Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
1,111 IDŐJÁRÁS Túlnyomóan borult Idő, egyre több helyen megeredő, majd országos esővel, északnyugaton havas esővel. Később időnként felszakadozó felhőzet, továbbra is sokfelé esővel. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0—5, legmagasabb nappali hőmérséklet: általában 10—15 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tudósok ismerkedtek Bács-Kiskun mezőgazdaságával, élelmiszeriparával t A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben dr. Kiss Árpád a tritikálé nemesítésének körülményéiről tájékoztatta a vendégeket. (Tóth Sándor (elvétele.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 87. szám Ára: 90 fillér 1978. április 14. péntek A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Szentágothai János elnök és Márta Ferenc főtitkár vezetékével tegnap látogatást tett Bács-Kiskun megyében. dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívásának tett eleget az MTA elnöksége, amelynek az volt a célja, hogy a rövidesen sorra kerülő tanácskozásukhoz — amelynek témája a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás — gyakorlati ismereteket gyűjtsenek. Erdélyi Ignác, asz MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei taA Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége a megyében # Dr. Bodóczky László köszönti a lengyel vendégeket. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfő óta hazánkban tartózkodó Lengyel Nemzeti Egységfront küldöttsége tegnap Kecskemétre látogatott. Dr. Bodóczky László, a megyei népfront bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, dr. Wieszlaw Sadovski professzort, a LNEF varsói bizottságának elnökét, a •lengyel parlament (szejm) képviselőiét Mieczislaw Rzepielát, a LNEF Ooote Vajdasági Bizottságának alelnökét, parlamenti képviselőt, Teresa Mayert, a LNEF Gdansk Vajdasági Bizottságának titkárát József Zyteket, a LNEF nemzétközi osztályának vezetőjét, s a küldöttséget kecskeméti útjára elkísérő Marian Chrusz- czewskit, a Lengyel Népköztársaság 'budapesti nagykövetségének tanácsosát Farkas József, a megyei nép- frontbízottság titkára Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséről, valamint a népfrontmozgalom időszerű feladatairól adott tájékoztatást Ezután a lengyel vendégek a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedtek, mégnézték a Tudomány és Technika Házát, a Megyei Művelődési Központot és a Kodály Intézetet. Délután Tiszaikécskén folytatódott a program. A delegáció tagjai a Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben üzem látogatáson vettek részit majd tájékoztatót hallgattak meg a közös gazdaság és á nagyközség eredményeiről, fejlődéséről. A vendégek este visszautaztak Budapestre. T. L. KORSZERŰSÍTIK A FELVÁSÁRLÓ TELEPEKET Az elmúlt esztendő áruforgalmazási nehézségeiből okulva, az idén szervezettebbé válik a zöldség-gyümölcs felvásárlása a megye fogyasztási szövetkezeteiben. A körülbelül kétszáz állandó átvevőhely mellett a betakarítás időszakában 40—50 ideiglenes felvásárlóhelyet is létesítenek, a legtöbbet közvetlenül a termőföld szélén. Ugyanakkor korszerűsítik a szállítást, a rakodást, rekonstrukciókat hajtanak végre, sőt újabb három átvevőhelyet is építenek Kalocsán, Solton, Mélykúton. Tavalyelőtt Bócsán, Tázláron, Tompán, Kisszálláson, az elmúlt évben Kunszentmiklóson, Kecelen, Kiskunmajsán, La- josmizsén építettek hasonló létesítményeket. Ezeken a helyeken már tavaly is könnyebb és gyorsabb volt az áru átvétele, ami bizonyítja, hogy az ÁFÉSZ-ek komolyan veszik a zöldség-gyümölcs termesztésére, felvásárlására, forgalmazására ho_ zott kormányhatározatokait Saját erőből is egyre többet fordítanak fejlesztésekre. Szükség is van erre, hiszen az idén mintegy tízezer vagon áru átvételére számítanak a fogyasztási szövetkezetek, aminek csaknem a telét a zöldség-gyümölcs 'adja. A nagy mennyiségű áruforgalmazása nem kis feladat, még akkor sem, .ha valamennyi átvevőhelyen időben és jól megszervezik a munkát. A torlódások elkerülésére a megye ÁFÉSZ-eiaz idén az 1976. évinek háromszorosálra, több mint ezer vagon zöldségre kötöttek termékértékesítési Tízezer vagon áru a fogyasztási szövetkezetekből • Jelentős mennyiségű pritaminpaprikát termeltek tavaly a háztáji gazdaságokban, valószínű, az idén sem lesz másként és remélhető, hogy a ládahiány sem akadályozza majd az átvétel folyamatosságát. (Archiv felvétel.) szerződést a kistermelőkkel. Ez lehetővé teszi, az ütemezett szállításokat, a zökkenőmentesebb átvételt. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a romlandó konyhakerti növényeket a fogyasztási szövetkezetek hűtőtároló hiányában nem tudják sokáig tárolni, ezért gyorsan továbbítaniuk kell a feldolgozóhelyekre, ami a szállítási csúcsokban nem kis feladatot jelent. Helyenként például Tompán is úgy próbálnak segíteni ezen, hogy tartósító üzemet létesítenek. Ez isi egyik módja annak, hogy ne vesszen kárba a megtermelt fogyasztásra vagy konzervipari célokra alkalmas, jó. minőségű áru. B. Z. nács elnöke fogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter társaságában Kecskemétre érkezett tudásokat, az akadémia osztályainak elnökeit és helyetteseit, valamiint a MÉM vezető munkatársait. Elsőként a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz látogattak. Csizmadia István igazgató tájékoztatta a vendégeket, akik érdeklődéssel nézték meg a 400— 450 ezer tojást feldolgozó üzemet, a baromfi vágóvonalat, valamint a háromezer tonna kapacitású toliüzemet és a befejezés előtt álló melléktermék-feldolgozót. Több kérdést tettek fel a vállalat vezetőinek és dr. Romái Pálnak. Érdeklődtek a líbatar- tás, a májlibahizlalás helyzetéről és a baromfi takarmányozásról. A miniszter egyebek között elmondta, hogy mezőgazdasági exportunkban második helyen áll a baromfi, s a világon forgalomba kerülő feldolgozott baromfinak 16 százalékát hazánk adja, európai viszonylatban pedig 18 százalékot. A baromfi nevelés, valamint a libahizlalás a jövőben is fontos lesz, s a gépesítettség fokozódásának köszönhetően a későbbiekben is fejlődni fog. A tizenhét akadémikus és a minisztérium munkatársai ezután a Zöldségtermesztési Kutató Intézetet keresték fel, ahol dr. Balázs Sándor igazgató ismertette az intézet munkáját és feladatait. Egyebek között elmondta, hogy nemzetközi, viszonylatban is elismert a fűszerpaprika, a paradicsom, a hagyma és a csemege- paprika nemesítésben, valamint ezek termesztéstechnológiájának kidolgozásában végzett munkájuk. Bemutatta azt a laboratóriumot, ahol a paradicsomfajtákat vizsgálják egyebek között azért is, hogy az egyes hibridek megfelelnek-e a konzervipari követelményeknek. Elmondta, hogy a sűrímmm Hl íbSÉI tőberendezésük segítségével Irak és Irán megrendelésére datolyából folyékony cukrot is gyártottak, illetve itt dolgozták ki ennek gyártási .technológiáját. Végigkísérte a vendégeket az üvegházakban, amelyekben paradicsomot és uborkát termesztenek, dr. Hódosy Sándor ismertette a paradicsom- szádor elleni biológiai védekezésben elért eredményeket, dr. Kiss Árpád pedig a triticale-kutatás és -előállítás jelenlegi gondjairól, s a jövőbeni termőképességű fajtákról beszélt. A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája volt a vendégek következő állomása. Magyar Ferenc, az állami gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a faiskolában egymillió csemetét állítanak elő ebben az esztendőben, amely azáltal válik lehetővé, hogy elkészült a 42 millió forint értékű beruházás, ahol megterem, tették a feltételét egyebek között a téli gyümölcsoltásokhoz, a párásított helységben történő tároláshoz, valamint van megfelelő hűtőtárolójuk is. Az országban egyedül a borbási faiskolában található a facsemete termelés teljes gépsora, sőt. a szállítás előtti kötözést és csomagolást is gépek végzik. A faiskola megtekintése után az akadémia elnökségi tagjainak és a minisztérium munkatársainak bemutatták az FMC kaliforniai paradicsomtermesztési rendszer gépeit, valamint a palántázás nélküli termesztés első munkáját a paradicsommag vetését. A vendégek meglátogatták a gazdaság borkombinátját is, érdeklődéssel tanulmányozták a vermutgyártást a borkészítést és -palackozást. Az egész napos program tapasztalatairól szívélyes és elismerő szavakkal szólt Szentágothai János, Mint mondotta, a matematika, az elméleti fizika, a társadalom és természettudományok képviselői nagy érdeklődéssel tanulmányozták a Kecskeméten, és környékén folyó élelmiszer-feldolgozást és mezőgazdasági termelést. Szólt arról, hogy hasznos eszmecserét folytattak a miniszterrel és a megye vezetőivel, s nagy örömükre szolgál az a fejlődés, ámít az élelmiszer előállításában, a kertészeti növények termelésében és feldolgozásában tapasztaltak. Cs. L M Huszár István Moszkvába utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke N. K. Bajbakov miniszterelnök-helyettesnek, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének meghívására a két ország gazdasági kapcsolatait érintő kérdések megtárgyalására csütörtökön Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Gáspár Sándor vezeti a szakszervezeti világkongresszus magyar küldöttségét Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezeték sével csütörtökön Prágába utazott a Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége, amely részt vesz az április 16-án kezdődő IX. szakszervezeti világkongresszuson. A küldöttséget Földvári Aladár, a SZOT elnöke és a SZOT Titkárságának tagjai búcsúztatták. (MTI) A közművelődés támogatás „Nekünk szerencsénk van — mondta egy falusi művelődési ház igazgató —, mert az ÁFÉSZ meg a téesz vezetői egyaránt megértik, hogy szükségünk van a támogatásra; vagyis, hogy ők adjanak pénzt a kultúrára. És adnák is, évek óta rendszeresen; nem panaszkodhatunk.” A másik igazgató ugyanekkor így panaszkodott: „Hiába minden erőlködésünk, sehonnan nem kapunk segítséget, pénzügyi támogatást, még csak megértést sem. Azt mondják, nem az ö dolguk, hogy nem tartozik rájuk. Amikor a köz- művelődési törvényre hivatkoztunk, csak vállvonogatás volt a válasz. Mit tegyünk, hogy ez ne így legyen?” íme, két egymásnak teljesen ellentmondó, más-másfajta megnyilatkozás. Ez is mutatja, hogy meglehetősen nagy eltérések vannak a gyakorlatban — és nem csak falun, városon is — atekintetben, hogy kik mennyire értették mer a törvény szövegét. És tégy c hozzá: a párt közművelődési határozatának ide vonatkozó részét. Azt, mely félreérthetetlenül kimondja, hogy „A különböző szervek kulturális célra fordítandó eszközeit ösz- szehangoltan és hatékonyabban kell felhasználni. Anyagi szempontok nem okozhatnak kulturális, politikai, tartalmi, színvonalbeli engedményeket.” Szögezzük le gyorsan: bizony, sokhelyütt okoznak. Gyakori, hogy egy-egy intézmény dolgozói törik a fejüket, miként teremtsék elő a szükséges pénzt a tartalmas és színvonalas kulturális rendezvényhez. S még gyakrabban arra kényszerülnek, hogy műsor nélküli bálákat rendezzenek, hogy a nagytermet kiadják bérbe, lakodalom — és más, nem éppen művelődést szolgáló esemény rendezése — céljából stb. Felsorolni aligha lehetne, hogy mennyiféle panasz hangzik el ilyen tekintetben, vég nélkül, szinte mindig, ma még nagyon sok helyen. Igaz — ezt sem szabad elhallgatni —, van másfajta, szebb példa is, szép számmal napjainkban. Lajosmizsén — ahol a gyümölcsöző összefogás talán a legszembetűnőbb —, közös megállapodás alapján két ipari üzem és két mező- gazdasági munkahely nyújt meghatározott évi támogatást a művelődési háznak. Ezeknek az összege együttesen több mint negyedmillió forint. Ez önmagáért beszél. S ami még- inkább fontos: erre már lehet is alapozni. Ügy látszik „az Összefogásban az erő” közmondás a közművelődésben is érvényes. A már említett nagyközség mellett Kalocsa városában is hasonló pozitív, biztató példára leltünk. És még több helységben: Jászszentlászlón, Izsákon és másutt. Ezeken a helyeken a gazdasági vezetők tökéletesen értik a törvény szellemét, s azt, hogy mi-minden hárul rájuk abból állandó feladatként. De mit mondjunk az olyan községekről, mint amilyen Csengőd, Lakitelek, vagy Tompa, ahol az intézmények egyetlen fillért sem kapnak gazdaságtól, szövetkezettől, üzemtől és sokszor csak a csekély tanácsi támogatásból próbálnak színvonalas kultu-. rális életet teremteni? Ha egyáltalán tudnak., Leginkább nem képesek erre. Térjünk vissza néhány mondat erejéig a Közművelődési Törvényre. Ebben témánkkal kapcsolatban ezt olvashatjuk: „A lehetőségek jobb kihasználása érdekében a tanácsok, a társadalmi szervezetek, a vállalatok és szövetkezetek egyesítsék eszközeiket a területi és munkahelyi közművelődési feladatok jobb ellátására.” Lám, ebből is, mint az említett fontos párthatározatból, nagyon egyértelműen és nagyon világosan kitetszik, hogy a közművelődési munka színvonalának megjavításáról, tartalmasabbá tételéről van szó; ennek érdekében született a határozat, és annak nyomán a törvény. V. M.
