió fo­rintot használnak fel, amely 56 százalékos időarányos teljesítés­nek felel meg. A burkolatmegerősítési munká­latokra 110 millió forint áll ren­­d ekezésre, amelyből 59,6 kilomé­ter hosszúságban kell szélesítést és burkolatmegerósitést végeztet­ni. Ebben az évben elsősorban az 53-as és az 54-es főutakon feje­zik be ezt a munkát. Június 30-ig 21,3 kilométer készült el ebből, amelynek bekerülési összege 31,8 millió forint. Ezekre az utakra terített aszfaltmennyiség eltéri a 28 800 tonnát.- Ezenkívül további 18 kilométeres szakaszon már megkezdődtek a burkolatmegerő­­sitési munkálatok. (Folytatás a 2, oldalon.) • Az amerikai gyártmányú rázó­gépen az utolsó simításokat vég­zik a szerelők. • Jobb oldalon a gyűjtőernyő, amely automatikusan továbbítja a tartályokba a lerázott termést. V G. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom