Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
I . © PETŐFI NÉFE ® 1978. május 17. í Alapra jön az épület Az Építőipari Kutató Intézetek tudományos ülésszakán fejtette ki egy építész, hogy a lakőstermelés megháromszorozása egy negyedszázad alatt, és a technika, a minőség fejlesztése ma már elsősorban ,,az embernevelő tárcáktól” és a szakszervezetektől függ. Tartalmas, — mert tapasztalatokon érlelődött — ez a gondolat. Benne van egyrészt, hogy a jelenleginél háromszor több lakás előállítása technika nélkül nem menne. Technika ma is van, tehát, ha többszörözni akarjuk a lakásproduktumot, nyilvánvalóan a mostani technikának is ahhoz kell ,(megnőnie". Ember nélkül azonban a technika sem fejleszthető. Azaz: ez is csak a mainál felkészültebb, hozzáértőbb, képzettebb emberek útján érhető el. Aminthogy a technikai adottságok kihasználása is. Hasonlóképpen a magasabb minőségi követelményeknek is szakmailag mind tanultabb, csiszoltabb, gazdagabb tudású munkások képesek megfelelni, Ugyancsak építőipari szakemberek mondották el: — a kivitelezési hibák fő oka, hogy segédmunkások végzik azt, ami szakértelmet Igényelne. Többek között olyanok, akiknek a munkakultúrája és — morálja nem megalapozott. „Ugyan — hagyják már! — Gondolhatják sokan. — Tudjuk, megint mire lyukadnak ki: unos- untig emlegetett általánosságokra. Hogy a gyorsuló Idő, a technikai forradalom, a növekvő követelmények ... Ismerjük ezeket a sűrűn elhangzó általánosságokat, melyekkel magasabb szintű képzettség megszerzésére ösztökélik az embereket,” Abban Igazuk van. hogy ezek csakugyan általánosságokká koptak a sok Ismételgetéstől. De éppen a mindennapok gyakorlata mutatja, milyen sürgetően fontos újból és újból előhozakodni e rég megfogalmazott Igazságokkal. Míg nem csak a „füléig” jutnak'el sokaknak. hanem „vérükké” Is válllk. hogy „növekedésünk mértéke” nem kis részben a hozzáértés színvonalán múlik. A hozzáértés, felkészültség aligha választható külön az iskolázottság szintjétől. Hogyan is állunk ezzel? Az bizonyos, hogv jobban, mint tavaly, tavalyelőtt vagy mégazelőtt. S akár országosan vizsgáljuk, akár a vállalatok számadásait vesszük szemügyre. csak büszkék lehetünk az oktatásra, továbbképzésre fordított összegek arányát tekintve. S majdcsaknem közhelynek hat mar az a jogos dicsekvés is, hogy milyen könnyű már mlná- lunk felébreszteni az emberek tudásvágyát, hiszen, — és csak úgy terítjük elő a meggyőző statisztikai adatokat — évről évre növekszik az iskolai oktatásban résztvevők száma. Lehet, éppen a refrénszerű felemlegetés miatt terelődik el a kelleténél jobban a figyelmünk arról, hogy csak bizonyos szint fölött olyan egyértelműen biztató >a kép. Országos és helyi viszonylatban úgv igaz mindez, hogy valóban egyre jobban állunk a középiskolát, technikumot, egyetemet végzettek számát nézve. De nem ez a helyzet az általános Iskolát végzettek számarányának Javulásában. A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó felmérése szerint a népgazdaság „anyagi ágaiban”, dolgozó fizikai foglalkozásúaknak csaknem 40 százaléka nem végezte el eddig a nyolc általánost. Ez az országos kép. Ami viszont a helyi viszonyokból alakult ki. És valóban: megyénkben is mennyi vállalat, gyár erre vonatkozó beszámolójából Idézhetnénk — a tény alátámasztására. Mivel azonban építőipari szakemberek megállapításával kezdtük, maradjunk megyei példánkban is ennél a szakmánál. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat művelődési tervének végrehajtásáról a legutóbbi együttes ülésen SíZámolt be a vezérigazgató. Az állami oktatás-képzés, keretében — ragyogó adatokkal bizonyíthatóan szereznek egyre többen „magasabb általános műveltséget, közép-,, illetve felsőfokú szakmai végzettséget”. Tessék, bizonyítsák a számok, hogyan Is alakult ez iskolai képzésfokonként 1974—75 —76—1977-ben: általános Iskola középfokú felsőfokú 11 68 49 30 146 43 27 ISO 56 36 170 60 Az „oszlopba” szedett számok kiválóan szemléltetik, hogy — mint a főigazgatói beszámoló is mondja — „A továbbtanulási igények és lehetőségek, a vállalati igények és elvárások összhangja főként a közép- és felsőfokú képzések szintjén javult.” Azt sem hallgatja el a beszámoló, hogy a 8 általános Iskolai végzettség, az alapműveltség elsajátítása iránt a vártnál lassabban. „viszont egyenletesen növekvő egyéni igényről” adhatnak számot. Csakugyan — méltán jogos, hiszen tényszerű a javuló tendencia kikövetkeztetése az általános iskolai képzésre vonatkozóan is. Azok önmaguk helyett is beszélnek, mint mondani szokás. De ha a másik ' két számoszlopra visz- szűk a szemünket, önkéntelenül Is összehasonlítunk. A 8 általános megszerzésére való törekvés bizony gyér. Félreértés no essék: nem a közép- és felsőfokú képzésben résztvevők számát sokalltuk! Arra a vállalattal együtt büszkék vagyunk, s örömmel értünk ,egyet Dörner Henrik vezérigazgató szellemes jellemzésével: „Továbbtanuló vállalat vagyunk". Igen. kevés Ilyen nagyüzem van. ahol a tanultságnak. iskolázottságnak akkora becsülete volna, mint a BÁCSÉP-nél. Ezt tükrözi a magasan kvalifikált szakemberek, vezetők száma a vállalatnál, s természetesen az iménti statisztika is a továbbtanulókról. De... Tényleg „politikai súlyt ad" a kérdésnek a BÁCSÉP-nél is az a körülmény, hogy 810 dolgozó nem végezte el az általános iskolát. Ezt még tetézi, hogy közülük 130-an harminc év alattiak, fiatalok. Helyes — és szintén tapasztalatokra épül — az a következtetésük. hogy búr — ösztönzőül — egyszeri pénzjutalmat kapnak a ’8 osztályt elvégzők. — továbbra Is „súlyponti feladat a meggyőzés, igény felkeltés — főként a fizikai dolgozók közül a segédmunkások körében”. Méltán húzta alá a VSZT és bizalmi küldöttek testületé együttes ülése. hogy ennek ß helyzetnek a figyelembevétele alapvető elem a művelődés tervezésénél, az erre a célra fordítható költségek kívánatos arányának megállapításánál. Ugyancsak az együttes ülésen beszéltek róla. hogy a vállalati sajátosságokra is tekintettel, általános iskolai képzés céljából egy üzemi osztályt a kecskeméti új munkásszállón indítanak be. Elsősorban a szakszervezeten all. hogy hatásos agitációval a megfelelő tanulólétszámot is biztosítsák ... Nem tévesztve szem elől, hogy mindenfajta előrelépésnek az általános iskolai végzettség megszerzése elengedhetetlen előfeltétele. Tóth István Gabonatárolás silóban A mezőgazdasági termelésben a megtermelt anyag raktározása legalább olyan gond, mint a termesztése. Fontos ugyanis, hogy a raktározás során csak a lehető legkisebb mennyiségi és minőségi veszteség következzék be. Tárolásnál tehát arra törekednek, hogy a gabonaszem legalapvetőbb életfolyamatának, a légzésnek az erősségét, amely a nedvességgel és a hőmérséklettel egyenesen arányos. a lehető legkisebbre csökkentsük. Kisebb tételben tárolható a gabona .bármilyen szellős, hűvös helyen, vagy akár légmentesen elzárt tartályokban — lényegében ez a hagyományos módszer, amikorls zsákokban, hombárokban vagy akár ömlesztve helyezik el. Nagy tételben azonban az egészséges gabonát újabban szinte kizárólag az úgynevezett gabonasilókban tárolják, amely módszer felel meg ■& legjobban a nagy tömegű gabona gépesített tárolásának. A gabonasilók kör vagy négyszög keresztmetszetű, nagy magasságú betonépítmények, amelyet ömlesztett gabonával töltenek meg, Aljuk a kiürítés miatt tölcsér klképzésüek. Tetejük zárt. Belül cellás szerkezetűek, amelyek rendszerint sorozatban helyezkednek el. Átmérőjük 4—5, magasságuk 20— 25 méter. A gabonasllók átlagosan 20—25 vagon befogadóképességűek. Hátrányuk, hogy csak nagy egységek építése gazdaságos és hogy az egyes sllócellákban csak egyfajta gabona tárolható. Ha különböző terményféleségeket keveredésmentesen kívánnak elhelyezni, több sllócellát építenek egymás mellé. • Most készült el Csehszlovákiában — NDK közreműködéssel — egy 30 vagon befogadóképességű gabonaslló. A legújabb gabonasllók’at szellőzőberendezéssel szerelik fel, ahol a légcserét gépi úton oldják meg. A másik módszernél hermetikusan zárt silókban raktározzák a gabonát, és a légzést az így keletkező szénsav-koncentrációval gátolják, Ha a gabona 15 százaléknál több nedvességet tartalmaz, csak különleges felügyelet mellett tárolható. A világ minden tájára • A tiszavasvári ALKALOIDA Vegyészeti Gyár több mint százharmincaié készítményt — gyógyszert, gyógyszer-alapanyagot és növényvédő szert — gyért. Termékeiket a világ csaknem valamennyi országába exportálják. A képen látható üzemben állítják elő a Thimet 10 G növényvédő szert, mely egészségre ártalmas, ezért védőöltözékkel óvják a dolgozókat.-(MTI-fotó, Manek Attila felvétele — KS.) Mintegy húszán írták alá a Tlszaalpárról a napokban érkezett sorokat. Ezekből kiderül, hogy a Széchenyi utcában és a környéken régóta akadozik a posta szolgáltatási munkája. Néhány tény erre vonatkozóan: Az előfizetőkhöz napokkal később, vagy egyáltalán nem viszik ki az újságot. Gyakorta előfordul, hogy a megrendelt Petőfi Népe helyett fővárosi lapot' kapnak kézhez az emberek, s erre csak ráadás: a Népszava és Népszabadság is rendszerint három nappal korábbi megjelenésű. Van olyan család is, amely a pontos előfizetése ellenére hetekig nem jutott hozzá a Nők Lapjához. A levelek kézbesítése körül sem jobb a helyzet. Megtörtént például, hogy az egyik lakos Idézést kapott a helyi tanácstól április 12-re, ám az ezt tartalmazó ajánlott levelet csak 22-én kézbesítette részére a posta. Olvasóink szerint nem elfogadható az a gyakorlat': ’ hogy a nagyközség szóban forgó külterületén délutánonként és főleg az esti órákban végzi munkáját a postás, miután a belterületi kézbesítést befejezte. Véleményük, ha mér a kedvezőtlen munkaerő- helyzet ilyesféle kényszermegoldásokat tesz elkerülhetetlenné, éppen fordított sorrendben kellene dolgoznia és a nappali órákban volna célszerű végigjárnia a kedvezőtlen útviszonyokban Is bővelkedő körzetet és utána folytatnia a belterületi feladatának ellátását. A nyugdíjaknak és más pénzküldeményeknek a falu központjától távol lakókhoz való biztonságos eljuttatása is indokolja a kézbesítői munkarend megváltoztatásának szükségességét. Minthogy e panaszok, javaslatok vitathatatlanul jogosak, észszerűnek tűnnek és mert ez ügyben nem ígért semmilyen megoldást a nagyközségi postahivatal vezetője — bizonyítja ezt a Kovács Istvánnak címzett és lapunkhoz eljuttatott levele Is — a tiszaalpári kézbesítési tapasztalatokat, körülményeket ezúton ajánljuk a Szegedi Postaigazgatóság vezetőinek a figyelmébe. Bízunk abban, hogy a vizsgálatuk nyomán tett intézkedések eredményeként mérséklődnek, vagy véglegesen megszűnnek a szolgáltatásukkal kapcsolatos említett zavarok! Az egészségügyi ellátás fejlődése LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON A berendezési tárgyakról Miután a bérlők lakáshoz jutnak, igyekeznek otthonukat kényelmessé tenni. Ennek során a már beépített berendezési tárgyak mellé gyakran a saját költségükön, bérbeszámítás igénye .nélkül különféle lakásberendezési tárgyakat szerelnek, vagy építenek be. Ekkor még nem gondolnak arra, hogy a későbbiekben esetleg elköltöznek majd lakásukból. Vizsgáljuk meg, hogy az ilyen lakásváltoztatás esetében mi lesz- a korábban beépített lakásberendezést tárgyak sorsa, a beépítő bérlőnek milyen igénye, Illetve lehetősége áll fenn e tárgyakkal kapcsolatban. Először határozzuk meg a lakásberendezések körét. A lakásügyi jogszabály szerint ide tartoznak a főzőkészülékek (tűzhely, főzőlap), a fűtőberendezések (a lakáson belüli etage rendszerű fűtőberendezés, kályha, konvektor), a melegvíz-ellátó berendezés (gáz-, vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), az egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, W. C.-tartály, W. C.- csésze, a hozzátartozó szerelvényekkel), a szellőztető berendezés, a páraelszívó, a beépített bútor, vászonról] ó, a napvédő függöny. A lakásberendezés alatt nemcsak a lakás, hanem a lakáshoz tartozó helyiség és terület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiség és terület berendezéseit is érteni kell. Főszabályként megállapíthatjuk, hogy a bérlő az elköltözésekor az általa vásárolt és beépített tárgyakat elviheti magával, de csak abban az esetben, ha a leszerelés a lakás állagát nem sérti és rongálja. Ha a bérlő a lakásberendezéseket leszereli, köteles az eredeti állapotot visszaállítani ég a bérbeadó által korábban szolgáltatott lakásberendezést felszerelni, a bútorokat kijavítani, vagy annak a költségét megtéríteni, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóságát biztosítani. . A bérlő a lakásberendezéseket leszerelés helyett a bérbeadónak megvételre felajánlhatja, de a bérbeadó nem köteles megvásárolni ezeket a tárgyakat. Ameny- nyiben a 'bérlő által beépített lakásberendezési tárgyak a lakás állagának megrongálása nélkül nem szerelhetők le, és a bérbeadó a felajánlott tárgyakat nem vásárolja meg, a bérlő a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti a bérbeadótól a beépített tárgyak ellenértékét. A továbbiakban nézzünk néhány példát a bíróságon, előfordult ilyen jellegű ügyekből: A bérlők új lakáshoz jutottak, és az elköltözésük után a régi bérleményükben hagyták az általuk felszerelt fregolit, törülközőtartót, éléskamrai polcot, karnisokat és sötétítő függönyöket. Pert indítottak a bérbeadó ellen, és kérték kötelezni őt az említett tárgyak ellenértékének a megfizetésére. A bíróság a bérlők keresetét elutasította azzal az indoklással, hogy a bérlőknek módjuk lett volna — és ez a lehetőségük még jelenleg is fennáll — az általuk létesített lakásberendezést tárgyak elvitelére, mivel azok a lakás állagának sérelme nélkül leszerelhetők. A bérbeadónak ugyan lehetősége van a lakásban maradt berendezési tárgyak megvásárlására, de erre nem kötelezhető, így az erre irányuló bérlői követelés megalapozatlan. Egy másik ügyben a bérlő az eredetileg parkettás szobákban padlószőnyeget ragasztott le. Elköltözésekor ezt a szőnyeget is el kívánta vinni magával, amihez a bérbeadó nem járult hozzá. A bíróság megállapította, hogy a padlószőnyeg Is lakásberendezési tárgynak minősül, és így a bérlő a lakás visszaadásakor jogosult a padlószőnyeg elvitelére. Kötelezte azonban a bérlőt, hogy a parkettát olyan állapotba hozza, mint amilyen az a ragasztott szőnyeg elhelyezése előtt volt. Dr. Varga Miklós kecskeméti járásbíró Bulgáriának minden negyedik lakosát évente megvizsgálják az Orvostudományi Akadémia laboratóriumaiban, a szűrővizsgálatok alapján pedig 120—130 ezer pácienst utalnak klinikai kezelésre. Ez az akadémia jelentős terápiás, tudományos és oktatási központ, amely az országban meglevő kórházi ágyak egytizede fölött rendelkezik. Az akadémia hat karán — Szófiában, Plovdivban, Várnában és Plevenben — csaknem 10 000 jövendő orvos, fogorvos, gyógyszerész tanul, köztük 800 külföldi fiatal. Az utóbbi években az‘ oktatást új tantervek szerint folytatják. Új tantárgyak kerültek a tanulmányok sorába: az orvosi genetika, a biofizika, az ergonómia stb. Különös /figyelmet szentelnek ezen az akadémián az orvostanhallgatók gyakorlati képzésére és a tudományos kutatásban való részvételükre. Az akadémián ebben az évben 154 tudományos szakkör működik. Az Orvostudományi Akadémia a bolgár orvostudomány központja 23 kutatóintézetével, 155 tanszékével és több mint 3000 tudományos kutatójával. Munkáját az országhatárokon tűi is nagyra becsülik. Az itt dolgozók részt vesznek a KGST egészség- ügyi programjai megvalósításában. Olyan fő témákon dolgoznak itt — más szocialista országokban dolgozó . társaikkal együttműködve —, mint az ember és környezete, az új, biológiailag aktív anyagok kutatása, anya és csecsemő egészségvédelme, .szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelem. Szovjet orvosokkal közösen 140 aktuális témát dolgoznak fel. (BÜ- DAPRESS — SOFIAPRESS) FONOTT BÚTOROK EXPORTRA # A Fonottbútor- és Kosáripari Háziipari Szövetkezet az idén mintegy hatvanmillió forint értékben készít különféle bútort. Termékei nyolcvan százalékát tókés exportra szállítják. A bútorok alapanyagának egy részét saját fűztelepttkön termesztik. Képaláírás: Nádból készítik a kényelmes foteleket. (MTI-fotó — Balaton József felvétele - KS.) Legyen tisztább Kiskunmajsa A környezet tisztasága, védelme érdekében örvendetesen sok észrevétel, javaslat érkezik rendszeresen a szerkesztőségünkbe. Legutóbb a folyamatosan épülő, szépülő Kiskunmajsánól kaptunk ilyen tartalmú sorokat. Majsán szinte gombamódra szaporodnak az illegális szemétlerakó helyek. Például a külsőségében is kellemes látványt nyújtó diákotthon előtere virágokkal teleültetett, szoborral díszített, ám az udvari területén levő gödrökben és azok mentén hulladékhalmok sorakoznak. Az arrajá- rók nemegyszer éreznek orrfacsaró bűzt. Hasonló a helyzet a. vízmű telepének közvetlen környékén is, ahol ott van a szemét lerakását tiltó tábla, de lassacskán alig látszik majd az egyre magasadé háztartásiszemét-hegy- től és a különféle lim-lomtól. Tölbb utca, tér ,és új lakótelep köztisztasága is enyhén szólva is! kívánnivalót hagy maga után. A levélírókkal csak egyetérthetünk, amikor a közöltek alapján hatósági közbenjárást, valamint lakossági összefogást sürgetnek azért, hogy legyen tisztább a halasi járás egyik legnagyobb települése, Kiskunmajsa is! Kéményseprés huzavonával? A Kecskeméten lakó Mészáros J.-né arról értesített bennünket, hogy az utóbbi Időben nincs minden rendjén a kéményseprés körül. Bár a munka évi díját már előre, pontosabban januárban kasszírozza be a vállalat rendszeresen. ám a kémények tisztítására nemegyszer csak bosszantó huzavona, többszöri sürgetés után kerül sor. Olvasónk többek névéiben kérdezi: az ilyen rendszerű díjfizetés vajon miért nem kötelezi a céget arra. hogy a kéményseprést külön hívás, megrendelés nélkül is elvégezzék? □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ Egyik kiskunfélegyházi olvasónk nem a saját tervének megfelelően vehette ki tavaly a szabadságát. Bár a munkahelyét idén is érdekelte a pihenésével kapcsolatos új elképzelése, mégis tart attól, hogy megismétlődik a múlt évi kellemetlenség, melyet szerinte tetézett az a sajnálatos tény, hogy kevesebb szabadságot állapítottak meg részére, mint amennyi járt volna. Kérdései: Évente hány nap rendes szabadság illeti meg a dolgozót? Mikor és milyen módon adják azt ki? Ilyenkor hogyan veszik figyelembe a szabad szombatokat? A szabadságra vonatkozó tudnivalókat a Munka Törvénykönyve és más munkaügyi jogszabály tartalmazza. Ezek értelmében a munkában töltött naptári évenként tizenkét nap alap- és a szolgálati idő egybeszámításával meghatározandó mértékű — kétévenként egy nappal növekvő — pótszabadság jár. Ez utóbbi sem lehet több azonban évi tizenkét munkanapnál. Kivételes elbírálásiban csak a többgyermekes anyák részesülitek, akik — a tizennyolc éven aluli és a munkaviszonyban nem álló gyermekeik esetén — az említetteken túlmenően is jogosultak pótszabadságra, mely három gyermek után évi két, minden további gyermek után pedig ugyancsak két-két munkanapnak felel meg. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. A kiadás időpontját a vállalat határozza meg, de előzetesen a dolgozót erre vonatkozóan meg kell hallgatni és kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. E rendelkezéstől munka- torlódás, betegség, vagy más hasonló ok miatt el lehet térni, de fontos tudni, hogy az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belül a szabadságot engedélyezni kell a dolgozónak. (A kollektív szerződés az említetteknél rövldebb és hosszabb határ? időt is megszabhat.) A szabadság kiadását illetően a hét minden napja — kivétel a heti pihenőnap, a vasárnap és más munkaszüneti nap — munkanap. Ebből következik, hogy a szabad szombatokat a hatnaposnál' rövidebb munkahét esetén be kell számítani a fizetett szabadság idejébe, ha viszont a munkahelyen kéthetenként van szabad szombat, azt az egyszerre, vagy részletekben kivett 11 nap szabadság után kell szintén szabadságnappá nyilvánítani. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.
