Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
1978. májúi 18. • PETŐFI NÉPE • S Jókai Miklóstelepről t Kocsis Pál emlékeseiére. m Nehéz lenne eltúlozni azokat az érdemeket, amelyeket Miklóstelep szerzett az okszerű homoki sző- lökultúra meghonosításában. Itt nevelt szőlővesszökkel száz és száz holdat telepítettek be. A városi tanács és az állam közötti szerződés értelmében az évi szaporulat 6 százalékát Ingyen szétosztották a lakosság között. Mindez arra ösztönözte a földhöz juttatásijai', a homok megkötésén fáradozókat, hogy maguk Is a minőségre törekedjenek. Miklóstelep szemléletesen példázta a modern eljárások, a jól megválogatott fajták előnyét. Fennállása ötödik—hatodik esztendejétől a hazaiak és külföldiek csodálták. Eljöttek a Mont- pelller-1 kutató Intézet világhírű tudósai, Jöttek oroszok, németek. Jókai Mór a hajdani kecskeméti diák, maga Is lelkes és képzett kertbarát így méltatta 1890- ben, a földművelésügyi tárca képviselőházi vitáján: „Bátor volnék, a t. miniszter urat fölkérni arra, hogy azokat a már meglevő szőlőtelepeket — teszem a kecskemétit — méltóztassék megtízszerezni; ne kétszáz, de kétezer hold legyen ott beültetve, hogy a flloxera által elpusztított összes szőlőtelepeket magyarországi szőlővesszővel lehessen ellátni, mert azt is tapasztalatból mondom, hogy a Kecskemétről nyert szőlővesszőknek 5 százaléka pusztul csak el, 95 százaléka megmarad, amíg a Franciaországból hozott szőlővesszőknek örülhetünk, ha 50 százaléka megmarad. És ez természetes is, mert,a francia termelő a Javát a franciáknak adja, nekünk pedig, konkurrensnek adja oda a selejtest és ezt a maga szempontjából helyesen teszi. Amerikai szőlővesszőkkel kell ellátni Magyarországnak a flloxera által elpusztított szőlőit. Azonban nemcsak szőlővenyigékről van szó, hanem szó van az értelmi kapitálisnak sokszorozá- sáról, arranézve, hogy valaki az amerikai szőlővesszőkkel bánni tudjon, hogy azt be tudja oltani, merthiszen ami bort az amerikai szőlőtőke llferál, az nem Innivaló, — legalább nem a ml kényes ínyünknek. Értelmes ember van most is szépszámmal, itt vannak a vincellérképezdének (Mlklóste- lepen, szerk.) derék, müveit, szorgalmas Ifjal, kell is itt mindannyi és még az sem elég, megtízszerezni kellene a létszámot.” Miklóstelep ma Is helytáll, de szerepét egyre Inkább más kutató Intézetek veszik át. A felszabaduló helyiségekben múzeumot rendeztek be. Nyilván Jókai bölcs felszólalásának a fotókópiáját is bemutatják az érdeklődőknek. A kiállítást évről évre fejlesztek, mostani állapotában Is — mindezt felvételeink Igazolják — érdekes, tanulságos. Mindenképpen megéri egy mlklóstelepl kirándulás fáradalmait. Látogatóban a hetényegyházi csapatnál H. N. • Bal oldali képűnkön: Wéber Ede, Helvécia megalapítója. • Jobb oldali képűnkön: Mathl- ász-emlékek. (Tóth Sándor felvételei.) Magatartáseszményem HARMINCNÉGY évvel ezelőtt, a megaláztatások kellős közepén, internálótáborból internálótáborba tereltetvén. azon töprengtem, , hogy mi az alapja és mércéje az erkölcsnek, és arra a felismejAWfij j ííHJÍ!?ttaFTKj ,h°gy az jWberi ' méltóság az á , társadalmi érték, Amelynek .eszmenye mellett megítélhet lük a magunk és mások magatartását. Ezekben az életveszélyes hónapokban leiben kidolgoztam egy egész erkölcstan! rendszert És amikor a felszabadulással végre hazakerültem és újra élvén érezhettem embervoltom méltóságát, első dolgaim közé tartozott, 'hogy kis kötetnyi terjedelemben megírjam azt az erkölcstani tanulmányt, amely hamarosan meg is jelent „Az em- béri méltóság” címen. — Sok szó akkor se esett felőle, és későbbi különböző műfaiú könyveim szinte . mindenestől el is feledtették. Nyilvánvalóan ma már en is másképpen írnám meg. mint az a harminchárom éves,- csapongó képzeletű, mindenben bizakodó fiatalember, aki akkor voltam. De úgy hiszem, nem egy használható gondolat van abban a kis könyvben és az emberi méltóságot, mint erkölcsi eszményt, igényt jó lenne nem adni oda a feledésnek. Ma is ezen mérem a magam és a mások magatartását. A TÖBB, MINT három évtized alatt sokat változott a világ és sokat változtam benne magam is.' Élményként élem a régés-régen élt gót költő-király, Rothari latin hexameterét: „Tempora mu- tantur, nos et mutamur in illis", azaz saját gyarló fordításomban’ „Változván a világ megváltoztunk ml is abban.” Bizony megváltoztunk, Hol van az a lelkes hit a rövidesen bekövetkező aranykorban? Hol vannak azok a lelkendező szép szavak, amelyeket szószékekről hirdettem soványan és fekete hajjal? Túl göröngyös volt ez a harminc egynéhány esztendő, túl sok tapasztalattal gazda- gított-szegényített. Ez a köpcös, erősen őszülő 'hajó, enyhén oldal- szakállas, koros férfi, az ismert író, tekintélyes professzor, címek és kitüntetések birtokosa, aki most vagyok ugyancsak naiv fiatalembernek tekinti a haláltáborokból éppen hazatért elődjét. De mégis: ő volt az. És amikor hanmincegynéhány évvel „Az emberi méltóság" elgondolása után leült, hogy magát, faggassa saját vélekedéseiről, azt kellett észrevennie, hogy saját múltjából építette ki magának jelenét és ami jövőjéből még hátra van neki. Ez a múlt adja a példatárat mostani értékrendjéhez. S végére érvén az elmélkedéseknek, azt kell megállapítani, hogy valójában most is egy erkölcstan körvonalait fogalmazta meg, habár lírai hangvétellel. És ennek az erkölcstannak a maga- turtáseszménye ma is az emberi méltóság. Hiszen, aki végigolvassa ezeket a rövid töprengéseket, okvetlenül észreveszi, hogy nemcsak • arról van bennük szó, miképpen is lehet megtalálnunk az összhangot magunkkal és a világgal, 'hanem az is benne foglaltatik, hogy tiszteljük egymásban az embert, s legyünk olyanok, hogy embertársaink is tisztelhessenek. ,ú Kza .méltóságtudat és .méltóságigény nem azt jelenti, 'hogy erőltessünk magunkra komoly képet, de legyünk komolyak, amikor arra hívnak a körülmények. Ne vessük meg a játékosságot sem, de ne tekintsük játéknak embertársaink .sorsát. Ne tagadjuk meg magunktól az örömöket és kellemességeket, de legyünk hasznosak másdk számára is. Ne legyünk szigorúak hétköznapjainkban, de nyitott szemmel, érzékeny füllel figyeljük, hol fenyegeti veszély embertársainkat. És ne hallgassunk, ha szólni kell. A SZÉPRE, JÓRA, igazra hajlamos ember, aki tevékeny állampolgár és gondos családapa, aki köz- és magángondok között él, ismeri és felismeri a gonoszságot, részesül örömökben és bánatokban, egészséges testtel és lélekkel adja és fogadja a szerelem gyönyörűségeit, s kedvét leli az apró kellemességekben is — egyben az emberi méltóság lélekkel teljes megtestesülése. Az ilyen ember türelmes mindaddig, amíg a türelem nem idéz közveszélyt. De tudja, hogy az embertelenséggel szemben a türelem: tunyaság. A tunyaság pedig bűn. Az emberi méltóság hordozója nem kockáztatja magát heberur- gyán, de kiáll, ha az emberséges- seg, a méltányosság érdekében bátornak kell lenni. Bátorság híj- ján elvesztjük önbecsülésünket és az embertársak megbecsülését. De érett ember nem téveszti össze a bátorságot a hősködéssel, ami nevetséges. MI MAS EZ, MINT az értelem uralma a kártékony ösztönök felett? Ifjúkoromban Spinoza Etikájából tanultaim, hogy az értelem uralma az érzelem fölött: ez a szabadság, míg az érzelem uralma az értelem fölött: rabság. Megjegyeztem a tanítást. És amikor úgy véltem, 'hogy az értelem uralma adja az emberi méltóságot, akkor az is világossá vált előttem, hogy az emberi méltóság: szabadság. Szabályok hálózatai kötözik a társadalomban élő embert: jogszabályok, erkölcsi szabályok, illemszabályok, játékszabályok, házirendek. Szörnyűséges lenne, ha ezek a hálók elszakadnának, vagy összegubancolódnának: szabályok nélkül elszabadulna a gonoszság, pusztítanának az emberellenes ösztönök* az ököl joga megsemmisítene minden jogot. A legszabadbbb társadalom is kénytelen szabályokkal korlátozni az embereket. De a szabályok között emelt fővel él. eligazodik és lelkében szabadon él, aki következetes a maga emberi méltóságához és tudomásul veszi mindenki másban az ember méltóságát. Hegedűs Géza Színjátszó fesztivál töredékesen A napokban Lakiteleken, a községi művelődési ház nagytermében rendezték meg a megyei szín. játszó csoportok seregszemléjét. A találkozón összesen nyolc amatőr együttes jelent meg; a rendezvényről tehát nem mondható el a teljesség — már ami a megjelentek számát illeti. Hiányoztak azok a csoportok, — így Szabadszállás, íMiske, Kiskunhalas, a 607. számú Szakmunkásképző Intézet, a Megyei Művelődési Központ, valamint a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola együttesei — amelynek a legutóbbi szentendrei országos fesztiválon képviselték a megyénk színjátszó mozgalmát. Tehát jórészt a legjobbak. Summa summárum: úgy tűnik, mintha az idei találkozót — a tavalyihoz és az az előttihez hasonlóan — Ismét nem sikerült a megye legjobb együtteseinek igazi seregszemléjévé, valódi bemutatójává tenni. Elgondolkozhatnak rajta az illetékesek, hogy miért? Ezért aztán a megjelentek nem is reprezentálhatták az irodalmi színpadok, az amatőr színjátszás megyei helyzetét; legfeljebb csak jelezhették a különféle, nem is mindig legeredményesebb műfaji, dramaturgiai törekvéseket. Ebből a szempontból a találkozó vegyes, változatos összképet mutatott □ □ D A kecskeméti Katona József Gimnázium másodikos tanulói énekes-táncos népi játékot mutattak be. A „klasszikus” irodalmi színpadok, vagy felolvasó színpadok hagyományait a tisza- kécskei művelődési központ Tanyaszínház elnevezésű csoportja képviselte, a József Attila halálára emlékező műsorával. A népi balladáknak szavalókórus által előadott, s a cselekmény fordulatait jelzésszerűen interpretáló megjelenítését a fajszi művelődési ház irodalmi színpada oldotta meg jól. A tehetséges, szavalók szépen, érzékletesen adták elő Bíró Szép Anna tragikus népballadáját A szalkszentmártoni, Csillagvár elnevezésű iskolai irodalmi színpad tagjai „Az igazmondó lekvár” című produkcióban jól mutatták, hogy a gyermekek ösztönös játékkedve, feszélyezetlen szerep- játszása még a viszonylag értéktelen színpadi mesejáték megszólaltatásában is természetesen, üdén hat. A későközépkor és a reneszánsz jórészt külföldön divatos vásári komédiái, népi ihletésű harsány bohózatai az utóbbi években termékenyen hatottak az amatőr színjátszó mozgalomra. Így vap -^z annak ellenére is, hogy a ver- ses, vagy prózai darabok színészi ábrázolást igénylő követelményei, a szükséges mesterségbeli fogások elsajátítása nehezebb feladatok elé állítják az előadások közreműködőit — a rendezőt is ideértve — mint a hagyományosak. Ezzel a stílussal kísérleteznek a jászszentlászlóiak és a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola szinjátszói; bár a produkciók kidolgozatlannak, hevenyészettnek hatottak. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának irodalmi színpada „Tabarin és társai” című komédiájának sikeres előadásával azt bizonyította, hogy az együttes tag. jai jól értik és érzik a műfaji követelményeket. Színjátszás és diákos vidámság, rendezői ötletek és a szereplők átható játékkedve jellemezte a nagymúltú Berkes Ferenc Irodalmi Színpad bemutatkozását Ba- ranyi Ferenc: Lónak vélt menyasszony című népi ihletésű bohózatának előadásával a csoport ismét bebizonyította, hogy a megye legjobb együttesei között a helye. □ □ □ A megyei fesztiválok, seregszemlék célja kettős. Egyrészt az országos kitekintés birtokában a zsűri értékes útbaigazítást adhat a csoportoknak: hogyan, s merre tovább. A szakmai értékelés mellett azonban nem elhanyagolható az egészséges verseny hatása sem; az egymástól való tanulás, a tapasztalatok, elvek és módszerek kölcsönös átvétele. Végezetül a zsűri Dévényi Róbert elnökletével értékelte a fellépett együttesek produkcióit. Színvonalas szerepléséért a fajszi művelődési ház, a Fémmunkás Vállalat és a Berkes kollégium csoportjai elnyerték a Megyei Művelődési Központ díjait, míg a többiek oklevélben részesültek. □ □ □ Az amatőr színjátszás országos mozgalom. Am, hogy a megyében is valóban azzá váljon. — úgy mint volt ez egy évtizeddel ezelőtt — több. jobban előkészített találkozóra, járási és megyei seregszemlére lenne szükség, hogy az érintett együttesek vezetői és tagjai is átérezzék: valóban egv jelentős közművelődési feladatot teljesítő mozgalom aktív részesei. Pavlovit! Miklós Az elmúlt napokban szives meghívást hozott a posta Hetény- egyházáról, az úttörőcsapat vezetőjétől, Balogh Erzsébettől: látogassuk meg őketl Eddig is többször adtunk hírt a csapat munkájáról, hiszen a szorgalmas úttörőtudósító, Nagy Ági rendszeresen küldött beszámolót munkájukról, a náluk történt eseményekről. Az immár Kecskeméthez tartozó település mindössze 10 kilométernyire van a megye székhelyétől, ezért a pajtások a fél óránként induló autóbuszokkal gyakran jönnek uszodába, úttörőházba, színházba. Iskolájuk a község négy pontján található. • Nem Is találtuk meg egyszeribe, de nyomban akadt egy segítőkész úttörő: Nagy Sándor, a csupat zászlósa, aki vállalkozott, hogy elkísér bennünket a keresett épületig. Az Iskola előtt olyan úttörők művelte veteményeskertet találtunk, hogy hihettük volna: valamilyen kutatóintézet bemutatóterületét látjuk! A csapat gyermekvezetőlvel való találkozás nagyszerűen bizonyította, hogy nem az Iskola elhelyezése a döntő, az úttörőcsapat munkáját befolyásoló tényező. Borsodi Erika és Balogh Erzsi őrsvezetők, hatodikosok, a tudósító Nagy Agl hetedikes, és a két nyolcadikos: Nagy Márta és Sza- konyi Ildikó büszkén beszélt a csapat sikereiről, terveiről, a közelgő nyári táborról. — Nagyszerű volt ez az esztendő — mondják — hiszen énekkarunk az Éneklő ifjúság napján, Kecskeméten, a nagyszerű harmadik helyezést érte el. Előadtunk népdalokat, mozgalmi dalokat és Bartók Béla-koncepció- kat. Nagyon örültünk a helyezésnek! Annak' is, hogy tanárainknak megmondták, hói kell javíta- tanunk, csiszolnunk az előadáson. — Tizenegy város környéki iskola úttörői szerepeltek a vöröskeresztes vetélkedőn az elmúlt napokban — folytatják. — Mi az ötödikek lettünk, nagyon szoros küzdelemben, szinte fej-fej mellett. Valamennyien örültünk neki! — Nagyszerű vetélkedőink voltak, a VIT jegyében, és Ki tud többet a Szovjetunióról — címmel. Rengeteg anyagot feldolgoztunk, olvastunk, kutattunk régi folyóiratok között adatokért. Végül remek szellemi verseny kerekedett ki mindkét alkalommal. — Megszerveztük a Minden őrs tíz órát a községért — mozgalmat! Legutóbb a művelődési ház környékét hoztuk rendbe! Van úttörőszobánk, ahol őrsi foglalkozásokat tartunk!... Kicsengetnek. Az udvar megtelik vörösnyakkendősökkel. Mi pedig elindulunk megnézni a tankertet, a a levelezőklubba tömörült úttörők tablóit, a gyakorló- konyhát, műhelyt. A felsőtagozatosok közül sokan dicsekedhetnek azzal, hogy leningrádi, moszkvai, jaltai pionírral leveleznek! A tőlük kapott képeslapokat nagy méretű kartonokra rögzítették. A színes lapok segítségével bárki könnyen „végigutazhatja” a Szovjetunió szép városait... A nagyszerű kezdeményezés egyértelmű eredménnyel jár: akik szorgalmasan leveleznek, megérzik, vallják a nyelvtanulás fontosságát! Fóliasátrak között ismerkedhetünk a tankerttel, a négyszáz négyszögölön teremtett mintaveteményessel. Kísérőim olyan szakszerűen magyaráznak, hogy ha soha nem láttam volna még arasznyira nőtt borsót, nem ismerném fel a hagyma zöld szárát, a pontosan ritkított sárgarépát, a látogatás után „mindent” tudnék. Szaktanáruk irányításával itt mindent az úttörők csinálnak. Megtudom, hogy tavasszal itt a fiúk ásnak, kialakítják a fóliasátrak helyét, ahova a tanácstól kapott vetőmag kerül. Azután tervet készítenek, megbeszélik, mit hova vetnek. A terv tartalmazza, hogy a primőröknek hasznosított területre másodvetésnek mit szánnak. Ezután folyamatosan halad a munka. A termést eladják —, befizetik a tanács számlájára. Azután annyi segítséget kapnak vissza, ami az úttörők számítása szerint több mint a befizetett évi 2000 forint. A lényeg viszont az, hogy a hetényegyházi pajtások örömmel és hozzáértéssel dolgoznak a tankertben. Életük folyamán bárhova kerülnek értenek majd ahhoz, hogyan kell kertet varázsolni a kopár földön. Konyhájuk csupán annyiban különbözik az általánosan Ismert konyháktól, hogy néhány varrógép Is van benne. A lányok a gyakorlati foglalkozásokon Ilyenformán a főzés alapjaival Is megismerkedhetnek. A fiúk — ha zl- mankósra fordul az Idő — a tágas műhelyben a fa- és a fém megmunkálásának alapjait sajátítják el. Néhány hét és búcsúznak a nyolcadikosok. Akik a környéken maradnák, ahogy Nagy Márta is, úgy tervezik, visszajárnak a csapathoz, Ifiként dolgozni. Valamennyien szeretettel emlékeznek meg a kecskeméti Katona József Gimnáziumban tanuló Bazsó Editről, aki Innen indult, a Móricz Zslgmond úttörőcsapatnál ismerte meg a mozgalmi munkát. A közelgő úttörőév végét idézve Nagy Áginak több minden eszébe jut. A tavalyi parádfürdői tábor, az őrsvezetőképző Izsákon, és az, hogy az idén Káptalanfü- redre mennek táborozni. Cseppnyi büszkeség csendül ki mondataiból, amikor arról beszél, hogy Szakonyi Ildi jó úttörőmunkája jutalmául az idén az NDK-ban táborozhat! A hetényegyházi pajtások rendszeresen kiveszik a részüket a betakarítási és egyéb őszi munkákból. A közeli Miklóstelepre szüretelni járnak, az AFÉSZ-kon- zervüzembe paprikát felezni. Az Egyetértés Szakszövetkezetben is dolgoznak szükség szerint. A munkabéren kívül azután sok-sok segítséget kapnák onnan, ahol segítettek. A következő napokban budapesti kirándulásra indulnak, a miklóstelepi kutatóintézet vezetőitől autóbuszt kapnak az utazáshoz. Búcsúzunk! így tovább hetényegyházi úttörők, ilyen lelkesen, ilyen tiszta szívvel, és akkor méltók lesztek a KISZ-tags ágra. Tudósítóink jelentik Szabó Piroska Kecskemétről, a Halasi úti Iskolából küldött levelet. Kettős öröm érte a csapat taglalt: a nyolcadikos Keresztes Mária a Kazlnczy- versenyen első helyen végzett! Az Éneklő ifjúság napja — vetélkedőn a kisiskolák kategóriájában harmadszor érték el a legjobb helyezést! Nagyszerű eseményről küldött tudósítást Monda Margit csapatkrónikás Kiskunhalasról: a Szüts József úttörő- csapat tagjai 300 óra társadalmi munkát vállaltak a város nagytakarításában! Ezenkívül 14 ezer forint értékű hulladékot gyűjtöttek a rajok, s a pénzt befizették a VIT-alapra. A legjobban a 6/b raj tagjai dolgoztak! (Pajtások! Marglték valóban nagyszerű munkát végeztek. Akad hozzájuk hasonló?) • Bajáról az ötödikes Tóth Erzsi Irt beszámolót, a városi lövészversenyről. Csapatából négyen Indultak, kettea — Szabó Kita és Kovács Zsolt — második helyezést ért el. Az összetett versenyben a Dózsa György úttörő- csapat az első. a Jelky András úttörőcsapat lövészei a második helyre kerültek. Selmeci Katalin A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában 6 A kétszáz éves fennállását ünneplő Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola bőrmfives, bútorműves, dekorativ festő, dekorativ szobrász, fotóiUusztrátor, alkalmazott grafikus, játékkészitő grafikus, kerámiakészítő, könyvműves, ötvös, textiltechnikai-rajzoló «»tMTttlytHs jelenleg háromszázhorminckét fiatal tanul. Képűnkön: Csohány Kálmán grafikus művész Aráján.
