Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-23 / 145. szám

FILM JEGYZET A folyó vonala A furcsa cím egy illegális szer­vezetnek a fedőneve, mélynek az a feladata, hogy a II. világ­háború harcban álló frontjaim átszöktesse az Üldözötteket, s a haladó embereket a fasizmussal szembenálló oldalra. A történet 1943 októberében kezdődik. Ek­kor indultak el Rámából a hit­leri haláltáborokba az olasz zsi­dók első tömegei. Egy rokonszen­ves, ügyes kisfiú akinek egész családját deportálják, s minden rokonát elhurcolják, szinte vé­letlenül kibújik a náci pribékek hálójából és mivel az egyik rá­dióadásból megtudta, hogy édes­apja Londonban a rádiónál dol­gozik, elindul a harctereken, frontokon, határokon át apja fe­lé. A film a kalandfilmek ismert módszereivel sorakoztatja fel az összes lehetséges nehézségeket, veszélyhelyzeteket, amelyekből a kisfiú lélegzetállító szerencsével és ügyességgel kibújik, megme­nekül. Előbb egy segítőkész pap, majd egy feketéző támogatását élvezi, hogy aztán később egy jóindulatú család otthonában ta­láljon rövid időre nyugalmat. Egy erdőszélén fasiszták által be­kerített angol pilóták között harcol, majd az előbb említett „folyó vonala” nevű fedőszerve­zet átviszi a határon Franciaor­szágba. A partizánok közötti, viszonylag nyugodt életének egy német razzia vet véget. A piló­ták végül mégiscsak eljutnak Londoniba és a kisfiú német fog­ságiba kerüléséről számolnak be az apának. Pedig a gyerek itt is kivágja magát, s az invázió lé­­lagzetáilítóan izgalmas esemé­nyeinek sodrában egy csónakban nekiindul a La Manche csator­nának. A kalandos történet a boldog találkozással végződik. Érdemes megemlíteni a fősze­repet játszó kisfiúnak az alakí­tóját: Vasco de Get-et. Kitűnő, jólképzett, ügyes kis színész, já­tékában semmi erőltetettség sincs,, pedig igen bonyolult szí­nészi feladatokat kell megoldania. Az apát Philippe Leroy, a anyát Lea Massari alakítja, ok ketten gyakran játszanak együtt. Klein úr , Joseph Lossy, a film rende­zője az 197.6-os cannesl film­fesztiválon a francia rends- __ lőszervek födi­­ját kapta ezért a filmjéért. Akkoriban bő/ ■égésén kant- 9 Alain Delon i mentáit« / a film erényeit a sajtó, kiemelték a kitűnő alkotás különlegesen jól összeválogatott szereposztását és a film politikai mondanivalója Is nagy elismerést érdemelt ki. Két­ségkívül rendkívüli módon hatá­sos lélektani drámát vitt a vá­szonra a jólismert rendező, aki­nek hazánkban Is több filmjét vetítették sikerrel. Köztük olya­nokat, mlnth a Babaház, és az Egy romantikus angol nő címűt. A főhős aki a címszerepet játsz­­sza: Alain Delon. Több ennél gyengébb és sematikusaibb alko­tást is sikerre vitt már árnyalt, magas színvonalú, eszköztelen játékával. A téma izgalmas és napjainkig aktuális. Klein úr műkereskedő Párizsban. Származását XIV. La­jos koráig tudja 'Visszavezetni. Mégis a film végén — igaz, hogy keserves véletlenek eredménye­képpen — a német fasizmus egyik haláltábora felé Indulóban búcsúzik el tőle a közönség. Klein úr nem szeplőtelen ember, hiszen a náci megszállás alatt sínylődő Párizsban az üldözöttek vagyontárgyainak megvásárlásá­val „tisztes” jövedelemre tesz szert, tehát hasznot húz a nácik fajüldöző politikájából. Csakhát nem veszi tekintetben, hogy van egy másik Párizs is, amelyben a nemzetük jövőjét féltő franciák szembehelyezkednek a nácizmus pusztító gépezetével. Klein egy film egyik Jelenetében. napon rádöbben, hogy feddhetet­len származása ellenére Is gya­núba keveredik. Egymást követő véletlen epizódok következménye­képpen kutatni kezdenek szárma­zása után és lassan-lassan felőrli erkölcsi és emberi tartalékait az a hátborzongató tortúra, amely az állítólagos hasonmásának a léte­zése miatt zúdul rá. Erről, Klein úr hasonmásáról a nézők a' film rendkívül szűkszavú szerkeszté­se, a téma sajátos adagolása kö­vetkeztében nem Is Igen tudhat­nak meg többet. A film meggyőző ereje kétség­telen, bár a rendező csak a kis­polgári életforma lehetetlenülé­sének folyamatát részletezi és a fasizmussal szembeni harcot csak sejteti. A film nagy erénye a kitűnő szereposztás. Alain Delon a fran­ciák nagy Jellemszínésze Jean Moreau teljesítménye tekinthető hasonlóan nagyszerűnek. Szerepel még Michel Lonsdala, a régen látott Massimo GlrotU, és Suzan­ne Fiion. Losey filmje megrendítő mó­don állítja pellengérre a kispol­gári egoizmust, az emberi kö­zömbösség romboló erejét, s ezt oly módon teszi, hogy a feszültség egy pillanatra sem lanyhul, s a film nem téved át a kalandfil­mek szokványos ösvényeire. Cs. K. Holló László-emlékház # alÄ _ f _ emlékház Debrecenben Debrecenben. Debrecenben, a Margit utcában a művész egykori lakóhá­zában emlékmúzeumot rendeztek be Holló László hagyatéká­ból. Olyan művészi érték válik Így ismertté és hozzáférhető­vé, amely etikai-esztétikai nevelőereje lévén példát adhat hazaszeretetről, emberségről, közösségi áldozatvállalásról. Holló László festőművész 1887- ben született Kiskunfélegyházán. Az alföldi tájihoz, a tegnapi falu kizsákmányolt emberéhez való kötődését azonban a debreceni évek érlelték meg művészetében. Nem idealizálta, nem tette va­sárnapivá a magyar falut ég né­pét. Idillikus témáit olyan nyug­talan formában tudta kifejezni, hogy a drámalság ott érződött csendéleteiben le. Kiskunfélegyháza és Debrecen között azonban még ott találjuk Holló Lászlót Münchenben Hol­­lósy Iskolájában, a mediterrán Itáliában, Spanyolországban, • az első nagy sikerű kiállításán Pá­rizsban a Salon de Independant­­ban is. Megérinti Leonardo, Rembrandt, Greco és Cézanne művészete, meg a korai express­­•Zionismus, ami számára az egyé­niség felszabadulását jelenti. Min­dent megkísérel, ■ az abszurddal Is próbálkozik az önkifejezés ér­dekében. Minden igyekezetével távol akar maradni a hazai aka­démiai naturalizmustól. Útkere­sés, önmegvalósítás, őszinteség, szenvedélyes életigenlés, az agyongyötört és megalázott nép­pel való együttérzés: ez jellemzi Holló László művészetét. Több mint ezerkétszáz képet festett. S ami megdöbbentően ritka, az ezerkétszáz alkotás kö­zül minden tizedik önarckép. S egyik sem másolja önmagát. Ugyanaz az arc más-más válto­zatban. Az alapjában véve derűs ember elgondolkozó, . töprengő, komor és szomorú arca néz visz­­sza ezekről a vásznakról. Vitatott téma: Vajon Holló csak az alföld festője lett volna csupán? Tagadhatatlan, hogy nem. De legtöbb témája mégis a magyar falut és annak életét idézi. Gondoljunk csak többek között a Tisza-parti jelenetre, a Kaszás parasztra, a Teknővájó cigányokra, a Tehénpásztorra, a Lakodalmasokra, vagy az Ara­tásra, melyek csak kiragadott pél­dák a gazdag életműből, de múl­hatatlanul őrzik az alföld világát. Holló László lényegében nem tartozott egyetlen festői Iskolá­• As egyik önarckép. hoz sem. Mindig igyekezett meg­őrizni egyéniségét és önmagát. 1916-ban telepedett le a Hajdú­ság fővárosában, s 1926-ban így nyilatkozott a Debreceni Függet­len Újságíróknak: „Ügy érzem, új fejlődési fokra jutottam el és most már közel vagyok a vég­célhoz, amit töretlenül kerestem. Most már teljesen szabadnak ér­zem taagamat, kifejezési nehézsé­geim nincsenek, nem küszködöm formaproblémákkal. Debrecent igazán szeretem, nagyon tudok Itt dolgozni. Csakhogy az is jól esnék, ha végre Debrecen is ész­re venné, hogy itt vagyok és dol­gozom, hiszen én itt is szeretnék maradni.” A művész hivatalos elismerése ugyan kissé késett, de nem ma­radt el. 1956-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, majd több külföldi és az 1961-ben rendezett Műcsar­nokbeli kiállítása után Kossuth­­dijjal ismerték el munkásságát. Születésének kilencvenedik év­fordulója alkalmával, 1977-ben a művész halála után .néhány hó­nappal Holló lászló emlékkiállí­tást rendeztek a debreceni Déry Múzeumban. A. T. 1978. Június 23. • PETŐFI NÉPE • S /. I Úttörőink a Szovjetunióba utaznak Azok a pajtások, akik nyolc évig kiválóan tanultak, jól vé­gezték a rájuk bizoitt mozgalmi feladatokat, becsületesen kivették részüket valamennyi rendezvény­ből, július 4-én, mint a kiválók között is a legjobbak elindulnak a megye csaknem 50 ezer úttö­rőjének a képviseletében a Szov­jetunióba, a testvéri Krím-terü­­letre. Az elmúlt napokban a KISZ megyei bizottságán találkoztak a pajtások, hogy megbeszéljék a de­legáció vezetőjével Bak Judittal és a - tolmács-tanárral, Lakatos Sándorral a következő napok ten­nivalóit. Sokszorosított tájékoztatót ké­szítettek a részükre, összefogla­lását mindannak, amit a Krím­­félsziget történelméről, földraj­záról, a testvérmegyei kapcsola­tokról, Bács-Klskun megyéről, különös tekintettel népművésze­téről egy ifjú küldöttnek tudnia kell. Felelevenítették a felsőtagozat­ban tanult orosz dalokat, verse­ket Is. Megpróbálkoztak — szép ■ikerrel — orosz nyelven a tár­salgással, bemutatkozással. Laka­tos Sándor Irányításával összeál­lították azt a szó- és mondat­készletet, amire valamennyiüknek szüksége lesz az úton. Természe­tesen magyar dalokat Is tanul­tak. A Ferihegyi repülőtéren július 4-én emelkedik a magasba az utasszállító gép a Bács-Klskun megyei úttörőkkel. Jó utat pajtásoki Erezzétek jól magatokat, kössetek új barátsá­gokat, zárjátok a szivetekbe a baráti Krím minden pionírját! Nézzetek meg minden történel­mi, földrajzi, Idegenforgalmi ne­vezetességet, hogy Itthon társai­toknak elmondhassátok, mit lát­tatok Szimferopolban, Jevpatórlá­­ben, Artyekben és Kercsen. Értékes programot állítottak össze kisdobosoknak, úttörőknek a kalocsai Csupó Imre Úttörőhöz vezetői. Összesen kétszázharmincan je­lentkeztek a ház nyári napközis táborába. Augusztus utolsó nap­jaiig kirándulásokat is szerveztek a kicsinyeknek. Minden kedden filmet vetítenek részükre —, szer­dán játékos sportvetélkedőkre van lehetőségük. A könyvtárláto­gatásra, különféle szellemi vetél­kedők lebonyolítására van mód­juk csütörtökön —, míg pénteken túrákra, hosszabb sétákra indul­nak. Szombaton szabadfoglalkozá­sokat tartanaki Mintegy ezerszáz úttörő vett részt a Bács-Kiskun megyei örs­­vezetőképző táborozáson. A hala­siak és kiskőrösiek Tajón, a ha­lasi járásbeliek Kunfehértón, a kiskunfélegyháziak Bugacon, a kecskemétiek Lajosmizsén, a ba­­jaiak Kárászon, a Bajai járás út­törői a Hosszúhegy! Állami Gaz­daság építőtáborában, a kalocsai járásbeliek a Szelldl-tó partján ismerkedtek a következő mozgal­mi év programjával. A negyedik, ötödik és hatodik osztályt végzett pajtások közül többen már az el­múlt évben őrsvezetőként tevé­kenykedtek csapatuknál —, most a gyakorlatban megszerzett tudá­sukhoz elméleti képzést Is kap­tak. A soronkövetkező tisztségvise­lő-képzésre Balatonfenyvesen ke­rül sor, mintegy kétszázan ve­hetnek rajta részt, július első he­tében. Húsz kecskeméti úttörő a va­káció idején az NDK-ba Indul cseretáborozásra. Nagyszerűnek Ígérkező útjukről mi is várjuk ez élménybeszámolót I Néhány ezer iflvezető dolgozik megyénkben a csapatoknál. Leg­többen „régi” csapatukhoz jár­nak viasza, segítenek a rajveze­­tőknek az akcióprogramok lebo­nyolításában. A kiemelkedően dolgozó Ifivezetők munkáját ér­tékelve a megye ifjúsági vezetői húsz KISZ-íiatalnak Kiváló ifjú­sági vezető kitüntetést adomá­nyoztak. Sclmecl Katalin PORTRÉSZOBRÁSZAT 9 Egerben a Megyei Művelődési Ház támogatásával őt éve működik a Fiatal Alkotók Kőre, ahol szakszerű irányítás mellett ismerkedhet­nek meg a fiatalok a portrészobrászattal, fazekassággal és • festészet­tel. wlwSffi'Xw >.%%vInsssssn> TÓTH BÉLA: Legendák a lóról (33.) Hogy Is hagyná, hogy egy közönséges csikós kezet emeljen rá. Akkor Is, ha azt a kezet az ő gyalázatossága emeltette velem a feje fölé. A magamra maradásom órái hetednek, hónapoknak tűntek, egy veréb el nem cslcserlntette magát a kóter körül. Tudtam, hogy Buxblndernek, Hantosnak meg a többi nyikhaj­­nak, kik most főzik terveiket, nincs nagyobb gondja nálam. Forr és rotyog bennük a gyűlöl­ködés. Ismerem őket. Egy lovat nem tudnak tisztességesen meg­ülni, egy véka zabot kiadni, hogy abból ne lopnának. Múlt az Idő. A gyerekeim hoz­ta kosztat adták be a katonák napjában egyszer, aztán nem ugatott rám a kutya se. Gyan­­táznluk kellett az agyukat, hogy valami megfoghatóval tegyenek hűvösre. Puszta haragból, játék­ból, ahogy apámék Idejében elő­­fordulgatolt, nem lőhetett belém, véletlenül nem köttethettek föl. Egy reggel, ahogy klbllönltésre nyitják az ajtóm, hallom, verik a harci dobokat valaki érkezésére. De annak valakinek kell lennie, mert úgy magameguntában nem verheti azt az őrség, még gya­korolni is kijártak a 'kamarás! le­gelőkre, nehogy valami újonc való­ságnak vegye. Annyit tudtam, hegy no, nem nekem verik, hogy most kiléptem faiblllvel a kezem­ben a kóterajitón. Vissza Is me­gyek, múlik egy-két nap, egy ökőrbődülés alig jár el az abla­kom aljáig. Egyszer jön a bor­bély, de hoznak mosdóvlzet, siet­tetnek, készülődjek. A katonák nem voltak velem gorombák, sor­som a sorsuk, de mofit annál Is szelidkésebben, terelgetnek föl a nagykaszárnya parancsnoki ter­meibe. Van ítélet, gondolta, s ahogy megcstllapodott bennem a gyűlölet I félhomályos sarlós­ban, úgy, ni, talán bánom ts hir­telen haragomat. De hát vigasz­taltam magam; ne följ seggem hátulról vagy! Belépek, hát maga Csekonlcs őrnagy ül Buxblnder asztalának tetején. Na, ezek Csekonlcsot várták. A maguk kis eszétől azért Ilyen uralkodó válságos időben tán nem mernek ítéletet hozni. Csekonlcs fundamentáló szülő­édesapja Mezőhegyesnek. Az ural­kodók nagy lóinségére olyan plá­­numos terveket állított össze, amit a kalapos király azonnal ne­vével kanyarlntott alá« s utalt ldé négyszázezer forintokat az indu­láshoz. Es Csekonlcs Itt volt az ural­kodó tribünjén, amikor mi me­zei futóversenyeztünk. Közöttünk úgy tudódott, hogy valamikor közkatonaként szolgáit. De annyi­ra tudta forgatni magát a lótudo­mányokban, hogy' hire elérte az uralkodó lábát, Mikor leírta a terveit, hadnagyi rangban léphe­tett József éllé, s alig telt el hét év, őrnagy lett. Ahogy ült a Buxblnder asztala tetején, azt láttam, nem tudja Iménti sorsomat. — Na, csikós — azt mondja —, megyünk-e Mezőhegyesről királyt koronázni? . — Nereg alatt a lovam! — Nem úgy, csikós, nem úgy. — Leszállt az asztal tetejéről, s pengős sarkamtyújú csizmájában sétálni kezdett a teremben, ahol a méneskar minden tisztje és al­tisztje bent ült. 47. A légy zúgása hallhatódon, olyan pisszenés nélkül kueorod­­tak a sarzslk a teremben. Kör­müket nézték, a mennyezetet, míg Csekonlcs, mintha csak velem társalogna, előadja, hogy fél éven belül kezdődnek a királyünne­pek, hát azégyellené, ha Mézőhe­­gyes pompája hiányozna a fölvo­­nulásból. Bábolna még nem tud egy lovat se odavinni, ami bá­mulni való lenne, da Mezőhegyes az 6 személyes létéit és bizonysá­gát is jeilentené az új uralkodó előtt, ha felfigyelne életképes ügyességünkre. Ellenkező esetben elsüllyedünk az ismeretlenség kö­deiben. Két hónapon belül min­iért ügyességben képzett lovaso­kat, lovaikat akarok látni! — Ml kell ehhez, csikós? — Huszonöt Jó lovas, meg any­­nyl ló. — Kevés az, csikós, legalább ötven versenyzőt akarok látni Mezőhegyesről. — Annyit, ha megfeszülünk, se állíthatunk ki. — Tudtommal ötszáz lovas él, treníroz itt. — Úgy igaz, de sokan csak nyúzzák a lovat. Nem panaszko­­disból mondom, nem más pisz­­kálésából. — Ne is folytasd. Az ünnepek­re való fölkészülés, lótudalom, egyezség, szívósság mivoltában a te dolgod lesz, mindehhez pedig a lehetőség biztosítása a ménes­­kar lisztjeié, beosztottjaié. Értet­tük, tiszt urak? A császártól kapott fltyegőd mellé, ha ügyes vagy,, velem együtt kaphatsz egyet, kettőt. Értve vagyok? Nem nagy lelkesedéssel szólt fi teremhetlek szájáról való Igen­lés. 9 ESESS BALÁZS, NAGYAPÁM ' A fiúknak ml Is lehetett volna szebb az életükben, ha az apjuk foglalkozását folytatják. Amikor a mezőhegyest csapat Lipót ko­ronázására fölkészülten elindult, lovászaként ott högyösködtem a kis sereg élén. A bécsi Grlncing lóverseoyzó tere földiszítve mindennel, mi látnivaló és illett a versenyzés­hez. Az istállók a ml tudatmunk szerint fölértek a palotákkal, az ellátás, az utolsó istállófiúé is, olyan volt, mint nálunk a Bux­­blnderé. Apám elbeszéléséből tu­dom, hogy a francia forradalom­tól rettegő Bécs most szeretett’ bennünket, hogy egymást taposva bámulta fi naponta következő versenyeinket. Udvarhölgyek nya­kukból klkapkodott láncokkal kedveskedtek egy-egy szép mu­tatványért, és a verseny végén ki­est emlékfityegők pozaogtak. Es elszedtefe minden lovunkat az utolsó szálig. Apám alólklkunye­­rálták az akkor már öreg Virágot, s helyette poroszoktól zsákmá­nyolt ütőbt-vert lovat adtak. Ez volt a végzete. A vad katonaló a búcsúzót fúvó rezesbanda előtt le­tette apómat a* kövezett útra. Olyan hajt szerzett róla, szénás­­szekér tetején lehetett hazahozni, soha többet nem tudott lóra ülni. Csekonlcs a fecskéiI új szám­adólakást adta oda neki. Csinál­tatott olyan “ alacsony fekvésű kétkerekűt magának, hogy arra talpon állva rá lehetett szállni. Apám úgy megémelyedett ettől a lóra éhes világtól, de tán a ló­tól' Is, hogy még a méneseiket ts elkerülte. Persze munka nélkül nem lelhetett Itt élni. Csekonlcs hajszolta a fölparcellázást, öt­száz holdas táblákra hasitgatták föl a 44 000 holdat. Kiadott 99 táblát. Apám volt a födmérője. Kocsija kereke egy fordulásra egy ölet haladt. Küllőjében szé­nacsóva jelezte a fordulatot. Ül­tek a kocsin az inzsenérrel, szá­molták, hányat kell forduljon a kerék. Szakállal mértek. A kül­lőbe húzott szénacsóva volt a szakáll. Egy nagyhold 1660 négy­szögöl. Egy oldalához négyszázat kellett forduljon a széna&zaikállú kerék, ötszáz holdhoz számolhat­ni, hogy ötszázszor többet, azt la keresztbe. A fölparcellázás után a fásítást tette előre Csekonlcs. A Jószágnak enyihely, árnyék, szél­védelmet teremt. Vagy tíz éven át nem állt meg a fa ebben a szurokfekete földben. De csak ad­dig próbálgatták, mi szeret Itten, ml tud megkapaszkodni, hogy a végén sörénye nőtt minden par­cel la'ha tárnak. Apám ellenségei pedig fi bécsi eredmények után elkéredzkedtek Bábolnára. Ment Buxblnder. Hantos meg a bandájukhoz tar­tozó tucatnyi éllovas. Ilyen tekin­tetben tisztult Mezőhegyes levegő, je, hanem amúgy piszkolódott Gyárkémények magasodtak, szesz­főzdék, kenderfeldolgozók, tégla­gyárak kojtolták tell a 99 parcel­lára. majorokra osztott tájékot. Magam Bécs bői egyenesen az Esztenházl lovásamester házába költöztem. Eleinte nem Is hittem, hogy nékem vízvezetékben Is sza­bad lábat mosni, és a csutakolás­nál tiz lovászfiú villog a szavam után. Nem lógathattam a lábam hiába, az én dolgom az volt, hogy. a kezesített lovak fölszere­lésekkel, minden tartozékkal úgy éjjel, mint nappal az urak ren­delkezésére álljanak. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom