Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-25 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI» EGYESÜLJETEK! Összehívták az Országgyűlést A Magyar Népköztársaság El* nökl Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának (2) ' bekezdése alapján az országgyűlést július 6-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. \ A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére a Minisztertanács be­számolóját munkájáról és' továb­bi feladatairól, valamint a Ma­gyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. év. 147. szám Ára: 90 fillér 1978. június 25. vasárnap Kádár János találkozója Kadhafival 2. oldal Ellenőrzés helikopterről 3. oldal Nyári tárlat - Kecskeméten 5. oldal Születésnapi beszélgetés Weöres Sándorral ■V-— ------ • psySBMBIL.V A kiskunsági homoktala­jon érés előtt áll az őszi árpa meg a rozs. SzőkUl a búza is. Tavaly ilyentájt már arattak a megyében. Most pár nap­pal később kezdik a betaka­rítást. Az elmúlt hetek csa­padékos, viharos időjárása miatt megdőlt, összekuszáló­­dott a kalászos, nem lesz könnyű munka az aratás. A nagy teljesítményű, kor­szerű gabonakombájnok vá- 3 gószerkezetét már a gyárban úgy alakították, hogy felemelje a dőlt szálú gabonát. A ré­gebbi típusú aratócséplő gépekre azonban ajánlatos felszerel­ni a kalászemelőt, így gyorsabban halad és kisebb szemvesz­teségű lehet az aratás. • Porhanyítják a talajt, gyomta­­lanitják az ültetvény sorközeit a keceli Szőlőffirt Szakszövetkezet új telepítésű szőlőjében. >CA( /OV/, Halaszthatatlan a szőlő, gyümölcs Szedik a korai burgonyát, csereszn Sárgatrikós lánysereg... A Kecskeméti Konzervgyár I. és II. telepét hétfő óta vidám, szorgalmas leányok csoportja né­pesíti. Reggel fél hét tájban ér­keznek a Bányai Júlia lánykol­légiumi szálláshelyükről, meg­reggeliznek, azután hajrá... Egy­másután foglalják el helyüket a brigádok, s egymással verseng­ve bizonyítják a kecskemétiek­nek, hogy milyen tevékenyek a borsodi lányok. Horváth Lajosné, a gyár szá­rítóüzemének főművezetője ko­rábban sem unatkozott, de mos­tanában jócskán megszaporodott a tennivalója. — Már június 14-én elkezdtük a készülődést, szerettük volna ha a lányok érkezésére már minden 9 Zöldborsó konzervet csomagol felvételűnk idején a 13. számú bri­gád. "tfcü A nagy melegben jólesik az üdítő Ital. (Opauszky László felvételei.) rendiben van — emlékezik az el­múlt napok zsúfolt programjára. — A tábor vezetői és a brigád­vezetők szombaton megjöttek, s velük . együtt vártuk vasárnap délután a száznegyven lányt. — Biztos voltam abban, hogy minden rendben fogad bennün­ket Kecskeméten — szól közbe mosolyogva Török Sándor üzem­mérnök, a tábor egyetlen férfi­tagja, illetve műszaki vezetője. — Két évvel ezelőtt, egyetemis­ta koromban ugyanebben a be­osztásban dolgoztam itt, s most is nagyon szívesen látom el ezt a KISZ-feladatot. — Amikor megtudtam, hogy a gyár és a tábor között én leszek az „összekötő kapocs” — meséli tovább Horváthné —, meglepőd­tem, de szívesen vállaltam. An­nál is inkább, mert Felleg Gabi — egyik fiatal üzemmérnökünk — személyében igen jő segítsé­get kaptam magam mellé. Az ed­digi tapasztalatok alapján sike­rül a tábor munkáját és életét zavartalanná tenni. A lányok tevékenységével kü­lönben nagyon elégedettek va­gyunk. Jelenleg ötvenen dolgoz­nak a II. telepen, szamócát csu­­máznak, készárut csomagolnak. Itt az „egyesen” ugyancsak a készáru csomagolása a fő fel­adat. — A lányok szorgalmát, a bri­gádok közötti vetélkedés állan­dóságát biztosítja a többi között az is, hogy az élenjárók pénzju­talomban - is részesülnek — mondja Török Sándor. — A na­pi értékelések után négynapoo­­ta van jutalmazás, az első helye­zett kollektíva tagjai személyen­ként 100, az őket követők 90, 80, illetve 70 forint jutalmat kap­nak. Rendszeres a mozijegyju­talom, ezenkívül részt vesznek a városi ifjúsági parkban a discón, elmehetnek uszodába, sétálgat­hatnak a városban. Várjuk a Mikroszkóp Színpad és más szín­házak művészeit is. Különböző sportvetélkedőket rendezünk — szóval, igyekszünk a lányok mun­kaidején túlra hasznos és szó­rakoztató programokat biztosíta­ni. O. L. A változékony időjárás követ­keztében a különböző fajta ga­bona egyszerre érik, arai mun­katorlódást idézhet elő. A sza­badszállási Lenin Tszrben úgy hidalják át az átlagosnál na­gyobb munkacsúcsot, hogy előbb kezdik az árpa betakarítását, amikor még 18—16 százalék nedvességtartalmú a mag. Folya­matosan szárítják, hogy tárolha- . tó legyen. Mivel a szabadszállá­si téesznek a szükségesnél kisebb teljesítményű a terményszárító­ja, a Lenin Tsz, a fülöpszállást Vörös Csillag Termelőszövetke­zettel fogott össze. A szomszé­dos téesznek pedig kombájn­­munkával viszonozza a ter­ményszárításban nyújtott se­gítségét. Ezzel a megoldással tíz munkanap alatt learathat, és magtárba gyűjtheti a terményt a közös gazdaság. Számíthat az Aranyhomok Tsz és az Izsáki Ál­lami Gazdaság is a Lenin Ter­melőszövetkezet közreműködésé­re a két nagyüzem kalászos ter­mésének betakarításában. A kombájnaratás meggyorsítá­sa a termény jól összehangolt Szállításától is függ. Minél kisdob az arató-cséplő gépek álláside­je, annál jobb hatásfokkal dol­gozhatnak. Ajánlatos a szállító­gép-állományt kiegészíteni, hogy szükség esetén az eddiginél több járművet állíthassanak be gabo­na szállítására a közös gazdasá­gok. A mezőgazdasági gép- és al­katrészkereskedelmi vállalatnál még kapható szállítóeszköz erre a célra. Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemelnek többségében nemcsak 9 NDK-kom­­bájnnal sze­dik a korai burgonyát az Izsáki Sárfehér Tsz Arany János szocialista brigádjának tagjai. 9 Halasztha­tatlan a gyümölcsös növényvé­delme. CsenkiJenő traktoros permetezi a 36 hektá­ros ültet­vényt. a gabonabetakarítás az egyetlen teendő ezekben a hetekben. Ha­laszthatatlan a szőlő és a gyü­mölcs növényvédelme, a megérett zöldség-, gyümölcstermés szedése, szállítása, valamint a szálas ta­karmány összegyűjtése. Megye­­szerte érik a cseresznye, a meggy, valamint a bogyós gyümölcsfaj­ták többsége. A korai burgonya, betakarítása is időszerű. K. A. A második félévi tervek az üzemekben íPi 9 Atomerőmű­ben használ­ják fel ezt a két regeneráló szűrőtartályt. Az Április 4. Gépipari Művek Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyárában gyártották. Rekedt Nagy János nyo­máspróbára készíti elő a tartályokat. A gyár termékeinek valamivel több mint fele a hazai üzletekbe kerül. Ennek változatlanul mint­egy kétharmada sportos fazonú, utcai és „szabadidő-jellegű” gyer­mekcipő. Egyaránt készülnek ezek varrott és ragasztott eljárással. Hasonlóakat gyártanak a vállalat üzemei a felnőttek számára is. Legfőbb törekvésük, hogy a felnőtt cipők választékát bővítsék és kor­szerűsítsék. A kereskedelem kínálatából és a cipőipar termeléséből évek óta hiányzó egyszerű, puha, női láb­­- beli tervezésére és gyártására tar­­valy pályázatot írt ki a minisz­térium. Ezt a pályázatot az Al­földi Cipőgyár nyerte. Ősszel már 25 ezer pár ilyen kényelmes cipőt szállítanak a kereskedelemnek. Minden utas megáll valahol. A hajdanvolt utassal megállt postakocsi, a határ, a hintó, hogy lovat cseréljen, vagy pi­hentessen a kocsis. A szekerek is hetértek a vásárról jövet egy-egy fogadóba, hogy uta­saik leöblíthessék torkukról az út porát. Napjainkban, mintha ezek az ősi hagyományok ele­venednének fel, csak éppen a járművek, a fogadók és a szo­kások változtak meg alapo­san. Áramlanak az autók a nem­zetközileg is jelzett, vagy az országokat összekötő alacso­nyabb rendű, mégis fővonal­lá „előlépett” úton. S ma már ilyen szempontból alig van különbség, hogy északról dél­re, vagy nyugatról keletre ve­zet ez az út. Hol van már az az idő, amikor a selyemke­reskedők végcélja szabta meg az ilyen utak irányát? Mások persze a méretek is, egyre fo­­. kozódik a nemzetközi és honi „vándorok" száma. Hatalmas kamionok, mint országúti nagy hajók vonulnak egymás után államhatárokat is átszelve. Vi­szik az árut, az értékes porté­kát távoli piacokra, üzletekbe, a modem „cserekereskede­lem ” szorgos fuvarosaiként. Egyre többen kelnek útra az emberek közül csupán kedvtelésből, kíváncsiságból, a tudásvágyuk csillapítása miatt is. Némelyikük a tehetőseb­bek közül úgy vontatja jár­müve után a kényelmes lakó­kocsit, hogy bárhol otthon érezhesse magát a sátorverés terhes kötelessége nélkül. De az ilyenek — a napfényt ígé­rő délszaki táj bűvös igézeté­vel telve — ritkán pihennek meg a tengerpartig. A legtöbb utas azonban mégis megáll valahol. Legfel­jebb nem a mi vidékünkön, ahol csak ritkán ötlik a sze­mébe valami lassításra kész­tető látvány, csábító szöveg és ábra. Akad azért már ilyen is. Például a messziről is kel­lemesnek ígérkező — és táb­lákkal is jó előre jelzett — Lajosmizse melletti tanyacsár­da és múzeum. (Nem sértő tán ifyen sorrendben említeni, ahogy az utazók legtöbbje is — előbb étkezni, aztán né­zelődni — betér ide.) Vagy a megyeszékhely határában épült szélmalmot utánzó ven­déglőhelyiség, aminek tőszom­szédságában benzinkút is ta­lálható a kényelmesebbek kedvéért. Hát még ha a kem­ping is itt volna a közelben, s nem kellene kérdezősködni utána. A nemzetközi útról ma még csak kevesen térnek le, hogy szétnézzenek Kecskemét köz­pontjában, vagy netán Kis­kunfélegyházán keressenek látnivalót. Pedig a kíváncsi idegen itt is, ott is sok érde­kességet találhat. A megye déli részén már tapasztalható a határátkelőhe­lyek hatása, megélénkült itt a forgalom, több az átutazó, s a szállást kereső és étkezni akaró vendég sem kevés. Ba­ján már számolnak ezzel, de Kiskunhalason és környékén is szaporodnak a vonzó pihe­nőhelyek. Egyre több hazánk­fia kezdi felfedezni, hogy a zsúfolt Balaton-part helyett ■■■■■■ kellemes felüdülést találhat á. kevésbé felkapott vidéke nS például a Szelidi-tónál, vagy a Tisza menti strandokon, qk hévizes fürdők közelében. Sajnos, még nem mondhatsz el, hogy vérünkben van (M vendégmarasztaló, vendégváró?^ természet és a jó értelemben^ vett üzleti szellem. Olpasmg mint amit fejlettebb turistám forgalommal rendelkező —9 sokszor ebből élő és erre be­rendezkedett — országokban tapasztalhatunk. Ahol sztntfl minden sarkon megtalálhatott az átutazó számára a legvon­zóbb termék, az üdítő italtól éEj büféárutól az ajáridéktárgyaM kig és képeslapig. Szállás utánB is bolyonghat még a vendég jó sokat, bár szaporodnak ag alkalmi kempinghelyek, s a fizetővendég-szolgálat is igyekM szik lépést tartani az igényekm kel. Az útbaigazítás azon bag igen vérszegény, visszafogóTM és alig-alig fellelhető. A vendég azért mindig megáll valahol. Körülnéz, s ha nem leli amit keres, meotB tovább. Töprengeni kelleng mit is tehetnénk — többet az eddiginél —, hogy minél sz<£§ mosabban legyenek, ha kig időre is, a mi vendégeink. T. P. I ■■■ Hiányzó anyagok A Villamosberendezés és Ké­szülék Művek kunszentmiklósi villamos állomásokat szerelő gyá­rában lehet, hogy némi adósság­gal kezdenek hozzá a második félév 42 millió forintos termelési tervének teljesítéséhez. Berende­zéseik egy részének végleges be­fejezését az első negyedévben néhány anyag, kisebb értékű sze­relvény hiánya akadályozta. A gyár ezekben a hónapokban is több nagyberuházáshoz szállít villamos berendezéseket, többek közt a Metróhoz, a Borsodi Ve­gyi Kombináthoz és az Ózdi Ko­hászati Üzemekhez. Fontos mun­kájuk az Adria kőolajvezetékhez szükséges vasszerkezetek gyártá­sa, amelyet a nyáron fognak be­fejezni. Folytatják a kuvaiti meg­rendelésre készülő szerkezetek gyártását. A második félévben várhatóan növekszik majd az ex­port értéke. Bővítik a választékot Az Alföldi Cipőgyár második félévi szocialista export kötele­zettsége több mint 550 ezer pár, s ennek zöme szovjet megrende­lés. A tőkés export-igény várható­an 80—90 ezer pár lesz. A második félévben is elsősorban gyermek­cipőkét vásárolnak tőlük.— a legtöbbet, 40 ezer párat. 'Indiába szállítják. Jól szervezett termelés Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárában Dobó Endre termelési főmérnök az első félévi tevékeny­séget ismertetve joggal adott op­timista hangú tájékoztatót a má­sodik félévi feladatokkal kapcso­latban is. — Gyárunk munkáskollektivá­­ja, élükön- a szocialista brigá­dokkal, az év elején vállalta, hogy az idén — csatlakozva a Láng Gépgyáriak felhívásához —, 10 millió forinttal növeli a ter­melési értéket — mondotta töb­bek között. — Most első fél­év utolsó napjaiban már tudjuk, hogy az. év végére a tervezett 490 millió helyett elérjük a fél mil­­liárdot. Június végéig ugyanis a 240 millió forintos árbevételi ter­vünket 251 millióra teljesítjük. Az év első felében jól megala­poztuk egészen december végéig a termelést. Sikeresen megvaló­sul a termékváltás, amelynek egyik fontos lépése, hogy abba­hagyjuk a távvezeték oszlopok gyártását. A felszabaduló mun­katerületen teljes erővel átállunk a tavaly megkezdett atomerőművi' berendezések gyártására, s még az idén *220 millió -forint értékűt készítünk belőle. Ezirányú fejlő­désünket mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az atomerő­művekhez a jövő évben már mintegy 300 millió forint értékű berendezést gyártunk — mondta befejezésül Dobó Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom