Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
1 i ÉfiXéFí KÉPE 9 1978. május 31. CÉL: A MINŐSÉG ÉS A TERMELÉKENYSÉG Beruházás az ÉPFA halasi gyárában • Az egyik új hatfejes gyalugéppel Faddl Sándor- né, az aranyérmes Hámán Kató brigád tagja dől* gozik. • Off Sándor fejlesztő lakatos, a Pattantyús szocialista brigád tagja a páros csapozógép üzembe helyezésén fáradozik. A mezőgazdaság állami támogatása II. Miért szükséges Felvetődik a kérdés, hogy miért van szUkség egy bonyolult, sokágú, jövedelmet visszajuttató támogatási rendszerre? Erre a támogatásoknak az irányítási rendszerben betöltött funkciói adnak választ. Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárában számottevő beruházást utoljára az előző tervidőszak derekán hajtottak végre. Az építőiparban felhasznált faipari termékek iránti kereslet és a növekvő minőségi követelmények arra késztették a vállalatot, hogy most, az V. ötéves terv közepén ismét jelentős pénzösszegeket fordítson a halasi gyár fejlesztésére. Mint Horváth László, a gyár főmérnöke tájékoztatott, az Idén már mintegy hétmillió forint értékű, nagy termelékenységű új gépet állítottak üzembe. Beszereztek többek közt három daft Bcncslk Zoltán és Kovács Antal asztalos új terméket, zsalu- gáteres ajtót szerel. (Pásztor Zoltán felvételei) rab hatfejes gyalugépet és egy olasz gyártmányú páros csapo- zót. Megrendeltek erre az évre két darab kétorsós speciális marógépet is. Nagy jeletősége lesz a gyár életében, termelésében az új szárítónak, amelyet a második félévben kezd majd el építeni a kivitelezést elvállaló Halasi Fa- és Építőipari Szövetkezet. A folyamatos előtolású alagútszárító tervét az ÉPFA saját szakemberei készítették el. Az évi kapacitása 20—25 ezer köbméter fa szárításához elegendő, s a gyár igényelt teljes mértékben kielégíti majd. A késztermékek jó minőségének alapfeltétele, hogy az anyag nedvességtartalma ne legyen nagyobb a megengedettnél. Sokat várnak a beruházástól a gyár szakemberei a minőség javulása tekintetében. A termékek minőségét egyéb módon is javítják. Az ablakok esetében új tokgyártási technológiát vezettek be. A minőség- ellenőrzés szigorúbbá tételével szintén a célt szolgálják. A szakmai oktatásokon az egyes kulcs- fontosságú műveleteket magasabb szinten sajátíttatják el a dolgozókkal. A jobb minőségre való törekvés elé jelenleg akadályokat gördít, hogy nem kapja meg a gyár a rendelt anyagválasztékot. Kedvezőtlen az is, hogy az Elzett Művek által szállított vasalótok a korszerűség követelményét csak részben elégítik ki. csaknem húszezer ajtólapot és 18 ezer 500 házgyári ablakot. Űj termékként zsalugáteres ablakok készítését is megkezdték. Még az idén zsalugáteres ajtókkal bővítik a választékot. Ezeket a nyílászáró szerkezeteket elsősorban nyaralókhoz gyártják majd. A termelékenység az első negyedévben a tervezettnél gyorsabban emelkedett, s növekedése a múlt év azonos időszakához képest elérte a 10 százalékot. Ez a jó munka biztosíték arra, hogy az ÉPFA halasi gyárának dolgozói az első félévi tervüket is teljesíteni tudják. A. T. S. Veszteségesek lennének Kiemelkedő szerepük van az állami támogatásoknak az üzemek beruházási tevékenységének terv szerinti befolyásolásában. A jelentős mértékű és differenciált beruházási támogatások a jövő szempontjából fontos termékekre vagy termelési eljárásokra ösztönzik az üzemeket. Ezek a támogatások eddig jól irányították az eszközáramlást és jelentős szerepet játszottak a termelőerők fej-, lődésében. Hibájuk viszont, hogy a mezőgazdaság hosszú megtérülési idejéhez képest nem eléggé stabilak. A tervezési rendszerrel összefüggő fogyatékosságuk, hogy a támogatási célok túl széles skálája miatt (lényegében minden fejlesztési célt dotálunk) a beruházási támogatások az erőforrások nemkívánatos szétforgácsolá- sához vezetnek. Nagy szerepet töltenek be a támogatások a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek sajátos fenntartási, fejlesztési kérdéseinek a megoldásában. Az átlagköltséget megtérítő felvásárlási árak miatt a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemek áron kívüli juttatások nélkül rendszeresen veszteségesek lennének. Ha a népgazdaságnak szüksége van az itt termelt termékre, akkor az állami támogatással lehetővé kell tenni a kedvezőtlen adottságok részbeni megszüntetését, vagy kompenzálását. Továbbá az is cél, hogy az itt dolgozók legalább a minimális mértékben, de részesedjenek az életszínvonal emelkedésében. Fogyasztói árkiegészítés Nem lebecsülendő a mezőgazdasági támogatásoknak az a szerepe sem, hogy az élelmiszeriparnak adott fogyasztói árkiegészítések mellett a termelési támogatások is hozzájárulnak az élelmiszerárak viszonylag alacsony szinten történő stabilizálásához. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árai (például kenyér, hús, tej stb.) ugyanis jelenleg sem térítik meg a termelési ráfordításokat. A küHárom héttel ezelőtt tettük szóvá e rovatunkban, hogy a háztáji és kertgazdaságaik idei termés- eredményei miatt aggódnak a tl- szaalpárl gazdálkodó emberek, akik eddig a szükségesnél jóval kevesebb mennyiségű pétisót vásárolhattak meg a helyi boltokban. .... ...... lO jjUföa'iö 9fi 9Í9£^]&f) ú íu11ß i: i; r-l : Választ kaptunk a területi áruellátás Illetékeseitől, a Kiskunfélegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetőitől, A levelükből kiderül, hogy a megyei AGROKER Vállalatnak összesen 640 mázsa pétisót kellett volna szállítania. E tételből azonban csak 410 má- zsánylt kapott meg az ÁFÉSZ, a lönbözetet a dotációk valamelyik formája finanszírozza. Végül meg kell említeni az állami támogatások azon funkcióját Is, amit a rövidebb távú termeléspolitikai célok megvalósításának ösztönzésében betöltenek. A hatvanas évek végéig kedvező hatást gyakorolt a kenyérgabonajövedelemadó kedvezménye, napjainkban pedig eredményes a sertésértékesítési prémium. A továbbfejlesztés A mai gazdasági feltételeink között és a gazdaságirányítási rendszerünkben nem nélkülözhető agrártámogatás a hatékonyabb érvényesülés érdekében — mindenképpen továbbfejlesztésre szorul. A IV. ötéves terv Időszaka alatt a támogatások évi növekedése még meghaladta a bruttó termelési érték gyarapodását. Az V. ötéves tervben már a támogatások mérsékeltebb növekedését Irányoztuk elő. Nagyon célszerű lenne különösen a beruházások segítésének leegyszerűsítése a támogatást célok határozott csökkentése útján. Nem kerülhető el az Időbeli stabilitás fokozása, ami a gazdálkodás bizonytalansági elemeit csökkentené. Dr. Sípos Miklós, a József Attila Tudományegyetem docense többivel még adós a nagykereskedelem. A tlszaalpárlak végül Is csak úgy jutottak alig száz mázsa pétisóhoz e hó naip elején, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezet a gátéri üzletéből szállította át ezt u mennyiséget. , Az ügyben több sürgető levelet írtak a fólegyháziak az AG- ROKER-hez, melynek vezetői azzal Indokolták az ellátásbell komoly gondot, hogy a gyár Is adóé sok ezer vagonnyl műtrágya szállításával. Ezek után a szövetkezet szintén írásban kereste meg a műtrágyát előállító Tiszai Ve- gylkombinátot, de márciusi keltezésű két levelükre azóta sem koptak választ. HŐLÉGBALLON KÍSÉRLETEK A főmérnök elmondta, hogy az első negyedévben teljesítette térvét a gyári kollektíva. Előállítottak 23 ezer 600 ajtótokot, • A MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának munkatársai hőlégballon-kísérletekhez kezdtek Szekszárdon. A ballon kosarából ellenőrizni lehet a vetés fejlődését, méréseket végezhetnek a légszeny- nyeződéiről, (MTI-fotó, Vlda András felvétele — KS.) VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gondok a pétisó-ellátásban Paprikás Dél van, mégsincs az a kimondottan szép, meleg májusi Idő. A Nap hol előbújik a felhők mögül, de úgy látszik, szé- gyenli, hogy nem melegít eléggé, hát gyorsan vissza Is tér. A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet asszonyai a paprikaföld mellett a Nap járásával egyldőben vetik le vagy veszik fel a melegebb holmikat. Az ebéd utáni pihenésüket, a delelést zavarom meg éppen. Néhány pillanat múlva a kendők engedelmesen, megigazítva simulnak az asszonyfejekre és karéjba ülve, elcsendesedve várják, ml is lesz most. Ez az el- csendesedés azonban nagyon is időleges, hiszen tíz asszony nem sokáig bírhatja szó nélkül. Kísérőmmel,' ifjú Romsics' Sándor gépkocsivezetővel évődnek: — Aztán nehogy a tábla szélén várjunk sötétig, míg értünk jössz! Tudja — ezt már nekem mondják — reggel héttől dolgozunk itt a paprikatáblán este ötig. Aztán otthon folytatjuk, hát nem jó, ha várnunk kell. — Ez a téesz húsz hektáros közös fűszerpaprikaföldje, igen elkél rajta a kapavágás, ezen a részén még nem is annyira, de amott, mélyebben, ott már jócskán gazos. Azt hiszem, ha a végére értünk a táblának, már fordulhatunk is az elejére. — A pergő nyelvű, nevetős Kovács Sándorné Mari példájára lassan megnyílnak. — Nem vagyunk ám itt valamennyien, a kertészet asszonybrigádjában tizenhatan vagyunk, de most sokan betegek. Ez az Idő, meg persze a kapa nem tesz jót az emberlánya derekának — bizonyságul megropogtatja az említett fájó testrészét Szabadi Jánosné Erzsi. — A háztájikban is megfájdul a derekuk? Vagy azt a család műveli ? — A, nemigen szeretik a gyerekek az olyan fát, aminek a végén vas van, de azért segítenek. A háztájikban is legújabban paprikázunk. Ji gazdaság elveti nekünk, aztán kimérik, kinek mennyi jár, mennyit bír. MI asszonyok kapálgatjuk, rendbentartjuk, aztán, ha eljön az Ideje, leszedjük. — Margit, Gulyás Istvánná szava már némi vitát Is kivált. Kinek mennyit hozott, hogy sikerült a „piros arany”? — Kukorica Is van ám néhol. — Nem tudom eldönteni, kinek a hangját hallom. — Az a disznóknak meg a baromfiaknak kell. A paprikát a téesz összeszedi tőlünk és átadja a paprikamalomnak, igaz, van vele munka bőven, de az érte kapott pénz mindenkinek jól jön. — A csendes szavú Ummen- hofferné Juli néni, az asszonycsapat vezetője ezzel rendbe is teszi a vitatkozókat. — Hányán szárítják a paprikafüzéreket az eresz alatt? Jóízűt nevetnek a kérdésen. — Azt már mi Is csak Inkább a zsákokba rakjuk, ott szárítjuk. A házat meg virágozzuk. Én el sem tudnám képzelni virág nélkül. Sok muskátlim van — ezt sem állják meg szó nélkül. — Nekem kedvencem a kukoricavirág, olyan szép egyszerű. — A rózsák szebbek. — Nekem legjobban az a kicsi gombfejű fehér-rózsaszín virág tetszik. Mondjátok már, mi a neve? — Százszorszép — ebben, úgy látszik, megegyeznek, mert kórusban mondják. nyékre, meg a városokba — mondja büszkén Margit. — Szégyen, nem szégyen, én mégnemhialilottalm igazi kalocsai nótát, igazi kalocsai asszonyoktól. — Nem kéretik sokáig magukat. Zümmögni kezd a dal. — „Kalocsába két úton kell bejárni, de szeretnék a rózsámmal beszélni”... — No, mondjátok már ti is! „Télen nyáron muskátlis az ablakja...” — felerősödik, majd elhal az' énekszó. — A kalocsai hímzés az itteni asszonyok híressége. Megfelelnek-e ennek a hírnévnek? — Meg bizony, csak fonalhl- ányban szenvedünk ml is, mint a máshol éló hímzéskedvelők. Telente, ha nem a tévét nézem éppen, szoktam varrogatnl, azt hiszem, ugyanúgy, mint a többiek. Most aztán kapkodhatom a fejem. Emlegetnek térítőt, szalvétát, futót és minden elképzelhető, hímezhető díszt, formát. — Vagyunk ám ketten táncosok is. Gyakran járunk a kör-csak ígéri? — Ez az elnök kedves nótája — használja ki a pillanatnyi csendet Marcsi, Kiss Istvánné. — No, asszonyok, ideje beállni a sorba, mert sűrűn nő a gyom. Gyere kapám, nem bántalak! Hajol a szerszám után a tíz asszony. — Várjanak még egy percet — kérem, — szeretnék egy fényképet is. — Mire megfordulok, mér sorban is ülnek, állnak. A csipkelődésből pedig nekem is kijár. — Hangos kép lesz, ugye? Aztán látszunk is rajta, vagy Az ígéretemet íme betartottam. A fénykép el- Az ülők: Szabadi Jánosné Erzsi, Iván Ignácné készült a kalocsai asszonybrigádról. Ennek segitsé- Margit, Sambert Mihályné Juszti, Kovács Sándorh.ai.d tntitassam be őket: A felső négyes: ^ Mari, Gulyás Istvánné Margit és Kiss IstvánGádor Lafosné Bora, Ummenhoffer Ferencné Juli, ’ * Kákonyi Lászlóné Manci, Hideg Andrásni Agnes, né Marcsi. G. E. Meddig várakozzanak a kistermelők? A lapunkban is többször meghirdetett vemheskocasüldő-kihe- lyezésl akció — ennek célja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok minél aktívabban kivegyék részüket a húslgényelnknek megfelelő fajtájú sertések tenyésztési programjából — megyeszerte kedvező visszhangra talált. Sok termelő már a részletes tudnivalók ismeretében, szinte azonnal leadta megrendelését az állatíorgalml felvásárlóknál, kirendeltségeken. Az igények kielégítése körül azonban zökkenők vannak. Olvasóink — közöttük a lakite- leki Tóth István és a csávolyl Szűcs István — amiatt keseregnek, hogy hosszú hónapok óta várják a kocasüldőket, de a kiszállítás késik. Ez a kényszerű várakozás akadályozza a kistermelői gazdálkodás folyamatosságát, sőt kedvetlenné, bizalmatlanná teszi a kooatartőkat. Az ügyben tájékoztatást kértünk a Bács-Klskun megyei Ál- latforgalml és Húsipari Vállalattól, ahol elmondották, hogy a közeljövőben több ezer darab vemhes kocát szállítanak a megrendelőknek. Az állatok kiszállításáról értesítést kapnak az érdekeltek, akiknek türelmét kéri az akciót lebonyolító vállalat. KÉRDEZZEN — FELELÜNK A kalocsai Járás területén, kereskedelmi munkakörben dolgoznak azok az olvasóink, akik eddig nem kaptak egyértelmű felvilágosítást, hogy szá- mlthatnak-e valamiféle pótlékra az üzleteik rendszeres takarítása után. Kérdeziki „Mit 'tartalmaz az ezzel kapcsolatos hatályos jogszabály?" Alig három hete van érvlényben a belkereskedelmi miniszter 61978. (IV. 22.) BkM számú rendeleté, miszerint az egyéb jogszabályokban meghatározott eseteken felül pótlékot kell fizetni a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és nagykereskedelmi egységek dolgozóinak, akik takarítószemélyzet hiányában maguk gondoskodnak az üzletek tisztántartásáról. A városokban és az üdülőhelyeken a takarítási pótlék havi összege — figyelembe véve az egység teljes alapterületét — négyzetméterenként az élelmiszer- kiskereskedelemiben 4 forintnál, a kereskedelmi vendéglátásban 6 forintnál kevesebb nem lehet. E pótlék nem fizethető azokban a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeti és ZOLDÉRT- egységekben, ahol a tisztítószerek és eszközök beszerzési költségét Is magában foglaló, nem bérjellegű költségátalányt folyósítanak. Egyik ktikunmajial olvasónk, aki szinte hivatásszerűen foglalkozik zer- téstenyéiztéziel, sok Jót hallott a környékbeli AFGSZ-szakcsoport működéséről, $ most elhatározta — szomszédaival együtt —, hogy belép ebbé a közösségbe, melynek lényegéről és Jelentőségéről többet szeretne tudni. A kistermelők államilag elismert és támogatott szervezetei, a mezőgazdasági szakcsoportok — ezek ÁFÉSZ, vagy mezőgazdasági szövetkezet keretében működnek — a termelési anyagok és állatok közös beszerzésével, a korszerű termelési módszerek oktatásával, a megtermelt áruk biztonságos és szervezett értékesítéssel segítik a tagok minél eredményesebb gazdálkodását. Tevékenységüket kormányrendeletek szabályozzák. A tagság országos létszáma ez idő szerint már meghaladja a 200 ezret, ezek közül mintegy 40 ezren szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termesztéssel és általában kerthasznosítással, 60 ezren sertéstar-1 tással, 40 ezrein nyúltenyésztéssel, 20 ezren méhészkedéssel foglalkoznak, ám Igen sokan vannak a galamb-, a baromfitartó és tojás- termelő és a libahizlaló szakcsoporti tagok is. Ezek az emberek évente összesen körülbelül 3 milliárd forint értékű árut termelnek. Közéjük például AFÉSZ-tag úgy léphet be, hogy felvételi kérelmét eljuttatja a szakcsoport Intéző bizottságához, mely dönt az ügyben. Elutasítás esetén a szakcsoport tagértekezletéhez lehét ismételten fordulni a tagfelvételi beadvánnyal. összeállított: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516
