Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

IDŐJÁRÁS Várható tdójárás ma estit: eleinte változóan leülős Idó, később délen erősen felhős> borult Idő. ismétlődő esővel havad esővel. Többleté megerősődői helyenként viharos északkeleti» keleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mí­nusz 2» plüss 1. legmagasabb nappali hőmérséklet (—10 fok között. IMTII ___________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 81. szám Ára 5 90 fillér 1978. április 7. péntek Gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal Tordai Jenő miniszterhelyettes sajtótájékoztatója A magyar népgazdaság fejlő­désének létfontosságú feltétele a szocialista országokkal kialakult és egyre szélesedő tervszerű kül­kereskedelmünk, 'bővülő kooperá­ciónk — mondotta csütörtöki saj­tótájékoztatóján Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Ezért követeli meg a kormányzat, hogy valamennyi vállalatunk tel­jesítse szerződéses exportkötele­zettségeit. Kívánatos, hogy 1978- ban az import növekedési üte­me megelőzze az exportét, ezt lehetővé teszik a szocialista or­szágokkal aláírt árucsere-forgal­mi jegyzőkönyvek is. A megállapodások értelmében exportunkat az idén nyolc, a szo­cialista országokból származó hozatalunkat pedig 11,7 százalék­kal növeljük, ez egyiben azt is jelenti, hogy 1978-toan a szocia­lista országokból 3,9 milliárd ru­belért vásárolunk és oda 3,7 milliárd rubelért exportálunk, vagyis forgalmunk több mint 6 százalékkal lesz magasabb, mint amit a hosszú lejáratú megálla­podásokban annak idején 1978-ra előirányoztak. Az év eddigi sza­kaszában az említett tendenciák érvényesülnek, az import növe­kedése gyorsabb, mint a kivitelé: Közismerten a Szovjetunióból hozzuk be a legtöbb és legfonto­sabb energiahordozókat és nyers­anyagokat, e tételek alkotják a Szovjetunióból származó impor­tunk 72 százalékát. Az integrációs folyamat ered­ményei a szakosítás és a koope­ráció térnyerésében fejeződnek ki a legközvetlenebbül. Immár 102 sokoldalú és 165 kétoldalú sza­kosítási ©s kooperációs egyez­ményben érdekelt a magyar nép­gazdaság. Exportunknak 33, im­portunknak pedig 20 százalékát alkotják a szakosított termékek; egy év alatt körülbelül egyhar- maddal bővült a gazdasági együttműködésen alapuló árufor­galmunk. A szakosítások 73 szá­zaléka a gépipari termékekre ter­jed ki, ennek is a fele a közle­kedési eszközökre és ezek segéd- berendezéseire. Ugyancsak je­lentős együttműködés alakult ki a vegyipari j gépek, valamint a híradástechnikai műszerek és berendezések gyártásában. To­vábbra is a Szovjetunió a legfőbb külkereskedelmi partnerünk, amely az 1978-ra tervezett 7,6 milliárd rubeles szocialista kül­kereskedelmi forgalmunkból négymilliárddal részesedik. Szov­jet partnerünknek egyebek között (Folytatás a 2. oldalon.) Épül a paksi atomerőmű 0 A 26. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik a vízkivételi müvet, amelynek építésével a terveknek megfelelően haladnak. # Elkészült az erőmű hidegági hűtővízcsatornája mellett a kikötő. A háromszázhúsz tonna teherbírású darut a Ganz-MAVAG szerelő­brigádja építi. (MTI-fotó: Gottvald Károly felvételei — KS) HASZNOS A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG Egyenletesebb a szövetkezetek pénzforgalma A Horváth Gyula, Kurucz Jánosné és Faragó Jánosné. a Szerencsi Csokoládégyárnak készített műanyag flakont válogatja Lakiteleken. (Tóth Sándor felvétele) A Kiskunság homok- és szik- talaján gazdálkodó szövetkezetek többsége ipari kiegészítő tevé­kenységgel igyekszik ellensúlyoz­ni a mezőgazdasági termelés át­lagosnál alacsonyabb jövedelmét, amelyet a mostoha természeti adottság okoz. A különböző ipa­ri tevékenység hasznából gyor­sabb ütemben tudja fejleszteni a mezőgazdasági termelést, fő­ként a kertészeti ágazataikat. A kiskunsági szövetkezetek több esztendővel ezelőtt, rend­szerint nagy vállalatokkal együttműködve, különböző ipari termékeik előállítására vas-, fém-, műanyag-, ruházati ipari, híradástechnikai részleget állí­tottak fel és számos szövetkezet a kertészeti ágazatok csúcsmun­káját a kiegészítő üzemekben foglalkoztatottak segítségével hi­dalta át. A Kiskunság legnagyobb sző­lő-gyümölcs termesztő szövetkeze­te az Izsáki Sárfehér Tsz, textil- és cipőipari tevékenységet folytat évek óta. A két részleg szerződé­ses kötelezettségeit úgy állapítot­ták meg, hogy a szőlőmunkák idején a cipőfelsőrész- és textil­üzemben dolgozók a kertészet­ben segítenek. Ágasegyházán a Mathiász János Szakszövetkezet nyitott varrodát hasonló céllal Lakatosrészleg működik a kecs­keméti Új Tavasz és Kossuth Tsz-ben, az örgoványi Egyetértés Szakszövetkezetben, valamint Pe- tófiszálláson. A móricgáti Petőfi Tsz háztartási fémtömegcikket, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet pedig kon­zervipari felszerelést készít ipari részlegében. Különböző vasipari cikket gyárt a kiskunfélegyházi Lenin Tsz, és a fóliasátrak, üvegházak termálvizes fűtéséhez nagy teljesítményű radiátorokat A MESZÖV-einökök és ZÖLD- ÉRT-igazgatók részvételével megtartott értekezleten ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy a tava­lyi tapasztalatok nem mindenben egyértelműen kedvezőek, az eredmények is csak kezdetiek. A szövetkezeti 'kereskedelem zöld­ség-gyümölcs és burgonyáielvá- sárlási tervét tavaly 34 száza­lékkal túlteljesítette ugyan, de az értékesítés mindössze 16,5 szá­zalékkal nőtt, így az idei nyitó- készletek jelentősen meghalad­ták a reálisain értékesíthető mennyiségeket. készít a tiszakécskei Oj Élet Tsz ipari részlege. Eloxált és színezett alumíni­umfóliából hazánkban egyedül a Lajosmizsei Almavirág Szövetke­zét gyárt üvegkupakot A lajos­mizsei Kossuth Termelőszövetke­zet műanyagüzemében készítik a bevásárláshoz használt műanyag szatyrot, és a vele szomszédos Béke Szakszövetkezetben külön­böző műanyag cikket A laki te­leki Szikra Termelőszövetkezet a Szerencsi Csokoládégyárral szerződött, és évek óta műanyag flakont készít édesipari termé­kek csomagolására. Ladánybenén A ZÖLDÉRT-vállalatok és az ÁFÉSZ-ek idei felvásárlási ter­ve 1,8 millió tonna zöldség, gyü­mölcs és burgonya, 3,5 százalék­kal több a tavalyinál. Ezen be­lül azonban a belföldi felhasz­nálás és az export igényének megfelelően lényegesen csökken­teni kívánják a zöldségfélék kö­zül a fejeskáposzta, a sárgarépa, a gyökér felvásárlását, viszont: mindenütt növelik a nyári gyü­mölcsökét A szövetkezeti kereskedelem fontos feladataként határozták meg az értékesítés legalább 2 az Orion Gyárnak dolgozik a híradástechnikai részleg. A megyében szinte egyedülálló kiegészítő tevékenységet folytat a fülöpházi közös gazdasággal egyesült Dózsa Tsz. Mezőgazda- sági célra nem használható par­lagterületen a szövetkezet gazdái budaiföldet termelnek ki az épí­tőipar számára. A különböző kiegészítő tevé­kenység valamennyi szövetkezet­ben egyenletesebbé teszi a pénz­forgalmat. Nemcsak a termény- betakarítás, a szőlő-gyümölcs szüret idején, hanem év közben folyamatosan hoz bevételt a kö­zös gazdaságnak. K. A. ssiázalékos növelését úgy, hogy az árak a tavalyinál legfeljebb 5 százalékkal legyenek magasab- txak. Ez a gyakorlatban azt je­leníti, hogy a lakosságot megfe­llelő áron folyamatosain és zavar­talanul kell ellátná. A tavalyi tapasztalatok alapján a szövetkezeti kereskedelem ve­zető szervei növelni kívánják az új vállalatok önállóságát, egye­bek között a nem is mindig tel­jes értékű központi beavatkozá­sok csökkentésével. Központi In­tézkedésekre csak olyan esetek­ben és olyan területeken kerül sor, amikor és ahol gondot okozhat az ellátás, az értékesí­tés, s a tervezett árak tartása. A központi pénzalapokat is el­sősorban a kereskedelem kocká­zatviselő képességének növelésé­re, a váratlan értékesítési nehéz­ségek levezetésére koncentrálják. Panák László, a ZÖLDKERT vezérigazgatója a készletek fel­használására hozott intézkedés­ről számolt be a tanácskozáson. Tavaszi zenei hetekre készül Kodály Zoltán szülővárosa Kecskeméten elkészült az idei — ötödik — zenei hetek április 17-től május 15-ig tartó prog­ramja. A városi tanács művelő­désügyi osztályán megtudtuk: Kodály Zoltán szülővárosának immár hagyományos tavaszi ren­dezvénysorozata új eseményekkel bővül, s a zenekedvelők széles körének igényeit igyekszik kielé­gíteni. A legtöbb rendezvénynek a Megyei Művelődési Központ ad otthont. A nyitó rendezvényen, Kosa György április. 17-i szerzői est­jén, a Kecskeméti Városi Szim­fonikus Zenekar ad hangver­senyt, Kemény Endre vezényle­tével. Néhány nappal később, áp­rilis 20-án este a kecskeméti Kodály-iskola és az állami zene­iskola tanárainak Bartók-művek­ből összeállított kamarahangver­senyére kerül majd sor a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai In­tézetben. Ezt követően — április 22-23- án — az éneklő ifjúsági napok évenként visszatérd, nagyszabású dalostalálkozója emelkedik ki a programból. A megyeszékhely 27 alsó, közép- és főiskolai kórusá­nak több mint ezer tagja készül a közelgő találkozóra. A legjobb ifjúsági énekkarokat most is dí­jazzák. A kecskeméti városi úttö­rőelnökség első ízben jutalmazza a mozgalmi dalokat legjobban előadó általános iskolai kórust. Április végén Kecskeméten ad hangversenyt a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola debreceni tagozatának leánykórusa. Fellé­pésük kapcsolódik az ének-zene tagozatos általános iskolák taná­rainak kétnapos országos tanács­kozásához, amelyre mintegy 110 szakembert várnak. Egyebek kö­zött megvitatják az „énekes” is­kolák új tantervét, az új magyar gyermek-énekkari irodalom kér­déseit, majd zenetudományi érte­kezésekre is sor kerül. Az április 29—30-ra kitűzött konferencián zenei életünk több kiválósága — köztük Bárdos Lajos Kossuth-dí- jas zeneszerző — tart előadást. Május közepéig népzenei nap­pal. s újabb hangversenyekkel folytatódnak a zenei hetek. Ne­gyedikén a kecskeméti Kodály- iskola öt kórusa anyák napi ün­nepi műsort ad a Megyei Mű­velődési Központban, nyolcadi- kán pedig Kistétényi Melinda or- gonahangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők a Nagytemp­lomiban. A két utolsó rendezvény em­lékhangverseny lesz. A közel­múltban elhunyt Kardos Pál Liszt-díjas kecskeméti karnagy emlékére május 11-én a Kodály- iskola, Vivaldi születésének 300. évfordulója tiszteletére pedig május 15-én a Kecskeméti Vá­rosi Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. Mindkét rendez­vényre a Megyei Művelődési Központban kerül sor. R. M. Országos tanácskozás a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelem feladatairól A szövetkezeti zöldség-, gyümölcskereskedelem egy éve átalakított szervezete megfelel a céloknak, a ZÖLDÉRT-vál­lalatok a korábbinál jobban érzékelték és közvetítették az áruforgalom változásait, az országos hálózatot irányító ZÖLDKER-központ lehetővé teszi a népgazdasági célok érvé­nyesítését, mindent egybevetve az új szervezeti keretek jól segítették az áruforgalmi tervek teljesítését — állapította meg a SZÖVOSZ országos értekezletén csütörtökön Patay János elnökhelyettes. Először a szivet melengető érzés... Ahogyan gyarapod­nak egyre a híradások: játszó­kért Somogybán, fásítási moz­galom Bács homokján, tiszta városért akció Nógrádban, s másutt. Kisebb és nagyobb vá­rosainkban sorra-rendre bon­takoznak a helységek tiszta­ságáért indított, iskolák, par­kok sorát gyarapító, szép kez­deményezések. Hallunk szocia­lista brigádokról, amelyek a Dunántúl több városában te­remtettek szép, füves, modern sportkombiáátokat. Olvassuk az „ültessünk ezer fát”, vagy a „legyünk a tiszta házak ut­cája” népszerű felhívásokat. Ezer és tízezer társadalmi- munka-óra rejlik mögöttük tar­talmas buzgalmával, sokféle szép eredményével. Tavasz van, s ilyenkor kü­lönlegesen is jólesnek az ilyen, s hasonló híradások. A buzgólkodások a szűkebb ha­za, a környezet szépítéséért, egészségesebbé, kulturáltabbá tételéért. Felnőttek, legtöbb­ször a napi munka után kö­vetkező pihenőidejüket áldozó apák és anyák jeleskednek, tesznek az önkéntes környe- zetszépitéséért. örül a szív, helyesel min­denki, aki hallja a jó ötletek csengését, tanúja lehet tetVí válásuknak. Aztán — máskar, sokszor — keservesen töprem- geni is kell. A furcsa és hö le­ken tő ellentmondásokon. Tcip- rengeni és bosszankodni kiéli: járókelőnek, parkban pihe nni vágyónak, nyitott szemmel sé­tálónak, vagy szabad idlejét szemlélődéssel töltő lakottnak. ■Az elképesztő és egyre gyako­ribb rendetlenség, szemetes környezetcsúfolás meg,annyi vétkét utolérve kell töprenge­ni. És felháborodni. Mert — s ezt ki kehi nyíl­tan mondani, hiszen a látvány hovatovább országos gyakori­ságú — szemetelnek, piszkol- nak az új lakótelepeink park­jaiban; rendetlen a házak szű­kebb környéke; törmelékhal- mok púpozódnak egyik napról a másikra a korábban még tiszta, rendezett utcákra. Sze­métlerakódénak használja a kisváros centruméiban levő üres telket megannyi teher­autó vezetője, lakánból kiselej­tezett vedlett holmikat, ház­tartási hulladékokat dobál el a környezetében az otthonára egyébként tán kényes, „ren­des” családok sor a is. Ha van ma sziszifuszi kihzdelem bosz- szantó mértékű, visszaköszönő hiba ellen — a városok vagy a falvak lakói szemtanúi le­hetnek sok-sok helyen az un­tig tartó sziklagörgetésnek. Gyerek csinálja? Neveletlen kamasz, lázadó tizenéves? De­hogyis. Legtöbb helyen ko­rántsem gyerekkéz tettéül ró­ható fel a törmelék, a szemét, a rendre újjáteremtő dó kör- nyezetrontás. A felnőtt, a sza­bályokkal nagyon is tisztában levő lakosság egy része — mi tagadás, nem is csekélyke ré­sze — él olyan nemtörődöm módon, olyan torz szemlélet­tel. hogy magántulajdonát el­választja parktól, utcától, er­dőtől, a tágabb környezettől. Nem készült ugyan mindeddig európai „ranglista” a különbö­ző országok településeinek tisztasági fokozatairól. Ám ha lenne, létezne ilyen, akkor — hatmillió külföldet járó, turis- táskodásban jártas polgárunk a megmondhatója — valahol az utolsók között lennénk az osztályozásban. Minden jó fej­lődésünk mellett, gyarapodó parkjaink, növekvő erdeink, szép. modern lakótelepeink együttesében — egyidejűleg örökös rendetlenségben tart­juk környezetünket, közterüle­teinket. Nemzeti tulajdonság lenne? Alig hihető. Inkább ott gyö­kerezik a hiba, hogy a jó ne­kibuzdulásokat, egy-egy szép akció végrehajtását nem kíséri később a napi „kisebb” kör­nyezetvédelem. Köznapjaink­ban lettünk furcsán nagyvo­nalúvá: csikk és papír, üveg és téglatörmelék, ételmaradék j és házi, meg építési marad- I vány hull szanaszét a kezünk 3 nyomán. Ki-ki, ha csak ke- | véskét is piszkit, önmagára és S családjára kicsinyt hanyag — máris egybegyűlik a mulasz­tások sora. Megjelenik a ren­detlenség, a kellemetlen, sze­met bántó hanyagság. Birság? Büntetés? Termé­szetesen vannak ilyen állami eszközök —, s jó is, hogy lé­teznek, hogy alkalmazni lehet őket. Büntetni esetenként fel-i tétlenül smkséges: a sittet „ottfelejtet vállalatot, a par­kok rendjét rongáló, szennye­ző lakost, az erdőt vigyázatla­nul pusztító turistát ezzel a módszerrel is fegyelmezni kell. De nem lehet mindenkit tetten érni — nem lehet, nem is le­het helyes csupán erre töre­kedni. Több kellene. Talán... a környezet szépi- tő-jobbító akciók további foly­tatása a köznapi rendszereiéi­re irányítva. . Ügy például, hogy értékeinket nemcsak fel­építeni, rendbehozni kell, ha­nem „megőrzés” is létezik mindezek mellett. Olyannak kell megtartani a környezetet, amilyennek mindig látni sze­retnénk. És nemcsak lakóház- avatások, létesítmények szép, látványos átadása után. Ezt megtanulni: nemcsak egy, vagy több kisebb közös­ség leckéje. Ez már mindany nyiunfc ügye, sőt — köteles­sége. —L /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom