Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESDLJETÄ! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 112. szám Ára: 90 fillér 1918. májas 14. vasárnap Brüsszeli felhívás a leszerelésre A 7 európai biztonságért és együttműködésént küzdő nem­zetközi bizottság szerdán kezdő­dött brüsszeli ülésszaka felhívást fogadott el, amelyet az ENSZ- közgyűlés különleges, a leszere­lés kérdéseivel foglalkozó ülés­szaka elé terjeszt. A dokumentum megállapítja: valamennyi állam elsődleges feladatta a fegyverkezé­si hajsza mgfékezésének elősegí­tése, olyan, akár részleges intéz­kedések kidolgozása, amelyek el­vezethetnek az általános és tel­jes leszereléshez. A nemzetközi bizottság tagjai, húsz európai ország és tizennégy nemzetköai szervezet képviselői rámutatnak: egész Európa szem­pontjából felbecsülhetetlen jelen­tősége lenne annak, ha sikerülne megállapodásra jutni a közép­európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről. A bizottság felhí­vásában előrehaladást sürget a szovjet—amerikai leszerelési tár­gyalásokon, síkra száll az atom­fegyverkísérletek általános és . teljes betiltásáért, javasolja a külföldön áliomásoztatott csapa­tok létszámának csökkentését. (TASZSZ) A NAGYÜZEMEKBEN BEFEJEZŐDÖTT A KUKORICA VETÉSE Jól jött az eső - Kisebb fagykárok Ballagtak a középiskolások 9 A Közgazdasági Szakközépiskola diákjai — útban a Megyei Művelődési Központba, a kedves esemény színhelyére. (Méhesi Éva felvétele.) Tegnap a kora délelőtti órákban már látni lehe­tett ünneplőbe öltözött fiatalokat az utcákon. Gim­nazisták és szakközépiskolás diákok készültek ta- vaszias hangulatban a hagyományos ballagásokra. Bács-Kiskun huszonhat középfokú oktatási intéz, ményében ezúttal összesen csaknem kétezer végzős diákot búcsúztattak' el az utánuk jövő osztályok tagjai a déli időszakban, a tanárok, a szülök és ér­deklődök népes táborában. Énekszó, szavalat, ünne­pi beszéd, búcsúztató és köszönő mondatok sora tet­te emlékezetessé valamennyiük számára a tegnapi, tavaszi ragyogású szép napot. Az idei ballagási ünnepségnek sajátos, egyéni vo. nása volt több középiskolában is. A bajai „111. Bé­lásók" között például két olyan negyedikes diák búcsúzott, aki „papíron" már egy év óta egyetemis­ta: az országos tanulmányi versenyben való kiemel­kedő szereplésük jutalmául ugyanis felvételi nélkül tanulhatnak tovább. Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnáziumban viszont az utóbbi években kialakult szokás szerint jelen voltak az ötvenéves találkozó „öregdiákjai” is. A tegnap ballagott végzős diákok írásbeli vizs­gái holnap kezdődnek. A BORGAZDASÁG ÉLENJÁRÓ SZOCIALISTA BRIGÁDJAI Országos tanácskozás Kecskeméten a* g 9 Résztvevők a borgazdasági vállalatok szocialista brigádvezetőinek Az időjárás az elmúlt napok­ban is változékony, csapadékos és hűvös volt. A meteorológiai elő­rejelzések alapján az üzemek fel­készültek a fagy elleni védeke­zésre. Május 12-én éjszaka igen erős volt a lehűlés. Általában mínusz 1 és plusz 3 Celskis-fok között váltakozott a hőmérséklet, egy-két helyről hózáport is je­lentettek. Egyelőre csak kisebb fagykárról adtak hírt az üzemek. A fagy elsősorban a hagyományos szőlőültetvényeket és a zöldség- növényeket károsította. Az elmúlt hetekben több mint 60 milliméter csapadék 'hullt a megye nagyobb részén. Belvíz­károkról nem jött jelentés. Az eső gyorsította a növények fejlő­dését. A vetés" üteme gyorsult és az időjárás okozta késést szervezett munkával nagyrészt pótolták az üzemek. Az elmúlt napokban a legfőbb feladatot változatlanul a kukorica vetőmagjának a földbe helyezése jelentette. A mezőgaz­dasági nagyüzemek a szemesku­korica vetését befejezték. Kisebb területeken még hátra van a ház­táji és kisegítő gazdaságok ten­gerivetése. Silókukoricából még 2600 hektárnyi hiányzik az elő­irányzatból. A kalászosok egyenletesen fej­lődnek. A növekedésben jelentke­ző lemaradást a gondos ápolás, a tavaszi fejtrágyázás, valamint az elmúlt hetek esőzései pótolták. Megkezdődött a lucerna első ka­szálása. Az áprilisi hűvös idő és a gyengébb fagyok a fontos nö­vénynél is lassították a fejlő­dést, ezért kisebb hozamra szá­mítanak az üzemek. A kedvezőt­len időjárás miatt a legelőkön is lassabban fejlődött a fű. emiatt későbben tudták a jószágokat ki­hajtani. Azokon a gyepterülete­ken. ahol a kedvezményes nitro­gén-műtrágya akcióval élve elvé­gezték a tápanyag-utánpótlást, gyorsabban fejlődik a növény. A megyében 11 ezer 360 tonnát használtak fel. legelőjavitásra. A kertészetekben is jól halad a munka. A gyümölcsösök virágzás utáni növényvédelmét folyamato­san végzik. A szőlő első perme­tezését a jövő héten megkezdik. Vetik a zöldségnövényeket. szé­pen fejlődik az előző hetekben földbe került zöldborsó, paradi­csom és fűszerpaprika. Ezekben a napokban ültetik szabad földbe a paradicsom és más zöldségnö­vények palántáit. 9 A cukorrépa kullivátorozása a tompái Szabadság Termelőszö­vetkezetben. Az idén 259 hektá­ron termelik a fontos ipari nö­vényt. 9 A keceli Szőlőtürt Szakszövet­kezetben három év alatt három­száz hektárnyi területen korsze­rűsítették a szőlőültetvényt. Az idei tavaszra ütemezett munkát a napokban fejezték be. Képün­kön: a szövetkezet műhelyében szerkesztett huzalfeszítő berende­zés munka közben. A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének gazdaságaiban az el­múlt esztendőben 4543 szocialis­ta brigádtag — csatlakozva a csepeli felhíváshoz — jelentős felajánlások teljesítésével hozzá­járul a tröszt céljainak elérésé­hez. Tegnap Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házában találkoztak a munkában élen já­ró szocialista brigádok vezetői, s tanácskozáson értékelték tavalyi munkájukat és idei vállalásaikat. Bajzák Béla. a Közép-magyar­országi Pincegazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Kiss Kálmán, az iparági szakszer­vezeti tanács titkára ismertette a brigádoknak a termelés hatékony­ságáért, a szakmai műveltség gya­rapításáért végzett tevékenységét, ezt követően pedig Borsody Mik­lós, a tröszt vezérigazgatója rész­letesen beszámolt a borgazdasági vállalatok munkájáról, terveiről, valamint a szocialista kollektívák lelkiismeretes helytállását méltat­ta. Szőlőfeldolgozásban, a borex­portban— különösén a szovjet megrendelések határidő előtti teljesítésében — az üdítőital­gyártásban és forgalmazásban, az anyaggazdálkodásban, a szállítá­si költségek csökkentésében jelen­tős eredményeket értek el a pin­cegazdaságok, amely főként a brigádok vállalásainak, s ezek teljesítésének köszönhető. A vezér- igazgató hét szocialista kollektívát országos tanácskozásán. közöttük a Közép-magyarországi Pincegazdaság soltvadkerti pincé­szetének Béke brigádját — külön is említette. A soltvadkertiek 183 százalékra teljesítették terveiket és jó kapcsolatot alakítottak ki a termelőkkel, szövetkezetekkel. 9 Borsódy Miklós vezérigazgató értékelte a tavalyi munkát és ismertette az idei terveket. A borgazdasági vállalatok a KB határozatának szellemében a ter­melők és a felvásárlók közötti szorosabb együttműködésre, a szerződéses fegyelem erősítésére törekedtek, s már tavaly elérték, hogy a szőlőnek 24,2 százalékát kooperációs szerződések alapján vették át Partnereik száma egy év alatt 20-ról 72-re nőtt. Esz­köz-. és áruarányosan, a végter­mék-értékesítési eredménytől füg­gően a partnereiknek pénzvissza­térítést adtak, és a Kertészeti Egyetem, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet közremű­ködösével szaktanácsadást és egyéb szolgáltatást nyújtottak. Je­lentősnek mondotta az izsáki Sár- fehér Tsz-szel létrehozott gazda­sági társulást. Az együttműködé­seknek is köszönhető, hogy 1973 óta tavaly vásárolták föl a leg­több szőlőt. A Márka üdítő italok gyártása és forgalmazása a tervezettnél valamivel kisebb volt az elmúlt évben, amit az új berendezések későbbi üzembe állása, és alap- anyaghiány okozott, de így is 240 millió kétdecis palackkal értéke­sítettek. A boripari beruházások meg­gyorsítására, a műszaki fejlesztés, re tavaly csaknem 300 millió fo­rintot költöttek, amelynek hatá­sára nőtt a szőlőfeldolgozó, táro­ló és palackozó kapacitás. Az idei feladatokról szólva Borsody Miklós elmondta, hogy az V. öt­éves terv időszakában 3500 hek. táron kooperációs szerződések szerint részt vállalnak a szőlőte­lepítésből. A tanácskozáson többen el­mondták véleményüket, s ismer­tették idei terveiket. Or. Király László, a megyei tanács osztály- vezetője nagyon hasznosnak éa fontosnak mondotta a tanácskozást, hiszen Bács megyének egyik leg­fontosabb kertészeti növénye a szőlő. Az ország szőlőültetvényé­nek 27 százaléka található a me­gyében, a bortermelése 40—45 százaléka az országnak, s mint­egy 25—26 ezer hektár kisüzemi terület található, amelynek ter­mésfelvásárlását nagyobbrészt a Közép-magyarországi Pincegazda­ság tudja megoldani, ugyanakkor az ültetvények korszerűsítésében is részt vállalni. A közös érdekelt­ségen alapuló együttműködések a szőlőtermelő szövetkezetekkel a jövőben még inkább elősegíthetik e tájegység szőlő- és bortermelé­sének fokozását. Az ország pincegazdaságai közül hét szocialista brigádvezető — kö. zöttük Herceg Lajos, a Közép­magyarországi Pincegazdaság já­noshalmi telepén dolgozó „Pálin­kás Gyula” szocialista brigád ve­zetője is — részesült kiváló mun. káért miniszteri kitüntetésben. > több mint negyvenen vezérigaz­gatói dicséretben. Ca. I. öt éve már, hogy a népfront keretei közé vonták korábbi szűkebb, mondhatni öntevé­kenységi köréből az Olvasó népért mozgalmat. Az akkori országos konferencián újra megfogalmazódott a mozgalom célja és rendeltetése, s az is világossá vált, hogy csakis ezen a széles társadalmi bázi­son válthatók valóra az elne­vezésében is kifejezésre jutó vágyak és elképzelések. Mert ki tagadná, hogy az Olvasó népért mozgalomtól — akkor is és ma is még — hosszú az út a ténylegesen olvasó embe­rekhez. Noha a szó köznapi értelmében hazánkban az „Ol­vasó nép" fogalma majdnem a lakosság egészével azonos, ha ezen írástudó, olvasni képes embereket értünk. De minden­ki előtt világos, hogy ez eset­ben ennél jóval többről van szó. A művelődés új útjait, tar­talmi elmélyítését, a tudati té­nyező erősítését, a szocialista és hazafias eszmék szolgálatát, irodalmi nagyjaink megismer­tetését, az izlésnevelésnek és látókörbővitésnek öntevékeny fejlesztését tűzte maga elé a mozgalom, melyet még Darvas József indított el. Ö volt az egyébként, aki mintegy a Ha­zafias Népfront védnöksége alá is helyezte, abban a re­ményben, hogy a népfront sok­oldalú, kulturális tevékenysé­gét is segíti majd, s annak ge­rincévé, szervezőjévé válhat. Napjainkban az Olvasói nép­ért mozgalom számvetésére készülnek a szervezők és irá­nyítók. Nemrégiben az Orszá­gos Közművelődési Tanács el­nöksége vitatta meg az érté­kelő jelentést, s a második or­szágos tanácskozást is meg­tartják a továbbiakban. Nyil­vánvaló, hogy sok jó ered­mény kerül majd a mérlegre, melynek, reméljük, ez az ol­dala lesz a nehezebb. Ami a dolog formai, ügyviteli és szer­vezési, mondhatni mennyiségi részét illeti, nincs okunk pa­naszra. Sok ünnepi megmoz­dulás született, könyvheti, köl­tészetnapi, alkalmi és ismétlő­dő esemény igyekezett a köny­vet kiszabadítani a bolti kör­nyezetből, s közelebb hozni, ■ eljuttatni az olvasóhoz. Tar­talmilag is gazdagodást hoz­tak a főként fiatalokat hivő és vonzó olvasótáborok itt a me­gyében is. Különböző buzdító, serkentő felhívások keltették fel az olvasók érdeklődését, s ha nem is vált tömegessé, so­kakat késztetett olvasásra a „Kell a jó könyv" pályázat. Mindez azonban nem tudja ellensúlyozni a könyvtári ol­vasottság helyenként tapasz­talható visszaesését, az iskolai és üzemi könyvtárak változat­lan tartalmi szegénységét, vá­lasztékhiányát (Sajnos, az is­kolák többségében még a meg­felelő helyiség is hiányzik a könyvek elhelyezéséhez, az ol­vasáshoz, a diákok búvárkodp szellemi elfoglaltságához, s ugyanez a helyzet az üzemek nagy részében.) A könyvesboltok zöme ma is inkább zsúfolt könyvraktár, mint böngészésre alkalmas, meghitt válogatóhely, s ezen az sem sokat segít, hogy éven­te egyszer-kétszer — egyre ki­sebb és szellősebb sátrakban —, az utcára is kiviszik a könyvet, szinte üzleti kénysze­rűségből. Ha mégis fogy a jó könyv — mert órák alatt gazdára ta­lál —, az általános oktatáii és népművelő tevékenységnek, az országban Kialakult szellemi közérzetnek, az általános ér­.................................... d eklödésnek és politikai mun­kának köszönhető. Kevésbé annak, hogy a könyvpiac lé­pést tart az igényekkel, mert sokszor szinte bántó az alap­vető müvek állandó és ismét­lődő hiánya, az általános mű­veltséget hordozó könyveknek megjelenésében tapasztalható alkalmiság. Tagadhatatlan a rádió, a te­levízió, az újságok és folyó­iratok javuló munkája is, bár a tudatos és tervszerű olvasás­ra nevelést gyakran felváltja a divatigények kielégítése, az olykor valóban jeles évfordu­lókhoz kötődő könyvtermés „megemésztésének” nehézkes munkája. Hogy mégis bizakodunk? Bizakodnunk kell. Nem hiva­tali optimizmusból, hanem iga­zi meggyőződésünk alapján. Az „olvasó népért" jelszó a legszebb tartalmat hordozó nemes célokért indítja harcba mindazokat, akik nem sajnál­ják szabad perceiket, napjai­kat áldozni a jó ügy érdeké­ben, a költőre is gondolva oly­kor-olykor: „Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán.. „V Igen, a tanyákat, eldugott településeket, a városszéli kis házakat, cigányputrikat is be­leértve. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom