Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

t 4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Májúi 3. TUDOMÁNY ÉS MEZŐGAZDASÁG Takarmányozási eljárások a szarvasmarha- és juhtartásban Állattenyésztésünk jó másfél évtizeddel ez­előtt az Intenzív fejlesztés szakaszába lépett. Az áttérés az Intenzív termelésre, megváltoz­tatta az állattenyésztés szerkezetét, termelési technológiáit, munkaszervezését. A beruházás volumene, a termelés amortizációs és munka- bérterhei többszörösére nőttek. Jelentős mér­tékben növekedtek a hozamok is. Az igényes tartási viszonyok között elhelyezett, intenzív termelésre képes állatfajták fokozott köve­telményt támasztanak a takarmányozással szemben. Genetikailag meghatározétt terme­lőképességüket csak intenzív takarmányozás esetén váltják valóra. StiÉlfelí Súlyos hibát követünk el a gya­korlatban, ha az intenzív takar­mányozás kérdését nem a reali­tásoknak megfelelően értelmez­zük. Intenzív takarmányozáson — a kérődzők tartásában, kor­szerű megfogalmazásban — olyan táplálási színvonalat ér­tünk, mely az állomány öröklött képességével összhangban, nagy termelésben realizálódik, kedve­ző takarmányértékesítéssel. E ta­karmányozási módnak .nem alap­vető feltétele a nagymértékű ab- rakfelhasználás. Olcsó melléktermékek Gazdasági célkitűzéseink, de a kérődzők élettani-biológiai érde­kel is azt kívánják, hogy a jö­vőben jobban alapozzunk érté­kes tömegtakarmányainkra, mint eddig tettük. Amikor a kérődzők tömegtakarmányozásáról beszé­lünk, egyre inkább a mezőgaz­dasági termelés és az ipari fel­dolgozás során keletkező mellék- termékekre gondolunk mostaná­ban. A jelenleginél jobb kihasz­nálásuk fontos üzemi és népgaz­dasági érdek. A tehenészetben elsősorban a rostban gazdagabb, lehetőleg szálas struktúrájú melléktermé­kek, mindenekelőtt a kukorica- szár és a gabonaszalmák, illet­ve az ezekből készített szilázsok hasznosulnak jól. Ugyanakkor a blzómarhákkal a könnyen emészthető, lédús melléktermé­keket: a répakoronát, a répasze­letet, a paradicsom- és az alma- törkölyt etessük. Az anyajuhtartást és a te- nyészjerke-nevelést továbbra Is tömegtakarmányokra, a legelőre és az olcsó melléktermékekre alapozzuk. A juih biológiai érde­keivel nem ellenkezik a mellék- termékekből készített, jó minő­ségű azilázs etetése, melyet cu­korrépakorona és nyers répasze­let, valamint kellően felaprított kukoricaszár keverékéből készít­0 Korszerű takarmányo­zást valósí­tottak meg a Kalocsai Állami Gazdaság szabadtartisos üszőnevelő, valamint a tehenészeti telepén. hetünk. A megfelelő minőséget a répakorona földmentes betakarí­tásával és a silózásra szánt alap­anyagok mégfelelő aprításával érhetjük el. Sajnos, nagyon sok még a tennivaló olyan répabeta­karító gépek konstruálása, illet­ve beszerzése terén, melyek a talál érintése nélkül, a fejeléssel egy menetben szedik fel és mind­járt aprítják Is a répakoronát. A kukoricaszár haszna Lassan haladunk a kukorica- szár betakarításának és feldol­gozásának megfelelő megoldása torén Is. Pedig ez fontos gazda­sági érdekünk, hiszen a teljes kukoricanövény táplálóértékének 35—45 százaléka a szárban van. Hasznosítására egyik megoldás­nak kínálkozik a teljes kuko­ricanövény zúzva betakarítása nagy teljesítményű, zúzókosaras gépekkel. A szemek teljes beéré- so előtt, mintegy két héttel. A zúzalékot aztán a kérődzők ré­szére sllózzuk, vagy szárítással tartósítjuk. A szemesen, morzsol­va betakarított kukoricatáblán maradó, jórészt összetört szárá­nak betakarítására a megfelelő adapterrel felszerelt szálastakar- mány-betakarító gépek jól felhasz­nálhatók. Egy részük ugyancsak mintegy 30—35 százalékát, mások azonban a 70—75 százalékát ké­pesek betakarítani a kukorica- szárnak. Kellő tapasztalattá! és megfelelő konstrukcióval rendel­kezik erre nézve a (füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, mely szíve­sen ad a témában szaktanácsot. A begyűjtött kukoricaszárból — kellően aprítva, répakoronával, répaszelettel, vagy konzervgyári melléktermékekkel keverve — jó minőségű szilázst készíthetünk. Egy részét szálas állapotban, szá­razon takarítsuk be, a széna rész­beni helyettesítésére. Mivel a ku­koricaszár nedvességtartalma na­gyobb annál, semhogy megfelelő kezelés nélkül eltartható lenne, konzerválni kell. Tartósításának egyik módja a hideg vagy elő­melegített levegős szárítás — a szár kazalba rakása, vagy a ha­gyományos méretű, kis bálákba préselése után. A másik, ennél jóval praktikusabb módszer a szár konzerváló szerekkel történő kezelése. A szálastakarmány-be- takarító gépre szerelhető, már nálunk Is kapható applikátorral 0,1—0,2 százalék mennyiségű koncentrált hangyasavat fecsken­dezünk a szárra, utána — akár kazalba rakva, akár bálázva — penészedés nélkül jól eltartható, E módszer egyébként a széna be­takarítására is ajánlható, a szel- löztetéses szárítás helyett. Az említett savas kezelés mindössze 3—5 forinttal terhel 1—1 mázsa szénáit, Illetve kukoricaszárat, melyben az applikátor beszerzési költsége is bentfoglaltatlk. Szalmafeldolgozási módszerek Újkeletű téma hazánkban a szalmaféléik feltárása is. A fel­tárás jelentősen javltja az emészt­hetőségüket, mintegy kétszeresére növeli a táplálóértéküket. Lénye­gében két nagyüzemi technoló­giát ismerünk. Az egyik a TAARUP-féle, holland techno­lógiával végezhető, nátronlúgos, nedves feltárás, melyet 1—2 hetes, vagy silótérben történő hosszabb idejű tárolás követ. A szalmafeltárás másik, úgy­nevezett száraz módszere is ter­jed. Ez a szalmapelletkészítés formájában vált ismertté. A kel­lően finomra darált szalma — kevésbé agresszív hatású bázi­sokkal, például ammónium-hid- rokarbonáttal, továbbá kötő­anyagként néhány százalék szá­raz répaszelettel keverve — ha­zai gyártmányú zöldnövényllszt- granuláló berendezésékkel is jól pelletálható, és szálas takarmány­ban szegény diéta esetén a tehe­nek és a növendékmarhák cel- lulózigényének kielégítésére jól felhasználható. Kellően szilárdra pelletálva, a kedvező fizikai szer­kezetű szálas takarmányok, (gy a szénafélék helyettesítésére is alkalmas. Ennél jóval nagyobb beruhá­zást Igényel, de sok előnnyel jár az úgynevezett komplett szalma- pellet előállítása, amely 50—70 százalék szalmallszt mellett ku­koricadarát, száraz répaszeletet, kevés lucernallsztet, szükség sze­rinti mennyiségű karbomidot, ás­ványi kiegészítőket és premlxet tartalmazhat, A komplett szal- mapellet nagy előnye, hogy lé­dús takarmányokkal és szükség szerinti mennyiségű tejelő pót-11 abrakkal kiegészítve, nagy bioló­giai értékű, amellett olcsó mono­diétaként etethető nagy termelőké- pességű tehenekkel, igényesebb növendékmarhákkal és juhok­kal is. Dr. Herold István kandidátus, a Debreceni Agrártudományi Egyetem docense Szavak helyett... A bócsaiak takaros kis ABC- üzletének raktárfolyosóján éppen az áruátvétellel fogliala tosko dik Vágó Sándomé boltvezető és Pé­li Gizella. Amíg a számlák egyez­tetésével bajlódnak, minek is za­varnám. őket, inkább nézelődöm az üzletben. Van itt minden, az élelmisze­ren kívül vegyiáru, üveg-por­celán, vas-edény részleg, ruhá­zatból is a legfontosabb cikke­ket meg‘lehet vásárolni, csak a nagyobb beszerzések miatt jár­nak a bócsaiak a közeli Soltvad-. kertre. Az üzletben öten dolgoznak, 3:2 az asszonyok—lányok aránya, mert férfinép csak vevőként for­golódik itt. Amikor két évvel ez­előtt elkészült az új üzlet, a régi boltból jött át a gárda. Azóta két tanuló is „felnőtt, most utol­só évesek a kiskunhalasi keres­kedelmi szakiskolában. Vágó Sándomét is Inkább a tanulólányok közé sorolnám, első pillanatra kételkedem abban, hogy ez a „kislány” az üzletve­zető. Érti a tréfát, s megjegyzi: — Jó lenne, ha ezt a férjem­nek Is megmondaná... 1965-ben szabadultam fél, Budapesten — mondja, talán azzal a célzatos­sággal, hogy a boltvezetői tekin­télyét öregbítse... A kérdésekre készségesen so­rolja, hogy mennyi az üzlet for­galma, csendesebb időszakban és az őszi csúcsban. Tavaly az éves tervüket 101 százalékra teljesí­tették, s már minden feltétele megvolt a szocialista brigád cím elnyeréséért egy kivétellel : — Elszámítottuk magunkat,, amikor 10 - új szövetkezeti tag verbuválását vállaltuk. Csak hét jött össze, így azután hiába tel­jesítettük vállalásaink többi ré­szét, kútba esett a dolog, Termé­szetesen az idén újra megpróbál­juk, nem szeretnénk, ha kifogna rajtunk a feladat. Arra kérem, hogy a brigád munkastílusáról beszéljen, hiszen híre jár, hogy példamutatóan jó kollektíva dolgozik Itt. Zavarba jön — talán azért is, mert nehéz szavakkal elmonda­ni azt, ami természetes: jól meg­vannak egymással, nincs duzzo- gás, sértődés, vagy pletyka, senki sem akarja kihúzni a munkából magát — Amikor az iskolánál vál­laltunk egy kis takarítást társa­dalmi munkában — a férjek és ez udvarlók is tudomásul vet­ték, hogy megrövidítettük a sza­bad időnket. Két műszakban dol­gozunk, de gyakran előfordul, hogy együtt megyünk el valaho­vá, például moziba. A lányoknak könnyebb a helyzetük, ők va­sárnap is tudnak közös progra­mot szervezni, nekünk, asszo­nyoknak ott a család, a házi munka... de itt az üzletben kellemesen telik a munkában töltött Idő Is... *— Csak ennyit tudok mondani, hárítja el végül is a kérdésben rejlő dicséretet szerény monda­taival. Nehéz szavakba önteni olykor 0 Mucii Antalné a v&laizt&iban li segít a vásárlóknak. 0 Munkában a pénztáros, Dell Ilona. azt, ami a gyakorlatban egysze­rű. Nevezetesen a becsületes munka és a jó munkahelyi lég­kör kialakításának titkát. Nagy Mária Nyestfarm A novoszibirszki Tudósváros mellett érdekes kísérleti farm ta­lálható. Tenyésztik és tanulmá­nyozzák itt a cobolyt, a nyestet, a vidrát, a szibériai nyércet, a hermelint, a menyétet, az euró­pai és amerikai vidranyestet. A tudósok figyelemmel kísérik az értékes prémes állatok fejlődési sajátosságait és törvényszerűsé­geit. A Biológiai Intézet tudósainak egyik fő feladata — új állatfaj­ták kitenyésztése. Van már olyan hibrid menyéttfa jtáj uk is, ame­lyek nagysága és szőrük minősé­ge meghaladja a természetben élő társaikét. . 'V Az állóitok viselkedését vizs­gálva, felfigyeltek egy különle­ges biológiai sajátosságra — a nyomankövetési reflexre, amely olyan erős, hogy a fejlődés korai szakaszában valamennyi nyest- féle követi a mozgó tárgyakat, vagy az embert. Egyedülállók a munkahelyen A Négy Évszak folyóirat ápri­lisi számában folytatódik a mun­kahelyi körképsorozat, amely ar­ra a kérdésre keres választ, ho­gyan válhat ténylegesen otthon­ná a munkahely azoknak, akik­nek a munka végeztével nincs ki­hez, nincs miért hazasietni. A népszerű Kossuth-díjas író­nő, Galgóczl Erzsébet a családi és a rokoni kapcsolatok jelentő­ségéről vall. Hogyan alákul az örökbefogadó szülő és örökbefo­gadott gyermek viszonya? Erről szól a Fővárosi Tanács Módszer­tani Csecsemőotthonában készült riport. Színes beszámolókat is kö­zöl a folyóirat az edmúlt hónap TE meg ÉN rendezvényeiről. Ünnepeltek a jánoshalmi nyugdíjasok Megyénk egyik legnagyobb községében, Jánoshalmán ll sok nyugdíjas él. Körükben már nem­egyszer felmerült annak gondola­ta, hogy szükség lenne egy olyan állandó fórumra, mely lényegé­ben megfelelne a munkahelyi közösségben megszokott társas életnek. Az ezzel kapcsolatos megannyi ötletet, elképzelést, ja­vaslatot, kívánságot a szintén nyugállományban levő Marusi István, Karsai Béláné és a Bor­bély házaspár gyűjtötte össze és terjesztette az Illetékesek elé, akik örömmel vették a kezdemé­nyezést és segítettek annak érde­kében, hogy létrejöjjön a nyug­díjasok klubja. Megalakulására tavaly év elején került sor, | az­óta fokozott érdeklődés közepet­te működik a nagyközségi műve­lődési házban. A jelenleg már 160 tagot szám­láló klub — ahol megtalálható a nyugdíjas ügyvéd, pedagógus és tsz-tag Is — változatos program­mal áll a résztvevők rendelkezé­sére. Az Idős emberek nemrégen emlékeztek meg a klubjuk meg­alakulásának első évfordulójáról, s a kedves, bensőséges ünnepsé­gen megjelent Rauscher György­eié országgyűlési, képviselő is, aki a közösségi tevékenységhez további sikereket és jó egészsé­get kívánt vendéglátóinak. Kupak-ügyről - pro Nemrégiben bíráltuk a Márka­kupak országos méretű gyűjté­sét, melyet a vendéglátósok szin­te kizárólagos üzleti érdekeként minősítettük. E soraink élénk visszhangot váltottak ki az ille­tékesek és a vásárlók körében. Először a megyei kereskede­lem, illetve a vendéglátás veze­tő szakembereinek véleményét adjuk közre. Informátoraink egybehang­zóan mondják, hogy a tömegtá­jékoztatási szervek gyakori rek- lámaiból Ismert felhívás — mely­nek értelmében, aki ötven Már­ka-kupakot elküld, vagy szemé­lyesen eljuttat az 1061 Budapest, Hegedű a 9. szám alatti begyűj­tőhelyre, sorsjegyet kap és Rzzal a jövő év januárjában tartandó sorsoláson Zsiguli személygépko­csi és más értékes nyeremény tu­lajdonosa lehelt — sokak ügyei­mét felkelti Bács-Kiskunban is. Hónapok óta fokozott a kereslet a — zömmel a megyében készü­lő — különböző zamatú, alkohol- mentes Márka-félék lránt Azután megtudjuk még: nem baj, ha a bolti eladók és a ven­déglátói felszolgálók a munkahe­lyükön tesznek szert a — vá­sárlók, Illetve a vendégek részé­ről rendszerint nem igényelt — kupakokra, mert a játékban való részvételnél nem az a fontos, hogy a nyereményre pályázó odahaza, egyedül Igya meg az öt­ven üvegnyi Márkát, hanem, hogy valahol valaki, vagy vala­kik minél nagyobb mennyiség­ben fogyasszák ezt az Italt. és kontra Ami pedig a szorgalmasan márkázgató olvasóinkat — kö­zöltük a tiszakécskei R. Editet, a kiskunhalasi Béla Ferencet, és a kecskeméti Hegedűs Károlyt — illeti, ők a kupakgyűjtés mániá­kus cselekményként való titulu­sát kifogásolják. Mégpedig ala­pos okkal, hiszen azt közllk, hogy megyeszerte csaknem min­dig korlátlanul kapható ez. a ked­velt üdítő Ital, melyből sok csa­lád vásárol naponta egy-két üveggel, sőt többet is, tehát alig­ha jelent problémát bárkinek az előírt mennyiségű kupak össze­gyűjtése. Summázatként leszögezhetjük, a szóban forgó játék hasznos, fel­téve, ha zökkenőmentesen törté­nik. Tudunk azonban esetekről, melyekből arra következtetünk, nincs Itt minden rendjén... László Lajos kalocsai olva- vosónk a közelmúltban szemé­lyesen akart átadni ötven kupa­kot a budapesti begyűjtőhelyen, csakhogy az üzleti záróra előtt öt perccel érkezett, s már nem voltak hajlandók vele szóbaállnl. Dorogi Lajos kecskeméti nyugdí­jas pedig január végén postázott 250 darab kupakot a megadott címre, ám azóta egyetlen sors­jegyet nem kapott, s a két hó­napja feladott reklamáló levelét sem méltatta válaszra eddig a szerencsejáték gazdája, a Borfor- golml Vállalatok Trösztje. Meggyőződésünk, a Márka-já­tékkal 'összeegyeztethetetlen az abban részt vevők bizalmának hanyagságból eredő kijátszása, semmibevétele! | KÉRDEZZEN — FELELÜNK | Kecskemétről érkezett szerkesz­tőségünkbe az „Anyuka” jeligéjű levél, amelynek írója a gyermek- gondozási segélyezés befejeződé­sét követően, vagyis rövidesen dolgozni kezd a munkahelyén. Azt kérdezi: „A két gyermekem utáni szülési szabadság, valamint a GYES idejére mennyi fizetett szabadság jár nekem? Mindezt mikor és milyen módon adják ki? Ilyenkor hogyan veszik figyelem­be a szabad szombatokat? Mun­kába állásomkor ragaszkodha- tom-e a korábbi beosztásomhoz? Mennyi bérre tarthatok igényt?” A dolgozó nőt a 20 hetes szü­lési szabadság tartamára az idő­arányosan járó, a .GYES idejére pedig — feltéve, ha ez legalább egy esztendő — maximum az évi rendes, tehát a ledolgozott egy évnek megfelelő mértékű tizen­két nap alap- és a munkavi­szonyban töltött kétévenként egy nappal szaporodó pótszabadság illeti meg. (Közbevetőleg jegyez­zük meg, a mindvégig GYES-en (töltött, idő sem növelheti az alapszabadságot, amely viszont arányosan csökkenhet az egy év­nél kevesebb Ideig tartó gyer­mekgondozási idő esetén.) S minthogy ezen kedvezményekre újabb szülés alkalmával ismétel­ten jogosulttá válik az anya, ha például két gyermeknek ad éle­tet, a szülési szabadságokat kö­vetően összesen 10 nap alap-, plusz az arányos pótszabadságot, a két évet igénybevevő gyermek- gondozás után pedig összesen 24 alap- és a szolgálati idő szerinti pótszabadságot kell részére meg­állapítani. A munkajogi rendelkezések szigorú kötelezettséget rónak a munkáltatókra azzal kapcsolat­ban, hogy a GYES-ről visszatérő dolgozó nőt az előző munkaköré­ben, vagy — ennek hiányában — a korábbi kereseti lehetőségének megfelelően, tehát a szakképzett­sége, illetve a tapasztalata, jár­tassága szerint kell foglalkoztat­ni. Fontos tudni, ha a hosszú tá­voliét« alatt a munkahelyén bér­rendezés volt, a munkakörére elő­írt béremelés őt Is megilleti. Az egyéb juttatásokra — segély, év végi részesedés stb. — meg szin­tén a kollektív szerződés szabá­lyai szerint jogosult. A 72 éves özvegy Pető Mlklés- né Jakabszálláson lakik. Szakszö­vetkezeti tag. A több évtizedes munkája után szeretne végre pi­henni, melynek feltétele, hogy nyugellátásban részesüljön. Ügye elintézését azonban régóta halo­gatják az Illetékesek. Most azt szeretné tudni: valójában jogos-e ezen Igénye, s ha igen, hogyan szerezhet annak érvényt? A szövetkezet tíz év szolgálati idővel rendelkező női tagja ez évben az 57. életévének betölté­se után kérheti az öregségi nyug­állományba való helyezését. Ha önnek van ennyi munkaviszonya, nyugdíjazási kérelmét a lakóhe­lye szerint illetékes megyei tár­sadalombiztosítási igazgatósághoz — Kecskemét, Komszomol tér — kell benyújtania. Ezt személyesen és postai úton egyaránt megte­heti a lényeg csaik az, hogy a formanyomtatványt, vagyis az igénybejelentőlapot pontosan tölt­se lei, s csatolja hozzá a szolgá­lati idő elismeréséhez szükséges okmányokat. Ha viszont ön 'legalább három éve megszakítás nélkül tagja a mezőgazdasági szövetkezetnek; nem szerzett tíz év szolgálati időt, vagy ha részesül is bármilyen címen társadalombiztosítási ellá­tásiban, annak összege idén nem éri el a legalacsonyabb öregségi nyugdíjnak megfelelő havi 1040 forintot; nem kap rendszeres szo­ciális segélyt és a keresőfoglalko­zásából származó jövedelme sem haladja meg ez évben az öregsé­gi járadék legkisebb összegét, a havi 808 forintot — akkor igényt tarthat ezen öregségi járadék fo­lyósítására. Az ilyen kérelmet a szövetkezet vezetőségéhez kell szóban, vagy írásban eljuttatni. Sükösdi olvasónk tavaly de­cemberben volt betegállomány, ban. Táppénzét az 1976-os kere­sete alapján számfejtették. Mind­ezt sérelmesnek tartja, mert úgy tudja, az Ilyen összeget a kereső- képtelenséget megelőző tizenkét hónapban — esetét illetően az 1976. decemberével kezdődő és az 1977. novemberrel végződő időben — elért átlagos jövedelem sze­rint kell megállapítani. „De hál nekem van-e igazam?” — kér­dezi. ? Munkaadója helyesen járt el, ugyanis a társadalombiztosítási törvény értelmében a táppénz összegét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző nap­tári évben végzett munkáért járó átlagkereset alapján kell kiszá­mítani. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.

Next

/
Oldalképek
Tartalom