Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A megyei műszaki hetek megnyitója A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé­gének Bács-Kiskun megyei Szervezete immár 13. alkalommal rendezi meg a megyei műszaki heteket. Egy hónapon át elő­adásokon, viták, tanulmányutak, kiállítások alkalmával be­mutatják tevékenységüket, törekvéseiket. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 103. szám Ára: 90 fillér 1978. május 4. csütörtök Púja Frigyes az NDK-ba utazott Púja Frigyes külügyminiszter Oskar Fischemek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívásá­ra szerdán baráti látogatásra az NDK-ba érkezett. A magyar külügyminisztert Berlin schönefeldi repülőterén Oskar Fischer köszöntötte. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini és Gerhard Reinert, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A hagyományokhoz híven a mostani műszaki heteken is egy fontos téma köré csoportosítot­ták az előadásokat, kiállításokat. Az idei rendezvénysorozat kö­zéppontjában a megye élelmi­szeriparának helyzete és jövője áll. Több évtizedes hagyománya van a-megyében ennek az ipar­ágnak, s jelentőségét bizonyítja, hogy az ország élelmiszeripará­nak termeléséből a megye mint­egy 8 százalékkal részesedik, s Budapest után itt dolgoznak a legtöbben — csaknem tizenöt­ezren — ebben az ágazatban. Az elmúlt másfél évtizedben az élel­miszeripari termelés dinamikusan fejlődött, különösen a baromfi- feldolgozás és a borászat. Mind­ez összefügg a . mezőgazdasági termelésnövekedéssel, amelytől azonban elmaradt a feldolgozó- ipar, ugyanis a növénytermesztés és állattenyésztés jelenlegi ter­mékeinek csak mintegy felét tud­JELENTÉS HÉT MEGYE SERTÉSTELEPEIRŐL Rekonstrukcióval - több hús Országszerte megélénkült a /ré­gebben épült sertéstelepek fej­lesztése, korszerűsítése. Ezen is lemérhető a sertéstelepek, te­nyésztési-tartási létesítmények re­konstrukciójához az új formájú, fix áras, előre meghatározott ösz- szegű állami támogatást biztosí­tó rendelet féléves hatása, bár a rekonstrukció gyorsabb ütemét még mindig néhány — az üze­meken kívül álló — gond fékezi. Ez derül ki az MTI megyei szer­kesztőségeinek jelentéseiből, ^me­lyek a nagyüzemi «sertésállomány több mint felét befogadó és a la­kosság ellátásában fontos szere­pet betöltő „korosabb” telepek megújulásának helyzetéről szá­molnak be. Tavaly 40 tsz-ben és 22 állami gazdaságban került sor felújítás­ra, üzembővítésre; összesen több mint 90 ezer állat elhelyezési, tartási feltételeit korszerűsítették. Baranya megye 24 szakosított sertéstelepe közül 13-ban már vé­get ért a rekonstrukció, a korsze­rűsített üzemiek évente £4 ezerrel több bízott sertést értékesítenek, és ezzel három új szakosított te­lep létrehozását takarították meg. Jelenleg öt üzem átépítésén dol­goznak állami támogatással. Az, ország legnagyobb sertéste­nyésztő megyéjében, Bács-Kis- kunban tíz telepen rendezkedtek be a korszerű tartásra, további kilenc üzemben még munkát ad a korszerűsítés, ezek nyomán 30 százalékkal nő a vágósertés-ter­melés. Viszonylag jól állnak a so­mogyi gazdaságok is; a szakosí­tott telepek nagy részében befe­jeződött a beruházás, két nagyobb üzemben, a Dél-somogyi és a Bohönyei Állami Gazdaságban folyamatos felújítással a követke­ző években megkétszerezik a ser­téstermelést. Szabolcsban öt üze­met újítottak tel, Tiszadobon és a nyíregyházi mezőgazdasági fő­iskola tangazdaságában, valamint a húsipar egyik telepén jól ha­lad a rekonstrukció. Valamennyi beruházás gyorsí­tására soron kívül készíti el a ter­veket az AGROBER. A rekonst­rukció — a jelek szerint — jó lehetőség a hatékonyság, illetve a nyereség növelésére. A villányi Űj Alkotmány Tsz-ben úgy nőtt 30 százalékkal a telep kapacitása, hogy fél kilóval csökkent az egy kiló hús előállításához felhasz­nált takarmány mennyisége. A felújított baranyai üzemekben egy-egy gondozó most kétszer annyi malacot tud ellátni, mint régebben. A malacnevelésnél har­madával több helyet nyertek az (Folytatás a 2. oldalon.) ja a megye élelmiszeripara fel­dolgozni. A termőhelytől távol történő feldolgozás egyben azzal is jár, hogy növekedtek a szállí­tási költségek, az ehhez társuló egyéb veszteségek, valamint ér­tékesítési gondok is jelentkez­tek. Mindez fékezi a termelés to­vábbi fejlődését, a kedvező adott­ságok jobb kihasználását E vázlatos helyzetkép is jelzi, hogy az elkövetkezendő eszten­dőkben jelentős feladatok vannak az élelmiszeripar fejlesztésében^ amelynek végső célja az, hogy megfelelő egyensúlyba kerüljön a termelés és a feldolgozás. A gondok megoldásához, a helyzet reális feltárásához kíván hozzá­járulni rendezvényeinek nagyobb részével a műszaki hetek idő­szakában a MTESZ megyei szer­vezete. Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában Szendrey Sándor, a MTESZ me­gyei szervezetének alelnöke üd­vözölte a megjelenteket, közöt­• Dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese msgtayité előadásában az élelmiszeripar helyzetéről és fejlesztéséről beszélt. (Tóth Sándor felvételei.) nőségben tud előállítani és ér­tékesíteni, amely versenyképes, . jól értékesíthető a külföldi pia­cokon. Mindez összefüggésben van azzal, hogy az élelmiszer-ter­meléshez, de már az alapanyag­előállításhoz mennyi energiát használnak fel a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek. Az eddigi kedvezőtlen képet egy adattal jellemezte: a sertéshústermelés önköltségében 20 százalékot tesz ki az -energia költsége. Az elkö­vetkezendő években ezért előtér­be kell kerülniök az olyan tech­nológiáknak, amelyek kevesebb energia felhasználásával képesek nagyobb és jobb minőségű áru­termelésre. Az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese szólt arról is, hogy az élelmiszeripari termelés szer­kezete miként módosulhat az elkövetkezendő években. Ezt meghatározza, hogy a fogyasz­tás az értékes fehérjék, valamint gyümölcsök irányába tolódik el, ami egyben azt is jelenti, hogy a sertés-, a marha-, a baromfi­hús-termelés kerül előtérbe, va­lamint az ezek „előállításához" szükséges takarmánygabona. Ha­zánknak — így Bács-Kiskun me­gyének is — megvannak ' a le­hetőségei arra, hogy az ésszerű energiatakarékosságot figyelembe véve növelje az élelmiszer-ter­melés mennyiségét és' minőségét is. • A Tudomány és Technika Há­zában ugyancsak tegnap nyitot­tak műszaki könyvkiállítást, ahol a szakkönyveket meg is vásárol­hatják a látogatók. A műszaki hetek rendezvényei sorában hol­nap emlékülést rendeznek Kato­na Zsigmond születésének 150. évfordulója tiszteletére. Cs. L tűk Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdó- csi Istvánt, a megyei tanács el­nökét és Kádár Istvánt, a MTESZ országos szervezetének titkárát, s ezt követően került sor dr. Bíró Ferencnek, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tesének előadására, aki az élel­miszeripar jelenéről és jövőjéről, beszélt. Áttekintette az élelmi­szer-termelés helyzetét, értékelte hazánk ezzel kapcsolatos szere­pét a világgazdaságban. Elmond­ta, hogy hazánkban az élelmi­szer-termelés alapvetően az or­szág igényeinek kielégítését szol­gálja, azonban a távlati tervek szerint a termelés növekedése nagyobb lesz, mint a fogyasztás emelkedése, s ezért szükséges megtalálni az exportnövelési le­hetőségeket Ez azonban csak úgy lehet sikeres és gazdaságos az országnak, ha alkalmazkodni ké­pes a változó piaci igényekhez, olyan termékeket és olyan mi­Színesebb, eredményesebb a szakszervezeti munka Január 19-én és 20-án két részben láthattunk egy doku­mentumfilmet, amelynek visszhangja fényesen bizo­nyítja, hogy van még megfe­lelő társadalmi tartalék közös bajaink orvoslására. Lakatos Vince nyilatkozta még a Naplemente bemutatá­sa előtt: „Egyvalami biztos: a film megnézése után sokan szégyellik majd magukat. Ha közülük néhányan megérzik azt, ami a tanyán élő anyát, vagy apát bántja, már érde­mes volt szóvátenni a gondo­kat. A tanyákon az öregség és a betegség gyakran tép elő- déssel, bizonytalansággal, fé­lelemmel párosul. Nem ha­laszthatjuk a megoldást hol­napra/” Bár a kérdés mondvacsi­náltnak tűnik, mégsem árt feltenni: tisztában vagyunk-e■ vele, pontosan tudjuk-e, ' mi ez a megoldás? Hát persze, válaszolhatnánk és lehetne is mindjárt hivatkozni a január 24-i megyei ankéton, vagy a Társadalom az idősekért me­gyei bizottság február 22-i alakuló ülésén elhangzottak­ra. Sőt idézhetnénk abból a csaknem száz levélből is, amely két és fél hónap alatt az ország minden részéből a megyei tanács illetékeseihez befutott, s amely az együtt­érzés, az egyéni és kollektív segiteniakarás megannyi szá­mokkal mérhető, *kézzelfogha­tó megnyilvánulása. De vajon elegendők-e a ke­servesen megspórolt tizforin- tok, a fejlesztési alapból ki­szakított százezrek, a felaján­lott sokszáz társadalmi mun­kaóra, a jószivvel felkínált rádió, vaságy, meleg ruhane­mű? Mit érnek valójában ezek a „szeretetcsomagok"? Tudjuk: rengeteget. A film vetítése után alig egy hónap­pal már — a tervezett fej­lesztéseken felül — • kétszáz új szociális otthoni hely lét­rehozásának anyagi fedezete gyűlt össze, s akkor még ja­vában érkeztek az adomá­nyok. Nagy dolog ez, pláne, ha figyelembe vesszük: kizá­rólag tanácsi erőből ennek fe­lét sem bírnánk megcsinál­ni... Mégse áltassuk magunkat azzal, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk lelkiisme­retűnk feloldozása érdekében. Bács-Kiskunban szép ha­gyományai vannak a szerve­zett felnőttvédelemnek, a szociális gondoskodás külön­böző formáinak. Az öregek napközi otthona, mint intéz­ményrendszer, például me­dvénkben jött létre először. Létjogosultságához nem férhet kétség, ám elgondolkodtató, hogy összesen 43 intézetünk­ben a gondozottak száma alig haladja meg az ezret, s a kihasználtság tavaly is mind­össze 85 százalékos volt. Ami­kor az okokat keressük, ön­kéntelenül ötlik fel bennünk: megfelelően pótolják-e ezek a napközi otthonok a családi fészek hiányzó melegét, még akkor is, ha az ott-tartózko- dás csak átmeneti, periődikus? Tudatosult-e már mindenki­ben, hogy ezek a töpörödött kis öregek nemcsak a fedél, a napi kétszeri-háromszori ét­kezés miatt ragaszkodnak oly nagyon az élethez? Az egyszerű tanyai ember nem mindig képes racionális alapokon, okosan kiszámítani helyzetét. És a pusztáknak ez a népe még sokáig élni fog, az elöregedési folyamat egyre szembetűnőbb. A prognózisok 1985-re is mintegy 70 ezer, zömmel 60 éven felüli külte­rületi lakost jósolnak a me­gyében. i Katanics , Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára mond­ta a már említett ankéton: „Az élet perifériájára sodró­dott, elhagyatottan, vigaszta­lanul tengődő, s gyámolitásra szoruló öregek problémája összetett, bonyolult feladatokat ró ránk, amelyeket csak ta­pintatosan, megértéssel, józan mérlegelés után lehet megol­dani.” Raffai Sarolta Írónő, országgyűlési képviselő sze­rint: „öt-tíz év múlva egészen másként vetődik fel a szociá­lis ellátás kérdése. A jövő igénye inkább a szolgáltatá­sok és a gondozónői hálózat bővítése.” Dr. Deák István, a lakitelefki Szikra Tsz elnöke igy fogalmazott: „Megszokott környezetéből a többség nem kíván kiszakadni. A szűkebb közösségen belüli gondoskodá­son a lényeg, amit meg lehet s meg is kell szervezni." Van tehát egy országos mozgalmat irányító társadal­mi bizottságunk. Nagyon ro­konszenves és humánus prog­ramjában egyebek között rög­zítette, hogy olyan közszel­lem kialakítása szükséges, amely az időskorúakról való gondoskodást, az öregek meg­becsülését, tiszteletét és sze— retetét mindennapjaink ter­mészetes velejárójának tekin­ti. Ami úgy is értelmezhető, hogy olykor minden anyagi, tárgyi segítségnél fontosabb lehet, többet érhet a bensősé­ges, őszinte kapcsolat, néhány közvetlen, baráti szó és apró emberi gesztus. K. F. jfäZÖT és SZ\0 titkárságainak entities tárgyalusa • A SZOT titkárságának tagjai a tanácskozáson, és az értékelő munkában. A tér vezetek Kiskun me-I gyei Tanácsa munkáját er- | tékelő együttes megbeszélést tar­tott tegnap délelőtt Kecskeméten a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Titkársága és az SZlMT titkársága. Borsodi György, az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Gál Lászlót, a SZOT főtitkárhelyette­sét, Terbe Dezsőt, a megyei párt- bizottság titkárát. Vas Jánost, Duschek Lajosnét, a SZOT tit­kárait, dr. Fűzi Istvánt, az or­vos-egészségügyiek főtitkárát, Moldován Gyulát, az MSZMP KB PTO-osztályának politikai munkatársát, az SZMT titkárait, a SZOT és "az SZMT osztályve­zetőit. A tárgyalás alapjául szolgáló írásos anyagok, s az eszmecsere alapján kirajzolódott, hogy a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, az MSZMP me­gyei bizottsága elvi-politikai irá­nyításéival. mint a megye szak- szervezeti mozgalmának irányító szerve, betölti funkcióját. Szí­nesebbé és eredményesebbé vált a szakszervezeti munka a me­gyében. A mozgalom megfelelő­en segíti a megye gazdaságpoli­tikai, társadalomipolitikai céljai­nak megvalósítását. A megye sajátos helyzetét figyelembe vé­ve a munkássá válás folyamatá­ban mással nem pótolható mun­kát végeznek a dolgozók nevelé­se, képzése. a szakszervezeti tisztségviselők felkészítése 'érde­kében, Mindezek folyománya­ként tovább nőtt a szakszerve­zetek politikai szerepe, felelős­sége. tömegbefolyása és társa­dalmi elismerése. Jelentős helyet kapott az SZMT tevékenységében a terü= letpolitikai feladatok^meghatáro- zása, megvalósításának segítése és ellenőrzése. Politikusán. jó érzékkel, a párt irányelveinek figyelembevételével — a szak- szervezeti munka módszereivel adnak jelentős segítséget a me­gyei párt- és tanácsi vezetésnek a megye helyzetének felmérésé­ben, a feladatok kimunkálásában, a végrehajtás megszervezésében vek készítését megelőzően is széles körű információval rendel­keznek a települések ellátottsá­gáról, a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről, az igényekről és a javaslatokról. Mindezek birtoká­ban bátran, őszintén vetik fel a gondokat, a végrehajtást aka­dályozó tényezőket. Az SZMT meghatározott keretek között szervezi és támogatja az ésszerű társadalmimunka-akciókat A városellátás javítására indított mozgalmak szervezésében és le­bonyolításában fő szerepet vál­lalnak a szakszervezetek. Javult tevékenységük a szocialista munkaverseny, a szocialista bri­gád- és újítómozgalom fellendí­tésében, az üzem- és munkaszer­vezés fejlesztésében. Több kérdésben nemcsak véle­ményt mond az SZMT, hanem kezdeményez is. Ilyenek 'voltak többek közt: kétezer munkásla­kás építése, a diákotthoni helyek, a szolgáltatások fejlesztése —, hogy csak ezeket említsük. Ja­vaslatokat dolgozott ki a szelek­tív iparfejlesztési politika meg­valósítására: más társadalmi szervekkel kezdeményezték a tanyai iskolák villamosítását, ta­nyai diákotthonok létesítését. Ezeket más megyék is átvették, országos kezdeményezéssé vál­tak. Amikor a SZOT titkárság elis­meri az SZMT, a megyei szak- szervezeti mozgalom eredményes munkásságát, s helyesli, hogy a szakszervezeti szervék tevékeny­ségéről a meglevő gondokat, gyenge pontokat is önkritikusan értékelve szólnak, a további ten­nivalókhoz is konstruktív módon adott segítséget, tanácsokat. Szí­vesen fogadva a helyiek részé­ről kapott javaslatokat, észrevé­teleket is — saját munkájukra vonatkozólag. Erősíteni kell pél­dául az alapszervezetekben vég­zett szakszervezeti munka szín­vonalát, hiszen a határozatok, tervek megvalósulása végered­ményben ott dől el. Erősítenie kell az SZMT-nek összehangoló, koordináló szerepét az irányító munkában. A központi, ágazati,- területi, üzemi törekvések össz­hangba hozása csak igy sikerül­het igazán. A területi munka to­vábbi javításának fontos felté­tele, hogy a dolgozók közremű­ködésével elhatározott terveiket visszajelzésként ás magyarázzák, ismertessék. Az üzemi demokrá­cia új fórumrendszeréről szólva tanácsolja a titkárság, hogy a formális döntések elkerülése vé­gett mindig elegendő időt kell adni a tagság véleményének ki­kérésére. A szerepükre jól fel­készített bizalmiak csak így ké­pesek a közös elhatározással fel­vértezve képviselni megbízóikat az üzemi demokrácia fórumain. Egyöntetű volt az együttes megbeszélés résztvevőinek meg­állapítása, hogy a hasonló szintű véleménycsere sok segítséget ad a mozgalmi munka tartalmi, stí­lus- és módszerbeli fejlesztésé­hez: T. L «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom