Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

1978. május 23. • PETŐFI NEPE • 3 Határőrizet, határforgalom határrend Dudás István határőr ezredes nyilatkozata Köztudomású, hogy megyénk déli szélét mintegy száztizenkét kilöméter hosszan az országha­tár alkotja. A határ őrizetét a határőrség kiskurthalasi kerületparancsokságának alegységei végzik, szorosan támaszkodva a lakosság segítségére. A meg- növekedett idegen- és kishatárszéli forgalom a határőrök munkája, helytállása mindenki előtt ismeretes. Dudás István határőr ezredest, kerületparancsnokot azzal a céllal kereste fel lapunk főmunkatársa Gémes Gábor, hogy tájékoztatást kérjen a határőrizeti feladatokról, a határforgalom alakulásá­ról, a határrend következetes betartásáról. KÉRDÉS: Milyen határsérté­sek fordulnak elő, s kik azok, akik illegális úton próbálják el­hagyni az országot? VÁLASZ: — Elöljáróban sze­retném leszögezni, hogy parancs­nokaink, határőreink a szabály­zatoknak megfelelően, a törvény' előírásait követve végzik felada­taikat. Céljuk: megelőzni a tiltott határátlépést, vagy elfogni azo­kat, akik illegális úton próbálnak ki- vagy bejutni az országba. A határsértők 50 százaléka bünte­tett előéletű, ezen belül 20 szá­zalékuk a tiltott határátlépésben visszaeső. A határsértők zöme magyar állampolgár, bár az utób­bi időben több külföldit is fog­tak el katonáink a határon. Az elmúlt évben a Bács megyéből indult határsértők száma alig ha­ladta meg a tízet. A határ felé induló, illegálisan távozni aka­rók szinte az egész területen mo­zognak, ám ezek közül jó részü­ket már a határ előtt lefüleljük. Előfordul, hogy a forgalomellen­őrző pontokon próbálkoznak ki-, vagy bejutni, de ezek a szemé­lyek az útlevélellenőrzéskor a járművek átvizsgálásakor futnak karjainkba. KÉRDÉS: Vannak-e kialakult módszereik a határsértőknek? VÁLASZ: — Igen. Rendkívül sokfajta módszert ismerünk, de mondani sem kell, a ki- vagy be­jutáshoz mindig újabb és újabb, egyre kifinomult módszereket al­kalmaznak. Volt már példa arra, hogy a határsértőt félájultan emelték ki határőreink a vasúti kocsi padlásteréből, s akadt olyan is, aki a kamion hűtőberendezé­sében már félig megfagyott. Mik- robusz-ülések alatt, gépkocsi cso­magtartójában, vízmosásokban és erdőkben, szalmakazLakban is fe­deztek fel ha'tánsértőket. A köz­utakon, a vasútvonalakon történő ellenőrzések, s természetesen a lakosság segítsége, a határőrség személyi és technikai állományá­nak állandó erősödése azonban egyre kevésbé nyújt alkalmat a határ büntetlen' megsértéséhez. KÉRDÉS: Hogyan alakult a megyében levő két határátkelő- hely forgalma? KÉPERNYŐ A tévé faluképe Az irodaiam mindmáig adós az átalakuló magyar falut maradan­dóan ábrázoló összefoglalással, a változások történdlrmi jelentősé­gének érzékeltetésével. Félő. hogy hasztalanul várunk a társadalmi mozgásokat lényegükben megra­gadó müvekre, mint ahogyan sajnálatosan htiányolLjulk a> ma­gyar polgárság, vagy a század­forduló táján kibontakozó váro­siasodás átfogó irodalmi tükrözé­sét. Az 1960-as évek elején néhány filmrendező többet. mélyebbet, fontosabbat mondott el a magyar valóságról, az új és a régi har­cáról. az átalakuló faluról, mint a kortárs irodalom. Néhány ki­váló filmünk új területeket hó­dított meg a művészet számára, növelte nemzeti önismeretünket, segített a dolgok megértésében, tudlati elrendezésében. Volt egy időszak, amikor abban remény­kedtünk. hogy a mozgékonyabb, hatékonyabb, frissebb televízió vállalja el. amivél az irodalom, a film. a dráma csak küszködik, félsikerrel birkózik. 'Hiteles képet kap húsz-ötven- száz esztendő múltán a mai ma­gyar faluról, aki kizárólag a fennmaradó dokumentum- vagy játékfilmekből, vonatkozó tévé­műsorokból tájékozódik? Biztos vagyok abban, hogy a sok rész- letiigazságot. információt tartal­mazó. olykor megrázó, összefüg­géseket feltáró képes publikációk után láthatunk majd' megvilágító erejű, a perc és a történelem szükségességét és igazságát üt­köztető nagy televíziós műveket. Reményeimet több kezdemé­nyezés táplálja. És a falu iránti érdeklődés növekedése! A ripor­terek. forgatókönyvírók, rendezők korábban vagy a hagyományos (torz, sosemvolt igazságul falu­képet konzerválták vagy min­denre rácsodálkoztak, lelkendez- . ték és meglepetésükben elfeled­keztek az átalakulás okainak ku­tatásáról. bemutatásáról. (Vala­hogyan úgy látták a magyar vi­déket. mint ama robogó úthen­ger-sorozat szerzői.) Csak nyomókban mutatkozott ez a szemlélet az Izsáki Állami Gazdaság eredményeit bemutató filmben. A szocialista mezőgazda­ságot és megyénket jól ismerő rendező számára azt hiszem csak éllenpontozó szerkesztés lehetősé­gét kínálta a „jé-s” rácsodáiko- zás. Aki végignézte a tömör, so­katmondó filmet, az természetes­nek tartja, hogy a pesti fiatal­ember megtalálta helyét a nagy­községben. az megéiiti a fiatal diplomások lelkesedését, a szak­ismeretek növekvő fontosságát, belelát egy korszerű nagyüzem életébe, egy új értelmiségi maga­tartásforma kialakulásába. Még nagyobb elismeréssel szólnánk a meggyőzően fotagrafált dofcu- menitumfilmrőL ha kicsit na­gyobb helyet, figyelmet kap a falliu és az állalmi gazdaság köl­csönös egymásra hajtása, kapcso­lata. A Szegedi Körzeti Stúdió rövid fennállása alatt viszonylag sok adalékkal, színnel gazdagította faluképünket. Ónálló falufilmre — tudtommal — .nem vállalkoz­tak, de érdekesek 'riportjai. A ke­celi batikos-gyiereikekről és tanár­nőjükről készített tudósítás — legutóbb — igyekezett távlatosan bemutatni munkálkodásukat. . Báics-Kiskun megyei kötődésű a Dinasztiák sorozat első része. A kékfestő című riportfillm. A Bács­almáson élő család több nemze­déke megelégedett a talán déd- nagyapától származó tudomány átörökítésével. A legifjabbak már tanítani akarja édesapja. hogy majd könnyebben dönthessen: a megváltozott faluiban folytatja-e az ősi mesterségeit. A dokumen­tumifi lm hűséges, bár néha felszí­nes képet adott a falun élő ipa­rosok életformájáról, gondolkodá­sáról. életkörülményeiről. iAz „Évszázadok, évtizedek” a televízió kiemelkedő teljesítmé­nyei közé tartozik. Szándéka, kö­vetkezetessége. őszintesége teszi emlékezetessé. A — főleg — az első részben — döbbenetes múlt- idézés semmit sem tagad el. sem­mit selm titkol, semmit sem szé­pít, nem magyarázkodik, igazol, mentesít, mert csak így kerülhe­tők el az illúziók, a ködképek, így válik nyilvánvalóvá, mit kell tennünk. A megszólaltattak több­ségében „békévé oldódott az em­lékezés”. sebet osztók és bántot­tak. bűnösök és ártatlanok bele­illeszkedtek az új körülményék- be. Rácz Gábor rendező. Lázár István forgatókönyvíró és Becsy Zoltán operatőr olkulásos filmet készített. A Zsámbék példázza, hogy mi mindent mondhat el egy faluról — múltjáról jelenéről — a kamera, ha értő és felelős em­berek kezelik, mit tehet a tévé. H. N. VÁLASZ: — Keleb ián vasúti, Hercegszántón közúti átkelőhely- lyel rendelkezünk. A tkelebiai for­galomellenőrző pont a szemóly- és teherforgalmat, a hercegszán­tói a közúti személyforgalmat bo­nyolítja le. Kelebián az utasfor­galom 2,9, Hercegszántón pedig 65,9 százalékkal nőtt az előző évi­hez képest. Csupán egyetlen szám­adat: 1977-ben több mint három­millió százezer ember fordult meg a két átkelőhelyen. Érdekes, hogy az utasok több mint 40 szá­zaléka jugoszláv, 32 . százaléka magyar, az egyéb szocialista or­szágokból kiléptetésre jelentke­zők aránya meghaladja a 15 szá­zalékot. A tőkés országokból ér­kező, ültetve továbbutazó állam­polgárok arárlya viszonylag ke­vés, nem éri el az 5 százalékot. Várhatóan néhány hét múlva megnyílik a tompái határátkelő- hely is, s ilyen módon számítá­saink szerint tovább növekszik a területünkön ki- illetve beutazók száma. Itt tennék említést arról, hogy az elmúlt évben e két' ha­tárátkelőhelyen több mint hat­millió forint értékű csempészárut fedeztünk fel közösen a Vám- és Pénzügyőrség beosztottjaival. Az elkövetőik zömmel magyar, de akadnak jugoszláv, lengyel és közel-keleti állampolgárok. KÉRDÉS: Van-e lehetőség a határsértések megelőzésére? VÁLASZ: — Igen. Határőrizeti munkánk egyre erőteljesebb vo­nása — a biztonság fokozásán be­lül, s a határsértők elfogása mel­lett —, a megelőzés. Ebben a munkában főleg a rendőrségre, önkéntes segítőinkre és a lakos­ságra támaszkodunk. Több mint félszáz önkéntes határőr, ugyan­ennyi önkéntes rendőr, s a ki­lenc határőr-község lakossága, háromszáz úttörő, négyszáz ifjú­gárdista szolgálja céljainkat. A párt-, az állami és .társadalmi szervekkel való kapcsolat állan­dó ápolása, erősítése, honvédel­mi munkánk még szélesetíb kör­ben való alkalmazása nagy lehe­tőségeket kínál. Ezek hasznossá­gát nap mint nap érezzük is. A határőrök és a polgári lakosság a munkanapokon éppen úgy, minit az ünnepen együtt él, ez a kap­csolat szilárd és- megbonthatat­lan. Ennek is tulajdonítható, hogy a határrendet betartják és másokkal is betartatják. Szeret­ném elmondani, hogy alegysége­inknél jól szervezett szocialista versenymozgalom folyik, amely­be a sorállomány és minden al­egység benevezett. Az elmúlt év­ben tíz alegységünk érte el az élenjáró címet, s leszerelő kato­náink közüli a kiválók aránya 30. az élenjáró katonák aránya pe­dig 70 százalék. A fiatal katonáik 90 százaléka tagja a KISZ-nek, és sokan Itt a határőrségnél ér­demlik ki azt, hogy felvegyék őket a párt tagjai sorába. A ka­tonák a szolgálati feladatuk el­látása után művelődhetnék,. spor­tolhatnak, ifjúsági klubjainkban pezsgő élet folyik —, fejezte be nyilatkozatát Dudás István ha­tárőr ezredes. Megszüntetett vasútvonalak Az elmúlt tíz év alatt töhb minit 1400 kilométer hosszúságú kisforgalmú gazdaságtalan vasút­vonal szűnt meg. mintegy 20 mil­liós utas- és 2,2 millió tonnás áruforgalmát mlind a közúti köz­lekedés vette át. A 12 évre elő­irányzott programnak több mint kétharmadát teljesítették. Az in­tézkedés révén a népgazdaság csaknem 900 millió fariint beru­házástól mentesült (megszüntetés híján ugyanis a vasútvonalaikat fejleszteni kellett volna), s folya­matosain évi 178 millió forintot takarít meg. A forgalom meg­szüntetését követően — megha­tározott időn bélül gondoskodnak a vasútvonalba épített anyagok, létesítmények bontásáról. Sok helyen hasznosítják az anyago­kat és a felszabadult területet Például Harkányfündő és Pécs között, a vasútvonalat használták fel közútépítésre. A Cegléd— Hanbháza közötti vonal egyik öt- kilométeres szakaszán is a vasút helyére kerül az országút. A közlekedés célszerű munka- megosztását. a gazdaságosabb f u­varozást szolgáló intézkedéseket — egy-kéit kivételtől eltekintve — kezdettől megértéssel támogatták az érintett területek vezetői, akik a szanálás előkészítése során fel­merült vitás kérdésék megoldá­sában is segítették. A legutóbbi időben a helyi vezetők megérté­se és segítsége már nem egyér­telmű. lassult a szanálás is. 1976- ban 184 kilométer. 1977-ben már csak 86 IkfilomStannyi vasútvona­lat szüntettek meg. Az idén eddig mindössze 20 kilométernyi vasútvonalon szűnt meg a köz­lekedés. A munka lassulása egyrészt érthető, most jutottak el azokhoz a vonalakhoz, amelyeknél a for- galoimátterelés anyagi feltételei már nagyobbak. A balatomfenv- vesi gazdasági ivasút hálózaton utazókat például csak akkor ve­hetik át a buszok, ha a lapos te­rületen kiépüli a megfelelő út. A kecskeméti kisvasúti hálózat ite- LePülései ős messze esnek az egyéb közlekedési útvonalaktól. A párt és a kormány gazda­ságfejlesztési irányelveiinek meg­felelően a vanálmegszüntetések- nek is az a célja, hogy a fölös­leges beruházásokat elkerülve megfelelő — a korábbinál nem rosszabb, de nem is az átlagos szint fölötti — fed tételeket te­remtsenek az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak. A tervidő­szak hátralevő éveiben még 323 kilométer normál. 220 kilométer keskeny nyomközű és 153 kilo­méter gazdasági, összesen tehát 696 kilométer vasútvonalat kell megszüntetni. A közlekedés ve­zetői ugyanolyan részletes gazda­sági számítások alapján. nagy körültekintéssel jelölik ki a sza­nálásra ítélt vonalakat, mint a program kezdetén. Jelzések életvitelünk változásairól # Nincs olyan mérőszám, amely százaléknyi pontossággal kifejez­hetné: hogyan élünk. A statisz­tika sok mindenre választ ad ugyan — ismeretes például, hogy tavaly 1976-hoz képest 10,3 szá­zalékkal nőttek a lakosság pénz­bevételei ; a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos bevételek 17,1, a pénzbem társadalmi jut­tatások pedig 9,8 százalékkal ha­ladták meg az előző évit, s tud­juk azt is, hogy a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal emel­kedtek —| ám az életszínvonalat csupán a számok nyelvén nem lehet jellemezni. Megannyi — már-már felsorolhatatlanul sok — tényezőn múlik e hogyan, ily módon az sem mindegy, hogy hol, az ország melyik településén élünk. Nyilvánvaló: ahol gyors a fej­lődés, ott jobbak az életkörül­mények. Üj városainkban — Du­naújvárostól Lenínvárosig — lé­nyegesen több a komfortos ott­hon, mint a múlt örökségét még hordozó, látványosan, de az igé­nyekhez képest mégsem elég gyorsan megújuló megyeszékhe­lyeink egynémelyikében. De falu és falu között is különbséget le­het tenni, attól függően, hogy mennyire gazdag a termelőszö­vetkezet, s mit tesznek szűkebb pátriájuk felvirágoztatásáért az ott lakók. Vállalják-e a közmű­ves! téssel-csator nahálózat építé­sével járó költségeket, mi több: társadalmilag mennyire aktíváik? Megfelelő-e az ellátás, kulturált-e a szolgáltató és bolthálózat? S még folytathatnánk a sorolást. # A különbözőségekből alakul ki ama összkép, amelyeket ele­mezve az MSZMP Központi Bi­zottsága április 19—20-1 ülésén egyebek között megállapíthatta: „A lakosság életszínvonala gaz­dasági lehetőségeinkkel összhang­ban az elmúlt években is rend­szeresen emelkedett”. Ez tartal­mazza azt is, hogy: ,A kereseti arányok kedvezően változtak... A munkásság és a parasztság re­álkeresete céljainknak megfelelő­en, megközelítőleg azonos ütem­ben emelkedett; utal arra, hogy: ,A tervidőszak első két évében 187 000 (ebből 66 050 állami) la­kás, az ötéves tervben előirány­zottnál összesen 20 000-rél több épült. Az új lakásaik 93—95 száza­léka kettő, vagy több, ezen be­lül 35—38 százaléka három, vagy több szobás”. Szó esik arról is: „A termelőszövetkezeti tagok csa­ládi pótléka azonos lett az ipari dolgozókéval. Kiterjesztettük a gyermekgondozási segélyt a szak­szövetkezeti tagokra”; továbbá, ismét más témára (egyszersmind gondjaink egyikére) utalva: „Bár a szolgáltató vállalatok teljesít­ménye 'növekedett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével nem sikerült lé­pést tartani”. Jövedelmek, lakás, szolgálta­tás — kiragadott példák a leglé­Vásári színfoltok A szakemberek az újságokra kíváncsiak, a közönség a hagyomá­nyokat kedveli. Mert a vásárokhoz hozzátartoznak a szakmai be­mutatók, de a pecsenyesütők, a halászcsárda, a sörkert és az ajándék- árusító pavilonok is. Új színfolt a tejbüfé. Kellemes, vonzó látvány, soha nincs előtte sorbanállás. tülekedés. Nem úgy, mint a szomszéd­ban, ahol bort és sört mérnek. Nincsen rózsa tövis nélkül Vásárok jönnek és m.ennek, változnak a termékek, az állan­dóságot a kecskeméti Herskovics Ernőné kézimunkái képviselik. Minden BNV-re elhozta színes kalocsai térítőit, sőt kezdetben, pólyába' csomagolva a lányát is, akinek a pult alatt szorított he­lyet. A csecsemő időközben haja- donná serdült, ma már ő is hí­mez, sőt szebbnél szebb mintá­kat is ír. Jól megy az üzlet? Az első napokban alig volt for­galom. Az időjárás tönkretesz bennünket. Mintha csak meg len­ne írva, ha BNV van, folyton esik az eső. Most végre kisütött a nap, mindjárt nagyobb a moz­gás. A kivarrt térítőkét inkábba külföldiek vásárolják, itthon az előnyomott vásznakat veszik. Di­vatba jött a hímzés. A tévéműso­rok sem olyan érdekesek, hogy ne lehetne mellettük öltögetni. Vevő érkezik, Raffael Gyula VII. osztályos tanuló. Békésről jöttek városnézőbe és gyorsan el­szaladt, hogy zsebpénzéből aján­dékot vásároljon az édesanyjá­nak. nyegesebbek közül. Am életkö­rülményeinket — fogalmazhatjuk úgy is: életszínvonalunkat —sok olyan tényező is befolyásolja, amelyek mellett hajlamosak va­gyunk már-már oda sem figyelve elhaladni. Mindennapossá-termé- szetessé vált — és mégsem az!—, hogy a televízió-előfizetők száma . a rádió-tulajdonosokéval vetek­szik: elérte a két és fél milliót. Ez annyit jelent, hogy az ezer lakosra jutó televízió-előfizetők száma 233 (összehasonlításul: 1973-ban Olaszországban 208, Ausztriában és Franciaországban 238—237, az NSZK-ban 298). A személygépkocsik száma megha­ladta a 700 ezret, s jóllehet meg­vásárlásuk, üzemben tartásuk te­temes költséget jelent, áz igények az előbbi szám fölött járnak. Saz autózás megkönnyítésére egyide­jűleg több autópálya, korszerű autóút épül; Budapest és több nagyváros közúti felüljárókkal gazdagodik — miközben a tö­megközlekedés is megú jutóban van. A vasútnál előtérbe került a gyorsabb-kulturáltabb utazást le­hetővé tevő villamosítás, a Volán autóbuszai között mind több a tetszetős-kényelmes panoráma busz. • Ha közvetve is, a közlekedés korszerűsítésével a környezet fo­kozottabb védelmére is utaltunk. Igaz, a személygépkocsik szeny- nyezik a levegőt, mind több he­lyütt létesítenek viszont — oly­kor parkosított — sétálóutcákat, a városok határában erdőket ül­tetnek, csónakázó-tavakat létesí­tenek. S aki pedig új lakónegyed­ben él, láthatja: ilyenkor, tavasz­tájt ezer számra érkeznek a né­hány év múlva már árnyat adó facsemeték. Gazdagabbak va­gyunk a sportolási lehetőségek­ben is, mint korábban: erdei tor­naipályák nyíltak, sok sporttelep a lakosság számára is szélesre tárta kaipujáit, s immár nemcsak a főváros dicsekedhet rangos sportversenyekre, mindennapos testedzésre egyaránt alkalmas fe­dett uszodákkal. S ha már utaltunk hazánk ide­genforgalmára, tegyük hozzá azt is; tavaly négy és fél milliónál több magyar látogatott külföld­re (1971-ben még csupán egymil- lióan, 1975-ben hozzávetőleg há­rom és fél millióan), s az utazási irodák nemzetközi túráira már az év elején rendre lefoglalják a he­lyieket ... • Mindez adalék csupán, alig néhány — ha úgy tetszik, ön­kényesen — kiragadott vonás az összképből. Am jelzi az életvi­telben végbement változásokat, az anyagi-tudati előrehaladás ál­lomásait F. T. —- Nagyon szeret kézimunkáz­ni. Egy szép térítővel biztosan megörvendeztetem. Engem is megtanított az öltésekre. Amikor esik és nem lehet focizni, nekem is ez a szórakozásom'. Két szőke német lány fonalat is kérne a kiszemelt térítőhöz. Sajnos, ezzel nem szolgálhatnak. Azt mondják nincsen rózsa tövis néiküL A vászonra rajzolt virá­gok tövise, a fonalhiány. Az el­látás nem tart lépést a növekvő kereslettel. Eredeti kalocsai, ma­tyó és sárközi mintákból gazdag a választék. A vásárlás örömén azonban sokat ront, hogy a virá­gok életrekeltéséhez nélkülözhe­tetlen kellék — hiánycikk. „Kímélő” ásó és kapa Magas, sovány férfi rendület­lenül ássa a földet, mindenki megtorpan és nézi. Az ásó ugyan­is nem közönséges szerszám, ha­nem annak egy korszerűsített változata. Fent kormányszerű nyélben, lent rugós támasztékban végződik, inkább rollerre, mint ásóra hasonlít A lengőnyeles ka­pával együtt azt a célt szolgál­ják, hogy megkíméljék a kiskert- tulajdonosokat a hajolástól és a derékfájástól. Sokan szóbeli magyarázatot is kérnek arra, amit hiába látnak, nem tudnak elhinni. — Az a lényeg — ismétli fá­radhatatlanul a szerszámok ki­találója és gyártója, egy buda­pesti kisiparos —, hogy rá le­het támaszkodni, ezáltal nem a lábra helyeződik a teher. Nincs igénybevéve sem a láb, sem a de­rék. Egész nap áshat, kapálhat Vele és meg sem érzi. A csábítás nagy. A hétvégi há­zak körül beültetett kertek, és a hobbi-telkek is tanúsítják, hogy az emberek szívesen kertészked­nek, veteményeznek szabad ide­jükben. Hasznos szenvedély. Nem kell pénzt adni salátáért, hagy­máért, retekért és ennyi mozgás a szervezetnek is jót tesz. Csak az a bökkenő, hogy aki nem szok­ta meg az ásást, utána napokig fájlalja a derekát. Teherautó fékez mögöttünk, a sofőr kiszól a fülkéből — Legközelebb olyat találjon ki, amivel már nem is kell ásni Önműködőt, ami a nyugágyból irányítható. Nagy derültség. Többen úgy vé­lik, hogy a kívánság nem is olyan teljesíthetetlen. Mások szerint ekkora kényelemre nincs is szük­ség. Úgyis keveset mozgunk. Nem árt az a kis ásás, gyomlálás. A címet azért elkérik. És szétszé­lednek újabb látnivalókat, élmé­nyeket gyűjteni. V. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom