Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
978. május 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Napközben Szeremlén I A foíjgalom kikerüli, idegen ritkán téved errefelé. Az idevalósiak java része is aludni, pihenni tér haza. Napközben szinte kizárólag az öregeké és a gyerekeké a község. □ □ □ Fekete szoknyás asszonyok vete- ményeznek a kertekben, csirkék kapirgálnak, öreg ladikok várják útrakészen a vízreböcsátás ünnepi pillanatát. — A krumplit már elvetettük, így ennyire kint is van a földből — mutatja kézzel a növekedést Guti Sándor, téesz-nyug- díjas. Most a kukoricát vetjük. — Most kinek a földjét műveli? — Az anyósomét, mivel én nem vettem ki a háztájimat, inkább terményt kérek érte. A nyugdíjam is szép, 1764 forint. A kertben megterem egy kis borsó, hagyma, zöldség. A lugasom tele szőlővel. Tavaly majdnem hétszáz liter bort szüreteltem. Sanyi bácsi Aradon született, 1933-ban települt Szeremlére. Sokat dolgozott, most sem pihen, A- házban nem találja a helyét. Veteget, kapálgat, megnyesi a fákat, kimossa a hordókat. Délben meleg étellel várják az asz- szonyok: az anyósa és a felesége. Bableves lesz, disznóbőrrel. Jószágot nem tartanak, a húst boltban veszik. Hetente kétszer tart nyitva az üzlet, még birkát is mérnek. — Mindenem megvan, még tévém is. Mi mást kívánhatnék? Gyerekünk nincs. Háromból nem maradt egy sem. □ □ □ Egy időben a községet is hasonló sors fenyegette. A városba költözőkkel együtt, mintha az élet is kihalt volna. Pedig Sze- remle az írott emlékek tanúsága szerint 900 éves település. Nyolc éve megállt a vándorlási hullám. Azóta a falu magához tért, megfiatalodott. Évente 8—10 új házat építenek, a régiekét' is'átalakítják. Az itt élők <«3!ama'll820'és a falu éVeftte- 30 újszülött szeremleivel gyarapodik. A halászat mint mesterség kihalt. Ma már időtöltésből, szórakozásból horgásznak. Ipar nincs, de a megélhetés nem jelent gondot. Helyben a szövetkezet és az erdészet ad munkát, a bejárókat tíz perc alatt repíti a busz Bajára. Jól keresnek az emberek és ez látszik a házak külsején. Látszik a megtakarított összegek tekintélyes nagyságán is. A helyi takarékszövetkezet betétállománya meghaladja a hatmilliót, pedig sokan a bajai OTP-re bízzák a pénzüket. — Minden évben egymillióval nő a befizetés — mondja Kovács Ferencné pénztáros. — Kölcsönt is adunk építkezésre, áruvásárlásra, jelenleg csaknem egymillióval tartozik a falu. Eddig öt- venen vásároltak autót és nyol- can-tízen várnak kiutalásra. Illetve többen, hiszen jó néhányan fizették be az előleget. — Doktor úr, elnézést — esik be a körzeti rendelő ajtaján egy bukósisakos fiatalember — fél órája nagyon fáj a vesém. — Vegye le a zakóját — intézkedik dr. Varga József. A vizsgálat megnyugtató eredménnyel zárul. A fiú megfázott, bizonyára a motoron, mindjárt A munka m#tegfl ] kezébe is nyomják az Algopyrint. Megkönnyebbülten távozik. A kézigyógyszertár nagy segítség a betegeknek. Milyen bajokkal, panaszokkal fordulnak legsűrűbben orvoshoz a szeremleiek? — A lápos, mocsaras terület és a régi, rosszul szigetelt házak velejárója az asztmás megbetegedés. Ezen sokat javított az új lakóházak építése és a betegek szakszerű gondozása. Sajnos, a víz miatt sok a gyomorhurutos gyerek. Egyetlen artézi kút két- ezer emberre kevés. Az utóbbi időben nálunk is emelkedett a szívbántalmak és a magas vérnyomásos betegek száma. Baranyi Józsefné körzeti ápolónő és Bárdos Jánosné orvosírnok elégedetlenek a kereskedelmi ellátással. Nincs zöldségbolt, tejtermékből szegényes a választék. Horváth Ilona védőnő büszkén említi, hogy a faluban 18 éve nem volt csecsemőhalandóság, a babák gyönyörűek, sok van belőlük, ezért nagyon kellene bölcsőde, játszótér. □ □ □ A két vegyesbolt sem tesz ki egy rendeset, napközben ezeket is bezárják. Reggel szétkapkodják a tejet, kenyeret, később ki jön sóért, paprikáért, konzervért? Mást meg nem tudnak kínálni. A falatozónak nevezett üzletben csak inni lehet. — A rövidital nem megy, csak a sör — tájékoztat a pult mögül Tóth Zoltánná. — A hét végén focimeccs volt, kimértünk hat héfstot. és 'ezénfétür megltfak ha tvan ládával, i j , A fiatalasszony azelőtt a fodrászüzletben dolgozott. ,,Ott nincs 'mit csinálni. — mondja nevetve —, egy hét alatt .megnyírom’ az egész falut.” Az élelmiszerbolt ajtaján lakat lóg, a kirakaton nagybetűs felirat: „Fogyasszon több tejet és tejterméket.” — Kevés tejet fogyasztanak a gyerekek — kapcsolódik a témához Dibusz Gyula iskolaigazgató. — A napköziben is azt fogadják el, amit otthon megszoktak. Az épület nem iskolának készült, nagygazda házából alakították át. Néhány éve sok pénzt költöttek a felújítására, a tantermek mérete és világítása így sem a legjobb. A száznyolcvan tanuló átlaga jó. erős közepes. Az idén minden nyolcadikos jelentkezett továbbtanulásra. Középiskolákba, szakmunkásképzőbe. □ □ □ — Te mit tanultál ma? Frü'hwirth Jóska, első osztályos, lángoló arccal, de hatalmas önérzettel vágja ki: — Mindent. Számtant, olvasást, környezetet Jóska büszke és boldog. Már húszig tud számolni. Teleki Zsuzsi is ragyog, kapott egy piros Egyenblúz a légikisasszonyoknak • Guti Sándor bácsi. (Fényképezte: Radó Gyula) pontot. Jól oldotta meg a számtanleckéjét Neki most ez a nap legfontosabb eseménye. Farkas István né postai segédtiszt sem ül tétlenül, i Levelek jönnek és mennek a világ minden részébe. A faluba 77-féle lap jár, hetente 560 lottószelvény fogy. Mozielőadás két hónapja nincs. A gépész megbetegedett, utódot nehéz találni. A fiatalok a klub hiányát fájlalják. A művelődési ház inkább riaszt, mint vonz. Rideg, nyirkos hodály, amelyet a fiatal-Kiss Dénes igazgató'nem képesr élettel^ 'rhegtölterii. 1 Ahhoz szegéiiyek, hö'gyn3000-ii400Ö 'forintot fizessenek egy műsoros estért, ahhoz meg kevés a fiatal, hogy az ő produkciójukra lehessen támaszkodni. Annyit már elértek. hogy ami a község múltjából még menthető, abból falumúzeumot létesítettek. Az épület sajnos elég rozoga, az anyag is szegényes. Főleg az hiányzik belőle. ami Szeremlére a legjellemzőbb: a szövőszék és a rajta készített szőttesek, viseletek. Az otthoni szövőszékeken még dolgoznak az asszonyok, bár Porkoláb Éva néni híres négy ny.üstös, léces, bordás mintáival már nem bajlódnak. Az úgynevezett „pamuksóti” sem. járja, nincs hozzá fonal. □ □ □ Évente 120 ezer forintot költ- hetünk községfejlesztésre — osztja meg gondjait Elek István tanácselnök — egy kilométer járdának sem elég. A törpevízmű tízmillió forint, végre kaptunk ÉHÉ jtfMfl rá támogatást, ezzel újabb bonyodalmak támadtak. Lépéshátrányban vagyunk, idáig minden pénz ráment a járdaépítésre, most törhetjük a fejünket, hová vezessük a vizet? Az utcák keskenyek. A KÖJÁL nem engedi a szennyvízcsatornához közel, a DAV a villanyoszlopok sorába nem ereszt, a RPM nem adja az útpadkát. Marad a kövesút közepe. Törjük fel, amit eddig építettünk? Régóta ismeretes, hogy a bajai járásban itt a legrosszabb az ivóvíz, mégis húzódótt-halaszto- dott a megoldás. Nagy kár. Mintha enélkül nem lenne épp elég bajuk a község mostani vezetőinek. Az iskola csak átmenetileg fogadható el. A nők bölcsődét és zöldségboltot sürgetnek. A művelődési ház ideiglenes engedélyivel működik, a .kulturális élet fellendítésére alkalmatlan. A szövés most megy, de az asszonyok nem a népművészeti hagyományokat folytatják — piacra dolgoznak. — Mit gondol, mi lesz ennek a szép. ősi településnek a sorsa? Képes lesz továbblépni, megőrizni, illetve gyarapítani az értékeit? — Bizonyos dolgok eltűnnek, például a kenderfeldolgozás, mások új erőre kapnak. Újból divatba jött a menyasszonyok „elárverezése”. Ez 40—50 ezer forintos bevételt jelent és az ajándékok sem lebecsülendők. Mosógép. konyhabútor, hűtőszekrény. Vagy a fonóbajárás is teljesen megszűnt, viszont erősen tartja .ipagát a hupogás. Ái^tólag ősi, pogány szokás. Leánykéréskor a vőlegény barátai- vödrökkel, botokkal verik a kerítést,' Huipog- nak. Hogy elűzzék a rossz szellemeket a fiatalok feje föLül. Ehhez a bajai üzemek is hozzájárulhatnának. Több mint 400 szeremlei dolgozik náluk és egy fillért sem adnak a falunak. Pedig a bajai munkások gyerekei Szeremlén járnak óvodába, iskolába. a községi járdát koptatják. Szüleik itt vásárolnak be, itt keresnének kikapcsolódást, szórakozást. Rebesgetik, hogy _ Szeremlére nagy jövő vár: üdülőteleppé alakítják. A távlati városrendezési tervek között hétvégi házak, horgásztanyák építése is szerepel. Ide járnának pihenni, erőt gyűjteni a bajaiak is. A táj, a környék alkalmas erre. Hogy mikor valósul meg? Ezt nem tudja senki. De az elgondolás nem rossz. Üdülőfaluként tovább építené, sokak javára kamatoztatná az ősi települést. Vadas Zsuzsa • A XI. kongresszus óta eltelt időszak munkájának és eredményeinek mérlegét vonta meg a közelmúltban tartott ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Az elfogadott határozat azóta ismertté vált a sajtón keresztül is az ország közvéleménye előtt, s ezekben a hetekben alaposabban is elemzik, megtárgyalják a különböző pártfórümokoji egészen az alapszervezetekig. Legutóbb a megyei pártbizottság tűzte napirendjére az erről szóló tájékoztatót, ami egyúttal alkalom volt a megye politikai vezető testületé számára, hogy a határozat tükrében vizsgálja meg a területére is vonatkozó fontos megállapításokat és belőlük következő feladatokat. Lényegében összecsengenek ezek a megyei pártbizottság év eleji, január 31-i ülésének értékelésével, amikor is áz 1975 februári megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását elemezte és vitatta meg a testület. A Központi Bizottság által végzett felmérés munkájában a központi és területi pártszervek mellett részt vettek a társadalmi és tömegszenvezetek. a minisztériumok. tudományos és egyéb szakterületek. Mindez lehetővé tette a reális helyzet feltárását, az ország nemzetközi, belpolitikai — ezen belül társadalmi, gazdasági, szociálpolitikai és művelődési — valós állapotának megismerését. A fő következtetések közül első helyen említendő, hogy a XI. kongresszus határozatai kiállták az élet próbáját, noha a világgazdasági helyzetnek számunkra is kedvezőtlen változásai és a nemzetközi ideológiai harc élesedése miatt a szocialista építőmunka feltételei nehezebbé váltak. Az ország népe jól fogadta a kongresszus határozatait és a programnyilatkozatot, tét-. tekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait Minden szükséges feltétel adott, illetve folyamatosan megteremthető ahhoz, hogy a kongresszus határozatait időarányosan jó eredményekkel megvalósítsuk. • A legfőbb feladat most a párt * eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása minden területen és minden szinten. Az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a végrehajtás megszervezésére és az éhhez szükséges személyi feltételek megteremtésére. A határozatban jelentős teret kaptak a vezetés és demokratizmus kérdései. Mindezt indokolja, hogy a nagyobb feladatok magasabb követelményeket támasztanak az irányító munkában. A színvonal emelése érdekében meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat, a felesleges bürokratikus kötöttségeket, a túlszabályozottságot A szocialista demokrácia társadalmunk lényegi vonása. Észrevehető előrelépés történt a kongresz- szus óta mind az állami életben, mind a tanácsoknál, a társadalmi és tömegszervezeteknél, az üzemekben, a szövetkezetekben lakóterületen. Fokozódott a dolgozók politikai aktivitása és a lakosság tevékenyen veszi ki részét a közügyek intézéséből. A tennivaló most, hogy a meglevő kereteket még inkább megtöltsük tartalommal. Az ország népe és megyénk lakossága, is növekvő mértékben foglalkozik a gazdasági építőmunka kérdéseivel. Egyre inkább érti és elfogadja azt a követelményt, amely az intenzív fejlődésre való áttérés és a változó világpiac körülményeihez , való alkalmazkodás, az energiagazdálkodás, az exportigényekkel való lépéstartás bonyolult feladatai jelentenek számunkra. A határozat annak az általános nézetnek adott kifejezést, s ez kapott hangsúlyt a megyei pártbizottsági ülésen is, többet kell tenni a hatékonyság gyorsabb kibontakoztatása, a termelési szerkezet korszerűsítése, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás és a gépek jobb kihasználása érdekében. • Felmérte és rögzítette a határozat az életszínvonalbeli és szociálpolitikai helyzetképet is, mérlegelve a reális előbbrejutás feltételeit, a leginkább feszítő kérdésekben. Több központi szociálpolitikai intézkedés a tervidőszak második felében kerülhet sorra. Ilyen tervezett intézkedés, hogy az V. ötéves terv hátralevő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a hároifi- és többgyermekes családok családi pótlékát. A lakáskérdés változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk. Bár a tervidőszak első két évében a tervezettnél több lakás épült az országban, mégis nőtt a lakásigénylők száma. Ez a helyzet megyénkben is, különösen a városokban. A Központi Bizottság elhatározása szerint a lakáshoz jutás jelenlegi formáinak áttekintésével, felülvizsgálatával 'újabb és jobb lehetőségeket kell keresni. annak igazságosabbá tételére. Több más. a lakásépítést is segítő, a társadalmi visszásságokat visszaszorító intézkedésekre utaló megállapítás mellett ez is találkozik a dolgozók helyeslő véleményével. Érdeklődést váltott ki a határozatnák a szocializmust építő munka emberi oldalával, a káderhelyzettel és utánpótlással foglalkozó része is. amelynek egyik lényeges követelménye: következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társadalom érdeke, s az értékelés mércéje a végzett munka eredménye kell legyen. Az eddiginél céltudatosabban kell foglalkozni az új káderek nevelésével, amely az eddiginél nagyabb tervszerűséget, áttekintést. objektív kiválasztást is igényel. • A párt vezető szerepének erősítése, irányító munkájának további javítása fejlődésünk alap- feltétele. A párt — társadalmunk elismert vezető ereje — megalakulása óta folytatott harcával, az egész nép becsületes szolgálatával nyerte el párton kívüli szövetségesei, a dolgozók millióinak támogatását. Ez a szolgálat vezérli a jövőben is a kommunisták tevékenységét. Ezt erősítette most a valósáig teljes feltárására irányuló önkritikus vizsgálat is, amely az eredmények mellett nyíltan 'beszél a gondokról és fogyatékosságokról. így erősítve tovább a bizalmat a vezetés és a lakosság között. Százötven éve született a Vöröskereszt megalapítója • A Fákon kalocsai gyárában az idén 84 millió forintot meghaladó értékű blúz, pizsama és férfiing elkészítése a feladat. Az év elején nagy lendülettel fogtak munkához, s három hónap alatt csaknem huszonkét milliós értékű termelést teljesítettek. Ott jártunkkor éppen a MALÉV megrendelésére dolgozott az egyik blúzgyártó szalag. Összesen háromezer rövid, illetve hosszú ujjú, csinos egyenblúzt varrnak Kalocsán a légikisaszonyok részére. (Méhes! Éva felvétele) „... a szerencsétlenségek áldozatainak a T- nemzeti hovatartozástól függetlenül történő — megsegítését sokan az emberi szolidaritás diktálta kötelezettségnek tekintik, mások keresztényi könyö- rületesség diktálta kötelezettségnek: bármilyen néven nevezzék is, valamennyien elismerik, hogy kötelezettség”, — így ír a századfordulón emláki rajtabai n Henry Dunant, a Vöröskereszt megalapítója. Ki volt Henry Dunant és milyen életút vezetett el odáig, hogy ezeket a sorokat megfogalmazhassa? Családja régi, jómódú genfi polgárcsalád. Apja részt vett az árvákat segélyező jótékony- sági szervezet munkájában, és felesége együttműködött férjével ebben. A fiatalember tehát már gyerekkorában találkozott a másokon segítés, a könvörületesség, a jótékonyság fogalmával. Alig 18 éves, amikor így ír: „Fokozatosan megismerkedtem a szerencsétlenséggel és a nyomorral a homályos, piszkos utcákon, a kunyhókban. Első ízben . ébredtem rá arra, hogy az ember egyedül tehetetlen ennyi szerencsétlenséggel szemben, s a legkisebb enyhülést is csak akkor kaphatja, ha xaz ellen az irtózatos szegénység ellen az egész világ összefog.” Korán meggyőződésévé vált tehát, hogy szükség van a népek közötti barátságra és harmóniára. Egy évtizeddel később a véletlen folytán közvetlen szemlélője annak, amikor IH. Napóleon Hálát, az „Alpoktól az Adriáig terjedő szabad országgá” akarja tenni. 1859. június 24-én a solferinói csata időpontjában Dunant Itáliában tartózkodik egyszerű turistaként. Megrázó élményeit a „Solferinói emlék” című könyvébe» örökíti meg, amelyet 1862-ben Genfben ad ki. Könyve világszerte hagy visszhangot váltott ki. Dunant ebben így foglalta össze szándékát: „Minden civilizált nemzet fogadjon el nemzetközi és sérthetetlen elvet, amelynek biztosítására és megőrzésére egy olyan egyezmény szolgálna, amelyet a kormányok egymás között kötnének, meg. Ez védelmet jelentene minden olyan hivatalos és nem hivatalos személy számára, alá a háború áldozatainak ápolására vállalkozik.” Elsőként Genf, a szülőváros állt ki az író mellett és vált a mozgalom központjává. A Genfi Népjóléti Társaság bizottságot jelölt ki a .jharooló csapatok mellé önkéntes orvosi testület csatolása” kérdésben. A genfi bizottság határozta el, hogy 1863. október 26-ára nemzetközi konferenciát hív össze Dunant javaslatának megvalósítására. Felkérte a kormányokat, küldjék el képviselőiket. Egyidejűleg a Berlinben tartózkodó Dunant is levelet intézett az európai kormányok hadügyi és külügyminisztereihez. Szorgalmazta nemzeti bizottságok felállítását az európai fővárosokban. Javasolta, mondják ki, hogy semlegességet élveznek a hadseregnél állományban levő egészségügyi dolgozók, valamint az őket segítő önkéntesek. Ugyancsak javasolta, hogy háború idején a kormányok könnyítsék meg a társaságok által felajánlott segélynek és személyzetnek a háború sújtotta országba történő szállítását. Meg kell határozni — hangsúlyozta —, hogy miként lehet a nagyhatalmak konfliktusában a leghatásosabb módon segélyt nyújtani mindkét fél katonáinak, tisztán humanitárius alapon. A nemzetközi konferencia eredménnyel működött. Határozatokat szavazott meg sebesülteket segélyező bizottságok megalakítására. Egy év alatt 15 országban alakult ilyen bizottság. Egy évvel később, 1864, augusztus 8-án ült össze ugyancsak Genfben az a konferencia, ame- ■ lyen már 16 ország kormányának képviselője vett részt, s amelyen a Genfi Egyezmény néven ismert okmányt aláírták, létrehozták. Az egyezmény a háborúk során megsebesült katonák biztonságáról intézkedik. Dunant ezzel legfőbb álmát megvalósítva látta, nem hagyta azonban abba a további küzdelmet. Tevékenyen közreműködött az 1874-es brüsszeli konferencia létrehozásában, amely a hadifoglyok kérdésével foglalkozott. Része volt abban, hogy az 1899-ben Hágában aláírt egyezmény, amely a szárazföldi hadviselésre vonatkozik, a hadifoglyokra vonatkozólag is tartalmaz •gy cikkelyt. A továbbiakban számos olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyek közül azóta már több megvalósult. Átnyúlik a mába Dunantnakaz a felvetése, hogy a Sebesülteket Segélyező Bizottság munkája terjedjen ki a békés időszakra, különösen természeti katasztrófák idejére is. Dunant eszméje megvalósításának szentelte életét. Számos elismerésben részesült. Már a Genfi Egyezmény aláírása után szinte a világ minden országában kitüntették. Egyike volt 1901-ben azoknak. akik elsőként kapták meg a Nobel Béke-díjat. A legnagyobb elismerés azonban az 1863-as nemzetköri konferencián beter-' jesztett határozat egyik mondata volt. Így szólt: „Henry Dunant kiérdemelte az emberiség jóindulatát és háláját.” Május 8-a Henry Dunant születésnapja, évek óta vöröskereszt- világnap. Minden évben meg szoktunk emlékezni az immár a világot átfogó nemzetközi mozgalom megalapításáról is, ez a megemlékezés azonban az idén, 150. születésnapján méginkább indokolt.