Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
1978. május 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Üzemmérnökök, maszaki tanárok A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola erősáramú karán évente háromszázhúsz-háromszázhatvan villamos üzemmérnök, illetve műszaki tanár veszi át diplomáját. Az erősáramú kar négy tanszakán korszerű eszközök, berendezések segítik az oktatást, illetve a kísérleti munkát. A képen: A járművillamossági szitkon személyautó, motor beállításával kapcsolatos vizsgálatokat végeznek a hallgatók. (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) Ifjúság és politika Kétségtelen, hogy napjainkban a politikai tevékenység tartalmában is, formájában is egyaránt mennyiségi és minőségi átalakuláson megy keresztül. Ez az átalakulás megfigyelhető a tőkésországokban csakúgy, mint a szocializmust építő országokban. és különösen érinti a fiatalokat. A vezető tőkésországok hivatalos ideológusai ebben az átala-' kulásban sietve vélik felfedezni a politikai passzivitást és a közömbösséget. „A kommunistáktól a kereszténydemokratákig, a szocialistáktól a neofasisztákig egyik párt sem titkolja aggodalmát és gondjait amiatt, hogy milyen nehéz fiatal párttagokat toborozni. Az igazság az, hogy a mai 20 és 25 éveseket kevésbé éldeklik a pártok, mint a tegnapiakat és a tegnapelőttieket” — mondja Franco Pierint olasz szociológus. kenység területe általánosan kiszélesedjék? Igen, mert a korábbi harci területek elcsendesedtek, s ma már a politikai tevékenységi formát nem lehet kizárólagosan valamiféle egyfajta akcióprogramban megfogalmazni. Es mert mások a történelmi feladatok, a mai ifjú nemzedékben már kisebb az igény a pátoszra. Elveti az érzelmek fitogtatását, de ez nem jelenti azt, hogy az ifjúságnak ne lennetovábbra is szüksége nagy, lelkesítő feladatokra. Ezek a feladatok azonban nem nélkülözhetik a realitást. Melyek ezek a realitások? Napjainkban a rövid-, közép- és hosszútávú népgazdasági tervek teljesítése, más szóval a fejlett szocializmus felépítése. Ennek megvalósításában koncentrálódnak a politikai jelentőséget nyert össztársadalmi feladatok. Panaszkodunk, panaszkodunk Amikor a hatóság sem segíthet A szinte félénk kopogtatás után idős asszony lép be a Kalocsai Városi Tanács igazgatási osztályára. Tétovázva néz körül, s amint egy szabad széket meglát, azonnal leül; az emeletet nem szokta sem a szíve, sem a lába. Panaszt tenni jött, s még alig szusszant, máris rákezd: — Tudom, hogy építkeznek a szomszédok, de az már mégiscsak sok, hogy a téglát olyan közel rakták a 'ház falához, hogy be se tudok menni..., a gazt nem tudom kigyomlálni... Persze azért, hogy nekik több hely maradjon a kertben... Az osztályvezető, dr. Németh József meghallgatja, majd útbaigazítja^ hogy ezt írásban, kell rögzíteni, meg kell rá húsz forintos okmánybélyeg is. Egy pillanatig habozni látszik a néni,, de azután már elszánt léptekkel a másik szobába, ahol a gépírónő megírja a jegyzőkönyvet. — Sok panaszos keresi fel az osztályt ilyen és hasonló ügyekkel? — kérdem dr. Németh Józsefet, amikor az ajtó becsukódik. — Évente 40—50 esetben határozattal kell intézkednünk a panaszok nyomán. Azokat az eseteket azonban nem is tartjuk számon, amikben a békéltetés sikerrel. jár... A birtokháborítási ügyek egy része nem megalapozott, a megromlott jószomszédi viszonyt legtöbbször nem is a panasz okában kell keresnünk, hanem egészen másutt... Az egyik panaszos azzal keresett fel, hogy átlóg a szomszéd kertjéből egy faág. Kérdezem, hogy mennyire. Mondja, úgy tíz centire... Ahogy tovább kérdezősködöm, kiderül, hogy csak azóta olyan nagy sérelem az a tíz centis faág, amióta a szomszédasszony férjhez ment, s a ház- körüli munkákat, amit azelőtt a panaszos férje végzett el a szomszédasszonynál, most az új ember csinálja. Megszakadt az ösz- szetartozás, .nincs rájuk szükség, s talán maga sem érzi, hogy ezért kellemetlen az átnövő hajtás. — Vannak visszatérő panaszosok is? — Nem is egy. Van aki azt panaszolja, hogy a kukából direkt az ő kertjébe szórja a szemetet a szomszéd. Ha kicsupálták a kertjéből a virágokat, csak is az a szomszéd lehetett... Ha mondom, hogy ehhez tanú is kell, a válasz: azt mindenki tudja... — látni azonban ő sem látta, de hát csakis ő lehetett. Előfordult már az is, hogy inkább eladta, a házát, s máshová költözött a sorozatosan megrágalmazott szomszéd, mert annyira elmérgesedett már a kapcsolatuk. — Tapasztalatai szerint kik azok, akik a szomszédi viszony rendezését a hatóságtól várják? — Vélhetnénk, hogy az emeletes házakban több ok lenne a nézeteltérésekre, hiszen közös helyiségeket használnak, vékonyak a falak... s mégis a családi házak szomszédsága romlik meg többször. Még él az emberekben, hogy az én házam az én váram ... Az állami házaknál, ha udvar van, ott is akad nézeteltérés, akárcsak azon is, hogy miért jár a szomszéd épen az ő konyhaablaka előtt... — Melyik eset volt a legkirívóbb az eddigiek közül? — Egyszer egy nyugdíjas korú bácsi jött, aki 20 éve egy magánlakás bérlője, s a szomszédja minden bejelentés nélkül elkezdte bontani a használatában levő melléképületet. A bontogató szomszéd arra - hivatkozott, hogy a vidéken élő tulajdonostól megvette azt a részt Végül kiderült, hogy csak szándékukban állt a vétel. Még akkor sem lett volna joguk a bérlő által olyan régen használt részt lebontani, ha megvették volna a házrészt. Határozatot hoztunk a bontás abbahagyására, és a lerombolt rész helyreállítására. Értesültünk később, hogy a helyreállítás megkezdődött — ez esetben jó kimenetele lett a dolognak... — Előfordul, hogy nincs igazuk a panaszosoknak? — Számtalan esetben, s még csak nehezíti a békéltetést, hogy a panaszra viszontkövetelés a válasz, s ilyenkor bizony vegyesdöntés születik, afféle salamoni „ítélet1’. — Hét éve vezeti az igazgatási osztályt. Ennyi idő alatt kialakult-e kép a haragos kalocsai emberről? — Ügy hiszem, nem . sokban különbözik más városok lakosaitól. Talán békülékenyebbek. Probléma csak akkor van, ha következetlenséget látnak a hatóság részéről. Igyekszünk papír nélkül elintézni a vitás eseteket, hiszen ami békésen rendezhető, minek mérgesítsük tovább. Ilyen esetekben nevelünk is, mert a célunk az, hogy az emberek békességben, megértésben éljenek egymás mellett és egymással. Évszázados téma a szomszédságból fakadó rengeteg perpatvar. Ha ma nem is a fülemile dalából, de a magnó, a lemezjátszó hangerejéből, a túráztatott motorkerékpár zajából (s itt most szívesen kihagynék néhány sort üresen, hogy mindenki beírhassa a saját sérelmét __), akad-néha m érgelődnivalónk a szomszéddal —, neki meg mivelünk. Az 1977. évi I. törvény idevonatkozó paragrafusa szerint a panasz olyan kérelem, amely egyéni sérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más jogilag szabályozott helyre. A panasszal kapcsolatos eljárás úgynevezett hézagot tölt be, ugyanis olyan sérelemről van szó, amelyek orvoslását más eljárásban nem lehet elintézni. Az igazgatási osztályok elé kerülő esetek jórészében viszont el lehetne a vitás ügyeket hatásági beavatkozás nélkül is intézni. A sérelmek józan . megítéléséhez azonban meg kell tanulnunk a közösségi élet alapvető szabályait, kinek-kinek. korra és nemre való tekintet nélkül. Amit — úgy látszik —, néha nehéz alkalmazni. De gyakorolni lehet... N. M. A nyugati Ifjúságkutatók egy része a fiatalok általános politikai érdektelenségét, másik része pedig a politikai tevékenység formáinak változását látják e jelenségben. Ez utóbbi — ha létezik ilyen a tőkésországokban — a nyugat-európai kapitalista rendszer háború utáni viszonylagos stabilizálódásával függ össze, melynek következménye, hogy miközben a fiatalság egyre jobban kiábrándul a tőkésországokban folytatott második világháború utáni politikából és propagandából, nem képes megtalálni az eredményes politikai tevékenység útját. De mert a fiatalok egy része változtatni akar, ám nem tudja, hogy mi módon tegye, a legkülönbözőbb áramlatok sodrásába eshet. Es bármilyen jó a szándék a társadalmi-politikai változtatásért, a reakciós erők minden esetben kihasználják a fiatalok aktivitását, változtatni akarását és hamis illúziókat keltve bennük, rossz módszerekre biztatják őket. Ezek végkifejlete az utóbbi évekre és a napjainkra oly jellemző terrorhullám, amely bár külsőségeiben a tőkés hatalom megdöntéséért folyik, minden esetben a jobboldali reakció megmozdulása, és a baloldali ptártok és mozgalmak megbénítására és azok befeketítésére törekszik Nem vitatható, hogy az elmúlt néhány évtizedben a szocialista országokban is megváltoztak a politikai feladatok ha tetszik, „hétköznapibbá” váltak. Nálunk már nem proletánforradalom kivívása a feladat, hanem a proletárdiktatúra megtartása, annak erősítése, továbbfejlesztése. S mert ez így van, és mert ehhez tömegek akarata szükséges, a politikai tevékenység terü’etei kiszélesedtek az ifjúság nagy tömegei számára is. A politikai feladatok összefonódtak gazdasági feladatokkal A gazdasági szempontból aktuális kérdések a politikai munka döntő láncszemei lettek. S mert az ifjúság legnagyobb része a gazdasági munkában aktívan részt vesz, nyugodtan mondhatjuk, hogy a fiatalok többsége cselekvőén politizál. Annak a politikának az érdekében, amelyet a szocialista országok vezető {jártjai, a kommunista p>ártok szabnak meg. Ez a szocializmusban élő ifjúság pjolitikai arculatának a legjellemzőbb vonása. Szükségszerű-e, hogy a szocialista gazdasági-társadalmi rendszerű országokban a pjolitikai tevéA munka tehát pjolitikai tett. Ugyanúgy, mint a szocialista társadalom felépítésében tanúsított áldozatvállalás, a társadalmunk fejlődését tudatosan előrevivő minden cselekedet. Ám igazán pjolitikai aktivitássá akkor válik, ha a fiatalok mindezt tettük pjolitikai jelentőségének tudatában hajtják végre, ha tetteik pjolitikai nevelésük, fejlődésük formálójává, egyben eszközévé válnak A kérdés ezek után már az, hogy kialakultak-e nálunk ennek a pjolitikai -tevékenységnek megfelelő formái, területei? Hogyan bővíthető a közvetlen pjolitikai tevékenység színtere a szocialista demokratizmus szélesítésével? A pjolitikai-társadalmi aktivitásnak jelenlegi viszonyaink között a következő formái vannak: a termelésben, a gazdasági feladatok megoldásában való tudatos részvétel, a társadalmi-politikai szervezetekben folytatott tevékenység, a közvetlen pjolitikai akciókban, rendezvényeken való aktivitás. Alkalmas e feladatok ellátására, megvalósítására az ifjúság egésze? A kérdésre választ csak úgy adhatunk, ha nem az életkort, hanem a fiatalok élet- körülményeit határazzuk meg, mint elsődleges szempjontot. Különösen és véglegesen akkor válnak a fiatalok alkalmassá pjolitikai feladatuk végrehajtására, amikor a.termelő munkában vesznek részt. S mert sokan közülük már 16—17—18 éves korukban résztvevői a gazdasági munkának, azt mondhatjuk, hogy a tizenévesek többsége a maga területén márpjolitizáL .Ehhez a valósághoz' igazodott az MSZMP szervezeti szabályzata is, amikor leszállította a pjárt- tagság alsó korhatárát a X. kongresszus határozatával E határozat értelmében minden arra rátermett 18. életévét betöltött fiatalember tagja lehet a pjártnak. S ha a pjárttagság életkor szerinti ösz- szetételét' vizsgáljuk, azt látjuk, hogy egyre többen vannak a fiatalabb korosztályiból, és még több fiatal kéri felvételét a {jártba. E tény önmagában is arról tanúskodik, hogy mennyire igénye, szükséglete hazánk ifjúságának a pjolitikai tevékenység. M. M. A megyével kapcsolatos levéltári kiadványok Az utóbbi években több vaskos kötettel lepte meg a szűkebb ha-. zánk története iránt érdeklődő embereket a kecskeméti levéltár. Napvilágot látott többek között a Bács-Kiskun megye múltjából című dokumentum-sorozat első kötete és a Dokumentumok az 1918—19-es forradalmak Duna- Tisza közi történetéhez című vaskos könyv. A levéltár igazgatójától, dr. Iványosi Szabó Tibortól megtudtuk, hogy az intézmény munkatársai folytatják publikációs tevékenységüket, s így már a közeli hónapjókban, újabb kiadványokkal gazdagodik majd hely- történeti irodalmunk. A Tanulmányok Bács-Kiskun megye múltjából sorozat következő — mintegy négyszáz oldalas — kötete a késői feudalizmus korának legfontosabb előkerült iratait gyűjti majd egybe. Azt is tervezik, hogy megjelentetik külön kötetben a megyénkkel kapcsolatos 1848—49-es forrásanyagokat, továbbá azt követően az egészségügy és a közművelődés egybeszerkesztett dokumentumait. kóival való találkozás. Itt a kerület pjártbizottságánaik titkára ismertette a város fejlődését, életét, majd az üzemek szocialista brigádjainak vezetői beszéltek a gyáriak dolgozóinak munkájáról. A magyar {barátságivonat utasai nevében Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára Bács-Kiskun megye fejlődéséről adott számot. A találkozó táncos, énekes műsorral zárult, amellyel vendéglátóink kedveskedtek nekünk. A két nap után felejthetetlen élményekkel gazdagabban vettünk búcsút Ukrajna fővárosától, s indult vonatunk Lenimgrádba. Deák István (Folytatjuk) Tizenegy nap a Szovjetunióban — hogy a rossz idő ellenére is — milyen ünnepíélyesen és fegyelmezetten állnak a kis úttörőik, s adóznak a hősök emlékének. 1 Szokatlanul sok utas vá- lakozott azon az ápinilisi reggelen a kecskeméti vasútállomáson. Bács-Kiskun megye különböző. részeiből összesereglett háromszázötven ember várakozásteli. izgatott zsibongása töltötte meg a peront. Lassan rendeződtek a csoportok, s a kedves és végtelenül türelmes IBUSZ- kísérők mindenkit beszállásoltak a különvonat hálófülkéibe. Kényelmesen elhelyezkedtünk a gyorsan otthonossá vált vonaton, s mire elindult a szerelvény, már szövődtek is a baráti szálak. A záhonyi határállomáson már mindenki Ismerté szomszédjainak életútját, ha pedig ezután időnként elakadt a szó. az csupán azért történt, mert a Kárpátok hófödte csúcsainak, fenyvesekkel borított lejtőinek csodálatos látványa kötötte le figyelmünket. Reggel érkeztünk Kijevbe. Az állomáson autóbuszok vártak, amelyek a szállodába szállították a csopjortokat, s ezek vitték városnézésre is bennünket. Ki jev sokban hasonlít a mi Budapestünkre. A várost a Dnyeper szeli át. akárcsak fővárosunkat a Duna. Büszkesége. — az új iparcentrum — az ukrajnai metropolis keleti .részén, a Davnyica kerületbe épült fel. A mai K’jev kedves, derűs, gyorsan fejlődő város, a békét, a nyugalmat árásiztja. Átlépve azonban a Nagy Honvédő Háború történetét bemutató múzeum kapuját, elénk tárulnak a szenvedéssel, megpróbáltatással teli múlt I -piákéi. Megrázó élmény marad ez számunkra, hiszen a hős város hitlerista megszállók elleni küzdelméről az egykori harcok veteránjai személyesen tájékoztattak bennünket. Ellátogattunk a monumentális Hősi Emlékműhöz, amelyet a város lakóinak szüntelen kegyelete övez. Itt soha nem hervadnak el a hősök iránt érzett hála virágai, s állandó őrséget adnak a pionírok. Csodálattal néztük Azután ismerkedtünk a csodálatosan szép. műemlékekben gazdag várossal. Elgyönyörködtünk a Szófia székesegyházban és sok más hasonló jellegű épületben. Különvonaturik utasainak többsége először járt a Szovjetunióban, de akik már voltak itt. azok is szívesen járták újra az utcákat. A legnagyobb hatással mégis a szovjet emberek voltak ránk. Örökre emlékezetes marad számunkra a dawnyicai kerület la-. • Kijev, mint látképe is mutatja, hasonlít Budapestre. Megcsörrent a telefon, de ® Robog a barátságvonat a Kár- kiderült, hogy téves kapcso- P*t<*baa. lás. A hang azonban ismerősnek tűnt, ezért nem tettem le a kagylót. Jaj, hát te vagy az? — hallottam örömteli felkiáltását újdonsült barátomnak, akivel a napokban érkeztünk vissza a Szovjetunióból, ahol a megyei pártszervek, a Hazafias Népfront és az IBUSZ szervezésével indított barátságvonattal jártunk. Mondanom sem kell, hosszúra nyúlt a beszélgetés, hiszen újraéltük, felelevenítettük az együtt töltött tizenegy nap sok, sok csodálatos élményét. Hogy is volt csak?
