Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: eleinte erősen felhős idő( elszórtan esővel, később fokozatosan felszakadozó fel­hőzet* néhány helyen átfutó záporral. Többfelé megélénkülő északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15 fok körül. (MTI) Haladó világban tartós enyhülést VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! napján, május 9-én felidézi a fasizmus felett a második vi­lágháborúban aratott győzelmet, majd nagy történelmi ívet leírva eljut napjainkig, szocialista épí­tőmunkánk és nemzetközi har­cunk mai feladatáig. Mint azt ünnepi beszédében dr. Dobos László hangsúlyozta, a nemzeti és nemzetközi érdekeink szolgálatában az idén is tettekre serkent a béke és barátsági hó­nap, melynek jelszava: Haladó világban tartós enyhülést A jel­szó kifejezi a magyar társadalom, illetve a békemozgalom alapvető törekvéseit. Jelképezi a békét építő magyar társadalom eltökélt­ségét, hogy kitartóan harcol a politikai enyhülés fenntartásáért, sőt erősítéséért, valamint a le­szerelés révén a katonai enyhü­lés kibontakoztatásáért, az im­perialista háborús fenyegetés megszüntetéséért. — A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe annak a törté­nelmi napnak az emlékét őrzi, amelyen a Szovjetunió hősi had­serege 1945 tavaszán végérvénye­sen felszabadította hazánkat a német fasiszták uralma alóL El nem múló hálával emlékezünk a szovjet katonákra, akik hal­hatatlan bátorsággal küzdöttek és döntő szerepet játszottak a fa­sizmus feletti diadalban. Megkü­lönböztetett tisztelettel gondolunk a hatvanadik évfordulóját ün­neplő szovjet hadseregre. A továbbiakban a nagygyűlés szónoka a tavalyi béke és barát­sági hónap óta lezajlott főbb nemzetközi politikai események­ről. a népek javát szolgáló or­szágok közötti kapcsolatok továb­bi fejlődéséről, az államok veze­tő politikusai találkozóinak je­lentőségéről beszélt.' A béke és barátsági hónap le­gyen újabb bizonysága annak, hogy együtt és egyszerre szol­gáljuk a haza sorsát, és az em­beri haladás ügyét — fejezte be ünnepi beszédét dr. Dobos László. A béke nagygyűlésen felszó­lalt A. P. Szemjonov gárdaez­redes. A magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátságával kapcsolatban elmondta, hogy az új formákkal gazdagodó és egy­re bővülő. Jelentőségét tükrözték azok a megemlékezések is, ame­lyeken országaink dolgozói az el­ső magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírá­sának 30. évfordulóját ünnepel­ték. Barátsági szerződésünk ki­állta az idők próbáját, elveinek valóraváltása kapcsolataink és fejlődésünk fontos tényezője. Ugyancsak tegnap Bács-Kiskun megye többi városaiban és a nagyközségekben, községekben, számos helyen béke nagygyűlé­seket rendeztek, s ezzel megye- szerte megkezdődött a béke és barátsági hónap gazdag esemény- sorozata. B. I. A fasizmus felett ara­tott győzelem 33. évfor­dulóján, tegnap Kecske­méten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében béke­nagygyűlést tartottak. N A béke és barátsági hónap megyei ese­ménysorozatát megnyitó nagygyűlésen Fehér Sándor, a városi népfrontbizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük a me­gyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront, a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet ala­kulatok képviselőit. A Kecskeméti Óvónőképző Intézet irodal­mi színpadának és énekkarának műsora után dr. Dobos László, az Országos Béketanács tagja mondott ünnepi beszédet. • Dr. Dobos László ünnepi bő­szedet mond. (Tóth Sándor fel­vétele.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 108. szám Ára: 90 fillér 1978. május 10. szerda — A béke és barátság hónap politikai közéletünk jelentős ese­ménysorozata — mondta a nagy­gyűlés szónoka. — Hagyománya van, mert évről évre ránk kö­szönt, nemes tartalmat őriz: első Koszorúzási ünnepség a győzelem napján A fasizmus felett aratott győ­zelem 33. évfordulóján ország­szerte megkoszorúzták a felsza­badító Szovjet Hősök emlékmű­vét. Kecskeméten, a szovjet hősi emlékmű előtt, kedden délelőtt rendeztek ünnepséget. A fegyve­res testületek koszorúját Kőit Lajos honvédalezredes, dr. Neichel László rendőrezredes és Vízin Miklós, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese helyezte el az emlékmű talpazatán. Koszo­rút helyeztek el az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok, a Hazafias Népfront, az MHSZ és az MSZBT tagcso­portok képviselői, majd az üze­mek dolgozói, az iskolák tanulói virágcsokrokkal tisztelegtek a hős katonák emlékének. A MUNKAVERSENY NYOMÁN Növekszik a hatékonyság a megye üzemeiben A szocialista munkaverseny fontos tényezője a termelésnek. Az üzemek gazdasági vezetői nem csupán tudomásul veszik a dol­gozók vállalásait, hanem a folya­matos munka feltételeinek meg­teremtésével igyekeznek előmoz­dítani azok teljesítését. Az éves termelési célkitűzések megvalósí­tása ily módon egyre inkább a ve­zetők és dolgozók közös ügyévé válik. Néhány üzem igazgatójától arra kértünk választ, hogy mit várnak a munka versenytől, a szocialista brigádoktól. — Panaszra semmi okom, hi­szen sok nehéz feladatot megol­dott már üzemünk kollektívája — mondotta dr. Szűcs Endre, a Szerszámgépipari Művek kecs­keméti - gyárának igazgatója. — Elmúlt évi eredményeink alap­ján negyedszer nyertük el az éi~- üzem címet. Az idei tervünk 243 millió forint, a tavalyi 192 mil­lióval szemben. Teljesítése nem lesz könnyű, mégis bízom abban, hogy szocialista brigádjaink ösz- szefogásával eleget teszünk kö­telességeinknek. Mindemellett mégis mit várok gyárunk szocialista munkaver-, senyben résztvevő dolgozóitól? A további pluszok között elsősorban azt, hogy a növekvő gazdasági követelmények arányában fej­lesszék tevékenységüket. Mit ér­tek ez alatt? Az elmúlt év végén ismertettük idei terveinket agyár kollektívájával, a brigádok is megtárgyalták, tudomásul vették, s teljesítésén fáradoznak. A kö­vetkező lépés szerintem az lehet­ne, hogy a maguk munkaterüle­tén tovább kutassák a hatéko­nyabb termelés lehetőségeit. Kü­lönösen fontos, hogy a brigád­vállalások és a vállalati célkitű­zések összhangba kerüljenek. Egy másik igen lényeges cél­kitűzése a szocialista brigádoknak a tanulni jelszó. Nagy jelentősé­get tulajdonítok a politikai, és szakmai továbbképzésnek. Az előbbinek azért, mért nem mind­egy, hogy mennyire öntudatosan vesz részt a dolgozó a termelés­ben. Ugyanakkor az sem közöm­bös, hogy milyen szakmai hozzá­értéssel végzi munkáját. Gyárunk szempontjából azért fontos mindez — mondotta be­fejezésül az igazgató —, mert termékeinkkel szemben egyre ma­gasabb követelményeket támasz­tanak a bel- és külföldi meg­rendelőink. Sokkal nehezebb lenne terve­ink teljesítése a brigádok nélkül — mondta Kiss Bálint, az Alföldi Cipőgyár Vállalat kiskunfélegy­házi gyárának igazgatója. — Azt, hogy a múlt évben például 20 ezer pár cipővel többet gyártot­tunk a tervezettnél, elsősorban a versenyben résztvevő kollektívák­nak köszönhetjük. Ugyancsak a brigádmozgalomnak, a vállalá­sok teljesítésének tulajdonítható, hogy december 10-ig az utolsó pár exportra készített cipő is el­hagyta a gyárat — a hónap vé­ge helyett. Reméljük, az idén a tavalyinál is jobb eredményeket érünk el. Az egyik biztosíték az, hogy míg a múlt évben 37 brigád 367 tag­ja vett részt a vállalások telje­sítésében, az idén már 42 kol­lektíva 400 dolgozója határozta el a mozgalomban való részvé­telt. Még egy érdekes adatot em­líthetek : míg 1976-ban 2,7 száza­lékos volt a fogyasztói reklamá­ció, a brigádok minőséget javító felajánlásainak teljesítésével ez a szám tavaly már alig érte el az 1,7 százalékot. Annak külön örülök — mond­ta befejezésül Kiss Bálint —, hogy a brigádok vezetői, sőt, tag­jai is nem egyszer felkeresnek problémáikkal, s közös céljaink elérését segítő javaslataikkal. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat — nemrégiben kapott Kiváló címét — az ipari átlaggal azonos, 7 százalék körüli fejlő­dést tervez erre az évre. Ezt egé­szítették ki még további jó 1 szá­zalékkal — 4,7 milliós többlet- termelés vállalásával —, a bri­gádok. Felajánlást tettek a nye­reségterv hasonló arányú, félmil­lió forintos túlteljesítésére is. — A számok azonban nem ad­hatnak pontos képet a munka­versenyről mondja Nagy La­jos igazgató. — A víztoronygyár­tók tették a legnagyobb, egyben a legkonkrétabb vállalást. Ok vannak a legkönnyebb helyzet­ben, egész évre előre, pontosan ismerik programjukat, tájékozot­tak a gyártmányokról Tudják, ha november közepére — vagy mint újabban tervezik, még előbb — befejezik a 130 torony gyártását, s elkezdhetik a szűrőtartályokét. Azt is tudják, hogy nem fognak hiányozni a tárgyi feltételek, s többletmunkájuk gazdasági ered­ménye sem marad eL Nem ilyen könnyű az, egyedi gyártásban dolgozó brigádok helyzete, feladatukat csak néhány hétre, hónapra ismerik pontosan.' A helyszíni szerelést végzők, ahol még a tagság is gyakorta cseré­lődik, pedig egyenesen nehéz helyzetben vannak. Felajánlásaik alól kihúzza a talajt a beruhá­zások részlhatár időinek gyakori változása. Segíteni őket csak az­zal tudjuk, ha legalább házon be­lül rendet tartunk, idejében el­látjuk őket anyaggal. A termelési mozgalmat tehát a munka sajátosságai szerint ítél­jük meg. Ezen belül igyekszünk egységes szemléletet, objektív ér­tékelést érvényesíteni. Nemköny- nyű dolog A közéleti, közösségi eredmé­nyek a brigádok fejlődését tanú­sítják. Ma már el sem tudnánk képzelni az ő részvételük nélkül a vállalati közéletet. A környeze­tükért pedig nagyon sokat tesz­nek a dolgozók. A brigádok lát­ják — keresik — a feladatokat. Ha a cél közeli, mindennapi éle­tükhöz kapcsolódó, akkor ered­ményesen dolgoznak érte. • Az Alföldi Cipőgyár Vállalat kiskun­félegyházi gyárának igazgatója a szabászaton Fekete Istvánná, az Április 4. brigád helyettes vezetője és Szekeres Lajosné brigádtag társaságában. (Opauszky László felvétele.) Környezet, lakóhelyszépítés két járásban A múlt hét végén számoltunk be azokról a társadalmi munka­akciókról, amelyek hozzájárulnak a helyi tervek megvalósításához, a környezet, a, lakóhely szépítésé-, hezí védelméhez. Mai számunk­ban két járás — a kalocsai és a bajai — lakosainak tavaszi mun­kakedvéről, vállalásairól tudósí­tunk. A tanács, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt felhívása alap­ján fogott hozzá a tavaszi ten­nivalókhoz a kalocsai járás népe — informálta szerkesztőségünket Horváth József, a járási hivatal osztályvezetője. A „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom keretében virágokat ültetnek, parkosítanak a közterületeken, ápolják gon­dozzák a meglevő parkokat, kar­bantartják a vízelvezető átkokat és tisztán tartják az utakat, jár­dákat A mozgalom fő hajtórugói — emelte ki Horváth József — a szocialista brigádok, amelyek ver­senyszerűen végzik az elvállalt munkát. A KISZ-szervezetek szin­tén nagy tenrriakarásról tesznek tanúbizonyságot. A szándék per- sze kevés lenne megfelelő anya­gok, gépek nélkül. Ezekről a ter­melőszövetkezetek, állami gazda­ságok és az ipari üzemek gondos­kodnak. A tanácsok díszcserjéket, rózsatöveket, díszfákat — gömb­akácot, nyárfát, tuját — bocsáta­nak a lakosság rendelkezésére, és segítenek a parkok kialakításá­ban is. Több községben hamarosan ér­tékelik is az eddig végzett tár­sadalmi munkát — Szakmaron például május 20—25 közötti idő­szakban. Ekkor a legjobb ered­ményt elért körzetet, megjutal­mazzák azzal, hogy ott soron kí­vül építenek járdát, vagy pedig korszerűsítik a közvilágítást. Né­hány helyen gondok is vannak. Solton továbbra sem lehet szel­lőztetni az állati fehérjegyárat. Másutt a szervezett szemétgyűjtés és -szállítás nincsen még megold­va, s emiatt nem szép a község képe. Különösen akkor persze, ha nem is mindenki söpör a saját portája előtt. A megoldás az len­ne, ha a tanácsoknak lennének gépeik és szervezetten tudnák el­szállítani az összegyűlt háztartási hulladékot. A bajai járás minden községé­ben szorgoskodik a lakosság — adja hírül dr. Nagy Károly, a járási hivatal elnöke. Bácsborsó- don a tsz két brigádja karban­tartotta az utakat. Csátalján 797 ezer forint értékű munkát vég­zett el négyszáztizenöt községbe­li. aki a parkgondozásban és a csapadékvíz elvezetésében vett részt. A helyi közös gazdaság rendbehozta a község útjait. Csávolyon felújítják a bölcső­dét, tavasszal szükséges munká­kat végeznek a sportöltözőben és a lőtéren, és 'hozzákezdtek az út­törő sportpálya kialakításához is. Ersekcsanádon járdaépítés, nap- köziotthon-bontás és parkgondo­zás szerepelt az eddig elvégzett munkák között. Hercegszántón egyengették a földutakat. amely tevékenységben főként a terme­lőszövetkezet brigádjai remekel­tek. Katymáron utcai szemétgyűj­tőket és lefolyórácsokat készített a ktsz brigádja. Madarason már 60 ezer forint értékű munkát vé­geztek az úttörőház építésén a lakosok és a szocialista brigádok. Nagybaracskán is megmozdultak a hívó szóra. Százhetvenen szor­goskodtak az utak tavaszi javítá­sán. a tsz több brigádja tartotta karban a dűlőket, s akinek ideje engedte, részt vett a parkgondo­zásban is Sükösdfin a vöröske­resztes aktívák felhívására sze- méttelenítést hajtottak végre, s a kisközség haitárából is eltakarí­tották'a hulladékot. Püspökpusz­tán új strand épül. A fiatalokon kívül szocialista brigádok és a tsz-ek közös ipari vállalkozásának dolgozói is buz- gólkodtak a mielőbbi átadást elő­segítendő. Dévádon a lakosság több mint egy barma da gondozta a parkokat, munkájuk értéke több félmillió forintnál. A MEGYEI MŰSZAKI HETEK KERETÉBEN A szarvasmarha-tartásról és a tejtermelésről Jelentős eredmé­nyek születtek az el­múlt években a szarvasmarha-tartás fejlesztésében, a tejtermelés nö­velésében. A kormányprogram szerint V. ötéves tervben meg­határozott ütemben gyarapodik hazánkban a tehénállomány és javul a termelés. A jelenlegi helyzetről, a tenni­valókról beszéltek tegnap Kis­kunfélegyházán a városi tanács nagytermében, a megyei műsza­ki hetek keretében rendezett ta­nácskozáson. Sánta Lajos, a me­gyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója megnyitójában el­mondta, hogy Bács-Kiskun me­zőgazdasági üzemei sikeresen valósítják meg terveiket. Külö­nösen figyelemre méltó, hogy az idén a tejtermelésben csaknem elérték az 1980-ra tervezett meny- nyiséget, ugyanis 161 millió liter tejet termeltek. A tanácskozáson dr. Csomós Zoltán, a MÉM főosztályvezető­helyettese beszélt a szarvasmar­hatartás időszerű kérdéseiről. Az ágazat jelentőségét néhány szám­mal jellemezte: a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 27, dollár bevételének 15, a belföldi húsellátásnak 15 százalékát ad­ja, ezen kívül a lakosság és az ipar tejszükségletének teljes mennyiségét megtermeli. A szarvasmarha-tenyésztés to­vábbi dinamikus fejlődése nagy­részt a takarmánygazdálkodástól függ. A tömegtakarmányokra, a melléktermékekre a jövőben a gazdaságos szarvasmarhatartás érdekében is nagyobb szükség van, így termelésre, betakarítás­ra és hasznosításra több gondot kell fordítani. Ugyancsak fontos a tenyésztői munka, a fajtaát­alakító keresztezési tervek meg­valósítása, valamint a hústerme­lés fokozása. A tejipar munkájáról,' a ter­vekről és a gondokról dr. Sinka István, a. Tejipari Tröszt vezér­igazgatója beszélt. Elmondta, hogy tavaly volt az első eszten­dő, amikor annyi tejet tudtak át­venni, hogy a hazai ellátást tej­termék-import nélkül megold­hatták. A jövőben elsősorban a feldolgozás, a választékbővítés és a minőségjavítás kerül előtérbe a tejipar munkájában. Ezt követően dr. Fricska Nagy János, a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz elnöke beszélt a városban nemrég átadott tsz-tejüzemröl, működésének tapasztalatairól, majd a tanácskozás résztvevői meglátogatták a félegyházi gaz­daságok közös beruházásával lé­tesített korszerű tejüzemet Ma a műszaki hetek keretében Villamos biztonságtechnika a me­zőgazdaságban címmel tartanak előadást Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában, ahol különböző biztonságtechnikai esz­közökéit is bemutatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom