Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

4 0 PETŐFI NÉPE • 1918. április 8. Számítástechnikai vetélkedő Részeredmény­hirdetés A 4. forduló helyes meg­fejtése: 1. Robotron, 2. Multi prog­ramozású, 3. Amdahl, 4. Tesztelés, 5. Interfaca, 6. MITRA, 7. Az R 10, a Video­ton vásárolt Mitra licenc alapján fejlesztette ki. Könyvjutalmat nyertek: Né­meth István. Kecskemét; Tóth Tamás, Kecskemét; Szóráth Ti­bor, FUlöpháza: Vlcsay László, Kecskemét; Szabó Ákos, Kecs­kemét; Szabó Márta, Kecskemét; Boda Anna, Kecskemét; Doll- mayer Rezső, Kecskemét; Végei Zoltán. Kecskemét; Suri József, Kecskemét. Az 5. forduló megfejtése: Vízszintes; 1; FORTAN, 7; OS, 18: UL, 24; TERMINAL, 30; RCA, 40; ISO, 43; CZ, 44; Bit-hiba. Függőleges: 1; FERRIT, 8; SNOBOL, 10; BOT, 13; FS, 26; TRADIC, 28; SIMULA, 42; SI. Könyvjutalmat nyertek: Bolla Kálmán, Terecskei István. Kiss Ferenc, Felegyl Károly, Csenkl Róbert, Sárvári Judit, Schnur Pé­ter, Göbölyös Tibor, Neubauer János kecskeméti, Horváth Máté bajai lakosok. A nyereményeket postán küld­jük el. A döntö megrendezésére 1978. április 21-én 9 órakor kerül sor a Megyei Művelődési Központ színháztermében (Kecskemét, Május 1. tér 7.). A döntő nyilvános, várjuk az érdeklődőket. Az öt fordulóban elérhető maximális pontszám 75 volt. Telitalálatot 6-an értek el. A döntőbe a 73 pontot, vagy an­nál többet elért versenyzők ju­tottak be. Döntőbe Jutottak: Németh Ist­ván, Tordal László, Körösi lm- réné, Katona Viktor, Bolla Kál­mán, Csutár Judit, Tóth Tamás, Szóród Tibor, Csenkl Róbert, Vö­rös János, Schnur Péter, Kúti Zoltán. Korcsog Tibor, Tohai László, Szabó Ákos, Szabó Már­ta, Feleky Pál. Dollmayer Rezső, Faragó Tibor, Feleky Pálné, Tóth Ferenc, Wagner Gáborné, Árki Kornél, Neubauer János, Suri József, Béres Edit, Petrovics Gá­bor kecskeméti, Horváth Máté bajai, Fehérné Milassin Györgyi kiskunhalasi versenyzők. Jobb koordináció, Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen változott az ipari üze­mek szervezeti formája. A kü­lönböző iparágakban nagyválla­lati, tröszti szervezetek jöttek létre. Ennek következtében a vállalatok nagy részéhez égy Vagy több gyár, gyáregység, te­lephely tartozik, melyek nem­egyszer egymástól távol, más­más , közigazgatási egységben.? működnek. A gazdaságban létrejött szer­vezeti változásokat — egyedi eseteket kivéve — nem követte a párt szervezeti felépítése. Itt ugyanis a területi elv érvényes, vagyis egy közigazgatási egység pártszervezeteit az adott területi pártszerv irányítja. A szervezeti felépítés különb­ségei tették szükségessé, hogy a gyárakkal, gyáregységekkel és telephelyekkel rendelkező válla­lóitok központjaiban működő pártszervek, illetve pártszerveze­tek koordinációs jogot kapjanak. Ezzel élve a vállalat egészét érintő kérdésekben, az alapvető gazdasági elhatározásokban kez­deményezhetik az érintett párt- szervezetek véleménycseréjét, kö­zös állásfoglalását. A KB Titkársága a közelmúlt­ban megállapította, hogy az utób­bi Időben „tovább fejlődött a koordinálási joggal felruházott pártszervek munkája". Mit tar­talmaz e sommás megállapítás? Mindenekelőtt azt, hogy a nagy­vállalati pártszervek és szerveze­tek ma már világosan látják: & koordinációs munka alapvető tartalma és célja, hogy előmoz­dítsa a vállalat eredményes mű­ködését, a fő célkitűzések meg­valósítását. A vélemények egyez­tetése a legtöbb nagyvállalatnál már a koordinációt Igénylő fel­adatok megtervezése, munkaterv­ije való foglalása előtt elkezdődik. Általiéiban az egész vállalatot érintő legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre. Ilyenek pl. a középtávú és operatív vállalati, gyári, telephelyi tervek, a gyárt­mány- és gyártásfejlesztési kon­cepciók, a beruházási elképzelé­sek, az ösztönzési rendszer, az exporttal kapcsolatos feladatok, a szocialista munkaverseny ta­pasztalatai. A döntések előtti vélemény- cserét, a közös állásfoglalás ki­alakítását nagymértékben előse­gíti az a mind több helyen meg­honosodott gyakorlat, hogy elő­zetes anyagot bocsátanak a gyá­ri, telephelyi pártszervezetek rendelkezésére. Így a gyáregysé­gek párttltkáral a választott tes­tületek véleményének birtokában vehetnek részt a nagyvállalat koordinációs fórumán. Az Ilyen módszerek kedvező visszhangra találtak a gyáregységeknél, erő­sítették a demokratizmust. A legáltalánosabban alkalma­zott forma a rendszeres titkári értekezlet. Mind jellemzőbb, hogy a gyáregységek pánttltkárai alaposabb döntés részt vesznek a nagyvállalati pártbizottsági és végrehajtó bi­zottsági üléseken. A fontosabb feladatok megtárgyalására közös testületi üléseket, együttes Igaz- . gatói és párttitkári értekezlete­iket, a tervfeladátok egyeztetésére megbeszéléseket hívnak össze. A különböző koordinációs fórumok jó alkalmat nyújtanak a tapasz­talatcselére, s így kedvezően hat­nak a pártmunka egyéb terüle­teire. A koordinálás a legtöbb válla­latnál segítette a belső irányítási rendszer fejlődését, a gyáregységi önállóság helyes értelmezését, az üzem- és munkaszervezés javu­lását, az új profilok kialakítását, egyes termékek, gyártmányok' át­csoportosítását, a fejlesztési, be­ruházási tevékenység tervszerűb­bé válását, a bér- és szociális kér­désekben mutatkozó helyenkénti feszültségek megszüntetését. Egy­értelműbbé vált a gazdaságpoli­tikai célok képviselete, lényegé­ben megszűnt a gyáregységek pártszervezeteinek önállósodási törekvése. Nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy a nagy- vállalatok vezetői egy-egy fonto­sabb döntés előtt ma már kérik, igénylik a központi pártszervek és a gyáregységek pártszerveze­teinek egyeztetett állásfoglalását, Korántsem állíthatjuk, hogy a javuló és egyre hatékonyabb együttműködés súrlódásmentes, és azt sem, hogy ne lennének olyan ellentmondások, amelyek csak hosszú távon oldhatók meg! Vannak nagyvállalatok, ahol írt- dokolatlanul centralizálnak olyan kérdéseket is, amelyek hatáskö- rileg a gyáregységeket, telephe­lyeket illetnék meg. Az effajta rendezetlenség persze hogy vi­ták forrásává lesz. Nem olyan gyakran, mint 2—3 évvel ezelőtt, de még mindig előfordul, hogy egyes gyáregységek irreális kö­vetelésekkel lépnek fel. Ezek a legtöbb esetben a helyi érdekek túlzott képviseletéből, az össz- váHalat! elképzelések Ismeretének hiányából erednek, őszintén rá kell azonban mututnl arra, hogy egyes vidéki telephelyek éppen az őket Irányító 'területis párt- szerv nyomására lépnek fel túl­zott követelésekkel. (amelyek például) nagyobb község-, illetve városfejlesztési hozzájárulást kö­vetelnek. Még ma is vita tárgya néhány nagyvállalat, központi gyára és a gyáregységek között a technikai színvonal, a szociális ellátottság és a bérek különbözősége. A vi­ták, az ellentmondások mai va­lóságunkat tükrözik, társadalmi- gazdasági fejlődésünkkel együtt járó gondok ezek. Mivel - objek­tív Okokból származnak, hosszú ideig számolni kell velük, s ezt a gyáregységi pártszervezeteknek meg kell érteniük és értetniük. 3JÁ gondok egy része aizonbain el­kerülhető, illetve megoldható lenne a megfelelő időben törté­nő tájékoztatással. Nem egyszer tapasztaljuk ugyanis, hogy a gyá­rak vezetői az eredményekről szívesebben beszélnek gondjaikat viszont mintha igyekeznének el­titkolni. Amint a KB titkársága rámu­tat, a koordinációs munkában számos tartalék van még. Az egyik legfontosabb feladatként szabja meg a határozat, hogy a koordináló pártszervek és -szer­vezetek munkájukkal járuljanak hozzá, hogy a nagyvállalatokon belül minden egységben jobban megértsék gazdaságpolitikai cél­jainkat, s azokat a gyakorlati munkában váltsák valóra. Sok­rétű feladat summázódik e rö­vid megfogalmazásban. Minde­nekelőtt tovább kell Javítani a nagyvállalati tervezőmunkát, s Jobban össze kell hangolni a gyáregységek és telephelyek ter­vező tevékenységével. Több té­nyező zavarja ugyanis ezt. Egy­részt a gyáregységek részéről esetenként indokolatlan várako­zás tapasztalható, felülről várják a jelzést, hagy müven intézkedé­sek szükségesek. Másrészt a he­lyi irányító pártszervek elképze­lései, nem mindig esnek egybe a nagyvállalat cselekvési prog­ramjának főbb elveivel. E prob­lémákat jobb tájékoztatásául, gondosabb előkészítéssel és a különböző pártszervek és -szer­vezetek jobb együttműködésével meg lehet oldani. A jobb tájékoztatásért, ezáltal a nem kívánatos viták megelő­zéséért mindenekelőtt a koordi­náló pártszervek tehetnek sokat. Így tovább kelt javítaniuk kap­csolataikat a gyáregységek, te­lephelyek pártszervezeteit közvet­lenül' irányító terület 1 pártszer­vekkel. jobban igényelve segít­ségüket. Nem lennénk igazságo­sak azonban, ha a területi párt- szerveket egyoldalúan felmente­nénk, s csak a koordináló párt­szerveket okolnánk a hiányossá­gokért. A jó kapcsolatokra törek­vő koordináló pártszerv meghí­vásának ugyanis egyes területi pártszervek nem tesznek eleget. A tájékoztatás, illetve tájékozott­ság Igénye tehát mindkét felet egyaránt kell. hogy jellemezzen. A koordinációs munka nem ön­cél, hanem fontos gazdaságii, po­litikai céljaink megvalósításúnak nélkülözhetetlen eszköze. Nagy- vállalatainkra ötéves tervünk hátralevő időszakában, de a ké­sőbbiekben is jelentős feladatok várnak. A koordinációs munka javítása, továbbfejlesztése ezek eredményes megoldását szolgálja. Markovlcs Ferenc A játszótereket ésszerűbben! Lapunk március 22-i számában megjelent Játszótér aZ ab* lakok alatt? című cikkünkhöz figyelemre méltó gondolatokat, mondhatni: jogos ellenvéleményt fűztek kecskeméti, hunya­divárosi' olvasóink, örömmel adjuk közre az alábbi két le­velet: „Jómagam is hunyadivárosi la­kó vagyok, Igaz, nem az említett 8-os és 8-as, hanem a 12-es szá­mú épületiben. Ez a tény azon­ban mitsem változtat a lényegen, hiszen előttünk Is hasonló ját­szótér épül majd, ígv a távlati körülmények viszonylag azonos­nak tekinthetők. Családos ember lévén,_nehezen tudom elképzelni a hang nélkül játszadozó gyermekeket, hisz’éle­tünk néhai egyhangúságát ez a zsivaj teszi elviselhetővé. A legcsekélyebb sértő szándék nélkül kérdezném ímeg panaszko­dó lakótársaimat: ők vujon hová viszik, illetve küldik gyermekei­ket játszani? Vágy talán nekik már nincs ilyen problémájuk? Egyetértek azzal n megállapítás­sal, hogy a lakóházuk közel van­nak egymáshoz, de legye szívére a kezét az u lakó, aki egyetlen al­kalommal sem tekintett ki laká­sának ablakán, s éppen avutut- lun szemlélője volt a szemközti lakásban történteknek, Az Ilyen kis kellemetlenségek elkerüléséig egyébként nagyon jó biztosítékot nyújtanak az ablakokru felszerelt függönyök. Bár nem vagyok erős idegzetű ember, bátran kijelenthetem: ne­kem nem kell nyugtutókat szed­nem ahhoz, hogy kellemesen érezzem magam u saját kis re­zidenciámon, és a szomszédaim­nak is meg tudom bocsátani, ha eg.y~egy névnupon zajosabbak a megszokottnál. összegezve észrevételeimet — gondolom, jó néhány lakótársam nevében is írhatom, hogy: az il­letékesek figyelmét nem az ilyen és ehhez hasonló problémákra kell Irányítani (erre jó lehetősé­get nyújtanak az évente megtar­tott lakógyűlések és egyéb fóru­mok). hanem sokkul inkább a játszóterek ésszerűbb kialakítá­sára, valamint a városrészt a központiul összekötő autóbuszjá­ratok negyedóránkénti közleked­tetésére. Horváth Endre Tinódi u. 12. IV/55.” A gyermek a felnőttől tanul „Olvastam a Játszótér az ab­lakok alatt? című írást, amelyből nem derült ki, hogy írója, Illetve elmondója melyik húzbun lakik, s hogy van-e gyermeke. A cikkhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy nem tükrözi a reális hely­zetet. túlzott hangsúlyt kap a gy érmék zaj. > a játszótér. A fel­nőttekről alig tesz említést, ho­lott a gyermekek a felnőttektől tunulnuk jót is, rosszat is. A cikk szerzőjét, vagy sugalló­ját felettébb zavarja a jókedvű, önfeledt gyermekzaj, a házak kö­zé épített játszótér bántja. Az viszont nem, amit gyermekeink megtanulnak, illetve megtanul­hatnak u felnőttiektől. Nevezete­sen a következőket: A múlt ősz­szel .mlndunnylunk örömére meg­kezdett parkosítást figyelmen kí­vül hagyva, a jól nevelt felnőttek keresztül-kasui taposnak mindent, sőt, keresztül motoroznak, autóz­nak mindenen. Akad olyan mo­toros és autós, aki rendszeresen a járdán száguldozik; Vagy: a már kiépített autóparkolót néme­lyek versenypályának tekintik; kora reggel és késő este túráztat­ják gépkocsijukat, mitsem törőd­ve a Játszó, vagy éppen alvó gyermekekkel. Ezek a zajok száz­szorosán felülmúlják a Jókedvű gyermekzslvalyt. S hadd Jegyezzem meg. hogy nem a gyermekek öntik a szeme­tet az utcára, a parkba, a parko­lóba, a kukaedények mellé. És nem a kicsik azok. akik uz utcán tárolt szemetes edények tetejét fedetlenül hagyják. így aztán a szél az egész környéket behinti szeméttel. Nézzünk szembe önmagunkkal, mert ezek mind a mi hibáink. S mégis nyugodtan alszunk, nyu­godtan tudunk pihenni, Felnőtt embernek tartjuk magunkat. Az imént említettek nem zavarnak bennünket, csak az. hoRy gyer­mekeink zajosak? Ügy vélem, előbb saját gyarló­ságainkon kellene felháborod­nunk. S ha ezt mindnyájan meg­tennénk. úgy már gyermekeink zajosságára is felnőtti példamuta­tással tudnánk hatni. Szelei József Tinódi u. 10.” 1 TENYÉSZNYULAKAT VÁRNAK A SZOVJETUNIÓBÓL A vaskntiak bíznak a további sikerekben t Tenyésznyulak a szövetkezet nyúltelepén. A szövetkezetben tenyésztik — a háztájiból is felvásárolják —, vágóhidjukon feldolgozzák és cso­magolva exportra szállítják a nyulakat. A vaskúti Bácska Tsz már csaknem létrehozta az ága­zat teljes vertikumát, vagyis azt a folyamatot, amely az alapanyag, a tenyésznyúl „előállításától'' a végtermék értékesítéséig tart. A „csaknem” szó nem az elmara­dásra utal, hanem a kezdeti stá­diumot kívánja érzékeltetni, amely elsősorban a tenyésztésre és a korszerűbb tartástechnoló­giára vonatkozik. A folyamat töb­bi láncszeme már szilárd és erős. S miért éppen a tenyésztés, pon­tosabban a nagyüzemiben, vala­mint a háztájiban jól, eredmé­nyesen tartható nyúlfajta vagy hibrid, és ezek szaporulatának tartástechnológiája jelenti a gyen­ge. „kiforratlan” láncszemeket? Jelenleg is azt kell megállapí­tani, mint néhány hónappal ko­rábban: 'nem alakult még ki olyan módszer és technológia, amely minden szempontból meg­felel az üzemeknek, s a legjobb fajták, 'hibridek kiválasztása is a következő évek feladata. Ez a háztáji nyúl tartásra Is vonatko­zik. Mindezt annak ellenére szük­séges ismételni, hogy a MÉM Kutatási és Szakoktatási Főosz­tályának az a véleménye: „ha­zánkban a gyakorlatban kipró­bálva rendelkezésre áll a nagy­üzemi nyúltenyésztés technoló­giája, s e körülmények között jól „termiélő” az államilag elismert „Fehér Gyöngy” hibrid. A szak­mai vita szítása helyett — ugyan­akkor elismerve a kutatók fára­dozásának hasznát — csupán cso­dálkozva kérdezzük: van egy, az­az egy hibrid? Mint ahogy szólás- mondás is utal rá: egy fecske nem csinál nyarat, ugyanúgy nem oldhatja meg és ki sem elégítheti a nagyüzemek, a háztáji igényeit az egyetlen hibrid. S a technoló­gia? Vajon, ha az NSZK nyúlte- nyésztö nagyüzemeihez hasonlít­juk ... vagyis lehet egyáltalán ezekhez hasonlítani? Ott ugyanis már steril törzstenyészetek van­nak, s ugyancsak steril körülmé­nyek közötti a nyúltartás, általá­nos a mesterséges megterméKe- nyítés, automatizált a takarmá­nyozás ... Kétségtelen, a MÉM kutatási programja még nem zárult le, ami azt is bizonyítja, hogy a nyúltenyésztéssel és tartással ősz- szefüggő további kutatásokat az iiányitdk és szakemberek egy* aránt szükségesnek tartják. A vaskúti Bácska Tsz-ben ta­pasztalt munka éppen ezért nem­csak abból a szempontból figye­lemre méltó, hogy a termelés fo­lyamata nem zárul le az élőnyúl- előállítással, s a nyúlvágóhlóju­kon feldolgozzák és így gazdasá­gosan, sőt biztonsággal exportál­ják a nyulakat, hanem azért Is, mert részt vállalnak a kutatá­sokból. önálló kezdeményezéssel és elhatározással 1 Azt szeretnék elérni, hogy a nyúltartó nagyüze­mek, valamint háztájik Is gazda­ságosabban, biztonságosabban tarthassák a nyulakat. Énhez pe­dig a meglevőnél jobb fajták, hibridek, valamint technológia szükségei*. A nyúltartással foglal­kozni szándékozó üzemek Igé­nye is ez. A szövetkezet, közösen a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lattal, a francia, a dán és az NSZK-beli nagyüzemekben ered­ményesen tartott nyúlfajtákat és hibridéket vásárolt, amelyeket a kaposvári mezőgazdasági főisko­lán vizsgálnak. Arra kíváncsiak, hogy kedvező tulajdonságaikat megtartják-e, a hazai körülmé­nyekhez képesék-é alkalmazkod­ni. A közös gazdaság vaskúti te­lepén is van néhány fajta, ame­lyet elsősorban a háztáji állat­tartóknak ajánlanak majd. A szövetkezet szakembereinek meggyőződése — a múlt év őszén a Krímben tett tapasztalatcsere­látogatásuk alapján —, hogy a háztájiban a szovjet csincsilla a legalkalmasabb, legeredménye­sebben tartható fajta. Közép- nagy testű, szapora, jó takar­mányértékesítő és a mostohább, úgynevezett külterjes tartást is jól bírja. Az idén háromszáz szovjet csincsillát rendeltek meg a Szovjetunióból, s már csak a partnereiken múlik, hogy mikor érkeznek meg ezek a nyulak Vas­kóira. Bács-Kiskun testvérmegyéjében tavaly tett látogatáskor a gazda­sági kapcsolatok további szélesí­téséről is beszéltek. Felajánlották, hogy az említett nyúlíajtáért cse­rébe egyéb tenyésznyulakat és nyúltápot szállítanak a krimbell kutatóintézeteknek és gazdasá- ■ goknak. Ez az együttműködés bi­zonyára hasznos lesz testvérme- gyénik nyúltenyésztéssel foglalko­zó szakembereinek ugyanúgy, mint az onnét kapott tenyész- anyag a magyarországi nyúlte­nyésztés fellendítéséihez. A nyúltáp gyártását a GFV-vel közösen megkezdte a vaskút! szö­vetkezet. Az új összetételű, gra­nulált takarmánnyal gyorsabban hizlalhatok az állatok. A háztáji gazdaságokat is serkenteni igye­keznek a korszerűbb nyúltartásra, Csátalján és Hantán háztáji mintatelepeket létesítenek, s Itt bemutatják a fémvázas ketrece­ket, önetetőket, -Hatókat. Azt a technológiát, amelynek segítségé­vel csökkenthető az állatgondozás ideje. Ez ugyanis nem lényegte­len. Különösen a fiatalok igénylik a nagyobb szabad időt — már vidéken is —, s a hét végi kirán­dulásokat. Az a technológia, amit a szövetkezet ajánl, lehetőséget ad arra, hogy akár két-három napra magukra hagyják az álla­tokat, azok pedig addig úgyszól­ván „önellátók”. S még valamiről szólni kell, amitől szinte rettegnek a nyúl- tartók. Ez pedig egy vírusos be­tegség, a mlxomatozis. Megelő­zésére — éppen magyar talál­mány lévén — van vakcina, s ez­zel áz oltóanyaggal tavasz vége felé beoltják az állatokat. A több­éves tapasztalat szerint az ilyen­fajta megelőzés teljes sikerrel jár. Végül is az Igen fontos nyúl- feldolgozó „teszi fel a koronát" az egész munkára. A tenyésztés­termelés-feldolgozás egymásra' épülő, egymástól függő és így el­választhatatlan folyamata a cso­magolt, konyhakész áru értéke­sítésével ér véget. Tavaly l mil­lió 870 ezer nyulat értékesítettek, valamennyit külföldi vevőknek, akik a vágóhídon vették át és rakták kamionokba a nyulakat, Az idén az olasz, az NSZK, a svájci és az osztrák vásárlóknak csaknem két és fél millió nyu­lat adnak el. Ügy tűnik, a baromfifeldolgozó vállalat és a vaskút! tsz terveit valóra váltva, következetesen lét­rehozza a „nyúlvertikumot". Még­is azt kell mondanunk —, s ezt hangoztatják a Bácska Tsz veze­tői Is — a munkának nincs vége, a feldolgozás teljessé tételét meg kell oldani. Ugyanis a vágóhídon két igen jelentős melléktermék: a nyúlbőr, valamint a belsőrész és vér hasznosítása még a feladat. Különösen sokat remélnek a nyúlbőr és szőr hazai feldolgozá­sának megvalósításától. A kutatás és gyakorlat szoros összefonódásának léhetünk tanúi a vaskúti szövetkezetben. Érzéke­nyen reagálnak minden újra, igyekeznek tapasztalataikat gyor­san hasznosítani, elterjeszteni. A nyúlkutatási programba a maguk módján, sajátos eszközeikkel és lehetőségeik szerint kapcsolód­nak be. Terveik valóra válása egy­ben a nyúlexport fokozását Is eredményezi, Csabai István Korszerű erdőgazdálkodás Közvetlenül a felszabadulás után Lengyelország 6,5 millió hektár erdőséggel rendelkezett, ami az ország területének majd­nem 21 százaléka volt. Jelenleg az ország területének közel 28 szá­zalékát borítják erdők, összesen 8,5 millió hektár területen. Ezzel Lengyelország megközelíti az európai átlagot. A kormányzat egyre nagyobb összeget ruház be a korszerű erdőgazdálkodás fej­lesztésére. Amíg 1970-ben ez az összeg 800 millió zlotyt tett ki, jelenleg már több mint másfél milliárd. A lengyel erdőket három cso­portba osztották. A rezervátu­mokban, ahol az erdők eredeti állapotát igyekeznek megóvni, csak külön engedéllyel lehet tar­tózkodni, fakitermelés pedig ezeken a helyeken egyáltalán nem folyik. A fakitermelés tilal­ma vonatkozik az egészség védel­mét szolgáló erdőkre is. Itt azon­ban már szabad a tartózkodás, sőt autóparkólók is kialakíthatók. A fakitermelést szolgáló erdőkből — ez a harmadik fajta — jelen­leg közel évi 22 millió köbméter fát termelnek ki, ami elsősorban építőipari fűrészáru, papír- és bútoripari alapanyag. A fakitermelés nagyfokú gépe­sítésére jellemző, hogy a kivágás 90 százaléka, a háncsolás 80 szá­zaléka, s az elszállítás ugyan­csak 80 százaléka gépesített. Tel­jes egészében gépesítették a fásí­tást is, beleértve a kivágott fák gyökereinek kiszedését, s az er­dőkben előforduló óriási — t—3 tonnányi súlyú — kövek elszállí­tását Is. Az ésszerű erdőgazdálkodás kö­vetelményeinek megfelelően je­lenleg csak csökkentett mérvű fakitermelés lehetséges. A szak­emberek viszont úgy vélik, hogy néhány év múlva a lengyel er­dők már tökéletesen ki tudják majd elégíteni a fafeldolgozó Ipar igényelt. (BUDAPRESS—INTER. PRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom