Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
1978. április 13. • PETŐFI NÉPÉ • TIT: KALOCSAI JÁRÁS Kihasználják az önállóság előnyeit A TUDOMÁNYOS Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége a napokban elemezte a legfiatalabb járási szervezet tevékenységét. Egy esztendeje „önállósultak”, addig városi, járási elnökség Irányította a munkát. Rövid idő alatt bebizonyították, hogy saját maguk, járási keretekben hatékonyabban dolgoznak, mint amikor megoszlott a figyelem, az energia. 1976-ban 471 ismeretterjesztő előadás volt b járás területén, tavaly 813. Kedvezőbb a társadalom- és természettudományi előadások aránya is. A megyében kevés helyen tartottak annyi mezőgazdasági témájú Ismeretterjesztő rendezvényt, mint a Tasstól Dusnoklg húzódó járásban. Felfigyeltek a háztáji és ' a kertbarátok igényeire, kiváló szakemberek segítették a kistermelést. Kedvelték a műszaki, a matematikai, a csillagászati és az egészségügyi élőadásokat. A pedagógiai, pszlehológlal ismertetéseik kimondottan népszerűek voltak. A statisztikai jelenfőlapok szerint jóval több embert vonzottak az előadások, mint azelőtt. Egy-egy rendezvényen átlagosan negyvennégyen vettek részt. Nagy lelkesedéssel szorgalmazták a fizikai dolgozók.körében az Ismeretterjesztést. Rendezvényeik felét mezőgazdasági vagy ipari üzemben, termelőszövetkezetben tartották. Még biztatóbb, hogy mértéktartóan taglalják eredményeiket. Olvastam már náluk kevésbé hatékonyan dolgozó szervezetek lelkendező, csupán a sikereket soroló jelentését. A kalocsai járás 1977 márciusában megválasztott elnöksége a jól végzett munka tudatában összegezte és elemezte az elmúlt időszakban végzett ismeretterjesztést. Meghatározták, hogy mit kell tenni a még erőteljesebb szocialista tudatformálás, műveltségterjesztés érdekében. A holnapra összpontosították figyelmüket. És nemcsak a célokat jelölték meg; a tennivalókat, az alkalmazható módszereket is. Óva intettek mindenkit az eredmények túlbecsülésétől. Tehették, mert tudták, hogy a TIT megyei elnöksége nem a jelentésből tájékozódik, gyakorlati tapasztalatokkal is kiegészíti a papíron kirajzolódó 'képet Mindenképpen rokonszenves és eredményes az a szigorúság, amellyel salját tevékenységüket mérik. Tartós siker, csak Ilyen „türelmetlen", sürgető elégedetlenségből származhat. IGAZUK VAN abban Is, hogy az átlagok mögé néztek. Dicséretes, hogy Apostagon, Fajszon, Miskén, Szallcszentmántonbian, Tasson, Dunapatajon, Dunave- csén sok előadást szerveztek. De az eze'ken a helyeken elmondottakból nem lesz műveltebb adu- rvateté'tlenl, a géderlakl, a soltl, B szakmád, a hajósi tsz-gazda, tanító, kereskedő. Az egy-egy községben mutatkozó „túlteljesítés”, nem pótolhatja a másutt ilyen- olyan okból adódó lemaradást A járási elnökség természetesen figyelembe vette a párt és tanácsi Irányelveket 0 TIT-köz- pont módszertani ajánlásait Figyelembe vette, de óvakodott az ezekben foglaltak merev, betű- szerinti alkalmazásától. A helyi sajátosságokhoz Illesztették az útmutatásokat az irányelveket szembesítették a valósággal a terveket. Elgondolkoztató az az észrevételük, hogy „a!hol összetett sorozatot tartottunk, ott később ilyet nem kértek”. Keresik a miértet! Annyit máris elhatároztak, hogy a jövőben még rugalmasabban, gyorsabban Igyekeznek teljesíteni a munkaterv elkészítése után jelentkező kívánságokat A KALOCSAI járással kapcsolatban mondjuk el, de a TIT-re általában vonatkoztatható az a megállapítás, hogy munkájuk hatékonysága az adott területen kibontakoztatott közművelődés szín. vonalának a függvénye. Ahol jól működő klubok, művelődési házak szorongatják a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot előadásokért ott könnyebb összetartani a tagságot, feladatokkal ösztönözni az elnökséget, a községi vagy más szerveiket. A TIT megyei Irányító testületé úgy véli, hogy e tekintetben akad még javítani való a kalocsai járásban. Az üzemi kulturális felelősöktől, a gazdasági vezetőiktől1, a könyvtáraktól, a szövetséges intézményektől általában több segítséget, megbízatást várhatnának. A tizenkét hónapja önállósult kalocsai elnökség Is bizonyára még következetesebben, leleményesebben építi az e munkához szükséges kapcsolata- kát. Heltal Nándor FILMJEGYZET Ilyenek voltunk ■Sidney Pollack nevét már megtanulta a mozilátogató közönség, amikor jó néhány esztendővel ezelőtt igen nagy sikerrel játszották a mozik „A lovakat lelövik ugye?" cimÜ alkotását. A film az el- üzletesedő amerikai életforma kemény kritikáját tartalmazta és olyan kiforrott rendezői adottságokat villantott föl, hogy nem véletlen, ha kiváncsivá tette a nézőt a rendező további filmjei iránt is. Az ilyenek voltunk című amerikai film egy rendkívül izgalmas korszak rövid történelmi áttekintését adja. Emellett ha itt-ott szirupos beállításokban, érzelgősség vádjával is illethető módon. ~ de elmondja — hogyan vált a hidegháború éviben, a hírhedt Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságok nyomására megalkuvóvá éppen a hollywoodi művészek legtehetségesebbjeinek egyrésze. A téma két tehetséges fiatal ember, egy baloldali gondolkodású lány és egy siker felé haladó Író szerelmének regénye is, amellett, hogy ügyesen, elhihetien ábrázolja a bennük lezajló tragédiák érzelmi, indulati hátterét — és a fiú esetében — a raffinált lélektani nyomás alatt megtört tehetség vergődéseit. Pollack ez esetben is a szereposztással nyeri meg az első ütközetet a közönség kegyeiért. Az amerikai filmgyártás nálunk is jól ismert két sztárja Barbara Streisand, valamint Robert Redford viszi a filmben a vezető szólamokat, kettőjük játékának tündért fényváltozásai teszik hitelessé és vonzóvd a történetnek azokat az epizódjait is, amelyekben a forgatókönyvgyártó és a rendező csak a felszint ér. zikeltetl. Mi tagadás, ahhoz, hogy a néző többet lásson ebben az érdekes filmben, mint puszta szerelmi történetet, bizony ismernie kell legalább nagy vonalakban közelmúlt évtizedeink világtörténelmét, s emlékeznie kell azokra az időkre, amikor az amerikai haladó közvéleményt, az élesedő polgárjogi mozgalmakat, a békés együttélés elveit hangoztató szervezeteket gúzsba kötötte a nagytőkét kiszolgáló adminisztráció. A mese előterében a két fiatal élete áll és a háttérben lezajló politikai mozgásokat csak az tudja átlátni, aki emlékszik még a közelmúlt hidegháborús korszakának tragikus amerikai eseményeire. A két főszereplő mellett az epizódisták egész hadserege mozog. Neveket nem érdemes említeni, eléggé egysíkúnk a teljesítményeik, bár a rendező jóvoltából ha egy-egy villanásnyi szerepben is, de mindenki a helyén van. A film érdekes élményt nyújt, bár a hollywoodi álomgyárak érzelgős beállításai újból és újból előbukkannak és mögöttük minduntalan eltűnik a lé- nyeg, nem eléggé karakterisztikusak, határozottak a politikai mondanivalót hordozó érvek. Ci. L. MUNKÁVAL SOK MINDENT EL LEHET ÉRNI Makrisz Agamemnon Kossuth-díja Munka közben fogadott Várbé- li műtermében. Hatalmas rézből domborított szobor-kompozícióján dolgozott. Százhalombatta főterén állítják fel néhány hónap múlva. Makrisz Agamemnon, az európai rangú szobrásanűvész mögött hatvannégy esztedő élettapasztalata, munkabírása és szakmai gyakorlata húzódik meg. öt bemutatni néhány mondatban nem egyszerű dolog. „Patrasban születtem, de gyermekkoromat Athénben töltöttem el — meséli élete történetét a szobrász. — Apám korám meghalt és özvegy édesanyám ott maradt hat gyerekkel. Nem volt túl fényes gyerekkorom. A napi munkám mellett kellett elvégeznem az esti közép. Iskolát.” Tizenhárom éves korában páti- názott gipszből készít sportérméket egy sportegyesület számára. „Ez volt az első érdeklődésem a művészet lránt” Beiratkozott ugyan Idejében a Képzőművészeti Akadémiára de energiádból már nem futotta, hogy el is járjon. „Szerencsére 1934-ben behívtak katonának és mivel elvállaltam, hogy egy emlékművet csinálok az ezrednek, cserébe szabad mozgást kaptam. Így végez- gettem el a főiskolát,” Csak négy évet kap a sorstól a diploma megszerzése után. Kitör a háború és újra katona lesz. Kiviszik a frontra. Addig azonban elkészíti az első három jelentősebb márvány és bronz portréját. Az öntést maga végzi. „Tanulmányozni kezdtem a klasszikus görög szobrászat öntési technikájának titkait.” Amikor az országot elfoglalják a németek, résztvesz az ellenállási mozgalomban. „A háború alatt mindössze két szobrot készítettem. A Képeinken a kecskeméti Arany- homok szállót díszítő szobrai, (Tóth Sándor felvételei.) műtermem Inkább az ellenállás centrumának céljaira szolgált” A háború után több görög művésszel Párizsba 'került ösztöndíjasként „Ott találkoztam először a magyar szobrászattal. Medgyes- sy Ferenc szobraival a világkiállításon. Később, amikor már a Százados úton dolgoztam Pesten, jó barátságba kerültem a magyar művésszel és én rendeztem rcíég a kiállítását.” Párizsból, mivel aktív résztvevője a békemozgalomnak, kiutasítják. „így kerültem Magyarországra 1951-ben. Befogadtak.” Rögtön megérkezése után néhány megmentett munkájából kiállítást rendez Pesten. A kritikai visszhang kedvező. Műtermet kap a Derkovits-kollégiumiban. Dolgozni kezd a vele érkezett Maik-' rísz Ziizivel, feleségével együtt. „Kimondottan közösségi ember vagyok — vallja magáról Makrisz Agamemnon. — Az első per0 Makrisz Agamemnon. céktől fogva igyekeztem beillesz* kednri a mindennapi életbe. Féltem az emigráns sorstól, és érzelmektől, mert sok barátom belepusztult a honvágyba.” Beilleszkedett a magyar művészeti életbe is. Megismerték a munkált Pályázatokat nyert. Ezek eredményei láthatók ma Győrben^ Szegeden, Kecskeméten és' Mauthausenbeh is, '„A maut- hauseni emlékmű fontos állomása volt életemnek. Ebben a szoborban a gótika' és a modern művészetek együttesen jelennek meg." Domborított szobor-technikáját Párizsban kezdte kialakítani, de Igazán Győrben alkalmazta először. Ezt a technikát követik ma a fiatalabb művészek is. Végül ezt mondja: „Hiszem, hogy munkával sok mindent el lehet érni. En igyekeztem. Bevallom nem számítottam rá, hogy Kossuth díjat kapok... S most örülök, hogy a magyar művészet dolgozójának tekintenek. A többi? Az idő nagy kritikus. Majd elválik, hogy mii marad meg munkáimból. Ha két-három szoborra később Is emlékeznek, akkor már megérte." Ss. B. I HAZAI TÁJAKON _______________ Ba rangolás a Duna-kanyarban TTT Leányfalu kisebbik fele a folyópartra épült, nagyobbik felé a hegyoldalra. Fent persze, a jelek szerint az épületek jórésze üdülő; a tulajdonosok leginkább nyáron tartózkodnak itt. Ezen a délelőttön is csendes, csaknem kihalt minden. Főleg, ha íelmegyünk a kanyargó utakon, közeire a hegytetőhöz. De megéri. Alattunk mélyen a Duna hömpölyög, s túl rajta a Szentendrei-sziget, A kopasz erdők .barnás-szürkén lapulnak bele a tájiba. Távolabb torony magasodik ki a házak közül. Gyerünk hát a szigetre! Ismerkedjünk falvaival, s azok lakóival. Kisoroszi, Tahltótfalu, Pócsemegyer, Szigetmonostor: sok száz éves, régi települések, történeti. irodalmi, művészeti emlékekkel, Esztergom felé haladva, Tahitóttfalunál — egyik fele a parton, a másik a szigeten (valamikor ez két külön település volt); találunk egy rozoga vashidat. (Mellette készen van Jórészt, lassan már átadásra vár ez új, a másik, a délcegebb). Olvastam valahol, hogy az öreg híd valamikor a század elején épült. Erről kérdeztem az egyik helybeli lakost, aki ezt mondja: — Keressék meg Nagyházú Julis nénit, az ő apja építtette a vashidat! lEgy szép, takaros öreg paraszt- házat találunk meg végre, néhány lépésre a református temetőhöz: ez az a ház, ezt keressük I A kilencvenéves asszony lánya Igazít el bennünket, mondván, hogy az édesanyja már négy kerek éve nyomja az ágyat. De azért — biztat — menjünk be, beszélgessünk vele. Főként a híd — de más is — az a kedvenc témája. iBent, a tiszta-szó^ parasztszobában felültetik a kilencven esztendős, sokat látott, sok mindent átélt nénit. — Tényleg az édesapja csináltatta a hidat? — Igen; ő volt akkor a bíró. Ennek már hetven éve is van, — Azelőtt hogyan jártak át a túlsó partra? / — A repülőhídon .,, — Az micsoda? — Láncokkal hordók voltak összetűzve... Azon volt a padló. Lovak, kocsik is átmehettek rajta. A másik lányomnál, a Hősök terén láthat róla régi fényképeket ... — Hogy hívták az édesapját? — Lliptay József, Tudja, hogy nálunk Járt akkoriban többször b miniszterelnök? Még mulattak Iá, emlékszem jól. Áll az a régi ház ma is.., — Julis néni ebben a házban született? — Nem. hanem abban a másikban, ahol a miniszterelnök mulatott. Tudja, hogy sose lett volna híd Tótfaluban? — Járt Iskolába? — Mind a hatot kijártam. Első lány voltam az osztályban. — Ez azt jelenti...? — Azt, azt, hogy kitűnő voltam, Ahol a busz megáll most, ott volt az Iskola. Ma lakóház, áll még... — Hány gyereke volt? — Hat, De csak kettő él. Korán özvegyen maradtam. Szántottam. vetettem, kapáltam, hordtam a trágyát, végeztem én mindenféle munkát — Más volt a régi világ, ugye? — kérdezem Julis nénit Messzire néz, sokáig hallgat s ezt mondja: — Más,. más, fiam. Hát még Szenté szülém, a nagyanyám idejében I ö még élt a szabadság- harc alatt, Sokat mesélt később; mondta, hogy a dunai uszályokat akkoriban ló húzta még. A parton mentek a lovak, a vízben úsztak a megrakott uszályok. Vitték a káposztát krumplit, Pestre eladni. — Más volt a viselet Is, ugye? — Úgy bizony. A kacamajka volt a divat az asszonyoknak. Az enyém megvan még ma is. Én magam varrtam. Akkor ez volt a szokás? És. tudja, mire emlékszem még? Sokat rofkáztunk. — Rokkán dolgoztak? — Azon. Rofkán. (így mondja: rofka.) Törülközőt gatyát, kapcát szalvétát szőttünk. (Közben nézem a szobát. A falakon a családi és szentképeket a díszes térítőt, az öreg tárgyakat. 0 meg így szól): — Látja, már olajkályha van... Látja, látja... □ □ □ Hát ha így adódott nézzük meg azt a „rafkát” — hisz ott megyünk el, a Hősök terén, ahol Julis néni másik lánya lakik. Nem 6 fogad, hanem a fiai és az egyik menye. S még csak ám ülünk: egv tágas szoba telis- teli — zsúfoltan — kincsekkel! A népi művészet gyönyörű produktumai: festett népi bútor, kerámiák tucatjával, lámpák, 0 Gyönyörű festett népi bútorok és esztétikus használati tárgyak „múzeuma” a szoba. Hilf® mm párnák, szőttesek — s ki tudná felsorolni. Megtudjuk: a fiatalok költöznek 'be a városba, mennek el másik faluba, a saját házukba. S akikor ml lesz ezekkel a szép tárgyakkal? — kérdezzük. Megnyugtat a válasz: — Meghagyjuk ezt -a szobát családi múzeumnak. (Folytatjuk.) Varga Mihály —3* 0 Tányérok, köcsögök a kemencén és a polcokon. v
