Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-01 / 127. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 1. események sorokban BUDAPEST A Finn Kommunista Párt meg­hívására szerdán Helsinkibe uta­zott Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, aki az MSZMP képviseletében részt vesz a finn kommunisták június 1—3. között sorra kerülő XVIII. kong­resszusán. VARSÓ Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára június 2-án Belgrádba utazik — jelen­tették be Varsóban. Gierek Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnökének meghívására tesz hivatalos baráti látogatást Jugoszláviában. (PAP) MOSZKVA ___________________ Mos zkvában számos külföldi egyházfő részvételével emlékeztek meg arról, hogy az orosz pra­voszláv egyházban hatvan eszten­dővel ezelőtt állították vissza a patriarchátus intézményét. A fel­szólalók síkraszálltak a leszere­lésért és a béke ügyéért. KORNEUBURG _______________ Rud olf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök jelenlétében rendkívül. ünnepélyes külsőségek között bocsátották vízre a Linz- Korneuburg hajógyárban a szov­jet megrendelésre készült száza­dik személyszállító hajót. Az új hajó, amely a Dunán közlekedik majd, az Ukrajna nevet kapta. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev prágai beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) részen fejleszthessük a jó vi­szonyt. Ügy tűnt. hogy szilárd politikai alapot teremtettünk az enyhüléshez. Akadnak azonban olyan politikai körök, amelyek nyíltan arra törekednek. hogy megsemmisítsék az enyhülés fo­lyamatát — ráadásul nemcsak Európáiban —, s visszatérjenek, ha nem is a „hideg”, de legalább­is a „langyos” háborúihoz. — Ebben az irányiban hat­nak. érthető módon, az olyan ak­cióik. mint a NATO tagállamai­nak véres beavatkozása Zaire- ban. Ennek a beavatkozásnak ci­nikus jellegét a közvélemény fél­revezetésére olyan hangos propa- gandiakaimipánnyal akarták lep­lezni, amely szerint hol a szov­jeteknek. hol a kubaiaknak kö­zük van ezekhez az események­hez. — A tények azt mutatják, hogy a szocialista országok számos olyan kezdeményezése, amely két­ségkívül megfelel az európai, s nemcsak az európai népek érde­keinek. néni .kap megfelélő vissz­hangot. holott kézenfekvő, hogy megvalósításukkal mindenki üyer- ne. — Leghőlbb törekvésünk az, hogy oly mélyre ássuk él a há­ború fejszéjét, hogy sóiba semmi­lyen sötét erő se tudja elcásni azt. Ez a célja azoknak a javas­latainknak, amelyek arra irá­nyulnak. hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhüléssel olvasz- szuk össze, folytassunk átfogó, mindenre kiterjedő tárgyalásokat a leszerelésről, beleértve a nuk­leáris leszerelést is. — A napokban kezdődött meg New Yorkban az Egyesült Nem­zetek' Szervezete közgyűlésének leszerelési ülésszaka — folytatta beszédét Leonyud Brezsnyev. — A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok olyan javas­latokkal és kezdeményezésekkel mentek atz ülésszakra, amelyek gondosan mérlegeltek, a konst­ruktív munkára, gyakorlati ered­mények elérésére irányulnak. — Röviden szólva a következő a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontunk lényege: nincs a fegyvereknek olyan fajtája, amelynek korlátozására, eltiltásá­ra ne lenne kész a Szovjetunió, kölcsönös megállapodás alapján a többi országokkal. Csupán az a fontos, hogy mindez senki biz­tonságának se okozzon kárt, azoknak az államoknak teljes kölcsönössége alapján menjen végibe, amelyek ilyen fegyverek birtokában vannak. Fontos, hogy őszinte, ne pedig látszattörekvés legyen a fegyverkezési verseny megállítására. — Sajnos, legfontosabb tárgya­lópartnereink álláspontja telve van ellentmondásokkal. íme. egy élő példa: — Washingtonban most ült össze a legfelsőbb szinten a NA­TO tanácsa. Néhány résztvevője, »útban a NATO tanácskozására, Vagy hazafelé onnan New York­ba utazik, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakára, s ott szép szavakat mond a leszerelésről. A NATO tanácsülésén viszont — ahogy mondani szokás — még csak lélegzetvételnyi szünetet sem tartva, a sok évre előre szó­ló katonai előkészületeik terveit vitatják meg. Felvetődik a kér­dés. hogy ezek a nyugati hatal­mak melyik értekezleten foglal­koznak valóban érdemi kérdések­kel. s melyiken csak a beszédek­kel? — Ideje megérteni, hogy a fegyverkezési hajsza senkinek sem hoz jót. Véget kell vetni ennek, s becsületesen át kell térni a leszerelésre. Leonyid Brezsnyev beszédét számos alkalommal szakította meg taps, éljenzés. A beszéd vé­gén a gyűlés résztvevői hosz- szan tartó, lelkes tapssal köszön­tötték a szovjet, s a csehszlovák nép barátságát, az SZKP főtit­kárát. a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget. éltették a test­véri szocialista országok együtt­működését. (MTI) Gustáv Husák kitüntetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének Elnöke szer­dán a prágai váriban magas szov­jet kitüntetést nyújtott át Gus­táv Husáknak, a GSKP KB fő- ,titkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének és Vásil Bilaknak. a CSKP KB elnöksége tagjánák. a Központi Bizottság titkárálnak. A kiét cseh­szlovák vezetőt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a közelmúltban tüntette ki, a két nép barátsága és együttmű­ködés elmélyítésében szerzett ér­demeikért, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomban, a .Csehszlovák Kommunista Párt­ban végzett tevékenységükért, a 1 béke és a szocializmus megszilár­dításához nyújtott hozzáiárulá- sulkiért. Gustav Husákot 65. szüle­tésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel. Va­sil Bilakot 60. születésnapja al­kalmából Lenin-rendddel tüntet­ték ki. Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezéséről Moszkvában kedden hozták nyilvánosságra az ENSZ rendkívüli, a leszereléssel foglalkozó ülésszakán előterjesz­tett szovjet javaslatot, mely a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének gyakorlati útjáról szól. Az alábbiakban is­mertetjük a dokumentumot. A javaslat bevezetőben hangoz­tatja, hogy a fegyverkezési haj­sza fokozott veszélyeket rejt ma­gában az emberiségre nézve, majd értékeli a hatvanas és het­venes években kötött két- és többoldalú megállapodásokat, azok végrehajtását és hiányossá­gait. A Szovjetunió a béke és a bé­kés együttműködés lenini irány­vonalát követi — hangoztatja a javaslat. A maga részéről kész minden lehetséges módon támo­gatni, elősegíteni ezeknek az in­tézkedéseknek a meghozatalát. A Szovjetunió tehát javasolja annak megvitatását, hogy miként lehetne határozott időn belül végrehajtani a következő intéz­kedéseket: — A nukleáris fegyverek vala­mennyi fajtája gyártásának meg­szüntetése; — Minden más tömegpusztító fegyverfajta gyártásának meg­szüntetése és e fegyverek betil­tása; — A nagy romboló erejű új konvencionális fegyverfajták lét­rehozásának megszüntetése; — Az ENSZ Biztonsági Taná­csa állandó tagjainak és a hozzá­juk katonai megállapodásokkal kötődő országoknak a lemondása hadseregeik és hagyományos fegyverzetük növeléséről. A továbbiakban a javaslat hangsúlyozza, hogy a legnagyobb veszélyforrást a nukleáris fegy­verek jelentik, ezért a feladatok megoldását ezek gyártásának megszüntetésével kellene kezde­ni. A Szovjetunió — hangzik —, a maga részéről teljes határozott­sággal kijelenti: ellenzi a nukleá­ris fegyver alkalmazását; csupán rendkívüli körülmények, az el­lene, vagy szövetségesei ellen egy másik nukleáris hatalom ál­tal végrehajtott agresszió kény­szerítheti e végső önvédelmi esz­köz igénybevételére. Nem kétséges, hogy a nukleá­ris fegyverek problémáját köny- nyebb lett volna a kezdeti idő­szakban megoldani, de hagy hi­ba lenne az$* hinni, hogy a meg­oldás véglég lehetetlenné is vált — áll a javaslatban. A Szovjet­unió határozottan fellép a fel­adat megoldásának mielőbbi el­kezdéséért, s az ezekről szóló tárgyalásokon — a szovjet véle­mény szerint — részt kell vennie valamennyi nukleáris hatalom­nak, s be kell kapcsolni néhány, nukleáris fegyverrel nem rendel­kező államot is. A nukleáris fegyverek gyártá­sának megszüntetésével és a fel­halmozott készletek fokozatos megsemmisítésével egyidőben erősíteni kell az államok bizton­ságának politikai és nemzetközi jogi biztosítékait. E célok elérése érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi rend­kívüli leszerelési ülésszaka elvi határozatban nyilvánítsa szüksé­gesnek a nukleáris leszereléssel és az erőszak alkalmazásáról va­ló lemondással kapcsolatos tár­gyalások megkezdését, határozza meg e tárgyalások előkészítésé­nek ■ rendjét és megkezdésük konkrét időpontját. Fontos feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozása. Különösen nagy veszélyt jelent e fegyver azok­nak az államoknak a kezében, melyek konfliktusokkal terhes térségben vannak. Sok, nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam kinyilvánította azt az igényét, hogy a nukleáris hatalmak tegyenek még egy lé­pést: vállaljanak kötelezettséget arra nézve, hogy nem alkalmaz­nak velük szemben nukleáris fegyvert. A Szovjetunió kijelenti, hogy erről kész különmegállapodást kötni, s felszólítja a többi nuk­leáris hatalmat is, hogy kövessék ezt a példát. Az atomfegyvermentes öveze­teknek a világ különböző térsé­geiben való létrehozása elősegít­heti a nukleáris háború veszé­lyének csökkentését, az atomso­rompó' szerződés hatékonyabbá tételét! A Szovjetunió a külön­böző államok azon törekvését támogató elvi álláspontjából ki­indulva, hogy nem engedik meg a nukleáris fegyver megjelenését területükön, elhatározta, hogy aláírja a nukleáris fegyver La- tin-Amerikában történő betiltá­sáról szóló II. szerződés (tlate- lolcói szerződés) kiegészítő jegy­zőkönyvét, s ezzel együtt vállal­ja, hogy tiszteletben tartja az atomfegyvermentes terület státu­szát ezen a kontinensen. Kötele­zettségvállalásuk természetesen csak abban az esetben érvényes, ha más nukleáris hatalmak is tiszteletben tartják e terület stá­tuszát és a szerződésit aláíró fe­lek biztosítják, hogy a terület válóban atomfegyvermentes le­gyen. A nukleáris energia békés fel- használásának fejlesztése tagad­hatatlanul egyik Ígéretes útja az energetikai problémák megoldá­sának és a Szovjetunói síkraszáll az e területen folytatott nemzet­közi együttműködés szélesítésé­ért. Ugyanakkor teljes bizonyosság­gal ki lehet jelenteni, hogy a nukleáris energia, bármilyen je­lentőséggel bírjon is, nem egyet­len módja az energetikai prob­lémák megoldásának. Már kezdenek kirajzolódni e problémák megoldásának . azok az alternatív lehetőségei, ame­lyek nem járnak együtt a nuk­leáris veszély növekedésével. Ezek közé tartozik a termonuk­leáris szintézis, a nap- és a geo- termális energia, valamint más, nagy jövővel rendelkező energe­tikai források felhasználása. Az említett energiaforrások felhasz­nálásának, fejlesztésével. a nuk­leárisnál olcsóbb energiához le­het jutni.. A Szovjetunió kész konstruk­tív módon együttműködni más államokkal az új energiaforrá­sok és energiafajták kutatásában. A következő fejezet a nukleá­ris fegyverek elterjedésének megakadályozásához kapcsolódik. Jelentős pozitív lépés lenne, ha a nukleáris hatalmak vállalnák a kötelezettséget, hogy nem helyez­nek. el nukleáris fegyvert azon országok területén, amelyekben jelenleg nincs ilyen fegyver. A Szovjetunió kijelenti: kész ilyen kötelezettséget vállalni. A nemzetközi kérdések között jelentős helyet foglal el a tömeg- pusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létrehozásának meg­tiltása. Rövid időn belül olyan nemzetközi intézkedésekre van szükség, amelyek végleg megaka­dályozzák a neutronfegyver meg­jelenését és kifejlesztését. A neutronfegyver betiltásáról foly­tatott államközi tárgyalások, a közvélemény és a tudósok vitá­jának eredménye lehetővé teszik a következő egyértelmű kijelen­tését: — A neutronfegyver az embe­rek tömeges megsemmisítésének különösen embertelen eszköze; — A neutronfegyver csökkenti a nukleáris küszöböt, s követke­zésképpen valószínűbbé teszi az atomháború kitörését; — Ha az államok egy csoport­ja rendszerbe állítja a neutron­fegyvert, \z elkerülhetetlenül maga után vonja, hogy az álla­mok más csoportja is ugyanezt teszi, s ez újabb szakaszt nyit­na a nukleáris fegyverkezési haj­szában, hasonlóan ahhoz, aho­gyan a 40-es években az atom­fegyverrel, az 50-es években pe­dig a termonukleáris fegyverrel történt; — Egy bizonyos fajtájú neut­ronfegyver megjelenése csak a kezdete lenne erűtek a hajszálnak: az első után elkerülhetetlenül újabb, még nagyobb ütőképessé­gű, még szélesebb körű felada­tok végrehajtására képes fegy­verfajták jelennének meg, mint ahogy most is el tudjuk képzel­ni, s köztük olyanok is, amelyek túlnőnek egy-egy földrész hatá­rain.’ Ezekből a vitathatatlan tények­ből indultak ki azok az álla­mok, köztük a Szovjetunió is, amelyek a leszerelési. bizottság elé terjesztették a neutronfegy­ver gyártásának, felhalmozásá­nak, fejlesztésének és alkalmazá­sának betiltásáról szóló nemzet­közi konvenció tervezetét. Mint a javaslat hangsúlyozza, a Szovjetunió nem kezdi meg a neutronfegyver gyártását, ha az Egyesült Államok sem teszi ezt, a Szovjetunió azonban továbbra is e fegyver teljes betiltásának híve marad. Sürgeti a javaslat a már fo­lyamatban levő, kétoldalú, regio­nális és nemzetközi szintű tár­gyalások mielőbbi sikeres befe­jezését. Ez mindenekelőtt a SALT- tárgyalásokra vonatkozik. Tény­leges tárgyalások folynak a ve­gyi fegyverek fejlesztésének, elő­állításának és felhalmozásának betiltásáról és megsemmisítésük­ről szóló szerződéstervezettel kapcsolatban is. Ideje lenne kimozdítani a holt-’ pontról a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentésével foglalkozó tárgyalá­sokat. Itt dől el az a kérdés, hogyan enyhítsük a katonai fe­szültséget abban a térségben, ahol az különösen nagy, s ahol a két katonai-politikai szövetség hadseregeinek szembenállása rendkívül ’Veszélyes. A NATO-országoktól eltérően a Szovjetunió már régóta nem növeli Közép-Európában állomá­sozó fegyveres erőit, s ez tovább­ra sincs szándékában. A Szovjetunió a továbbiakban javasolja, hogy meg kell erősí­teni a fegyverkezési hajsza kor­látozását célzó, már érvényben levő megállapodásokat és egyez­ményeket, biztosítani kell álta­lános jellegüket,1 kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. A javaslat a továbbiakban fog­lalkozik a katonai költségvetések csökkentéséből származó össze­gek gazdasági felhasználásával, a fejlődő országoknak nyújtandó gazdasági segítséggel. A kérdés megoldásának megkönnyítése céljából a Szovjetunió azt ja­vasolja, hogy a nagy gazdasági és katonai potenciával rendelke­ző államok — köztük a Bizton­sági Tanács, valamennyi állan­dó tagállama — állapodjanak meg katonai költségvetésük konkrét összeggel, nem pedig bizonyos százalékkal történő csökkentésében. Ez a megállapo­dás a következő pénzügyi év költségvetésével kezdődően kiter­jedhetne például egy hároméves periódusra. Befejezésül a szovjet javaslat hangoztatja: abból indul ki, hogy a javasolt lépések csak mi­nimálisak; megvalósításuk nélkül a fegyverkezési hajszát nem le­het megállítani. Többségükkel kapcsolatban már tárgyalások folynak, s ezek számos esetben a befejezéshez közelednek. A fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséhez határozott készség­re, politikai akaratra van szük­ség. Az az állam, amely e tör­ténelmi feladat megoldásában nem lenne hajlandó az együtt­működésre, bűntettet követne el az emberiség ellen. A fegyverke­zési hajsza megszüntetését célzó hatékony lépések megtételével az államok áttérhetnének a leszere­lés problémájának végső megol­dására — az általános és teljes leszerelésre — hangzik a szov­jet javaslatban. • Púja Frigyes külügyminiszter és Holla! Imre nagykövet a tanács-« kozáson. (Telefoto — UP — MTI — KS.) Púja Frigyes felszólalt az ENSZ-közgyűlés leszerelési vitájában Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés New York­ban folyó rendkívüli leszerelési ülésszakán szerdán este mondott beszédet az általános vita kere­tében. Púja Frigyes, a magyar küldöttség vezetője. Külügymi­niszterünk beszédét holnap is­mertetjük. Mint ismeretes, Magyarország tagja ‘volt az ENSZ székhelyén május 23-án kezlett és június 28-ig tartó 10., rendkívüli ülés­szak 54 tagú előkészítő bizottsá­gának. Hazánk 4969 óta vesz részt a leszerelési bizottság genfi érte­kezletének munkájában, 1973 óta pedig Bécsben a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyaláso­kon. A Magyar Népköztársaság mind az ENSZ-ben, mind a kü­lönböző nemzetközi leszere­lési tárgyalószervekben aktívan kivette és kiveszi részét a lesze­relési erőfeszítésekből: számos kezdeményezése, kollektív javas­latokban vállalt tevékeny társ­szerzői szerepe, leszerelési tárgyú ENSZ-tanulmányokban való rész­vétele méltán váltott ki elisme­rést. Hazánk részese valamennyi sokoldalú fegyverkezéskorlátozási, illetve leszerelési megállapodás­nak, amelyet az utolsó másfél év­tizedben bocsátottak nemzetközi aláírásra. Egyik aláírója volt 1975-ben" Helsinkiben az1 ’európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának. * Hétfőn New Yorkban , érte­kezletet tartottak a rendkívüli le­szerelési ülésszakon részt vevő el nem kötelezett államok külügymi­niszterei és a megfigyelői státusú államok illetve szervezőtek képvi­selői. Sri Lanka ENSZ-missziója közölte, hogy a zárt ülésen jóvá­hagyták az el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodája Ha­vannában május 15. és 20. között tartott ülésének záróközleményét. Az okmány, amely külön fejezet­ben foglalkozik a nemzetközi biz­tonság és az enyhülés összefüggé­seivel, a külföldi katonai támasz­pontok felszámolásával, az atom­energia békés felhasználásával, Izrael és Dél-Afrdka fegyverke­zési programjaival, kitér az el nem kötelezett országok felada­taira az, ENSZ leszerelési ülés­szakával1 kapcsolatban. Hangsúlyozza a záróközlemény az enyhülés, a leszerelés és a fej­lődés közvetlen kapcsolatát, az ENSZ különleges szerepét a le­szerelésben. • A rendkívüli ülésszak kedd esti ülésén túlsúlyban voltak a fel­szólalói listán a latin-amerikai és az afrikai országok. A jelentő­sebb katonai potenciállal rendel­kező államok közül csak Japán képviselője szólalt fel; Szonoda Szunao külügyminisz­ter emlékeztetett, a világon az első atombombázások csaknem 300 ezer japán áldozatára és ál­lást foglalt az atomfegyverek tel- jes megsemmisítése, a nukleáris j leszerelés abszolút elsőbbsége mellett. Sürgette Kína és Francia- ország csatlakozását a leszerelési megállapodásokhoz és tárgyalá­sokhoz. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉR KEZ ÉT I 9 Losonczi Pál üdvözlő távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Habib Burgiba köz- társasági elnököt. • Diplomáciai kapcsolat A Magyar Népköztársaság és Barbados, attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden téren erősítsék kapcsola­taikat, az Egysült Nemzetek Szervezete alapelveivel összhangban el­határozták,’ hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással nagy­követségi szinten. • Ülést tartott a TOT Elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. Megtárgyalta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól hozott 1978. március 15-1 határozatának megvalósítására előterjesztett ajánlást. Az elnökség úgy döntött, hogy az ajánlást megvitatásra és elfogadásra a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa júniusi ülése elé terjeszti. Az elnökség javasolja az Országos Tanácsnak, hogy az ajánlást valamennyi mezőgazdasági szövetkezet és területi szövetség részére adja ki, hogy azt| a téeszek- ben vezetőségi üléseken, majd a vezetőség tagjainak részvételével a munkahelyi közösségekben és a területi szövetségekben elnökségi üléseken, valamint küldöttközgyűléseken tárgyalják meg. (MTI) • A Magyar UNESCO Bizottság közgyűlése A Magyar UNESCO Bizottság — a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának szellemében, a szocialista országokkal együttműködve — az elmúlt évben is eredményesen munkálkodott feladatainak megoldásán, és a nemzetközi fórumokon sokoldalúan támogatta a fejlődő országok érdekelt — hangsúlyozta Jóború Magda, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke, a szervezet szer­dai közgyűlésén. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében megtartott ta­nácskozáson a résztvevők, egyebek között megvitatták a bizottság végrehajtó testületének jelentéséi a szervezet 1977. évi munkájáról. • McGovern szenátor válasza Brzezinskinek Kemény hangnemben válaszolt Zbiegnew Brzezinski nemzetbizton­sági főtanácsadó hidegháborús, szovjetellenes kirohanásaira George McGovern amerikai szenátor. A demokratapárti politikus négyoldalas nyilatkozatában mindenekelőtt leszögezte: „Tudnunk kell azt, hogy a fegyverkezési versenynek és az enyhülésnek nincs más alternatívája, csakis az emberiség halála, az általános pusztulás”. A dél-dakotai sze­nátor azzal vádolta Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját, hogy valótlanságokat állít a Szovjetunió és Kuba afrikai szerepéről. A de­mokratapárti politikus foglalkozott Brzezinski múlt heti pekingi láto­gatásával is. McGovern „különös, ha nem ostoba taktikának” nevezte, hogy a nemzetbiztonsági főtanácsadó tájékoztatta a kínai vezetőket a szovjet—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalások állásáról. A szenátor hangsúlyozta: „Sokkal inkább megfelelne számunkra a szovjeteket barátainknak tekinteni, mintsem a nukleáris háború ár­nyékában élni”. McGovern végezetül úgy vélekedett, hogy ezt a néze­tet osztja maga Carter elnök is, és olyan tanácsadói, mint Cyrus Vance külügyminiszter, Andrew Young ENSZ-nagykövet és Paul Warnke amerikai SALT-delegátus.- „Brzezinski nyilvánvalóan más véleményen van” — szögezte le McGovern.

Next

/
Oldalképek
Tartalom