Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1918. április 8. Számítástechnikai vetélkedő Részeredményhirdetés A 4. forduló helyes megfejtése: 1. Robotron, 2. Multi programozású, 3. Amdahl, 4. Tesztelés, 5. Interfaca, 6. MITRA, 7. Az R 10, a Videoton vásárolt Mitra licenc alapján fejlesztette ki. Könyvjutalmat nyertek: Németh István. Kecskemét; Tóth Tamás, Kecskemét; Szóráth Tibor, FUlöpháza: Vlcsay László, Kecskemét; Szabó Ákos, Kecskemét; Szabó Márta, Kecskemét; Boda Anna, Kecskemét; Doll- mayer Rezső, Kecskemét; Végei Zoltán. Kecskemét; Suri József, Kecskemét. Az 5. forduló megfejtése: Vízszintes; 1; FORTAN, 7; OS, 18: UL, 24; TERMINAL, 30; RCA, 40; ISO, 43; CZ, 44; Bit-hiba. Függőleges: 1; FERRIT, 8; SNOBOL, 10; BOT, 13; FS, 26; TRADIC, 28; SIMULA, 42; SI. Könyvjutalmat nyertek: Bolla Kálmán, Terecskei István. Kiss Ferenc, Felegyl Károly, Csenkl Róbert, Sárvári Judit, Schnur Péter, Göbölyös Tibor, Neubauer János kecskeméti, Horváth Máté bajai lakosok. A nyereményeket postán küldjük el. A döntö megrendezésére 1978. április 21-én 9 órakor kerül sor a Megyei Művelődési Központ színháztermében (Kecskemét, Május 1. tér 7.). A döntő nyilvános, várjuk az érdeklődőket. Az öt fordulóban elérhető maximális pontszám 75 volt. Telitalálatot 6-an értek el. A döntőbe a 73 pontot, vagy annál többet elért versenyzők jutottak be. Döntőbe Jutottak: Németh István, Tordal László, Körösi lm- réné, Katona Viktor, Bolla Kálmán, Csutár Judit, Tóth Tamás, Szóród Tibor, Csenkl Róbert, Vörös János, Schnur Péter, Kúti Zoltán. Korcsog Tibor, Tohai László, Szabó Ákos, Szabó Márta, Feleky Pál. Dollmayer Rezső, Faragó Tibor, Feleky Pálné, Tóth Ferenc, Wagner Gáborné, Árki Kornél, Neubauer János, Suri József, Béres Edit, Petrovics Gábor kecskeméti, Horváth Máté bajai, Fehérné Milassin Györgyi kiskunhalasi versenyzők. Jobb koordináció, Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen változott az ipari üzemek szervezeti formája. A különböző iparágakban nagyvállalati, tröszti szervezetek jöttek létre. Ennek következtében a vállalatok nagy részéhez égy Vagy több gyár, gyáregység, telephely tartozik, melyek nemegyszer egymástól távol, másmás , közigazgatási egységben.? működnek. A gazdaságban létrejött szervezeti változásokat — egyedi eseteket kivéve — nem követte a párt szervezeti felépítése. Itt ugyanis a területi elv érvényes, vagyis egy közigazgatási egység pártszervezeteit az adott területi pártszerv irányítja. A szervezeti felépítés különbségei tették szükségessé, hogy a gyárakkal, gyáregységekkel és telephelyekkel rendelkező vállalóitok központjaiban működő pártszervek, illetve pártszervezetek koordinációs jogot kapjanak. Ezzel élve a vállalat egészét érintő kérdésekben, az alapvető gazdasági elhatározásokban kezdeményezhetik az érintett párt- szervezetek véleménycseréjét, közös állásfoglalását. A KB Titkársága a közelmúltban megállapította, hogy az utóbbi Időben „tovább fejlődött a koordinálási joggal felruházott pártszervek munkája". Mit tartalmaz e sommás megállapítás? Mindenekelőtt azt, hogy a nagyvállalati pártszervek és szervezetek ma már világosan látják: & koordinációs munka alapvető tartalma és célja, hogy előmozdítsa a vállalat eredményes működését, a fő célkitűzések megvalósítását. A vélemények egyeztetése a legtöbb nagyvállalatnál már a koordinációt Igénylő feladatok megtervezése, munkatervije való foglalása előtt elkezdődik. Általiéiban az egész vállalatot érintő legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre. Ilyenek pl. a középtávú és operatív vállalati, gyári, telephelyi tervek, a gyártmány- és gyártásfejlesztési koncepciók, a beruházási elképzelések, az ösztönzési rendszer, az exporttal kapcsolatos feladatok, a szocialista munkaverseny tapasztalatai. A döntések előtti vélemény- cserét, a közös állásfoglalás kialakítását nagymértékben elősegíti az a mind több helyen meghonosodott gyakorlat, hogy előzetes anyagot bocsátanak a gyári, telephelyi pártszervezetek rendelkezésére. Így a gyáregységek párttltkáral a választott testületek véleményének birtokában vehetnek részt a nagyvállalat koordinációs fórumán. Az Ilyen módszerek kedvező visszhangra találtak a gyáregységeknél, erősítették a demokratizmust. A legáltalánosabban alkalmazott forma a rendszeres titkári értekezlet. Mind jellemzőbb, hogy a gyáregységek pánttltkárai alaposabb döntés részt vesznek a nagyvállalati pártbizottsági és végrehajtó bizottsági üléseken. A fontosabb feladatok megtárgyalására közös testületi üléseket, együttes Igaz- . gatói és párttitkári értekezleteiket, a tervfeladátok egyeztetésére megbeszéléseket hívnak össze. A különböző koordinációs fórumok jó alkalmat nyújtanak a tapasztalatcselére, s így kedvezően hatnak a pártmunka egyéb területeire. A koordinálás a legtöbb vállalatnál segítette a belső irányítási rendszer fejlődését, a gyáregységi önállóság helyes értelmezését, az üzem- és munkaszervezés javulását, az új profilok kialakítását, egyes termékek, gyártmányok' átcsoportosítását, a fejlesztési, beruházási tevékenység tervszerűbbé válását, a bér- és szociális kérdésekben mutatkozó helyenkénti feszültségek megszüntetését. Egyértelműbbé vált a gazdaságpolitikai célok képviselete, lényegében megszűnt a gyáregységek pártszervezeteinek önállósodási törekvése. Nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy a nagy- vállalatok vezetői egy-egy fontosabb döntés előtt ma már kérik, igénylik a központi pártszervek és a gyáregységek pártszervezeteinek egyeztetett állásfoglalását, Korántsem állíthatjuk, hogy a javuló és egyre hatékonyabb együttműködés súrlódásmentes, és azt sem, hogy ne lennének olyan ellentmondások, amelyek csak hosszú távon oldhatók meg! Vannak nagyvállalatok, ahol írt- dokolatlanul centralizálnak olyan kérdéseket is, amelyek hatáskö- rileg a gyáregységeket, telephelyeket illetnék meg. Az effajta rendezetlenség persze hogy viták forrásává lesz. Nem olyan gyakran, mint 2—3 évvel ezelőtt, de még mindig előfordul, hogy egyes gyáregységek irreális követelésekkel lépnek fel. Ezek a legtöbb esetben a helyi érdekek túlzott képviseletéből, az össz- váHalat! elképzelések Ismeretének hiányából erednek, őszintén rá kell azonban mututnl arra, hogy egyes vidéki telephelyek éppen az őket Irányító 'területis párt- szerv nyomására lépnek fel túlzott követelésekkel. (amelyek például) nagyobb község-, illetve városfejlesztési hozzájárulást követelnek. Még ma is vita tárgya néhány nagyvállalat, központi gyára és a gyáregységek között a technikai színvonal, a szociális ellátottság és a bérek különbözősége. A viták, az ellentmondások mai valóságunkat tükrözik, társadalmi- gazdasági fejlődésünkkel együtt járó gondok ezek. Mivel - objektív Okokból származnak, hosszú ideig számolni kell velük, s ezt a gyáregységi pártszervezeteknek meg kell érteniük és értetniük. 3JÁ gondok egy része aizonbain elkerülhető, illetve megoldható lenne a megfelelő időben történő tájékoztatással. Nem egyszer tapasztaljuk ugyanis, hogy a gyárak vezetői az eredményekről szívesebben beszélnek gondjaikat viszont mintha igyekeznének eltitkolni. Amint a KB titkársága rámutat, a koordinációs munkában számos tartalék van még. Az egyik legfontosabb feladatként szabja meg a határozat, hogy a koordináló pártszervek és -szervezetek munkájukkal járuljanak hozzá, hogy a nagyvállalatokon belül minden egységben jobban megértsék gazdaságpolitikai céljainkat, s azokat a gyakorlati munkában váltsák valóra. Sokrétű feladat summázódik e rövid megfogalmazásban. Mindenekelőtt tovább kell Javítani a nagyvállalati tervezőmunkát, s Jobban össze kell hangolni a gyáregységek és telephelyek tervező tevékenységével. Több tényező zavarja ugyanis ezt. Egyrészt a gyáregységek részéről esetenként indokolatlan várakozás tapasztalható, felülről várják a jelzést, hagy müven intézkedések szükségesek. Másrészt a helyi irányító pártszervek elképzelései, nem mindig esnek egybe a nagyvállalat cselekvési programjának főbb elveivel. E problémákat jobb tájékoztatásául, gondosabb előkészítéssel és a különböző pártszervek és -szervezetek jobb együttműködésével meg lehet oldani. A jobb tájékoztatásért, ezáltal a nem kívánatos viták megelőzéséért mindenekelőtt a koordináló pártszervek tehetnek sokat. Így tovább kelt javítaniuk kapcsolataikat a gyáregységek, telephelyek pártszervezeteit közvetlenül' irányító terület 1 pártszervekkel. jobban igényelve segítségüket. Nem lennénk igazságosak azonban, ha a területi párt- szerveket egyoldalúan felmentenénk, s csak a koordináló pártszerveket okolnánk a hiányosságokért. A jó kapcsolatokra törekvő koordináló pártszerv meghívásának ugyanis egyes területi pártszervek nem tesznek eleget. A tájékoztatás, illetve tájékozottság Igénye tehát mindkét felet egyaránt kell. hogy jellemezzen. A koordinációs munka nem öncél, hanem fontos gazdaságii, politikai céljaink megvalósításúnak nélkülözhetetlen eszköze. Nagy- vállalatainkra ötéves tervünk hátralevő időszakában, de a későbbiekben is jelentős feladatok várnak. A koordinációs munka javítása, továbbfejlesztése ezek eredményes megoldását szolgálja. Markovlcs Ferenc A játszótereket ésszerűbben! Lapunk március 22-i számában megjelent Játszótér aZ ab* lakok alatt? című cikkünkhöz figyelemre méltó gondolatokat, mondhatni: jogos ellenvéleményt fűztek kecskeméti, hunyadivárosi' olvasóink, örömmel adjuk közre az alábbi két levelet: „Jómagam is hunyadivárosi lakó vagyok, Igaz, nem az említett 8-os és 8-as, hanem a 12-es számú épületiben. Ez a tény azonban mitsem változtat a lényegen, hiszen előttünk Is hasonló játszótér épül majd, ígv a távlati körülmények viszonylag azonosnak tekinthetők. Családos ember lévén,_nehezen tudom elképzelni a hang nélkül játszadozó gyermekeket, hisz’életünk néhai egyhangúságát ez a zsivaj teszi elviselhetővé. A legcsekélyebb sértő szándék nélkül kérdezném ímeg panaszkodó lakótársaimat: ők vujon hová viszik, illetve küldik gyermekeiket játszani? Vágy talán nekik már nincs ilyen problémájuk? Egyetértek azzal n megállapítással, hogy a lakóházuk közel vannak egymáshoz, de legye szívére a kezét az u lakó, aki egyetlen alkalommal sem tekintett ki lakásának ablakán, s éppen avutut- lun szemlélője volt a szemközti lakásban történteknek, Az Ilyen kis kellemetlenségek elkerüléséig egyébként nagyon jó biztosítékot nyújtanak az ablakokru felszerelt függönyök. Bár nem vagyok erős idegzetű ember, bátran kijelenthetem: nekem nem kell nyugtutókat szednem ahhoz, hogy kellemesen érezzem magam u saját kis rezidenciámon, és a szomszédaimnak is meg tudom bocsátani, ha eg.y~egy névnupon zajosabbak a megszokottnál. összegezve észrevételeimet — gondolom, jó néhány lakótársam nevében is írhatom, hogy: az illetékesek figyelmét nem az ilyen és ehhez hasonló problémákra kell Irányítani (erre jó lehetőséget nyújtanak az évente megtartott lakógyűlések és egyéb fórumok). hanem sokkul inkább a játszóterek ésszerűbb kialakítására, valamint a városrészt a központiul összekötő autóbuszjáratok negyedóránkénti közlekedtetésére. Horváth Endre Tinódi u. 12. IV/55.” A gyermek a felnőttől tanul „Olvastam a Játszótér az ablakok alatt? című írást, amelyből nem derült ki, hogy írója, Illetve elmondója melyik húzbun lakik, s hogy van-e gyermeke. A cikkhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy nem tükrözi a reális helyzetet. túlzott hangsúlyt kap a gy érmék zaj. > a játszótér. A felnőttekről alig tesz említést, holott a gyermekek a felnőttektől tunulnuk jót is, rosszat is. A cikk szerzőjét, vagy sugallóját felettébb zavarja a jókedvű, önfeledt gyermekzaj, a házak közé épített játszótér bántja. Az viszont nem, amit gyermekeink megtanulnak, illetve megtanulhatnak u felnőttiektől. Nevezetesen a következőket: A múlt őszszel .mlndunnylunk örömére megkezdett parkosítást figyelmen kívül hagyva, a jól nevelt felnőttek keresztül-kasui taposnak mindent, sőt, keresztül motoroznak, autóznak mindenen. Akad olyan motoros és autós, aki rendszeresen a járdán száguldozik; Vagy: a már kiépített autóparkolót némelyek versenypályának tekintik; kora reggel és késő este túráztatják gépkocsijukat, mitsem törődve a Játszó, vagy éppen alvó gyermekekkel. Ezek a zajok százszorosán felülmúlják a Jókedvű gyermekzslvalyt. S hadd Jegyezzem meg. hogy nem a gyermekek öntik a szemetet az utcára, a parkba, a parkolóba, a kukaedények mellé. És nem a kicsik azok. akik uz utcán tárolt szemetes edények tetejét fedetlenül hagyják. így aztán a szél az egész környéket behinti szeméttel. Nézzünk szembe önmagunkkal, mert ezek mind a mi hibáink. S mégis nyugodtan alszunk, nyugodtan tudunk pihenni, Felnőtt embernek tartjuk magunkat. Az imént említettek nem zavarnak bennünket, csak az. hoRy gyermekeink zajosak? Ügy vélem, előbb saját gyarlóságainkon kellene felháborodnunk. S ha ezt mindnyájan megtennénk. úgy már gyermekeink zajosságára is felnőtti példamutatással tudnánk hatni. Szelei József Tinódi u. 10.” 1 TENYÉSZNYULAKAT VÁRNAK A SZOVJETUNIÓBÓL A vaskntiak bíznak a további sikerekben t Tenyésznyulak a szövetkezet nyúltelepén. A szövetkezetben tenyésztik — a háztájiból is felvásárolják —, vágóhidjukon feldolgozzák és csomagolva exportra szállítják a nyulakat. A vaskúti Bácska Tsz már csaknem létrehozta az ágazat teljes vertikumát, vagyis azt a folyamatot, amely az alapanyag, a tenyésznyúl „előállításától'' a végtermék értékesítéséig tart. A „csaknem” szó nem az elmaradásra utal, hanem a kezdeti stádiumot kívánja érzékeltetni, amely elsősorban a tenyésztésre és a korszerűbb tartástechnológiára vonatkozik. A folyamat többi láncszeme már szilárd és erős. S miért éppen a tenyésztés, pontosabban a nagyüzemiben, valamint a háztájiban jól, eredményesen tartható nyúlfajta vagy hibrid, és ezek szaporulatának tartástechnológiája jelenti a gyenge. „kiforratlan” láncszemeket? Jelenleg is azt kell megállapítani, mint néhány hónappal korábban: 'nem alakult még ki olyan módszer és technológia, amely minden szempontból megfelel az üzemeknek, s a legjobb fajták, 'hibridek kiválasztása is a következő évek feladata. Ez a háztáji nyúl tartásra Is vonatkozik. Mindezt annak ellenére szükséges ismételni, hogy a MÉM Kutatási és Szakoktatási Főosztályának az a véleménye: „hazánkban a gyakorlatban kipróbálva rendelkezésre áll a nagyüzemi nyúltenyésztés technológiája, s e körülmények között jól „termiélő” az államilag elismert „Fehér Gyöngy” hibrid. A szakmai vita szítása helyett — ugyanakkor elismerve a kutatók fáradozásának hasznát — csupán csodálkozva kérdezzük: van egy, azaz egy hibrid? Mint ahogy szólás- mondás is utal rá: egy fecske nem csinál nyarat, ugyanúgy nem oldhatja meg és ki sem elégítheti a nagyüzemek, a háztáji igényeit az egyetlen hibrid. S a technológia? Vajon, ha az NSZK nyúlte- nyésztö nagyüzemeihez hasonlítjuk ... vagyis lehet egyáltalán ezekhez hasonlítani? Ott ugyanis már steril törzstenyészetek vannak, s ugyancsak steril körülmények közötti a nyúltartás, általános a mesterséges megterméKe- nyítés, automatizált a takarmányozás ... Kétségtelen, a MÉM kutatási programja még nem zárult le, ami azt is bizonyítja, hogy a nyúltenyésztéssel és tartással ősz- szefüggő további kutatásokat az iiányitdk és szakemberek egy* aránt szükségesnek tartják. A vaskúti Bácska Tsz-ben tapasztalt munka éppen ezért nemcsak abból a szempontból figyelemre méltó, hogy a termelés folyamata nem zárul le az élőnyúl- előállítással, s a nyúlvágóhlójukon feldolgozzák és így gazdaságosan, sőt biztonsággal exportálják a nyulakat, hanem azért Is, mert részt vállalnak a kutatásokból. önálló kezdeményezéssel és elhatározással 1 Azt szeretnék elérni, hogy a nyúltartó nagyüzemek, valamint háztájik Is gazdaságosabban, biztonságosabban tarthassák a nyulakat. Énhez pedig a meglevőnél jobb fajták, hibridek, valamint technológia szükségei*. A nyúltartással foglalkozni szándékozó üzemek Igénye is ez. A szövetkezet, közösen a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, a francia, a dán és az NSZK-beli nagyüzemekben eredményesen tartott nyúlfajtákat és hibridéket vásárolt, amelyeket a kaposvári mezőgazdasági főiskolán vizsgálnak. Arra kíváncsiak, hogy kedvező tulajdonságaikat megtartják-e, a hazai körülményekhez képesék-é alkalmazkodni. A közös gazdaság vaskúti telepén is van néhány fajta, amelyet elsősorban a háztáji állattartóknak ajánlanak majd. A szövetkezet szakembereinek meggyőződése — a múlt év őszén a Krímben tett tapasztalatcserelátogatásuk alapján —, hogy a háztájiban a szovjet csincsilla a legalkalmasabb, legeredményesebben tartható fajta. Közép- nagy testű, szapora, jó takarmányértékesítő és a mostohább, úgynevezett külterjes tartást is jól bírja. Az idén háromszáz szovjet csincsillát rendeltek meg a Szovjetunióból, s már csak a partnereiken múlik, hogy mikor érkeznek meg ezek a nyulak Vaskóira. Bács-Kiskun testvérmegyéjében tavaly tett látogatáskor a gazdasági kapcsolatok további szélesítéséről is beszéltek. Felajánlották, hogy az említett nyúlíajtáért cserébe egyéb tenyésznyulakat és nyúltápot szállítanak a krimbell kutatóintézeteknek és gazdasá- ■ goknak. Ez az együttműködés bizonyára hasznos lesz testvérme- gyénik nyúltenyésztéssel foglalkozó szakembereinek ugyanúgy, mint az onnét kapott tenyész- anyag a magyarországi nyúltenyésztés fellendítéséihez. A nyúltáp gyártását a GFV-vel közösen megkezdte a vaskút! szövetkezet. Az új összetételű, granulált takarmánnyal gyorsabban hizlalhatok az állatok. A háztáji gazdaságokat is serkenteni igyekeznek a korszerűbb nyúltartásra, Csátalján és Hantán háztáji mintatelepeket létesítenek, s Itt bemutatják a fémvázas ketreceket, önetetőket, -Hatókat. Azt a technológiát, amelynek segítségével csökkenthető az állatgondozás ideje. Ez ugyanis nem lényegtelen. Különösen a fiatalok igénylik a nagyobb szabad időt — már vidéken is —, s a hét végi kirándulásokat. Az a technológia, amit a szövetkezet ajánl, lehetőséget ad arra, hogy akár két-három napra magukra hagyják az állatokat, azok pedig addig úgyszólván „önellátók”. S még valamiről szólni kell, amitől szinte rettegnek a nyúl- tartók. Ez pedig egy vírusos betegség, a mlxomatozis. Megelőzésére — éppen magyar találmány lévén — van vakcina, s ezzel áz oltóanyaggal tavasz vége felé beoltják az állatokat. A többéves tapasztalat szerint az ilyenfajta megelőzés teljes sikerrel jár. Végül is az Igen fontos nyúl- feldolgozó „teszi fel a koronát" az egész munkára. A tenyésztéstermelés-feldolgozás egymásra' épülő, egymástól függő és így elválaszthatatlan folyamata a csomagolt, konyhakész áru értékesítésével ér véget. Tavaly l millió 870 ezer nyulat értékesítettek, valamennyit külföldi vevőknek, akik a vágóhídon vették át és rakták kamionokba a nyulakat, Az idén az olasz, az NSZK, a svájci és az osztrák vásárlóknak csaknem két és fél millió nyulat adnak el. Ügy tűnik, a baromfifeldolgozó vállalat és a vaskút! tsz terveit valóra váltva, következetesen létrehozza a „nyúlvertikumot". Mégis azt kell mondanunk —, s ezt hangoztatják a Bácska Tsz vezetői Is — a munkának nincs vége, a feldolgozás teljessé tételét meg kell oldani. Ugyanis a vágóhídon két igen jelentős melléktermék: a nyúlbőr, valamint a belsőrész és vér hasznosítása még a feladat. Különösen sokat remélnek a nyúlbőr és szőr hazai feldolgozásának megvalósításától. A kutatás és gyakorlat szoros összefonódásának léhetünk tanúi a vaskúti szövetkezetben. Érzékenyen reagálnak minden újra, igyekeznek tapasztalataikat gyorsan hasznosítani, elterjeszteni. A nyúlkutatási programba a maguk módján, sajátos eszközeikkel és lehetőségeik szerint kapcsolódnak be. Terveik valóra válása egyben a nyúlexport fokozását Is eredményezi, Csabai István Korszerű erdőgazdálkodás Közvetlenül a felszabadulás után Lengyelország 6,5 millió hektár erdőséggel rendelkezett, ami az ország területének majdnem 21 százaléka volt. Jelenleg az ország területének közel 28 százalékát borítják erdők, összesen 8,5 millió hektár területen. Ezzel Lengyelország megközelíti az európai átlagot. A kormányzat egyre nagyobb összeget ruház be a korszerű erdőgazdálkodás fejlesztésére. Amíg 1970-ben ez az összeg 800 millió zlotyt tett ki, jelenleg már több mint másfél milliárd. A lengyel erdőket három csoportba osztották. A rezervátumokban, ahol az erdők eredeti állapotát igyekeznek megóvni, csak külön engedéllyel lehet tartózkodni, fakitermelés pedig ezeken a helyeken egyáltalán nem folyik. A fakitermelés tilalma vonatkozik az egészség védelmét szolgáló erdőkre is. Itt azonban már szabad a tartózkodás, sőt autóparkólók is kialakíthatók. A fakitermelést szolgáló erdőkből — ez a harmadik fajta — jelenleg közel évi 22 millió köbméter fát termelnek ki, ami elsősorban építőipari fűrészáru, papír- és bútoripari alapanyag. A fakitermelés nagyfokú gépesítésére jellemző, hogy a kivágás 90 százaléka, a háncsolás 80 százaléka, s az elszállítás ugyancsak 80 százaléka gépesített. Teljes egészében gépesítették a fásítást is, beleértve a kivágott fák gyökereinek kiszedését, s az erdőkben előforduló óriási — t—3 tonnányi súlyú — kövek elszállítását Is. Az ésszerű erdőgazdálkodás követelményeinek megfelelően jelenleg csak csökkentett mérvű fakitermelés lehetséges. A szakemberek viszont úgy vélik, hogy néhány év múlva a lengyel erdők már tökéletesen ki tudják majd elégíteni a fafeldolgozó Ipar igényelt. (BUDAPRESS—INTER. PRESS)
