Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

1978. április 30. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT - SPORT • SPORT LABDARÚGÁS, VB DÖNTŐK Bajnoki mérkőzések, rangadók, tömegversenyek az ünnepi programban 1954. Svájc A világibajnokságot ismét Eu­rópában rendezték, s negyven­négy ország nevezett. Így már selejtezőket kellett lebonyolítani. Dél-Amerikát Uruguay és Bra­zília válogatottja képviselte, ám ennek a világbajnokságnak egyet­len favoritja volt: a magyar „aranycsapat”. Helsinkiben olim­piát nyertek, Londonban legyőz­ték az angolokat. Budapesten a visszavágón * is tönkreverték őket... Minden a * magyar csa­pat mellett szólt. Ez a világbajnokság azonban a meglepetések világbajnoksága volt. Már a selejtezőkön sorra borultak lel az előzetes jóslatok, s a döntőben pedig elbukott a favorit. A magyar válogatott drámai, öldöklő küzdelmek árán jutott el a döntőig. Az első mér­kőzésen 8—3-ra győzték le az NSZK válogatottját. Aztán — már Puskás nélkül — 4—2-re a brazilokat, majd még ádázabb csatában és a hosszabbításban, 4—2-re a világhíres uruguayia­kat.. Amíg a magyar csapat szívó­san verekedett, addig az NSZK válogatottja viszonylag könnyen, taktikusan jutott előbbre. A ma­gyar csapat tehát fáradt volt a döntőben és karmestere, Puskás is csak éppen felépült, vagy més inkább felépülni látszott az NSZK elleni első mérkőzésen szerzett sérüléséből. Ennék elle­nére nem akadt senki, aki két­ségbe vonta volna a magyar csapat világbajnoki esélyeit. Bernben, 1945. július 4-én, 55 ezer néző előtt, az angol Ling bí­ráskodása mellett zajlott le a döntő. W. Ling udvarias hangú levélben elzárkózott kérésünk elől, hogy beszámoljon személyes emlékei alapján a mérkőzésről. Így nem maradt más választá­sunk, mint egy semleges norvég sportújság beszámolóját idézzük Lingről és a döntőről. „Ling a norvégok régi ismerő­se. és mivel alaposan ismerjük, megállapíthattam, bogy a dön­tőn nem volt valami szerencsés napja. Egy kicsit el is hízott, és a játéktér síkossága miatt nem tudta megfelelően követni. a gyors, nagyiramú játékot. Külön­ben is furcsálljuk, hogy éppen Linget bízták meg a döntő leve­zetésével, 'hiszen már az olimpiai döntőt is ő vezette. Mindettől függetlenül hiba lenne Linget azzal vádolni, hogy nem rokon­szenvezett a magyarokkal és ezért „nyomta” őket Igaz ugyan, hogy a magyar csapat már két­szer alaposan elpáholta Angliát, dé ebből nem szabad messzeme­nő következtetéseket levonni. Kétségtelen viszont, hogy szabá­lyosnak- minősítette Schaffer Bo- zsikkal szembeni szerelését, amelynek következtében a né­metek harmadik, egyben győzel­met jelentő góljukat elérték. Sze­rintünk itt Ling hibázott, Schäf- fer elkaszálta Bozsik mindkét lá­bát. At mérkőzés után az ango­lok is osztották ezt a véle­ményt ...” Amilyen rossz volt az idő, olyan fenséges volt a játék. Már az első félidő is felvonultatta a labdarúgás minden szépségét. Klasszisjáték volt ez, a maga legszebb valóságában. Alig volt néhány perc, amikor a labda cél­talanul pattogott, ehelyett lábról lábra vándorolt, szellemességgel és Tudással irányították a játék értelmének kifejezésére. Csupán apróbb hibák adódtak.__ Egy-egy leadás rövidre sikerült,* vagy egy fejes pontatlanul röpült. De az • Ünnepélyes pillanatok a döntő előtt. egész játék ettől eltekintve, rend­kívül magas színvonalú volt. Negyedóra után már 2—2 volt az eredmény, s a gólok sorát a magyarok nyitották meg. Turek a 11-es pont táján először lábbal tisztázott, a labda Kocsishoz pat­tant a tizenhatoson belül. 0 cse­lezett, aztán balra továbbította a labdát, s a befutó Puskás alig két lépés után. élesen a hosszú sarokba lőtt. Aztán máris újból támadtak a magyarok. Nagy munkában volt a németek vé­delme, Kohlmayer hazaadott, ez rövidre sikerült, Czibor rácsa­pott a labdára, elhúzott a kifu­tó kapus mellett és az üres ka­puba lőtt. A lelátókon mindenki azt hit­te. hogy a magyarok megismét­lik a nyolcasdöntőbeli fölényes győzelmüket. Úgy is látszott! De kevéssel később Rahn középre ívelt egy labdát, s az látszólag céltalanul pottyant a magyar védelem mögé. Bozsik elegánsan igazított rajta, de Morlock hosz- szúra nyújtott lábával, ereje vég­ső megfeszítésével,, elcsípte előle, s a közben kivetődő Grosics mellett a magyar kapuba lőtte. A ..szögletrúgó specialista” Fritz Walter a németek harmadik szög­letét ívelte, s a magyar kapu előterébe érkezett labdára egy­szerre ugrott fel Grosics és Ott­mar Walter. Mindketten elvétet­ték. s a jobbról érkező Rahn lö­vésével máris 2—2 lett az ered­mény. A szünet után egészen nyil­vánvalóvá vált. hogy a német csapat új taktikai elgondolás szerint és megváltozott hadrend­del játszik. Négy ember hátul, négy elől, középen Eckel és Mai harmonákázik. - A pálya középső részét tehát lényegében üresen hagyták, átengedve a terepet so­rozatos támadásaik vezetésére De a német hadrend egy retesz biztonságával működött Amikor a magyarok a német büntetőte­rülethez közeledtek, a jól felépí­tett védelmi faliba ütköztek, és egy csatáruk sem vehette át a labdát anélkül, hogy abban a pillanatban egy német védő ne állt volna máris mellette. Ugyan­akkor a négy előretolt német csatár, hacsak egy piciny rés adódott a fellazult magyar véde­lemben, azonnal veszélyt te­remtett a kapu előtt. A labda csaknem állandóan a levegőben szállt, és amint meg­szerezték, azonnal gyors és éles átadásokkal továbbították előre. Kevesebb volt a német támadás, de annál veszélyesebb és várat­lanabb. A befejezés előtt Schäffer a bal oldali oldalvonal közelében megszerzett egy lab­dát, s azt azonnal beívelte. A labda O. Walter és Morlock, valamint a felugró Lantos és Ló­ránt közé érkezett. A magyar balhátvéd meg is szerezte. de nem tudta egészen birtokba ven­ni, mert á villámgyors és erős Ralhn ezúttal is berobbant, és habozás nélkül, ítérdmagasságban, hatalmas ballálbas lövéssel a ka­pu jobb sarkába lőtt, és Grosics hiába vetődött. A német csapatnak ebben az alakzatban gyakorlatilag nem volt gyenge pontja. Az együttes titka — amennyiben lehet erről beszélni — az összjáték megbíz­hatóságában és mind a tizenegy játékos jól összehangolt segítő­készségében keresendő. Minden ' egyes akciójuk tervszerűen át­gondolt. felépített és jól szerve­zett volt. Amikor csatáraik meg­indultak a magyar kapu felé, az ellenfélnek semmi nevetni való­ja nem .volt A magyaroknál különösen a hátsó alakzatok gyengélkedtek, és ez önmagában is elegendő ma­gyarázat lehetne a vereségre. Grosics néhány remek védése el­lenére is kissé bizonytalannak látszott. A Buzánszky, Lóránt, Lantos hátvédhármast sokszor átjátszottál és minden erősen fékezte az egész csapat munká­ját is. Lassú és körülményes volt a támadásszövés, mindent az oly sokszor megcsodált technikájuk­ra építettek, sokat cseleztek, de játékukból ezúttal hiányzott az. amit úgy szoktak jelölni, hogy „paprika”. A csatársorban Puskás nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Nagyon meglátszott ko­rábbi sérülése. Bozsikot és Za­kariást pedig igen sokszor za­varba hozta a német csatárok gyors és váratlan búzásokból ál­ló akciója. A csatársorban talán Hidegkúti nyújtotta a legjobb teljesítményt s ez annál is in­kább dicséri, mert a csillogó Liebrichihel állt szemben. Kocsis rendkívül ötletesen játszott és csupán abban hibáztatható, hogy egyénieskedett és elhanyagolta a szélsőjét‘Czibart és Tóthot, a két szélső a második félidőre érthe­tetlenül felcserélték, s a szá­mukra Idegen poszton nem tud­tak kibontakozni, mindössze né­hány ragyogó cselükkel tűntek ki. Sebes Gusztáv, a magyar válo­gatott szövetségi kapitánya, ,A magyar labdarúgás” című köny­vében így örökítette meg a ve­reség utáni pillanatokat: „A mér­kőzés végén fáradtan és szomo­rúan álltak fel a játékosok, hogy üdvözöljék a német csapatot A hatalmas közönségnek nagyon tetszett a magyar labdarúgók sportszerű viselkedése és nagy tapssal jutalmazták őket. A já­tékosoknak fájt hogy nem nyer­ték meg a világbajnokságot, de bebizonyitották az egész világ labdarúgó-szakemberei előtt hogy nemcsak játszani, hanem becsületesen veszíteni is tudnak.” Horgászoknak Május 6-án, Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartják a horgászegyesületi ellen­őrző bizottságok elnökeinek és pénztárosainak tanácskozását Másnap ugyanott, 9 órai kezdet­tel a megye ifjú horgászainak szellemi vetélkedőjét rendezik meg. Az egyesületi versenyek után kerülnek sorra a körzeti vetél­kedők. Tiszaalpáron május 14-én, Hartán május 28-án, Baján pedig június 4-én döntik el az elsőség sorsát. Valamennyi körzeti ver­seny kezdete: reggel 7 óra. A Gazdag sportműsort, érdekes eredményeket kínál a vasárnap— hétfői kettős ünnep. A labdarú­gó-, kosárlabda-, kézilabda- röp­labdabajnoki mérkőzések — egyetlen NB I-es röplabdamérkő­zéstől eltekintve — mind vasár­nap kerülnek sorra, s mindkét napra bőven jut a nagyszabású sportünnepélyekből, tömegsport- vetélkedőkből. A KTE itthon, a KSC idegenben Sorrendben másodszor játszik a hazai közönség előtt vasárnap a KTE. Egy pillantás a bajnoki táblázatra, s máris megállapít­hatjuk, hogy a kecskeméti lila­fehérek most nem engedhetik meg maguknak azt a könnyelmű játékot, amit vasárnap a Láng Vasas ellen a második játékrész­ben produkáltak. Baj nem lett belőle, hiszen végül megnyerték a mérkőzést, de ha csak valami­vel jobb csapattal, szemfülesebb csatárokkal állnak szemben, könnyen pontot is veszíthettek volna. Az igazság az, hogy a Sparta­cus elleni hazai vereség után már a KSC sem nézheti „páholy­ból” a küzdelmet, s vasárnap feltétlenül nyerniök kell idegen­ben, vagy legalább 1 pontot sze­rezni ahhoz, hogy megtarthassák a helyüket a táblázaton. A megyei labda rúgó-baj nok- ságban viszonylag „sima” forduló elé nézünk. Az élcsapatok közül csak a Lajosmizse utazik, s rá­juk nehéz 90 perc vár Kalocsán. A forduló érdekesebb mérkőzé­seit a Soltvadkert Baján, a Sü- kösd Garán és a Bácsalmás Ti- szakécskén vívja. Lovasverseny, kosárlabda, kézilabda Az ünnepi program egyik leg­érdekesebb eseménye Kiskunha­lason lesz, ahol a XII. Nemzet­közi Lovasverseny keretében hét külföldi és hat magyar csapat hatvan lovasa mutatja be tudását. A vasárnapi programban Kecs­keméten még férfi Felszabadulási Kupa kosárlabda-mérkőzés, férfi és női NB Il-es kézilabda szí­nesíti. A tömegversenyek közül a kiskunfélegyházi OSN tornaün­nepély, Soltvadkert Varga J. kézilabda-emlékverseny és a Kecskeméti Konzervgyár öt sportágban rendezett tömegver­senye a legérdekesebb. Május 1-én, hétfőn bajnoki mérkőzést csak röplabdában tar­tanak. A kecskeméti sportcsar­nokban a KSC együttese a Va­sast látja vendégül az NB I. 1—6. helyezésért vívott küzdelem má­sodik sorozatában. A tekézők ha­gyományos „Május 1.” párosver­senye és a kiskőrösi OSN meg­nyitó, valamint a kiskurihalasi XII. Nemzetközi Lovasverseny a nap legérdekesebb eseményei. Sz. Z. Élen ggf a Lakatos testvérek Evek óta természetesnek tart­juk, hogy az I. István Gimná­zium lány- és fiútornászai min­den rangos versenyről szép ered­ménnyel érkeznek vissza, öreg­bítve a város és az iskola hír­nevét. Az Újszegeden rendezett országos középiskolai leány tor­nászbajnokság két résztvevője, a B-kategóriában első helyezést el­ért Lakatos Gabriella és húga, Mária, aki az 5. helfen végzett, a boldog emberek közé tartozik. Lakatos Gabriella elért eredmé­nyei, helyezései hallatlan akarat­erőről tanúskodnak. A sok gátló körülmény nem szegte kedvét, s eddig már közel 60 érem és számtalan oklevél bizonyítja lan­kadatlan szorgalmát. Mind ez nem tette elbizakodottá, sőt meg­növelte hitét, szorgalmát. Ez nieglátszott szívós, következetes tenniakarásában. Lassan ment ugyan az előre­haladás, de a céltudatos edzés meghozta munkája gyümölcsét. Húga, az alig két évvel fiata­labb Mária, szintén az iskola csapatának egyik erőssége. Ver­senyzését sok esetben meghiúsí­totta a betegség, de végül csak eljutott első nekifutásra az 5. helyig. Nevükkel még sokszor fogunk találkozni. (kiima) EGYÉNIBEN ÖRÖM — CSAPATBAN ÜRÖM A Kecskeméti MÁV jelene biztató jövőt ígér Lőrincz Antal virágcsokorral köszönti az áj Európa-bajnokot. Űjsághír: „A jugoszláviai Sibe- nikben rendezték meg a VI. női vasutas Európa-bajnokságot, amelyen az egyéni versenyben szép magyar siker született. Tóth Katalin, a Kecskeméti MÁV sok­szoros válogatott, magyar bajnok tekézője nagyszerű 890 fás ered­ménnyel Európa-bajnokságot nyert az egyéni versenyben.” A babák „beszélgetése” már messziről jelzi, hogy nem üres a Kecskeméti MÁV impozáns teke- csarnoka. Az első „fecske” Túri Edit, aki ifjúsági válogatott ke­rettag. Aztán 15 és 16 óra között benépesültek a pályák. Megérke­zett az új vasutas Európa-bajnok is. Nem várt fogadtatásra talált. Lőrincz Antal a Kecskeméti MÁV sportegyesület elnöke köszöntötte, virágcsokorral. Meg persze szép szavakkal: elismerőkkel, biztatók­kal ... Nem véletlenül, hiszen Tóth Ka­talinnak tulajdonképpen nem is nagyon volt ideje örülni, mert már a vasutas Európa-bajnokság megnyerésének pillanatában egy újabb nagy nemzetközi versenyre gondolt. Pozsonyra, ahol a hét vé­gén igazolhatja a válogatók bizal­mát, hogy nem volt véletlen az Európa-bajnoki cím elnyerése — Nagy a felelősség — mondta —, hiszen a végcél nem más, mint az, hofcy tagja lehessek a világ- bajnokságra utazó csapatkeretnek. Hosszan tartó sérülésből épültem fel a vasutas Európa-bajnokság előtt. A magyar bajnokságon nem is tudtam részt venni. Az elutazás előtt még jóformán abban sem voltam bizonyos, hogy teljesen rendben vagyok-e? — De végül is a dobásaival azo­kat igazolta, akik bíztak a kezé­ben ... Először vidáman felnevet, az­tán komolyra fordítja a szót. — Ne is mondja! 9-essel kezd­tem, első játékosként. S mi ilyen­kor szoktuk azt mondani, hogy megette a... Mert mit lehet egy három körzet legjobbjainak me­gyei döntőjét júniusi 18-án, Baján rendezi meg a MOHOSZ Bács- Kiskun megyéi IB. A versenyek­re a nők nevezését is elfogadják. Ugyancsak a horgászoknak szó­ló hír, hogy a korábbi évi hagyo­mányokhoz hasonlóan idén is megrendezik a legjobb ifihorgá- szók megyei táborozását. Az el­ső ilyen eseményre július 2. és 16. között kerül sör Tiszaalpáron. A táborozásra mindazok a fia­talok jelentkezhetnek, akik ér­vényes horgászjegyet váltottak, s a 10—14 éves korcsoportok vala­melyikébe tartoznak. Táborozá­si szándékukat annál az egyesü­letnél kell kérniök, ahol a hor­gászjegyüket megváltották. Inteijú egy labdarúgóval A sporttudósító kérdése: — Nos, mit mondhat erről a mérkőzésről? Ho­gyan történhetett, hogy ilyen alaposan eldönget­ték a csapatot? A labdarúgó válasza: — Hát... tudja, először meg kell állapítani, hogy nagyon gyatra volt a szállodai elhelyezé­sünk. A matracok túlságosan puhák voltak, meg a csend is valahogy gyanús. Azután itt a közön­ség — bízvást mondhatjuk — nem olyan, mint a miénk; azt pedig megérti, mennyire ingerli az embert, ha egy sereg olyan szót kiáltanak oda neki, amiről fogalma sincs! Ráadásul a futballcipőm kissé szorított, külö­nösen a bal, a bal lábam pedig éppen az erő­sebb. Úgyhogy, ha a bal futballcipőm egy kicsit bővebb lett volna, bezzeg megmutattam volna nekik! Különben még az sem biztos, végered­ményben valóban veszítettünk-e, mert legalább négy gól azok közül, amelyeket beszedtünk, rendkívül kétesnek látszott arról a helyről, ahol én álltam. Azazhogy futottam — akarom mon­dani. Mellesleg szólva, már több ízben felhívtam ve- vezetőségünk figyelmét arra, hogy ilyen időben semmiképp sem szabad karfiolt adni nekünk reggelire. Otthon az ilyesmi még megjárja, de külföldön a karfiol végképp megengedhetetlen. Azután úgy vettem észre, hogy a stadion fü­ve kissé mifelénk hajlott, ilyen körülmények között pedig — világos — a támadó játék sok­kal nehezebb. Meg aztán — ki látott ilyet! — a szünetben idetelefonált a fedezetünk felesége, és. közölte, hogy a gyerekkel együtt látta a tévében, hogy a férjecskéjének állítólag kicsúszott a futball- trikója a sportnadrágjából, márpedig az ilyen rendetlenség a gyerek számára rossz példa. Sze­gény fiú természetesen szörnyen ideges lett, és a fedezetsorunk úgyszólván elveszítette a ge­rincét. — És a csatársor? — A csatársor? Tudja, itt a stadion nem úgy fekszik, mint otthon, s ezért a csatáraink el­veszítették az irányzékot, és nem tudták megál­lapítani, hol az ellenfél kapuja. Mindennek betetőzéséül az 'időjárás is több­nyire jó volt. Ez természetesen az ellenfél kezére játszott, hiszen mi sűrű ködben játszunk a leg­jobban, amikor még a labdát sem látni. Meg aztán tizenegyen voltunk a csapatban, ne­künk pedig ez a szerencsétlen szám. Tegye hozzá ehhez még azt, hogy a divat kö­vetelményei miatt megnövesztettük a hajunkat, és éppen a. döntő pillanatokban hajtincseink a szemünkbe csüngtek — és akkor megérti, miért veszítettünk, bár sokkal jobbak voltunk az el­lenfélnél! T. D. 9 összpontosítás dobás előtt. jól sikerült dobás után várni, csak rosszabbat, nem? Szerencsére a babonának ezúttal nem volt fo­ganatja. Tóth József, a megyei tekeszö­vetség elnöke, a vasutas Európa- bajnokságon részt vett magyar csapat vezetője elégedetten sum­mázta. — Elégedett vagyok Tóth Kati teljesítményével. Úgy küzdött, ahogy elvártam tőle. Szívvel-lé- lekkel, gazdag tapasztalatait, ver­senyrutinját hasznosítva. Ha így folytatja; nem lehet baj a folyta­tással. Pedig nem volt éppen sima az út az Európa-bajnoki címig. Oszt­rák, román, csehszlovák váloga­tottak részvétele emelte a verseny színvonalát. A küzdelemre jellem­ző volt, hogy közel azonos fákat ütöttek a versenyzők az első so­rozatokban. — A csapat teljesítményével viszont elégedetlen vagyok — mondta Tóth József. — Hét válo­gatott között végül is az ötödik helyet foglaltuk el. A csapatvezető még mindig bosszankodva, fanyar humorral emlegeti a sibeniki „kirándulást". — Képzelje, azt hitték a lányok, hogy ez egy barátságos nemzetközi torna lesz! Hát, barátság az volt, de a verseny nem mondható ép­pen barátságosnak... Tóth Kati volt az első csapattag. Török, Né- methné (Szentes), Bácsné és Lip- ták (Békéscsaba) sorakozott fel mögötte. Sajnos nem sok sikerrel. Nagyon megilletődötten, rutinta- lanul versenyeztek. Lőrincz Antal állomásfőnök, a MÁV elnöke boldog mosollyal ol­dotta fel az Európa-bajnokság utóizgalmait. — Ne keseregjetek, örüljetek! Ami most nem sikerült, az majd megvalósul legközelebb. A ver­senyben tudni kell veszíteni is. De le kell vonni a tapasztalatot. S akkor később hasznos tanulságok­kal szolgálhat még egy-egy vere­ség is. A Kecskeméti MÁV az egyetlen sportegyesület az országban, amely két vasutas Európa-bajnokot mondhat magáénak. 1968-ban Mo­zsár József szerezte meg e meg­tisztelő címet Idén pedig Tóth Ka­talin öregbítette a kecskeméti va­sutas tekesport nemzetközi hírne­vét S, amint a fiatalok Ígérik, a következő Európa-bajnokságokom a kecskeméti hagyományoknak még folytatása lesz... Bancsik István -

Next

/
Oldalképek
Tartalom