Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

1978. április 28. • PETŐFI PÍÉFE S 3 Kitüntetett ipari szövetkezetek A hét első felében a megye három ipari szövetkezetének tag­sága vette át a máit évben vég­zett jó munkájáért kapott kitün­tetést. A Kecskeméti Asztalos Kisipa­ri Szövetkezetnél tartott ünnepi küldöttgyűlésen Fekete László. a KISZÖV elnöke adta át a Könnyűipari Minisztérium elis­merő oklevelét. Az eredménye­ket méltató beszédében említette a szövetség elnöke, hogy a me­gye 47 ipari szövetkezete tavaly 2 milliárd 600 millió forint ter­melési értéket hozott létre. Ebből a százhatvan dolgozót számláló Kecskeméti Asztalos Kisipari Szövetkezet 29 millió forinttal vette ki részét. A magas elisme­rést azzal vívta ki a tagság, hogy tavaly — teljes egészében a termelékenység fokozásával — 9 százalékkal növelték a bútor- gyártást. A nyereség nagyobb mértékben nőtt a szövetkezetnél, mint az előállított termékek ér­téke. A KISZÖV elnöke nagy el­ismeréssel szólt arról is. hogy 41 százalékkal több lakossági szol­gáltatást végeztek, mint egy év­vel korábban. Végezetül megkö­szönte a tagságnak, a 11 szocia­lista brigádnak, 'hogy jó munká­jukkal elősegítették a XI. párt- kongresszus határozatainak való­ra váltását. A Jánoshalmi Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet dolgozói az OKISZ Elnökség Vándorzászlaját érdemelték ki az elmúlt eszten­dőben. Az ünnepi küldöttgyűlé­sen — melyen a helyi párt- és tanácsi vezetőkön, s más vendé­geken kívül jelen volt Búza De­zső, a kiskunhalasi járási párt- bizottság első titkára — elisme­rő szavak kíséretében ugyancsak a KISZÖV elnöke adta át a vándorzászlót és a velejáró pénz­jutalmat. A Bácska hétszáz tag­ja tavaly' 116 millió forint ár­bevételt ért el, amj' 13 millióval magasabb volt az előző évinél. Az utóbbi két évben 94 lakást építettek föl a szövetkezet dol­gozói. A múlt évi építőipari ter­melés értéke 45 millió forint volt. A lakosságnak 4 millió fo­rint értékű javítást, karbantar­tást végeztek el. Tőkés export bérmunkából mintegy 22 millió forint bevétele származott a Bácskának. Az eredmények fel­sorolásaikor Fekete László nem feledkezett meg a szocialista bri­gádokról, amelyek a jubileumi versenyben egymást - fölülmúlva igyekeztek feladatukat megolda­ni. Szerdán ' a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet dolgozói tették le rövid időre -a szerszá­mokat, hogy ünnepélyesen átve­gyék Suhajda Istvántól, a me­gyei pártbizottság gazdaságpo­litikai osztályának vezetőjétől a Megye kiváló szövetkezete cí­met. Az ünnepi küldöttgyűlésre eljöttek a helyi párt- és tanácsi szervek képviselői is. A félegyházi ipari szövetkezet a műszaki fejlesztéssel, a terme­lés gazdaságosságával és a ter­melékenység növelésével tűnt ki az elmúlt éviben. A termelékeny­ség javulása révén 29 százalék­kal nagyobb értékű munkát vé­gezték el, mint 1976-ban. Az építőipari termelés 14 százalék­kal növekedett a szövetkezetnél. Az utóbbi két év alatt 108 lakást építettek föl. Elismerésre méltó a kollektíva erőfeszítése a tech­nológia korszerűsítésére, amit a No-fines építési mód meghono­sításával értek el. A jó munkát ünneplő tegnapi küldöttgyűlésen pénzjutalmak ki­osztására is sor került. A. T. S. A járást, várost képviselve Legutóbbi ülésén a megyei ta­nács egy olyan témát is napi­rendre tűzött, amely először sze­repelt e fórumon. Maier Imre be­számolt a megyei tanácstagok Ka­locsa járási, városi csoportjának munkájáról, ismertette az ered­ményeiket, feladataikat. A járási népfront elnökség 1973. júniusá­ban hívta össze a csoport alakuló ülését, így a tizenhat tagú kö­zösség vezetője csaknem • ötéves tapasztalatok alapján hangsúlyoz­ta, hogy a megyei tanácstagok egy-egy területen működő cso­portjának összefogása és együt­tes tevékenysége igen hasznosnak bizonyult. A tanácstagok ezáltal nagyobb áttekintéssel rendelkez­nek a megyei tervek és a helyi célkitűzések fölött. Ez utóbbi megállapítást szemé­lyes találkozásunk során Majer Imre, a csoport vezetője, a Du- navecsei Nagyközségi Tanács el­nöke bővebben is kifejtette. Összekötő szerep — A tanácstörvényben is meg­határozott egyik legfőbb Célunk az, hogy figyelemmel kísérve Kalocsa1 és a járás községeinek helyzetét, e. területet megfelelően képviseljük a megyei tanácsülé­sen, illetve a döntések, állásfog­lalások kialakításakor. Az ezzel kapcsolatos munkámat szemléle­tesen úgy jellemezném, hogy összekötő szerepet töltök be a me­gyei vezetés és a csoport tagjai között. Ez a gyakorlatiban azt je­lenti, hogy a megyei tanács ve­zetőit, a területünk, országgyűlé­si képviselőit, Boza Józsefet, Raffai Saroltát, Tóth Ferencnél rendszeresen felkeresem és igyek­szem minél több információt gyűjteni. Nem várom meg a cso­portértekezleteket, hiszen ilyen alkalomból évente négyszer jö­vünk össze, a bennünket érintő kérdésekről azonnal tájékoztatom csoporttársaimat, akikkel szinte minden héteru. személyesen is ta­lálkozunk. Vélemények, javaslatok Miután a megyei tanács leg­közelebbi ülésének írásos anya­gát megkapják, Majer Imre ösz- szehívja a csoportértekezletet. Hasznosnak bizonyult az a kez­deményezés, miszerint mindig máshol, tehát nemcsak Kalocsán, hanem egy-egy községben, pél­dául Hajóson, Hartán tartják az értekezletet. Részletesen megvi­tatják a tanácsülés anyagát, s ami abból a területükre vonatko­zik, azzal kapcsolatban konkrét javaslatokat dolgoznak ki. Amikor például az iparfejlesz­tés hosszútávú tervkoncepcióját tárgyalta a megyei tanács, a cso­portértekezleten jobbára a Ka­locsát képviselő megyei tanács­tagok mondták el véleményüket, javaslataikat. Más a helyzet, ha történetesen a mezőgazdaság helyzetéről, feladatairól van szó, ekkor ugyanis többnyire a köz­ségeket képviselő csoporttagok ja­vaslataira számítanak. Tehát a csoporton belül megoszlik a mun­ka, de minden lényeges kérdés­ben valamennyien tájékozottak. A megyei tanácsülések napi­rendjei kapcsán, részletesen fog­lalkoztak egyebek között az álla­mi oktatás, .a szakmunkásképzés feltételeivel, az óvodai helyek alakulásával. Ez utóbbi igen sú­lyos gondjuk. — Pedig az utóbbi években több új óvoda épült itt is, s a meglevőek közül jónéhányat bő­vítettek. Ennek ellenére sem csökkent a gondjuk? — De igen, hiszen a vecsei óvo­da után Miskén, Tasson is elké­szült az új gyermekintézmény, csakhogy járásszerte egyre több az igénylő, ami egyebek között azzal is magyarázható, hogy lé­nyegesen kevesebben veszik igénybe a GYES-t, mint korábban. — Viszont az is igaz — fűzte tovább gondolatát Majer Imre —i íjiogy leginkább e téren lehet mozgósítani a lakosságot. Bölcső­de vagy óvoda építésre szinte ki­vétel nélkül vállalkoznak társa­dalmi munkában a helybeliek. Így vált lehetővé például az, hogy a dunavecsei óvoda három és fél millió forint helyett kétmil­lióba került. Javult a kereskedelmi ellátás A megyei tanács egyik koráb­bi ülésén hangzott el az a hoz­zászólás, miszerint a kalocsai já­rás egyik-másik községében alap­vető cikkekből is hiányosságok vannak. Kiderült, hogy például Dunaegyházán évekig egy régi rozzant házban volt a néhány négyzetméteres bolt. Tasson sem völt különb a helyzet. Az ÁFÉSZ rendszertelenül szállított. Jelen­0 Valamennyi település fejlesz­tése a szívügyem — mondta Ma­jer Imre. leg gyakoribbak a túrajáratok, bár előfordul, hogy délután -a községi boltokban már nem le­het kenyeret kapni. Két éve új ABC-t kaptak a du- naegyháziak, Tasson is megnyílt az új üzlet Több községben fel­újították a boltokat. Hajóson a Hosszúhegy! Állami Gazdaság zöldségüzletet létesített. Kalocsán új ÁBC-áruház, bútorház és négy szaküzlet épült A tanácstagi csoport az idős emberek helyzetével is foglalko­zott. Tavaly Szakmáron és Dus- nokon átadták rendeltetésének az öregek napközi otthonát Járás­szerte gond a szociális otthoni el­helyezés. Bővítésre szorul a tas- si szociális otthon. S talán a leg­sürgetőbb egészségügyi feladatta kalocsai kórház bővítése, amelyre a tervidőszak végén valószínűleg lehetőség nyílik. Beszélgetésünk végén feltűnt, hogy Majer Imre talán, csak egyetlen egyszer említette a du­navecsei eredményeket, gondo­kat ... — Az az igazság, hogy a tele­pülésfejlesztésben nem tudok kü­lönbséget tenni a járás1 községei között, valamennyinek a fejlődé­se szívügyem. Tárnál László BOLTNÉZŐBEN Vitorláshaltól a zebrapintyig „Mulya hal, mulya hal, senki tőle szót se hall” — ez a gyer­mekkori vers jutott az eszembe, belépvén látogatásom kecskeméti színhelyére, Vály Andrásáé dísz­hal- és madiár-szaküzletébe. Szó se róla, a „néma” halakból is akad itt jóné'hány fajta, az ő nesztelen, kecses siklásukat az oxigéndús vízben azonban igen­csak ellensúlyozzák az átellenes szobaoldal kalitkáiban csivitelő, cserregő díszmadarak. — Hogyan jutott eszébe a boltnyitás ötlete? — kérdezzük a boltvezetőt. — Családunkban régi hagyo­mány az állatok szeretete. Apám lelkes galambász, mi pedig a férjemmel kezdetiben hobbiként neveltünk díszmadarakat. Tanár­képző főiskolára jártam, a bioló­gia szakra. Mindez, úgy hiszem, alaposan indokolja, hogy elha­tároztam: összekötöm a kellemest a hasznossal. A tanácstól enge­délyt kaptam az üzlet megnyitá­sára. amely a lakásunkban ka­pott helyet. így alkalmam van párhuzamosán a két gyerekre is felügyelni. — Az üzlet április 13-án nyílt Vajon' ez a dátum szerencsésnek bizonyult-e? — Mint láthatta, amikor érke­zett, éppen vevőt szolgáltam ki. Rajta kívül a nyitás óta eltelt alig egy hét alatt mintegy száz­ötven vásárló fordult meg itt. A tapasztalatok szerint nagyobb a díszhal-kedvelők tábora, de azért sokan keresik a madarakat is. — Mekkora a választék? — Több mint 30 halfajta, köz­tük vitorláshal, sypho, sügérek, dániók. Madarakból pedig a zeb­rapintytől és a japán sirálykától kezdve a kanárikig ,a gyémánt­galambtól a papagájokig számos szép kis jószág. Természetesen az akváriumba való oxigéntermelő növényeket, hal- és madárelesé- get, s a tartással kapcsolatos kü­lönféle felszereléseket (szűrők, iszaplopó, vlzfokhőmérő. stb.) is tartunk, emellett pedig a vevők szakmai tanácsadásban részesül­nek. — Mi szükséges ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát válassza? — Szeretet, szakértelem, törő­dés. Más krimit olvas, én inkább a szakkönyveket bújom. Kecskeméten, tudomásunk sze­rint, igen sokak kedvtelése a díszmadár- és díszhal-tartás, ne­velés. Érdemes hát az ezzel fog­lalkozóknak a — bár meglehető­sen a város szélén fekvő — Pusztaszer utcába ellátogatni. Hátha kerül az otthoni akvárium­ba egy-egy parányi teknős, vitor­láshal. vagy a kalitkába néhánv festőién szép nimfa-papagáj! J. T. 0 Gj ABC-t kaptak a dunaegyháziak. (Méhes! Éva felvételei.) Bővül a szovjet televíziós hálózat Lajosmizsei víztornyok a nagyvilágban Alig néhány év alatt a világ legnagyobb acélszerkezetű vízto­rony gyártója lett a Vízgépészeti Vállalat, amely lajosmizsei köz­ponttal működik. Az egyéb víz­közmű-gépeken kívül az idén már 136 különböző típusú és mé­retű acélszerkezetű víztornyot állít elő, többnyire exportra. A falvak, mezőgazdasági tele­pek vízellátását kitűnően szolgá­ló berendezések Európa országain kívül Közel-Kelet államaiba is eljutnak. Magyar kisvízmű mű­ködik az Eufrátesz partján, s több Szíriái településnek ad vizet a Lajosmizsén gyártott vízto­rony. Ezen kívül Irak, Csehszlo­vákia, Bulgária és az NDK is rendszeres vásárlója a formára is különböző — kehely, henger, gömb — 50—200 köbméteres víztartályoknak. Ennél nagyobb űrtartalmú tornyok gyártására is vállalkoznak: üzembe helyezték már 700 és 1200 köbméterest, s most készül az épülő kapuvári húskombinát 700 köbméteres víztornya.' A késztermékeket, amelynek a felállításáról is a vállalat gon­doskodik, folyamatosan szállítják a megrendelőkhöz. Az idén eddig 62 víztornyot gyártottak. Az igé­nyek kielégítésére jövőre fejezik be a százmillió forintos gyárt­mányfejlesztést, s így acélvíztor­nyokból is töibb készülhet a kö­vetkező évékben. 1979-ben már 160-at állítanak elő exportra és a hazai v íZköam űvesítésh ez. V. E. Ebben az évben tovább bővül a szovjet televíziós adások ál­landó zónája. A tv-programokat a Szovjetunió lakosságának 83 százaléka nézheti. E számot az elmúlt évek adataihoz hasonlít­va megállapítható, hogy egyre népesebb az új 'televíziónézők csoportja. Korábban az országban első­sorban saját műsorokat sugárzó televíziós központokat hoztak létre. Később ezek építését gya­korlatilag beszüntették, és az adóhálózat fejlesztését rádiórelé vonalakkal és Odbita rendszerű kozmikus hírközlő állomásokkal valósították meg. Főként az Qnbita-állomások népszerűek, amelyek közül már az első húsz felépítése is mint­egy 20 millióval növelte a tv- nézők számát. Jelenleg az or­szágban 80 Oribita-állomás mű­ködik. Valamennyi alkalmas szí­nes adások közvetítésére is. 1978-ban Grbita-állomásokat te­lepítenek a Kurili-szigeteken, Kurilszkban, a tyumeni körzet­ben Tarkó Szálában. Újabban sokhelyütt használják fel az ol­csóbb Ekran- és Raduga-rendsze- reket. Az utóbbi rendszerhez tar­tozó, a földszinttől 36 000 kilo­méteres távolságra geostacioná- rius pályára vezérelt műhold a Szovjetunió területének 40 száza­lékát szolgálja ki. Jelenleg több mint 150 települést láttak el Nyugat- és Kelet-Szibériálban Ekran-rendszerű műsorjátszó és vevőkészülékekkel, j A nagy tel­jesítményű műsorszórókból az idén húszat szándékoznak felépí­teni Jelenleg az OSZSZSZK-iban a városok televízióval való ellá­tottsága 90, a falvaké pedig 55 százalékos. (BUDAPRESS—APN) PANORÁMA Repülőtér - a tengeren Napjaink katonai és .polgári repülőgépei számára nagyméretű — 2—3 kilométer hosszú — bo­nyolult fel- és leszállító beren­dezéssel ellátott repülőterek szükségesek. Felmerül a kérdés, hogyan tudnak fel- és leszállni a repülőgépek a repülőgép-anya- hajókon, amelyek akármilyen nagyok, mégsem hasonlíthatók össze a repülőterek futópályáival, A repülőgép-anyahajó fedélzeté­nek csak egy 80—100 méter hosz- szú része szolgál felszállásra, ez a szárazföldi repülőtéri felszálló- pálya hosszának mindössze 3—5 százaléka. A repülőgépek felszállását úgy is elősegítik, hogy a hajó a re­pülőgépek felszállásakor teljes sebességgel halad előre, s ezzel megnő a repülőgép sebessége, az őt. szállító hajó sebességével. A másik mód az, hogy külön vo­nóerővel megnövelik a repülő­gép gyorsulását és így előbb éri el az emelkedéshez szükséges sebességet. Ennél a katapultálás­nál a' repülőgépre egy vontató­kötelet erősítenek, s ezt nagy erővel hirtelen meghúzzák. Bonyolultabb művelet a leszál­lás. A repülőgép leszállása köz­ben a hajó a leszállni szándéko­zó repülőgép haladási irányával megegyező irányiban teljes se­bességgel halad, ez majdnem fe­lére csökkenti a kifutási út hosz- szát. '"Ez természetesen önmagá­ban még kevés, különféle fékező­szerkezetekre is szükség van. A legfontosabb ilyen szerkezet a hajó leszállópályáján a leszállás irányára merőlegesen kifeszített drótkötél. Ez a fedélzettől 5—10 centiméter magasságban húzódik, végei pedig hidraulikus vagy pneumatikus fékezőhengerben levő dugattyúhoz csatlakoznak. Miközben a gép megközelíti a fedélzetet, a repülőgép alján le­vő horog beleakad a kifeszített drótkötélbe, így a repülőgép le­fékeződik. A leszállópályán álta­lában 4—6 fékező drótkötél van kitfeszítve: ha a repülőgép hor­ga nem akadna bele az elsőbe, még találkozhat a másodikkal, harmadikkal. A repülőgép-anya­hajét ezen kívül még fékezöhá- lóval is ellátják. Ez a leszálló- pálya végén feszül, anyaga vas­tag. nylon. • Az „Arc Royal” brit repülőgép-anyahaló. Hossza 258 meter, 60 da­rab repülőgép szállhat le rá. Fogat és beteget Svájci kutatók új cukrot állí­tottak elő, amelyet a fogszuva­sodásban szerepet játszó bakté­riumok nem fogyasztanak. E cu­korpótló kereskedelmi neve xilit, kémiai összetétele hasonló a xi- lóz nevű egyszerű cukoréhoz, amelyet jelenleg a nyírfából nyernek. A xilóz kis mennyiség­ben számos gyümölcsben, így a kímélő cukor málnában és szamócában is elő­fordul. A xilit előnye az is. hogy a szervezetben inzulin nélkül bomlik le, tehát cukorbetegek is fogyaszthatják. Fogyasztókúrára azonban nem alkalmas, mert kö­rülbelül ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint a közönséges cu­kor. A nővé operált férfiak és a törvény Dr. Gemot Hoffmann egyike annak a háromezer nyugatné­met transzszexuálisnak, aki mű­téti úton megváltoztatta nemét. Az ország törvényei miatt nem mehet férjhez, és orvosi gyakor­latot csak úgy folytathat, ha to­vábbra is férfiruhát visel. A 30 éves dr. Hoffmann, aki ma vonzó külsejű nő, négy év­vel ezelőtt vetette alá magát a műtétnek. Keresztnevét Gertnót- ról Gerdára akarta változtatni, és kérte, hogy hivatalosan is nyilvánítsák nőnek. Kérvényét elutasították. A nyugatnémet törvények sze­rint az állampolgárok nemét szü­letésükkor állapítják meg. Ezt a határozatot a karsruhei alkot­mánybíróság 1972-ben megerő­sítette. Dr. Hoffmann, aki a fran­cia határ közelében, egy saarvi- déki klinikán dolgozik, ezt mondta a Reuter tudósítójának: „A legkülönbözőbb nehézségek­be ütközöm e törvény miatt. így például csak nagy nehézségek árán tudom elhagyni az orszá­got. A határőrök soha nem akar­ják elhinni, hogy az vagyok, akinek mondom magam. Útleve­lemről azt hiszik, hamis. Egy íz­ben meg voltak győződve arról, hogy terroristával állnak szem­ben.” De a transzszexuálisok prob­lémája várhatóan hamarosan megoldódik. Ez év során való­színűleg elfogadják azt a tör­vényjavaslatot, _ amely elismeri, hogy az emberek neme műtéti úton megváltoztatható. A bonni kormány véleményezésre meg­küldte a szövetségi államoknak a törvényjavaslatot. Talán a legnagyobb hátrány, amely a jelenleg hatályos tör­vények miatt a transzszexuáliso- kat éri, az, hogy nem mehetnek férjhez. Dr. Hoffmann meny­asszony, s türelmetlenül vár az új törvény hatálybalépésére, amely majd lehetővé teszi há­zasságát. „Nyugat-Németország az egyet­len állam Európában, ahol a transzszexuálisoknak ilyen prob­lémáik vannak” — mondta dr. Hoffmann. Majd hozzátette: „Az lehetséges, hogy nem sok ország hoz külön törvényeket a transz-' 6zexuálisok helyzetének szabá­lyozására, de nem is mindenhol értelmezik olyan mereven a meglevő törvényeket, mint Nyu- gat-Németországban. Ebben a te­kintetben semmivel sem külön­bözünk Chilétől, vagy a muzul­mán világtól.” A most hatályos törvény nem­csak dr. Hoffmann házasságkö­tését, de szakmai karrierjét is meggátolja. Erről így nyilatkozott: „Ami­kor azt kérelmeztem, hogy női orvosként folytathassak magán- gyakorlatot, a hatóságok kijelen­tették, hogy ez lehetetlen. Csak férfi orvosként praktizálhatok, és férfinak kell öltöznöm.” A nyugatnémet sajtó más pél­dákat is említ arra, milyen ne­hézségeik vannak a transz­szexuálisoknak a bürokrácia miatt. Beszámolt például egy ham­burgi taxisofőr esetéről, aki ere­detileg lány volt, és férfivá ope­ráltatta magát. A rendőrség alig akarta elhinni, hogy a szakállas, zengő, mély hangú taxisofőr azonos azzal a Marianne Schlör- mannal, akinek nevére a gép­járművezetői engedélyt kiállí­tották. A Schlörmann-féle eset meg­lehetősen ritka, a transzszexuá­lisok többsége férfi volt „előző -életében.” A transzszexuálisak rendsze­rint gyermekkoruktól fogva úgy érzik, a természet hibát követett el velük. Dr. Hoffmann elmond­ta, 'hogy már kisfiú korában is lánynak érezte magát. Dr. Hoffmann solrät tett azért, hogy a transzszexuálisok prob­lémái a széles nyilvánosság elé kerüljenek. 1976 végén egy tele­víziós kerekasztal-beszélgetésben tárta az ügyet a nézők elé. Az említett törvényjavaslat ér­telmében három feltétele van annak, hogy valaki hivatalosan megváltoztathassa nemét: be kell töltenie >21. életévét, alá kell vetnie magát a műtétnek; el kell veszítenie nemző, illetve fogamzóképességét. A nem megváltozását törvé­nyes bíróság fcgja megállapítani. Stephen Powel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom