Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

szocialista együttmcködés |■HU Sajátos profilú nagyüzemmé fejlődni, Jubileum előtt a KGST ez a bajai Finomposztó Vállalat célja A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa 1979-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileumra készülő szocialista gazdasági közösség kilenc tag­állama az elmúlt három évtized alatt Igen nagy utat tett meg. Ezt bizonyítja az is, ihogy az ipari termelés fejlődési ütmében ma már mind az Egyesült Államokat, mind pedig a nyugat-európai or­szágokat megelőzik, s olyan, -ered­ményes együttműködési formákat alakítottak ki, amelyekhez haté­konyságban hasonlóval egyetlen más gazdasági tömörülés sem ren­delkezik. A tagországok közösen fejlesz­tették világszínvonalra a csapágy­gyártást, amelyben leginkább a Szovjetunió és Csehszlovákia je­leskedik, de igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki Ma­gyarország, Lengyelország és az NDK között is. Ennek alátá­masztására csupán egy adat: a KGST tagállamai jelenleg több mint kétezerféle csapágyat állí­tanak elő. Hasonló eredmények születtek más .területeken is. Gazdasági szakemberek az együttműködés színvonalát a sza­kosodás fejlettségével mérik; a KGST ezen a téren sem vall szé­gyent. Lengyelország és a Szov­jetunió állítja elő például ma már a közösség földgépeinek 95 százalékát, Magyarország és a Szovjetunió az autóbuszok csak­nem 80 százalékát, az NDK a Az európai szocialista orszá­gokban száz háztartásra átlagosan 66 televízió ötvenöt hűtőgép, ugyanennyi mosógép és 72 rádió­készülék jut. A hetvenes évek •lejétól igen gyorsan, évi 8 szá­zalékkal nő a mosógépek forgal­ma. Az előrejelzések szerint 1990- re várhatóan 12,3 millió mosógé­pet, csaknem 13 millió hűtőgé­pet és több mint 13 millió tévé­készüléket vásárolnak majd a személyszállító vasúti kocsik több mint háromnegyedét, Bulgária pedig a villamos targoncák csak­nem száz százalékát. Korunk egyik fontos kérdése az energiaellátás. A KGST-országok ezen a területen is gyümölcsöző együttműködési formákat fejlesz­tették ki. Jó példa erre az óriási energiarendszer, amelyet többek között a Barátság kőolajvezeték, a Szojuz és a Testvériség gázve­zeték, valamint a Vinnyica—Al- bertirsa között épülő villamos távvezeték fémjelez. 1980-ban csupán Magyarország a szüksé­ges kőolaj 64, a földgáz 25 és a villamos energia ugyancsak 25 százalékát KGST-partnereltől kapja majd. Az együttműködés más vonat­kozásokban is figyelemre méltó. A KGST együk legtöbb segítség­re szoruló tagállama Mongólia, ahol csupán ebben az ötéves terv­időszakban több mint 240 létesít­mény építésében nyújt hathatós segítséget a Szovjetunió. Lengyel- ország a többi között egy fafel­dolgozó üzem, egy tégla- és egy enyvgyár létesítésében vállalt részt, Bulgária pedig a darhani szőrmegyár és a csojbalszani húskombinát munkálataiban se­gédkezett. A KGST nyílt szervezet. Min­den ország, amely kész azonosul­ni céljaival és elveivel, sikeresen szocialista országokban. A leg­több háztartási gépet jelenleg Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban használják. A többi országban is gyorsan fej­lődik a háztartások ellátottsága. Várhatóan 1990-ig Magyarország, Bulgária, Románia, és Jugoszlá­via minden száz háztartásából 99 rendelkezik majd tévékészülék­kel, 91 pedig hűtőgéppel és mo­sógéppel. együttműködhet a szocialista or­szágok gazdasági szervezetével. Ilyen jellegű kapcsolatokat ala­kított ki például a KGST Jugo­szláviával, Finnországgal, Mexi­kóval és Irakkal. A szocialista országok bekapcsolódása a nem­zetközi munkamegosztásba, nem­csak a szervezetien belül, hanem annak keretein túl Is feltételezi a kölcsönös előnyök biztosítását, a felek egyenjogúságának tiszte­letben tartását. .Es hogy ezek az elvek a gyakorlatban megvalósul­nak, tanúsítja, hogy a KGST tag­államai jelenleg 75 fejlődő or­szággal működnek eredményesen együtt. Jevgenyij Iszajev APN—KS Légibusz A szocialista országok között a Szovjetunióban a legfejletteb a repülőgépipar. Kevésbé közismert, hogy korszerű, keresett géptípu­sok készülnek más KGST-orszá- gokban is, a többek közt Lengyel. országban, Romániában és Cseh­szlovákiában. Ezek termelése is jelentős, a világon a második helyre Került például a könnyű­motoros repülőgépek gyártásában Csehszlovákia. Lengyelországban, szovjet konstruktőrökkel együtt­működve nemrégiben hozták lét­re a világ első sugárhajtású me­zőgazdasági repülőgépét, A mű­trágyák és vegyszerek szórására alkalmas gép jó segítőtársa lesz a KGST-országok mezőgazdaságá. nak. Most, egy újabb lengyel—szovjet megállapodás értelmében, meg­kezdik az IL—86-os légibusz koo­perációs gyártását, is. E repülő­gép előtt nagy Jövő áll. Maximá­lisan S ezer kilométer hosszú úton, óránként 900 kilométeres utazósebességgel tud közlekedni, s 350 személyt szállíthat, A gép berendezései és felszerelései le­hetővé teszik az utasok kényel­mét, valamint azt, hogy a mini­málisra csökkentsék a gép repü­lőtéri tartózkodásának idejét. (APN—MTl) Háztartási gépek a szocialista országokban Mw>2<wWwww2vw>>>>Xw>>w>>X*!w>>2w>>Iw2*! Ferenc-csatornán LÉPEGETŐ" HAJÓ Próbakotrás a A szóban forgó ha­jó a valóságban tu­lajdonképpen nem lépeget, ám mégis il­lik rá ez a név. A hidromechanizáclós holland gyártmányú kotrógép, miután a Dunán és a Sión el­végezte dolgát, átke­rült a Ferenc-csator­nára, ahol már na­gyon 1116 elvégezni a karbantartást. A csa­torna medrében ugyanis 3—4 méteres iszapréteg rakódott le, amely tele van hí­nárral, gyökérzettel, a más egyéb anya­gokkal, amelyeket, ha nem távolítanak el, ez a vizlút teljesen eliszaposodna, lehe­tetlenné tenné a víz gyors lefolyását, a Duna víztömegének szabályozását Ez a kotrógép ilyen helyen még nem dolgozott s ezért nevezték el a munkát próbakotrásnak. Mindezeket Élő Ferenctől, a Bajai Vízügyi Igaz­gatóság munkavezetőjétől tudtam meg, aki a Sárospart nevű lakó­hajón tanyázott, s figyelte a gép összeszerelési munkálatait. — Ez a munka számunkra is új — folytatta a munkavezető —, hiszen a gép teljesítménye má­sodpercenként — nem tévedés—, 2000 liter, amelynek 20 százaléka • Wlé tárni fceirésssater. szilárd anyag. Igaz az úszó-kotró berendezés 300 milliméteres csö­vön a partra „okádlja” a meder­ből kiszivattyúzott anyagot. Vilió József kotrómester már pontosabban megismertetett ben­nünket' a munkával. — A hajóhoz úszóvezetéket csatlakoztatunk, s a hajón elhe­lyezett két óriási cölöp közül egyet mindig a fenékre verünk. Ehhez és a parthoz rögzítjük a hajótestet, s így az félkörívet ír le. Amikor e félkörívet befejezi, a következő cölöpöt helyezzük a talajba, s újabb félkör követke­zik. Ezért mondjuk azt, hogy lé­peget. A hajótestben egy 450 ló­erős, kétütemű Diesel-motor dol­gozik, ez hajtja a szivattyút. Óránként 100—200 köbméter szi­lárd anyag kerül a partra, a me­der anyagától függően. Ha kavi­csos a talaj, az úszócsövön úgy jön ki az anyag, mint a hurka­töltőből a massza. Itt több lesz a víz, kevesebb a szilárd anyag. Nem könnyű munkára vállal­koztak a vízügyi igazgatóság dol­gozói, hiszen itt, a Ferenc-csator­nán a legnagyobb ellenségük a hínár, a gyökér, a fatuskó. Eze­ket az úgynevezett vágószerkezet, a szivattyú vákuumába taszítja, • bizony előfordul, hogy a szívó­cső elduguL Ilyenkor ki kell emelni, kézzel eltávolítani a szennyeződéseket, a indulhat a kotrás tovább. Az 53,5 tonna víz- klazorítáaú hajó nyolc méter mé- lyea éa 50 méter azéleaen képe* 0 Szerelik a kotrógépet. dolgozni, iszonyú hangerővel Er­ről így beszélt a kotrómester: — A hajó géptermében, amely teljesen szigetelt, 120 decibel a hangerő. A gép munkáját kilo­méterekre hallani lehet. Ezért Is dolgozunk naponta 15 órát, heti váltásban. így több idő'jut a pihenésre, az otthoni tartózko­dásra. Én Foktőn lakom, s már húsz éve a hajózásnál dolgozom, tíz éve kezelek ilyen kotrógépet. Hogy mi kell egy kotrómesteri oklevél megszerzéséhez? Sok minden. Csak néhányat a tan­tárgyakból. Gépészet, hajózás, navigáció, hajóépítés tan, egész­ségügyi ismeretek, biztonságtech­nika', és sorolhatnám tovább. Megszoktam ezt a munkát, szí­vesen csinálom, hiszen minden nap új és új feladatokat, megol­dásokat kínál • Nem időzhettünk tovább, mert Villó Józsefet várta a munka. A kotrógép cölöpjeire helyeztek el súlyos vasgallérokat. A szél szin­te /borotvált bennünket a parton, a hajó a cölöp tetején bizonyára még hidegebb volt. A Ferenc- csatorna környékén most jó né­hány napig meglehetősen nagy zaj uralkodik majd, de a kotrás után tisztább lesz ez a viz, amely nemcsak a népgazdaság érdekelt szolgálja, de kedvenc kiránduló­helye a horgászoknak, a halá­szoknak is. Géaes Gáber Ismét fontos kérdéseket tag­laló párttaggyűlésre készülnek az alapszervezetek kommunistái. A Központi Bizottság április 19— 20-án megtartott ülésének hatá­rozatát tűzik napirendre. A Köz­ponti Bizottság a XI. kongresz- szus végrehajtásáról készített mérleget. Kádár János elvtársnak a Politikai Bizottság előterjesz­tését tartalmazó előadói beszéde és a hozzászólások alapján létre­jött határozat pontosan körvona­lazza teendőinket. A párttaggyűlések most az alapszervezetek feladatát, a gya­korlati munka további lépéseit veszik számiba. Erre készülnek természetesen a bajai Finomposz­tó Vállalat kommunistái is. Kü­lönös figyelemmel arra, hogy a Központi; Bizottság a kongresz- szusi határozat szellemében le­szögezte: a gazdasági építőmun­ka továbbra is a párt tevékeny­ségének középpontjában áll nagy segítséget nyújt számukra, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban tárgyalta a vál­lalat munkáját. Az alap megteremtése A Finomposztó Vállalat 1973- ban, fennállásának ötvenedik évé­ben rekonstrukciós fejlesztést kezdett.­— Az elmúlt öt évhez hason­ló nem volt a vállalat Immár öt­venöt éves történetében —, ol­vassuk a Finomposztó legutóbbi számában. — Soha ilyen „fiata­los”, dinamikus fejlődésnek nem lehettek részesei az előttünk itt dolgozók, mint mi 1973 óta. A megyei pártbizottság végre­hajtó bizottságának az ülésén vál­lalatunk igazgatója számolt be a rekonstrukció helyzetéről és a to­vábbi feladatokról különös te­kintettel a struktúra korszerűsí­tésére és a minőségi követelmé­nyek érvényesítésére. A rekonst­rukció előtt vállalatunkat a tech­nikai elavultság jellemezte, ért­ve ez alatt a fizikailag, erkölcsi­leg elavult gépparkot, s a kor­szerűtlen termékszerkezetet, ter­mékekét. A fejlesztési program­mal annak sikeres megvalósítá­sával kívánunk felzárkózni az el­sők közé. Bátran kijelenthetjük, ez sikerült. Közel 900 millió fo­rintos fejlesztést hajtottunk vég­re — írja a lap tudósítója. Ennek eredményeként a ter­melő gépi berendezések 80 száza­lékát cseréltük ki a legkorsze­rűbb technikai, technológiai szín­vonalat biztosító berendezésekre. Oj üzemcsarnokok létesültek, je­lentős mértékben javült a dolgo­zók, szociális, egészségügyi ellá­tása, munkakörülménye. Vala­mennyi beruházásunkat generál- kivitelezőként végeztük és végez­zük napjainkban is, ami a folya­matos, sokirányú éves termelési, gazdasági feladatok mellett több­let terhet ró a vállalati kollektí­vára. A programok végrehajtását se­gítette, hogy annak minden sza­kaszára vonatkozóan szervezési (organizációs) tervet készítettünk, ehhez igazítottuk az üzem- és munkaszervezési fő feladatokat, és igyekeztünk azok végrehajtá­sát következetesen ellenőrizni E munkák eredményeként a gépi berendezések nagy részét határ­időre, vagy határidő előtt üzem­be állítottuk. Az úji, korszerű gépi berende­zések többsége 3 műszakban — körkötő 4 műszakban — üzemel Munkások, körülmények A fejlesztés előtti évhez viszo­nyítva a készárutermelés két és félszeresére, az árbevétel értéke háromszorosára, a nyereség öt és félszeresére nőtt úgy, hogy a lét­számnövekedés mutatója csupán 25 százalékos. Az élőmunka ha­tékonysága iparági átlagot meg­haladó arányban — évente 10 százalék — nőtt. A rekonstrukció kedvezd ha­tással volt az emberi viszonyok alakulására is. Ütőképes, a kor­szerű1 teohnikát és technológiát befogadni képes munkáskollektí­va és vezetőgárda alakult ki. A szakmai színvonal növekedését jelzi, hogy mind több szakmun­kásunk van és azok képzése fo­lyamatos. Hatszorosára nőtt a fő­iskolát, egyetemet végzettek szá­ma (jelenleg 85 fő). A rekonstrukció segítette aszo­ciális, egészségügyi ellátás szín­vonalának növelését, a munka- körülmények javítását is. Jelen­tősen bővítettük gyermekintézmé­nyünket, erősítettük a szakorvosi ellátottságot. Nagy gon'doit fordí­tunk á munkakörülmények, sbiz­tonságos munkafeltételek megte­remtésére. 'A vállalat dolgozóinak jöve­delme ütemesen — átlagosan évi 12,9 százalék — növekedett. A fejlesztés célkitűzései között szerepelt, hogy a vállalatot jel­lemző, sajátos profilú termék- szerkezetet alakítsunk kl E cél­kitűzésnek csak részben tudunk eleget tenni a divatigény, a piaci kereslet változása' miatt. Jelenlegi termékszerkezetünk háromnegyed része új termék. Túl sok a gyártmányúk és ma­gas a gazdaságtalan kis tételek száma. A jelenlegi profil mint­egy .háromszáz termékféleséget foglal magába, ezek mintázata meghaladja a hétszázat, a színek száma pedig a kétezret. Ez a sokfér - leség kedvezőtlenül hat a minő­ségi mutatók alakulására, összes­ségében a hatékony, gazdaságos gyártásra. Tartalékok, lehetőségek A termékszerkezet-változás ha­tására a tervezettnek megfelelő­en erősítette és növelte a terme­lés, értékesítés gazdasági ered­ményeit — olvashatjuk tovább a tudósításban. — Az új termékek jelentős része a termék jövedel­mezőségi rangsor első részében helyezkedik el Minőségi munkánk sok kíván­nivalót hagy maga után, elemzé­sek azt mutatják, hogy a jövőt illetően vannak tartalékaink és tennivalóink. Egyre igényesebb a belföldi, de különösen a külföldi piac. Ezek indokolják, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb súly- lyal szerepeljen e kérdés az anya­gi ösztönzés rendszerében. Az elmúlt évben sikerült tel­jesíteni azt a célkitűzésünket, hogy a készáru egyiharmad részét közvetlen és közvetett exportra értékesítjük. A tőkés export nö­velése céljából — elsőként a gyapjúipari vállalatok között —, nyugatnémet céggel know-how szerződést kötöttünk. Á gyártási technológia ellenében a cég évente 500—600 ezer dollár értékű velúr takaró értékesítését biztosítja szá­munkra nyugati piacokon. A lap ezután azokról a felada­tokról tudósít, amelyeket a vál­laltat vezetője a megyei párt-vég- rehajtóblzottság ülésén vázolt. Eszerint az idén a rekonstrukció befejezése a vállalat alapvető célja. Ezzel párhuzamosán a termelés volumenének a szinten- tartása, a minőség javítása, még­pedig létszámemelés nélkül. Az első vonalban Az 1980-ig kidolgozott terv sze­rint tovább növelik a termelé­kenységet, a munkaerő produk­tivitásának erősítése által Fo­kozzák a termékszerkezet kor­szerűsítését, új piacokat is ke­resnek áruiknak. Gyorsítják a vállalati szervezet és a vezetés korszerűsítését, kiemelve telepeik Ilyen irányú gondjait. A számí­tástechnika tehetőségeit kihasz­nálva az eddiginél erőteljesebben javítják az irányító, az elemző, az értékelő munkájukat. Valamennyi feladat széles kö­rű tudatosításával arra mozgósít­ják a dolgozó kollektívát, hogy a következő ötéves tervidőszakban a Finomposztó Vállalat sajátos profilú* korszerű nagyüzemmé fejlődjön. Lelkesítő, agltáclós és szerve­ző feladata van tehát a vállalat kommunistáinak. Biztató az alap. Az újjászületett gyár nagyszerű tehetőségeket tár dolgozóinak jö­vője elé. Ennék tudatosítása, • párt előtt álló feladatok végre­hajtásához elengedhetetlen egy­séges szemlélet és cselekvés mó­dozatainak kimunkálása a válla­lat élcsapatának elhivatott köte­lessége. Taggyűlésükön, amely­nek különös jelentőséget és nagy segítséget ad a Központi Bizott­ság összegező és előremutató ha­tározata, bizonyosan kifejezik el­szántságukat és erejűk, tehetsé­gük által tovább erősödik a Fi­nomposztó Vállalat jó hírneve. Hogy céljukat elérjék, most legfontosabb feladat a KB hatá­rozatának tanulmányozása, téte­leinek, megállapításainak alapos ismerete, megértése, Ez a taggyű­lés feladata. B. A. Az üzemegészségügy feladatai és gondjai AM1KOB üzemegészségügyről beszélünk, mindenekelőtt szük­séges 'hangsúlyozni, hogy az üze­mi egészségvédelm szemléletében és gyakorlatában nagyobb térnye­résre való törekvés — állandó feladat. Az üzemorvos érdeklődé­se nem szorítkozhat egyetlen té­mára (például balesetvédelem), mivel a megelőző egészségvéde­lem az egyik fő cél. Az egészségügyi törvény szólt arról, hogy az üzem fenntartója köieles az üzemi egészségügyi szolgálat munkájához — hogy az feladatait megfelelően elláthassa — a szükséges feltételeket megte­remteni. Ez a soikrétű feladat ki­terjed a többi közt a dolgozók munkaköri, szakmai alkalmassá­gának orvosi vizsgálatára, illetve véleményezésére; gyógykezelé­sükre, keresőképességük elbírálá­sában való közreműködésre; az egészséges munkakörülmények megteremtésének előmozdítására, s a rehabilitációval kapcsolatos tennivalók ellátására. Kimondja azt is a törvény, hogy az üzem vezetője köteles az egészségügyi vonatkozású tervek készítésébe az üzemorvost bevon­ni; új létesítmények, gépek, be­rendezések használatba vételét megelőzően véleményét kikérni (Más lapra 'tartozik, hogy a tör­vény rendelkezéseit a vezetők nem egyszer figyelmen kívül hagyják. Pedig a törvény világo­san leszögezi a kettős felelősséget: az üzemi orvos köteles javasolni, az üzem vezetője köteles végre­hajtani a szükséget intézkedése­ket) AzÜzeml orvos feladatai gyógyí­tó—megelőző közegészségügyi— járványügyi éa egészségnevelési jellegűek. Hosszadalmas lenne va­lamennyit tartalmilag részletez­ni. Az első csoportba tartozik pél­dául a már említett munkaköri, szakmai alkalmasság vizsgálata. Ennek segítségével küszöbölhető ki, hogy esetleg egy tüdőbeteg poros munkahelyen dolgozzék, vagy szívbeteget rákodómunkára osszanak be. Hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, az egyénnek, üzemnek, társadalomnak egya­ránt érdeke, hiszen a fenti pél­dáit alanyai szinte állandó bete­geskedésnek vannak kitéve, s így a táppénzesek számát növelik. Sajnos, azért fordulhatnak mégis elő, mert nem küldik a dolgozót alkalmassági vizsgálatra. Szóltunk már arról, hogy az üzemi orvost a tervek készítésé­be be kell vonni. Nem kevésbé fontos: tehetővé tenni a munka- védelmi szemléken való részvé­telét. Az üzem sajátosságainak figyelembevételével törekedni kell a munkahelyi ártalmak meg­előzésére; rendszeres egészség- ügyi felvilágosító és -nevelő mun­kát Is kell végeznie. A megye üzemi egészségügyé­nek vezetői számos örömteli, de nem kevés lesújtó tapasztalattal is bírnak. Sok vállalatnál alapo­san és lelkiismeretesen foglalkoz­nak a dolgozók élet- és munka­körülményeivel, másutt alig-alig. AZ IZSÁKI Állami Gazdaság egymillió forintot érő rendelője és laboratóriuma tökéletes a ma­ga nemében. De előremutató, kö­vetendő példákkal szolgálhatunk a Kiskunhalasi Kötöttárugyárat vagy a Városföldi Állami Gazda­ságot említve is. Az Izsáki gaz­daság igazgatója több ízben han­goztatta, hogy az egészségügyre fordított beruházás egyike a leg­gyorsabban megtérülő kiadások­nak. A szikrai gazdaság la vál­lalkozott gyógyszertár és orvosi laboratórium létesítésére. Állami gazdaságaink többsége tehát jó példával jár elöl az üzemegész­ségügy hatékonyabbá tételében, de ipari üzemek, sőt egyéb kisebb kollektívák házatájáról is hozhat­nánk fel jó kezdeményezéseket. A legfrissebb adatok szerint Bács-iKlskun megyében mintegy félezren dolgoznak benzollal, há­rom-négyezren növényvédő sze­rekkel; ugyanennyien zajos mun­kahelyen és 12 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek mun­kahelye balesetveszélyesnek mi­nősül. Ezért is lenne nagy szük­ség üzemegészségügyi szakrende­lés létrehozására, a megye két- három városában. Ennek feladata a foglalkozási ártalmak, megbe­tegedések felkutatás (szűrések), gyógykezelése, valamint a reha­bilitáció. Ezt a megyei tanács hosszútávú egészségügyi tervkon­cepciója is szorgalmazza, de a megvalósítást eddig [több dk is akadályozta, legfőképpen a hely­hiány. MEGYÉNKBEN az évek során általában megfelelő kapcsolat ala- - kuli ki az üzemorvosok, s az üze­mek gazdasági és szakszervezeti vezetői 'között. Az együttműkö­dést a jövőben még aktívabbá kell tenni, s az egészségügyi tör­vény szellemében elősegíteni az üzemi orvosok fokozott bekapcso­lódását a munkakörülményeket javító intézkedések kidolgozásá­ba. Ezzel párhuzamosan az egész­ségügy minden dolgozójának meg kell találnia a módot a vállalat életébe, légkörébe való beillesz­kedésre, ismerniük kell a mun­kahely céljait és gondjait, a együttesen keresni a jobbítás út­ját. Csakis a kölcsönös összefogás viheti előbbre az üzemi egész- : cégügy fontos — és mindegyre fontosabb — munkáját. I. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom