Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-03 / 129. szám
BOTÜ C Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg & tanyamúzeumot. (Pásztor Zoltán felvétele.) Miért fontos a jog propaganda? Mondhatnánk, hogy már a kérdésfeltevés is erre a fontosságra ittál, hisz’ másképp miért is firtatnánk. De legyünk konkrétak.. Minden alapunk megvan annak kijelentésére, hogy korunkban, s nálunk a jogismeret társadalmi igénnyé vált. Dr. Dobos László, a népfront megyei elnökségének tagja szakszerűen, s tömören fejezte ezt ki a megyei testület legutóbbi ülésén: A jogpropaganda azért is igen fontos népfronttevékenység, mert a jogtudat növelése révén önálló. önkéntes jogkövetésre neveli az állampolgárokat. Ügy hiszem, nem csupán stilisztikai színességet fejezett ki a jogkövetésre vonatkozó két jelző: önálló és önkéntes. A tárgyalás alapjául szolgáló fejtegetésből is jól érzékelhető volt ez. Amikor arról beszélünk, hogy a népfront jogpropagandájának célja: segíteni az állampolgárok eligazodását a jogok és kötelességek kérdéseiben, hogy élni tudjanak a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel — s hogy ezzel tó fokozzuk érdeklődésüliet. aktivitásukat a közélet iránt és az abban való részvételre. — ez önállóságot és önkéntességet egyaránt feltételez. Érthető, ha az állampolgárok érdeklődése első időszakban az őket közvetlenül érintő. a gyakorlati élettel kapcsolatban álló jogi problémák felé fordul. Természetes kiindulópont a személyes érdek. Csakhát — ismerjük el —, bizor nyos egyoldalúsággal jár a csak ebbe az irányba terelődő jogismeretszerzés. Még ha a mind biztosabb eligazodás az önállóságot is emeli. A népfrontmozgalom társadalmunkban elfoglalt helyével és szerepével szintén természetszerűleg együtt jár az a törekvés, hogy az állampolgárok előtt az. alkotmányban, törvénybén megfogalmazott jogi kérdések is általánosan ismertté váljanak. Bővüljön ilyen irányban is az emberek jogi szemlélete. Ezzel erősítjük a szocialista együttélés normáinak betartását és betartatását. Azaz — hozzáfűzhetjük — erősödik bennünk a jogkövetés önkéntessége. Belátjuk, megértjük: ez éppúgy egyéni, mint társadalmi érdek. Ebből a szempontból tekintve, úgy gondolom, nemcsak „statisztikailag látványos” értéke van annak, hogy — ha már mindenképpen százalékosan akarunk arányitani -*• a „népfrontos” propagandából a jogi kérdések taglalása mintegy 25—30 százalékkal részesedik, ami 250—300 előadást, rendezvényt jelent. Témától függően 30—35 főnyi hallgatólétszám-átlaggal. Még inkább kiteljesedik ennek jelentősége, ha az évadonkénti 25—35 különböző témából a leggyakoribbakat megemlítjük: „Jogok és kötelességek összefüggései”. „A földtörvény”. „Az öröklési jog kérdései". „Amit a nyugdíjról tudni kell”. „Az új tsz-törvény”. „Gyermek- és ifjúságvédelem”. „Munkaügyi kérdések”. Emellett terítékre kerültek például | közérdekű bejelentésekkel. környezetvédelemmel. közművelődéssel. a mozgalom közjogi tevékenységével, az alkotmány, a Polgári Törvénykönyv vagy a belkereskedelem jogi vonatkozásaival összefüggő kérdések is. S ha még végiggondoljuk, hogy a jogpropagandában mindinkább dominálnak a fórum jellegű rendezvények, megértjük a nevelő, ismeretterjesztő hatás erősödését is. Hiszen ilyen alkalmakkor rá lehet kérdezni, a beszélgetéssel egy-egy jogi kérdés mélyebb, gazdagabb kifejtésére van mód. élénkül a közügyek iránti erőteljesebb érdeklődés, ami segít a közös cselekvés kiszélesítésében, a szocialista együttélés normáinak, szabályainak egységes értelmezésében. A. propaganda tartalmasságát garantálják, hogy az effajta előadásokat, eszmecseréket a Magyar Jogász Szövetség, a bíróságok, ügyészségek, a TIT jogi szakosztályának jól felkészült szakemberei, ügyvédek, üzemi jogászok, orszájggyűlési képviselők, államigazgatásban, ■ mozgalmi munkában jártas vezetők tartják, irányítják. Méltán lehet dicsérni az olyan kezdeményezéseket, gyakorlatot, mint a kiskunt élegyháziaké. ahol az iskolám építve végeznek eredményes jogpropagandát — szülőknek is. Baján, Kiskunhalason. Kiskőrösön, Kalocsán. Kecskeméten, a nagyközségek, községek közül Bugacon, Izsákon. Kiskunmajsán, illetve Felsőszentivánon. Madarason — és még folytathatnánk — szintén egyre érettebb módszerekkel munkálkodnak a jogi ismeretek elterjesztésén. Példáik nyomán minden bizonnyal erősödni fog a jogpropaganda mind az ifjúság, mind olyan fontos rétegek, mint a bejáró munkások, nők, nyugdíjasok, kisiparosok és kereskedők vagy a tanyai lakosság. de még az eddig „fehér foltnak" számító értelmiség körében... Hogy az állampolgárok természetes igényévé váljon a szocialista törvényesség betartása, betartatása, s erősödjön a szocialista demokrácia. önálló és önkéntes jogkövetéssel. T. I. Oj állandó kiállítási irrfjézménynyel gyarapodott Bács-Kisilam megye múzeumi hálózata. Lajoismizse határában az ismert és népszerű Tanyiacsárda és Tamyamlúzeum szomszédságában, a volt Darúcs-tanya épületeiben tegnap délelőtt gazdag anyagú, érzékletes. tárgyaikkal és képi-szövegi dokumentációival szemléltetett állandó kiállítást adtak át a közönségnek A megnyitó ünnepségen a rendező intézmény nevében, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója;1 dr. i Vlacskó Lajos üdlvözölte a megjelenteket, a megyei, illetve a laádsmizsei nagyközségi tanács nevében pedig dr. Matos László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese avatta fel az ujj intézményt. . Beszédében elmondta, hogy, a Kecskemét-Miklóstelepen megnyitott Mathiász János Múzeum, a kalocsai fűszerpaprika-múzeum, a dunapataji Újhelyi Imre-emlékház és más gazdasági témáikat szemléltető bemutatók sorát bővíti ez az állandó kiállítás, amely a Dunát—Tisza közi futóhomokos tedülétéken jellegzetes települési forrna szervezetét, kialakulását érzékelteti. JA kertkultúrás tanyai” címimeL A négy építményiből — lakóépületből. istállóból, melléképületből és nyári konyhából — álló házcsoport külsejében megőrizte a jellegzetes Duna—Tisza közi tanyák eredeti képét. A belső helyiségekben viszont nem lakberendezési tárgyak, hanem igazi múzeumi összkép fogadja a látogatókat. A szép és tartalmas kiállítás rendezői érzékletesen bemutatják a 18. század közepén kialakult tanyarendszer történetét, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés tárgyi emlékeit, az állattartás, a - feldolgozás és a szárítás módszereit eszközeit, illetve ezek változásait A negyedik épületben megrendezett kiállítás pedig azoknak a szellemi embereknek; művészeiknek és szakíróknak állít emléket akik behatóan foglalkoztak a tanyán élő emberek világával, mindennapjaival. P. M. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■■■ Folytatták a magyar-mozambiki tárgyalásokat Pénteken délelőtt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének, Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, valamint Samora Moises Machelnek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének, Joaquim A. Chissanónak, az állandó politikai bizottság tagjának, külügyminiszternek a részvételével az MSZMP KB székházában folytatódtak a hivatalos tárgyalások. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 129. szám Ára: 90 fillér 1978. június 8. szombat A nap folyamán — az MSZMP Központi Bizottsága részéről Gyenes András, a FRELIMO részéről Joaquim A. Chissano — aláírták az 1978—79-re szóló pártközi megállapodást. , Samora Machel délután Újpestre, az Egyesült Izzóba látogatott. A delegációt elkísérte Gyenes András. Ráicz Pál külügyi állam titkár és Sütő Gábor, hazánk maputói nagykövete. A vendégeket a gyár fellobogózott bejáratánál Soltész István kohó- és gépipari miniszter. Nagy Gáboir, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Garai Pedagógusnapi ünnepség Kecskeméten Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban rendezték meg az idei megyei pedagógusnapi ünnepséget. Az intézmény emeleti előcsarnokában ■— immáron szokásos módon — ez alkalommal is azok a Bács- Kiskun megyében dolgozó pedagógusok, oktatásügyi dolgozók gyűltek össze, akiknek munkája, tevékenységé elismerésre méltónak bizonyult. Az óvodák, alsó- és középfokú tanintézetek meghívott dolgozóit, nevelőit a leninvárosi óvoda és általános iskola növendékei köszöntötték rövid műsorukkal. A megjelenteket Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte, külön is köszöntve Katanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és Szűcs Sándort, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkárát. Az osztályvezető ünnepi beszédében elmondta, hogy a Bács- Kiskunban dolgozó pedagógusok jelentős részt vállalnak a magyar oktatásügy korszerűsítésében. Több megyei tanintézetben. végeznek értékes pedagógiai kísérletekét, az itt kidolgozott módszerek közül már több országosan is elfogadásra talált. Az új tanügyi dokumentumok, a nyitott tanintézet, a nevelői iskola célkitűzései egyaránt az oktatás hatékonyabbá tételét .célozzák, azaz az oktató-nevelő munka hozzáigazítását a gyorsan fejlődő társadalom követelményeihez. E nagy feladatból tudatosan kiveszi részét Bács-Kiskun megye tízezernyi pedagógusa és oktatási dolgozója, élén elsősorban azokkal, akiknek kiemelkedő munkáját kitüntetésekkel és jutalmakkal is elismeri a társadalom ezen az ünnepen. A megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ezután I 9 A pedagógusnapi ünnepség résztvevőinek egy csoportja a Megyei Művelődési Központban. (Pásztor Zoltán felvétele.) elmondta, hogy a jelentősebb kitüntetéseket a fővárosban vették át a jutalmazottak. Sárosy Józsefné, a bajai Tanítóképző Főiskola gyakorló általános iskolájának igazgatója Kazinczy-díjat kapott. Az Oktatási Minisztériumban hatan; Bagó József né vezető óvónő (Kalocsa), Jónás János tanító (Kecel), Növök Rostás László vezető szakfelügyelő (Mélykút), Papp Mihályné tanító (Tompa), dr. Somogyvári Zoltánná tanár (Kiskunfélegyháza), és Szeghő Lászlóné tanár (Baja), — Munkaügyi Minisztériumban pedig ketten, Baranyi Sándor gyakorlati oktatásvezető (Kecskemét, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet) és Pankotai Gergely gyakorlati oktatásvezető (Kecskemét, 607. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) vették át a „Kiváló Pedagógus” kitüntetést. A „Kiváló Munkáért” kitüntetéseket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke adta . át száztíz Bács-Kiskunban dolgozó pedagógusnak. Miniszteri dicséretben hetvenen részesültek. Ugyancsak dr. Gajdócsi István adta át a Bács-Kiskun megyei Tanács által alapított Buday Dezső-díjat Bencze Sándor igazgatónak (Kiskunfélegyháza, Bankfalui Általános Iskola), dr. Szekér Endre tanárnak, a Forrás főszerkesztő-helyettesének, és Vancsura Béláné tanárnak (Baja, Kállai Éva Ének-Zenei Általános Iskola). A KISZ Központi Bizottsága által adományozott érdemérmeket és „Kiváló Ifjúsági Vezető” kitüntetéseket Szálókiné Kiss Katalin, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át hat nevelőnek, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége által odaítélt „Üttörővezetői Érdemérmeket” pedig F. Tóth Mária mb. megyei úttörőelnök adta át tíz pedagógusnak. Róbert külügyminiszter-helyettes. Somogyi Imre az IV. kerületi pártbizottság első titkára és az Egyesült ízzó vezetői köszöntötték. 'Ezt követően Dienes Béla. a vállalat vezérigazgatója tájékoztatót adott a termékeiről világszerte Ismert üzem munkájáról, a dolgozóik helyzetéről, a műszaki fejlesztésről. .A vendégeik megtekintették a TumigsSraim-Par 38 nagy teljesítményű fényforrásokat gyártó üzemet, amelyet csütörtökön avattak fel. Nagy elismeréssel szóltak a modern, automata berendezésekről, s a szervezett munkáiról. Az Egyesült Izzó több száz dolgozójának ütemes tapsa köszöntötte a mozambiki, magyar és vörös zászlókkal ékített vállalati sportcsarnokba belépő, a magyar —mozambiki barátsági nagygyűlésre érkező vendégeket. • Kádár János és Samora Moise Machel. (MTI-fotó, Vigovszki Ferenc felvétele — Telefoto — KS.) Az elmötki emelvényen foglalták 'helyet a -párt- és állatni küldöttség vezető személyiségei, élükön Samora Moises Machellel, to-. vábbá Losonczi Pál, Gyenes András, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Soltész István. Rácz Pál. valamint a kerület, a vállalat, párt- és mozgalmi szerveinek képviselői, a gyár élenjáró munkásai. A két ország himnuszálnak elhangzása után úttörők virágcsokorral köszöntötték az elnökségben helyet foglaló magas rangú vendégeket, majd Méhes Lajos, a budaipesti pártbizottság első titkára üdvözölte a barátsági nagygyűlés résztvevőit. Ezután Losonczi Pál, majd Samora Moises Machel beszédet mondott. A barátsági nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. (MTI) BEFEJEZŐDTEK A MEGYEI MŰSZAKI HETEK Bács-Kiskun élelmiszer-feldolgozó iparának fejlesztése népgazdasági érdek A címben leírt mondat az idén márciusban az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának ülésén hangzott el, amikor is a bizottság megtárgyalta a megye élelmiszeriparának helyzetét, valamint jövőjét. Ez volt a témája a megyei műszaki hetek tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megtartott zárórendezvényéhek is, amelyen jelen volt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Tohai László és dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettesei. Mintegy kétszáz résztvevő hallgatta meg Erdélyi Ignácnak, a megyei pártbizottság titkáránk a mezőgazdasági termeléssel és az élelmiszeriparral foglalkozó előadását. Az előadó részletesen- ismertette a megye mezőgazdasági üzemeinek termelését, összehasonlítva az ország termeléséből való részesedésével. Elmondta, hogy az országi mezőgazdasági termelésének 11—12 százaléka Bács-Kiskunból származik, s bár jelentős a megye élelmiszeriparának termelése is, de a mezőgazdaság által előállított termékeknek mégis a felét megyén kívüli feldolgozókba kell szállítani. A pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy nem elsősorban megyei érdekek miatt kell ezen változtatni, hanem a hatékonyság növelése, a szállításokból eredő veszteségek mérséklése, megszüntetése a legfontosabb, vagyis népgazdasági érdek teszi szükségessé, hogy a termőhely közvetlen közelében létesüljenek és bővüljenek a konzervgyárak, a hűtőtárolók, a gabonatárolók, s egyéb feldolgozó üzemek. Az élelmiszeriparnak és az ipar egyéb ágainak a megyében egyenletesen kell fejlődnie a jövőben is, a már elhatározott tervek szerint Az ipari háttér ugyanis segíti, ugyanakkor feltétele is a mezőgazdasági előrehaladásnak. Foglalkozott az előadó az ország mezőgazdaságának, s ezzel összefüggésben az exportnak a helyzetével, megemlítve, hogy -egyre inkább igényesebb feldolgozottságú élelmiszerek értékesíthetők a külföldi piacokon. Ahhoz, hogy a termékeink külföldön versenyképesek lehessenek, feladat a minőség javítása, valamint a termelési költségek csökkentése is. Elmondta,, hogy a mezőgazdasági termelés jelentősen növekszik az elkövetkezendő években, s e termékek feldolgozásáról gdndoskodni kell. Szükséges megteremteni a termelés és feldolgozás összhangját Bács-Kiskun megyében. A mostani ötéves terv időszakában az élemiszeripari beruházások értéke várhatóan eléri a hárommilliárd forintot, de csak a következő ötéves tervek időszakában lehet arra számítani, hogy az említett összhang a megyében valóban létrejön. Állandó kiállítás nyílt Lajosmizsén
