Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

Zalaegerszeg bemutatkozik

1OT8. Május 1«. • PETŐFI NEPE •

A cél:

tanulni egymástól

Beszélgetés Kustos Lajossal, a városi tanács elnökével

Két egymástól földrajzilag távol fekvő, sajátos társadalmi, gazdasági körülményei miatt különbözően,. ugyanakkor egyformán lendületesen fejlődő város mutatkozik be egymásnak. Május 14. és 20-a között Zalaegerszeg lesz vendége Kecskemétnek, az ősszel pedig Zalaegerszeg fogadja viszontlátogatáson Kecskemétet. Kustos Lajost, a zalaegerszegi városi tanács elnökét kérdeztük a kölcsönös bemutatkozás előzményeiről, céljáról.

— A két város párt- és tanácsi szervei között régóta szoros kapcsolat van, érdeklődéssel figyeljük egymás munkáját. Ez adta a gondolatot, hogy kilépve ezekből a keretekből nagyobb tömegek számára is hozzáférhetően, egy kulturális cserehónap keretében mutassuk meg egymásnak értékeinket.

— Milyen eseményei lesznek a bemutatkozásnak?

— Az utóbbi három évtizedben nemcsak az ipari fejlődés, a városépítés váltott ki méltán elismerést, rendkívül sokat változott az itt folyó élet is. Zalaegerszeg fejlődésével párhuzamosan kialakult művészeti élete, ének-zene- és tánckultúrája. Kiállításon mutatkozik be a város szülötte, Németh János érdemes művész, valamint Szabó Sándor festőművész.

A városba települt, magát zalaegerszeginek valló Gácsi Mihály grafikus-, Szabolcs Péter szobrász-, Palitz József festőművész szintén Kecskemét vendége lesz. Szeretnénk ha szép élményt nvújtana bemutatkozásával a többszörösen kitüntetett ének-és táncegyüttesünk, 8zimfbnikus zenekarunk és a Reflex együttes, kellemes perceket szereznének sportolóink.

— A programban tapasztalatcsere-látogatás is szerepel.

— Igen. Május 17-én Zalaegerszeg vezető testületéinek — párt és tanácsi végrehajtó bizottságának — tagjai, a város építésében, fejlesztésében részt vevő tervezők, kivitelezők, várospolitikusok egy csoportja tesz tapasztalatcsere-látogatást Kecskeméten.

— Mit várnak a bemutatkozástól?

— Mindenekelőtt azt, hogy a vendéglátó város érdeklődése tükrében felmérjük munkánk eredményeit. Az ilyen találkozások alkalmasak a párbeszédre, egymás munkájának erősítésére, segítésére is. Szükséges, hogy időnként a városok egymást jobban megismerve. egymásról többet tudva, mások példáján önmagukat is ösztönözzék. Kecskemét ugyan távol fekszik Zalaegerszegtől, de egy gyorsan fejlődő város, tapasztalatai minden bizonnyal hasznosíthatók lesznek számunkra is. Nagy érdeklődéssel nézünk a találkozó elé és szívesen várjuk ősszel a mostani látogatás viszonzására Kecskemét városát.

Zalaegerszeg nevében tisztelettel köszöntőm a baráti kezet nyújtó város párt-, állami és társadalmi szerveit, a város minden lakóját abból az alkalomból, hogy meghívásuknak eleget téve bemutatkozhatunk Kecskeméten.

Múlt, jelen, jövő - csak röviden

A minap arra kértek, vegyük számba, hogy a ruhagyáron és az olajfinomítón kívül milyen Ipara van Zalaegerszegnek.

— Mi sem könnyebb — feleltem. — Nézzük jelentőségük szerint. Zavarba jöttem. Hogyan lehetne rangsorolni? A foglalkoztatottak száma, a termelési érték, a termékek szerint? Megítélni Igazán nem könnyű. Most meg itt a kívánság, hogy a Petőfi Népe hasábjain mutassam be Zalaegerszeget. Zavarom igazán most teljes. Ml, akik átéltük ennek a városnak növekedését az első tétova lépésektől, a kamaszkoronát a felnőtté válásig — elfogódottak vagyunk. A földszintes házak övezte poros utcákat látjuk egyre távolodni, s minden magasodó háznak szívből örülünk. Kettős hát a veszély. Elkap a "Hév, s csillogóbbá festjük a valót, mint amilyen. Vagy túlzott szerénységgel visszafogjuk érzéseinket, szürke lesz a kép — érdemtelenül.

Az igazat megragadni, a valót megmutatni — ez a feladat. Kezdjük hát boldogulásunk alapjával, a munkával.

Zalaegerszegnek a felszabadulás előtt — nem túlzás kijelenteni

— nem volt ipara. A téglagyáron, a néhány, munkást foglalkoztató bútorüzemen, a gépészeti kis műhelyen kívül nem volt semmi. A város élte a kistisztviselő városok szürke, egyhangú élétét. Ma az Ipart számba venni talán a legegyszerűbb a négy égtáj szerint, hiszen van már keleti, nyugati, északi és déli ipar- negyede a városnak.

Keletről — a Balaton felöl — a városba érkezőt nemcsak a csodálatos panoráma, a nagyvonalú városkapu ragadja meg. Üzemek sora helyezkedik el itt.

A hajdani kis vágóhídból óriássá fejlődött 'húsüzem, a Zalahús készítményei méltán aratnak sikert az ország határain belül és túl is.

A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat gyárában serénykezű lányok, asszonyok illatfelhőbe burkolózva samponokat, mosószereket, habfürdőket készítenek. A Ganz-MAVAG gyárának csarnokaiból nehéz gépek zaja dübörög.

Ha nyugatról érkezünk, az üzemek tűnnek fel elsőnek. A gabonasiló ezüstösen csillogó tornyai, a baromfifeldolgozó, a hűtőház üzemi épületei, kissé távolabb a Zata Bútorgyár modern gépekkel felszerelt csarnokai. Délről a Magyar Optikai Müvek gyára köszönti az érkezőt, az építő vállalatok telephelyei, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag- feldolgozó Vállalat üzeme, a nagykereskedelmi vállalatok raktárai szegélyezik a baki utat Északon a Kőbányai Textilművek gyárában ügyeskezű asszonyok szövik

végbe a tervezők megálmodta kelmét. Es a felsorolás nem teljes. Délnyugaton ott vannak az Egyesült Izzó néhány éves kis épületei, föléjük új óriás csarnokok magasodnak. És nem esett szó a cserépkályhagyárról, a tejüzemről, az ipari szövetkezetekről, a Color Ruházati Vállalatról. Az ipara nem volt városban tavaly 6,5 milliárd forint értékű ipari terméket állítottak elő szorgos munkáskezek.

Aki mer az nyer — tartja a közmondás. Mondhatnánk a megye és a város vezetői mertek, amikor nemcsak fogadták, hanem anyagilag is támogatták a letelepülni szándékozó nagyüzemeket. És nyert mindenki; a város, a megye, az ország Csakhogy nem a bátorság a mersz döntötte el a dolgokat. Sokkal inkább egy megfontolt, előrelátó fejlesztési koncepció.

A városban és környékén sok volt a munkáskéz. A gyárak, az üzemek munkát adtak, s ezzel a fejlődés olyan lendületet vett, amihez foghatót sok, de nem minden magyar város mondhat magáénak.

A tegnapi falusi lányok, fiúk nemcsak dolgozni akartak Zalaegerszegen. Élni akarnak Itt. Az élethez lakások kellenek. Az utóbbi 15—20 évben óriási tempót vett a lakásépítés. Űj lakótelepek, a landorhegyi, a Her- szon. a kertvárosi nőttek fel gombamódra. A táj adottságaihoz szépen Igazodó, a hegyek lábainál meghúzódó, a domboldalakra felkapaszkodó házak színes sora — szőnyegpadlós, központi füté- ses lakásaival — nemcsak kényelmes otthont nyújt lakóinak, látványnak is szemet gyönyörködtető. A város nem érdemtelenül nyerte el a Hild János-em- lékérmet. Nagyszerű tervezői, építői sajátos arculatot adtak a lakótelepeknek és egészen sajátos arculatot a megújuló városközpontnak is.

Házalt — sokan vélik napfényes tengerpartra illőknek — a köznyelv találóan cslpkeházak- nak nevezte el.

• Az Alugép- gyárban szovjet megrendelésre szállítószalagok gyártása folyik.

kóláiban 13 ezer diák tanul, több mint ahány lakója a városnak 1945-ben volt. A születések számában — évente ezer újszülöttel — ugyancsak az élenjárók között halad. A város vezetői és lakói mindent megtesznek azért, hogy a' kis jövevények otthonra találjanak a városban. Napfényes bölcsődék, óvodák épültek és épülnek. A landorhegyi tetőn esztendeje sincs, hogy benépesült az új iskola és szeptemberben tanításra csengetnek a kertvárosi második iskolában is. S ha a gondok nem is kicsik, van még két műszak, hellyel-közzel tanteremmé léptek elő a szakköri szobák, a már meglevő és az épülő iskolák mind jobb feltételeket teremtenek a teljes értékű ember neveléséhez.

Egy várost nemcsak ipara, lakótelepei, oktatási intézményei jellemeznek Sok egyéb mellett jellemzője lehet kereskedelmi, egészségügyi ellátottsága, miként elégítheti ki benne kulturális igényelt, hogyan pihenhet lakója. Áruházak, üzletsorok várják — az országosnál semmivel sem szegényebb áruválasztékkal a vásárlókat. Mozi és művelődési központ, tárlatok sora, színházi estek hangversenyek, író—olvasó találkozók, csendes könyvtári órák ezernyi alkalom a művelődésre, a kulturált Időtöltésre. S aki a szabadba vágyik? Az alsó- erdei kirándulóhely, a Gébárti csónakázótó, a kaszaiházi arborétum, a bazitai tetőn magasbatörő tévétorony — egy-egy lehetőség a sok közül.

• Jóval a határidő előtt kezdte meg működését a kormány által kiemelt nagyberuházás, a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyára. A hfitőcsarnokbaa mínusz 3? (ok hőmérsékleten tárolják az élelmiszereket.

Zalaegerszeget hajdanán a virágos jelzővel illették. A színes virágágyások adták sajátos hangulatát, ennyi volt, amivel dicsekedhetett. Virágnak ma sincs híján — bár több is lehetne, de amíg a közműhálózat — mert egy centi nem sok. ennyi vízvezeték és csatorna sem volt —, megteremtése volt a feladatiamig ma itt, holnap ott kezdődik újabb és újabb építés, kevésbé tűnnek fel virágos utcái, üde parkjai.

Jelzőket ma is kap a város. Az egyik legtalálóbb: a fiatalok városa. Nemcsak lakóinak átlagélet- kora miatt, 'hanem azért is, mert a város közép- és általános isZalaegerszegnek mindig van mit megmutatnia. Annak is, aki itt él, annak is aki néha-néha téved a városba, s annak Is, aki nem találkozott még a várossal. Szívesen mutatja tegnapi arcát, tárja fel jelenét, beavat terveibe. Szabadtéri néprajzi múzeumában — az ország első skanzenjében —, őrzi a múltat, a Magyar Olajipari Múzeumban a magyar- országi olajkutatás múltját és jelenét. Megmutatja új gyárait, lakótelepeit, gyermekintézményeit, rangos üzlethálózatát, orvosi rendelőit ■ és patikáit — mindazt; amit lakóinak nyújtani tud, aminek megteremtésében ott van a város lakóinak szorgalmas munkája.

• A mirelitüzem egyik részében mát megkezdődött a munka. Képűnkön paprikát csomagolnak M üzem dolgozót. >

TÁNC, ÉNEK, SZÍNHÁZ Vezető művészeti együttesek Zalában Korongon teremtődő világ

Megtalálni a folklór igazi lényegét, éreztetni a közös éneklés örömét, valamint a színpad nyelvén szólni korunk problémáiról. Címszavakban kifejezve talán ez a három dolog a legjellemzőbb Zala megye legnevesebb és legnépszerűbb művészeti csoportjaira: a Zalai Táncegyüttesre, az MMK-Volán Vegyeskarra, valamint a Reflex Színpadra. Hosz- szú időbe került, amíg eddig a hitvallásig eljutottak.

□ | □

A Zalai Táncegyüttes az elmúlt évben ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Két évtized alatt vagy hatszáz táncos fordult meg közöttük, tizenkét külföldi turnén vették részt. Vezetőjük, Orsovszky István SZOT- díijat kapott, és az együttes is végérvényesen megszerezte a Kiváló együttes címet. Sikereiken túl talán az a legnagyobb érdemük, hogy létrejöttükkel egy olyan bázis teremtődött meg Zalában', amelyre a helyi táncmoz-. galom támaszkodhat. Az amatőr- mozgalom is abban az Időben kezdett fellendülni a megyében, amikor a Zalai Táncegyüttes megalakult. A szőkébb haza tánc- művészetét — itthon és külföldön —, ők reprezentálják a leggyakrabban, és belőlük nőtt (ki a nem csekély hírnévnek örvendő ka- maratánc-íesztlvál is.

De mit jelent az a hatszáz táncos, aki a Zalai Táncegyüttes tagjának mondhatta magát egykoron? A koreográfus szerint a következőket; Ha csak két hónapot is töltöttek a kollektívában, akkor is a szívügyükké vált a népművészet Megtalálni a folklór igazi lényegét! £vek óta ezen munkálkodik Orsovszky István. £s vajon melyek az et• Részlet a Zalai Táncegyüttes műsorából.

következendő évek tervei? Újra és újra visszakanyarodni a folklórhoz. A vezetőjük szerint először az anyanyelvet kell tisztán beszélni, és csak utána lehet a dialektushoz nyúlni. És a végső törekvés: Azt kellene csinálni a népi táncban is, amit Bartók tett a népzenével...

□ □ □

Több mint húsz éve hódol a közös éneklés örömének az MMK—16. számú Volán Vegyeskar is. A régiek közül már csak hatan találhatók meg az együttesben. Hosszú lenne felsorolni a jelentősebb állomásaikat. A hazai és a külföldi fellépések sora mellett megszerezték az aranykoszorút, s végül elérték azt a fokozatot is, amely minden amatőr kórus vágyálma: megkapták a fesztiválkórus címet. De vannak olyan érdemeik is, amelyeket nem lelhet oklevelekben és címekben kifejezni. Az ö éneklésük járult hozzá ahhoz, hogy a finnországi Vankaus és Zalaegerszeg testvérváros lettek. Repertoárjuk

• MMK-Volán vegycskara.

a reneszánsz daloktól napjaink zeneszerzőinek a müveiig tart. Először csak ünnepségeken énekeltek. Dömötör Ilona karnagy kezdetben úgy érezte, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen olyan dolgozó emberekkel kellett daloltatnia, akik hetente kétszer három órát áldoznak fel a kórus számára. Nincsenek a csoportban képzett zenészek, ám az önálló koncertjeik mégis ennek ellenkezőjéről győzik meg a hallgatót. Komoly és nehéz kórusmüveket adnak elő. De a legnagyobb próbatétel még hátra van: Szeretnénk megszerezni a hangversenykórus minősítést is. Nem lesz könnyű, hiszen ilyen amatőrkórus nagyon kevés van. Am remélhetőleg sikerülni fog.

n □ □

A három együttes közül a Reflex Színpad a legfiatalabb. Pályájuk azonban fokozatosan ível felfelé, ebben az évben újra Sikerült megvédeniük a Kiemelt együttes címet, rendezőijük Merő Béla pedig Győrben Radnóti-öí- jat kapott. A színházi évad Is frontáttörést jelentett a színpad számára, hiszen Majakovszkij Buffo misztériumával bekerültek Zalaegerszeg színházi bérletezési rendszerébe, így rendszeresen láthatja ókét a közönség. Számos esetben tartottak mér nyilvános próbát a megyeszékhelyen. Kihasználnak mindent, amit csak a színház keretei között ki lehet használni. Rendkívül nagy gondot fordítanak a mozgáskultúrára, balett- és akrobatikus elemeket. is egyaránt fellelhet a közönség produkcióikban. Sz&valóik minden jelentős hazai versenyen eredményesen szerepelnek. A Reflex az elmúlt években a Chilei kantáta című műsorával aratott nagy sikert.

Németh János műhelyében

Minden a. Vörös kakassal kezdődött.

Németh János érdemes művész, Munkácsy- és SZOT-dijas egerszegi keramikus családja mestereit és a dunántúli fazekasokat tekintette példaképének.

Aztán a népi fazekasság és a mai művész szemléletének ötvözetéből alakult ki az a valami, ami csak Németh Jánosra jellemző.

Hogy melyek ennek az összetevői? A népi motívumokat mélyről jövő bölcsességgel és játékos kedvvel elegyíti.

1959-ben jelentkezett először tárlaton. Azóta?

Hosszú lenne felsorolni kiállításait, kitüntetéseit és dijait. Említsünk meg azért párat: a rangos hazai bemutatók mellett szerepelt már jugoszláv, angol, szovjet, NSZK-beli, török, csehszlovák és finn biennálékon is. 1970-ben kapta meg a Munkácsy-drjat, két évvel később pedig a SZOT-díjat, az idén pedig az érdemes művész címet Tagja a Nemzetközi Kerámia Akadémiának is.

Az elmúlt években monumentális falikép-kompozíciókon dolgozott munkái megtalálhatók Budapesten, Harkányban, de ilyen épületplasztika látható a zalaegerszegi strandfürdőben és a honvédségi laktanya Ifjúsági Házában is.

— Ez bizonyára frontáttörést jelentett a kerámia történetében.

— Igen. Ez az épületplasztika végeredményben újnak mondható. A cső-, a henger- és a gyűrűformákat ötvözöm a korszerű építészet elemeivel Meglehetősen kisléptékű volt évekig a kerámia. Csak kisebb figurákat készítettünk, de én úgy érzem, hogy többre érdemes ez a művészeti

ág. Ne csak szobadíszek készüljenek! Igen, ebből ki kell lépni.

— Tehát új funkciót kapott A kerámia?

— Sőt, gyakran arra törekszem, hogy használati értéket is kapjon.

Technikáját folyamatoséul csiszolja, mert úgy érzi, hogy méfl nem aknázott ki minden lehetőséget Gyakran mondja;

i— Még egyszerűbben kellen* kifejezni a dolgokat De úgy, hogy mlég többet mondjanak.

Á zalaegerszegi oldal cikkeit a Zalai Hírlap munkatársai: Teleki L,ajosné.

Pánczél István és Török András Írták. A felvételeket Kiss Ferenc készítette.