Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-12 / 110. szám

Az ünnepi könyvhét eseményei tatja be az írókat, és ismerteti munkásságukat. Ugyanekkor nyí­lik az Ifjú Gárda Művelődési Házban Balanyi Károly grafikus tárlata. Május 26-án, a délelőtti órák­ban — a Daniella együttes han­gulatos játéka mellett — Kecske­méten dedikálnak az íróvendé­gek, a'Széchenyi téren felállított sátrakban, majd rendhagyó iro­dalomórákon vesznek részt a kö­zépiskolákban a 607. Ipari Szak­munkásképző Intézetben, vala­mint néhány általános iskolában. Varga Domokos, a kiskunfél­egyházi városi könyvtárban, Ker­tész Ákos pedig a kiskunhalasi szakmunkásképző intézetben de­dikál aznap. Kalocsán Kiskőrösön és Baján megyénkben írókkal és költőkkel találkozhatnak az ér­deklődők. Június 1-én a Megyei Művelődési Központban könyv­premiert terveznek Kurucz Gyula Kicsi ^nagy világ című, ünnepi könyvhétre megjelent kötetéről. Áz ünnepi könyvhét alkalmá­ból csaknem száz könyvújdonság jelenik meg, javarészt a Magve­tő és Szépirodalmi Kiadó gondo­zásában. A Széchenyi téren fel­állított hat sátorban az ünnepi kiadványokon kívül antikvár kö­teteket is vásárolhatnak majd a kecskeméti könyvbarátok. Május 26-tól június 3-ig — vasárnapon­ként — a ‘Likőripari Vállalat, va­lamint a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz citerazenekara játszik a főtéren. P. E. Május 26-án kezdődik kulturá­lis életünk, könyv- és olvasás­propagandánk egyik legjelentő­sebb eseménye, az ünnepi könyv­hét. Tavaly, a közművelődési szakemberek lelkes szervező te­vékenysége és a társadalmi össze­fogás eredményeként a könyvvá­sárlás forgalma az országban több mint 86 millió forint volt. Az ünnepi könyvhét szervezői — a közművelődési törvény és a XI. kongresszus határozatának szelle­mében — idén is arra töreksze­nek, hogy minél szélesebb réte­geket nyerjenek meg az olvasás ügyének, s hogy az utcákon egy­ke több helyen jelenjék meg a könyv. Az ünnepi könyvhét Bács- Kiskun megyei rendezvényei május 26-án délután 5 órakor a kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelő­dési Háában kezdődnek, ünnepé­lyes megnyitóval. Az írószövetség és a megyei könyvbarát bizott­ság felkérésére öt jeles íróvendég érkezik megyénkbe: Fekete Sán­dor, Hegedűs Géza. Kertész Ákos, Mándy Iván és Varga Domokos. A kiskunmajsai megnyitón dr. Bata Imre irodalomtörténész mu­XXXIII. évi. 110. szám Ára: 90 fillér 1978. május lé. péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IDŐJÁRÁS Várható idójárás ma estis: válto­zóan felhős idő, elszórtan futó zápor­ral. A többfelé erős, helyenként vi­haros északnyugati, északi széf csak kissé mérséklődik. Hideg idő, sokfelé éjszakai fagy. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1— mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet 7—12 fok között. (MTI) | FELKÉSZÜLÉS A CSÚCSFOGYASZTÁSRA Vízfogyasztás 78 nyarán Dr. Korom Mihály látogatása a labdarúgó válogatottnál Vendégei voltak csütörtökön délelőtt az argentínai világbaj­nokságra készülő magyar labda­rúgó-válogatott keret edzésének. Dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára és Rácz Sándor az MSZMP KB osztályvezetője lá­togatott ki a Népstadionba, ahol dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke, valamint az MLSZ vezetőinek társaságában megte­kintették a gyakorlás utolsó per­ceit. A vendégek ezután meghall­gatták Kutas István, az MLSZ elnöke és Baróti Lajos szövetségi kapitány beszámolóját a világ- bajnoki felkészülés menetérőL A dél-amerikai utazás előkészüle­teiről, a válogatott játékosok for­májáról. Dr. Korom Mihály a szakve­zetők meghallgatása után a já­tékosok előtt álló feladatok je­lentőségéről beszélt, hangsúlyoz­va: itthon sokszázezren szurkol­nak azért, hogy minél jobb ered­ménnyel szerepeljenek a világ- versenyen. 9 Az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat egyik kétezer köb­méteres tárolója, építés közben. (Archiv kép.) A vízről, mint szolgáltatásról, rendszerint csak akkor veszünk tudomást, amikor vékonyan csor­dogál a kerti kifolyó, vagy ha hö­rögni kezdenek harmadik eme­leti lakásunkban a csapok. Egyébként természetes, hogy van, hogy egy mozdulat csupán, és ömlik, amennyire éppen szüksé­günk van, sőt több is. Ezt' a lét- fenntartásunkhoz nélkülözhetet­len sok millió köbméternyi fo­lyadékot viszont valahonnan elő kell teremteni, csúnya szakzsar­gonnal élve: meg kell termelni. Az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál a nyári kilá­tásokról, a várható csúcsfogyasz­tásra való felkészülésről érdek­lődtünk. ‘ Szekeres Istvánnal, a vállalat főmérnökével vettük sorra a te­lepüléseket. A megyeszékhelyen tavaly több mint 38 ezer köbmé­ter volt a napi fogyasztási re­kord. Mindezt harminchárom kút produkálta, jóval kisebb, huszon­hétezres összkaipacitással, e kü­lönbségből fakadó nehézségekkel, s érthetően még így sem minden igényt kielégítve. A kutak száma azóta nyolccal, teljesítményük összesen hatezer köbméterrel nö­vekedett Július elejéig az Izsá­ki úti 1-es telepen — a húszezer köbméter víz biztonságos kivé­teléhez — újabb két kutat he­lyeznek üzembe. A Széohenyivá- rosban — a „nagyházak” ellátá­sának javítása érdekében — szintén júliusira készül el a teljes vezetékrendszer, Illetve a nyo- mlásközpont. A Csongrádi úti 2-es telepen minden valószínűség sze­rint átadják rendeltetésének a két, egyenként kétezer köbméte­res új tárolót ezáltal több vizet tartalékolhatnak éjszakánként nappalra. A főmérnök elmondta, hogy a vízmennyiséggel remél­hetőleg az idén sem lesz baj, a nyomással annál inkább, amit viszont csak egy új víztorony fel­állításával lehet kiküszöbölni. A legsúlyosabb állapotok Kis­kunfélegyházán vannak: az eme­letes épületek felső szintjein nyá­ri reggeleken és délutánokon igen gyakori a vízhiány. Es bár a Kálvárián levő egyik kutat nem­rég átalakították, s a napi vízho­zam ily módon 4—500 köbméter­rel nőtt, a helyzet hasonló, vagy még rosszabb lesz, mint az el­múlt évben volt. Itt a végső meg­oldás a nyolcvanas években az alpári út mentén létesítendő húszezer köbméteres, 2-és számú vízműtelep jelenti (talán a kö­vetkező ‘télen hozzáfognak a próbafúrásokhoz.) Addig kizáró­lag a fokozott takarékosság, és a locsolásra vonatkozó vízkorlá­tozás segíthet. A Tisza-menti regionális víz­mű négy részből áll — Tiszabög, Tiszakécske, Lakitelek—Tőserdő, Tiszaalpár — és 'keserves körül­mények között különféle „torna- mutatványokkal” 8—10 ezer köb­méter vizet tud a lakásokba és nyaralókba juttatni... Aminek — optimális felhasználás mellett — .elégnek kellene lennie, mégis gondok voltak 1977-ben is. ösz- szel, télen és tavasszal ezekben a községekben együttvéve sem ha­ladja meg a kétezer köbmétert a felhasználás, az meg nyilvánvaló, hogy 200 négyszögöles telkek, ki­terjedt zöldségültetvények öntö­zésére nem lehet vízmüvet ter­vezni. Lajosmizsén rendkívüli a víz vastartalma. Sürgető feladat: a vízmű rekonstrukciója, gáz- és vastalanító berendezések közbe­iktatásával. A nagyközségben szintén elharapódzott a kert lo­csolás — ha gátat vetnének az indokolatlan pocsékolásnak, a meglevő három kút „simán” el­bírná a terhelést. Kiskunmajsán jövőre kezdődik meg az új víz­mű kivitelezése; a bázis, a két kút. máris rendelkezésre álL Mi­vel itt az évek során viszonylag csekély hálózatbővítést hajtottak végre, tűnhetőbb a kánikulai ki­szolgálás, mint Lajosmizsén. Kerekegyházán a hetvenes évek legelején, amikor a vízmű épült, még minden rendben volt. Most már elkelne egy másik kút és szükség volna egy magas tá­rolóra is, akárcsak Hetényegyhá- zán. Ladánybenén az elmúlt év nyara óta megszűnték a gondok, Orgoványon pedig jelenleg is csi­nálják a tornyot, amitől a meg­váltást várják a helybeliek. Ugyanakkor egy közepes hozamú kút hiánya okoz nem kis fejfá­jást a lászlófalviaknak és a bu­gaci lakosoknak. A fúrás egyik faluban sem halogatható sokáig. K. F. BALLAGÁS, SZAKMUNKÁSVIZSGÁ, ÉRETTSÉGI 4 névzárás előtt Holnap délelőtt a negyedikes középiskolások utolsó tanítási napján a hagyományos ballagási ünnepségekkel megkezdődik a diákság tanévvégi programja, valamennyi oktatási intéz­ményben. dete Az általános iskolákban az utolsó tanítási nap június 3-a lesz. Bács-Kiskun megyében 59 ezer általános iskolai diák kap évzáró bizonyítványt az értékelő tantestületi értekezleteket követő ünnepségeken, amelyeket június 15-ig tartanak meg. Hatezer nyol­cadikos búcsúzik a tanintézettől, túlnyomó többségük középiskolák és szakmunkásképző intézetek növendéke lesz. A megye huszonhat gimnáziu­mában és szakközépiskolájában idén 1900 fiatal kezdi meg az érettségi vizsgákat. A harmadi­kosok holnap búcsúzó ünnepséget rendeznek a számúikra. A balla­gás emlékezetes hangulatát, vi­szont hétfőn már felváltja az írásbeli érettségi .vizsgák izgalma. A tanárok hétfőn reggel vala­mennyi középiskolában felbont­ják a magyar irodalmi tételeket rejtő borítékokat, s megkezdődik az első „számonkérés”. Az intéz­mények többségében, a külön­böző szaktantárgyakból, az egész héten írnak dolgozatokat a vég­zős diákok. A továbbtanulni kívánó közép- iskolások központi szervezésben adnak tanúbizonyságot tudásuk­ról. Bács-Kiskun megyében má­jus 22—23-án Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán gyűlnek össze a felsőfokú tanintézetekbe jelentke­zettek,' hogy megírják az érettsé­gi — és egyben felvételi — dol­gozataikat. Az elsős, másodikos, és har­madikosok számára a középisko­lai tanév június 10-ig tart. A gimnazisták ezt követően meg­kezdhetik vakációjukat, a szak­középiskolai diákok viszont még két-, illetve négyhetes szakmai gyakorlatokon vesznek részt. A szóbeli érettségi vizsgák kez­— intézményektől függően június közepe. A dolgozók középiskoláiban május 17-ig fejezik be az asz­tál yvizsgákat Az első írásbeli érettségi beszámolót május 29-én rendezik meg. A felnőtt diákság számára ezután kevesebb felké­szülési idő marad, hiszen a szó­beli érettségik június 9-én meg­kezdődnek, s tartanak a hónap végéig. Azok a hallgatók, akik tovább kívánják folytatni tanul­mányaikat, ugyancsak május 22- 23-án, a nappali tagozatos kö­zépiskolásokkal közös felvételi és érettségi dolgozatot írnak. A megye tizenhét szakmunkás­képző intézetében és az egész­ségügyi szakiskolában a közép­iskolákhoz hasonlóan június 10-ig tart a tanév. A végzős hallgatók a hónap közepén teszik le a szakmunkásvizsgákat, az elsősök, és másodikosok pedig az évzáró ünnepségek után kezdik meg a szakmai gyakorlatot. Számlikra négyhetes vakációt engedélyeznek az iskolai szabályzatok. P. M. Ötvenöt millió forint a tömegközlekedés fejlesztésére Évente Bács-Kiskun megyében csaknem ötvenmillió utas veszi igénybe a 9-es számú Volán Vál­lalat egyik legfontosabb szolgál­tatását, a tömegközlekedési esz­közöket. A kecskeméti helyi já­ratú autóbuszok egy év alatt mintegy húszmillió utast szállíta­nak. E számok talán erősítik a köz­véleményt: sok az utas, kevés a busz. A tétel persze csak részben fedi a valóságot, mert ugyan reggelente egy-egy megállónál olykor harmincán, negyvenen is várakoznak a már zsúfoltan ér­kező autóbuszra, de például á délelőtti órákban szinte üresen közlekednek a csuklósok. A Vo­lán Vállalatot érzékenyen érintő tény szerint az autóbuszparkjának kihasználása az országos átlag alatt van. Természetesen a ■továbbiakban sem hanyagolható el a fejlesztés, de mint azt Sohajda József, a 9-es Volán Vállalat igazgatója mondta, a tömegközlekedés jelen­legi helyzetének javítása érde­kében sok egyéb feladat megol­dása szükséges. Jelenleg a megyeszékhelyen 41 helyi járatú autóbusz közlekedik. A reggeli zsúfoltságot elkerülen­dő, a nyolc óra előtt Kecskmétre érkező távolsági autóbuszok kö­zül naponta rendszeresen 6—7 kocsi besegít a csúcsforgalom le­bonyolításába. A műkertvárosi lakók panasza, hogy nem a menetrendben meg­határozott időközönként közle­kednek az autóbuszok. A Volán kérésére a MÁV a két vasúti át­járónál a tíz percen túl is zárva tartható karos sorompók helyett fényjelzéses szerkezeteket helye­zett el, a helyzet azonban mit se változott. Gyakran negyedórát, húsz percet kell várakozni itt. így fordul elő az, hogy a mű­kertvárosi utasok nem kis bosz- szúságára hosszú szünet után egyszerre két, vagy három ugyan olyan jelzésű busz érkezik a meg­állóba. Még ugyancsak kecskeméti pél­dánál maradva, a Volán kérte, hogy a 13-as járatát érintő vál­lalatok dolgozói lépcsőzetesen kezdjék a munkát, ami lényege­sen csökkentené a zsúfoltságot. E témában jelenleg folynak a tár­gyalások a MEZŐGÉP Vállalattal, a Petőfi Nyomdával, a SZIM-mel, az Újpesti Gépelemgyár kecske­méti gyárával. Segítene a prob­lémán az is, ha a középiskolások­nak nyolc óra helyett, ‘negyed vagy fél kilenckor kezdődne a ta­nítás. Mint azt a Volán Vállalat igaz­gatója mondta, 1980-ig Bács-Kis­kun megyében a jelenlegi 297-ről több mint 305-re fejlesztik a buszparkot. Évente, mint például az idén is, 50—55 millió forintot fordítanak erre a célra. A régi Ikaroszokat kiselejtezik, így Kecskeméten is csak új kocsik közlekednek. A megyeszékhelyen a tervidőszak végén 44 helyi já­ratú autóbusz bonyolítja le a for­galmat. Tehát mindössze három­mal több, mint az idén, ami per­sze nem azt jelenti, hogy mind­össze ennyi újat vásárolnak. En­nél évente jóval többet, viszont sokat ki is selejteznek. Négy, maximum öt év után az autóbu­szokat kivonják a forgalomból. . Baja, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza évente 2—3 új autóbusszal gazdagodik. A május 28-tól életbe lépő új menetrend a helyi járatokat annyiban érinti, hogy az előbb említett városok­ban a vonatok új menetrendjéhez igazítják a buszjáratokat. A helyközi forgalom lebonyo­lításában viszont lényeges válto­zás történik a nyári szezonban. Általában május 28-tól indulnak megyeszerte az úgynevezett für­dői áratok: Kecskemétről egyebek között Cseikeszőllőre, Kerek- dombra, Siófokra, Kiskunhalasról Kunfehértóra, Kalocsáról a Szeli- di-tóhoz, Bajáról Harkányiürdőre. Először csak a megyeszékhely, majd a többi város utasait is érinti a technikai változás: terve szerint a Volán az év végéig Kecskeméten félautomata jegy­váltókat szerel fel a helyi jára­tokra. T. L. Foglalkozás, szakma? In­kább hivatás. Védőnő... szép és kifejező ez a szó: egy nő, aki arra vállalkozik, hogy védje embertársait, figyelmez­tesse őket a veszélyre, megta­nítson a betegségek elkerülé­sére. Ott áll a gyermekét vá­ró anya mellett, nyomon ki­séri a megszületett csecsemő fejlődését, tanácsot ad a szü­lőknek a kisiskolás, serdülő korú gyermek neveléséhez, ö a család egészségének őre, sok helyen az egymást követő há­rom nemzedék életének szem­tanúja, patrónusa. Fiataltól öregig ismeri a családtagok életmódját, szokásait. Negyven évvel ezelőtt, fő­ként falun, még gyakori volt a járvány a fertőzött kútvi- zektől, s nem egyszer előfor­dult, hogy a tuberkulózisos nagyszülővel egy fedél alatt éltek a fiatalok. Ilyenkor sok múlott a védőnőn, hogy meg­akadályozza a betegségek to* vábbterjedését. Ma, az anyá­éi csecsemővédelem, a felké­szítés az anyaságra, a terhes­gondozás, a serdülőkori egész­séges életmódra nevelés, a családi, személyi higiénia, a munkahelyi viszonyok ellenőr­zése mind-mind a védőnő fel­adatkörébe tartozik. Tehát nemcsak egészségügyi dolgozó, hanem kicsit pedagógus, ki­csit pszichológus is. Munkájá­nak társadalmi jelentősége van. 1973 óta a népesedéspolitikai határozatba foglaltak még job­ban megnövelték, kiterjesztet­ték a védőnők felelősségteljes munkáját. A szülészek, gyer­mekgyógyászok mellett nagy részük van abban, hogy az országban csökkent a koraszü­lési arány és növekedett az él- veszületések száma. Nem túl­zás, ha azt áüitjuk, hogy a né­pesség szaporodása, a halan­dósági viszonyok kedvező vál­tozása a védőnők jó munkáján is lemérhető. Pedig kevesen vannak, mintegy négy és fél ezrén, csak ezerötszázzál töb­ben mint 1960-ban. Nem di­vatos pálya, kevesen ismerik fel szépségét, emberiességét. Legalább háromszor ennyi vé­dőnőre lenne szüksége az egészségügyi hálózatnak. A korszerű egészségügyi el­látás magasabb fokon képzett szakembereket követel. Ha­zánkban ötvenéves a védőnő- képzés, melyet most három éve emeltek felsőfokú oktatá­si szintre. Budapesten, a San Marco utcában van az egész­ségügyi főiskola védőnőképző szakja. Á szegedi kihelyezett tagozattal együtt 450 hallgató­ja van. A hároméves főiskola 160 végzős növendéke a kö­zeljövőben veszi át •diplomá­ját, s majd elfoglalja pályázat útján elnyert munkahelyét. A fiatal védőnő jelöltek kéthar­mada vidéki falusi életet vá­lasztott. Érthető. A nyári gya­korlatok alatt — melyeket a vidéki szülőotthonokban, kór­házak szülészeti, gyermekgyó­gyászati osztályán töltöttek — megismerték az intézmények vonzáskörzetét is, közelebb ke­rültek a falun élő emberek- j h ez, megszerették világukat. Sőt az utolsó évben hat hetet dolgoztak a községi védőnők mellett. A diplomáért is meg kell dolgozni! Már a felvételi vizs­ga alapos felkészülést kíván, a vizsgatételek megegyeznek az orvostudományi egyetemek fel­vételi anyagával. A három év főtantárgyai: a szülészet-nö- védelem, csecsemő-gyermek­gyógyászat. Hallgatnak sebé­szeti, bel- és ideggyógyászati előadásokat, foglalkoznak köz­egészségügyi járványtannal, ápolástannal. A főiskolai ok­tatás 33 százaléka elméleti, 67 százaléka gyakorlati foglalko­zás. Megéri-e a feszített munka? — tehetné fel a kérdést a 2400 forint kezdő fizetésű védőnő. Ha elhivatottságot érez, fel­tétlen. De csak az válassza ezt a hivatást, aki vállalni tudjá az állandó készenlétet, a hó­ban, esőben, sárdagasztó csiz­mában járást, kerékpározást kabáttépő szélben — a kötet­len munkaidőt a nap huszon­négy órájában. Ez a pálya csak gzoknak való, akik sze­retik az embereket. Hálás fel­adat? Megmondhatói a 10, 20, 30 éve dolgozó védőnők, aki­ket tisztelet, bizalom, hála övez, akiket az öregember is levetett kalappal köszönt, aki­re feltekint a község apraja és ;nagyja. Ezt nem lehet pénzzel mérni. H. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom